Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

1987. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT 5 %%»yfap A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa kinyilvánította, hogy a mozgalom fokozó­dó mértékben kíván szerepet vállalni az országépí­tésben, a társadalmi viszonyok szocialista irányú fejlesztésé­ben. Céljának tekinti népünk összeforrottságának, az állam­polgárok cselekvési egységé­nek erősítését az ország fel­adatainak megoldásában. Igé­nyelte az ehhez szolgáié esz­közök, a szocialista rendszer­ben meglévő erőforrások ered­ményes kiaknázását, a nép­gazdaság korszerűsítését, hogy versenyképesek legyünk a vi­lágpiacon. Arra hívott fel mindenkit, hogy jól szervezett munkával teremtsük meg a külső és belső gazdasági egyensúlyt, mert ez a később érzékelhető életszínvonal­emelkedés meghatározó felté­tele. A magyar politikai élet legfontosabb tényezőivel együtt vallotta, hogy a gyor­sabb ütemű növekedés hatá­rozottabb cselekvést kíván. Ennek viszont nélkülözhetet­len feltétele a tennivalók pontos meghatározása és a hibák, gyengeségek őszinte feltárása. Egyetértettünk az­zal, hogy egy megalapozott gazdasági fejlődés eléréséhez nélkülözhetetlen a gazdasági szerkezet átalakításának meg­gyorsítása, a tudományos eredmények mind szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a népgazdaság jövedelem- termelő képességének növelé­se. Támogattuk a munkaerő­nek az eddiginél jóval haté­konyabb hasznosítására és át­csoportosítására irányuló tö­rekvéseket. A kongresszus óta eltelt csaknem két esztendőben gaz­daságunk hatékonysága nem javult. Gazdasági teljesítmé­nyünk nemzetközi leértékelő­dése folytatódott. Tovább bomlott a termelés és a fo­gyasztás összhangja;' adósság- állományunk elérte a kri­tikus szintet. Az indokolatlan jövedelemkülönbségek foko­zódtak, romlott a lakosság közérzete, számos területen lazult az állampolgári és a munkafegyelem. Ebből a gazdasági-társadal­mi helyzetből kínál kibonta­kozási programot a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának július 2-i állásfoglalása és a Magyar Népköztársaság kormányának az Országgyűlés elé terjesztett stabilizációs tervezete. Az ezekben megfogalmazott célok — s amennyire előre látható: a célokat szolgáló eszközök, módszerek és intézkedések is — egybeesnek a magyar nép távlati és tartós érdekeivel, a népfrontmozgalom szándékai­val és korábbi állásfoglalásai­val. Az országos tanács épp ezért támogatásukra szólít minden magyar állampolgárt, párttagokat és pártonkívülie- két, vallásos embereket és materialistákat, társadalmunk minden rétegét és korosztá­lyát. K inyilvánítja készségét a Hazafias Népfront ezúton is arra, hogy a társadalommal va­ló párbeszéd intéz­ményeként politikai mozgáste­ret ad az ehhez szükséges leg­szélesebb társadalmi aktivitás­nak. Ennek érdekében az elő­készítő, a döntési és végrehaj­tási folyamatokba való bete­kintéshez a mainál nagyobb társadalmi nyilvánosságot ki­van nyújtani. Ezzel elősegíti a folyamatok társadalmi el­lenőrzése iránt mind erőtelje­sebben megnyilvánuló közös­ségi igény kielégítését. A társadalom elbizonytala­nodott tettrekészsége megújít­ható. Erre alapozva mozgal­munk — a meghozott dönté­sek szellemében — fellép a cselekvés halogatása ellen. Az állampolgári öntudat és fe­lelősségérzet együttes mozgósí­tásával támogatni kívánja a reformfolyamat kiteljesítését. Tudatosítani akarja, hogy a reform lényegi elemeinek ki­bontása