Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
Eljutunk-e a csillagokba? Jövőképünk és a röghöz kötöttség amely a Dél Keresztje nevű csillagképet ábrázolja. Erről tudni illik, hogy tőlünk nem látható. A Dél Keresztje a délre utazók számára az égbolt egyik fő látványossága, a Tejút gazdag hátterével együtt a trópusi éjszakák ékessége, olvashatjuk a csillagképek atlaszában. Mintegy ez is bizonyítja az ember röghöz kötöttségét. azt, hogy amire azt mondjuk, a mindenséget látjuk, csak egy szelete a világűrnek. De vajon mennyire röghöz kötött a jövőképünk, a más világokról alkotott képünk, elképzelésünk? Magam úgy éreztem, hogy a képeket a Gombor József: A halliszliku- sok földjén (A szerző reprodukciói) pesszimizmus uralja. Két alkotás címe is elég ennek érzékeltetéséhez. Kőfaragó József: Ezt a harcot vívjátok, avagy mindenki valaki sárkánya. Gombor József: Már nem éheznek a lepkék. tide színfolt volt a tárlat képei között Gombos Ilona bemutatkozása. Virágok bolygója, Boldog ébredés, örömóda, Madarak, ez a néhány cím már sejteti világát. Mi a véleménye a jövőről ? Az, hogy a gonosz ember nem lehet olyan intelligens, mint a jó. Vagyis nem hiszi el azt, hogy a magasabb rendű világ a gonoszok világa. — Ilyen csak a sci-fiben van — mondja nevetve. Egy következő képével mégis megkérdezi: eljutunk-e a csillagokba? Ebben ma már bizony nem vagyunk olyan biztosak, mint egy századdal ezelőtt Michel Ardan, aki Jules Verne regényében így vélekedik: — Hogy meggondoltam-e? Hát van nekem elvesztegetni való időm? Alkalom kínálkozik arra, hogy utazást tegyek a holdba, s én természetesen nem szalasztóm el ezt az alkalmat — ennyi az egész. Szerintem nem érdemes ezen sokat gondolkodni. Mégis, búcsúzzunk a kiállítástól Gombor József festményével, amelynek címe: A halliszíikusok földjén. E kép szerint még mindig lehetséges, a szép, emberi jövő is. Balázs Gusztáv KéziSakda Egy félidőnyi villogás Néhány napig tudományosfantasztikus képzőművészeti alkotásokkal ismerkedhettünk a gödöllői művelődési központ Galga termében. A megnyitón Pap Oszkár festőművész volt a kalauzunk, aki a sajátos hangulatú képek között tárlat- vezetés helyett a szellemi étvágygerjesztésre vállalkozott. Elmondta például ■ azt, hogy a fogalmak nyelvezete révén az irodalom áll a legközelebb a művészetben a tudományosfantasztikus gondolkodáshoz. Az egyéb művészeti ágak kapcsolódása más, ám ha jól vizsgáljuk a történelmet, ráébredhetünk, hogy ez a kapcsolat az ősidőktől létezik. A fantázia vagy a fikció lehet képzelődés vagy agyrém, de a tudományban a valóságban nem létező tény, helyzet feltevése a valóság pontosabb megismeréséhez vezethet. Mi a képzőművészet? — tette fel a kérdést. Poétikus látomás és láttatás. Mióta van művészet? Amióta ember él a földön, válaszolta. Az ember még nem épített, még csak barlangokba húzódott, de már festett. Bizonyságát adta annak, hogy a létfenntartáson kívül másra is képes. (Zárójelben megjegyezhetjük, hogy a felrajzolt, elejtendő állat képe is tudományos fikció lehetett a számára. Az ősember tudományát a vadászat jelenthette. Művészete, fantáziája tehát igenis a létfenntartáshoz is tartozott.) Mi az. amit festünk? — kérdezett tovább Pap Oszkár. Amit észlelünk, s amit elképzelünk. Következésképp sei-fi azóta létezik, amióta az ember is. Az ősember rajzai egy mágikus szertartás rajzai voltak, de az ősi emberi fantázia jelei is. Mindez a történelem során gazdagodott, megnyitva a kapukat a makro- és a mikrovilág felé. Hol tartunk most, döntse el a látogató. A képek tanúskodtak múltról és jövőről. Földünkről és idegen égitestek világáról. Temesvári Ferenc Atlantisza azt a pillanatot ábrázolja, amikor a szökőár tön az ókori oszlopcsarnokokat. Ez is tudománvos-fantasztikus! És Jancsó Csaba festménye is, |: A megyei első osztályú bajnokság őszi szezonjának nyitányán a sorsolás szeszélye folytán mindkét nem képviselői idegenben játszottak. A GSC női csapata Hernádon, a férfiak Budakalászon szerepeltek. A felnőttek vereséget szenvedtek, az ifik győzelmet arattak. A fiúgárda sikere volt a legmeggyőzőbb, a nagy hagyományokkal rendelkező kalásziak otthonában huszonöt góllal nyerni nem mindennapi teljesítmény! A nők hat góllal kaptak ki, az ifisták 7-5-re nyertek. A férfiak szoros küzdelemben négy góllal kaptak ki. Budakalász—GSC 30-26 (14-15) GSC: Csikós — Szabó A. (7), Horváth (3), Szlifka (8), Urbán (7), Szekeres (1), Bá- tori. Csere nélkül (Imre kapust bevonulás, Hajdút tanulmányi tábor, Szabó I.