Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

« *1/6 l£l 5 1987. OKTOBER 14., SZERDA Holnap ismét megméretés Zeneiskolások a gordonkánál Egy napon át izgatott és ünnepélyes légkör uralkodott a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában. Éppen olyan, mint a hajdani hagyományos év végi vizsgakoncertjeinken. A tanév záróakkordjaként ugyanis „nagyközönség” előtt illett tanúságot tenni eddig megszerzett zongoratudásunkról. Ben­nünket is ilyennek láthattak hozzátartozóink, ismerőseink, mint mi most a lámpalázas kisdiákokat. Cegléd város másodízben vállalta magára, hogy vendé­gül látja az országos gordon­kaverseny Pest megyei válo­gatójának résztvevőit. A há- roméyenként ismétlődő ren­dezvény előtt azért kell válo­gatót tartani megyénkben, mert igen sok a tehetséges fiatal. Megcsillanó tehetségek Már az első pillanatban ki­derült, hogy erre az alkalom­ra a legmegfelelőbb helyet választottak ki. A zeneiskola hangversenyterme kiválóan alkalmas kamaramuzsikálásra, s mint azt Béres Károly igaz­gatótól és Soltész Nagy Lászlóné igazgatóhelyettestől megtudtam, ebben az épület­ben 770 gyerek ismerkedik az idén különféle hangszerekkel. Közülük negyvenötén a gor­donkával, amelyet csellónak is neveznek. A kellemes, jó akusztikájú helyiségben igazi koncerthan­gulatot éreztem. Annál is in­kább, mert a válogatón részt vevő zeneiskolások felkészítő tanáraiból álló zsűri tizennégy tagja a hátsó sorokban foglalt helyet. Mielőtt zenei mondandómra térnék, szeretném megjegyez­ni, hogy a ceglédiek a szó szoros értelmében otthont ad­tak ennek a rendezvénynek. Nemcsak a megye más váro­saiból érkezett diákok kényel­mes elhelyezéséről, próbalehe­tőségéről gondoskodtak, ha­nem üdítővel, étekkel is jól tartották őket. A közel hatórás válogató ideje alatt erre igen­csak szükség volt. Minden el­ismerésem, a bírálóbizottság tagjaié, akik lankadatlan fi­gyelemmel kísérték végig az előadások legkisebb részleteit is. Miután mind a- harminc zeneiskolást meghallgatták, mint ilyenkor mindig, szak­mai megbeszélésre is sor ke­rült. Varsányi Lászlóné, a Pest Megyei Tanács művelő­dési osztályának zeneiskolai főelőadója úgy tapasztalta, hogy nem minden esetben si­került igazán a kamarazené­lés. A zongorakísérő tanárok­nak szánta ezt az észrevételt. Lengyel Endre, a Zeneművé­szeti Főiskola tanára, a zsűri elnöke, úgy ítélte meg, hogy gyakran tisztázatlan volt egy- egy hang indítása, a pontatlan intonációiból pedig fáradt hang keletkezett. Azt is ész­revette, hogy esetleges egy- egy frázis zenei hangsútyozá- sa. Véleményük megegyezett ab­ban — ezt magam is csak alátámasztani tudom —, hogy a második, harmadik és a ne­gyedik korcsoport számára igen magas követelményt szabtak az országos verseny anyagának összeállítói. Az itt elhangzottakat min­den bizonnyal ki-ki továbbít­ja tanítványának. Nem vál­laikozhatom arra, hogy eny- nyire részletekbe menően ele­mezzem az egyes produkció­kat. De néhány továbbjutóról említést teszek. Előzetesen még annyit hadd jegyezzek meg: a második korcsoportban a két kötelező mű közül Kummer G-dúr hangnemben íródott Etűdje tette próbára a kilenc-tíz éve­seket. A tizenhárom-tizennégy esztendős tanulók nehezen boldolgultak Porpara Gordon­kaversenyének I. és II. tételé­vel. A versenyzők mégis szé­pen árnyalták az a-mollban komponált szerzeményt. A középiskolásoknak minden ze­nei és technikai tudásukat, latba kellett vetni Vivaldi koncertjének nívós interpre­tálásáért. Meglepően erős volt a me­zőny! Három-négy kivételtől eltekintve, szinte mindegyik szereplőben megcsillant a te­hetség. A negyedik osztályos ceglédi Bán Edina érzékeny­ségről. jó képességről győzött meg, bár eredményéből sokat levont az erős lámpaláz' Vi­szont nem veszítette el len­dületét, amikor hibázott! A vele egykorú nagykőrösi Bo­ros Anita szinte hibátlanul játszotta végig a Martini-mű­vet. A ceglédi Szűcs Berna­dett előadásából kiderült, hogy korához képest jó tech­nikai felkészültséggel rendel­kezik ez a negyedikes kis­lány. Bár a méiy hangok képzése érezhetőén bizonyia- lan volt. Az ötödikes szent­endrei Fenyő László a leg­utóbbi országos versenyen harmadik helyezést ért el az első korcsoportban. Igen í,ju- korlott, pontosan be.artot.a a zenei előírásokat, azonban a muzsika még nem igazán a sajátja. Pedig ez ehhez szük­séges adottságát Porpora Gor­donkaversenyének il. tétel­adaptációja igazolta. A váci Ájra Mercédesz líraian árnyal­ta Vivaldi A-moll koncertjé­nek sötét színeit, bár a tem­pó gyorsabb is lehetett volna. A százhalombattai Gádor Emese viszont jó tempót tar­tott e mű előadásakor. A ti­zenhat éves érdi Thaly Péter­nek több önbizalomra lenne szüksége tehetsége kibonta­koztatásához. Jobb pedagógiai fogással A negyedik korcsoportban mind az öt zeneiskolásnál érezhető volt, hogy megriasz­totta őket a feladat nagysága, mert a szabadon választott ze­nedarabokat kivétel nélkül mindegyikük felszabadultab­ban játszotta. Szerencsésebb pedagógiai fogással könnyeb­ben jutottak volna eredmény­re. Annál is inkább, mert a fiatalok képesek voltak elsa­játítani a művet. Megjegy­zem: a szabadon választottak között akadt zeneileg és tech­nikailag egyaránt megközelí­tő nehézségű. Mint például Saint-Saens: Allegro appassio- natója, amelyet Thaly Péter igen szépen szólaltatott meg. Szándékosan hagytam utol­jára Farkas Éva ötödik osz­tályos abonyi kislányt. Nála mutatkozott meg leginkább a mély átélőképesség. Aligha valószínűsíthető, hogy tudatos volt szépen felépített muzsi­kálása, s talán éppen ezért szuggesztív játéka, amit az egymásba fonódó hangzás megvalósítása is elősegített. BAGOLY. Az érdekes éjsza­kai magazin legutóbbi adásá­ban beszélgetést hallhattunk a magyar tervgazdaságról, körkérdéssel gyűjtötték egy csokorba azokat az ötleteket, hogyan lehetne kibillenteni gazdaságunkat jelenlegi álla­potából. A szarkazmussal, iró­niával, néhol humorral meg­fogalmazott ötletek között megütötte a fülemet, úgy­mond egy optimista vélemény. Szerencse, hogy vállalataink élén mind több az olyan ve­zető, aki inkább igyekszik egy jól ápolt virágoskertben elégedett gazdaként uralkodni, mint szemétdombon hatalmas­kodó kiskakasként. Többek egybehangzó meglátása sze­rint sokkal nagyobb szerepe van a személyiségnek a veze­tésben, mint ahogy eddig gondoltuk. Csak attól félek, hogy a régi jó magyar szokás szerint átestünk a ló túlsó ol­dalára, s nem Vesszük észre, hogy a rátermett, szakmailag felkészült, emberséges vezető­nek is megvan még kötve ke-, ze-lába az érdekviszonyok nem egyértelmű hálójában. SZÍNRŐL SZÍNRE. A Bá­nyai Gábor által szerkesztett- vezetett műsorban saját gon­dolataimmal azonos hullám­hosszokon szóltak a szórakoz­tató darabok előtérbe kerülé­sének ideológiájáról és arról a csődről, ami a könyvkiadást jellemezni fogja, ha megvon­ják az állami támogatást. Er­ről azonban már régóta és Akikről nem esett szó, azok se vegyék kudarcnak, hogy nem kerültek a továbbjutók közé. Mint ahogy a szazha- lombattai Simon Katalinnál észre lehetett venni a zenei gondolatok szépívű összeköté­sét — mindegyikük egyéni­séggé fejlődhet még. Ami a versenyt illeti — ed­dig elérte célját. Megmozgat­ta a zenével foglalkozó diá­kokat, akiknek azonos felté­telek között, azonos időben kellett összpontosítaniuk tu­dásukat. így a szakemberek is képet kaphattak róluk. Tizennyolc továbbiutó A válogatónak azonban mjg nincs vége: holnap, ok­tóber 15-én a budapesti Ze­neművészeti Szakközépiskolá­ban a tizennyolc Pest megyei gyerek Fejér megyeiekkel méri össze tudását. Innen azonban már csak heten in­dulhatnak az országos ver­senyre, amelyet december 4-e és 6-a között Szolnokon rendeznek meg. Vennes Aranka A Szépirodalmi Könyvkiadó mintegy 20 kötet megjelenteté­sét tervezi a könyvszakma egyik legjelentősebb kereske­delmi akciójára, a téli könyv­vásárra. A választékban ezút­tal aránylag kevesebb ma élő kortárs író műve kapott he­lyet. Az újdonságok közül már kapható Pázmány Péter válogatott prédikációinak gyűjteménye. A kötet a szó­noki beszéd művésze halálá­nak 350. évfordulójára jelent meg, modern helyesírással és központozással,- hogy a mai olvasók is élvezhessék a XVII. századi szerző nyelvezetét. A kiadó Kádas Mária sze­mélyében új szerzőt avat.' A pedagógus az újságokból ér­tesült a Kurgánban élő szov­jet orvosprofesszor, Ilizarov munkájáról, aki születési csontrendellenességeket és nö­vekedési problémákat korri­gál műtéti úton. A szerző or­vosi kezelésre szoruló kislá­nyával hosszabb időt töltött a kurgáni kórházban, s naplója az orvosok hősies munkáját örökíti meg. Folytatják Illyés Gyula naplójegyzeteinek ki­adását: a második kötet 1946­sokat beszélünk. Ami izgal­masabb volt, az a nemzeti ti­zenegy, azaz a Fesztivál Ze­nekar létezésének kétségbe vonása a Magyar Zeneművé­szek Szövetsége határozatá­nak alapján. Furcsa ellent­mondásra világított rá a ri­porter, mégpedig arra, hogy amit Fischer Ivánék csináltak, arra szükség van, az energiá­ra, amivel megszerveződtek és egy nemzetközileg elismert sztárzenekart hoztak létre, ugyanakkor a szövetség meg­kérdőjelezte, hogy ezek a sze­mélyek, mármint a Fesztivál Zenekar muzsikusai megfeie- lőek-e. A vagányságuk, az energiájuk és ők maguk nem kellenek, csak amit létrehoz­tak. Hál’istennek veszélyez­tetett létükben az Állami Biz­tosító segítséget nyújt, vállal­ta szponzorálásukat. Furcsa házasság, de ha más partner nem akadt... ! ? 168 ÓRA. Szokolay Sándor­ral beszélgetett Kondor Kata­lin arról, hogy létezik-e még olyan közösség, ahol be lehet mutatni a külföldi érdeklő­dőknek a Kodály-módszert. Mi tudjuk, hogy Pest megyé­ben éppen Szokolay Sándor édesapja megszállottan még mindig alkalmazza zenépeda­gógiai munkájában. Ennek ellenére mindannyian átérez­hetjük Szokolay Sándor zene­szerző elkeseredését, hiszen régen lekerült zászlónkról az a kodályi gondolat, hogy zene nélkül nem létezik teljes em­^ Október elejéig volt látha- ^ tó a Fáklya Klubban Bíró ^ Ilona és László Lilla közös ^ tárlata. Száky Sándor a Fóti S ősz keretében mutatkozott be s a község művelődési házában n Bodor Gábor fotói a Kisduna s Galériában vendégeskednek * október végéig. Szigorú szerkezet ZJ László Lilla évtizedek óta Gödöllőn a rajztanítás elköte­lezettje. Nemcsak általános is­kolásokat nevel a művészet szeretetére — többen közülük nemzetközi díjasok lettek —, nemcsak az Agrártudományi Egyetem képzőművészkörét és a szadai nyári művésztelepe­ket vezette, hanem jeles festő is. Most újra meglepetést kel­tett élményektől átfűtött és a vonalvezetést tekintve hibát­lan temperaképeivel, pasztell- jeivel. A fáradhatatlan festői munka meghozta eredményét. László Lilla emlékezetes műveket alkotott az évszakok pompás színeibe öltöző gödöl­lői dombokról, hófoltokat rej­tői' 1960-ig nyújt betekintést az író munkásságába. A ka­rácsonyi könyvpiacon kapha­tó lesz Babits Mihály novel­láinak gyűjteménye, Bőd Pé­ter egyetlen szépirodalmi igé­nyű alkotása, a Szent Hilárius című g.vitemény, amely rö­vid, c " tanós, anekdotaszerű válás óban rajzolja meg a kétsrór. éve élt emberek vi­lágképét. A két világháború között született történeti munkák so­rában adják közre Francis Wattsonnak a Medici Katalin életét és korát bemutató írá­sát és Raífy Adám Heródes című könyvét. A Mata Hari című kötet az 1917-ben kém­kedés vádjával kivégzett tán­cosnőről szól. Tamás Menyhért a bukovi­nai székely menekültek sor­sát feldolgozó regényciklusá­nak új darabjában egy fiatal- asszony életének eseményeit állítja középpontba. A Tamá­si Áron színjátékai. 1924— 1942 című kötet közli az író e korszakból származó, szín­házzal kapcsolatos vallomá­sait, amelyek először olvasha­tók egybegyűjtve. bér. Sajnos hiányzik a művé­szeti, emocionális nevelés is. Javulás nem látszik ezen a téren, beteljesedik Kodály jóslata: megteremteni valamit nagyon nehéz, elveszteni sok­kal könnyebb. A népdal ma lepréselt virág, nem kötődnek úgy hozzá az emberek, mint még pár évtizeddel ezelőtt. Fakultatívvá vált a zenei ok­tatás, háttérbe került a bib­liai műveltség ... Szokolay Sándor félti az utódait. Eny­he vigasz talán, hogy ilyen rossz korszakokban szoktak a művészek újat teremteni. ECO-MIX. A polgári köz- gazdaságtanról szóló új köny­vek megjelenéséről hallottunk, majd ismét Kondor Katalin­nak a riportját egy gmk-ról, amely vállalja különböző vál­lalatok nyereséges energiagaz­dálkodásának megtervezését. A gmk szerint népszerűségük oka az, hogy ők a vállalati érdekviszonyoktól függetle­nül meg merik és meg is mondhatják a valóságos hi­bákat. Ellentétben azzal a be­lülről kritizálóval, akivel ki­tolhatnak. A legnagyobb vesz­teségforrásnak a vezetési hi­bákat tartották és azt a me­chanizmust, amit így jelle­meztek: ha egy cipész hegyes orrú helyett tompa orrú cipőt akar gyártani, akkor nem ideológiát keres hozzá, ha­nem új kaptafát. No persze ideológia is kell. csak valami újabb, életképesebb, a gya­korlatnak jobban meafelelő. Üjj írisz Bodor Gábor egyik pompás fotója, amely a múltat őrzi a jövőnek is. tő völgyekről, tavaszt fogadó kertekről. Magabiztosabb és érettebb lett színeiben. A mű is egyre szigorúbb és így szer­kezetében megfellebbezhetet­len. Különös, hogy minden fejlődése és tudatosodása elle­nére — vagy éppen ezért — alkotásai szemléletükben köny- nyedek. Néprajzi forrásból Száky Sándor hallatlan energiával és önbizalommal termő állandósággal festi Keszthely környékét, Nemes­vitát, Budafok környezetét és a fóti tájakat. Olykor a nép- művészeti hangulatok ked­vességével, melyre szép példa a Fóti mennyasszonykikérés című figurális festménye, ahol szinte Vankóné Dudás Julira emlékeztető bensőséggel ra­gadja meg a népszokást, a fes­tészet néprajzi forrásait. Máskor azonban — így a Fáy présház megörökítésében — szerkesztő biztonsága nyilvá­nul meg. Teret ad az oldott A szellemi megújulás lég­körében született szovjet film­alkotások legjavát a magyar nézők is láthatják a közeli hetekben, hónapokban. E fil­mek az utóbbi esztendőben bejárták a világ számos vá­rosát, díjakat nyertek ran­gos nemzetközi seregszem­léken, s nemcsak a kritiku­sok, a szakmai közvélemény, de a szélesebb nézőtábor el­ismerését is kivívták. A beszámolók, recenziók élén szerepelt a grúz rende­ző, Tengiz Abuladze immár világhíressé lett filmje, A ve­festőiségnek is — hangulatai­tól és a modelltől függően —, de a Száky-kép mindig derűs. Nem engedélyezi a nyomasz­tó részietek feljegyzését sem a világnak, sem önmagának. Ez a karaktere, művészetének embersége. A közelmúltban Száky Sán­dor arra az elhatározásra ju­tott, hogy viszonozza Fót fi­gyelmességét. Hetvenedik szü­letésnapja alkalmából ugyan­is önálló kiállításra hívták meg a településre, ahol Fáy András, Vörösmarty Mihály és Ybl Miklós alkotott. A maga szintjén Száky Sándor is az ő munkásságukat folytatja — nagylelkű odaadással. Három linómetszetét sorsolták ki a megnyitó közönsége között. Vörösmartyról mintázott szob­rát pedig a fóti Vörösmarty Társaságnak adományozta. Tanárból művész Rengeteg feladat van a vi­lágban, olyan még több, amely gazda híján megoldásra vára­kozik. Bodor Gábor egyet megtalált, kiválasztott és meg­oldott a teendők sorából. Ez szeretett városa, Szamosújvár megörökítése fotóval, annak minden árnyalatával, lehető­ségével. Nemcsak a technikai tökéletesség izgatja, hanem az a fel nem tárt gondolat is, amelyet a kép rögzít. Vihart, vihar utáni hangulatot a vil­lám vizuális leírásával, a sza- mosújvári barokk kapualja­kat, vasrácsos ablakokat, az egymásba fonódó házak jel­legzetes tetőzetét és méltó emlékezését Moholy-Nagy Lászlóról, aki vallotta, hirdet­te: Minden ember tehetséges. Bodor Gábor is az. Mű­gondjában és tisztességében, életének nagyvonalú beosztá­sában. Matematikát és fizikát tanított, s mikor obsitot ka­pott az oktatástól — művész lett. Most nyolcvanéves, ám tetteiben, munkájában az ener­giák bőségével rendelkezik: fiatal. Losonci Miklós zeklés. A művet már meg­előzte híre, hiszen egyike volt azoknak a dobozban tar­tott filmeknek, amelyek most sorra eredeti helyükre, a mo­zik vetítővásznaira kerül­nek. Nem kevésbé értékes és ér­dekes alkotás Konsztantyin Lopusanszkij munkája, A ha­lott ember levelei. A film egy atomkatasztrófa utáni világban játszódik; színhelye az a föld alatti bunker, ahol a néhány túlélő — dacolva a külvilág kényszerével — az élet újrainditásán fáradozik. ÉRDen 5 éve ÉRDemes! Cos*s©-aißpif>k tts Érdi SSiéSu tertehúsfottri október 12-étől 17-éig .1 éves áruházunk cipő- és bőrdiszműosztálya szeretettel várja kedves vásárlóit. Női, férfi- és gyermekcipők, csizmák nagy választékban. Ceersit ctptíbvn* f Víi’.vo cipóroi Érd vet is jjitl jeer ! Megleoetés: 500 Ft feletti vásárlásnál, 5 Ft-ra végződő összeg ese‘* zsákb'"-''''«kát nyer. ■■■Rádiófigyelő mám Téli könyvvásár Klasszikusok és kortársak Kiállítótermekből Derűs fóti és gödöllői tájak A vezeklés a hazai mozikban Szovjet filmújdonságok

Next

/
Thumbnails
Contents