Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
Elíenőröhnek Kihelyezett képzés Kihelyezett képzést, illetőleg továbbképzést tartanak a szakszervezeti kereskedelmi ellenőröknek Gödöllőn, a művelődési központban. Mint ismeretes, ezen a nyáron újjáválasztották a szakszervezeti kereskedelmi ellenőröket Sokan korábban nem. foglalkoztak ilyen feladatokkal, nekik a megyei kereskedelmi felügyelőségtől érkező oktaták a nélkülözhetetlen alapismereteket. adják át, a régebbieknek pedig továbbképzést adnak. A heti két alkalommal tartandó képzésre az ikladi csoportot a műszer gyár busza szállítja Gödöllőre, A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A képregény története, kiállítás, megtekinthető 15—10 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művésztelepen, a régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente története, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Szeretetáradat. Színes amerikai film. 6 és 8 órakor. Olvasóinknak Értesítjük kedves olvasóinkat, hirdetőinket, hogy szerkesztőségünk más helyre költözött. Űj címünk: Gödöllő, Szabadság tér 10, elsői emelet 116. A volt járási hivatal épülete. L.L.ÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 317. SZÄM 1887. SZEPTF.MBER 16.. SZERDA Jogsegélyszolgálat Naponta változnak a szabályok Felvilágosítás minél több fórumon Kevés ember mondhatja el magáról, hogy életében legalább egyszer ne szorult volna tanácsra. Legtöbbünk bizony jó pár alkalommal bolyongott a jog , útvesztőiben. Kértük, kerestük azt az intézményt, személyt, aki segíteni tud bajunkon. Az üzemek, vállalatok szintén hasonló helyzetben voltak, ügyeik Intézését a vállalati jogtanácsos látta el. Ugyanakkor ő képviselte a dolgozókat is ügyes-bajos dolgaikban. ftz egész intézet Ebben az esetben előfordulhatott. olyasmi is, hogy probléma merült fel a vállalat és dolgozója között, akkor vita lehetett az ügy lezárása körül, hiszen a jogtanácsost a vállalat fizette. Ezért hozták létre a jogsegélyszolgálatot, mely a szakszervezet alá van rendelve, tehát biztosan a munkások érdekeit védi. A MÉM Műszaki Intézetben 1978 óta működik a jogsegélyszolgálat. Vezetőjével, dr. Dombi Péterrel, a szolgálat létjogosultságáról, az intézetben legtöbbször szóba kerülő gondokról beszélgettünk. — Tulajdonképpen egy jogsegélyszolgálat vezetőjének három dologra van szükségé. Elsősorban megfelelő szakmai felkészültséggel kell rendelkeznie. másodszor alaposan ismernie kell azt a céget, ahol tevékenységét folytatja. Legfontosabb azonban mindenekelőtt az, hogy hozzá merjenek fordulni az emberek, ki tudja vívni bizalmukat. Nekem az intézet vezetőivel is jó a kapcsolatom, és az eltelt csaknem tíz év alatt legalább kilencszázan kerestek fel tanácsért. Mondhatni, járt már nálam az egész intézet, volt akii többször is. Ebből gondolom, jól funkcionál ez a dolog Megértőbb lesz — Mai bonyolult világunkban mire van. szükségük az embereknek? A rádió, a televízió, az újságok mind foglalkoznak jogi tanácsadással. Ezek lehet, hogy hasonlítanak a mi ügyünkhöz, de konkrétan tekintve nem azonosak. Szinte naponta változnak a jogszabályok, még a szakember is nehezen igazodik el rajtuk. Nekünk kiváló könyvtárunk van. ahol minden közlöny megtalálható, tudunk seNevek eredete Kettőre hízó menyecske M ondjad már, fiam, hogy a Kriszti az fiú- vagy leány- név? — kérdezte szomszédom hetvenöt éves édesanyja, majd az érdekelte, hogy a Genovéva keresztnevet milyen nemű csecsemők kaphatják, aztán elmondta, hogy az esperes úr panaszkodott a templomban, hogy évek óta nem kereszteltek újszülöttet Mihálynak, Andrásnak, Erzsébetnek, Máriának. — Hiába, más divat járja még ebben is — sóhajtott Trézsi asszony —, s nekem Arany János egyik költeményének két sora jutott eszembe: Kereszteljük — ne holmi cifra névre: / Katónak, az édes anyja nevére. Tanulmányaimból tudom, hogy a primitív népeknél a nítosz mélységébe torkollik a név eredete, s a totemizmus •torában a törzs totemállata revét viselte. Így keletkezett eleinknél például az Ákos név i fehér sólyomról, Kartal a sasról, Kurd a farkasról. A lerepülés időszakából ismert izemélyneveink tárgyköre már izéies. Volt méltóság szerint <ende, testalkat után Csanta vagyis csontos), foglalkozás ítón Cseke (vagyis vadász). A kereszténység felvétele új borszakot nyitott a névadáson is. A megkeresztelt jgyanis az apostolok, szentek, nártírok vagy bibliai szemé- yek nevét kaphatta személynévül, s ez lett a keresztneve, mivel ezt a keresztelés alkalmával nyerte el. A régi mindig küzd az újjal, így volt ez a kereszténység felvételekor is. és az ősi hiedelmek szinte máig megmaradtak. Pólyák Pálné valamikor gyerekkoromban Hévízgyörkön bába- asszonykodott, s tőle nagyon sok olyan szokást hallottam még fiatal gimnazistaként, amit vissza lehetne vezetni eleink azon törekvéséhez, hogy különböző varázslataikkal megvédjék a csecsemőt a rontó szellemektől, megteremtsék jövendő boldogságát. Ezek a szokások már a lakodalomnál kezdődtek. Az esküvőre igyekvő menyasszony után valamelyik nőrokona tollpihét fújt, hogy'majd köny- nyen szüljön. Az új asszonynak az anyósa az első közös reggelinél egész karéj kenyeret szelt, hogy fia szülessen. Ezekből a jóindulatú cselekvésekből is látszik, hogy a házasság célja elsősorban a gyerek volt, s bizony a terméketlen nőt nem nagyon becsülték. Amikor a menyecske, mint mondták: bölcsőre kezd hízni, azonnal megsúgta valakinek, hogy a gyermeke néma ne legyen. Ha a fiatal pár addig kint aludt az istállóban, az áldott állapotba került asszonyka helyet kapott a házban, ezzel is kifejezték, hogy rangGödöllői apróhirdetésék k RAVILL gödöllői Siektron Discont Holtában szeptember 20- g tart az engedmé- lyes vásár: CON- :eht—2030 tip. ie- aezjátszó, 4310 Ft he- yett 3610 Ft-ért. :OMBO—823 tip. le- nezjátsző 22SO Ft he- yett 1850 Ft-ért JU- ÍOSZTY hordozható elevlzió. 4100 Ft he- yett 3700 Ft-ért vó- árolható Cím: Gö- löllő. Repülő tér u. 5 Jyitva tartás hétfőié péntekig: 9—18 •rá is. A Budapesti Bőrdíszmű Szövetkezet munkatársakat keres az alábbi munkakörök betöltésére: alapanyagra ktár-vezető, készárurak tár-vezető, készé ni raktáros, kontírozó könyvelő,, anyagkönyvelő, bérelszámoló. pénztáros (részmunkaidőben). Jelentkezés: személyesen : Bp. Xin., Frangepán u. 10—19., munkaügyi osztály- vezetőnél vagy a személyzeti vezetőnél. Raktárost munkakörbe munkatársat keres a Népművészek Háziipari Sző vetkezete érdi telephelyére (Érd. Bajcsy- Zs. u. 79.) Középfokú Iskolai végzettség szükséges. Jelentkezés részletes önéletrajzzal fenti címen a raktárvezetőnél vagy a szövetkezet központjában — Budapest. V., Kecskeméti u. 13. — a személyzeti vezetőnél. Telefon: 177-908. ja lett. Kívánságait — különösen, ha ételt vagy italt kívánt — igyekeztek kielégíteni, nemcsak azért, mert kettőre eszik, hanem hogy el ne veszítse Péterkéjét. A szülés közeledtével elkészítették számára a boldogasz- szony ágyát, s aztán, amikor felsírt a pici, ismét elkezdődtek a gyermek külsejét, természetét, jövendőjét alakítani kívánó különféle varázsló, jósló cselekedetek. Arcát piros almával simogatták, hogy piros arcú legyen. Hogy dolgos felnőtté váljék, valamilyen szerszámot adtak a kezébe. Az első fürdővizébe nagyon óvatosan helyezték. A lába nem lehetett az ajtó felé, mert akkor hamar meghal, és arccal kellett a víz felé vinni, hogy a gonosz meg ne lássa. Arra is vigyázni kellett, hogy a fürdővizet napnyugta előtt ki ne öntsék, mert elvitték volna a gyerek álmát És nem is önthették akárhová — a lánykánál legmegfelelőbb volt a rózsabokor, mert úgy tartották, akkor lesz olyan szép, akár a rózsaszál. A keresztelővel — amelyet ki-ki tehetsége szerinti lakomával kapcsolt össze — nagyon siettek, mert a kereszte- letlen pogánynak árthatott a gonosz, sőt, ki is cserélhette a sajátjára. Csak hát a keresztelőnek is megvolt a maga rendje. Keresztszülőket kellett választani, amit nagy gonddal végeztek, ment mint Hajdú Gábor keresztapámtól és feleségétől hallottam: a komaság nemcsak lelki, hanem családi kapcsolatot is teremtett, atya- fiságot, rokonságot. Igaz, akkoriban még az újszülöttek nevét a családban keresték, s a csecsemő legtöbbször a szülők, nagyszülők vagy éppen a keresztszülők nevét vitte tovább. Most a naptár lapjait forgatják, s olyat igyekeznek választani, amilyen még nincs a faluban ezért szaladgálnak a Galga menti óvodák udvarán a Klaudiák, Norbertek, Szerénák, Szilviák. Leók és Renáták. Persze, az a fontos, hogy egészségük Jegyen. És erre ma már nem a falusi bába vigyáz. Szerencsére. Fercslk Mihály gíteni mindenkinek a panaszában. Mert ugye, ha betegek vagyunk is. nem a szomszéd tanácsát fogadjuk meg, hanem felkeressük orvosunkat, gyógyítson ő bennünket. Ugyanígy van ez a jogban is. A MÉMMI-ben munkaviszonnyal kapcsolatos vita 4—5 éve volt utoljára, mikor egy dolgozóval szóban közölték, fegyelmi eljárást indítanak ellene. A dolgozó időben hozzánk fordult, megbeszéltük a főnökével, hogy nem bontja fel a szerződését, megértőbb lesz a családi problémák iránt, nem bocsátja el beosztottját. — Sóik nő dolgozik az intézetben, ezért sok családi ügyben kérnek tanácsot. Nem adja haza a fizetését a férj, vagy veri asszonyát, gyerekeit, nem kapnak gyermek- tartást. Én a megegyezés híve vagyok. Meggyőződésem, hogy a válási papír is olyan, mint a házassági anyakönyvi kivonat: ki lehet tenni az ablakba. Csak egy dokumentum. Nem a papír számít, tartalommal kell megtölteni! Sajnos azt kell mondani, az emberekből kiveszett a megegyezési készség. Sok helyre befészkelte magét a haráosolási szemlélet. Nem riadnak vissza a hazudozástól, hamis tanúk előállításától Csak a legvégső esetben javaslom a pert, mert különösen, ha gyerek is van a családban, később felmérhetetlen károkat okozhat a viszály. panasznap Nekünk az intézetben legfontosabb feladatunk a szerződések megkötése és a tanácsadás törvényes keretek között. Bíróságon a vállalati jogsegélyszolgálat nem képviselheti az itt dolgozókat és a nyugdíjasokat. Amennyiben szükséges, az ügyvédi munka- közösséghez vagy a bírósági panasznapra irányítjuk az ügyeket. Szükséges Is, hogy minél több fórumon kapjunk felvilágosítást, hiszen sokszor a szakemberek is eltévednek a jogszabályok dzsungelében. Dr. Dombi Péter szavaival élve: könnyű volt Mózesnek kőtáblán hirdetni a tízparancsolatot! Mennyi kőre lenne most szükség? B. E. Gondolkodtató Az emberek kérdeznek A minap hallgattam a rádióban Nagy Banda András műsorát, aki többért között arról faggatta hallgatóságát, hogy milyen arcokat lát reggelente a munkahelyén, közvetlenül munkakezdés előtt? A népszerű humorista nem véletlenül tette fel ezt a kérdést. Ez a kérdés mindig aktuális kall hogy legyen, függetlenül a. piiianait- nyi politikai, gazdasági, társadalmi helyzettől. Minder? esetben meghatározó tényezőként hat fejlődésünkre vagy visszafejlődésünkre a dolgo* zók munkakedve vagy munkaundora. 1988 a nagy változások éve mindenféle tekimetban. Változni fog adórendszerünk, jö-< vedeiemrendszerünk, változik majd a gazdálkodó szervezetek helyzete, szociálpolitikánk, a termelés—fogyasztás viszonya, nyugdíjrendszerünk, politikai rendszerünk ... vagyis minden változni fog. E változások viszont egyértelműen megváltoztatják majd az életszínvonalat, melybe hadd ne soroljam, hogy mi minden tartozik. Tehát Nagy Bandó aktualitásánál fogva kíváncsi arra, hogy milyenek reggelente, munkakezdés előtt az arcok. Lássuk, milyenek is ezek az arcok. Egy biztos, nevető és tapsoló emberekkel nem találkoztam egypár hónapja munkahelyemen. Soha nem láttam még ennyi rádiót hallgató és újságot olvasó embert, mint manapság. No lám — mire jó, ha nehezedik helyzetünk. EgybStt emelkedő tendenciát mutat a kulturá- lódás iránti igény. Én ás a kora reggeli arcokat látó emberek kategóriájába tartozom. Ha rövid helyzetképet kellene adnom az arcok változásairól, akkor az a következőképpen hangzana: reggel álmos, unott és savanyú, reggeliszünet közben csendesen kérődző, igen jámbor fajta, tíz és dél között bamba, réveteg, dél és kettő között reménykedő, de mo- solytalan, két ór&kpr koszos, fáradt és morfondírozó. A műszak végén már látszik az embereken, hogy készülnek a ■második műszakra. Sajnos mind sűrűbben tapasztalom, hogy egyre többször borul ki az a bizonyos a dolgozóknál, hol kisebb, ho> nagyobb mértékben. Eddig csak egy-két hangadó volt, most egy-kettő van, aki nem az. A csendes munkához való készülődés már a múlté. Szeptember 8-án tetőzött & hangulat, ugyanis ekkor jelent meg az újságokban a parlament Ipari, szociális és egészségügyi bizottságainak vitájáról szóló összefoglaló, ahol az adóreform volt napirenden. Moist már eljutottunk odáig, .hogy nem titkoljuk bajainkat, nehézségeinket, minden köntörfalazás nélkül tájékoztatjuk azokról a nagyérdeműt. A bérből és fizetésből élő dolgozók az elmúlt hónapokban nagyon sokat fejlődtek, de még mindig nem szociológusok és közgazdászok. Ök csak azt érzik, hogy 1988-ban körülbelül csökkenni fog az életszínvonaluk, hogy az ország adósságállományából 1500 dollár jut mindenkire (a nagycsaládosok kétségbe vannak esve), hogy a vállalat nem tudja majd bruttósítani jövedelmüket, mert éppen hogy csak vegetál, s azon gondolkodnak, hogy miből fogják megvenni jövőre a húst, tejet, kenyeret. Felmerül a nagy kérdés: a dolgozók nem tudnak dialektikusán gondolkodni? Dehogynem. Ha ösztönösen is, de tudnak. Igenis, a dolgozó is viasgáAgatja