Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
X9S7. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT 3 MAGAZIN Az olajfestéktől megtisztított virágtartókba dísznövények kerülnek majd JELKÉPES IS A KAPUNYITÁS i UH ill iHIwii ummi A freskó mégmentésén dolgozik a restaurátor A gyorsítás feltételrendszere Miért szükséges bérreform? írta: Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke A jövő évi ár- és adóreform előkészületei során sokszor elhangzott a bérreform szükségességét sürgető vélemény, többnyire abban az összefüggésben, hogy javítaná az ösztönzés feltételeit, segítené a személyi jövedelemadó befogadását. E vélemények — kimondatlanul — azt sugallják. hogy bérreform gyors végrehajtása nyomán növekednének a reálbérek, javulnának a kereseti arányok, nagyobb mozgástere volna a vállalati bérpolitikának, kedvezőbb megítélést kapna a lakosság körében a tervezett adóreform is, ha párosulna egy bérreformmal. Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról rámutat a bérreform szükségességének lényegére, amikor kimondja: „Az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését. Első lépésként csökkenteni kell a keresetszabályozás kötöttségeit. Hosszabb távon olyap bérarányokat kell kialakítani, amelyek kifejezik a munka társadalmi v Lassan nyílik a kovácsolt- j vas levélfonatokkal díszí- tett tölgyfa ajtó. Ezentúl ^ már eredeti szépségében ^ látható, és hasznosítható is. ^ A különös az, hogy e moz- ^ zanatot éppen egy három ^ esztendeje tartó folyamat j jelképes lezárásának ér- ^ zem. Nagy Miklós, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem műszaki igazgatója azonnal tiltakozik a fogalmazás ellen: — Semmiképpen sem beszélhetünk befejezésről! — figyelmeztet —, hiszen egy olyan neobarokk épületről van szó, amelynek fenntartása állandó munkát jelent. Szebbé tenni A hajdani premontrei gimnázium épületében 1944 áprilisától 1950 közepéig hadikór- ház, fogolytábor, azt követően ismét egyházi, majd pedig állami gimnázium műkqqlött. A történelem viharai pedig sosem szolgálják a műemlék- védelmet, így aztán freskóira festék került, 'vdltáSi témájú szobrait eltávolították, illetve megsemmisítették. Ez idő alatt külsőleg is megváltoztatták, stílusa már nem tiszta. A pontos ismeretekhez még az is hozzá tartozik, hogy az eredeti terveket sosem tudták megvalósíttatni a rend tagjai, anyagiak híján a templom építését el sem kezdhették. — Folyamatosan újítjuk föl az épületet — folytatja imént megkezdett gondolatát a műszaki igazgató. — Volt ugyanis jó néhány elhanyagolt része, mint például a VI. előadóterem. az előcsarnok, a színházterem a III. emeleten, a lépcsőház és a déli kapu, amit most nyitottunk meg. — Miért törekednek az eredeti állapot visszaállítására'! — Mert ez a munkahelyünk — válaszolja magától értetődően. — Az egyetem mostani vezetése itt végzett, én mezö- gepész szakon, és szeretném minél esztétikusabbá tenni környezetünket. Ezt a tevékenységet azonban nem tekintjük műemléki munkának, hiszen — mint az Országos Műemléki Felügyelőségtől kapott válaszban megfogalmazták — sem kora, sem jellege nem indokolja a védetté nyilvánítást ... A főépület homlokzatával kezdték- a munkálatokat, s nőst már beléphetünk a déli ■capun is. Szintén eredeti szépségében és színeiben pompánk az előcsarnok. Erre járjak be hajdan a valamikori gimnázium tanulói. Jobbra Vergilius szobra fogadta őket. ímely Simay Imre alkotása smét régi helyén található. \ főlépcső mészkő korlátjáról ekapargatták 'az ötvenes :vekben rákent olajfestéket, ‘.lieiőtt az épületet körbejáruk, a belső udvart is megnézek. A virágtartók, a kőfarag- ■ányok, a szökőkút is helyére terült, színes, virágos parkot eiepítettek köréje. reskó mentés A földszinti rektori ta- lácsterembe indulunk. A ká- tai menyegző, Kontuly Béla alfestmenye most már jól lát- ató. Előtte az állványokon Czuk Ferenc restaurátor dol- •goaky- tőle kérdezem: — Miért vállalta ezt cseppet sem könnyű feladatot? — Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy meg lehet-e menteni a képet. Oxid- és föld- festékekkel dolgoztak annak idején, ezek igen erős színek. Beleivódtak a vakolatba. Ezért történhetett meg, hogy a meszes glettelés és a vaiikid festék ellenére sem semmisült meg az alkotás. A színeket ..lazúrozással szedtem elő” és most fixálom. Lekászálódik. Színes és fekete-fehér fényképeket tesz elém. A kezdetek dokumentumait. — Amikor megbontottam a meszelést, igen el voltam keseredve — emlékezik vissza. — Teljesen kilátástalannak tűnt, hogy egyáltalán helyre lehet-e hozni a freskót. De huszonöt esztendeje csinálom ezt a munkát, szinte már presztízskérdés volt számomra a fali festmény megmentése. Májusban kezdtem el a „fölszínezést”. Ugyanazokkal a színekkel természetesen, így az eredeti árnyalatukhoz jutottam. Ma már nagyon örülök, mert biztos, hogy megmaradt. De azt már nem tőle tudom. hogy ezt az egy képet társadalmi munkában hozza helyre. — A jövő héten a könyvtárba kö tözöm át — folytatja. — Szeretném megtalálni még azokat a freskókat, amelyekről tudunk. Eísőnek Du- dits Andor II. István fogadja az első premontreieket című alkotását szeretném megkeresni. Hajdani diák Nagy Miklós eleve úgy készült a beszélgetésre, hogy egy tiszteletre méltó vastagságú kötetet hozott magával. Miközben sétálunk az épületben, néha belelapoz. Két éve, 1985- ben adták ki — az egyetem fennállásának 40. évfordulója alkalmából. Az egyetem építésének történetét dolgozta fel az egyik tanár, Babó Elek, aki most főépítészként tevékenykedik ugyanitt. Az írógépnél ül. éppen az egyetemről állít össze anyagot a városi honismereti kör számára. — Tulajdonképpen 1945 óta vagyok ebben az épületben — mondja. — Ide jártam ugyanis gimnáziumba. Ez .adta az ötletet a kötet összeállításához, és egy állandó kiállítás létrehozásához, amely a rektori tanácsterem előterében kapott helyet. Eközben foglalkozott velünk a ty Unokáink sem fogják látni című adása, amely ugyan nem volt egészen reális. de mindenképpen nagy lendületet adott a kutatási és helyreállítási elgondolásaink megvalósitásá- noz... Ehhez még olyan „apróságok” is hozzá tartoznak, mint a faburkolatok és ajtók megtisztítása a festékektől. Az eredeti mintájú gombdíszítésű rézkilincsek és az ideiliő. a réginek megfelelő stílusú, lámpák fölszerelése. Bár ők nem tartják ezt műemléki munkának — mégis az. Hiszen mindenféle hivatalos irat és anyagi támogatás nélkül védik a múlt egyik építészeti értékét. A gazdaságot érinti A bérreform szükségességét nem valószínű, hogy bárki is vitatná. Miért? Az okok nem egyszerűen a széles körű bérlemaradásokban, az alacsony átlagkeresetben keresendők. Bérezési viszonyainkban, bérgazdálkodási gyakorlatunkban, bérpolitikai törekvéseink megvalósításában igen gyakran találkozunk megoldásra váró problémákkal, feszültségekkel. Elsőként kell megemlíteni, hogy a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó munkajövedelmek színvonala viszonylag alacsony a más forrásokból, például a főmunkaidőn kívüli tevékenységből, kisvállalkozásból eredő jövedelmekhez képest. Az elmúlt tíz év alatt a dolgozók számottevő részét megélhetési gondok is sújtották a bérek reálértékének csökkenése miatt. A létfenntartási költségek növekedésénél lassúbb ütemű béremelkedés elsősorban azoknak okozott és okoz ma is gondot, akiknek nincs leketősé.gük jövedelmük . kiegészítésére. Ez az első jelentős feszültségforrás. A második az ösftönzís ps elosztás bonyolult kérdéseit érinti. Ismert, hogy bérnek, illetve tágabb értelemben a munka- jövedelemnek nagy szerepe van a gazdaságpolitikai célok realizálásában. A megfelelő bérpolitika és bérgazdálkodás egyrészt ösztönzőerőt hoz létre a teljesítmények javítására. másrészt a bérek, a munkajövedelmek képződése során olyan elosztási, Illetve kereseti arányrendszer hozható létre, amely segíti jövedelem-. illetve életszínvonal- oolitlkai céljaink elérését. E követelménynek sem tudott maradéktalanul eleget tenni a bérpolitikai. a bérezési gva- kor!at. Tehát a társadalmi- gazdasági reformfolyamat lényeges változásokat igényel a bérpolitikái, bérrendszeri elemekben is. De felvethető a kérdés: elégséges-e önmagában a bérezési gyakorlat változása? A válasz: nem. A jelenlegi bér-, illetve munkajövedelmi folvamatokban igen sok feszültség. ellentmondás halmozódott fel. ami sürgeti az orvoslás1. Az ellen* mondó sok jelentős részét viszont a gazdaság egészének kiegyensúlyozatlansága hozza létre, ezért a feszültségek enyhítése, megszüntetése nemcsak bérpolitikai, bérrendszeri változtatásokat igényel, hanem az egész gazdaságot átfogóan érintő reformfolyamat következetes végigvitelét. Elosztás, ösztönzés Mit. értünk konkrétan bérreform alatt? A munkajövedelmek — ezen belül a bérek — képződésénél továbbra is elsődleges alapeiv a munka szerinti elosztás, a teljesítmények szerinti jövedelemkeletkezés. A különböző munkajövedelemszerzési szférákban (főállás, szocialista szektorbeli kisvállalkozás stb.) viszont szükséges, hogy azonos teljesítménnyel azonos jövedelmek legyenek elérhetők. Ettől eltérő jövedelemtöbbletet kizárólag a valóságos vállalkozói magatartás (kockázatvállalás stb.) adhat. Továbbra is alap- követelmény, hogy a keresetek. munkajövedelmek ösztönző szerepet töltsenek be. Az utóbbi évek fokozatosan eltorzuló felfogására, illetve gyakorlatára tekintettel azonban fel kell lépni az olyan .nézetekkel szemben, amelyeknek a lényege, hogy az ösztönzés azonos a többletbér juttatásával. Az ösztönzés — minden szinten — mindenekelőtt világosan megfogalmazott, szigorúan érvényesített és ellenőrzött teljesítménykövetelményt jelent annak kilátásba helyezésével, hogy a kívánt teljesítmény létrejötte esetén (és csak akkor) meghatározott bérmennyiség jár. Az ország gazdaságában — társadalmában — az egyik legsúlyosabb feszültségkeltő tényező a reálbérszint kedvezőtlen alakulása többéves távon. A reálbérek (reálmun- ka-jövedeimek) emelése a társadalmi-gazdasági előrelépés fontos feltétele. Ugyanakkor az ehhez szükséges anyagi alapok csak fokozatosan teremthetők meg. Érdekek egyeztetése Biztosítani kell, hogy a gazdaság egészének megújítására elsősorban hivatott szocialista szektor — illetve e szektor dinamikusan fejlődő területeinek — kereseti pozíciója javuljon. A kereseti, munkajövedelmi arányok gazdasági- társadalmi-politíkai szempontból kiemelkedő fontosságúak, ma nem fejezik ki megfelelően a végzett munka társadalmi hasznosságát. A szocialista szektoron belül elsősorban a munkaköri kereseti arányokat kell javí- 'ani, az indokolt kereseti szinttől nagymértékben elma- ad az érdemi, alkotó munkát végző, illetve általában a diplomás szakemberek (mérnökök, orvosok, közgazdászok, pedagógusok stb.) keresete Hasonlóan nem kapják meg a kívánatos kereseti többletet a magas fokú kvalifikáltsággal és a nehéz munkakörülmények között tevékenykedő fizikai dolgozók. Nem javul érdemben a közép- és alsó szintű vezetők, termelésirányítók kereseti pozíciója. Az arányok várható javulása szempontjából kedvező viszont a magasabb vezető állású dolgozók elmúlt évekbeli gyorsabb keresetnövekedése. Olyan feltételeket kell mielőbb teremteni (például vagyonérdekeltség, kemény gazdálkodási körülmények, piaci verseny stb), amelyek mellett a bérgazdálkodás kereteit a vállalat saját hatáskörben, hatékonysági megfontolások alapján döntheti el. A döntési jogkörök megosztásának változtatásával kapcsolatosan valamennyi szinten fokozni kell a bérdöntések demokratizmusát. Ki kell alakítani az általános tájékozottságra épülő, szervezetében szabályozott, intézményesített érdekegyeztetés mechanizmusát. A bérpolitikai célok elérése változtatást követel az eszközrendszerben is. A bér-, illetve keresetszabályozási rendszer szerepét a gazdasági környezet egészének, az ér- derhi érdekegyeztetésnek kell átvenni. Ez azt jelenti, hogy a bérnek, mint költségnek a megkülönböztetett szerepe megszűnik és azáltal a központi, óhatatlanul bonyolult, bürokratikus szabályozás szerepét a tényleges érdekek és azok hordozói (munkaadók, munkavállalók, szakszervezet, kormány stb.) veszik át. Indokoltak a változások a vézétők' érdekeltségében, az álápbér-besörőláái és tarifa- rendszerben, és nem utolsósorban a vállalati bérrendszerben (pótlékok, jutalmazás stb.). Fokozatos bevezetés Mikor kerülhet sor a bérreformra ? A bérreform a gyakorlatban nem függetleníthető a gazdaság helyzetétől, az általános reformfolyamat aktuális állomásaitól, ennek megfelelően nem lehet egyetlen év eredménye. A bérreform fokozatos — a reformfolyamat egészébe illeszkedő — megvalósításakor bizonyos korlátozó tényezőkkel kell számolni. így a bérreform, a bérrendszer átalakítása önmagában csak átmeneti vagy látszólagos hatásokat tud kiváltani. Amennyiben a gazdaság egésze nem a kívánt irányban hat, s ennek nyomán a gazdaság objektiv viszonyai nem közelednek az egyensúlyi viszonyokhoz, a bér- és munkajövedelmi folyamatok elsősorban ezek negativ következményeit fogják tükrözni, nem pedig a bérrendszer módosításának valóságos céljait. Tehát nagyfokú a kölcsönösség és egymásrautaltság. A másik fontos dolog, hogy a bérreformot indokolttá tevő feszültségek nagy része csak fokozatosan szüntethető meg. Belátható, néhány éven belül még nem áll rendelkezésre olyan forrás, amely lehetővé tenné a reálbérek jelentős emelését, a kereseti feszültségek felszámolását. Csökkenő reálbérek mellett a bérátcsoportosítások érdemleges lehetősége is nagyon korlátozott mind a szocialista szektoron belül, mind a szocialista szektor javára a második gazdaság jövedelméből. A vállalatok igazi vállalkozássá alakítása indokolttá tenné, hogy felhasználható béreszközeik meghatározásában a mainál sokkal nagyobb szabadságot élvezzenek. A közeljövőben, például jövőre ez még nem oldható meg, mivel a gazdaság egyensúlyi helyzetét súlyosan rontó keresetkiáramlással járna. Ezért csak a bérreformhoz szükséges előkészítő lépéseket lehet megtenni. Vennes Aranka Régi szépségében pompázik a színházterem (Erdősi Ágnes felvételei)
