Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-07 / 210. szám
MM A békekutdefés »A P^ota cselekedetének in- !twgr— dítékait vizsgálva a lap emPtVítM Ilyet? lékeztet arra, hogy ő maga »békeküldetésként" állította be útját. Kijelentette; a békét nem Washingtonban vagy Bonnban, hanem Moszkvában akarják. Rust békeharcos lenne? — teszi fel a kérdést a lap.” (2. OLDAL) Bonyolult művelet a szántás „Valamikor bottal lazították a földet, azután kapával. S akkor jött az éke, ami nagyobb találmány toz összes rakétánál, hiszen nélküle soha nem lett volna képes az ember ekkora földterületeket megművelni.” (3. OLDAL) PEST MEGYEI XXXI. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 forint SZEPTEMBER 7„ HÉTFŐ A viták és álviták „Akár valamelyik főis- . kólán is lehetne péllUXeneSV dául képregény speciálkollégium. Talán ez az önök fülének furcsán hangzik, számunkra azonban már természetes. A vezetésem alatt álló iskola amolyan szábadégyetem. Bárki beiratkozhat, akinek kedve van kipróbálni a műfajt.” (3. OLDAL) Szögűidé „Részben azért, mert itthon is ” m meg akartam mutatni, hogy nem pSXf9UCSQSO*€ véletlenül én lettem a győztes, tehát presztízsből is, valamint'a szponzoraim, vagyis a Pepsi és a Hungária Biztosító érdekei is így kívánták. E két dolognak nem lehetett ellenállni, s most is nyernem kellett.” (6. OLDAL) Csiga- „A Skála-World Trade köz. _ __ , "*x"B reműködésével idén már VS ttS&ggytlgft&U mintegy másfél vagon csigát adtak el, hogy a külkereskedelmi vállalat útján eljusson a francia háziasszonyok konyhájába. A kedvező tapasztalatok alapján a háztáji ágazat e tevékenység továbbfejlesztését is- tervezi.” (8. OLDAL) ünnepségeken köszöíitötíék a bányászokat A hazai ipar pillérei A hét végén került sor a 37. bányásznap ünnepségeire. A Dorogon rendezett nagygyűlésen Kapolyi László ipari miniszter mondott ünnepi beszédet. A kormány nevében köszöntötte a bányászokat, majd az ipar szerkezetének tervezett átalakításáról és a bányaipar feladatairól, jövőjéről beszélt. Hangsúlyozta: a kibontakozási program eredményes és mielőbbi megvalósításának alapja a gazdaság modernizálása, az ipar struktúrájának a megújítása. A szerkezetátalakításban kiemelten fontos feladat hárul a hazai szén, kőolaj, földgáz, urán és más ér cek, ásványok kiterm.elöire. felkutatóira. A gazdaságosan kitermelhető hazai energiaTanárképző főiskolát avatnak Gödíllőn Délutánra a kelvén áll minden Az elmúlt hetekben számos új tantermet, iskolát avattak szerte a megyében és még továbbiakra is sor kerül az esztendő hátralevő hónapjaiban. Nagy dolog ez a jelenlegi pénzszűkös világban. Őrülünk is mindennek, ami hozzásegíti a megyét az új oktatási törvényben foglaltak megvalósításához. A célok eléréséhez azonban a tárgyiak mellett a személyi feltételek javulására is szükség van. S miután Pest megye általános iskoláiban két évtizede tartósan kevés a tanár, mi sem természetesebb, mint hogy a mai napon, amikor délután öt órakor Gödöllőn átadják rendeltetésének az ELTE Tanárképző Főiskolájának új képzési helyét, talán még az Ma avatják a megye új pedagógia! főiskoláját (Vimola Károly felvételei) A nyelvi laboratórium műszaki berendezéseit ellenőrzi Tompa László karbantartó eddigieknél is nagyobb az örömünk. Az idén nyolcvan hallgató kezdi meg történelem—földrajz, magyar—történelem, orosz—történelem, illetve magyar—orosz szakon tanulmányait megyénk új felsőfokú intézményében, a megszűnt KKMV volt irodaházában, amelynek átalakítása és berendezése csaknem hatvannégy millió forintba került. A főiskolások mintegy harminc százaiéira szűkebb pátriánk szülötte. A távlati elképzelések szerint négy-hat esztendőn belül évfolyamonként száz-százötven pedagógusjelölt tanulhat majd Gödöllőn. A fejlesztési tervek variációi most készülnek, s a művelődési miniszter októberben dönt arról, hogy melyiket találja megvalósításra alkalmasnak. Egyetemi városunk, Gödöllő, tehát egy újabb felsőfokú oktatási intézménnyel gyarapodik, mely által még jobban kibontakozhat a település amúgy is méltán híres kulturális arculata, s Pest megyének is meg lesz az esélye arra, hogy a kétezredik évre ne legyen képesítés nélküli tanár az iskolákban. Folyamatosan érkeztek a berendezések Az első emeleti társalgó hordozókra és alapanyagokra nagy szüksége van és lesz a jövőben a népgazdaságnak. A szelektíven fejlődő és exportorientált iparszerkezet kialakításához' is elengedhetetlen a bányászok munkája, hiszen ők juttatják a felszínre a prioritást élvező elektro- nizációs program alapanyagait. s a népgazdaság húzóágazatai — mint például a jármű-, a híradástechnikai, a gyógyszer- és a vegyipar — is zömében hazai eredetű alapanyagokra támaszkodnak. A kormányzat tehát — mondotta Kapolyi László — a jövőben is az ipar egyik kiemelten fontos pillérének tekinti a bányászatot. A Nógrádi Szénbányák dolgozói Bátonyterenyén ünnepelték a 37. bányásznapot. Az ünnep első jeles eseménye a csaknem négyszázmillió forintos beruházásból megépített szénmosó felavatása volt. Az üzem á kányási aknaüzemből felküldött szénből évente mintegy ötszázötvenezer tonna jó minőségű háztartási szenet állít elő. Az avatást a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása követte, majd a bányász művelődési házban ünnepi nagygyűlést tartottak, amelyen részt vettek a csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet testvérbányák küldöttségei is. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára köszöntötte a szénbányák dolgozóit, hangoztatva: munkájukra még számos évtizeden át szükség lesz, és a széntermelés gazdaságossá tételével sokat tehetnek a nemzet előtt álló gazdasági-társadalmi kibontakozási program valóra váltásáért. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat dolgozói Tapolcán, a város melletti parkerdőben ünnepelték meg a bányásznapot. A magyar alumínium- ipar áz idén több nevezetes évfordulóra is emlékezik. Most 50 éve, hogy megkezdték a bauxitbányászatot a Bakonyban, és 25 évvel ezelőtt kötötték meg a magyar— szovjet timföld—alumínium egyezményt, amellyel megteremtették az iparág gyors fejlődésének lehetőségét. A mecseki bányamedence több mint húszezer dolgozóját a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen köszöntötték. A Börzsöny önzet’en védői Színes forgatag Szobán A sétálók, nézelődök seregében fei-feltűntek a rendezvény vendégei is. Képünkön balról jobbra: Kristóféit Istvánná, a szobi pártbizottság titkára, Érásznál Lajos, dr. Ábrahám Kálmán és Balogh László Lássuk a medvét! — ezzel a felkiáltással gyülekezett szombat délelőtt Szobon a Börzsöny-napok közönsége, ám aggodalomra nem volt okuk. A környék erdőségeiben hirtelen feltűnt szederpusztítóról nem érkezett újabb híradás, így azután a figyelem egyre inkább a sokszínű rendezvény- sorozat . felé irányult. A Börzsöny baráti kör a Pest Megyei Kiszövvel és a Közalkalmazottak Szakszervezete Vác Városi Bizottságával karöltve kétnapos nonstop programról gondoskodott. A művelődési központ előtt fúvószenekar köszöntötte a megnyitóra érkezőket, közöttük Krasznai Lajost, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkárát, Balogh Lászlót, a körzet országgyűlési képviselőjét, a Pest Megyei Tanács elnökét, Romliá- nyi Andrást, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának titkárát. Miután a rendezvényt szervező Börzsöny baráti kör a tájegység védelmét, értékeinek felkutatását és megőrzését tűzte ki célul, s ennek megfelelően állt össze a hét vége változatos programja is — természetes, hogy dr. Abrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke is erről szólt megnyitójában. Szörp a célban — Az ember addig herdálta a természet javait, míg maga is veszélybe került — mondotta, az államtitkai1. — Azt hitte, hogy korlátlanul visz- száélhet a környezet adottA napsütéses időjárást ezen a hétvégén is igyekeztek a gaz-; daságok és a szövetkezetek ki.-,' használni, hogy felgyorsítsák; az őszi mezőgazdasági munkát.; Gyorsabb tempóra váltottak a közös gazdaságok, s szinte, egész nap törték a tarlót, ké-, szítették az őszi vetések magágyát. Nagy erővel dolgoztak a: silóbetakarító gépek, hogy behozzák azt a kéthetes lemaradásukat, amennyivel később értek be a szokásosnál a takarmánynak szánt növények. A borvidékeken a pincék és a hordók rendbetételével megkezdődtek a szüret előkészületei. A termés leszüretelésével a gazdák még várnak, mert a mostani meleg, napsütéses időjárás javítja a szőlő cukorío- kát. Pest; megye mezőgazdasági nagyüzemeiben ezen a, hétvégén a szállítás, "a rakodás• adta a legtöbb tennivalót. A‘ mostani viszonylag nyugalmasabb napokat használják fel arra, hogy a betakarítás csúcsidő- szakában sok helyütt csak ideiglenes tárlókba szállított termést szakszerűen elhelyezzék télire. A gazdaságok egy része a kiskatonáktól is segítséget kapott ehhez a munkához. A megyében még hátra van a kukorica betakarítása, amihez néhány héten belül hozzálátnak. A termés kedver zőnek ígérkezik. A legtöbb kombájn a napraforgótáblákon dolgozóit. A konzervgyárakban is nagyüzem volt, a oartnergazdaságoktól érkezett árukat vették át és dolgozták fel. Munkával telt el a hétvége Kalocsa környékén is, ahol többféle fűszernövény begyűjtésének most jött el az ideje. A szárazság nem kedvezett a majoránnának, a bazsalikom viszont illatosabb a szokottnál. Népművészek kínálták portékáikat. Nagy sikerük volt a kukcricacsuhéból készített babáknak ságaival. ám rá kell jönni; nem szennyezheti tovább a levegőt, a Vizét, a talajt anélkül. hogy jóvátehetetlen károkat -okozna. Ezeréves szokásokat kell megváltoztatni, s úgy gondolkodni, dolgozni, hogy annak1 ne csak a következő esztendőkben, hanem az előttünk álló századokban is legyen látszatja. Éppen ezért nagy dolog, hogy akadnak olyan emberek, szervezetek- mint a Börzsöny baráti kör is —, amelyek vállalkoznak a védelmére. A Börzsöny-napok programja azt bizonyítja, liogy van igény, s lehetőség is arra, hogy az ember harmonikusan éljen együtt a természettel, mozogjon, sportoljon, jól érezze magát. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében tartotta meg a Börzsöny baráti kör éves, közgyűlését a szomszédos nevelő- otthon dísztermében, miközben felpezsdült toz élet a szobi utcákon, a Duna-parton, a szabadidőközpontban, s a programnak' helyet adó intézményekben. Elcsigázott, de jókedvű futók szaggatták a. célszalagot a művelődési központ mellett, s hörpintették fel a megérdemelt üdítőt. A Szobi szörp futáson csaknem 150-en indultak a legkisebbektől az idősebbekig, öt, illetve 10 kilométert tettek meg a szép vidéken. A természet- járók a zebegényi Gründll rétre- indultak, ám helyben is akadt bőven látnivaló. A templomtéren népművészek kínálták portékáikat, nagy keletjük volt a kukorica- csuhéból készített babáknak. A szomszédos asztalon korsók, köcsögök, hímzett,blúzok, ruhák mutatták magukat, sn!< gyerek majszolta az ízletes (Folytatás a 3. oldalon) Rakcdási műszakok a megyéken Pezsgő élet a határban
