Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
1987. OKTÓBER 17., SZOMBAT Bányaföldtan Országos ankét Országos bányaföldtani ankét kezdődött pénteken mintegy 200 szakember részvételével az alsóörsi bányászüdülőben. A megnyitó plenáris ülésen — amelyen Kapolyi László ipari miniszter tartott bevezető előadást — elhangzott, hogy a kormány kibontakozási programjának végrehajtásához, és a távoli jövőben is, szükség lesz a hazánkban gazdaságosan kitermelhető nyersanyagokra. A plenáris ülést követő szekcióüléseken egyebek között a bauxitbányászat számítógépes bányaföldtani rendszerének kiépítéséről, továbbá a bányaföldtani kutatásokról, a földtani paraméterek megbízhatóságának növeléséről és a környezetvédelmi teendőkről hangzottak el előadások. Omszki vendégeink a megyei pártbizottságon Ifjúságunk gondjai hasonlók A szovjelunióbcli testvcrmegycnkből, Omszkból érkezett négytagú Komszomol-delegációt tegnap délután fogadta dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. A találkozón részt vett Szabó György, a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, dr. Kiss Jenő, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Gáspár András, a megyei pártbizottság ifjúsági felelőse. Dr. Balogh Pál ismertette Pest megye legfőbb jellemzőit, a mezőgazdaság és az ipar fejlődését, a települészerkeze- tet. Feltárta a pártélet, a pártépítés, a párttaggá nevelés gondjait is. A gazdasági, társadalmi változások kedvezőtlenül érintették a fiatalokat, egyre nehezebb megteremteniük a felnőttélethez szükséges feltételeket — mondotta —, s így rákényszerülnek arra, hogy a főmunA szakszervezetek támogatásával Segítség a fiataloknak Napjainkban, amikor egyre gyakrabban fogalmazódik meg az igény, hogy több fiatal, képzett munkaerő kerüljön az irányításba, vajon miért van ez másiként a szakszervezeteknél? Mi az oka annak, hogy egyre kevesebben vállalnak társadalmi funkciókat, illetve mind kisebb jelentőséget tulajdonítanak a dolgozók a szakszervezet vagy más társadalmi szervek tevékenységének? Többek között ezekről is szó ésett tegnap a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának ülésén. A Jámbor Miklós elnökletével tartott tanácskozáson részt vett és szót kért dr. Balogh Pál, a Pest megyei pártbizottság titkára, illetve Dávoti Istvánná, a SZOT ifjúsági bizottságának titkára. Az ülésen ott volt Korhhoffer János, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Balogh Gáborné. a SZOT személyzeti és káderosztályának munkatársa, Jakab Tibor, a Pest megyei KISZ-bizottság titkára, valamint Solymosi Sándor, a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának vezetőhelyettese is. A jelenlevők először a Szak- szervezetek Pest Megyei Tanácsának kádermunkáját, illetve a területen adódó további teendőket vitatták meg, majd sor került az SZMT ifjúsági tevékenységének, illetve a későbbi feladatoknak a megbeszélésére is. Az ülés befejezéseként az SZMT legutóbbi tanácskozása óta végzett munkájáról számolt be dr. Arató András vezető titkár. Az értékelés egy- ' hangú elfogadása után megszavazták a jelenlevők azt a javaslatot, mely szerint felhívással fordulnak a többi megyei szervezethez, hogy munkájukkal ők is hatékonyan támogassák az ország- gyűlésen elfogadott kormány- programot és segítsék a dolgozókat a megújulási prognam megértésében és végrehajtásában. Szerződéses áruház Szigetszentmiklóson Vállalkozó Márka Skála Meglepő hírt közöltek ma délelőtt azokkal az újságírókkal, akik, a szigetszentmiklósi Márka Skála vendégei voltak: a Taksony és Vidéke Áfész szerződésbe adja a Márka Skála Aruházat. A kétezer négyzet- méter alapterületű épület 1985 áprilisa óta várja a vásárlókat, földszintjén élelmiszer- osztállyal és ruházati termékekkel, s az emeleten műszaki cikkeket kínálnak az érdeklődőknek. Mint dr. Tinnyei István, az áfész elnöke elmondta, a vezetőség kénytelen volt tudomásul venni, hogy a jelenlegi működési forma nem felel meg a követelményeknek. Az áruház alkalmazottai olyan bérezési rendszerben dolgoznak, amely nem teszi érdekeltté őket a forgalom növelésében, a vevőkör bővítésében. Mivel ilyen ösztönző bérrendszer kialakítására az áfész-nak egyelőre nincs lehetősége, másfajta megoldást kellett keresni. Ezért döntöttek a szerződéses üzemeltetési forma mellett. Ez nem jelenti azt, hogy eladják az áruházát, nem hasonlítható a budapesti Kálvin téri áruház esetéhez, mivel a Márka Skála jelenlegi profilja nem változik meg. Az elképzelések szerint a vállalkozók teljes áruházi osztályokat vesznek át árukészlettel együtt. így olyan kereskedők is jelentkezhetnek, akik komoly tőkével nem rendelkeznek, csak vállalkozói kedvvel. A szerződések három évre szólnak, s a kereskedők szabad kezet kapnak az árubeszerzésben. Kísérletképpen a zöldségesés a hentesrészleget már kiadták szerződésbe, s a tapasztalatok rendkívül kedvezők. Az érdeklődők jelentkezését október 31-ig várja a szövetkezet, s ezután dől el, hogy kikkel kötnek szerződést az első három évre. kaidon túl is munkát vállaljanak. Sokan a kedvezőbb anyagiakért Pestre járnak dolgozni, s ez méginkább nehezíti, hogy közéleti feladatokat vállalhassanak. A pálya- választásnál inkább a divatosabb szakmák felé orientálódnak, és maga az iskolaszerkezet sem igazodik egyértelműen a társadalmi foglalkoztatási igényekhez, még ha ebben az utóbbi időben történt is már némi változás. A pályakezdők gondjait elemezve a pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy még mindig nem érvényesül az a törekvés, hogy szakképzettségüknek megfelelő feladatokhoz jussanak a fiatalok, s bérezésük teljesítményük függvénye legyen. A szakmai és társadalmi előrejutás még meglévő buktatóit különösen az értelmiségiek érzik, mert nem mindenhol jutnak képességüknek, tehetségüknek megfelelő pozícióhoz. Márpedig a párt, a kormány által meghirdetett kibontakozási program megvalósításának sikere attól is függ, hogy mennyire korszerű gondolkodású és tudású, fogékony, rugalmas észjárású vezetők és szakemberek oldják azt meg. Törekszik hát a megyei pártbizottság is, hogy minél több arra érdemes fiatal kerülhessen irányítói posztra. Hasonló gondok Szovjetunióban is találhatók — jegyezte meg a szovjet delegáció vezetője Gennadij Nedel- ko, a Komszomol Omszk megyei első titkára. A vendégek magukról is ejtettek néhány szót. Andreji Kísiancev titkárként dolgozik a megyei ifjúsági szervezetben, Ólja Zaho- rova könnyűipari üzemmérnöknek készül. Andrej Fedorenko egy omszki állami gazdaságból érkezett, ahol egy csoport tagjaként együtt vállalkoznak egy-egy termelési feladat megoldására. Az egyelőre kísérleti jelleggel bevezetett kezdeményezés anyagilag érdekeltebbé teszi őket a jobb munkában és az anyagtakarékosságban. Az omszki delegáció egyébként tegnapi napját a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kezdte. Ott dr. Szendrő Péter, a mezőgazdasági gépészmérnöki kar dékánja és dr. Villányi László, az egyetem pártbizottságának helyettes titkára beszélt az egyetemi életről. A vendégek kíváncsiak voltak arra, vajon a tanításban mennyire hasznosítják a tudományos-technikai forradalom eredményeit, továbbá mennyire van mód az elméleti ismeretek gyakorlati kipróbálására. Érdeklődtek a KISZ tevékenységéről