még hátravan, s hogy ez jórészt a helyi társadalom, a termelő, alkotó közösségek önállóságának felszabadításá­val érhető el. Az országos tanács új társa­dalmi felelősségérzet megte­remtésére szólít fel. Hagyomá­nyos nemzeti értékeink, erő­forrásaink gyarapításaként többek között ide kell hogy tartozzék a politika nyíltsága, A Hazafias Népfront állásfoglalása A gazdasági-társadalmi kibontakozásért a vállalkozás tisztessége, a mértéktartó, szolid köz- és magánélet. épünk tehetsége, mun­kaszeretete és teher­bírása révén képes a helyesen kitűzött cé­lok eredményes meg­valósítására. Ezért kívánatos, hogy a Hazafias Népfront, mint a magyar politikai rend­szer legszélesebb talapzatú tö­mörülése, a kormánnyal fo­lyamatos, partneri együttmű­ködést folytasson. Ez a tevé­kenység és együttműködés azt igényli, hogy a javaslatok és az erre adott válaszok egy­aránt megkapják a kellő tár­sadalmi nyilvánosságot. Közismert, hogy hazánk gaz­dasági törekvései a nemzet­közi közfigyelem homlokteré­ben vannak. Természetes, hogy mind sikereink, mind megtor­panásaink nemcsak Magyar- ország, hanem egyúttal egész szövetségi rendszerünk ered­ményeit, illetőleg gondjait is mutatják. Ez növeli nemzeti vállalkozásunk jelentőségét. A népfrontmozgalom köz­vetlenül érdekelt az ország szocialista fejlődésének alap­jául szolgáló gazdasági-társa­dalmi kibontakozás program­jának maradéktalan megvaló­sításában. Érdekeltsége nem­csak a társadalmi-politikai rendszerben betöltött funkció­ból fakad, hanem abból is, hogy évek óta felelősen részt vállal a politika alakításában és gyakorlásában, érte erkölcsi felelősséget is érez. Ez a vál­lalkozás természetesen nem kisebbítheti a döntést hozók, a végrehajtást irányítók és el­lenőrzők felelősségét sem a je­lenben, sem a jövőben. Moz­galmunk támogatandónak tartja a párt és a kormány által megfogalmazott célokat. Ezért az országos tanács a legutóbbi kongresszus doku­mentumait is figyelembe vé­ve, jelen állásfoglalása mel­lékleteként mozgalmi feladat­tervet bocsát közre, hozzájá­rulva ezzel a társadalmi ki­bontakozás kiteljesítéséhez. Felkéri a területi és helyi népfrontbizottságokat, hogv adottságaik, erejük szerint vállal ianok részt annak meg­valósításában. Az ország és népe előtt ne­héz, de nem megoldhatatlan feladatok állnak. Most ismét nagy szükség van arra, hogy közmegegyezést teremtsünk, és szocialista nemzeti egység­ben növeljük erőfeszítésein­ket, megvalósítsuk azt a re­formpolitikát, amitől joggal várható a kibontakozás. Szé­chenyi szerint Nemzetünknek mindig az volt az egyik leg­nagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát. Elbizakodott­ságra nincs okunk, kishitű­ségre nincs jogunk. Előttünk nemzetünk sorsa áll, hogy mily magasra tudjuk emelni, azon múlik, hogy erőnk szerint a legjobbat tesszük-e. Ez a legjobb most, a mindenkitől elvárt eredményesebb mun­ka. Az országos tanács a leg­fontosabb mozgalmi tenniva­lóknak a következőket tartja. A népfrontbizottságok növel­jék elsősorban a lakóterüle­ten, a települések lakossága körében végzett munkájuk eredményességét. Építsenek a társadalom minden alkotóké­pes, gondolkodó tagjának ere­jére és hazafiságára, igényel­jék valamennyiőjüktől a reá­lis helyzetismeret kialakítá­sát. Ismertessék, értelmezzék a párt és a kormány hely­zetelemzését s a kibontako­zás érdekében született prog­ramokat. Keressék és teremtsék meg a népfrontbizottságok azok­nak a fórumoknak, egyesüle­teknek, kisebb és nagyobb közösségeknek tevékenvségi lehetőségét, ámelvek alkalma­sak mind a sajátos érdekek kifeiezésére. mind a közérdek előtérbe állítására, a közszel­lem javítására. Növeljék az állampolgári részvételt a közélet különböző fórumain a meglévő, illetve úionvan keletkező ellentétek feloldá­sában. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa egyetért a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának megállapításával: a gazdasá­gi-társadalmi program meg­valósításához elengedhetet­lenül szükség van a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­re, a politikai intézmény- rendszer működésének kor­szerűsítésére. Folytatódnia kell annak az átalakulási fo­lyamatnak, amelynek során növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben, fejlődik a közösségek önálló­sága, kialakulnak az önkor­mányzati funkciók a munka- és a lakóhelyeken. ársadalmi, politikai éle­tünk demokratizálása terén az elkezdett fo­lyamat támogatása és gyorsítása érdekében a népfront közjogi munkájá­nak egyik központi feladata az, hogy támogassa az Or­szággyűlés szerepének kitelje­sedését. A választók és a vá­lasztottak közötti olyan kap­csolattartást igyekszik meg­szervezni, amely az ülésszakok közötti konzultációktól az ülésszak utáni visszajelzést is magába foglalja. Ilyen módon a képviselők megalapozottab­ban támaszkodhatnak válasz­tóik véleményére, s hatéko­nyabban vehetnek részt az ál­lampolgárok ismereteinek gya­rapításában, az emberek meg­győzésében. Támogatják a képviselőmunka egyeztetése, nyilvánossá tétele érdekében a kötetlen eszmecseréket, klu­bokat, fórumokat s szakértői csoportok létrehozását. A HNF az igényeknek meg­felelően folytatja közreműkö­dését a választójogi törvény átdolgozásában; nagy gonddal készíti elő az 1990-es válasz­tásokat. Folyamatosan össze­gyűjti azokat a témákat, ame­lyek egységes jogszabályi for­mában való áttekintése a£ el­következő középtávú jogalko­tási program része lehet. A jogalkotásról szóló új tör­vény szellemében megszerve­zi ,a jogszabálytervezetek tár­sadalmi vitáit. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa egyetért azzal, hogy a célul elfogadott fel­adatokat egy rövidebb stabi­lizációs és egy hosszabb távú kibontakozási szakaszban le­het megoldani. Figyelmét most az első szakaszra összponto­sítva is megállapítja, hogy mindkét szakaszban a gazda­sági-társadalmi reformfolya­mat széles körű kibontakozta­tására van szükség. Ezért a népfrontmozgalom kialakult fórumrendszerében továbbra is olyan tevékeny­ségre kell törekedni, amelynek segítségével hiteles és időszerű információk nyerhetők a gaz­dasági élet alakulásáról, az intézkedések hatásairól. Mivel az infrastruktúrának fontos szerepe van a termelő munka dinamizálásában és a lakosság éietköruimenyeinek javításában, a népfront el- engednetetiennek tartja, hogy a gazdaságirányítás az infra- strukiúra-politiKa eszközeivel is befolyásolja a termelési szférát. Minden népfronttestület folytassa a lakóhelyek arcula­tát, komfortosságát — a köz­vetlen demokrácia és a köz­vetlen munkavégzés eszközei­vel — alakító településfejlesz­tő társadalmi munkák szerve­zését. Énhez igenyelje az ál­latni és társadalmi szervek se­gno közreműködését. Kívána­tos, hogy a társadalmi mun­ka a htuyi célok mellett a te­rületi feladatokat is befolyá­solni tudja. A népfront szerepet vállal az integrált falufejlesztési (felújítási) mozgalom kidolgo­zásában, beindításában és