Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

1981. OKTOBER 14., SZERDA Kádár János sajtónyilatkozata (Folytatás az í. oldalról.) arra, nehogy a kisebb-na- gyobb kudarcok eltántorítsa­nak bennünket szocialista utunktól, céljainktól.” Az MSZMP főtitkára ha­sonlóképpen vélekedett, mondván: „csak a reformok útján, a realitásokra — sab­lonoktól mentesen — építve fejlődhet társadalmunk, s csak a szocialista vonásokat megőrizve, megerősítve léphe­tünk a hatékonyabb gazdál­kodás irányába”. E szándé­kot, törekvést is azok közé a „találkozási pontok” közé sorolta, amelyek módot nyúj­tanak a magyar—kínai kap­csolatok intenzivebb fejlesz­tésére, a két ország — lehe­tőségeinek és adottságainak figyelembevételével meghatá­rozott — együttműködésére. „Nem egymást másolva, ám a levont tanulságokat min­denképpen hasznosítva vált­hatjuk valóra kinyilvánított szándékunkat, a magyar—kí­nai barátság erősítését” — jelentette ki Kádár János, si­keres és eredményes munkát kívánva a Kínai Kommunista Párt rövidesen összeülő XIII. kongresszusának. A Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára és kísérete kedden délután ismét a Kínai Országos Népi Gyűlés házába látogatott el. összesen két órát töltött ott, találkozott Li Hszien-niennel, a Kínai Kommunisa Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Kínai Nép- köztársaság elnökével, illetve Peng Csennél, a politikai bi­zottság tagjával, a Kínai Or­szágos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökével. A szívélyes és baráti légkörű találkozókon a kínai politiku­sok örömmel emlékeztek visz- sza Kádár János ötvenes években tett két pekingi lá­togatására, és az MSZMP fő­titkárával teljes egyetértés­ben ők is állást foglaltak a kí­nai—magyar kapcsolatok sok­oldalú fejlesztése mellett. A hosszúra nyúlt, program­ban gazdag nap végén a meg­hívó házigazda, Csao Ce-jang kereste fel Kádár Jánost, a kormány vendégházában meg­tartották a zárótárgya;ásókat. Csao Ce-jang elköszönt az MSZMP főtitkárától, aki kí­séretével együtt — különvo- naton — Tiencsinbe utazott. Kádár János még a délutá­ni órákban szálláshelyén ta­lálkozott a kínai sajtó képvi­selőivel, s válaszolt az Üj- Kína, a Zsenmin Zsipao, va­lamint a rádió és televízió munkatársainak kérdéseire. Egyebek között elmondotta, hogy idén nyáron Budapesten nagyon fontos tárgyalásokat folytatott Csao Ce-janggal, a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának megbí­zott főtitkárával, az államta­nács elnökével, akivel meg­állapították: a magyar—kínai kapcsolatok jól alakulnak. Úgy gondolom — húzta alá az MSZMP főtitkára — mostani pekingi megbeszélé­seink ugyancsak jól szolgál­ják a sokirányú párt-, álla­mi, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődését. Ta­pasztaltam, hogy Pekingben nagy megbecsüléssel és barát­sággal fogadtak, amiért há­lás vagyok, mert úgy érzem, hogy ebben a Magyar Nép- köztársaság, a szocializmust építő magyar nép megbecsü­lése fejeződik ki. Most Pe­kingben járva számomra kü­lön érdekesség, hogy a város mai arcát összevethetem a 30—31 évvel ezelőttivel. Mostani látogatásom leg­főbb eredményének azt tar­tom, hogy sokrétű kapcsola­tainkról nagyon alapos, mély­reható tárgyalásokat folytat­tunk, és megállapítottuk, hogy a magyar—kínai kap­csolatok — jelenleg és a jö­vőt illetően is — biztos, szi­lárd alapokon fejlődnek. Ez a szilárd alap azt jelenti, hogy az emberiség létét érin­tő alapvető kérdésekben — mint például az enyhültebb világért, az atomfegyverek felszámolásáért, a békéért folytatott harcot illetően — azonos elveket vallunk, ugyanazért küzdünk. Magyarország és Kína most a szocialista építés olyan meghatározott, történelmi szakaszában van, amelyben ugyanazon vagy hasonló kér­désekre kell választ talál­nunk. Számunkra, magyarok számára, a történelmi feladat az, hogy szocialista viszonyok között, a szocializmus sajá­tosságait figyelembe véve megtanuljuk a hatékony gaz­dálkodás tudományát. A re­formok útját járjuk. Az élet mndig új kérdéseket hoz, s ezek nem válaszolhatók meg a régi sablonokkal. Új szo­cialista feleletet kell találni — mondotta egyebek mellett. Véleményem szerint a ma­gyar—kínai kapcsolatok min­den vonatkozásban a helyük­re kerültek, elvi alapon ren­deződtek. Ez azt jelenti, hogy hasznos együttműködésünk mindkét országban a nép ér­dekeit szolgálja. Ami együttműködésünk táv­latait illeti: Kína. a Magyar Népköztársaság baráti part­nere és az is lesz. Ennek a kapcsolatnak persperktívája van, mert jó alapokon nyug­szik. Az európai enyhüléssel kap­csolatban is biztató jeleket látunk. Folynak a szovjet— amerikai tárgyalások. hat Helsinki szelleme. Célunk: Európában olyan kölcsönös biztonságot teremteni, amely­ben minden ország nyugodtan él. Ebben nemcsak Európa, hanem a világ valamennyi ál lama érdekelt. A küldöttségvezeték felszólalásai Minőségi változások szükségesek (Folytatás az 1. oldalról.) lyozta Nyikolaj Rizskov és utalt a közös vállalatok, a nemzetközi egyesülések és szervezetek fejlődésének je­lentőségére. Távlati célként kell kitűz­nünk, hogy a lehetőségekkel összhangban a kölcsönösen át­váltható valuták helyébe a közös pénzegység lépjen, s ezt a későbbiekben szabadon át lehetne váltani konvertibilis valutákra is. A szovjet miniszterelnök szólt az együttműködés kere­tében megvalósuló munka- megosztás jelentőségéről is. Grósz Károly átadta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kormány szívélyes üdvözletét, jókívánságait és sikereket kí­vánt a KGST-ülésszak munká­jához. Mindsn területen A kormány elnöke hangsú­lyozta, hogy a tanácskozás igen nagy fontosságú a szocia­lista gazdasági integráció, az együttműködés mechanizmusá­nak átalakítása, a KGST te­vékenységének megújítása és korszerűsítése szempontjából. Az ülésszak határozatának tervezete jól szemlélteti, hogy a pártjaink vezetőinek tanács­kozásán megfogalmazott célok eléréséhez milyen területeken tudunk egységes elgondolá­sokat kialakítani. Grósz Károly kifejtette, hogy magyar részről mindvégig a szocialista gazdasági együtt­működési rendszer és a KGST tevékenységének átfogó, tény­leges megújítására, valódi elő­rehaladás elérésére töreked­tünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az integráció keretében minden adottság megvan a gazdaság intenzív irányú fej­lesztésének elősegítéséhez. Vé­leményünk szerint az együtt­működés eszközrendszerét nem bővítettük és korszerűsítettük olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együtt­működés feltételeiben bekö­vetkezett változások igényel­ték. Az e téren mutatkozó el­maradás felszámolása együtt­működésünk fejlesztésének egyik fő kérdése. Miniszterelnökünk ismertet­te a népgazdaságunk fejlő­dése előtt álló időszerű fel­adatokat, amelyek megvalósí­tásán munkálkodunk minden, hazánkkal egyenjogú alapon együttműködni kész országgal és szervezettel. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban azonban meghatározó jelentő­ségű a KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttmű­ködés. A szocialista gazdasági in­tegrációban minőségi változá­sokra van szükség. A határo­zattervezetben foglalt javas­latokat vizsgálva megállapít­ható, hogy néhány újszerű lépés már ebbe az irányba mutat, de ezek még nem eredményeznek minőségi át­törést az együttműködés fel­tételrendszerének fejlesztésé­ben. A most elfogadásra ke­rülő határozatok az első sza­kaszt jelentik az integráció át­alakításában. Magyar részről különösen fontosnak tartjuk, hogy az előttünk álló idő­szakban részletesen kidolgoz­zuk az áru- és pénzviszonyok fokozott érvényre juttatásá­nak módozatait, a szocialista gazdasági integráció valutá- ris-pénzügyi és hitelrendsze­rének átalakítási programját. Piád lehetőségek Grósz Károly aláhúzta, hogy nagy jelentőségűnek tartjuk a KGST-tagországok közötti nemzetközi munka- megosztás kollektív koncep­ciójának kidolgozását. Ennek során a gazdasági együttmű­ködés stratégiai jellegű kér­déseire kívánunk összpontosí­tani, úgy, hogy munkameg­osztásunk teljesebben épüljön az értékviszonyok, a költség- tényezők és az árviszonyok alapos elemzésére. Szükség van arra is, hogy a koncep­ció az együttműködési me­chanizmus átalakításának fő irányait is magában foglalja. Elvi, de gyakorlati jelentő­ségű előrelépésnek is tekint­jük a termelővállalatok és a tudományos kutatóintézetek közvetlen kapcsolatainak lét­rehozását és kiszélesítését, mivel ennek segítségével gaz­dasági kapcsolatainkban job­ban kihasználhatjuk a szocia­lista piac kínálta lehetősége­ket. Miniszterelnökünk hangsú­lyozta: teljesen egyetértünk a határozattervezetnek azzal az állásfoglalásával, hogy a szer­ződéses árakat a gazdasági kapcsolatok valamennyi terü­letén egységesen, a világpiaci árakból kiindulva kell meg­határozni. Miniszterelnökünk végül a KGST szervezetének és mun­kamódszerének gyökeres át­alakítását szorgalmazta. Külön találkozó Délután a küldöttségveze­tők külön találkozót tartot­tak, amelyen Borisz Tolsztih szovjet miniszterelnök-helyet­tes, a KGST műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ságának elnöke tett jelentést arról, hogyan folyik a tagál­lamok 2000-ig szóló műszaki­tudományos programjának végrehajtása. A témában felszólaltak a küldöttségvezetők is. Az ülésszak dokumentumai és a sajtóközlemény egyezte­tésére este ülést tartott a szer­kesztőbizottság. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszaka szer­dán délelőtt plenáris üléssel folytatódik. Mihail Gorbacsov beszéde a Szmlni’ban tiem számítunk könnyű győzelemre Befejeződött a hn'ngrédi látogatás Mihail Gorbacsov és felesége Leninéi-áriban látogatást tett a felújí­tott Aurora cirkáló fedélzeten. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden gyárlá­togatással kezdte leningrádi programját. Felkereste az Or- dzsonikidze Hajógyárat, s az üzemlátogatás után elbeszél­getett a dolgozókkal. Délután a Szmolnijban ak­tívaértekezleten vett részt, ahol a párt veteránjaival, a hetven évvel ezelőtti forra­dalmi események részvevőivel, élmunkásokkal és a leningrá­di pártszervezet tagjaival ta­lálkozott. Az SZKP főtitkárá­nak a találkozó részvevői előtt mondott beszédét egye­nesben közvetítette a szovjet televízió, s az adást átvette az Imtervízió is. A találkozó után, kétnapos látogatását be­fejezve Mihail Gorbacsov Le- ningrádból visszautazott Moszkvába. A Szmolnij történelmi épü­letében elmondott beszédét Gorbacsov annak felidézésével kezdte, hogy 1917 októberé­ben a Néva-parti városból ju­tottak el az egész világra Le­nin szavai a nagy Októberi szocialista forradalom győzel­méről. A város, amelyet Gor­bacsov főtitkárrá választása óta másodszor keresett fel — mint a szónok mondta —. há­rom forradalomnak volt a bölcsője, s ma i-s pontos ba­rométere a munkásosztály hangulatának, követeléseinek, törekvéseinek. A Szovjetunióban zajló át­alakítás forradalmi folyama­tát elemezve Gorbacsov kije­lentette: az ország fejlődése döntő szakaszba jutott, amely­nek sajátossága az átépítési folyamatok elmélyítése a dol­gozó tömegek millióinak be­vonásával. Az átépítés sikerének ga­ranciája maga az SZKP — szögezte le a párt főtitkára. Emlékeztetett arra. hogy az elmúlt, két évben a párt el­méletileg megalapozta és ki­alakította a szocializmusnak mint fejlődésben lévő rend­szernek a képét, a Szovjet­unió társadalmi-gazdasági fej­lődése meggyorsításának kon­cepcióját. Programként hirdet­te meg. hogy ezen az alapon minőségileg új szocialista tár­sadalmat építsenek fel. A külpolitikában — mondta Gorbacsov — megjelent a nukleáris korszak úi politikai gondolkodásmódjának kon­cepciója. Ez abból indul ki, hogy az ellentmondások melr lett a világban kölcsönös enymásrautaltság érvényesül. Elsőbbséget élveznek a világ egyetemes emberi értékei, s ezért halaszthatatlan feladat Geraszimov sajtótájékoztatója Békés célú együttműködést! A Perzsa (Arab)-öböl szabad hajózásának biztosítá­sára olyan erőket kellene létrehozni az ENSZ kereté­ben, amelyek felválthatnák az idegen hadihajókat. A Szovjetunió javasolja, hogy hívjanak össze az ENSZ BT önálló tagjának vezérkari főnökeiből BT-bizottsá- got. Ennek ülésén készséggel részt venne a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke — jelentette ki Gennagyij Gerasziinov. A szovjet külügyminiszté­rium szóvivője keddi sajtóér- tekezeletén kijelentette, hogy az öböl vizein a helyzet to­vább romlott, s ez megerősíti azt a szovjet félelmet, hogy feszültség már-már ellenőriz­hetetlenné válik. Az Egyesült Államoknak valamilyen dön­tőbírói szerepre való törek­vése azt eredményezte, hogy saját gyártmányú Stinger ra­kétákkal találja szembe ma­gát. A közvetlen iráni—ame­rikai összecsapás még inkább sürgetővé teszi a helyzet romlásának megállítását elő­segítő lépések megtételét. Dmitrij Jazov szovjet hon­védelmi miniszter újból meg­erősítette azt a javaslatát, hogy amerikai kollégájával, Weinbergerrel a genfi állan­dó szovjet—amerikai konzul­tatív bizottság keretéjben ta­ARIASÉ A MQBEL-BÉKEBU Oscar Arias Costa Rica-i államfőnek ítélte oda kedden a norvég Nobel-bizottság az 1987. évi Nobel-békedíjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint Arias jelentős mérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy visszatérjen a béke és a stabili­tás a polgárháborúk, fegyveres harcok dúlta közép-amerikai térségbe. Az Arias nevével jelzett béketerv „megteremti az alapjait annak, hogy fejlődjék a demokrácia, jó együttmű­ködés alakuljon ki a térség népei, államai között”. Oscar Arias 1086 májusa óta Costa Rica államfője. Rögtön hatalomra kerülése után hozzákezdett egy közép-amerikai bé­keterv kidolgozásához. A Contadora-csonorttal és a közép­amerikai államok vezetőivel folytatott eszmecseréi után ez év augusztusában Guatcma’avárosban az öt közép-amerikai államfő kézjegyével látta el a polgárháborúk befejezését, a nemzeti megbékélést, a térség államai közötti egviittműköd‘'’s fejlesztését célul kitűző békeprogramot, amelyet az ENSZ- közgvűlés 42. ülésszaka is támogatásáról biztosított. A 2175 CG0 svéd korona értékű díjat december 10-én nyújt­ják át ünnepélyes keretek között Oslóban. lálkozzanak a közösen tisz­tázandó kérdések megvitatá­sára. Egy ilyen találkozón ki­dolgozhatnák a feltételeit an­nak, hogy a jövőben a két ország katonai szakértői mi­ként tartsák egymással a kapcsolatot. Az amerikai elnök nemrég megismételte azt az ígéretét, hogy a kísérleti munkák be­fejeztével az Egyesült Álla­mok megosztja a Szovjet­unióval a hadászati védelmi kezdeményezés „gyümölcseit”, átadja a „titkot”. Nagy két­ségek övezik azt az amerikai szándékot, hogy Washington ilyen csúcstechnológiai isme­reteket akarna megosztani a szovjetekkel, hiszen ezek egy részét az Egyesült Államok saját szövetségesei elől is el­titkolja. Az amerikai készségről szólva a szovjet szóvivő megjegyezte: nem a fegyve­rek fejlesztése, hanem a bé­kés célú kísérletek terén van szükség az együttműködésre, s a Szovjetunió a maga ré­széről, kölcsönösség esetén, kész megnyitni laboratóriu­mait más országok szakem­berei előtt. Geraszimov elmondta, hogy hivatalos tiltakozást váltott ki szovjet részről az az ame­rikai lépés, amely tovább korlátozza az Egyesült Álla­mokban dolgozó szovjet új­ságírók szabadságát. Ismere­tes, hogy a szovjet újságírók ezután nem dönthetnek laká­suk helyének megválasztásá­ról, s egyéb korlátozások is életbe léptek. a nemzetközi kapcsolatok em­beribbé tétele. A szovjet vezető emlékezte­tett arra az új koncepcionális megközelítésre, amely a világ politikai erőinek, a szocializ­mus világrendszerként játszott szerepének és a nemzetközi folyamatoknak az elemzésé­ben nyilvánul meg. Az SZKP kidolgozta az emberi civilizá­ció globális problémái lénye­gének és jelentőségének, a tudományos-technikai forra­dalom társadalmi következ­ményeinek, a földünkön le­zajló nagy változásoknak az új értelmezését. A szovjet társadalom életé­nek minden területén növek­szik az SZKP befolyása. Ezzel kapcsolatban Gorbacsov hang­súlyozta, hogy a több mint 19 millió tagot tömörítő párt ve­zetésével tevékenykednek a szocialista társadalom más elemei: a tanácsok, a szak- szervezetek, a Komszomol és egyéb társadalmi szervezetek. A párt korszerűsíti munka- módszereit. Az SZKP káderpolitikájával kapcsolatban Mihail Gorba­csov megjegyezte, hogy az át­építésnek tehetséges emberek­re van szüksége, olyanokra, akik a társadalom forradalmi megújításának eszméivel van­nak felvértezve. A szónok a továbbiakban a demokrácia fejlesztésével fog­lalkozott, Nem részleges javu­lásra, félintézkedésekre van szükség, hanem a demokrácia teljes kibontakoztatására — mutatott rá. — Csak ez bizto­síthatja a szocializmus előre­lépését minden területen. Az SZKP jelen1 eg részt vesz valamennyi demokratikus fo­lyamat kibontakoztatásában. Mindenki számára nyilván­való, hogy ezek a folyamatok egyre erőteljesebbek, átfogpb- bak és mélyebbek, mindin­kább áthatják a társadalmi kapcsolatokat, az élet minden területét, elsősorban magának a pártnak a tevékenységét. Gorbacsov nélkülözhetet­lennek nevezte a kritikus és önkritikus szellem erősítését. Nem szabad a tiltás kísérté­sébe esni — mutatott rá. A szovjet társadalom vala­mennyi osztályának és rétegé­nek alapvető érdeke a „több szocializmust a gyakorlatban” politikájának érvényesítése. Nem számítunk könnyű győ­zelmekre, de pártunk éppen azért forradalmi párt. hogy ne féljen a nehézségektől, ne hátráljon meg előlük. A párt — hangoztatta Mihail Gorba­csov — következetesen halad a kijelölt irányban, újabb lé­péseket tesz az átalakítás út­ján, szétzúzva az ezt fékező mechanizmust — mondotta befejezésül az SZKP KB fő­titkára. Beck Tamás helsinki programja Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke Helsinkiben részt vett a bé­csi székhelyű Alkalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi Intézet (IIASA) által szerve­zett szimpóziumon. A „Kelet—nyugati találko­zó a vegyes vállalatok irányí­tásfejlesztésére” címet viselő rendezvény védnöke Mauno Koivisto finn köztársasági el­nök. A szimpóziumon Beck Tamás Vegyes vállalatok a gya­korlatban címmel tartott elő­adást. Felmentették Nicu Ccausescut A Román Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága kedden rendkívüli ülést tartott. A tanácskozáson a testület felmentette első tit­kári teendői alól Nicu Ceau- sescut, aki a Román Kommu­nista Párt KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának dönté­se alapján partvonalon más megbízatást kapott. A testü­let új első titkárának loan Tornát nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents