Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

1987. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT HÉT VÉSI VILÁ6P01ITIKAI KITEKINTÉS Diplomácia egyszerre sok helyszínen Szovjet kezdeményezések az öbölbe-i veszélyek elhárítására kompromisszumos formula az űrfegyverkezés megakadályozására Managua végrehajtja a közép-amerikai béketerv előírásait Altalanos PILLANATKÉP * 26 A hetet az jellemezte, hogy szinte minden fő világpoliti­kai kérdésben mozgás volt ta­pasztalható. Egyszerre több helyszínen diplomáciai erőfe­szítések történnek, hogy áthi­dalják a nézeteltéréseket, s keressék a gyors kibontako­zást a megoldásra már régóta megérett viszályok, feszültsé­gek rendezésére, illetve csök­kentésére. A diplomaták munkája elsősorban a New Yonk-i ENSZ-palotába össz­pontosult, ahol a közgyűlés jó alkalmat ad arra, hogy az eseményre oda érkezett kül­ügyminiszterek közvetlen megbeszéléseket folytassanak. A legnagyobb figyelem e héten a veszélyessé vált öböi- beli válság megoldására tett kezdeményezéseket kísérte. Sevardnadze szovjet külügy­miniszter tárgyalásokat foly­tatott ez ügyben Shultzcal, az amerikai diplomácia vezetőjé­vel. Elsősorban az iraki—irá­ni háború befejeződését elő­mozdító lépésekről volt szó. Emlékezetes olvasóink előtt, hogy még augusztusban a Biztonsági Tanács egyhangú határozattal tűzszünetre szó­lította fel a harcoló feleket. Ennek a döntésnek azonban egyelőre nem lehet érvényt szerezni. Egyrészt azért, mert Irán ragaszkodik ahhoz, hogy a világszervezet bélyegezze meg előzetesen Irakot táma­dónak, annak minden súlyos következményével. Másrészt azért, mert a térségtől távol fekvő NATO-országok hadi­flottákat cirkáltatnak az irá­ni és iraki partok közelében. Csupán az Egyesült Államok 26 hadihajót cirkáltat é ve­szélyes vizeken, s köztük re­pülőgép-hordozókat is, ame­lyek légi ellenőrzést végeznek. De ott vannak a francia, az angol, az olasz és a belga ágyúnaszádok is. Teherán több ízben figyelmeztetett e flottafelvonulás veszélyeire, de a nemzetközi közvélemény is aggodalommal figyelte a hadi­hajók összpontosítását, hiszen bármikor olyan incidens tör­ténhet, amely az iráni—iraki háború kiterjedéséhez vezet­het. Ilyen forró órák keletkez­tek, amikor amerikai helikop­ter a napokban tüzet nyitott egy iráni hajóra az öbölben. Washington az „akciót” — amelynek során három iráni tengerész életét vesztette, ket­tő eltűnt —, „önvédelmi cse­lekedetnek” próbálta feltün­tetni. Azzal vádaskodott, hogy a partra szállító hajó aknákat telepített az olajszállító hajók útvonalán, s az életben ma­radt 26 iráni tengerészt fog­lyul ejtette, hajójukat vonta- t ókötélre vette. Az iráni ál­lamfő az ENSZ-ben elmondott beszédében visszacsapással fe­nyegette meg az Egyesült Államokat, ha folytatja tá­madó cselekményeit. AZ ENSZ-FLOTTA ÉS A PÁRTATLAN BIZOTTSÁG Sevardnadze ENSZ-ben el­mondott beszédében, de a Shultzcal való személyes ta­lálkozón is egy olyan szovjet tervezetet ismertetett, amely alkalmas arra, hogy áthidalja i nézeteltéréseket és gyorsan megteremtse a tűzszünetet az öbölben. A szovjet külügymi­niszter javasolta, hogy vonja­nak vissza minden, nem a lérség országaihoz tartozó ha­dihajót a veszélyeztetett kör­zetből. A hajózás szabadságá­nak biztosítását tegyék az ENSZ zászlaja alatt létreho­zandó jlottaegységek és az azokon elhelyezett erők jel­adatává. Ami pedig Iránnak azt a feltételét illeti, hogy ál­lapítsák meg, hogy melyik fél volt a támadó, ez is megold­ható. A szovjet javaslat sze­rint létre kellene hozni egy pártatlan nemzetközi bizott­ságot e feladat elvégzésére. Miután ez a szerv közös meg' egyezéssel megalakul, életbe léphetne a tűzszünet. S hogy ezt Irán csak „ideiglenesnek” nevezné, ez nem okozhatna külön problémát, hiszen az volna a lényeges, hogy elhall­gatnának a fegyverek, s meg­indulhatna a békés rendezés gépezete. Mint Teheránból jelzések érkeztek, Irán „esetleg hajla­na az ideiglenes tűzszünet” ilyen elfogadására. Washing­ton azonban elutasította a szovjet indítványokat. A Fe­hér Ház legfőbb erőfeszítése, hogy valamilyen szankcióval kényszerítse Teheránt a tűz- szüneíi felhívás elfogadására. Erre pedig a Washingtoni ér­velés szerint a Biztonsági Ta­nács által kimondott fegyver­szállítási tilalom volna a leg­alkalmasabb. Neves nemzetközi hírma­gyarázók nem értenek egyet ezzel az amerikai érveléssel. Mint rámutatnak: mindkét fél modern fegyverekből és mu­nícióból akkora arzenált hal­mozott fel, hogy embargó esetén is hosszú hónapokig — ha nem évekig — minden nehézség nélkül képesek foly­tatni a harci cselekményeket. Túl mindezen ismert az is, hogy Irán saját fegyvergyár­tó üzemeinek egész sorát hozta létre, s ezek a szállí­tási tilalom ellenére is onta­nák persze a szükséges hadi- felszerelést az iszlám gárdis­táknak. A tilalom emellett könnyen kijátszható lenne. Hiszen például a Dél-afrikai Köztársaság, amely semmibe­veszi az ENSZ fajgyűlölet el­leni, megbélyegző határozatait, titkös csatornákon bizonyára eljuttatná a tőle kért fegyve­réket a harcolók számára. Nem is beszélve a profitokra oly éhes zugfegyvergyárosok­ról és kereskedőkről... A Sevardnadze—Shultz meg­beszéléseknek azonban volt egy pozitív eredménye: meg­állapodtak abban, hogy a Biztonsági Tanácsban igye­keznek majd elérni az öt ál­landó tag (a Szovjetunió, Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kína) egy­öntetű fellépését a tűzszüneti felhívás érvényesítésére. En­nek az elvi megállapodásnak az eredménye, hogy az öt ál­landó tag képviselője díszebé­den vitatja meg az ENSZ fő­titkárával, hogy mi legyen a következő teendő az öbölbeli háború befejeztetésére. ELŐKÉSZÜLETEK SHULTZ MOSZKVAI TÁRGYALÁSAIRA . A Sevardnadze—Shultz esz­mecserén abban is megegyez­tek, hogy az amerikai diplo­mácia vezetője október 22-én érkezik kétnapos megbeszé­lésre Moszkvába, hogy meg­tegye a végső simításokat az 500—5000 kilométer hatótávol­ságú rakétanukleáris fegyve­reket felszámoló szerződés tervezetén. Ha minden a ki­jelölt menetrend szerint zaj­lik, ezt az okmányt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan őszi washingtoni csúcstalál­kozóján írják majd alá ünne­pélyesen. A szovjet diplomácia azon­ban már messzebbre is te­kint. A genfi szovjet—ameri­kai megbeszéléseket nemcsak arra használják fel, hogy megszövegezzék a már emlí­tett szerződés tervezetét. Ülé­sezik az 5000 kilométeres ha­tótávolságon felüli, azaz a ha­dászati támadófegyverek csök­kentéséről tárgyaló bizottság, és az is, amelynek az volna a feladata, hogy megakadályoz­za a világűr militarizálását. Mint már többször írtunk róla, tulajdonképpen megvan a mindkét oldalról kinyilvá­nított szándék arra, hogy az 5000 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétanukleáris rendszereket 50 százalékkal csökkentsék. De még számos nyitott kérdés van ebben az ügyben, a többi között az el­lenőrzés ügye. Erre nézve a Szovjetunió legutóbb átfogó javaslatokat nyújtott be t a helyszíni megfigyelések szá­mának növelésére. Probléma az is, hogy ez a tervezett csökkentés összefügg azzal, hogy korlátok közé szorítják-e vagy sem Reagan úgynevezett „csillagháborús” tervét? A rakétaelhárító eszközök­kel végzett eddigi kísérletek folyamán az Egyesült Álla­mok ugyanis eljutott egy olyan szakaszhoz, amikor ahhoz, hogy folytassa a jelenlegi ké­retek között e programot, meg kell szegnie az úgyneve­zett ABM-szerződést. Ezt a megállapodást a SALT—1 ok­mány aláírásának logikus fo- lyamányaként kötötték meg. Ebben mindkét fél lemondott arról, hogy olyan intenzív rakétaelhárító rakétaprogra­mot valósítson meg, amely a javára egyoldalú módon meg­változtatná az elrettentő, leg­pusztítóbb fegyverekben ke­letkezett egyensúlyi helyze­tet. Washington most azt sze­retné, ha az amerikai tör­vényhozástól felhatalmazást kapna, hogy önkényes módon értelmezze e korábban meg­kötött szerződést, amely, ha felgyorsul a csillagháborús program, akadályozójává vá­lik ennek, legalábbis az ere­deti szöveg szerint. Szovjet részről most meg­határozták, hogy a földön, a laboratóriumokban milyen mértékig végzett kísérleteket tekintenek összhangban levő­nek az ABM-szerződésel, s ezzel lehetőséget adnak Wa­shingtonnak a kompromisz­Sevardnadze-Shuítz Újabb találkozó Moszkvában Eduard Sevardnadze szov­jet és George 1 Shultz ameri­kai külügyminiszter újabb ta­lálkozójára a tárgyaló felek előzetes megállapodása értel­mében 1987. október 22—23-án kerül sor Moszkvában. Ezt Shultz jelentette be csütörtö­kön New Yorkban szovjet kollégájával történt megbe­szélése után. Shultz azt is közölte, hogy az októberi moszkvai külügy­miniszteri tárgyalásokon ter­vezik rögzíteni az idén esedé­kes szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó konkrét időpontját. Nemzetközi helyzet, kétoldalú kapcsolatok Várkonyi Péter tárgyalásai Várkonyi Péter külügymi­niszter New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 42. üléssza­kán a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról és a nemzetközi helyzet időszerű’ kérdéseiről tárgyalt Enrique Iglesias uruguayi, Brian Lenihan ír és Roberto Costa de Abreu Sodre brazil külügyminiszter­rel. A magyar külügyminiszter ugyancsak találkozott Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszterrel. A két ország közötti kapcsolatok alakulását áttekintve kiemel­kedő jelentőséget tulajdonítot­Negyeéik szakaszához ért a bécsi utótalálkozó Osztrák és svájci javaslat A NICARAGUA! KOR­MÁNY A MEGBÉKÉLÉ­SÉRT A közép-amerikai országok közül Salvadornak vannak bi­zonyos jelei, hogy a kormány kötelezőnek tekinti magára a guatemalai béketerv előírá­sait. Bejelentették, hogy fel­újul a párbeszéd a szabad­ságharcos erőkkel a békés ki­bontakozás kutatására. Leg­messzebb azonban Nicaragua jutott már el a guatemalai okmány végrehajtásában. So­rozatos amnesztiák eredmé­nyeként ellenforradalmár di- verzánsok kerültek szabad­lábra. Engedélyezték a La Prensa című ellenzéki lap új­ra való megjelenését. Az új­ságot azért tiltották be ko­rábban, mert uszító hadjára­tot folytatott a sandinista kormány megdöntésére. En­gedélyezték annak az egyhá­zi rádióadónak újra való üze­meltetését, amelyet hasonló okból zártak be. Most pedig a kormány a kontrákkal har­coló hadsereget visszavonta bizonyos körzetekből és egyol­dalú tűzszünetet hirdetett meg, hogy megteremtse a maga részéről a feltételeket ahhoz, hogy a határvidékeken se dörögjenek a fegyverek. Ehhez azonban a másik oldal hasonló lépésére is szükség volna. Ez azonban még várat magára. A kont­rák bejelentették, folytatják a harci cselekményeket. S ezt az álláspontjukat Wa­shington is helyesli. Ezért érthető Ortega államfő javas­lata, lamellyel Reagannel való találkozóját sürgeti. Árkus István Viszonylagos derűlátással nyilatkozott pénteken az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési találkozó távlatairól az osztrák küldöttségvezető. Ru­dolf Torovsky nagykövet ar­ról beszélt a sajtó előtt, hogy a semleges és el nem kötele­zett országok szeretnék októ­ber közepéig kidolgozni az utótalálkozó záródokumentu­mának tervezetét. A találkozó most kezdődött negyedik szakaszának légköre általában pozitív, mondotta, és immár bizottságokban, kö­tetlenül folytatódik a munka: a küldöttek megkezdik a do­kumentum egyes fejezeteinek szerkesztését. Igen jó vissz­hangot keltett egyébként, hogy a Szovjetunió és az NDK a közelmúltban — a stockholmi konferencia döntései alapján — rövid úton lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok, il­letve Nagy-Britannia képvise­lői megfigyelhessenek előre bejelentett hadgyakorlatokat. Ami a humanitárius kérdé­sedet illeti, a . kijjd^ttefc gvalási alapként elfogadták ríz osztrák 'és a svájcixkiil&öjtisée nyári, nem hivatalos javasla­tait, azok alapján bontako­zik most ki a vita az emberi kapcsolatok, majd a tájékoz­tatás, végül a kulturális kap­csolatok kérdéseiről. Továbbra is behatóan tárgyalnak a szovjet javaslatról, hogy ren­dezzenek Moszkvában konfe­renciát a humanitárius kér­désekről. Ugyanakkor Fran­ciaország is szeretne 1989-ben emberi jogi tanácskozást ösz- szehívni, közölte az osztrák nagykövet. Az utótalálkozóval párhuza­mosan egyébként hétfőn foly­tatódnak Bécsben a VSZ és a NATO országainak megbe­szélései a tervezett új, a ha­gyományos fegyverzetről tár­gyaló leszerelési fórum előké­szítéséről. tak Grósz Károly miniszterel­nök közelgő bonni látogatásá­nak. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdései közül különös figyelmet fordítottak az euró­pai biztonság és együttműkö­dés folyamatára. E téren mindketten lehetőséget láttak az érdemi előrelépésre. Külügyminiszteri látogatás Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminisztert szomba­ton estére Brazíliába, három országot érintő dél-amerikai hivatalos látogatásának első állomására várják. A külügyminiszter New Yorkból Amazonia brazil szö­vetségi állam fővárosába, Ma- nausbm érkezik, majd még aznap Rio de Janeiróba foly­tatja útját. Látogatásának hi­vatalos része hétfőn délután kezdődik a fővárosban, Bra­silia bem. Sevardnadze személyében először tesz körutat szovjet külügyminiszter a dél-ameri­kai földrészen. Sevaradnadze Brazília után Argentínát és Uruguayi is felkeresi. Trdeusz Ohchswski a lengyel turizmusról Becsületesebb idegenforgalmat A jövőben szigorúbban fog­ják ellenőrizni a lengyel ha­tóságok azt, hogy a szocialis­ta országokba utazó lengyel turisták betartják-e a vám- és devizaszabályokat — kö­zölte a lengyel külügyminisz­ter-helyettes. Tadeusz Olechowski a szejm pénteken befejeződött kétnapos ülésén kgöJjáSflfH .kérdésre válaszolva líífejféfte, hogy .minden lehetséges, esz­közzel ki fogják szűrni a tu­ristaforgalomból azokat, akik az utazási lehetőségeket feke­tekereskedelemre igyekeznek kihasználni. Ígéretet tett ar­ra, hogy az illetékes szervek felülvizsgálják a szocialista országokba utazók jelenlegi valutaellátmányát abból a célból, hogy akár a kiutazá­sok számának csökkentésével is megemelhessék azokat, Olasz konszern lát benne üzletet? Nagyhozamú ekjmsző eladó Két amerikai olajtársaság, a a TEXACO és a Chevron egyes angolai érdekeltségei­nek eladásáról tárgyal az ENI olasz energetikai kon­szernnel — közölte a Wall Street Journal amerikai üzleti lap. Értesülések szerint már alá­írás előtt áll az a szerződés, amely értelmében az AGIP — az ENI leányvállalata — át­venné a Chevron angolai ér­dekeltségeinek 10 százalékát. A Chevron 1 milliárd dollár értékben részesedik egyes, napi 240 ezer hordó kőolajat adó tengeri kőolajmezők ki­termeléséből, s az adásvétel­ből származó bevételt hatal­mas adósságainak . csökkenté­sére használná fel. A TEXACO, amely jelenleg napi, 5 ezer hordó kőolajat hoz felszínre Angola tengeri talapzatán, szintén tárgyaláso­kat folytat bizonyos érdekelt­ségeinek eladásáról. VALUTASIKKASITÓK A belgrádi Rád építőipari kombinátnak 660 millió dinár ér­tékű valutáját sikkasztotta el a külföldön végzett munkák ide­jén, még 1984 végét megelőzően, a vállalat volt igazgatója, Bra- niszlav Urosevics, valamint főépítésze, Sztojan Makszimovics. Mindezt egy pénteken nyilvánosságra hozott rendőrségi je­lentés közölte. Urosevics még 1984. december 27-én külföldre távozott Ju­goszláviából, s azóta nyoma veszett. Makszimovics ez év áp­rilisában hagyta el családjával együtt az országot, s tartóz­kodási helyét nem ismerik. Tekintélyes pénzösszeg clsikkasztásáról van szó: mivel 1984 végén 1 USA-doliár hivatalos árfolyamon 211 dinárt ért, így több mint 3 millió dollárnak megfelelő értékű pénzzel káro­sította meg vállalatát a két volt vezető. Az amerikai vállalatok részleges távozásának terve vélhetően megnyeri az ame­rikai jobboldali körök tetszé­sét. Ök ugyanis az amerikai vállalatok teljes távozását követelik Angolából, mert szerintük a luandai kormány az olajmezők üzemeltetéséből származó bevételeiből finan­szírozza katonai akcióit az el­lenforradalmárok ellen, akiket az Egyesült Államok támogat. Korábban a kormányzat is a kivonulást sürgette, de az utóbbi időben tompította ilyen irányú követeléseit. biztosítva a nyaraláshoz szük­séges tisztességes fedezetet. (Jelenleg ezek a keretek igen alacsonyak; a Magyarország­ra látogató lengyelek például 1500 forintot válthatnak be egy évre.) A külügyminiszter-helyet­tes elmondta, hogy az idei turistaszezonban a lengyel utasokkal tömeges probléma volt: Görögországban, Török­országban, Svédországban, Olaszországban, Bulgáriában, Jugoszláviában és Magyaror­szágon. Az illetékes lengyel konzuli szervek mindenütt határozottan a lengyel állam­polgárok védelmében léptek fel, ahol az adott ország ha­tóságai jogtalan megkülön­böztetést alkalmaztak. El­mondta, hogy a tőkés orszá­gok többségében az oda tu­ristaként érkező lengyelek il­legális munkavállalása a leg­több konfliktus forrása. (Ko­rábban közzétett adatok sze­rint 1980 és 1986 között ne­gyedmillió lengyel állt mun­kába Nyugat-Európában.) Varsó Magas rangú vendég Ma hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezik George Bush amerikai alel- nök, akit a Lengyel Állam­tanács és a kormány nevében Kazimierz Barcikowski, az államtanács elnökhelyettese hívott meg. Az amerikai vezető látoga­tása jelentős állomás lehet a hét ország kapcsolatainak normalizálásában. Csak rövi.. FINNORSZÁG ÉS AZ NDK megállapodott arról, hogy egymás közti forgal­mukban a jövő év elején fel­oldják a vízumkényszert. A hírt pénteken jelentették be Helsinkiben. Finnország négy szocialista országgal — Bul­gáriával, Csehszlovákiával, Magyarországgal és Romá­niával — már kötött hasonló megállapodást. LEZUHANT egy francia katonai helikopter az NSZK- beli Gerolsbach község kö­zelében. Két francia katona meghalt,. ketten súlyosan megsebesültek. A baleset oka egyelőre ismeretlen. AZ OLASZ KORMÁNY elfogadta a jövő évre szóló állami költségvetés tervezetét, amely csaknem változatlan központi hiányt, stabil gazda­sági növekedést és mérsékelt drágulási ütemet irányoz elő. A JEMENI ARAB KÖZ­TÁRSASÁGBAN nagyszabá­sú ünnepségen emlékeznek meg a jemeni forradalom 25. évfordulójáról. Ez alkalom­ból pénteken Szanaába érke­zett Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Sedli Kldbi, az Arab Liga főtitkára. NAKASZONE JASZUHIRO japán miniszterelnök Thai­földre érkezett. A látogatás során megemlékeznek arról, hogy a két ország száz év­vel ezelőtt létesített diplomá­ciai kapcsolatokat. Nakaszo- ne látogatásával , egyidejűleg Vadzsiralongkorn herceg, thaiföldi trónörökös Tokióba látogatott, ahol ugyancsak megünnepük az évfordulót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents