Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

PEST MFC YE, 1987. OKTOBER 14., SZERDA JOCI TANÁCSOK • • Öregségi &íy&sgsláf úgfeéfii mcgélbpífása^As özvegy fufferfáscal 9 A testvér öröklése € A kézbesítés |@gh«iiscs§ 9 Népi ülnökként való eifórás Mit tettél, kisfiam? Szivacs a csecsemő torkában Monortól déli irányba haladva, a 4-es főúttól egy kilométernyire luccrnatáblák között áll a Szalai-tanya. Dülcdezö, romos épület, mely­nek deszkából szögezett bejárati ajtaján nincs zár. Az alig 20 négy­zetméter alapterületű, egyetlen helyiségnek döngölt föld a padlója. Egy spárgán függve ruhafélék száradnak. Nincs villany, és az épü­let lakói gémcskútról hordják az egyébként ivásra alkalmatlannak minősített vizet. A szobában átlátszó műanyag lepedővel letakart gyermekkocsi is áll — amelynek már nincs gazdája. Mint ahogy fölöslegessé vált a bébiétcles üveg, a kék-fehér mintás pólya és a kacsával díszített rékli is. Ezt a kis holmit viselte utoljára ifjabb Ga­zsik Mihály, aki mindössze 9 hónapig élt. Féltestvérek kettesben Személyi igazolvány Hamis befegyzés foglalatoskodtak, azután a fér­fi figyelt fel arra, hogy a cse­csemő milyen csöndben van Mikor megnézte, hogy mi le­het vele, megdöbbenve látta, hogy a kis test már teljesen élettelen. A csecsemő nyáltól habzó szájában szivacsdara­bokat talált, s a torkából is szivacsot húzott elő. Ám ez sem segített már a szerencsét­len kis áldozaton, aki megful­ladt. Tehetetlen dühében Ekkor már nyilvánvaló volt mindkét felnőtt előtt, hogy mi történhetett? Az ágy matra­cából szakították ki a sziva­csot, melynek egy darabkáját a nagyobbik gyerek még a markában szorongatta. A 42 éves férfi, aki egyéb­ként a tanúvallomások és sa­ját állítása szerint is nagyon szerette a csecsemőt, tehetetlen dühében és fájdalmában az 5 éves kisfiúra támadt. Ököllel arcon vágta, úgy, hogy a gye­rek orra vére eleredt, majd kerékpárjára ülve elhajtott otthonról, hogy segítséget kér­hogy gépszerelő a végzettsé­ge. Az adat valótlan volt, és azt a célt szolgálta, hogy a fiatalember jobb elhelyezke­dési lehetőséget találjon ma­gának. A hami$r-bej,egyzésre azon­ban hamarosan fény derült, és a Rác^vei ..Bírósgg , i jeöz- okirathamisításért vonja fele­lősségre Füki Lászlót. Asztalos Imre baT nv.íia'•,PéceIi olvas<ínk 1S73- oan nyugdíjba vonult, de airrtia rsozm: m? kála alíL fímult 15 évi m»n- miiai pjan *ar-e részére vala­miféle nyugdíjpótlék. A nyugdíjat az addig meg- szerzett szolgálati idöés fz élért kereset alapján állapít­ják meg. Aki él a jogszabály biztosította lehetőségekkel és ?ováhKSd‘Í ,folyósítása mellett tovább dolgozik, munkájáért jövedelemhez juthat, de ez ™ltnÖVeU me9 a szolQúlati B£z. Öregrági nyugdíj össze- ! csakkakbJb01/ , naegállapítása csak akkor lehetséges, ha az -Jf1“ ny,ugd‘júnak folyósító- ! sat 36 hónapon keresztül szü- nete teh. Ebben az esetben lehetséges, hogy a korábban kővetőd 6mbe Vett és az azt .Szerzett szolgálati mo, valamint az utolsó 36 ha- i kereset alapján a nyugdíjat újból megállapítják. Az új összeg megállapításá­nak nem akadálya, ha az S!° Öregségi nyugdíja az ° ,^g}1 .. nyugdíj folyósítása miatt szünetelt. Az öregségi nyugdíj összegének újbóli megallapitasanál az öregségi nyugdíj első ízbeni megálla- pitasara vonatkozó rendelke­zéseket kell megfelelően al­kalmazni. G‘ ül151 lakos két gyer­mekkel maradt özvegyen a . ránt érdeklődik, hogy milyen iut tatásokat kaphat. 5 Jut Az özvegyi nyugdíjat a fe- fr!g’. az. elvált nő, az élet­ei es bizonyos kivételes ese­tekben a ferj kaphatja meg Az összeg vagy állandó, -agy ideiglenes lehet. A kettő kö­zött az a különbség, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj mftott halálától szál m tott egy évig jár, míg az állandót az újabb házasságkö­tésig vagy az árvaellátás fo­lyósításának megszűnéséig il- letve a saját jogú nyugdíj megszerzéséig folyósítják. Az ideiglenes özvegyi nyug­akinaekaZf-a feIeSég jogosult, akinek férjé a haláláig, az öregségi (rokkantsági) nvug­időt°m Szukseges szolgálati időt megszerezte, vagy nvue- dijaskent halt meg. Az állan­febéte'íeEyi nyugd,'jra az előző suIt L f, eSetén akkor JOSO- ,alt.a íeleseg, ha a férje ha­lötte' -,w 55' életévét betol- totte, illetve rokkant, vagy smf l°fan árvaellátásra jogo­sult két vagy több gyerme­kéről gondoskodik. .. olvasónkat tehát állandó özvegyi nyugdíj illeti meg ad- uJf’ am'? a kisebbik gyermek után is árvaellátást kao. Ter- meszetesen mint egyedül ne­reisgyermekei Után családi pótlekot is kap. mMrifi p' vecsísi olvasónk eyer- ”e„k‘c en. egyedül élő leánya va­gyonát végrendeleiilcg a testvéré földönben' aMávl-VonbSaét' kÜI' yánta részesítenk^íA hagyatéki cí-' rm™ - szemOontJábóI lényeges kö é“ Ä«kh^Syv lllvasónk CSözveg; zésében* 5? J SdötT**^. Az örökség létrehozásában az örökösök: általában nem működnek közre, mégsem ki­fogásolja senki, hogy például a kisunoka örököl. Ugyanígy a torvény vagy az elhunyt akarata alapján azok is oly­kor jelentős vagyonhoz jut­nak, akik a közfelfogás sze­rint azt „nem érdemlik meg Olvasónk külföldi gyerme- ke azért kapott idézést a ha- gyatéki tárgyalásra, mert vég­rendelet hiányában örökös tenne. Ugyanis, ha az örökha­gyó után sem leszármazó, sem hazastárs nem marad, a ha- gya,*jogunk elsősorban a szülőknek, ezek hiányában a leszarmazóknak, másodsorban Pedig a nagyszülőknek, ille­tőleg leszármazóiknak juttat­ja. Ha az örökhagyó halála­kor sem szülei, sem nagyszü­lei, sem ezek leszármizói nem élnek (vagy az örökségből más okból kieslek) az örökösök az elhunyt távolabbi felmenői lesznek. Az ismertetett szabály alap­ján tehát a törvényes örökös az elhunyt édesapja és már nem élő édesanyjuknak járó rész után a két testvér lenne, így őket mint érdekelteket meg kell idézni. A hagyatéki tárgyalás le­zajlott — folytatja olvasónk —, az örökséghez azonban mégsem lehet hozzájutni, mert meg kell várni a jogerőre emelkedést. Ez pedig a külföl­di testvér miatt több hónap is lehet. Feleslegesnek tartom ezt a bürokratikus eljárást. A polgári peres és nem pe­res eljárásokban a felek cse­lekményei általában nincsenek meghatározott formához köt­ve. Ennek következtében bár­mely jogosult számára lehető­vé teszik, hogy a felek kötet­lenül nyilvánítsák ki szándé­kukat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy érde­keiket a hatóság előtt érvé­nyesítsék. Vannak azonban olyan cselekmények, amelyek csak a jogszabályban megha­tározott szigorú szabályok sze­rint végezhetők el. Erre azért van szükség, hogy a felek mindegyikének jogos érdeke érvényesüljön. Ilyen eljárási szabály, hogy a bíróság iratait meghatározott formában kell átadni. Ezt kézbesítésnek nevezzük. Eh­hez fontos hatások fűződnek. Ezért csak a szabályszerű kéz­besítés eredményezhet tudo­másszerzést, hiszen, ha az iratról, idézésről az érdekelt fél nem tud, nem is várhgtó el tőle, hogy annak megfele­lően cselekedjen. A kézbesítéstől kezdődik, folyik számos határidő. A jog­szabályban meghatározott idő alatt lehet pl. fellebezni vagy a közjegyző határozata ellen keresetet indítani a bíróság­nál. A kézbesítés, ha a fél tartózkodási helye ismert, postai tértivevényes levélben történik. Ha azonban a fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogse­gélyt nem nyújt, vagy a kéz­besítés más elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg a kézbesítés megkísérlése már előre eredménytelennek mu­tatkozik, vagy a ha kézbesí­tést ismeretlen örökösök ré­szére kell teljesíteni, a kéz­besítés hirdetmény útján tör­ténik. A hirdetményi kézbe­sítésnél a kézbesítésre kerülő iratot a bíróság hirdetőtáblá­ján 15 napra ki kell függesz­teni. A külföldi felet — ha az ál­lammal postai forgalom van — úgy is lehet értesíteni, hogy részére a hirdetményt ajánlott levéllel megküldik. Egyébként a külföldön kézbe­sítendő iratot intézkedés vé­gett a hatóságok az igazság­ügyi miniszterhez terjesztik fel, aki azt a címzetthez el­juttatja. Erre a bonyolult el­járásra azért van szükség, mert a külföldi örökös is él­het a jogaival és a végren­delet érvénytelenségének meg­állapítása miatt keresetet in­díthat. • Népi ülnöknek választották meg egyik piliscsabai olvasónkat. Munkahelyen azonban társadalmi tevékenységét rossz szemmel né­zik. Milyen jogok illetnek meg? — kérdezi. A munkaviszonyban álló né­pi ülnökök részére a bírói te­vékenység, egyéb eljárás, ér­tekezleten részvétel, stb. idő­tartamára a munkáltatónak az átlagkeresetet kell megtéríte­ni. A munkaviszonyban nem álló népi ülnököt működésé­nek minden napjára 100 forint tiszteletdíj illeti meg. Az a népi ülnök, aki nem a bíróság székhelyén lakik, utazási költségeinek megtéríté­sére igényt tarthat. Utazási költséget annak a népi ülnök­nek a részére is meg lehet ál­lapítani, aki a bíróság székhe­lyén lakik ugyan, de a költ­ség megtérítését a lakóhelyé­nek a bíróság épületétől való távolsága indokolja. A bíróság székhelyén kívül lakó népi ülnököt a belföldi hivatalos kiküldetésre vonat­kozó szabályoknak megfelelő mértékű költségtérítés illeti meg. A bíróság székhelyén kí­vül tartott tárgyalásokon való részvétel, vagy egyéb ok mi­att teljesített hivatalos kikül­detés esetén a népi ülnököfc a belföldi hivatalos kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint élelmezés, utazási és szállás­költség illeti meg. Dr. Sinka Imre A tartásdíj-fizetési kötele­zettség nem függ attól, hogy a gyermek házasságban vagy azon kívül született, de az utóbbi esetben az apa tartás­díj-fizetési kötelezettsége csak akkor kényszeríthető ki, ha az apa teljes hatályú apai elis­merő nyilatkozatot tett, vagy az anyával utólagos házasság- kötés során az apaságát elis­merte, vagy bíróság állapítot­A feltűnően elhanyagolt, gondozatlan, rossz állapotban lévő Szalai-tanyán idén június 18-án tragédia történt. Gazsik Mihály lakott itt az élettársá­val, Bakos Béla Györgynével, és az asszony 5 éves kisfiával, valamint közös gyermekükkel. Az említett napon reggel 7 óra tájban a férfi munkába indult. Néhány órával később az asszony is elment bevásá­rolni és magára hagyta a két gyereket. Tapasztalhatta pe­dig korábban is, hogy ez nem vezet jóra. Az 5 éves kisfiú egy alkalommal már kiborítot­ta kocsijából féltestvérét, aki úgy megsérült, hogy a baleset következtében 3 hétig kórház­ban ápolták. Ám úgy lát­szik, az anyát ez sem intette elővigyázatosságra. A bevásárlást befejezve Ea- kosné hazafelé indult és út­közben találkozott az élettársá­val. Délelőtt 11 órakor együtt érkeztek meg a Szalai-tanyá- ra. Ott először rendrakással A személyi igazolványokra vonatkozó szabályok és bünte­tő rendelkezések az okmány utolsó két oldalán olvashatók. Aki az igazolványt meghami­sítja, szabadságvesztéssel bün­tethető. ' - «Áali rnvi Füki László, 24 éves dömsö- di lakos, aki egyébként már volt büntetve, személyazonos­sági igazolványába azt írta be, ta meg az apaságot. Lényeges változás az új rendelkezésben: az apaság bírói megállapítása híján kizárólag a gyermek fo­gantatásának idején fennállt és bizonyított nemi kapcsolat alapján a gyermektartásdíj fi­zetési kötelezettségét nem le­het megállapítani. örökbe fogadott is A tartásdíj jogosultja a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostohagyermek. (A mosto­haszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szü­lő tartási kötelezettségét.) A jogosult maga a gyermek, de felhasználására az jogosult, aki a gyermek tartásáról, szükségleteinek kielégítéséről gondoskodik. Ez a személy a szülőn kívül bárki is lehet, aki a gyereket nem jogellenesen tartja magánál. Itt jegyezzük meg, hogy nem mentesülhet a tartásdíj­fizetési kötelezettség alól az a szülő sem, aki bár magánál tartja a gyermeket, ezt jogel­lenesen teszi, a bíróság ítélete ellenére. Vagyis önkényesen magához veszi, vagy eleve át sem adja a jogosult szülőnek. Ha azonban a szülő bizonyí­tottan a gyermek érdekeit szem előtt tartva teszi ezt, a későbbiekben szabadulhat e tartási fizetési kötelezettsége alól. Hst hsRajjon kelül Hogyan lehet érvényesíteni a gyermektartásdíj iránti igényt? A követelést a kereset benyúj­tásától számított hat hónapon belül visszamenőleg minden bonyodalom nélkül lehet érvé­nyesíteni. A hat hónapnál ré­gebbi időszakra csak akkor, ha a jogosultat nem terheli mulasztás a késedelemben. Például, ha a gyermeket gon­dozó arra hivatkozik, hogy azért nem adott be tartásdíj megállapítására keresetet, mert a kötelezett lakhelyét nem is­merte, késedelembe esik igé­nyének érvényesítésével. Ugyanis a tartás iránti pert az ismeretlen helyen tartóz­kodóval szemben is meg lehet indítani. Téves lenne azt hinni, hogy a tartásdíjat csak a bíróság állapíthatja meg. Ennek mér­tékében és teljesítési módjá­ban természetesen a szülők is megállapodhatnak. Kiköthetik azt is, hogy a tartási kötele­zettség kiegyenlítéseképpen a kötelezett megfelelő összegű (jelentős) pénzt ad a felhasz­nálónak, vagy ’ egyetlen va­gyontárggyal kiegyenlíti tarto­zását. Abban is megállapod­hatnak, hogy amikor a tartás­ra kötelezett elköltözik a kö­zös lakásból, nem veszi fel a lakáshasználati érték megtérí­tése címén neki járó összeget, hanem azt betudják a tartás­díjba. JsvsáStczgyás kell Az ilyen megállapodás csak akkor lesz érvényes, ha azt a bíróság, vagy peren kívül a gyámhatóság jóváhagyja. Ter­mészetesen csak az lehet a vizsgálódás szempontja, hogy a szülők megállapodása nem veszélyezteti-e a gyermek ér­dekeit. A későbbiekben azon­ban lehetőség an — szükség esetén — arra is, hogy a meg­állapodás ellenére kiegészítő tartásdíjat igényeljenek a gyer­mek számára. Dr. Kertész Éva ien Elsőként a Monori Álla­mi Gazdaság mezőőrevei és a Gazdaság két másik dolaozo fával találkozott, akik zavaros beszédéből csak annyi te, tét tek, hogy valami nagy baj történhetett. Azonnal kocsiba ültek és a Szalai-tanyára hajtottak, am a lucernatáblak kpzott melyest lemaradtak a kerek- nár pedálját taposo Gazsik j Mihály mögött. odaerye p^dr’ógt a tanyát övező szogesdrot ; nehezítette a bejutásukat, így | a halott csecsemő apja neh y perccel előttük jutott be az épületbe. Az asszony közben zokogva guggolt a nagyobbik gyerek előtt, s egyre csak azt daj gaíta: mit tettel, zsik Mihály újra a gV^ekre támadt és szivacsot Somo slöít a szájába, miközben ezt kiabálta: „fulladj meg te «, amiért meggyilkoltad a fia ma ti” Ekkor már a három férfi j* be tudott jutni a hazba es ki­mentették a sze.rencsetlen kis­fiút a dühöngő ember kezei közül. Menekül a fslneftektől Gazsik' Mihály megpróbált öngyilkosságot elkövetni. Előbb a kútba akart ugrani, ahonnan utolsó pillanatban a labanal fogva rántották vissza, majd Seiet vett elő, hogy felakas­sz- magát. A rövidesen hely­színre érkező rendőröknek si­került végül megakadalyozm, hogy kárt tegyen magaban. A kisfiú egész Idő alatt remegett és egyetlen ?zót szólt azóta sem arról miért tömött szivacsdarabokat a fel testvére szájába. Az orvosi és pszichiátriai szakvelerne y szerint a gyermek rossgul tdp lált és koránál mind fizikai ag,’ mind értelmileg két évvel visszamaradottabb. Mindezt a nem megfelelő gondozásnak lehet betudni. A gyerek állami intézetben van, de meg hó- ! napokkal a borzalmas ese- I mények után is kezet az arca I elé tartva menekül, ha felnőtt I kerül a közelébe. A tragédia napján elszenvedett sérüléséi 8 napon belül meggyógyultak, de az igazságügyi szakértői vélemény megállapítása sze­rint. a fojtogatás halalat is okozhatta volna. A Pest Megyei Főügyészség erős felindulásból elkövetett emberölés bűntettének kísér­lete miatt emelt vádat Gazsi Mihály ellen. Bakos Béla Györgyné — aki gondatlanul magára hagyta gyermekeit ügyében is folyik a büntető­eljárás. Gál Judit Váz eiAP REH LELETEI Adó. Az Országgyűlés meg­alkotta az 1987. évi V. tör­vényt az általános forgalmi­adéról és az 1987. évi VI. te. a magánszemélyek jövedelem­adójáról. Átmeneti rendelkezések. Az 1987. évi 14. számú törvény- erejű rendelet az általános forgalmiadóról és a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvények hatályba lé­pésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések bevezetéséről és a jogszabály-módosításokról szól. Hatályon kívül. A Miniszter- tanács 36 1937. (IX. 29.) szá­mú rendeletével módosította, illetve hatályon kívül helyez­te egyes eddigi rendeletéit. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 42. számá­ban jelentek meg. Olvasóink részére minden csü­törtökön 17—19 óra közölt in­gyenes jogi tanácsadást tar- ‘unir j$n. VII!.. Blaba Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. A gazdasági oszáihunkra fel rész ü mIí : beruházás- és műszaki ellenőrzésre építésztechnikust és gépírni tudó a nyaggazdá lkodás i előadót Fizetés: megállapodás szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon a gazdaságiosztály-vszetőnél. AGKOKEfl Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. Telefon: 634-864 vagy 634 855. Peren kíviál Tartásdíj a gyermekeknek A gyermekek eltartása erkölcsi és jogilag is kikényszeríthető köteles­sége a szülőknek. A gyermektartás annyiban különbözik a többi tar­tási kötelezettségtől, hogy a gyermeke tartására a szülő salát tartásá­nak veszélyeztetése esetén is köteles. Ez alól a szigorú szabály alól csak akkor enged kivételt a törvény, ha a kiskorúnak van más tar­tásra kötelezhető egyeqesági rokona, vagy olyan vagyona, amely a megélhetését biztosítja. A szülőnek elsőrendű kötelessége a természet­beni tarás. Ez elvált szülők esetében csak a gyermeket gondozó szü­lő számára nyitva álló lehetőség, a külön élő szülő a tartást elsősor­ban pénzben szolgáltatja. ■A 4

Next

/
Thumbnails
Contents