Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
8 1987. OKTOBER 17., SZOMBAT Erkélyen terem a gyümölcs Ä nagyvárosi lakásokat, erkélyeket ma még többnyire a hazánkban honos virágok, délszaki növények díszítik. Néhány év múlva talán már nem hat meglepetésként, ha alma, körte vagy meggyfák teremnek ízletes gyümölcsöt az említett helyeken. Erre ugyanis mind több lehetőség kínálkozik a jövőben. Néhány évvel ezelőtt a Gyümölcs- és Dísznövény Termesztési Fejlesztő Vállalat kutatói dr. Mezey Géza főmunkatárs irányításával olyan törpe gyümölcsfákat kísérleteztek ki, amelyek cserépben, vagy ládákban tartva is kitűnően megélnek. Igaz. csak kis mennyiséget teremnek, de azok ugyanolyan méretűek, ízűek, mint a szabad földben neveltek. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a kísérletek beváltak. Az így elültetett fák közül akadt olyan meggy például, amelyről 3 éves korában 102 szem egészséges gyümölcsöt szedtek le. Az úgynevezett balkonfákról Salánki Sándor, az intézet érd-elvirai telepének vezetője elmondta, hogy ezeket az újnak számító dísznövényeket mind nagyobb számban kívánják szaporítani, mivel egyre élénkül irántuk a kereslet. Ezek után már az is elképzelhető, hogy a háziasszonyok nem gyümölcsű1'tálból kínálják majd vendégeiket, hanem az élő fáról. (séra) Akik a képen látható almával eddig találkoztak, mind azt hitték, hogy a gazdája tréfából kötötte fel a gallyra. Pedig ez a szép alma erkélyen termett cserépben, 3 kilónyi földben. r ígéret és határidőcsúszás Nagykovácsiban Az álmok nem szállnak az égig Az új tanév a diákoknak a kezdetet jelenti, az iskolaépítőknek viszont a befejezést. Határidőt, amikorra szokás elvégezni a bővítést, a korszerűsítést, vagy ha új épületről van szó, az átadás előtti utolsó simításokat. Szokás, mint mondtuk, hiszen általában augusztus környékén halljuk a legtöbb hirt arról: hol kezdődhet meg jobb, kényelmesebb körülmények között ősszel az oktatás. S ezt a gyakorlatot csak helyeselni lehet, mivel tanárnak és tanulónak egyaránt jó meg a tanév kezdetén birtokba venni egy modern létesítményt, vagy gyarapodni valami olyannal, aminek hiányában eddig kevesebbet nyújthatott a nevelő és kevesebbet kaphatott a nebuló. Fontos a megelőzés Persze, ha valóban birtokba vehetik. A Nagykovácsiban élő kisdiákoknak az iskola- kezdéskor nem sikerült tornateremhez jutniuk. Idestova már második ősszel ígérik nekik, hogy végre megfelelő helyen mozgathatják meg az iskolapadban összezsugorodott izmaikat, kiélhetik játékos kedvüket, természetüket. Ehelyett egyelőre be kell érniük a 95 négyzetméteres tornaszobával, vagy, amíg az időjárás engedi, ugrálhatnak, szaladgálhatnak egy kicsit az iskola előtti — rendes tornához szűk, és cseppet sem ideális — betonjárdán. És persze, kerülgethetik az építkezés melléktermékeit — festéket, gépeket, szerszámokat —, s bukdácsolhatnak az udvar festőinek éppen nem nevezhető domborulatain. Pedig a helybeli tanács nem feledkezett meg róluk. Már akkor is elsősorban rájuk gondolt, amikor a VI. ötéves terv vége felé mérlegelniük kellett: egészségügyi objektum készüljön-e előbb, vagy tornaterem az általános művelődési központban. Mert egyszerre mindkettőre már akkor sem tellett. A testület végül úgy döntött: fontosabb a megelőFelkészülés és jövőtervezés Miért emelkednek a lakásárak? Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban manapság a legfontosabb beszédtéma a társadalmi, gazdasági kibontakozás. Ennek kimenete- ;létől függ a családok sora éppúgy, mint a nagyobb 'közösségé, a nemzeté. A megvalósulás állomásai jelentik azt a feltételrendszert is, amelyben a vállalatok működni fognak az elkövetkező években. A stabilizálás népgazdasági szintű megteremtésével egy időben a vállalatoknál is komoly munka folyik, a felkészülés, a jövőtervezés. Es ez alatt nemcsak két-három esztendőre szóló stratégiát kell kidolgozni a gazdálkodóegységekben, hanem egy hosszú távú alkalmazkodást, mert a kibontakozás elemei ezt követelik. nik a tervezővállalatoknál a 12 százalékos termelési adó kötelezettsége, tehát az várható, hogy az építészeti munka a jövőben is annyiba kerül majd, mint idáig. Nem lesz olcsóbb Az építővállalatok esetében is igaz az, ami minden más ágazatban: az új szabályozás az eddig is stabil lábakon állók helyzetét erősíti meg, amelyek azonban régóta veszteségesek, gyengén, kis jövedelmezőséggel dolgoznak, azoknak már senki nem nyújt mentőövet. Az árreform, az adórendszer, a vállalati jövedelemszabályozás mind ebbe az irányba hat. A személyi jö-, vedelemszabályozás pedig azt a folyamatot fogja erősíteni, hogy a dolgozóknak elemi érdeke lesz olyan vállalat kötelékébe tartozni, amelyik eredményesen működik, a fő munkaidőben teremt lehetőséget a megélhetéshez szükséges pénz megszerzésére. Ezekben a hetekben alakul az új gazdálkodási rendszer, s hogy ehhez hogyan alkalmazkodnak majd az építővállalatok, arról még korai volna beszélni. A már nyilvánosságra került információk alapján kijelölhetők azok a fő irányok, amelyek felé a vállalati magatartás elmozdul. Az már most egyértelmű, hogy a jelenlegihez képest jóval bonyolultabb lesz a gazdasági tevékenység elszámolása. Vállalatonként eltérő árindexeket kell majd alkalmazni, mert a különböző tevékenységeket folytató építőknél szinte egyedi eseteket produkál a költségszerkezet is. Külön kell majd például nyilvántartani az építés-szerelés, külön a technológiai szerelés adatait. A tervezővállalatok árindexe 79,4 lesz. ami első ránézésre azt jelenti, hogy jövőre az építészek a mostaninál olcsóbban vállalkoznak. Ez azonban nem így van, mert ezzel az árindexszel egy időben megszűDrágább építőanyag A lakásépítés árindexe 102.5 százalékos. Ám a jelenleginél magasabb ár nem az építők nyereségét hivatott növelni — azt költségtakarékossággal, hatékony munkával szorgalmazza a kormányzat —, hanem a háttériparból begyűrűző áremelkedések hatását ellensúlyozni. A lakásárak már bejelentett növekedése egyébként sem abból származik, hogy az építők nagyobb számlát nyújtanak be a beruházóknak. hanem ebben az általános áremelkedések játszanak szerepet, elsősorban az energia, a szállítás, az anyagárak jelentős növekedése. A jövő évtől az egész építőanyag-ipar, annak minden terméke szabad áras kategóriába kerül. Vagyis az árakat a valódi költségek, a kereslet szabja meg. Ennek következtében az építőipar legpiacosabb ágazata az építőanyag-gyártás lesz. Az áremelkedések egy részét az adja. hogy megszűnnek a termékek jelentős ártámogatásai, az állami dotációk. Részben azért, mert az új gazdálkodási rendszerben nincs helye ilyen elvnek (a népgazdaságnak