-t, Szabó M-et sérülés, Szabadost nem tudni, mi okból nélkülöző) csapatunk megállta a helyét, sőt ilyen felállásban várakozáson felüli teljesítményt nyújtott. Az első félidőben elfogadható játékvezetés mellett reális eredményt rögzített a jegyzőkönyv, a második félidő közepe táján viszont a játékvezetők megfogták csapatunkat. A háromgólos hazai előnyt már a negyvenedik percben sikerült ledolgozni, de azt követően néhány meglepő bírói ítélet számunkra okozott hátrányt. De az igazsághoz tartozik, hogy a hajrára a kulcsjátékosok elfáradtak. Kezdetnek a játék megfelel, a küzdeni akarás is, bízunk benne, hogy lesz sikeresebb folytatás. Jó: Szlifka — a mezőny legjobbja —, Szabó A., Csikós. Urbán. Budakalász ifi—GSC ifi 13-38 (7-18) GSC ifi: Morvái (1), — Tóth L. (6), Surányi (14), Kovács G. (7), Győré (8), Kiss, Tóth V. (1). Csere: Jenei (1). A házigazdák csapatában mezőnyjátékos őrizte a kaput, a mieink viszont szinte a legjobb összeállításban léptek pályára. A gödöllői fiatalok erőteljes, tudatos játékot mutattak be. Jó: Surányi — a mezőny legjobbja —, Győré, Tóth L M. G, ÍVJ agyarék nyaralnak. Ebben nincs semmi különös. És abban sem, hogy mostanában messzire kerülik a Balatont Öreg Magyar már tavaly törölte a listáról a méregdrága tó vidékét. „Nem, anyus, nem megyünk mi már oda többet” — jelentette ki egy hűvös hétfői reggeli előtt. Aztán így folytatta: „De itt van például ez a Miskolctapolca, fürdünk majd nagyokat és sétálunk az erdőben kedvünkre. Megyek is, megnézem, kipécézték-e már előttünk a helyet az irodisták.” Mert Magyar megtanulta az évek folyamán, hqgy ő majd mindig oda jut el a családjával, ahová már nemigen kerül jelentkező. Sopronba, Ba- latonfüredre főidényben még nem sikerült neki eljutnia, mert a szakszervezeti üdülőjegyzéket rafináltan ki sem biggyesztették a faliújságra, mondván, ha nem tudnak róla a népek, legalább nincs belőle vita. Az „irodisták” sok esetben titkolták is. hol üdül- tette őket a szakszervezet. Vagy ha nem titkolták, hát nem verték nagydobra Csakhogy az idén Magyar elhatározta, ha törik, ha szakad, ő bizony eljut egy menő üdülőhelyre, s az időpontot is ■aeg jelölte: augusztusban megy. nem szeptember közepén S Gergely, a bizalmi is látta, az öreg Magyar szörnyen nekiszánta magát, azt mondta lenn a műhelyben, hogy ha még az ő huszonnyolc eltöltött éve se számít, akkor kilép a vállalattól. Be is írta Magyart, Magyarnét meg a kis Magyar gyerekeket ió előre, még március elején. Miskolctapolcára. Aztán ahogy elérkezett az indulás napja, behívatta az öreg maróst az irodájába, s a markába nyomta a zacskónyi bigyulát. — Hát ez meg mi franc? — húzta el a száját az öreg. — Kupon, Magyar bácsi, kupon — magyarázta a bizalmi. — Ezzel csak be kell menni az étterembe, s pénz helyett lehet használni. Ezt a szakszervezet adja. Magyar bácsi, egy kupon tíz forintot ér. De itt van a lista is, hol használhatják, mert nem mindenütt fogadják ám el. Az öreg ekkor még nem sejtette, hogy a kuponok innentől kezdve rendesen lekötik majd a gondolatait. Az utazás előtt megszámolta, megvan-e mind a kilencven kicsike, kör alakú lapocska Aztán az asszonynak magyarázta, jó. hogy van ez a kupon. mert a kilencven darab az éppen kilencszáz forintot ér és maid ő kezeli, mert Ma- gyarné csak összekeverné és olyan helyen is kuponnal akarna fizetni, ahol nem szabad. Csak azt nem értette Magyar bácsi, hogy miért nem adott neki a bizalmi kilencszáz forint készpénzt, mondjuk egy ötszázast meg négy darab százast. Akkor ugye lista sem kellene De az is meglepte, immáron az üdülőhelyen, hogy a pincér az egyik étteremben következetesen tikettnek szólította az