Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MM _ api _ _ mg* AZ MSZMP PEST MEGYFI BIZOTTSÁGA ÉS I MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Ára 1.150 forint 1987. OKTÓBER 14., SZERDA Kádár János és Teng Hszíao-ping megbeszélései Záréfárgyalások Fekingben Kegyeletes megemlékezés­sel kezdődött Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának ked­di programja Pekingben: a Tienanmen téren megkoszo­rúzta a kínai nép hőseinek emlékművét, Az MSZMP fő­titkára főhajtással tisztelgett a kínai hősök emléke előtt. Ezt követően Kádár János szálláshelyén, a Tjaojütaj vendégházban hivatalos meg­beszélés kezdődött az MSZMP főtitkára, valamint Teng Hsziao-ping, a Kínai Kom­munista Párt Központi Ta­nácsadó Bizottságának elnöke között. A találkozón magyar rész­ről jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bízott-1 ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Medgyessy\ Továbfeképzés a mezőgazdaságban Tízezer embert érint A Mezőgazdasági és Élel­mezési Minisztérium Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intéze­tében tájékoztatás hangzott el arról, hogy miként kap­csolódik a kormány stabilizá­ciós programjához az ágazati minisztérium, s hogy ez mi­lyen feladatokat jelent a ve­zetők képzésében, továbbkép­zésében. Ennek keretében is­mertették az új adótörvény­nyel összefüggő ágazati to­vábbképzés módját is, amely közel tízezer dolgozót érint a mezőgazdaságban. Dr. Németi László egyete­mi tanár, az intézet főigazga­tója elöljáróban szólt arról, hogy hazánkban szinte egye­dülálló módon a vállalatok, mezőgazdasági üzemek igénye alapján dolgozzák ki a to­vábbképzés tematikáját. Azt nem kell külön hangsúlyozni, hogy a mezőgazdaság rendkí­vül fontos területe a népgaz­daságnak, s hogy az oktatás­nak, képzésnek jelentős sze­Kádár János Pekingben megbeszélést folytatott Teng Hszlao-pinggel. mányközi vegyes bizottság társelnöke. A megbeszéléseket köve­tően Teng Hsziao-ping a vendégházban ebédet adott Kádár János tiszteletére. Az MTI tudósítóinak érte­sülése szerint Kádár János és Teng Hsziao-ping másfél órás megbeszélését a szívé­lyes légkör, a közvetlen han­gulat jellemezte. A 30 éve volt első személyes találkozó, a megismerkedés emlékeinek felelevenítése után Teng Hsziao-ping egészen a Kínai Kommunista Párt VIII. kong­resszusáig visszautalva fog­lalta össze Kádár János szá­mára azokat a változásokat, amelyek a türelmetlenül ult­rabalos torzulásoktól elvezet­tek a KKP KB 1978-as, 3. plénumához, a külső nyitás s a belső reformok meghirde­téséig. Ez a súlyos tapasztala­tokból tanuló-okuló politika helyesnek bizonyult, s így tűzhették célul most a KKP XIII. kongresszusára készü­lődve a reformfolyamatok ütemének meggyorsítását. „Reform a gazdaságban s re­form a politikai intézmény- rendszerben — ez Kína szá­mára az egyetlen továbblépé­si lehetőség” — hangoztatta Teng Hsziao-ping, hozzátéve: „gondosan kell ügyelnünk (Folytatás a 2. oldalon) repe van naprakész szakem­bergárda kialakításában. Eh­hez egy adalék: az ágazatban negyvenezer egyetemet és fő­iskolát végzett szakember dolgozik, s közel nyolcvan- ezer technikus. Közülük évente tizenhat-tizennyolc ez­ren vesznek részt továbbkép­zésben. Egy részük az oktatá­si intézményekben, egyeteme­ken, főiskolákon, másik felük pedig a MÉM Mérnök- és Vezető továbbképző Intézeté­nek tanfolyamai keretében. Idén két témakörre össz­pontosítanak. Előtérbe került a speciális feladatokra való felkészítés, mely során új technológiákkal, kémiai, bio­lógiai módszerekkel ismer­kednek meg a hallgatók. Emellett az ágazat vertikális működésének