Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
mrvr MH.YH, 1987. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Pest megyei képviselők felszólalásai Indokolatlan hátrányok Fetter Gyula, Pillsvörösvár, 23. vk. Véleményem szerint a törvényjavaslatban megfogalmazott elképzelés éppen azokat a rétegeket érinti a legkedvezőtlenebbül — még ha időlegesen is —, amelyek már ma is problémákkal terhesnek tudják életszínvonalukat. Nem valószínű, hogy az a személy, akinek főmunkaidejében lehetősége van 15-20 ezer forint megkeresésére, az túlmunka, másodállás, mellék- foglalkozás végzésére lenne kényszerítve. De az a munkavállaló, aki csak a társadalmi átlagnak megfelelő 5-6 ezer forinthoz jut a napi 8 óra havi díjaként, két gyermeket kell felnevelnie, és netalántán még a magánerős lakásépítés az egyetlen otthonteremtés a számára, nos ennek az állampolgárnak kényszerítő szükség a mellékjövedelem-szerzés. A jogszabálytervezet meglehetősen differenciálatlanul egy kalap alá veszi őket azokkal, akik „csak" jólétük fokozása érdekében igyekeznek többletbevételre szert tenni. Megoldást az jelenthet, ha komolyan vesszük az arányos, de igazságos teherviselés elvét, hogy mindenfajta jövedelmet egységesen szabályozzunk, függetlenül attól, hogy hány helyből érkezik, de figyelemmel arra, hogy a korábban megfogalmazott társadalmi elvárásainknak eleget tenni kívánó állampolgáraink ne kerüljenek hátrányba azért, mert gyermekeket nevelnek vagy otthont teremtenek. Ezt a „figyelembevételt" csak a szociálpolitika szigorúan személyre és nem átlagra szabott kompenzációs tevékenysége tudja ellátni. A szociálpolitikai juttatások ne állampolgári jogosítványok, hanem az állampolgárok részére juttatott kedvezmények legyenek. Pest megyében a nyugdíjasok 46,7 százaléka 3 ezer forint alatti nyugdíjat kap. Bár a jogszabálytervezetből következően adófizetési kötelezettségük nincs, de a bevezetendő rendszer következményeként várható áremelkedések őket is súlyosan érintik. Első ránézésre lehet, hogy két adóalanynak ugyanakkora adózó jövedelme van, de ha az egzisztenciateremtés más és más korszakaiban vannak, nem mindegy, hogy mekkora adót fizet egy kétgyermekes lakásépítő és egy gyermektelen, lakással, autóval, üdülővel rendelkező személy. A jogszabálytervezet ígéri: a láthatatlan jövedelmek feltárását lehetővé teszi, azokat is bevonja az adótárgyak közé. Véleményem szerint mindaddig, amíg senki sincs arra kényszerítve, hogy számlát kérjen, mert nem érdekelt benne és ameddig a számlaadás sem kikényszeríthető kötelezettség, addig a láthatatlan jövedelem az is marad, láthatatlan és adóztathatatlan. telének részletes szabályait a végrehajtási utasítás állapítja meg. Ezen módosító javaslatom lényegében megegyezik Bánffy György képviselőtársam indítványával, azzal a különbséggel, hogy a kedvezményezettek körét nemcsak a gyermekekre, hanem az anyagilag is tartásra szoruló idős ko- rúakra (pontosabban azok közül is csak a leghátrányosabb, a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezőkre) is javaslom kiterjeszteni. Azért tartom célszerűnek és fontosnak az adótörvényben az eltartottak számát is figyelembe venni, hogy a törvény ne csak — nagyon helyesen — a jövedelmekkel arányos mértékben állapítsa meg a közteherviselést, hanem vegye figyelembe a család terheit is. Tehát a jövedelmekkel arányos, de a terheket részlegesen figyelembe vevő közteherviselés alakuljon ki. E nélkül két egyedülállót — azonos jövedelmet feltételezve — ugyanakkora adókötelezettség terhel, mint azt, aki 1, 2 vagy 3 fő eltartásáról gondoskodik. Pedig ugye terheik lényeges mértékben eltérnek! Ez a teher az általános forgalmi adó bevezetéséből adódóan ugrásszerűen megnő, hisz a gyermekruházat várható áremelkedése 30—50 százalék, de az egyéb elkerülhetetlen kiadások nagysága is emelkedni fog. (Folytatás az l. oldalról) gé hangsúlyozni, hogy az adóreform nem egyszerűen két- három új adónem, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a vállalkozói adó bevezetését jelenti, hanem sokkal többet. Egy nálunk teljesen új pénzügyi rendszerről van szó. A pénzügyi rendszer változása kihat az árrendszerre, módosítja a termelői és fogyasztói árarányokat és árszínvonalat is. Számításaink szerint a termelői árak az adóreform hatására 3—5 százalékkal csökkennek. Azzal számolunk, hogy a fogyasztói árszínvonal az egyes fogyasztói támogatások megszűnését és a termelői árak évközi növekedését is figyelembe véve, 1988- han 14—15 százalékkal emelkedik. Nem lehet szó nélkül hagyni az árak ilyen nagymértékű emelkedését, mikor a kormány inflációellenes magatartásra törekszik. Ezek kiküszöbölésében, a termelés korszerűsítésében kell érdemben előrelépnünk, s ezzel öszhangban a fogyasztói árak növekedésének mértéke is fokozatosan mérséklődő lesz. A szokatlanul magas árnövekedés mellett a kormány külön gondot fordít a szociális biztonság megőrzésére, a kiegyensúlyozott áruellátásra. A forint becsületét nem utolsósorban ez utóbbi adja meg. A szorító népgazdasági helyzet, és a kormányzatnak az a szándéka, hogy ennek hatásától a legrászorultabbakat megvédje, sajnos jövőre nem tesz lehetővé jelentős bérnövekedést. Így a központ beleszólása a bérek szabályozásába a kívánatosnál valószínűleg nagyobb lesz. , Meg fogjuk teremteni annak a lehetőségét, hogy azon vállalatok, amelyek támogatások nélkül hatékonyan gazdálkodnak. bővítik gazdaságos tevékenységüket és kivitelüket, kitörési lehetőséggel rendelkezzenek a bérfejlesztesben is. már 1988-ban. Tudjuk, hogy szükséges és indokolt volna az adórendszer változtatását bérreformmal is összekapcsolni, ezt a szakszervezetek is igényelték és igénylik. Ehhez azonban mindenekelőtt forrásokra van szükség. A kormány elhatározott szándéka, hogy ezen a területen is előrelépünk. A bérek alakulását befolyásoló mechanizmusokban érdemi változásokat 1988-tól kezdődően készítünk elő. Az új adórendszer bevezetése időben egybeesik az élet- színvonal csökkenésével, de az adók bevezetése önmagában egy szűkebb körben jelenti az életszínvonal mérséklését. A főmunkaviszonyban a bérek megemelése fedezetet fog nyújtani az adók kifizetésére. Tényleges többletterheket tehát ott jelent, ahol a különböző csatornákból származó jövedelmeket összevonják. A kormány érvelő, hasznos vita után megállapodott a Szakszervezetek Országos Tanácsával abban, hogy kötelező jelleggel előírja a vállalatok számára a főmunkaviszonyból származó bérek növelését annak érdekében, hogy az fedezetet teremtsen a személyi jövedelemadó kifizetésére. A vállalatoknál a forrást erre általában a megszűnő adók teremtik. A bérek úgynevezett bruttósítását. tehát megemelését, a vállalatok kötelezően, de saját hatáskörükben végzik el. Módszertani ajánlásokkal segíteni kívánjuk e nagy jelentőségű munka végrehajtását. Magas szintű politikai állásfoglalások rögzítik azt, hogy egészében a főmunkaviszonyból származó jövedelmek — azonos munkafeltételek és azonos teljesítmény mellett — az adórendszer változása miatt nem csökkenhetnek. Ugyanakkor előfordulhat az, hogy a vállalatok a bruttósítás elvégzése során a kerekítésekkel élve egyeseknek valamivel kisebb vagy nagyobb bért állapítanak meg Számolni kell olyan helyzettel is. hogy egyes vállalatok vagy szövetkezetek nem rendelkeznek elegendő forrással a bérszint növelésére. Ilyen esetben is el kell véParlamenti jegyzet Ha innen elvesznek - ott hiányzik A családi terhekröl Viola Károly, Gcsa, 14. vk. Tisztelt képviselőtársaim! Az Országgyűlés ügyrendjének megfelelő formában A z előző napi vita nem hagyott kétséget afelől, milyen légkörben folytatja munkáját a parlament őszi ülésszaka. A nyílt, őszinte, olykor fésületlen, de jobbító szándékú vélemények, a kormányprogram egyhangú elfogadása, s nem utolsósorban Grósz Károly nagy tetszéssel fogadott vitaösszefoglalója mély nyomokat hagyott a jelenlevőkben. A tegnapi felszólalásokból és a folyosói beszélgetésekből is kitetszett: az új hangvételt a demokrácia kiszélesedéseként értékelik. Boldizsár Iván egyenesen a demokrácia iskolájaként emlegette az elmúlt napok eseményeit és javasolta, hogy az ülésszak munkáját rögzítő jegyzőkönyvet adják ki könyv alakban, hogy az minél több emberhez eljusson. A jelek szerint az írott sajtó, valamint a rádió és televízió közreműködésével beavatott közvélemény is hasonlóan vélekedik, mert már a tegnapi ülés megkezdése előtt másfél tucat üdvözlő. a kormányprogram elfogadásával egyetértő távirat érkezett a Minisztertanács és a parlament elnöke címére. Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelem- adóról szóló törvényjavaslatok vitája sem nélkülözte a szenvedélyes, problémafeltáró hozzászólásokat. Különösen azért, mert az adóreform bevezetése fogyasztói áremelkedésekkel jár. Így történt ez a világ más országaiban is. Az Országos Műszaki Információs Központ frissiben megjelent kiadványa szerint az NSZK- ban másfél, Dániában hat-, Görögországban húszszázalékos volt a forgalmi adóra való átállás inflációs következménye. Nálunk 14—15 százalékra lehet számítani, ami nemcsak a tervezett adóreform bevezetéséből eredne, előadott törvénymódosító javaslatomról az illetékes bizottság — szavazattöbbséggel, de nem egyhangúlag — úgy határozott, hogy nem terjeszti az Országgyűlés elé. Ennek ellenéíe kérem, hogy a Tisztelt Ház elé kerüljön döntésre, és az ügyrendünk alapján indítványozom, hogy a javaslat feletti szavazás külön történjen. Javaslatom — amely a 17. §. (2)-ként illeszkedne a törvénybe — így hangzik: Legyen mentes az adó alól a magánszemély jövedelméből az általa eltartottak után évi 9600,— Ft. személyenként. Eltartottnak minősül — az a kiskorú, aki után családi pótlékra jogosult az eltartó, illetve — az a rávonatkozó nyugdíjkorhatárt meghaladó életkorú személy, akinek az adóköteles jövedelme a saját jogú minimális nyugdíj ösz- szegének 80%-át nem éri el. A kedvezmény igénybevéabban tükröződik a magyar gazdaság számos ellentmondása is. Természetesen a külföldi példák nem vigasztalják a hazai lakosságot, különösen nem azokat a rétegeket, amelyeket a legérzékenyebben érintenek a várható változások. A fiatal házasok, a lakásra várók, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok terheit csökkentik ugyan a bejelentett szociálpolitikai intézkedések, ám az életszínvonal romlását ezek nem tudják teljes mértékben ellensúlyozni. A felszólalásokból úgy tűnt, hogy a képviselők mégis hajlanak a törvényjavaslatok elfogadására, mert az előkészületek során, a Pénzügyminisztérium illetékeseivel vitatkozva meggyőződtek a változások szükségességéről. Azt remélik, hogy egy átmenetileg nehéz időszak után sikerül majd utat találni a kibontakozáshoz, s vele párhuzamosan a lakosság terheinek enyhítéséhez. Erről azonban a választókat is meg kell győzni — elsősorban a jobb, közérthetőbb tájékoztatással. Jelenleg ugyanis sok az ellenérzés az emberekben. így találja Bánáti Gé- záné (21. vk., Budaörs), a biatorbágyi 2-es számú általános iskola tanára is, aki az elmúlt hetekben gyakorta találkozott választókörzetének polgáraival, akik igen élesen vetették fel gondjaikat, s nem kevesen azt várják képviselőjüktől, hogy nemmel szavazzon. Akik pedig elfogadják, megértik a reform szükségességét, azok azt kérik: az ülésszak befejezése után tájékoztassák őket a vitáról, a Parlamentben elhangzott lényeges kérdésekről. Továbbá azt várják, hogy a kormánynak legyen ereje a konfliktusok vállalásához és a következetes végrehajtáshoz. Dr. Vona Ferenc (Í6. vk., Ráckeve), ráckevei körzeti állatorvos is úgy látja, hogy az emberek a forgalmi adóval szinte nem is foglalkoznak, annál inkább a jövedelemadóval. Jellemző az is, hogy a tehetősebbeknek kevesebb az ellenvetésük, mint a szerény jövedelműeknek. Mivel nem látják még tisztán a dolgokat, azzal bocsátották útjára képviselőjüket, hogy megfontolt, a legjobb lehetőséget választó döntés szülessen. A képviselő maga sem tudja még, hogyan fog szavazni, véleménye végleges kialakításával megvárja az ülésszak végét. Bár a reform lényegével egyetért, de kevesli a családi pótlék emelésének mértékét. Még akkor is, ha tudja. hogy egv jobb megoldásnak nincs meg az anyagi fedezete. Minden egyes külön támogatás azt jelenti, hogy máshonnan kell elvonni a pénzt, vagyis ■ egy-egy csoport kedvezményezett helyzetét a többieknek kell megfizetniük. Ezért a határozattervezetben csupán egyetlen jelentős kivétel akad, ez pedig a Pest megyében is tekintélyes számú kistermelőkre vonatkozik Az ebből a tevékenységből származó árbevétel évente 5 00 ezer forintig adómentes Tehát nem a jövedelem, hanem a bevétel, amelyből számos költsége van még a kistermelőnek. Krekács László (8 vk., Albertirsa), az albertirsa— dánszentmiklósi Micsurin Tsz főkertésze egyértelműen úgy ítéli meg, hogy ez a kedvezmény garantálja a termelési biztonságot, és azt. hogy a háztáji gazdaságok továbbra is kivegyék részüket a lakosság ellátásából. Csupán egyetlen kivetnivalót talál az elképzelésekben, mégpedig azt, bogy jobb lenne a mindenkori jövedelem arányában megállapítani az adómentes sávot. Az 500 ezer forintos határ az infláció miatt ugyanis néhány éven belül már nem tükrözheti a valóságos ráfordításokat. Bánáti András (5. vk., Nagvkáta), a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz elnöke is üdvözli a tervezett intézkedést, ami egybeesik a közös gazdaságok érdekeivel. Nagykátán például már régóta arra törekednek, hogy a háztáji gazdaságok integrálásával, az abból származó haszonnal ellensúlyozzák a kedvezőtlen adottságokat. Ezért szívesen kötnek földbérleti szerződést a jelentkezőkkel. Választóik megbízásából a képviselők inkább a személyi jövedelemadóval, mint az általános forgalmi adóval foglalkoztak, pedig az utóbbi várható gazdasági hatásai sem elhanyagolhatóak. A pénzügyminiszteri expozéban is elhangzott: a nyereséget ugyan nehezebb lesz megszerezni, de a vállalatok belátásuk szerint, szabadabban használhatják fel. Így van — tette hozzá Görbe Ferenc (10. vk.. Nagykőrös), a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója az egyik szünetben. A termelői ár és a ráépíthető nyereség csökken, ám ezzel arányos lesz az elvonás is. A szabályozókról még keveset tudni, annyit mégis, hogv valószínűleg olcsóbbá válik a beruházás. Ezt kedvezően fosadják Nagykőrösön, mert több olyan fejlesztést lehetne e'őbbre hozni, amire egyébként csak két-három év múlva kerülhetne sor. tegnap elhangzott sok javaslat, módosító indítvány oda vezetett, hogy azoknak féld •i-’-izására össze kellett hívni a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottságok együttes — zárt — ülését. A vita ma folytatódik az adóreformról. Kövess László A Meghitt beszélgetés a folyosón Kádár János, Boldizsár Iván és Szűrös Mátyás között