ő kuponjait És dühöngött is, mert a legelső estén nyakára hágtak a kuponok felének, a második este pedig huszonötöt kellett legombolni négy üveg sörért. ..Te, Józsi — kérdezte az asszony —, kétszázötven forintba kerülne ez a négy üveg langyos sör?” Miskoictapolcai souvenir LLOI ifid A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 2., SZERDA Fer.ii kálvária, lenn ciszterna Diplomamunkaként restaurálják Ha valaki Budapest felől érkezik Gödöllőre, vagy turistaként sétál ki az Erzsébet- parkba, Gödöllő egyik legszebb műemlékével találja magát szemben, a kálváriával, melyet Mayerhoffer András épített, ugyanaz a híres építész, aki a jellegzetes magyar-barokk stílusú Grassal- kovich-kastélyt is tervezte. Biztosan sokan tudják, hogy az építmény kettős funkciót szolgált. Nehéz emberik A felső részén épült kálvária a vallásos emberek részére nyújtott alkalmat az elmélyülésre, az elmélkedésre, az épület alsó részének gyakorlatias haszna volt: vízgyűjtő ciszternaként működött, biztosította a kastély vízellátását, gondoskodott a szökőkutak, díszkutak vízszükségletéről. Sok gödöllői — akinek fontos lakóhelyének, városának a fejlődése, aki félti az elődök által létrehozott értékeket — aggodalommal figyelte ennek a műemléknek a sorsát, hiszen az évek nem kegyelmeztek. s a kálváriát is kikezdték a rombolást, pusztulást hordozó mindennapok. A városi tanácshoz több bejelentés érkezett a kálvária megmentése érdekében —, de a tanács vezetői is ismerték az épület értékét —, ezért úgy tervezték, hogy a következő ötéves tervben nagyobb összeget szánnak annak felújítására. teljes tatarozására. Ez a törekvésük találkozott a Választópolgárok és a tanácstagok akaratával, hiszen Gödöllő nem gazdag a műemlékekben, éppen ezért fontos, A CNC-vezérlésű megmunkáló központokhoz olyan gépipari tervezői rendszert készítenek elő a Számítástechnika- alkalmazási Vállalat (Számaik) szakemberei, amellyel megtervezhető a gyártandó munkadarab, s vezérelhető a — Ne hőzöngi — repli-kázott az öreg —, nem tarthat a kupon örökké. — És a harmadik estén — egy híján — el is fogyott mind Zavarta Magyart, persze hogy zavarta, hiszen ezentúl már mélyen a zsebbe kellett nyúlnia, ám egy kis öröm is vegyült az ürömbe Nem kellett tovább szégyenkeznie, hogy ő egy zacskó alumín' mkarikával a kezében jár szórakozni. S hirtelen a gúnyosan mosolygó külföldi párocskára gondolt, akik csendesen kinevették őt. amint éppen a kuponjaival zörög az asztal alatt Azt az egyet viszont, ami a sörök után megmaradt, gondosan elrejtette Először a zakója belső zsebébe csúsztatta, aztán egy este amikor már az asszony meg a gyerek aludt, a pénztárcájába gurította Otthon pedig egyszerűen bekente az áltízforintos hátát. enyvvel. s végleg beragasztotta a zsírosra fogdosott buksza belébe Oda, ahol az aprópénzek szoktak gurogni A tíz- és húszfilléresek úgyis elvándorolnak onnan, a kupon viszont ott ragad örökre. Emlékezteti majd az öreget az idei nyárra. Vagy Miskolctapolcára. Rab László hogy a még meglevőkre nagyobb gondot fordítsunk, megőrizve múltunk értékes létesítményeit, tárgyait, emlékeit. A gazdasági helyzet, és a nem várt feladatok, amelyeket a gyors fejlődés vetett fel, a' terv megváltoztatását követelték, s így a kálvária tatarozását — bármennyire nehéz is volt az ilyen jellegű döntés — bizonytalan időre elhalasztották. Szerencsére — mint számos helyén az országnak — Gödöllőn is élnek nehéz emberek, akik a döntést tudomásul vették ugyan, megértették a feladatok rangsorolásának szükségességét, mégsem voltak hajlandók lemondani a kálvária felújításának gondolatáról. A merész álmodozók. a bátran akarók sok értékkel gazdagították már Gödöllőt, felsorolni is sok lenne, mennyi minden született ebben a városban társadalmi összefogással, önként vállalt munkaórák sokaságából. Ipari műemléki is Aufmuth Eva, a HNF városi bizottságának titkára összehívott egy lelkes közösséget. A megbeszélésre eljött dr. Fülöp István, a városszépítő kör vezetője, Polónyi Péter, a hely- történeti gyűjtemény igazgatója, Ádám Ferenc tanácsi főelőadó, Klaniczay Péter, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség területfelelőse, Szabó Péter, a Képzőművészeti Főiskola tanára és két diákja, valamint Csabáné Farkasházy Edit. a városgazdálkodási vállalat dolgozója. Ez a kis gyülekezet a nagyot és merészet akaró emberek konokságával hallgatta és teljes gyártási folyamat. A gépiparban világszerte a legkorszerűbbek közé tartozó számítógépes eljárás gyakorlati bevezetése hazánkban is elősegíti a gyorsabb termékszerkezet-váltást. Jelenleg egy- egy új termék gyártásának előkészítése több hónapot vesz igénybe, s ez az idő a gépipari tervezői rendszer alkalmazásával napokra rövidülhet. A Számítástechnika-alkalmazási Vállalatnál a három esztendeje üzembe helyezett Siemens típusú, közepes méretű számítógéphez csatlakoztatják azokat a grafikus munkahelyeket, amelyeken a konstruktőrök megtervezik a gyártandó munkadarabokat. Ezzel egyidejűleg a tervező- mérnökök olyan vezérlőprogramot is készitenek, amely a tervezéstől automatikusan végigkíséri az egész gyártási folyamatot. A vezérlőprogramokat a Számaik számítóközpontjában tárolják, s telefon- vonalon kapcsolják össze a gyárakban levő CNC-vezérlésű eszterga-, maró- és fúrógépekkel A számítógéppel megtervezett termékek programcsomagját — mint egy könyvtárban — a számítóközpontban tárolják. így a CNC megmunkáló központokkal dolgozó gépgyárakban a termékek korszerűsítésekor csak le kell hívni a programot és azon rövid idő, alatt elvégezhető a szükséges módosítás. A Számaik szakemberei a számítógépes géptervezői rendszer alkalmazásának előkészítéséhez már hozzáláttak, s az idén szeretnék megkezdeni a rendszer bevezetését. vitatta meg Aufmuth Éva javaslatát, amely szerint a kálváriát, amely egyaránt számit szakrális és ipari műemléknek — társadalmi munkában kell felújítani, nem szabad tovább várni, mert napról napra nagyobb a pusztulás, és ha sokat várnak, talán megoldhatatlan feladat lesz a helyreállítás. Javaslatok sokasága hangzott el a megbeszélésen, ahol a hozzászólók nem titkolták a feladat nagyságából fakadó gondokat sem, és néha-néha el is akadt a szavak záporozása, de végül megszületett a döntés: a kálvária felújítása nem halasztható, s a restaurálást társadalmi munkában kell elvégezni 1 A városi tanács konkrét vállalást tett: elkészítik az elvégzendő munkák felmérését, a felújítás tervdokumentációját. A városgazdálkodási vállalat is megtette a maga ígéretét, aztán felszólaltak a névtelen diákok, a Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatói restauráljuk diplomamunkaként a kálvária szobrait, s ezért a munkáért semmi anyagi térítést nem kérünk. A városszépítő kör az előkészületekkel kapcsolatos feladatok. majd később a munkák irányításának koordinálását vállalta magára. Régi fényében Segítségre jelentkeztek az egyházközségek is, hogy felekezeti különbség nélkül anyagiakkal támogatják a terv megvalósítását. Aufmuth Éva titkár nagyon reménykedik abban, hogy a vállalások megvalósulása után régi fényében, szépségében áll Gödöllő város barokk emlékeinek egyik legértékesebb épülete, a kálvária, s a felújításért végzett közös munka erősíti a településen élők egészséges lokálpatriotizmusát. aminek szerves része a múlt értékeinek megismerése, megbecsülése és megőrzése. Fercsik Mihály Tanácselnöki fogadóóra Papp István Gödöllő város tanácselnöke szeptember 7-én délelőtt . 9 és 13 óra között fogadónapot tart hivatalában. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk. Kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. Iparművészet a gödöllői művésztelepen. A kiállítások megtekinthetők 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente története. Állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállitóte- rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, Petőfi filmszínház: Veszélyes őrjárat. Színes, magyarul beszélő szovjet kalandfilm, 6 és 8 órakor. Kisbagi autós kertmozi: Rázós futam. Színes, magyarul beszélő új-zélandi kalandfilm, 6 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Gprtásvezérlő Csak lehívják a géphői