és a különféle diáktanácsok önkormányzatáról. A szovjet vendégek találkoztak az egyetemi MSZBT- tagcsoport elnökével, dr. Kai- fás Ferenc egyetemi docenssel és több taggal is. A beszélgetés során felvetődött egy együttműködés lehetősége az omszki felsőoktatási intézményekkel. Az egyetemen tanuló 120 szovjet hallgatót ketten képviselték a találkozón. Valeri Sulga és Pjotr Levcsenko elmondta, hogy igen feszített a tanulmányi programjuk, s mivel annak eredményeitől függ az ösztöndíj és a kollégiumi ellátásért fizetett összeg nagysága, ezért csak ötös osztályzatot érdemes szerezniük. A délelőtti látogatás végén az egyetem KISZ-bizottsága titkárának, Szabó Istvánnak kalauzolásával ismerkedő sétára indultak a vendégek. Este pedig a Budai Várat tekintették meg. Tóth Andrea A HÉT HÍRE ÁRAMÁRAM ® A fővárosban a szakszervezeti titkárok nemzetközi tanácskozása a nők helyzetét tekintette át. ® Budapesten átadták a színikritikusok díjait. # Megrendezték a belső ellenőrzési konferenciát, témája a pénzügyi rendszer korszerűsítése volt. Q Kecskeméten politikai plakátkiállítást nyitottak meg ® A hét híre az is, hogy a Magyar Elektronikai Egyesületben vitaülésen tárgyaltak a villamosenergia-jelhasználás növekedéséről. . .ä. Felfelé futó egyenes vonallal ábrázolható hosszú esztendők óta az áramfelhasználás növekedése. Amiben van jó is, rossz is. Jó például, ha az iparban korszerű gépeken magas jövedelmezőségű termékeket állítanak elő a villamos energia segítségével, jó ha a háztartásokban egyre több az az eszköz, amely megkönnyíti a mindennapokat. Rossz viszont, ha azért fogy az áram, mert az elöregedett berendezések habzsolják akár a termelésben, akár a lakosság körében. Melyik az igaz? Mindkettő. Érzékletesen mutathatja egyetlen adat is az igények fokozódását. A megyében tavaly és az idén, az esztendő végéig összesen 257 kilométer hosszúságú új villamos hálózat épült, épül meg. Erre mondják a szakemberek, hogy a villamosenergia-felhasználás növekedésének legdinamikusabb területe a lakossági fogyasztás. Igazolja ezt a lakosság áramfelhasználása a megyében, hiszen egy évtized alatt a kiinduló adatnak majdnem a három és félszeÚj diplomás állatorvosok Pest megyébe került a Marek-emlékérem Diplomaátadó ünnepséget rendeztek pénteken Budapesten az Állatorvos-tudományi Egyetemen. Kovács Ferenc akadémikus, az egyetem rektora 58 végzett hallgatónak — köztük kát külföldi diáknak — nyújtotta át az állatorvosdoktori oklevelet. Az ünnepségen vas-, gyémánt- és arany- diplomát adtak át azoknak, akik 65, 60, illetve 50 évvel ezelőtt fejezték be tanulmányaikat. Vasdiplomát kapott dr. Papp Sándor hajdúböszörményi és dr. Temesy Géza budapesti nyugalmazott állatorvos. Az egyetem tanácsának legmagasabb kitüntetését — a Marek József-emlékérmet — dr. Tóth Péter, a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvoisa vette át kiemelkedő szakmai munkásságáért. Jogászok országos munkaértekezlete Bírósági hatáskör adóügyben Pénteken Siófokon megkezdődött az új országos jogásztanácskozás, amelyen a Minisztertanács új munkaprogramjával összefüggésben megvitatják jogpolitikánknak a gazdasági építő munkával kapcsolatos időszerű kérdéseit. A Magyar Jogász Szövetség által szervezett szakmai találkozóra elsősorban a gazdasági területen működő jogászokat hívták meg. A tanácskozást — amelynek megnyitó ülésén dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket — dr. Nagy László, az MJSZ főtitkára nyitotta meg. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter előadását hallgatták meg ezután a munkaértekezlet résztvevői. Bevezetőben az igazságügyminiszter — a jogalkotó tevékenységről szólva — felidézte, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakán törvényt alkotott a földről, a nyári ülésszakon módosította a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt, őszi ülésszakán pedig megalkotta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényeket. Az adótörvényekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet azokra az új szabályokra, amelyeknek az adó fizetésére kötelezettek jogainak megóvásával és a törvényesség biztosításával kapcsolatban garanciális jelentőségük van. Mint mondta: a jogszabályok az adó kivetésére vonatkozó másodfokú határozattal szemben eddig csak a jogalap kérdésében engedtek bírósági utat; az összegszerűséget tehát a bíróság nem vizsgálhatta felül. Az új törvények magánszemélyek és jogi személyek részére egyaránt lehetővé teszik, hogy az adó összegének megállapításával kapcsolatban is a bírósághoz forduljanak. Kitért a miniszter arra is, hogy — a kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeinek javítása érdekében — törvény- erejű rendeletben szabályozták a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárását, s ennek lefolytatását a bíróság — mint pártatlan szerv — hatáskörébe utalták. Kifejtette: a tartósan fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezet felszámolását a hitelezők kérhetik, valamint kérheti maga a gazdálkodó szervezet is; a gazdasági irányítás szerveit tehát ez a jog — a gazdálkodó szervezetek önállóságának elvével összhangban — nem illeti meg. Bírósági eljárás indításának csak akkor van helye, ha a fizetőképesség helyreállításának kérdésében az előzetes egyeztetés során — amelyet a Magyar Kereskedelmi Kamara, illetőleg a szövetkezeti érdekképviseletek szerveznek — a hitelezők és a gazdálkodó szervezet nem tudtak megállapodásra jutni. További feltétel, hogy a pénzügyminiszter ne éljen az állami szanálási eljárás elrendelésének lehetőségével. A felszámolási eljárás során — folytatta a miniszter — a bíróság dönt a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről, vagyonának felosztásáról, a hitelezők követeléseinek kielégítéséről. A továbbiakban Markója Imre közölte: napirendre került a jogalkotásról szóló törvény megalkotása, s ezen jogszabály tervezete — amelyet a Minisztertanács már elfogadott — még ebben az évben az Országgyűlés elé kerül. Célja lesz, hogy átfogóan és teljeskörűen rendezze, egységes rendszerbe foglalja az állami szervek jogalkotó tevékenységét, s élesen elválassza a jogszabályt az állami irányításban alkalmazható más eszközöktől. A törvény- javaslat meghatározza, hogy jogszabályt — mindenkire kötelező, szükség esetén az állam által is kikényszeríthető magatartási szabályt — mely szervek és milyen formában adhatnak ki. Ennek megfelelően: az Országgyűlés törvényt, az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet, a Minisztertanács rendeletet, a miniszterek ugyancsak rendeletet, az államtitkárok rendelkezést alkothatnak, a területi-helyi jellegű szabályokat pedig a tanácsok rendeletben állapíthatják meg. A jövőben tehát nem történhet utasítás ban a gazdálkodó szerveze tekre vonatkozó szabályok megállapítása; éppen önállóságuk fokozottabb érvényesítése érdekében. A gazdasági ítélkezés tapasztalatairól szólva elmondta, hogy az utóbbi években jelentős mértékben emelkedett a gazdasági perek száma — 1981-ben 10 241, 1986- ban már több mint 17 000 peres eljárás indult —, s ez több tényezőre vezethető visz- sza. Egyrészt szigorúbbá váltak a gazdasági feltételek, s ennek folytán a gazdálkodó szervezeteknek az eddiginél fontosabb érdekük fűződik az indokolatlan követelésekkel szembeni védekezőihez és saját követeléseik érvényesítéséhez. Másrészt szerepe van a perek számának növekedésében egyes gazdálkodó szervezetek rövidebb-hosszabb ideig tartó fizetésképtelenségének is. Beszélt a miniszter a továbbiakban a jogtanácsosokról is, akik — mint mondta — a jogalkalmazók több mint 40 százalékát képviselik, mintegy 5400-an vannak. A vállalatok és más gazdálkodó szervezetek jogászellátottsága — nemkülönben az utánpótlás helyzete — jelenleg nem megnyugtató. A siófoki munkaértekezlet szombaton szekcióülésekkel folytatódik. resére nőtt az az árammennyiség, amelyet a vállalatok leszámláztak a háztartásoknak. Ilyen, ugrásszerű növekedés a felhasználás egyetlen más területén sem tapasztalható, azaz valóban itt áramlik a leggyorsabban az áram az igények szolgálójaként. Egyetlen energia sem tartozik ma már az olcsónak nevezhetők közé. S gyanítjuk, a következő esztendőkben sem ármérséklésekre kerül sor... Éppen ezért lenne egyéni és közös érdek az ésszerű felhasználása. Csak éppen sok a vita azon, mit nevezhetünk ésszerűnek, s ha ezt már tudjuk, akkor milyen eszközökkel kellene utat nyitni a számára. Néhány háztartási gép, híradástechnikai berendezés új típusa már célszerűen energiatakarékos, a döntő többség azonban még régi konstrukció, teljesítményükhöz mérten rendkívül kedvezőtlen az áramfogyasztásuk, amit természetesen a használó fizet meg, csak éppen semmit nem tehet arról, hogy ilyen helyzetbe került és kerül. A tartós fogyasztási cikkek egy részének korszerűtlenségét tehát először megfizeti a lakosság, azután a népgazdaság, csak éppen azok nem róják le a maguk adóját, akik ezeket az eszközöket előállították, előállítják, keveset törődve a fejlesztés,,a korszerűsítés jogos igényével, sokesztendős késedelmével. A megyében most már négy- százezer háztartásnak készül a számla, folyamatosan növekvő összegekkel. A többletet magyarázza a díjszabás emelkedése, s az is, hogy egy-egy család többet használ fel ebből az energiából, mint ko- rábhan. Azt eldönteni, mennyi ez a több, nem egyszerű. Van olyan háztartás, ahol néhány villanyégő és a televízió képviseli az áramot fogyasztó eszközöket, s olyan család Is, ahol a havi számla összege meghaladja a háromezer forintot...! Létezik persze egy átlag. A megyében ez a bizonyos átlagos háztartás ma két és félszer annyi energiát használ fel villamos áram formájában, mint 1975-ben, immár túllépve az évi 2200 kWh fogyasztást. Jogos tehát a megállapítás, ami szerint a háztartások számára ma már a legalapvetőbb közüzemi szolgáltatás a villamos energia, előbbre van, mint a vezetékes vízszolgáltatás! Ami mögött természetesen, de el nem fe- ledhetően, hatalmas összegű népgazdasági beruházások állnak. Az idei, január és augusztus közötti 5.4 százalékos (a tervezettet meghaladó) villamosenergiafogyasztás-nö- vekedést a paksi atomerőmű már folyamatosan dolgozó harmadik blokkja segítségével sikerült fedezni. Eredmény, a fontosak közűi való, hogy az erőművekben csökkent a fűtőolaj és növekedett a földgáz részesedése a tüzelőanyagokból, az utóbbi már egyharmados arányt képvisel, szemben az 1975-ös egyötöddel. Gond ugyanakkor az ipari felhasználás azon részének növekedése, amely mögött nem áll termelési fedezet, azaz az energiatöbblet mögött nincsen árutöbblet. Az előbbi ellentétpáros tetszés szerint bővíthető, jeleként annak, tetemesek a tartalékok a célszerű felhasználásban. S ezeknek a tartalékoknak a „felfedezésére” (mert hiszen tudjuk, hogy vannak) alighanem rá- kényszerít majd bennünket az áramáram ára ... Mészáros Ottó
