Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-19 / 246. szám
1987 OKTOBER 19., HÉTFŐ Földgázhajtóerő A közúti gépjármüvek üzemeltetésének energiatakarékos és környezetkímélő megoldásairól tanácskoztak a szakemberek a hét végén Debrecenben. a hazai Közlekedési vállalatok energiagazdálkodással és műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakemberei hangsúlyozták, hogy a motorizáció gyors fejlődése olyan összetett kérdések megoldását veti föl, mint az úthálózat korszerűsítése, a hatékonyabb közlekedésszervezés, a járműtervezés új útjai, s a környezetkímélő hajtóanyag-felhasználás. Ez utóbbival kapcsolatban értékelték azt az egyéves kísérletet, amelyre a debreceni központú Hajdú Volán Vállalatot jelölte ki az Ipari, illetve a Közlekedési Minisztérium. A kísérlet során föld- gázüzeműre alakítottak át a vállalatnál néhány autóbuszt, tehergépkocsit és taxit. A tapasztalatok kedvezőek: a földgáz lényegesen kevésbé szeny- nyezi a levegőt, mint a benzinnel vagy a dízelolajjal meghajtott gépkocsik. Mindemellett kifejtették az előadók, hogy a földgázüzemre való áttérés akkor lenne igazán jelentős, ha a hazai összüzem- anyag-felhasználásnak legalább hatodát, hetedét tenné ki. Öntött fiák. Korszerű fröccsöntő gépeken készülnek műanyagból a konyhaasztalfiókok a Pcmü zsámbéki gyárában. A bútorgyárak megrendelésén kívül készítenek még a tejiparnak tejföltartókat, a sörgyáraknak rekeszeket, a háztartási boltoknak kanosokat és tálakat. (Erdősi Ágnes felvétele) Hivatal társbérletben Fizetségük a megbecsülés is A közigazgatás merőben más területi megoszlásban szerveződik, mint a hagyományos postai szervezet. Bizonyosan ez az oka annak, hogy vannak olyan települések, ahol a közintézményeket a kicsiny postahivatal képviseli csupán. Azt itt dolgozó postáskisasszonyok — hiszen az alkalmazottak jobbára nők — helyzete nem éppen irigylésre méltó. Munkakörülményeik sem nevezhetők ideálisnak. A posta végvárai ezek a hivatalok. Mégis úgy tűnik, minél kisebb a postahivatal, annál közvetlenebb a viszony a dolgozók és az ügyfelek között. Feledékeny ügyfelek — Szeretnek minket az emberek — mondja Molnár Lászlóné hivatalvezető Délegyházán, ahol a posta társbérletben él a tanácsi kirendeltséggel. — Személyes ismerősünk a délegyháziak többsége, már ez a tény is kötelez arra, hogy udvariasan, barátságosan fogadjuk az ügyfeleket. — Pedig amióta a bányatavak jóvoltából felkapott nyári üdülőhely lettünk nagy idegenforgalommal, azóta rendkívüli türelem és munkabírás kell. Óriási forgalmat bonyolítunk nyáron. Ilyenkor látjuk a hiányosságokat. Például csak július közepétől kaptunk délegyházi képeslapot, addig budapestit ajánlottunk a nyaralóknak. Miközben beszélgetünk, újabb' és újabb ügyfelek érkeznek. Táviratot adnak fel, pénzesutalványt hoznak. Egy fiatalasszony vaskos bankókö- teggel érkezik. Molnár Lászlóné átszámolja, egyszer, kétszer, majd egy ötszáz forintost visszaad a meglepett asszonykának, aki hálálkodva távozik. — Gyakorta előfordul, hogy elszámolják magukat az emberek — mondja a hivatalvezető magyarázatképpen. — Jólesik, ha megköszönik, amikor visszaadom. Igaz, azt is tudom, melyik az a boltos, akinek a pénzét háromszor Is át kell számolni, mert hadilábon áll az elszámolással. Egyszer vagy másfél éven át őriztem ötezer forintot. Az esti kasszakészítésnél ugrott ki a többlet és hamar megtaláltam azt a papírt is, amelyen befizették. Hónapokig mutogattam az utalványt, vajon ki adhatta föl. Jártam a környéket, a buszvezetők már nevettek rajtam. Soha nem találtam meg a feladót. Zöldségesnél fogy a lap Takaros kis épületben működik a postahivatal Duna- varsányban, éppen szemközt a tanácsházával. Néhány éve újította fel a házat a Budapest Vidéki Postaigazgatóság. Szükség is van Varsányban erre a kulturált hivatalra, hiszen tavasztól őszig többszörösére dagad a tennivaló Üdülők jönnek a község körüli víkendtelkekre, és sok munkát adnak a postának. Gyakorta táviratoznak, s maguk is sokszor kapnak sürgönyt. Bár négy kézbesítő birkózik a levéláradattal, nyáron nem ritka, hogy háromszor is be kell járniuk kiterjedt körzetüket, mondja Csö- gör Lukácsáé hivatalvezető. A nagyóbb postahivatalok közé tartozik a környéken a kiskunlacházi, ahol valódi hadiállapot közepébe érkezem, amikor a pult másik oldalán, a, hiyatal helyiségébe v^ze.t- nek. — Kissé elhúzódik az épület felújítása — magyarázza Gyenes Bálintné hivatalvezető. — Különösen a hírlapfelelősünk szenved sokat. Valóban, amerre nézünk, hatalmas kötegekben színes kiadványok. Vaskos és igen borsos árú alkalmi nyomtatványok ezek, amelyekből két- három példánynál nemigen fogy több, mégis rendszeresen érkezik több tucat, panaszolja Listár Andrásné hírlapfelelős. Most már a Képes 7 is hegyekben áll, az új áron nem olyan kelendő, ráadásul a Duna-parti zöldségkereskedő is hamarabb bezárt, pedig ott sok drága újság és képeslap talált vevőre az üdülők között. A kiskunlacházi postahivatal nyüzsgése után a bankházi apró helyiség különösen csöndesnek és nyugalmasnak tűnik. Az alig százötven lelket számláló kistelepülésen a vegyesbolt és az italmérés mellett a posta a társadalmi érintkezés helyszíne. Suhajda Mátyásáé alig három hónapja vette át a hivatal vezetését, előtti Bugyi község postahivatalában dolgozott hírlapíele- lősként. — Amíg le nem vizsgáztam, volt mellettem valaki — mondja. — Igaz, sok mindent tudtam a postaforgalmi teendőkről, hiszen az előző munkahelyem sem volt olyan nagy posta, mindenhez kellett értenünk. — Jól érzem magam Bankházán — mondja, miután a telefonáló, megköszönve a segítséget, elment. — A kézbesítővel el tudjuk látni az itteni feladatokat. Igaz neki nehezebb a dolga, hiszen szétszórt, tanyás vidék ez, sok idős emberrel. A közlekedéstől magam is félek. Ugyanis munkába csak a saiát Trabantommal tudok járni, mert a buszközlekedés Bugyi község felől nagyon rossz. De már most rettegek, mi lesz télen? Az idei nagy havazáskor napokig járhatatlanok voltak a kis átkelő utak. Hasonlóan kicsi hivatal az apaji is. Itt ugyan ketten dolgoznak, de kiderül, hogy csupán rövid ideig. Farkas Maliid tanítja be Princz Juliannát, aki, ha levizsgázik, "egyedül vezeti maid a hivatalt. A közlekedés egyikük számára sem lehet könnyű, Julianna Kiskunlacházáról. Matild Makádról jár ki Apajra. A két fiatal lány láthatóan jól elboldogul a teendőkkel, egyedül a hivatal előtt álló telefonfülkével szemben tehetetlenek. amelyben makacsul csörög a nyilvános készülék, újra és újra egy dömsödi számot követel rajtuk a dühöngő hívó. A kézbesítő bevásárol Kopott, kissé rideg hivatali helyiségek, de melegszívű, barátságos hivatalnokok jellemzik a végeken dolgozó postákat. Ahol a helyi tanács is odafigyel, némi megértést tanúsít, azért előbb-utóbb javítani lehet a munkakörülményeken. Postásnak lenni szolgálat. Igaz, az ügyfelek ezt nem érzik még mindenhol. A végeken dolgozó hivatalnokok, kézbesítők azonban képesek nyújtani azt a többletet — nemritkán bevásárolnak, gyógyszert visznek a külterületen élőknek —, amelyet a városi ember ma még hiányol. A fizetségük, a tisztelet és megbecsülés nem váltható pénzre, mégis becses. Móza Katalin Hónapba mutató feladatok Mezőgép-sláger a radiátor? Jelentős feladatokat ad a mezőgépiparnak is a szerkezetátalakítás programja. A többi között a már kialakított technológiai vonalak, géprendszerek komplettizálá- sát, új, korszerű gépek, eljárások fejlesztését, kivitelezését, tőkés importgépek kiváltását. Röviden: csaknem teljes termékszerkezet-átalakítást. Kérdés még, hogy képes lesz-e a mezőgépipar — szűkös fejlesztési lehetőségeivel — ráállni a felvázolt útra. Mindenesetre a gépgyártásban hozhat áttörést a szerkezetátalakítási kormányprogram. A végső határig Hogy áldásos lenne, senki nem vitatja, hiszen az agrár- termelésben, feldolgozásban használatos gépek között a lehetségesnél kevesebb a magyar gyártmányú, emiatt akkora a típusszóródás, hogy csak győzzék alkatrész-utánpótlással, szakemberrel. S hogy miért nem nagyobb a kerestet a magyar mezőgazdasági, élelmiszer-ipari gépek iránt — amely egyúttal kényszerítene a fejlesztésre is —, az külön téma lehetne. Az egyszerűsítő képlet nem kizárólag erre az iparágunkra igaz: nehezek, nagy anyaghányadúak meg aztán nem kellően univerzálisak a gépeik, és sok esetben az előállításuk technológiája sem a legkorszerűbb. Ráadásul, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar gépigénye, fizetőképes kereslete hullámzó. Ezért is lenne nagy szükség minden piacon értékesíthető gépek, gépsorok kifejlesztésére és sorozatgyártására. Az említett program a célt, a lehetőséget felvázolja.. A jelen körülmények között érthető, hogy a Mezőgép vállalatok nem vagy csak kevesen élnek meg az úgy tíz éve — akkor még a tröszt vállalatai között — elvégzett szakosítás, profilmegosztás révén hozzájuk került vagy náluk maradt mezőgazdasági, élelmiszeripari gépek, berendezések kizárólagos gyártásából. Ipari kooperációra vagy egyéb, sokszor meghökkentően profilidegen termékek gyártására kényszerülnek. A monori Mezőgép — amelynek vezértermékei élelmiszer-ipari feldolgozó gépsorok, gépek — érdi gyára például vágóhídi és más húsipari gépegységek, részegységek mellett kislakáskazánokat, valamint tagosítható radiátorokat készít nagy sorozatban. Az előbb elmondottakhoz példa lehet, hogy esztendők óta a 200—300 milliós évi termelési értéküknek csak 70 százaléka származik profilba vágó termékek gyártásából. S ez nem is rossz arány! Antal Imrétől, a gyár igazgatójától tudjuk, hogy nagy kovácsüzemük — amelyben sok kooperációs termék is készül — vezeti magasan az említett gyártást, s az éves termelés felét adja. Úgynevezett süilyesztékes és szabad alakításos kovácsolt féltermékeket, különböző alkatrészeket és pótalkatrészeket készítenek három műszakban folyamatos üzemben egyebek mellett erő' és munkagépekhez. Érdekes viszont, hogy egyre jelentősebb tételű megmunkált alkatrész készül Érden a mezőgazdaság számár:.. Pél- lául nagyobb volumenben nagy értékű alkatrész a lánctalpas traktorokhoz. Volt idő — emlékeztetett az igazga.ó —.ami kor nem volt érdemes felújítaniuk a mezőgazdasági üzemeknek a drága gépeiket. A nagyfelújítás megközelítő áráért új gépet vásárolhattak hitelre, s amikor a törlesztésre került a sor, törölték az adósságot. Mostanában persze az ésszerűség legvégső határáig javítanak, cserélik az elkopott; vagy hibás alkatrészeket.-Meg is érzi a gyártó, jelentősén megnövekedett a for galmazó vállalatok pótalkatrész-rendelése: Érdről Kínába Üj gépek, gépsorok iránt kisebb az igény, mindenesetre több évre fellendülést hozott húsfeldolgozó iparunk mosta nában folyó rekonstrukciója, amelyből az anyavállalat gyáraként részt kapott az érdi is. Előremutatónak tekinthető feladatok voltak, a szegedi szalámigyárnak és a budapesti nagy vágóhídnak készítettek berendezéseket, gépsoregységeket, például hatalmas forrázókádakat. Igényes vasasmunka saválló, rozsdamentes anyagot, alumíniumot megmunkálni. Igényességüknek köszönhetik exportmegrendeléseiket. Partnereik között van az NDK húsfeldolgozó ipara, és újra szállítanak É dről Kínába forrázókádakat. Évek óta dolgoznak Algériánál? — Algériában is. Néhány vezető szerelőjük ma is kinn dolgozik az afrikai országban, az anyavállalat több éve szerel vágóhidakat, s a munka részese az érdi gyár is. A nagy üzlet, a sláger mégis — a kislakáskazánok kísérője — a radiátor, amelyből nem tudnak annyit előállítani, amennyit a piac ne fogyasztana el. Bedig már évi 100 ezer radiátortag gyártásánál tartanak. A Korái típusnevűvel kezdődött, az energiafelügyelet szabadalmával, amelynek gyártási jogát a Gelkától vették át, A nagy érdeklődés hatására fejlesztésbe fogtak, s így dobták piacra az Érd-Luxot, a saját terméket, a hegesztett kivitelű, energiatakarékos, modern vonalú és kívánság szerint tagosítható radiátort. A hegesztett kivitel miatt pillanatnyilag szűk a gyártókapacitás, tovább kell azt is fejleszteni, mert nem győzik a rendeléseket. Addig az egyszerűbben előállítható Korait kínálják — az eredetinél olcsóbb áron —, Hogy eleget tegyenek a keresletnek. Amiből megél Lehet, meglepő, sőt meghökkentő vezértermék egy mezőgépes cégnél a radiátor, hát még, hogy ennek fejlesztésén is dolgozik. Persze egyszerűbb lenne, semmibe se kerülne mondjuk zúzahámozót készíteni nagy sorozatban. De a gazdálkodó egységektől mindenekelőtt a gazdaságosságot, az eredményt kérik számon, tehát azt gyárt, amiből legjobban megél a piacon. Elvégre dolgozói is onnan élnek. Kádár Edit A könyv kiadóra vár Gyalogpostás csendőr kerékpáron 1970-ben került Pilisszent- lászlóra tanítani Zöld András. Hogy jobban megismerje tanítványait és a falut, könyv után nézett. Talált is egyet a faluból származó Temesvárt/ Alajos, írói nevén Kékesi tollából. A könyv azonban régen, a ’30-as években jelent meg és nagyon szűkszavú. Zöld András elégedetlenségében 1975-ben munkához látott. Hat évig járta a falut és a Pilist lóháton és gyalog, gyűjtötte az anyagot. Leült beszélgetni a szentlászlói öregekkel, végigolvasta Szentendrén és Budapesten a Pilisre és a szlovákokra vonatkozó irodalmat. Búvárkodott levéltárakban, tanácsi iratok között. Lassan összeállt az 520 oldalas könyv. Szó esik népszokásokról, babonákról, hagyományokról. Az itt megtelepedett szlovákok utódainak beszéd- és névhasználatáról, földrajzi neveiről. Külön érdeme a könyvnek, hogy az anyagot gazdag képmelléklet egészíti ki. ízelítő a műből. A betelepülő magyarok természetimádók, pogányok voltak. Tisztelték a föld, a Víz, a levegő szellemeit. Isteneiknek áldozatot mutattak be, rendesen erdőkben, forrásoknál, kutaknál, köveknél. Pilisszentlászlón még a ’70-es években is meséltek a Sikáros felett lévő Szeles és Akasztóhegy közötti Nagykőről, ahol „a pogányok lovat áldoztak titokban, amikor sütött a hold”. A Pilisben Kálmán király uralkodása idején még űzték a pogány szokásokat, a király ugyan igyekezett megtiszítani az országot a pogány vallás követőitől. A po- gányoknak az állandó üldözés elől menekülniük kellett. Az elrejtőzésre pedig a legmegfelelőbb hely az erdő, a hegy volt. Ilyen előzmények után jöhettek az első családok Pi- lisszentlászlóra. A falu még ma is eldugott fészekként él az emberek tudatában. Az első iratokban Kékes néven emlegetik Pilis- szentlászlót. A forrásokban az itt lévő, köböl épült királyi vadászházról írnak 1290-ben. /V. Béla, más források szerint III. Endre a házat monostoralapítás céljára átadta a pálos rendnek. A vadásziakból Szent László tiszteletére templomot emeltek, mely mellé később monostort építettek. Zöld András adatokat vet össze és járja Pilisszentlászló és Szentendre határát, hogy megtalálja azt a püspöki birtokot, amelynek elfoglalása miatt egyházi átok alá kerültek a szentlászlóiak. A könyv arra is felhívja főként az itt lakók figyelmét, hogy Pilisszentlászlón fontos események történtek. 1301-ben III. Endre halálával kihalt az Árpádok férfiága. A halálhírre Károly Róbertét Esztergomba vitték és megkoronázták. Az ország leghatalmasabb oligarchái azonban nem voltak hajlandók maguk fölött álló uralkodónak elfogadni. Az új király ellen szövetkezők 1308- ban a kékesi fehér barátok biztonságot nyújtó csendes kolostorában gyűltek össze. Aztán tatár, török száguld végig az országon. Háborúk irtják a népet és jönnek az új betelepülők. Szentendrére a szer- bek, Pilisszentlászlóra a szlo- vákok, akik közül sokan később áttelepültek Szentendrére. „A falu rendszeres kapcsolata a külvilággal 1904-ben kezdődik. Ekkor kap engedélyt a gyalogpostás a pomá- zi járás főszolgabírójától. Az összeköttetést a szentendrei postahivatallal a naponként egyszer közlekedő gyalogjárat útján nyeri. Az első postás Kovácsik Gusztáv volt, aki ezt a feladatot feleségével együtt látta el és beszerzést is végeztek Hiteles képet ad a gyalogpostások munkájáról Dombat Mária, aki 1941-től 1945-ig gyalogolt, hátán nehéz teherrel és vitte-hordta a hírt, a csomagot oda és vissza. Minden reggel, vasár- és ünnepnapokon is általában 7 órakor indult. A hátizsákban 20 kiló súlyig kellett vinni és hozni a csomagokat, leveleket és pénzt. Fizetése havi 160 pengő volt. Ezenkívül kétévenként kapott egy pár bakancsot is, ami fél év alatt elkopott. 8—8.30-ra ért a szentendrei postára. Átadta a postát és míg a szentlászlói küldeményt előkészítették, addig bevásárolt néhány falubelinek. Főleg gyógyszert a főtéri patikában. Névnapokra az ünneplőknek az üveg- és porcelánüzletben vett ajándéknak való árut. Azért, hogy itt vásárolt, a tulajdonostól esetenként kapott egy vizeskészletet, tányért, csecsebecséket. Fél 10 felé indult vissza. A ma- kadámköves úton csak akkor jött vagy ment, ha télen nagy sár volt az erdei gyalogúton. Nagy néha, ha a csendőrjárőrparancsnoknak jó kedve volt, akkor elkérte tőle a kerékpárt és azzal ment el, illetve azon tolta fel fel a csomagokat. „Megjegyzem, mondja Mari néni, hogy abban az időben a falusi nők közül csak én tudtam kerékpározni.” Amikor hazaért, átadta a küldeményeket a helyi posta vezetőnek, aki akkor Vasvári Vilmosáé tanítónő volt és utána még aznap széthordta a címzetteknek. Szentlászló és Szentendre között a távolság 10 kilométer. Oda-vissza 20 kilométer. A küldemények házhoz szállítására a faluban számoljunk egy kilométert. A helyi posta és a lakása között is számításba véve az utat Marina 30 ezer kilométert járt be négy év alatt. A föld egyenlítőjének hossza 40 ezer kilométer. A gyalogpostás a busz megjelenéséig, 1951-ig bonyolította le a kapcsolatot a külvilággal. A könyv kiadóra vár. Pethő Német Erika