a dolgok miértjeit, a különböző jelenségek hatásait, de harminc éve már csak ezit csinálja. Hát csodálkozunk, ha most mór nem gondolkodni, hanem élni szeretne, jól és gondtalanul. És erre mit kap ...11 Apám, aki 45-től kommunista, aki 56-ban fegyverrel harcolt ezért a rendszerért, mondta: — Fiam, mi nem ezt akartuk! Ilyenkor összeszorul a szívem, és nem sók választ el attól, hogy meghasonuljak elveimben. Egyik gazdasági vezető okított a múltkorában, mondván, a közvélemény nagyon veszélyes dolog, mert nem mindig valós problémákkal foglalkozik és szubjektív stb. Nevetséges. A közvélemény mindig meghatározó volt, ma pedig még inkább az. Kérdem én — a párt kiknek az érdekeit vállalja fel, képviseli? Egy bizonyos rétegét vagy a népét? A válasz nem lehet vitás. Vagy mégis? Mert ha ki merjük mondani, ha nem, lassan ott tartunk, hogy megkérdőjelezzük a párt vezető szerepét, a munkásosztály hatalmát, politikai és szövetségi rendszerünk szilárdságát, szóval mindent, amit több mint 30 éve építünk. Én párttag vagyok, s ezt vállalom most is, és vállalni fogom bármilyen helyzetben, de sajnos egyre kevesebben leszünk ezen a véleményen, mert felmerül az előbbi nagy kérdés — kiket képviselünk, kikért harcolunk, s akikért harcolunk, azok mit várnak el tőlünk a jelenlegi helyzetben? Ezek a gondolatok jutottak eszembe Nagy Bandó András műsoráról. Ma reggel, amikor bejöttem munkahelyemre, tényleg nem láttam mosolygó és tapsoló embereket. Csatári Lajos Korom a gumigyártáshoz Környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű beruházás újabb szakasza fejeződött be a napokban a magyar—szovjet határ mentén. További hat silóval bővült a Taurus Gumiipari Vállalat koA Pest Megyei Vendég látóipari Vállalat versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 195. sz. ABC-büfé, Vác, Pokol-sziget. 155. sz. Fésűs italbolt, Kerepestarcsa, Rózsa út 22. 306. sz. Pokol csárda, vendéglő, Vác, Pokol-sziget. 416. sz. Berek büfé, Dunakeszi, Szt. István út 24. 476. sz. pavilonbüfé, Göd-felső, Napsugár út 1. 493. sz. modul 7. büfé, Vác. Tájékoztató adatokkal a vállalat váci igazgatósága szolgál, szeptember 26-ától. A versenytárgyalás október 20-ón 14 órakor lesz az igazgatóságon: Vác, Széchenyi út 19, romfogadó állomása. A négyszázmillió forint értékű létesítmény építését 1983-ban kezdték el, s első hat silóját két esztendővel ezelőtt helyezték üzembe. Az állomás a Szovjetunióból érkező, a gumigyártáshoz nélkülözhetetlen korom teljesen zárt rendszerű, gazdaságos és környezetkímélő átvételére, csomagolására, tárolására szolgál. A most elvégzett bővítéssel már a vállalati szükségletnél jóval nagyobb mennyiséget fogadhatnak, s veszteségmentesen továbbíthatják az anyagot más hazai felhasználók számára. A széles nyomtávú vasúti kocsikhoz épült iparvágánnyal, csomagolórészlegekkel is kiegészült üzem ■környezetvédelmi szerepéi érzékelteti, hogy korábban a Taurusnál évi tízmillió forintra rúgott annak a korommennyiségnek az értéke, ami a rakodás, szállítás során veszendőbe ment, szennyezve • földet, a vizet, a levegőt. Köszönetét mondunk mindazoknak. akik drága édesanyánk. Bafel Istvánná szül. Bagj Erzsébet temetésén részt vettek, utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot helyeztek és együttérzésüket, fejezték ki. Szerető gyermekei és családja. MSK »138—1937 (GödöHöl Hírlap)