legfontosabb elemeit sajátíthatják el a tan­folyamok résztvevői. A ter­meléstől a feldolgozáson át egészen az értékesítésig je­lentkező kérdésekre keresik a választ a szakemberek. Korszerű módszerek Korrózióvédelem A korrózió elleni védeke­zés korszerű és gazdaságos módszereiről tanácskoznak az illetékes KGST-testület szak­emberei Pécsett. A kedden délelőtt kezdődött négynapos tanácskozáson Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Szovjetunió meghatalmazott­jai vesznek részt. Azon dol­goznak, hogy tovább javítsák az együttműködés hatékony­ságát a korrózióvédelemmel kapcsolatos tudományos kuta­tásban és gyártmányfejlesz­tésben, különös tekintettel a tagországokban jelenleg vég­bemenő gazdasági átalakulás­ra, reformfolyamatokra. A tervesők neve ”Az igazi versenyfutás az - .. _ építőanyagok beszerzéséért nOlGlSf folyik. Hol falazóblokkot nem kapunk, hol a tetőgerenda vagy a nyílászárók fel­kutatása okoz gondot. Itt nem lehet szó félmegoldásról, alkudozásról...” (3. OLDAL) |ti szelek íúinesk »A tanárképzős hallgató a , ‘ főiskolán megismerkedik a (SS PereC$Eíe&9 modern oktatástechnika se­gédeszközeivel, az írásvetítővel, a videóval, a hét nyel­ven beszélő diavetítővel, s aztán mikor kikerül tanítani, örül, ha egy működő televíziót s egy-két kéznél lévő szemléltető eszközt hívhat segítségül az órákon. S a mezőgazdaságban ugyanez a helyzet.” (3. OLDAL) Zeneiskolások »Ami, ? tversf.n.yt »if« ■- **■ » * r 'N dig eierte célját. Megmozgat­ja goroonk^nssií ta a zenével foglalkozó diá­kokat, akiknek azonos feltételek között, azonos időben kellett összpontosítaniuk tudásukat. így a szakemberek is képet kaphattak róluk.” (5. OLDAL) Szivacs a csecsemő ”Az asszony k°zben- , _ zokogva guggolt a tOlwáESSSfl nagyobbik gyerek előtt, s egyre csak azt hajtogatta: mit tettél kisfiam? Gazsik Mihály újra a gyerekre támadt és szivacsot gyö­möszölt a szájába, miközben ezt kiabálta: »fulladj meg te is, amiért meggyilkoltad a fiamat!«”. (6. OLDAL) Tragédia „Mintegy 20 perccel később _ -’ r érkezett meg Kovács Rudolf, a borpmcéaen a kisfiú édesapja, aki a gyer­meket és az apósát felhozta a pincéből, majd segítséget hívott. Az 51 éves Méhész Jánosné életét mar nem le­hetett megmenteni. Méhész Jánost és az ötéves kisfiút kórházba szállították.” (*• OLDAL) Gorbacsov beszéde a Szmolnijban (Tudósítás a 2. oldalon) Tanácskozik a KGST 43., rendkívüli ülésszaka Minőségi változások szükségesek Kedden délelőtt Moszk­vában, a KGST székhazá­ban megkezdődött a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 43., rendkívüli ülésszaka. A kétnapos ta­nácskozáson a tíz tagállam — köztük Magyarország — kormányfői szintű küldött­ségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar kül­döttséget Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke vezeti. A tagállamok gazdasági együttműködési mechanizmu­sának megújításával kapcsola­tos kérdések, a KGST tevé­kenységének korszerűsítéséből adódó problémák, a szerve­zet szerepének növeléséből származó feladatok kiemelt témaként szerepelnek a rend­kívüli ülésszak napirendjén. A 43. (rendkívüli) ülésszakot MARADANDÓ Moszkvában megkezdődött a KGST 43., rendkívüli ülésszaka. A ké­pen: a magyar küldöttség vezetője, Grósz Károly, mellette balról Marjai József. L ehetőségeink szűkössé­ge örökösen perben áll teendőink gazdag­ságával. S ha létezik ennek beszédes illusztrációja, ak­kor az elsőnek a település- fejlesztés mindennapos gyakorlata. Itt ugyanis szinte törvényszerűen hoz­za magával a lehetőségek esetleges bővítése a teen­dők még nagyobb mérté­kű gyarapodását. Ha ugyanis — és csupán pél­dául — kerül pénz a villa- mosvezeték-hálózat növe­lésére, akkor bizonyos, rö­videsen ott lesz a teendő, a vízvezeték lefektetése, s ha az szintén a megtettek közé sorolható, akkor követke­zik az újabb lépcsőfok megtétele, mert a lakosság azt kérdezi, mi lesz a szi­lárd burkolatú úttal?! Nincsen tehát semmi kü­lönlegesség abban, ha Al- bertirsán a nagyközség la­kossága tanácstagi beszá­molókon, falugyűlésen, fo­gyasztók fórumán, nép­fronttanácskozáson, tanács­ülésen (tehát minden le­hetséges helyen és alkalom­mal) azt teszi, teteti szóvá, ami a mindennapos é!et hátországa és egyben érzé­keny jelzője is annak, mennyiféle feszültség hal­mozódik fel a fejlesztési lépések megtétele közben. A három, általánosan jel­lemző gondkör: az utak ki­építettsége, állapota, a köz­világítás fogyatékosságai, a vízelvezető árkok rendben tartása és azok rendszerré való alakítása. Rámondhatnánk tehát, ha ezek az ismétlődő témák, akkor a lakosság ezeket tartja a legfontosabbnak, azaz itt kell a legtöbbet tenni. Meglepő, nem megle­pő, annak ellenére, hogy ezek valóban hosszú évek óta közszájon forgó gondok, amikor például a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás felhasználásáról döntött a lakosság (némi útépítést fi­gyelembe véve), nem eze­ket emelte a fő helyre. S azért nem, mert vannak sokkal fontosabb (égetőbb szükséget megtestesítő) teendők is. Tovább bonyo­lítja a helyzetet az is, amit természetesnek vehe­tünk egy nagyobb község­ben, nevezetesen az egyes településrészek közötti, ilyen értelmű eltéréseket. A. kevésbé vízjárta helye­ken ugyanis nem különö­sebb gond az elvezetőár­kok állapota és rendszere, amint a közvilágításra sin­csen mindenütt panasz, s az utak javítását sem egy­formán ítéli meg a lakos­ság egy-egy csoportja. Egy­séget, azonos nézőpontot teremteni ilyen körülmé­nyek között nem lehetetlen, de kétségtelen, az egysze­rű teendők közé sem tar­tozik. Az ésszerűség felis­mertetésében, azaz a józan belátásban döntő a szerepe a tanácsi testületnek, de kézenfekvő, a lakosság haj­landósága is kell hozzá, azaz hogy nyitott legyen az érvek, a tények befogadá­sára. Az Újtelep gyermek­intézményi ellátottsága csakis akkor kerülhet azo­nos súllyal a mérlegre mondjuk egy másik telepü­lésrész, a Szabadság telep gondjával, a szilárd burko­latú úttal, ha a közösség hajlandó belátni: az egész település az övé, azaz az egészért vállalt, viselt fele­lősséggel kell a sorrendeket megállapítani. Ez a belá­tás a beláttatáson, a belát- tatókon múlik! Azokon, akik töviről hegyire isme­rik a település egészének helyzetét, akik (mivel ta­nácstagok, tisztségviselők) nemcsak jogot kaptak ar­ra hogy mérlegeljenek, sor­rendeket javasoljanak, ál­lítsanak fel, hanem egyene­sen kötelességükké tették ezt. Településeink arculatán maradandó nyomot hagyott a mindenkori kényszer, a halasztást nem tűrő szük­ség, azaz hogy óvoda, isko­la, ABC-áruház slb. kellett, s maradhatott, várhatott az út, a vízelvezetés, a közvi­lágítás. Ennél is maradan­dóbb azonban annak nyo­ma, hol hogyan, milyen módszertárral alakították ki a település fejlesztésé­nek terveit. Sokatmondó il­lusztrációi lelhetők fel a megyében, községekben éppúgy, mint városokban, olyan fejlesztéseknek, fél­bemaradt beruházásoknak, az eredeti összegnél sokkal többet felemésztő építkezé­seknek, amelyeket néhány vagy éppen egyetlen, a ma­ga tévedhetetlenségét ter­mészetes kiindulópontnak felfogó vezető határozott el. Az ilyen kudarcokban, a Luca széke módjára ké­szült, készülő intézmények­ben is rejlik maradandó figyelmeztetés. Éppen az, hogy a közösség mindig bölcsebb, mérlegelni job­ban tudó, mint egy vagy néhány ember. K evés lenne ez tanulság­nak? Aligha. Mert természetesként hang­zása ellenére is, a gyakor­latban ritka ma még, hogy először a meggyőzők győ­ződjenek meg valaminek a helyességéről, gyűjtsenek kellő érvanyagot, s azt követően lássanak neki a meggyőzésnek, azaz tud­janak vitatkozni. Egy-egy településen valamilyen be­ruházás legkevesebb har­minc-negyven esztendeig áll majd; maradandósága nem mindegy, mire emlé- k ztet. M. O. Nyikolaj Rizskov miniszterel­nök, a tanácskozásnak otthont adó Szovjetunió küldöttségé­nek vezetője nyitotta meg. Az együttműködés fejleszté­sét célzó határozattervezet el­fogadása csak a kezdetét je­lenti annak a közös munká­nak, amely arra irányul, hogy a tagországok együttműködési rendszerének átalakítása ré­vén a KGST még hatéko­nyabb tényezője legyen a társadalmi-gazdasági fejlődés­nek, erősödjön a közösség egysége és nemzetközi tekin­télye — jelentette ki felszóla­lásában Nyikolaj Rizskov. A feladatok megvalósításá­nak nemzetközi hátteréről szólva a szovjet vezető el­mondta: a KGST-országok — a világgazdaság részét képez­ve — érzékelik azokat a ked­vezőtlen folyamatokat, ame­lyek a tőkés világpiacon men­nek végbe. A tőkés országok gazdaságában a tudomány legújabb eredményei alapján végbemenő strukturális válto­zások méginkább kiélezik az imperialista rendszer belső ellentmondásait, erősítik a nemzetközi kereskedelemben a protekcionizmust, a hátrá­nyos megkülönböztetést. Az új ágazatok megteremté­se és az anyagi termelés tech­nológiai megújítása szükség­szerűen megköveteli a műsza­ki haladás ütemének meg­gyorsítását. Élesen vetődik fel a termékek minőségének kér­dése is — mondotta Nyikolaj Rizskov. Hozzáfűzte: egyelőre nem mondható el, hogy sike­rült leküzdeni a közösség gaz­dasági fejlődésének dinamiz­musát csökkentő tendenciákat. Ebből következik, hogy amennyiben nem tesszük meg közösen a szükséges intézke­déseket, a közösség országai­val fenntartott kereskedelmi­gazdasági kapcsolataink fej­lesztése még bonyolultabbá válhat — mutatott rá a szov­jet politikus. — Az átalakí­tás politikáját követve a Szovjetunió arra törekszik, hogy kedvező gazdasági, szer­vezeti és jogi lehetőségek jöj­jenek létre gazdaságunk és a testvéri országok népgazdasá­gai közötti integráció elmé­lyítéséhez. Abból indulunk ki, hogy e politika következetes megvalósítása valós hasznot hoz nemcsak a Szovjetunió­nak, hanem más KGST-orszá- goknak is. A külgazdasági kapcsolatok irányításával ösz- szefüggő reformot illetően, il­letve a döntésekben a gazda­sági kapcsolatok elsőbbségére helyezzük a hangsúlyt a szo­cialista közösség keretein be­lül. A külgazdasági tevékeny, ségbe bevonjuk az ágazati mi­nisztériumokat és a vállalato­kat, széles körű jogokat biz* tosítunk számukra e téren. Az SZKP KB és a szovjet kor­mány ezekkel az intézkedé­sekkel azt hangsúlyozza szá­mukra, hogy a szocialista or­szágokkal fenntartott gazdasá­gi kapcsolatok megszilárdítása elsődlegesen fontos feladat. A szovjet kormányfő kitért árra, hogy a testvéri orszá­gokkal folytatott együttműkö­désben a hangsúly az egysze­rű kereskedelemről áttevődik a tudomány és a termelés te­rületére. Az a tény. hogy a vállalatok az integrációs folya­matok közvetlen részeseivé válnak, nem jelenti azt, hogy együttműködésünk elveszti azokat az előnyöket, amelye­ket a központosított tervezés és irányítás nyújt — hangsú­(F oly tatás a 2. oldalon.) Péter, az MSZMP KB tagja, pénzügyminiszter, a magyar —kínai tudományos kor-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents