Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

8 1987. OKTOBER 17., SZOMBAT Erkélyen terem a gyümölcs Ä nagyvárosi lakásokat, erké­lyeket ma még többnyire a hazánkban honos virágok, délszaki növények díszítik. Né­hány év múlva talán már nem hat meglepetésként, ha alma, körte vagy meggyfák terem­nek ízletes gyümölcsöt az em­lített helyeken. Erre ugyanis mind több lehetőség kínálko­zik a jövőben. Néhány évvel ezelőtt a Gyümölcs- és Dísznövény Ter­mesztési Fejlesztő Vállalat ku­tatói dr. Mezey Géza főmun­katárs irányításával olyan tör­pe gyümölcsfákat kísérletez­tek ki, amelyek cserépben, vagy ládákban tartva is ki­tűnően megélnek. Igaz. csak kis mennyiséget teremnek, de azok ugyanolyan méretűek, ízűek, mint a szabad földben neveltek. Az eddigi tapasztalatok iga­zolják, hogy a kísérletek be­váltak. Az így elültetett fák közül akadt olyan meggy pél­dául, amelyről 3 éves korában 102 szem egészséges gyümöl­csöt szedtek le. Az úgynevezett balkonfák­ról Salánki Sándor, az inté­zet érd-elvirai telepének veze­tője elmondta, hogy ezeket az újnak számító dísznövényeket mind nagyobb számban kíván­ják szaporítani, mivel egyre élénkül irántuk a kereslet. Ezek után már az is elkép­zelhető, hogy a háziasszonyok nem gyümölcsű1'tálból kínálják majd vendégeiket, hanem az élő fáról. (séra) Akik a képen látható almá­val eddig találkoztak, mind azt hitték, hogy a gazdája tréfából kötötte fel a gallyra. Pedig ez a szép alma erké­lyen termett cserépben, 3 kilónyi földben. r ígéret és határidőcsúszás Nagykovácsiban Az álmok nem szállnak az égig Az új tanév a diákoknak a kezdetet jelenti, az iskola­építőknek viszont a befejezést. Határidőt, amikorra szokás elvégezni a bővítést, a korszerűsítést, vagy ha új épületről van szó, az átadás előtti utolsó simításo­kat. Szokás, mint mondtuk, hiszen általában augusz­tus környékén halljuk a legtöbb hirt arról: hol kez­dődhet meg jobb, kényelmesebb körülmények között ősszel az oktatás. S ezt a gyakorlatot csak helyeselni lehet, mivel tanárnak és tanulónak egyaránt jó meg a tanév kezdetén birtokba venni egy modern létesít­ményt, vagy gyarapodni valami olyannal, aminek hiá­nyában eddig kevesebbet nyújthatott a nevelő és ke­vesebbet kaphatott a nebuló. Fontos a megelőzés Persze, ha valóban birtokba vehetik. A Nagykovácsiban élő kisdiákoknak az iskola- kezdéskor nem sikerült torna­teremhez jutniuk. Idestova már második ősszel ígérik ne­kik, hogy végre megfelelő he­lyen mozgathatják meg az is­kolapadban összezsugorodott izmaikat, kiélhetik játékos kedvüket, természetüket. Ehe­lyett egyelőre be kell érniük a 95 négyzetméteres tornaszo­bával, vagy, amíg az időjárás engedi, ugrálhatnak, szalad­gálhatnak egy kicsit az isko­la előtti — rendes tornához szűk, és cseppet sem ideális — betonjárdán. És persze, ke­rülgethetik az építkezés mel­léktermékeit — festéket, gé­peket, szerszámokat —, s bukdácsolhatnak az udvar festőinek éppen nem nevezhe­tő domborulatain. Pedig a helybeli tanács nem feledkezett meg róluk. Már akkor is elsősorban rájuk gon­dolt, amikor a VI. ötéves terv vége felé mérlegelniük kellett: egészségügyi objektum készül­jön-e előbb, vagy tornaterem az általános művelődési köz­pontban. Mert egyszerre mindkettőre már akkor sem tellett. A testület végül úgy döntött: fontosabb a megelő­Felkészülés és jövőtervezés Miért emelkednek a lakásárak? Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban manapság a legfontosabb beszédtéma a társadalmi, gazdasági kibontakozás. Ennek kimenete- ;létől függ a családok sora éppúgy, mint a nagyobb 'közösségé, a nemzeté. A megvalósulás állomásai jelentik azt a feltételrendszert is, amelyben a vállalatok működni fognak az elkövetkező években. A stabilizálás népgazdasági szintű megteremtésével egy időben a vál­lalatoknál is komoly munka folyik, a felkészülés, a jövőtervezés. Es ez alatt nemcsak két-három esztendőre szóló stratégiát kell kidol­gozni a gazdálkodóegységekben, hanem egy hosszú távú alkal­mazkodást, mert a kibontakozás elemei ezt követelik. nik a tervezővállalatoknál a 12 százalékos termelési adó kötelezettsége, tehát az vár­ható, hogy az építészeti mun­ka a jövőben is annyiba kerül majd, mint idáig. Nem lesz olcsóbb Az építővállalatok esetében is igaz az, ami minden más ágazatban: az új szabályozás az eddig is stabil lábakon állók helyzetét erősíti meg, amelyek azonban régóta vesz­teségesek, gyengén, kis jöve­delmezőséggel dolgoznak, azok­nak már senki nem nyújt mentőövet. Az árreform, az adórendszer, a vállalati jöve­delemszabályozás mind ebbe az irányba hat. A személyi jö-, vedelemszabályozás pedig azt a folyamatot fogja erősíteni, hogy a dolgozóknak elemi ér­deke lesz olyan vállalat köte­lékébe tartozni, amelyik ered­ményesen működik, a fő munkaidőben teremt lehető­séget a megélhetéshez szük­séges pénz megszerzésére. Ezekben a hetekben alakul az új gazdálkodási rendszer, s hogy ehhez hogyan alkalmaz­kodnak majd az építővállala­tok, arról még korai volna be­szélni. A már nyilvánosságra került információk alapján kijelölhetők azok a fő irá­nyok, amelyek felé a vállalati magatartás elmozdul. Az már most egyértelmű, hogy a jelenlegihez képest jó­val bonyolultabb lesz a gazda­sági tevékenység elszámolása. Vállalatonként eltérő árindexe­ket kell majd alkalmazni, mert a különböző tevékenységeket folytató építőknél szinte egye­di eseteket produkál a költ­ségszerkezet is. Külön kell majd például nyilvántartani az építés-szerelés, külön a techno­lógiai szerelés adatait. A tervezővállalatok árindexe 79,4 lesz. ami első ránézésre azt jelenti, hogy jövőre az épí­tészek a mostaninál olcsóbban vállalkoznak. Ez azonban nem így van, mert ezzel az ár­indexszel egy időben megszű­Drágább építőanyag A lakásépítés árindexe 102.5 százalékos. Ám a jelenleginél magasabb ár nem az építők nyereségét hivatott növelni — azt költségtakarékossággal, ha­tékony munkával szorgalmaz­za a kormányzat —, hanem a háttériparból begyűrűző ár­emelkedések hatását ellen­súlyozni. A lakásárak már be­jelentett növekedése egyéb­ként sem abból származik, hogy az építők nagyobb szám­lát nyújtanak be a beruházók­nak. hanem ebben az általános áremelkedések játszanak sze­repet, elsősorban az energia, a szállítás, az anyagárak jelen­tős növekedése. A jövő évtől az egész építő­anyag-ipar, annak minden ter­méke szabad áras kategóriába kerül. Vagyis az árakat a való­di költségek, a kereslet szab­ja meg. Ennek következtében az építőipar legpiacosabb ága­zata az építőanyag-gyártás lesz. Az áremelkedések egy részét az adja. hogy megszűnnek a termékek jelentős ártámoga­tásai, az állami dotációk. Rész­ben azért, mert az új gazdál­kodási rendszerben nincs he­lye ilyen elvnek (a népgazda­ságnak egyébként sincsen erre pénze), részben pedig azért, mert tovább már nem lehet elszakítani az árakat az érté­kektől. Hogy a vásárlók, első­sorban a magánépítkezők ter­heit ez ne növelje túlságo­san, az állam a rászorultakat — pontosabban: akik lakást építenek a vásárolt anyagból — visszatérítéssel támogatja. Ehhez üdvös lesz megőrizni a számlákat és ettől kezdve nem érdemes ferde utakon anyagot 'szerezni, fusizóval építtetni. Több kivitelező A vállalatok működési fel­tételei közül további figyelem^ re méltó adat, hogy a lakás­építés nulla adókulcsos lesz. tehát bevételét nem terheli külön adó. Emiatt a gazdál­kodóegységeknek érdekük lesz ilyen munkára vállalkoz­ni, több lesz a kivitelező. Akik már eddig is sikerrel vették az otthonteremtés építészeti munkájának akadályait, azok most előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik idáig távol tartották magukat ettől a munkától. A tervek szerint az építő­iparban dolgozók béren kívüli juttatása adómentességet él­vez majd. Tehát a különélési és egyéb pótlékok után nem kell adót fizetni. Várhatóan ez az intézkedés növelni fogja az építőipari szakmák vonzá­sát. De arra nem lehet számí­tani, hogy ezeket korlátlanul képes majd kifizetni a válla­lat, mert ott ez továbbra is költségnövelő tényező marad. Szikora Katalin zés, kerüljön ki egészséges nemzedék az iskolából. Akkor már nagyjából ké­szen volt a Kossuth utcai ok­tatási-művelődési központ. Előbb a nyolc tantermes ál­talános iskolát adták át még 1978-ban, két évvel később ez további öt tanteremmel bő­vült. S mivel a régi művelő­dési ház lerobbant, az egyik helyiséget kamaraszínházi elő­adásokra alkalmasnak képez­ték ki. A meglévő szárnyra még egy emeletet húztak 1981 júniusában. Ott újabb három tanterem és a községi könyv­tár kaphatott helyet. A tető­térbe került a kultúrszoba. így aztán már csak a torna­terem hiányzott, hogy végre tökéletessé váljék a község aprajának-nagyjának a szelle­mét és testét egyaránt pallé­rozó létesítmény. Tehóval együtt El is készült a terv, birto­kon belül — a tanács mű­szaki főelőadója vetette pa­pírra — még 1985-ben. Cso­dálatos volt, mintegy 1200 négyzetméter alapterületével első osztályú sportolási lehe­tőséggel kecsegtetett. De a bekerülési költség még csodá­latosabb volt, körülbelül 40 millió forint. Ennyi pénz ho­gyan lenne Nagykovácsiban? Hamar rájöttek hát, hogy az álmok nem szállhatnak az égig. Fölösleges ide nemzetkö­zi szintű tornaterem, az a fontos, hogy 470 gyermek tes­ti fejlődéséhez legyen elegen­dő tér meg felszerelés. Az újabb elképzelés már sokkal földönjáróbb volt: 732 négy­zetméteres tornaterem és szo­ciális blokk, melyet zárt, fűt­hető folyosó köt össze az is­kolával. Költsége: 14 millió forint. Felépítésének határ­ideje: 1986. augusztus 20. Hogy mennyire szerették volna a nagykovácsiak minél hamarabb magukénak, gyer­mekeikének tudni a tornater­met, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tavalyi településfejlesztési hozzájáru­lás teljes összegét — 328 ezer forintot — erre szánták. Eleinte a tervek szerint ment minden. A dunaújváro­si Vasbeton Művek 1985 no­vemberében, az alapok elké­szítése után, felállította a vas­beton szerkezetet. Csak a két végfal és a szociális helyisé­gek felépítése maradt hátra. Kitavaszodván egy helybeli kőműves kisiparos fogott hoz­zá a szakipari munkához. Túlváilalkozott — Májusra félig fölhúzta a falakat, beállította az ablako­kat, aztán, mondván, hogy munkája itt nincs, levonult a terepről — meséli Tokody Zoltán tanácselnök. — Hosz- szas huzavona, levelezés, Vállalati, szövetkezeti tájékoztató Ágazati munkaprogram A napokban kapja meg fü­zet formájában mintegy 500 ipari vállalat és szövetkezet a kormányprogramhoz kap­csolódó ágazati koncepciót, amely az ezredfordulóig ter­jedően foglalja össze a szer­kezetátalakítással kapcsolatos feladatokat. Az érdekeltekkel széleskörűen egyeztetett mun­kaprogram tartalmazza az ipar legfontosabb céljait és az azzal kapcsolatos feladatokat: így a műszaki fejlesztés fel- gyorsítását, az exportorientált, gazdaságos termelést, a rugal­mas strukturális alkalmazko­dást, a munkakultúra és az emberi erőforrások teljesebb kibontakoztatását, a szelektív fejlesztést, a nemzetközi mun­kamegosztásba való nagyobb bekapcsolódást. A kiadvány azt a célt szol­gálja, hogy az ipari dolgozók, kollektívák időben megismer­hessék a soron következő ten­nivalókat. A legközelebbi or­szágos ipari tanácskozáson, vállalatvezetői értekezleten — amelyet november 5-én tarta­nak — ennek alapján tárgyal­ják meg a továbblépés lehe­tőségeit és módszereit. egyeztetés után szeptember­ben visszajött, felhúzta még a végfalakat. A fűtésszerelők közben elvégezték a maguk munkáját, ő azonban nem csinálta a sajátját. Végül fel­bontottuk a szerződést, mert kétségesnek láttuk a tornate­rem sorsát. Anyagiakkal kapcsolatban egy percig sem volt nézetelté­rés. egyéb okból ütköztek a vélemények. A tanács szerint a kisiparos túlvállalkozta ma­gát, több feladata volt, mint­sem azt bírta volna időköz­ben megfogyatkozott munkás­gárdájával. Az érintett viszont mai napig vitatja a tanács ál­láspontját, szerinte ő mindent úgy tett, ahogyan azt kellett. Bárhogy volt is, a lényeg, hogy e közjátékkal elhúzódott az építkezés. Az új kivitelező — a Budakörnyéki Áfész szakcsoportja — idén tavasz- szal folytatta a munkát. Már túl vannak a nyomáspróbán, hiányzik még a festés, s a győri Graboplaszttól nagyne- hezen megkapott sportpadló lefektetése. Aztán helyükre ke­rülhetnek a felszerelések — már beérkeztek az iskolába — és, ha a műszaki átadás jól sikerül, akkor november ele­jétől már fogadhatja a tanu­lókat az igazán szép, diffe­renciált foglalkoztatásra, sportszakkörök tartására, ver­senyekre, nagyobb iskolai ren­dezvényekre is alkalmas tor­naterem. Szép tervek A történet így végül happy enddel zárul, persze, magyar módra: — Nem a mi hitelünket rontotta ez az ügy — véleke­dik a tanácselnök. — A mi­énket csak annyiban, hogy ígéretünkkel ellentétben csú­szott' á határidő,' ilyen eddig még sosem fordult elő Nagy­kovácsiban. Tóth Andrea Az ember szolgálatában Napenergia Szovjet és csehszlovák tu­dósok közösen dolgozták ki azokat a napkollektorokat, amelyek a Karakum-sivatag kis településeit látják majd el energiával. A Türkmén Tudo­mányos Akadémia tudomá­nyos-termelési egyesülésének napkísérleti telepén megkezd­ték az első kollektorok kipró­bálását. A munkák másfél évvel ez­előtt kezdődtek a két ország akadémiai együttműködésé­vel. A csehszlovák szakembe­rek készítették el a napsuga­rakat összegyűjtő, úgynevezett Franal-lencsét, a szovjet fél dolgozta ki a turbógenerátort és az automatikát. Az el§ő napkollektor telje­sítménye mindössze három ki­lowatt, de a tudósok szerint az ilyen állomásoké a jövő és hamarosan öt hasonló beren­dezés készül. ! Napkollektor Türkméniában Sorban állás órabérben A kocsiról kél el az áru — Azt hittem, felrobbanok a méregtől. Amikor kiszéde- legtem a Corvin Áruház So­mogyi Béla utcai kapuján, ak­kor láttam meg szemközt a szerkesztőség tábláját — mondja Kovács Dezsöné Üllő­ről, miközben láthatóan még mindig igen felpaprikázott hangulatban van. — Rajtam nem tört ki a vá­sárlási láz. Nézze meg, a sze­mélyi igazolványommal tudom igazolni, hogy most lesz a gyerek születésnapja. Február óta kuporgatom a pénzt. Most végre összejött a hatezer fo­rint —kerékpár is van a Cor­vinban. csak nem nekem. Elő­jegyzést nem vesznek fel. elő­leget nem fogadnak el. Egyet­len módja a vásárlásnak, ha nyitáskor beállók a sorba, s ha éppen úgy jön ki a lépés, akár délután négyig is vár­hatom az árut Mondja meg nekem, kinek jó az, hogy ennyi ember fél napokra, na­pokra kimarad a munkából, mert sorban áll valahol. Ilyen gazdagok vagyunk? — Erről a helyzetről nem a kereskedelem tehet, hanem az ipar — vélekedik Tamás And­rás, a Corvin Áruház kereske­delmi igazgatója, akinek tol­mácsolom a kérdést. — Mi nem tudjuk, hogy a gyár mit szállít, tehát előjegyzést sem vehetünk fel bizonytalanra. Viszont Eladva feliratú áru csak olyan lehet kint, amelyen rajta áll a vevő neve, a blokk száma és az elszállítás ideje. Erről minden érdeklődő meg­győződhet. s ha az eladó nem tud szolgálni ezekkel az ada­tokkal. lehet reklamálni. Egyébként nekünk sem jó, hogy a vevőket sorállásra ítél­jük. de mi nem igazoltatha­tunk senkit, hogy munkaidő­ben ácsorog-e nálunk, vagy szabadsága terhére. Ijesztően üres a máskor oly jól ellátott dabasi bútorbolt, a Dabas és Vidéke Afész üz­lete. A tágas eladótérben csu­pán néhány szőnyeg, egy ko­mód, egy ágyneműtartó és egy gyermekíróasztal árválkodik, bár már ez utóbbit is musirál- gatja Sztanyó Jánosné. — El sem akarom hinni, hogy sikerült megvennünk a szekrénysort — mondja. — Amikor itt nem találtunk semmit, felmentünk Pestre a Domusba. Hát engem még soha nem néztek levegőnek úgy, mint ott az eladók. Alig volt áru, azon is mind rajta az Eladva felirat. Három na­pot fecséreltünk el a főváros boltjait járva, de az csak arra volt jó, hogy elmenjen a sza­badságunk és belássuk: pél­dául a mélyhűtőládáról az idén le kell mondanunk. A szekrénysor viszont feltétle­nül kellett a lányunknak, hi­szen most lett kész a laká­suk. — Ha hiszi, ha nem, egy hete, október 6-án még tele voltunk áruval. Az elmúlt hét forgalmának érzékeltetésére talán elég annyi — mondja Fallaga Pál. a dabasi bú­torbolt vezetője —. hogy ha­vonta kétmillió forint körüli értékben adunk el bútort. A múlt héten keddtől péntekig egymillió nyolcszázezer forin­tot forgalmaztunk, s ebből annyi volt a készpénzes el­adás, mint máskor az OTP, vagyis a java. Szinte egész nap áll bútor- szállító a bolt teherkapujánál, de a lerakott áru sokszor be sem kerül az üzletbe, azon melegében viszik is tovább. Az ipar gőzerővel termel, s aki időt és energiát nem saj­nál, az előbb-utóbb hozzájut az áhított bútorhoz, kerékpár­hoz, színes tv-hez. Hogy köz­ben sok-sok hasznos, munká­val tölthető idő megy veszen­dőbe, azt hailamosak vagvunk elfeleiteni. Pedig népgazdasá­gi méretekben ez a számla mgr nem is olyan elhanyagol­ható. Móza Katalin i v

Next

/
Thumbnails
Contents