Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

1987. SZEPTEMBER 5„ SZOMBAT Talpon maradni Ezt vallják a Dél-Pest Me­gyei Cipész Szövetkezet ceg­lédi üzemében, amióta nem­csak javítanak, hanem új terméket is készítenek. Ceg­léd és környékének üzletei­ben jelennek meg azok a ci­pők, melyeket itt gyártanak, s amely egy különlegesen erős titántalpú íéríicipő (Vi- mola Károly felvétele) Tettekkel a kibontakozásért A tábla és a kréta ma már kevés Ezekben a napokban már a kibontakozási programtervezet végső szövegezésén dolgoznak a kormány tisztségviselői, ám egy cseppet sem biztos, hogy a szeptember 16-án összeülő Országgyűlésen a kép­viselők változatlan formában fogadják-e el ezt, az elkövetkező évek­ben életünket alapvetően meghatározó dokumentumot. Az eddigi vi­ták jelzik, hogy több területen jelentősek a véleményeltérések, s ezek bizonyára tükröződnek majd a parlamenti felszólalásokban is. Sorozatunkkal kezdettől fogva az adott kereteken bellii nyilvánossá­got szerettünk volna biztosítani a véleményeknek. Szándékunknak megfelelően ezúttal dr. Molnár I,ajos, a váci Lőwy Sándor Műszaki Szakközépiskola igazgatója mondja el véleményét. — Tapasztalataimat tulaj­donképpen széles körből me­rítem, hiszen a városi párt- bizottság művelődéspolitikai munkabizottságának, vala­mint a városi tanács végrehaj­tó bizottságának tagjaként alaposan ismerem az emberek álláspontját. Tantestületünk hetven tagja — műszakiak, termelésből jött emberek, mér­nökök, idősebbek és fiatalok — szintén gyakran mondja el tapasztalatait. S mert itt fel­nőttképzéssel is foglalkozunk, úgy is fogalmazhatok: nálunk összeadódnak a gondok. • Ezekből melyeket érzékel­ték a leginkább az utóbbi idő­ben? — Alapvetően meghatározó volt iskolánkra, hogy az anya­gi források és így a fejlesz­tés lehetőségei lényegesen le­szűkültek. A vállalatok pénz­ügyi gondjai miatt az intéz­ményünknek nyújtott segítség észrevehetően csökkent. A gyakorlati oktatáshoz nélkü­lözhetetlen bérmunkát alig- alig kapunk. Az elmúlt tanév végén fordult elő csaknem negyven esztendő óta először, Országgyűlési bizottság tárgyalta Adók törvénytervezete Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága pénteken a Parlamentben — Cselőtei László elnökletével -r- ülést tartott. A° 'íestülé't^'lííaífatasi Attila pénzügyi államtitkár el őtejrje,s;?t.é5e.. .alapjái) hiégv}- tat.ta' az általános fogyasztási adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslatokat. A vitában többen olyan kérdéseket feszegettek, ame­lyek a törvények életbe lépé­se után esetleg hátrányosak lehetnek az agrártermelők szá­mára. Az ipari termelői árak tervezett csökkentéséhez több képviselőnek is volt hozzáfűz­nivalója. Egyebek között azt tették szóvá: milyen garanciák lesznek arra, hogy ezek az ár­csökkenések ténylegesen meg­valósulnak. A beruházási ja­vak forgalmiadó-visszatéríté- sének ügyében — ezt a tör­vényjavaslat szintén előirá­nyozza — arra figyelmeztet­tek: előállhat olyan helyzet, amikor a rendelkezés a ter­melők jelentős körét sújtja, és visszafogja a ba'uházási ked­vet. A kistermelők védelme mellett többen érveltek, "kife­jezve meggyőződésüket, hogy mivel erre a termelői körre a belső ellátás és az export szempontjából föltétlenül szük­ség van, nem alkalmazható esetükben a jelenlegihez ké­pest jövedelemcsökkenést je­lentő adózás. Annál is inkább, mert tevékenységükben szá­mos kockázati elem van, és rendkívül sok kétkezi munká­val érik el eredményeiket. Az ülésen felszólalók sorá­ban volt Varga János (11. vk.), Polgárdi József (17. vk.), An­tal Imre (19. vk.), Cselőtei László (2. vk.), Krekács Lász­ló (8. vk) és Fodor István (15. vk.) Pest megyei képviselő is. hogy igazán gondjaink voltak a gyerekek nyári termelési gyakorlatának megszervezésé­vel, mert egyszerűen nem akarták fogadni őket az üze­mekben. Ez elgondolkodtató, és úgy látom, hosszabb távon erre egy új megoldást kell ke­resni. De hadd folytassam a példák felsorolását. Kezdetben az oklevelet adó felnőttképzés­ben háromszáz hallgatónk volt, most kétszáz van, s a csökkenés nem állt meg. Ér­dekes és ugyancsak figyelem­re méltó, hogy ebből az ok­tatási formából szinte telje­sen eltűntek a- harmincéve­sek, s hallgatóink túlnyomó többsége tizen- és huszonéves, vagyis olyan fiatal, aki a szakmunkás-bizonyítvány után a munka mellett akarja meg­szerezni a középfokú végzett­séget. • A tantesiilet tevékenysé­gében hogyan érzékelhetők az ország gondjai? — Az emberek — és ez a megállapítás általánosan is igaz — roppant érzékenyek. Itt az iskolában a baráti be­szélgetések alkalmával, a kü­lönböző fórumokon, bárhon­nan is indul a véleménycsere, előbb-utóbb a társadalom, a gazdaság, s nem utolsósorban a saját gondjainknál kötünk ki. Nem ritka, hogy reggel, amikor bejövök, újságcikkeket találok az asztalomon, olyan írásokat, amelyek éppen vala­melyik kolléga véleményét tá­masztja alá. Nos, általában azt tapasztalom, hogy nagy vára­kozás előzte meg a Központi Bizottság legutóbbi állásfogla­lását és á szémé’.yi ‘Változáso­kat. Abban mindenki egyet­ért, hogy a KB halaszthatat­lan tennivalóinkat fogalmazza meg, ám gondot okoz, hogy néhány kérdésről azóta is ke­vésbé őszintén és nyíltan be­szélünk. S ha a testületi ál­lásfoglalás alapján készülő kormányprogram nem lesz elég konkrét, a végrehajtás­nak nem lesznek meg a ga­ranciái, éppen a legfontosabb nem jön létre: az egységes, mindenkit megmozgató cse­lekvés! Ez pedig nélkülözhe­tetlen, mert azt érzem, hogy sokan kivárnak, mások pedig pesszimisták a jövőnket ille­tően. • Ez elég baj! Ha nem tesz meg mindenki minden tőle tel­hetőt azért, hogy elkerüljük a mostaninál sokkal súlyosabb helyzet kialakulását, akkor minden elképzelésünk és így végső soron a kibontakozási program is csak írott malaszt marad, önök hogyan tudják segíteni terveink valóra váltá sát? — Iskolánk már a nyolcva­nas évek elején jelentős struk­túraváltást hajtott végre. Fel­mértük a megye és a vonzás- körzet vállalatainak az elkö vetkező egy évtizedben vár­ható fejlesztési, fejlődési irá nyát és ehhez alkalmazkodva döntöttünk az elektronikai, számitásctehnikai, az automa­tizálási és a gépgyártási okta tás elindításáról. Ügy látjuk ugyanis, hogy ha a stabilizá ció sikerrel jár és elkezdjük a kibontakozást, akkor a ki lencvenes években a gazdái kodóegységekben megindul . technikai, technológiai meg­újulás. Ehhez pedig korszerű tudással rendelkező fiatal szakemberek kellenek. Ennek megfelelően nagy erőfeszítése­ket tettünk az oktatás színvo­nalának javítására. Néhány hónapon belül megérkezik egy számítógépes vezérlésű CNC- szerszámgép, amelyet eladott régebbi berendezéseink árá­ból vettünk meg. Az első két évfolyamnak órarend szerint oktatjuk a számítástechnikát, s nemrég megpályáztunk há­rom iskolarobotot is. Magas szinten használjuk a video­technikát, s a Híradástechni­kai Anyagok Gyárának se gítségével megkezdjük egy pneumatikái loboratórium fel­állítását. • A gyerekek mennyire fo­gékonyak az újra? — Nagyon! Az elektronikai és az automatizálási szakokon például akkora a túljelentke­zés, hogy csak egy többlép­csős válogatás után kerülhet­nek be a legjobbak. De hogy még inkább a jövő szakembe­reit indítsuk útnak iskolánk­ból, a megyei tanács művelő­dési osztályának támogatásá­val tervezzük a számítástech­nikai műszerész