egyébként sincsen erre pénze), részben pedig azért, mert tovább már nem lehet elszakítani az árakat az értékektől. Hogy a vásárlók, elsősorban a magánépítkezők terheit ez ne növelje túlságosan, az állam a rászorultakat — pontosabban: akik lakást építenek a vásárolt anyagból — visszatérítéssel támogatja. Ehhez üdvös lesz megőrizni a számlákat és ettől kezdve nem érdemes ferde utakon anyagot 'szerezni, fusizóval építtetni. Több kivitelező A vállalatok működési feltételei közül további figyelem^ re méltó adat, hogy a lakásépítés nulla adókulcsos lesz. tehát bevételét nem terheli külön adó. Emiatt a gazdálkodóegységeknek érdekük lesz ilyen munkára vállalkozni, több lesz a kivitelező. Akik már eddig is sikerrel vették az otthonteremtés építészeti munkájának akadályait, azok most előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik idáig távol tartották magukat ettől a munkától. A tervek szerint az építőiparban dolgozók béren kívüli juttatása adómentességet élvez majd. Tehát a különélési és egyéb pótlékok után nem kell adót fizetni. Várhatóan ez az intézkedés növelni fogja az építőipari szakmák vonzását. De arra nem lehet számítani, hogy ezeket korlátlanul képes majd kifizetni a vállalat, mert ott ez továbbra is költségnövelő tényező marad. Szikora Katalin zés, kerüljön ki egészséges nemzedék az iskolából. Akkor már nagyjából készen volt a Kossuth utcai oktatási-művelődési központ. Előbb a nyolc tantermes általános iskolát adták át még 1978-ban, két évvel később ez további öt tanteremmel bővült. S mivel a régi művelődési ház lerobbant, az egyik helyiséget kamaraszínházi előadásokra alkalmasnak képezték ki. A meglévő szárnyra még egy emeletet húztak 1981 júniusában. Ott újabb három tanterem és a községi könyvtár kaphatott helyet. A tetőtérbe került a kultúrszoba. így aztán már csak a tornaterem hiányzott, hogy végre tökéletessé váljék a község aprajának-nagyjának a szellemét és testét egyaránt pallérozó létesítmény. Tehóval együtt El is készült a terv, birtokon belül — a tanács műszaki főelőadója vetette papírra — még 1985-ben. Csodálatos volt, mintegy 1200 négyzetméter alapterületével első osztályú sportolási lehetőséggel kecsegtetett. De a bekerülési költség még csodálatosabb volt, körülbelül 40 millió forint. Ennyi pénz hogyan lenne Nagykovácsiban? Hamar rájöttek hát, hogy az álmok nem szállhatnak az égig. Fölösleges ide nemzetközi szintű tornaterem, az a fontos, hogy 470 gyermek testi fejlődéséhez legyen elegendő tér meg felszerelés. Az újabb elképzelés már sokkal földönjáróbb volt: 732 négyzetméteres tornaterem és szociális blokk, melyet zárt, fűthető folyosó köt össze az iskolával. Költsége: 14 millió forint. Felépítésének határideje: 1986. augusztus 20. Hogy mennyire szerették volna a nagykovácsiak minél hamarabb magukénak, gyermekeikének tudni a tornatermet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tavalyi településfejlesztési hozzájárulás teljes összegét — 328 ezer forintot — erre szánták. Eleinte a tervek szerint ment minden. A dunaújvárosi Vasbeton Művek 1985 novemberében, az alapok elkészítése után, felállította a vasbeton szerkezetet. Csak a két végfal és a szociális helyiségek felépítése maradt hátra. Kitavaszodván egy helybeli kőműves kisiparos fogott hozzá a szakipari munkához. Túlváilalkozott — Májusra félig fölhúzta a falakat, beállította az ablakokat, aztán, mondván, hogy munkája itt nincs, levonult a terepről — meséli Tokody Zoltán tanácselnök. — Hosz- szas huzavona, levelezés, Vállalati, szövetkezeti tájékoztató Ágazati munkaprogram A napokban kapja meg füzet formájában mintegy 500 ipari vállalat és szövetkezet a kormányprogramhoz kapcsolódó ágazati koncepciót, amely az ezredfordulóig terjedően foglalja össze a szerkezetátalakítással kapcsolatos feladatokat. Az érdekeltekkel széleskörűen egyeztetett munkaprogram tartalmazza az ipar legfontosabb céljait és az azzal kapcsolatos feladatokat: így a műszaki fejlesztés fel- gyorsítását, az exportorientált, gazdaságos termelést, a rugalmas strukturális alkalmazkodást, a munkakultúra és az emberi erőforrások teljesebb kibontakoztatását, a szelektív fejlesztést, a nemzetközi munkamegosztásba való nagyobb bekapcsolódást. A kiadvány azt a célt szolgálja, hogy az ipari dolgozók, kollektívák időben megismerhessék a soron következő tennivalókat. A legközelebbi országos ipari tanácskozáson, vállalatvezetői értekezleten — amelyet november 5-én tartanak — ennek alapján tárgyalják meg a továbblépés lehetőségeit és módszereit. egyeztetés után szeptemberben visszajött, felhúzta még a végfalakat. A fűtésszerelők közben elvégezték a maguk munkáját, ő azonban nem csinálta a sajátját. Végül felbontottuk a szerződést, mert kétségesnek láttuk a tornaterem sorsát. Anyagiakkal kapcsolatban egy percig sem volt nézeteltérés. egyéb okból ütköztek a vélemények. A tanács szerint a kisiparos túlvállalkozta magát, több feladata volt, mintsem azt bírta volna időközben megfogyatkozott munkásgárdájával. Az érintett viszont mai napig vitatja a tanács álláspontját, szerinte ő mindent úgy tett, ahogyan azt kellett. Bárhogy volt is, a lényeg, hogy e közjátékkal elhúzódott az építkezés. Az új kivitelező — a Budakörnyéki Áfész szakcsoportja — idén tavasz- szal folytatta a munkát. Már túl vannak a nyomáspróbán, hiányzik még a festés, s a győri Graboplaszttól nagyne- hezen megkapott sportpadló lefektetése. Aztán helyükre kerülhetnek a felszerelések — már beérkeztek az iskolába — és, ha a műszaki átadás jól sikerül, akkor november elejétől már fogadhatja a tanulókat az igazán szép, differenciált foglalkoztatásra, sportszakkörök tartására, versenyekre, nagyobb iskolai rendezvényekre is alkalmas tornaterem. Szép tervek A történet így végül happy enddel zárul, persze, magyar módra: — Nem a mi hitelünket rontotta ez az ügy — vélekedik a tanácselnök. — A miénket csak annyiban, hogy ígéretünkkel ellentétben csúszott' á határidő,' ilyen eddig még sosem fordult elő Nagykovácsiban. Tóth Andrea Az ember szolgálatában Napenergia Szovjet és csehszlovák tudósok közösen dolgozták ki azokat a napkollektorokat, amelyek a Karakum-sivatag kis településeit látják majd el energiával. A Türkmén Tudományos Akadémia tudományos-termelési egyesülésének napkísérleti telepén megkezdték az első kollektorok kipróbálását. A munkák másfél évvel ezelőtt kezdődtek a két ország akadémiai együttműködésével. A csehszlovák szakemberek készítették el a napsugarakat összegyűjtő, úgynevezett Franal-lencsét, a szovjet fél dolgozta ki a turbógenerátort és az automatikát. Az el§ő napkollektor teljesítménye mindössze három kilowatt, de a tudósok szerint az ilyen állomásoké a jövő és hamarosan öt hasonló berendezés készül. ! Napkollektor Türkméniában Sorban állás órabérben A kocsiról kél el az áru — Azt hittem, felrobbanok a méregtől. Amikor kiszéde- legtem a Corvin Áruház Somogyi Béla utcai kapuján, akkor láttam meg szemközt a szerkesztőség tábláját — mondja Kovács Dezsöné Üllőről, miközben láthatóan még mindig igen felpaprikázott hangulatban van. — Rajtam nem tört ki a vásárlási láz. Nézze meg, a személyi igazolványommal tudom igazolni, hogy most lesz a gyerek születésnapja. Február óta kuporgatom a pénzt. Most végre összejött a hatezer forint —kerékpár is van a Corvinban. csak nem nekem. Előjegyzést nem vesznek fel. előleget nem fogadnak el. Egyetlen módja a vásárlásnak, ha nyitáskor beállók a sorba, s ha éppen úgy jön ki a lépés, akár délután négyig is várhatom az árut Mondja meg nekem, kinek jó az, hogy ennyi ember fél napokra, napokra kimarad a munkából, mert sorban áll valahol. Ilyen gazdagok vagyunk? — Erről a helyzetről nem a kereskedelem tehet, hanem az ipar — vélekedik Tamás András, a Corvin Áruház kereskedelmi igazgatója, akinek tolmácsolom a kérdést. — Mi nem tudjuk, hogy a gyár mit szállít, tehát előjegyzést sem vehetünk fel bizonytalanra. Viszont Eladva feliratú áru csak olyan lehet kint, amelyen rajta áll a vevő neve, a blokk száma és az elszállítás ideje. Erről minden érdeklődő meggyőződhet. s ha az eladó nem tud szolgálni ezekkel az adatokkal. lehet reklamálni. Egyébként nekünk sem jó, hogy a vevőket sorállásra ítéljük. de mi nem igazoltathatunk senkit, hogy munkaidőben ácsorog-e nálunk, vagy szabadsága terhére. Ijesztően üres a máskor oly jól ellátott dabasi bútorbolt, a Dabas és Vidéke Afész üzlete. A tágas eladótérben csupán néhány szőnyeg, egy komód, egy ágyneműtartó és egy gyermekíróasztal árválkodik, bár már ez utóbbit is musirál- gatja Sztanyó Jánosné. — El sem akarom hinni, hogy sikerült megvennünk a szekrénysort — mondja. — Amikor itt nem találtunk semmit, felmentünk Pestre a Domusba. Hát engem még soha nem néztek levegőnek úgy, mint ott az eladók. Alig volt áru, azon is mind rajta az Eladva felirat. Három napot fecséreltünk el a főváros boltjait járva, de az csak arra volt jó, hogy elmenjen a szabadságunk és belássuk: például a mélyhűtőládáról az idén le kell mondanunk. A szekrénysor viszont feltétlenül kellett a lányunknak, hiszen most lett kész a lakásuk. — Ha hiszi, ha nem, egy hete, október 6-án még tele voltunk áruval. Az elmúlt hét forgalmának érzékeltetésére talán elég annyi — mondja Fallaga Pál. a dabasi bútorbolt vezetője —. hogy havonta kétmillió forint körüli értékben adunk el bútort. A múlt héten keddtől péntekig egymillió nyolcszázezer forintot forgalmaztunk, s ebből annyi volt a készpénzes eladás, mint máskor az OTP, vagyis a java. Szinte egész nap áll bútor- szállító a bolt teherkapujánál, de a lerakott áru sokszor be sem kerül az üzletbe, azon melegében viszik is tovább. Az ipar gőzerővel termel, s aki időt és energiát nem sajnál, az előbb-utóbb hozzájut az áhított bútorhoz, kerékpárhoz, színes tv-hez. Hogy közben sok-sok hasznos, munkával tölthető idő megy veszendőbe, azt hailamosak vagvunk elfeleiteni. Pedig népgazdasági méretekben ez a számla mgr nem is olyan elhanyagolható. Móza Katalin i v