koordinálásában. A város- és községvédő, -szépítő egyesületek és orszá­gos szövetségük segítsék a te­lepülések értékeinek megőrzé­sét és a településfejlesztést. A területi népfrontbizottsá- gok fordítsanak megkülönböz­tetett figyelmet a hátrányos helyzetű térségek fejlesztési programjának végrehajtására. Elsősorban a népességmegtar­tó és eltartó képesség erősí­tése érdekében működjenek együtt a szövetkezeti mozgal­makkal a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási gondok meg­oldásában és a kistermelés to­vábbfejlesztésében; a taná­csokkal a lakossági infra­struktúra javításában. A lakáshoz jutás, a lakás­gondok megoldása, a nagyobb munkaerőmozgást igénylő idő­szakban egyre inkább igényli egy új lakásellátási, lakás­gazdálkodási koncepció kiala­kítását. Ennek kidolgozásában a KISZ-szel karöltve kíván a népfront aktív szerepet vállal­ni. A lakosság életszínvonalát, a kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátást és az árviszonyokat a szocialista nagyüzemek ered­ményei mellett jelentősen be­folyásolja a mezőgazdasági kistermelés. Ennek fejleszté­sét kívánják segíteni a kert­barát- és kistenyésztő-mozga- lommal, együttműködve a szövetkezeti mozgalmakkal és az e területért felelős tárcá­val. Igényeljük minden nép­fronttestület határozott fellé­pését a természetes és épített környezet védelme érdekében, a szűklátókörűén értelmezett, hamis „termelési érvek” el­len. A környezetvédelmi mun­ka során ne csak a természeti kincsek pazarlása és a kör­nyezet károsítása ellen lépje­nek fel, hanem segítsék a ter­mészeti kincsek pótolhatat- lanságából adódó értékek megmutatását; kezdeményez­zék, támogassák a környezet fejlesztését szolgáló mozgal­makat és programokat. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa minden népfront­testület feladatának tartja a részvételt a gazdaság stabili­zációja és a szocialista szel­lemű korszerűsítés társadalmi feltételrendszerének kialakí­tásában ; az átalakítás társa­dalmi konfliktusainak csök­kentésében. Ugyanakkor igényli, hogy cselekvő részt vállalhassanak az igazságos közteherviselés és a hatékony szociálpolitika kialakításában, megvalósításában és társadal­mi ellenőrzésében. int a párt szövetségi politikájának kerete és színtere, a Ha­zafias Népfront lé­nyegesnek tekinti a társadalmi közmegegyezés megújítását és megerősítését, egyúttal a felelős állampolgá­ri magatartás és az ahhoz szükséges politikai-társadalmi feltételrendszer kialakítását. E folyamatban mozgalmi eszkö­zeivel minden népfronttestü­let vegyen részt. A közteherviselés és a szo­ciális igazságosság követel­ményének érvényesülése szük­ségessé teszi egy olyan szo­ciálpolitikai rendszer kiépíté­sét és működtetését, amely elősegíti a népesedéspolitikai célok érvényesülését, illetve megakadályozza a családok olyan életszínvonal-különbsé­geinek növekedését, amelyek az eltartottak számától függ­nek. El kell érni, hogy jelen­tős rétegek ne szakadjanak le saját hibájukon kívül a társa­dalmi fejlődés követelményei­től. Minden népfrontbizottság növelje a családvédelmi tevé­kenységének színvonalát, já­ruljon hozzá a családsegítő központok hatékonyabb mű­ködéséhez. A népfrontbizottságok igé­nyeljék a tanácsoktól az ak­tívabb foglalkoztatáspolitikai gyakorlatot, a már most is meglévő szervezeti és anyagi lehetőségek használatát. A gazdálkodó egységeket kész­tessék az időben való tájé­koztatásra a szükségessé váló létszám-átcsoportosításokról, illetve leépítésekről, hogy ezek következményei jó poli­tikai munkával enyhíthetők legyenek. A népfrontbizottságok vál­laljanak részt a korszerű és igazságos nyugdíjreform elő­készítésében és megismerteté­sében. Az idős nemzedékek szociális segítését, a nyugdíj melletti foglalkoztatást, a gon­dozást és ápolást nyújtó társa­dalmi és állami intézményhá­lózat fejlesztését tekintsék fon­tos feladatuknak. Az Országos Tanács legutób­bi ülésén elfogadott ifjúságpo­litikai feladatterv megvalósí­tásával a népfronttestületek segítsék elő a társadalmi köz- megegyezés megújítását a kü­lönböző nemzedékek között. Tegyék a népfront különböző munkaterületeit és formáit a fiatalok közéleti gyakorló te­repévé. A testedzést támogató, az egészséges életmód elterjedé­sét segítő munkának az eddi­ginél nagyobb teret kell adni. A szabadidő és az ifjúság sportolásának bővítése végett minden népfrontbizottság ke­resse meg lehetőségeit. A társadalmi devianciák okainak feltárásában, külön­böző megnyilatkozásai csök­kentésében mozgalmi eszkö­zeikkel a felnőtt korcsoportok­ban is igyekezzenek közremű­ködni, mert e nélkül jó hatás az ifjúság körében nem érhe­tő el. Gazdasági fejlődésünknek az emberi tényezőkben is je­lentősek a tartalékai. A mű­veltség, s elsősorban a politi­kai kultúra feltétele a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­nek is, ami viszont további előrelépésünknek szintén fon­tos követelménye. A népfront­nak tehát nem csupán az ál­talánosabb műveltségre kell törekednie, hanem az ettől el­választhatatlan szocialista köz- gondolkodásra, életvitelre is. Az állami oktatást segítő munkájukban a népfrontbi­zottságok erősítsék hatásukat a szülői munkaközösségekben, a megalakuló iskolatanácsok­ban és a családi kör klubok­ban. Velük és a tantestületek­kel együttműködve segítsék elérni, hogy az általános is­kolákban a gyerekek elsajátít­sák az alapvető ismereteket, kibontakoztathassák képessé­geiket, készségeiket, tehetsé­güket. Isősorban azokat a ré­tegeket érintik, az át- és továbbképzések, amelyek művelődési szempontból eddig is hátrányos helyzetűnek minő­sültek: előiskolázottságuk, élet- körülményeik nem teszik le­hetővé a hagyományos iskola- rendszerű dolgozói képzést. Az iskolák és a munkahelyek, a a szakszervezeti, valamint a népfrontbizottságok keressék együtt az új képzési formákat, amelyek elsősorban annyiban újak, hogy helyi igényekre és személyekre szabottak. A ha jdani népfőiskolák nap­jainkhoz igazított felújítását eddig főként mezőgazdasági területeken és üzemek mellett próbálták ki. Célszerű lenne, ha az ipari üzemek is kipró­bálnák: nem alkalmas-e ez a forma az általános műveltség növelése mellett hasznosítha- tóbb szakmai tudás elsajátí­tására. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÄCSA ii ellenó M A zambiai államfő Budapesten Díszvacsora a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Frederick Chomba ügyvezető külügyminiszter, Fine Liboma, Zambia hazánkban akkredi­tált nagykövete és dr. Henry Meebelo, a zambiai elnök po­litikai tanácsadója. Németh .Károly este dísz­vacsorát adott dr. Kenneth David Kaunda tiszteletére a Parlamentben. A vacsorán a két államfő pohárköszöntőt mondott. Németh Károly pohárkö­szöntőjében a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a maga nevében köszöntötte vendégét, kiemelve, hogy első alkalommal tesz látogatást a független Zambiai Köztársaság államfője Magyarországon. Elöljáróban szólt azokról a feladatokról, amelyek a ma­gyar társadalomra hárulnak gazdasági reformtörekvései megvalósításában, s hangoz­tatta, hogy a magyar közvé­lemény ismeri és nagyra érté­keli- azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a zambiai párt, kormány és nép folytat orszá­ga gazdasági-társadalmi fej­lődéséért. A két ország kapcsolatairól szólva Németh Károly kifej­tette, hogy az együttműködés fejlesztése és szélesítése érde­kében a Magyar Népköztársa­ság a kölcsönös előnyök elve alapján kész a gazdasági-ke­reskedelmi, a műszaki-tudo­mányos és kulturális kapcso­latokban még fellelhető lehe­tőségek feltárására. Hangsúlyozta: a jelenlegi vi­lágpolitikai helyzetben kü­lönös jelentősége van az ál­lamok közötti kiegyensúlyo­zott kapcsolatoknak. Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban az Afrika déli részén kialakult helyzetet ele­mezte. A Magyar Népköztársaság — mondotta — minden nem­zetközi fórumon határozottan fellép a pretoriai kormány apartheid-politikája ellen. A magyar nép teljes mértékben szolidáris a nemzeti független­ségük megszilárdításáért küz­dő afrikai népekkel. Végezetül Németh Károly kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy Kaunda elnök láto­gatása Magyarországon jelen­tős állomás a két ország kö­zötti együttműködésben és új lehetőséget nyit baráti kap­csolataik elmélyítésében, s további sikereket kívánt a Zambiai Köztársaság, az Af­rikai Egységszervezet, a Front­országok Szövetségének elnöki tisztében végzett felelősség- teljes munkájához. Dr. Kenneth David Kaunda pőhárkŐszöntőjében mindenek­előtt Zambia népe, pártja — az Egyesült Nemzeti Függet­lenségi Párt — és kormánya testvéri üdvözletét tolmácsol­ta, méltatva a két országot összefűző szívélyes kapcsola­tokat, amelyeket a barátság és a kölcsönös tisztelet légkö­re jellemez. Az államfő megelégedéssel állapította meg, hogy pénteki tárgyalásai alkalmával na­gyon gyümölcsöző vélemény- cserét folytatott a magyar ve­zetőkkel, Az eszmecserék új utakat nyitnak meg az együtt­működés előtt. Országa helyzetét ismertet­ve rámutatott: Zambia olyan példa nélkül álló gazdasági nehézségeken megy keresztül napjainkban, amelyekhez ha­sonlót 1964, az ország függet­lenné válása óta nem élt ét. Ezzel kapcsolatban dr. Ken­neth David Kaunda figyelmez­tetett arra, hogy Afrika déli térségében a helyzet feszült és nagyon robbanékony. A fajüldöző rezsim elhatárolja magát attól, hogy fontolóra vegye olyan tárgyalásos ren­dezés lehetőségét Dél-Afriká- ban, amelyet a frontállamok, az Afrikai Egységszervezet, és a nemzetközi közvélemény egyaránt támogat. A rendszer nem tesz semmilyen komoly kísérletet az apartheid meg­szüntetésére, ezért a fekete lakosság és a fajüldöző re­zsim közötti konfliktus ka­tasztrófához közeledik. A hét éve dúló iraki—iráni háborúról szólva az államfő üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának közelmúltban tett kezdeményezését, illetve a szervezet főtitkárának a tér­ségben tett látogatását, amely a teljes tűzszünet elérését szolgálta. A nukleáris leszerelés je­lentőségét hangsúlyozva az ál­lamfő üdvözölte a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között elért elvi megállapodást a közép- és rövid hatótávolsá­gú rakéták betiltásról. Dr. Kenneth David Kaunda végezetül poharát emelte a magyar—zambiai kapcsolatok erősítésére, a baráti magyar nép fejlődésére, tartós felvirá­goztatására és a jelenlevők egészségére.

Next

/
Thumbnails
Contents