szak indítását is. • Mit vár az elkövetkező he­tektől, az Országgyűlés dönté­sétől? — Már a stabilizációt is csak úgy lehet végrehajtani, ha a középfokú oktatásnak, mint a termelés előkészítő sza­kaszának, megfelelő erkölcsi és anyagi támogatást adnak. Tartalékainkat itt az iskolá­ban már feléltük, krétával és táblával pedig nem tudjuk a jövő széles látókörű szakem­bereit felkészíteni. Ügy gon­dolom, hogy a mostani Or­szággyűlés az utóbbi három évtized legmozgalmasabb ta­nácskozása lesz — mondotta befejezésül dr. Molnár Lajos. Eurucz Zoltán A HÉT HÍRE FŰVEL, FÁVAL $f$ Pécs fogadta a nemzetközi neveléstörténeti konferencia résztvevőit. @ Balatonszéplak volt a hely­színe az Agrár Közgazdászok Európai Szövetsége V. kongresszusának. ® Megalakult a Budapesti Műszaki Egyetem baráti köre. & Budapest adott otthont az Információ-feldolgozással Foglalkozó Szervezetek Nemzetközi Szövetsége közgyűlésének. ® A hét híre az is, hogy Székesfehérváron gyógynövény-kiállítás n víl t H.rS még ma is él annak a füvesasszonynak Tdborfal- ván. aki maga már több év­tizede örökre megpihent. Le­származottai a hajdan féltő gonddal őrzött recepteket, , fő­ző-, ülepítő-, szűrő- és tároló­edényeket odaajándékozták a gyógyszertörténeti gyűjte­ménynek. Ahol azok besoro­lást kaptak a népi gyógyá­szat gyűjtőkörének anyagai közé, ám a füvesasszony em­lékét körítő legendákat alig­ha lehetne bégyömöszölni bár­miféle, de egyetlen gyűjtő­körbe, annyifélék. Volt idő, amikor az ilyen emlékeknek és legendáknak lesajnáló legyintés jutott csu­pán. Idő kellett ahhoz, míg a komoly tudomány belátta: nem minden csacskaság, amit a bajos-, javas-, a kenő-, a fürösztőásszonyok (nagy rit­kán férfiak) tudnak, ismer­nek, használnak. Van abban igazság is. hasznosság is, mert van benne sok évszá­zadnyi tapasztalat. Az 1380 körül keletkezett Besztercei szójegyzékben már gyógynö­vények nepes csapatának ne­vét lelhetjük meg, s ha írott emlékeink ennyire régiek, milyen távoliak lehetnek a gyakorlatiak?! Az ember az állattól tanulta (látta) meg, bizonyos fák, növények kér­ge. szára, levele, gyümölcse, gyökere enyhít ilyen-olyan fájdalmakon, javít némely (egyszerű) bajokon. Később azután a véletlen, majd a szándékos kísérléfezés vézétté rá elődeinket, hogy fűvel, fá­val próbálják enyhíteni ezer­nyi bajukat, betegségüket, s mivel a próbálkozások egy része (hol a gyógynövények hatására, hol a baj spontán elmúlásával) sikerrel járt, a hit gyorsan erősödött füvek, fák varázslatos erejében. A hit után hamarosan megte­remtette a szakmát a füvest, akiről (első) írásos bizonyíté­kunk már 1561-ből fellelhető és utána mennyi még! Földünk csodálatos gazdag­ságú növényvilágával persze nem csak testi jajait, bajait vélte enyhíteni az ember. Sok másra is használták füvek, KKMV-dosszié Vádlottak padján a felelősök Lapunkban több alkalommal írtunk a szanálásra ke­rült Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vál­lalatnál történt súlyos visszaélésekről. Sürgettük a fe­lelősségre vonást, hiszen olyan ügyről van szó, amikor vezető emberek beosztásukhoz méltatlan magatartása miatt jelentős kár érte a társadalmi tulajdont, és megrázkódtatás a vállalat dolgozóit. Hamis mérleg tettesként folytatólagosan el­követett, jelentős kárt okozi csalás bűntettével. Az ügyész­ség mindezeket — a vádlot­tak tagadásával szemben — tanúvallomásokkal, könyvszak­értői véleménnyel, a lefoglal! bizonylatokkal és egyéb ok­iratokkal bizonyítja. Irreális áron A vádirat a mérleghamisí­tással foglalkozik. Nem szere­pel benne, de a gödöllői Kö- zép-magvarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat szanálásá­hoz nagymértékben hozzájá­rult, hogy a vállalat három volt vezetője, bár tisztában volt a csaknem 60 milliós vesz­teséggel. az elfogadható koc­kázatvállalás mértékét meg­haladóan elvállalta a tihanyi üdülőfalu építését. Tették ezt oly módon, hogy versenytár­gyaláson irreálisan alacsony kivitelezési költséget kínáltak fel. S ez, valamint az idő­közben felmerült objektív ne­hézségek vezettek oda, hogy a vállalatot, melynél több száz millió forintot meghaladó veszteség keletkezett, végül szanálni kellett. Ennek követ­keztében mintegy 1300 em­bernek szűnt meg a munka- lehetősége. Az ügyet rövidesen tárgyal­ja a Gödöllői Városi Bíróság. A perről szintén tudósítunk. Gál Judit Szövetkezeti találkozó Pannónia fórum Harkányban pénteken befe­jezte munkáját az országos szövetkezetpolitikai fórum, amelyet Pannónia '87 elneve­zéssel a tizennyolcadik alka­lommal rendezett meg a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat. A találkozón a há­rom nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — száznál több vezető szak­embere vett részt. A tanács­kozás középpontjában a gaz­dasági-társadalmi kibontako­zási program szövetkezeti fel­adatai álltak. A tíznapos szakmai prog­ram során a szövetkezeti ve­zetők arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy nem kell minden ügyben központi uta­sításokra várni. * « A felelősségre vonásra ezek­ben a hetekben kerül sor. A Gödöllői Városi Ügyészség je­lentős kárt okozó csalás bűn­tette miatt vádat emelt Vass Sándor, a KKMV volt igazga­tója, valamint dr. Szabados Pál volt gazdasági igazgatóhe­lyettes és Várkonyi Lajos volt műszaki igazgatóhelyettes el­len. Idézzük fel az eseményeket dióhéjban, hiszen a manipu­lált vállalatgazdálkodás rész­leteit — most már büntetőjogi bizonyítékként — sok száz olda­las szakértői vizsgálat tartal­mazza. A KKMV-nél tavaly felszá­molási eljárás folyt, melynek során megállapították, hogy a vállalat 1984-ben kimutatott mérlegeredménye nem felel meg a reális helyzetnek, nem a valódi adatokat tartalmaz­za. A három évvel ezelőtti mér­leg ezt helytelen árbevétel­elszámolással, befejezetlen ter­melésmódosítással, collaudó le nem könyvelésével 66 millió 811 ezer forinttal módosította, és így a veszteséget eltitkolta. A következő év elej In kimuta­tott több mfnt 17 millió fo­rintos nyereséggel szemben 49 millió 624 ezer forint veszte­sége volt a vállalatnak. Idézzünk néhány jelentős té­telt a szakértői véleményből: a vállalat 1984. évi mérlegé­ben 20 millió 199 ezer forint tovább nem számlázott befe­jezetlen alvállalkozói teljesí­tést mutatott ki, s ugyanak­kor számláiban is szerepeltet­te, költségként viszont 1985- ben számolta el. A fiktív al­vállalkozói teljesítés kimutatá­sát a vádlottak padjára került vezetők írták alá. A vállalat az 1983. és 1984. év végi leltáraiban a befeje­zetlen építési-szerelési munkák értékét nem a rendeletnek megfelelően mutatta ki, töbt munkát árbevételként és be­fejezetlenként is elszámolt. Aí 1983. évi eredménycsökkenés s következő esztendő költségel­számolását is módosítja, és csökkenti az eredményt. Aj eredménymódosítás befolyá­solja, ismét csak növeli a vesz­teségeket. Jogtalan prémium A vádlottak padjára kerüli vezetők munkakörükkel járó kötelezettségüknél fogva fele­lősséggel tartoztak a mérleg valódiságáért. Munkaköri kö­telességük volt, hogy meg­győződjenek annak hitelt ér­demlő bizonylati alátámasztá­sáról, a szolgáltatott mérleg­adatok hitelességéről. Vass Sándor ennek ellenére, a vállalat 1984. évi mérlegé­nek valódiságát nem ellenőriz­te, jóváhagyta azt. Dr. Szaba­dos Pál részt vett a mérleg elkészítésében, feladatai közé tartozott, hogy annak összeál­lításához megadja a szükséges utasításokat a számviteli osz­tálynak. E feladatának nem megfelelően tett eleget, és így közreműködött abban, hoev va­lótlan adatokat tartalmazott a dokumentum. Várkonyi Lajos munkaköri feladatként ugyan­csak közreműködött a vállalati mérleg elkészítésében. Társai­hoz hasonlóan aláírta a to­vább nem számlázott alvállal­kozói tevékenységgel kapcsola­tos helytelen kimutatást, fele­lős továbbá a befejezetlen lel­tárok helytelen felvételéért, és ezzel kapcsolatban a feladott költségek és a befejezetlen ál­lomány közötti eltérések el­lenőrzésének elmulasztásáért. És szóljunk még néhány szót arról is, ami egyébként köztudott, hogy a gazdasági vezetőknek anyagi érdeke fű­ződik a vállalat eredményes­ségéhez. A valótlan tartalmú vállalati mérleg alapján az 1984. évi, a tényleges adatok­tól eltérően nyereségesnek ki­mutatott, vállalati gazdálkodás után összesen 496 ezer 175 fo­rint prémium került kifizetés­re. Ebből az összegből Vass Sándor 44 ezer 570 forintot, dr. Szabados Pál 43 ezer 260 forintot, Várkonyi Lajos 45 ezer 664 forintot vett fel pré­miumként — jogtalanul. Mint a vádirat tartalmazza: a három volt gazdasági veze­tő cselekményével a társadal­mi tulajdonban 496 ezer 175 forint kárt okozott, mely nem térült meg. A Gödöllői- Városi Ügyész­ség mindezek alapján vádolja Vass Sándort, dr. Szabados Pált és Várkonyi Lajost társ­fák varázslatos erejét, a vas fű például titkos zárak kinyi tását tette lehetővé, a mária len a hajnövesztés csodasze reként volt használatos, ; zsálya, a bagzófü a szereim praktikáknak az eszköze ... ! ha ma mosolygunk is eleinl hiedelmein, a lényeget ne té vesszük szem elől! A nővé- nyék kémiai anyagai valóbar sok mindenre alkalmasak, é ebből a felismerésből éppúg.1 következik ipari méretű é: rendszerű gyógynövényter mesztés a megyében (a hatá­rokon túl is ismertek a kere pestarcsaiak), mint a vadőr termett alapanyagok begyűj tése. Elsősorban a Börzsön% vidékének falvaiban, de < monori, a dabasi körzet erdő: vidékeinek tejepülésein i: családok tetemes csapata fog­lalkozik rétek, erdőaljak dombhátak kincseinek szedé­sével. Aminek valaha éppúgy rí­tusa volt (nevezetes gyűjtőna- pok például Szent György Szent Iván napja, bizonyos füveket csak meghatározót! személyek, így hetediknél: születettek találhattak meg stb.), mint a szárításnak, a főzésnek, a felhasználásnak Már a nevek elandalítanak Fehérüröm, hasznos tisztesfű, békarokka, vérehulló fecske­fű ... s akkor még hol van a szentjánosfű. az istenía, azaz már a nevek mágikus erőt (hatást) sugalltak, s ha beteg az ember, bármiben hajlandó hinni, ha ez a hit enyhet ígér a szenvedésre, a fájdalomra. Ráadásul ezek a gyógyító em­berek ingyen tették a dolgu­kat, ha 'elfogadtak valamit, akkor az természetbeni aján­dék. némi étel, ital volt csu­pán. Valamikor... Az első magyar nyelvű fü- vészkönyv, Melis Juhász Pé­ter Herbáriuma 1578-ban je­lent meg és benne sok olyan megfigyelés olvasható, ame­lyen nem változtatott az az­óta eltelt majdnem négyszáz­tíz esztendő ... Ami azt mu­tatja, hogy ugyan a boszor­kányperekben megkülönbözte­tett hely jutott füvek, fák titkait tudóknak, de sokféle tudás nem ad okot boszor­kányperekre, sőt tiszteletre kötelez eleinkkel szemben bennünket. A bajával bajlódó ember lelkileg ma sincsen tá­vol a sok évtizede, évszáza­da élt ősöktől, akik szárítot­ták növények, fák kérgét, szárát, levelét, virágát, gyü­mölcsét, gyökerét, azoktól re­mélve ... S remélünk ma is. A megye gyógyszertárainak forgalma tavaly meghaladta a 300 millió forintot. Bajaink­nak azonban nem ez az egyetlen ára ... Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents