Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

Ma kiköt a Szent Jupát A partra vágyé vízi vándorok Picit szomorúak ezekben a napokban az MHSZ monori rádióamatőrei. Különösen azok, akik rendszeresen az it­teni megyei versenyállomáson teljesítenek szolgálatot, s hó­napokig, évekig éjszakákon át figyelték az éter zajait a nagyon várt ismerős hangok, hívójelek után kutatva. Egy nagyszerű magyar sporttelje­sítménynek, emberpróbáló vál­lalkozásnak voltak (elsősorban fül-) tanúi és közvetett részt­vevői. Ök is azok közé a kis csa­patok közé tartoztak ugyan­is, akik — felváltva — mind­végig tartották a rádiós kap­csolatot a föld körül hajózó Szent Jupát vitorlás két uta­sával. Gál Józseffel és Fa Nándorral. Ma, mire lapunk az olvasók kezébe kerül — ha minden rendben megy —, az igazi tengerimedvévé edző­dött magyar fiúk valószínű­leg már szabad szemmel is lát­hatják útjuk indulóállomását és végcélját: a jugoszláviai Opatiját. Sajnos a monori rádióklub tagjai közül senkihek sem adatott meg a lehetőség, hogy személyesen is a helyszínen, az elsők között gratulálhas­son a valószínűleg nagyon fá­radt, de még inkább boldog két hajósnak. így hát maradt a megszokott, bejárt „út”, az éterbeli kapcsolatteremtés. Csiló Istvánnak, a monori rádiósklub titkárának — töb- bedmagával — a hét közepén sikerült összeköttetést terem­tenie a Szent Jupáttal. A ha­jó akkor 120 mérföldnyire járt a végcéltól és a hívásra — a hazai amatőrök meglepetésé­re — nem a megszokott, de Levelesládánkból Sok a paprika a vérükben Ez év június elején a vecsé- si Ferihegy Mgtsz német nem­zetiségi tánccsoportja öt na­pot töltött az NSZK-beli Dei­desheim háromezer lelket számláló városában. A 40 ta­gú vecsési együttes, amelyben a 12 évestől a 42 évesig tán­colnak, az utóbbiak mint ha­gyományőrzők képviselték ki­sebb hazánk, Vecsés színeit. Az ott töltött időszakban meg­ismertük a kis város régi ha­gyományát, miszerint pün­kösdkor a szomszédos Lamb- reht városa egy bakkecskét adományoz a deidesheimiek- nek, annak fejében, hogy a lambrechtiek kecskéiket a szomszédos Deidesheim lege­lőin legeltethették. A két falu határában adta át a lambrechti polgármesternő a népes, zenével, népviselet­ben vonuló deidesheimieknek, akik közé természetesen mint vendégek mi is tartoztunk, az erre az alkalomra felcicomá- zott állatot, amelyet a legfia­talabb deidesheimi házaspár­nak kellett a város közepéig, a tanácsháza előtt felállított szín­padig elhozni. Ott került sor este 6 órakor a kecskebak ár­verezésére. Mint minden év­ben, most is elkelt a kiállított bak. az idén 3 ezer 700 már­káért. A háromnapos ünnepségso­rozaton csoportunk több alka­lommal fellépett, bemutatva a magyarországi németek ritmu- sos táncait. A deideshemi he­lyi újságban „Sok paprika a vérükben” címmel jelent meg cikk a tánccsoportról. A kialakult partnerkapcsolat keretében szeptember 11 és 16 között látja vendégül Vecsés nagyközség lakossága Deides­heim városának 32 tagú tánc- csoportját. A vendégek a helyi táncosoknál lesznek elszállá­solva. A csoport tagjait tegnap a helyi KIOSZ helyiségében fo­gadtuk. Ma, szombat este 6 órakor, a tanácsházán tartott fogadáson a tanácselnök kö­szönti a vendég táncosokat, ezt követően a művelődési házban nemzetiségi találkozó kereté­ben mutatják be hagyományos táncaikat. Holnap, vasárnap 16 órakor a gazdakörben a nagy- közönség részére adnak mű­sort, ahol fellép még a vecsé­si táncosok felnőttcsoportja is. Programjukban szerepel Bu­dapest, Szentendre, valamint a Ferihegy Mgtsz megtekintése, és egy pilisvörösvári vendég- szereplés is. Reméljük, hogy program­szervezésünkkel elősegítjük ré­szükre Vecsés és környékének megismerését, és sok szép él­ménnyel. térnek vissza hazá­jukba. Vecsés nagyközség la­kosságát és az érdeklődőket pedig szeretettel várjuk vasár­nap 16 órára a gazdakörbe. Dóró Tiborné a tánccsoport tagja Közlemény Sorompózár A MÁV és a Volánbusz tájékoztatja az utazóközön­séget, hogy pályafenntartá­si munkák miatt 1987. szep­tember 12-én 8—19 óra kö­zött, 13-án 8—14 óra között és 17-én 7.30—10 óra között Monoron a Ságvári Endre úti vasúti átjárót teljes szélességében lezárják. Fenti időben a Volánbusz menetrend szerinti járatai az Ady Endre úti vasúti át­járón keresztül közleked­nek. Az illetékesek kérik a jár­művezetők megértését. azért ismerős hang válaszolt. Ifj. Szitnyai Jenő, a rádió riportere nem sokkal koráb­ban csatlakozott ugyanis egy rövid időre a kéttagú legény­séghez. — A Szent Jupát tartózko­dási helyén akkor a green­wichi középidő szerint haj­nali öt óra volt — mondja Csiló István. — A napkorong épp a beszélgetésünk idején bukkant fel az Adriai-tenger ringatózó hullámai közül. A kelleténél is nagyobb volt ugyan a szélcsend, de a ri­porter nem nagyon panaszko­dott, mert az előző éjszaka első felében olyan vihart vé­szeltek át, amikor a 10 mé­teres hullámok a fedélzeten is átcsaptak, és egy szemhu- nyásnyit sem aludhattak. — És hogy bírja a finist a két expediciós? — Mindketten egészségesek, kitűnő a hangulatuk, és állí­tólag nagyon jól néznek ki. Egyáltalán nem látszik raj­tuk, hogy június 25-e óta, vagyis mióta Brazíliából el­indultak, mindössze öt napot voltak szárazföldön. Egyéb­ként ezután sem lesz sok sza­badidejük, mert szeretnének minél előbb, minél pontosab­ban érkezni az opatijai ran­devúra. Nagyon készülnek a kikötésre, kicsit lámpalázasak is, ami érthető, hiszen tudják, hogy a parton ott várják őket a hozzátartozók, barátaik és sok-sok szurkoló magyar tu­rista. Egyébként a rádió riporte­rén kívül más vendégei is voltak a Szent Jupátnak — sorolja az információt Csiló István.. — Nagy örömükre ugyanis pár mérfölddel ko­rábban találkoztak az elébük érkezett Legény nevű, szintén magyar vitorlással, aminek a legénysége személyesen is üdvözölni akarta Gál Józse­fet és Fa Nándort. Most már együtt haladnak a végcélig. — Mit tudni a mai, az utolsó nap programjáról? — Opatijából reggel kilenc­kor indul egy kirándulóhajó a kéttagú magyar tengeri ex­pedíció fogadására és a ter­vek szerint már.a Szent Ju­páttal együtt 11 és fél 12 körül érkeznek vissza a mó­ló közelébe, ahol egy kis ün­nepséget rögtönöznek Fa Nán­dor és Gál József tiszteleté­re. Persze ez szerintem cs&k amolyan előzetes lesz, az iga­zi ováció majd itthon várha­tó, szerintem joggal. Megér­demlik a fiúk. — Nem fáj egy kicsit a szíve, hogy mindezt csak tá­volból szemlélheti? — De igen. Nagyon szeret­tem volna én is Opatijában először kezet fogni a fiúkkal — mondja a szomorú klubtit­kár. — Azért bízom benne, hogy nem késik soká a sze­mélyes találkozásunk, hátha egy élménybeszámolón hama­rosan találkozhatunk velük — Monoron is. Vereszki János A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Kivágják a fákat... Kezdődik a tornacsarnok építése Már benépesült az új 12 tantermes iskolaszárny Gyom­ron, a Szabadság tér kellős közepén. Gondolom, boldogan vették birtokba ezt a szép oktatási intézményt a gyere­kek és a tanárok. S megnyu­godva vehetik tudomásul azt is, hogy az építők nem vo­nultak el a helyszínről, ha­nem csak egy kicsit arrább tették a székhelyüket, Hozzá­kezdenek ugyanis az új tor­nacsarnok építéséhez, amely szintén nagy jelentőséggel bír a falu életében. Annál is in­kább, mert ilyen létesítmény nincs még a községben. A testnevelési órákat — rossz időben és télen — szükség- tantermekben, osztálytermek­ben tudják csak megtartani. Három ütemben — Az is igaz viszont, hogy az új tornacsarnokot is csak 1989-ben fogják tudni birtok­ba venni a gyerekek — mondja Vass Éva, a Gyömrői Nagyközségi Tanács műszaki főelőadója. — Ezek szerint több ütem­ben fog felépülni? — Igen, mégpedig három ütemben. Az Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat az elképzelések szerint még az idén elvégzi a 24x25 méter hasznos alapterületű torna- csarnok alapozási munkáit. A tervezett ..határidő: december 15., tehát a rossz idő beállta. — Igen ám, de a leendő új tornacsarnok helyén sok fa található. Ezek szerint azokat ki kell vágni? — Bármennyire szerettük volna elkerülni a fakivágáso­kat, a beruházás szükségessé teszi jó néhány fa kivágását. — Hallhatnánk erről rész­letesebben? — Alapos körültekintéssel végeztük el a felmérést, mely fákat kell halálra ítélnünk. Huszonnégy akác, négy ju­har, egy-egy nyír, olaj. ma­dárberkenye, vadgesztenye kivágása szerepel az előzetes tervekben. Később — a ter­més betakarítása után — sor kerülhet egy alma- és egy körtefa kivágására is. Külö­nösen nehezen válunk meg a kanadai platánfától, amely AZ ALÁBBIAKBAN ANNAK a külföldön kidolgozott mód­szernek tömör leírását kö­zöljük, amelynek révén az erős akaratú dohányosok öt nap alatt leszokhatnak a füs­tölésről. A kúra lényegét dr. Körmendy Csaba maglódi körzeti orvos ismertette mun­katársunkkal. Második nap: Indítsuk be akaraterőnket a következő sza­vakkal : „Elhatároztam, ma sem dohányzom.” Fürödjünk meg. Nedvesítsük meg hideg vízzel a frottírtörülközőt, ad­dig dörzsöljük bőrünket, amíg kipirosodik, ezzel a vérkerin­gést segítjük elő. Reggeli: mi­nél több gyümölcs. Főtt to­jást. barna kenyeret tízóraiz­zunk. Ha fokozódik lelki fe­szültségünk, friss levegőn te­gyünk rövid sétát, mélyeket lé­legezzünk, ütemesen. Igyunk meg egy pohár vizet. Acélo- sítsuk akaraterőnket, közben jusson eszünkbe, a cigaretta- füstben legalább nyolc ve- gyület van, amely rákos meg­betegedést okoz. Kerüljük do­hányos társainkat. Igyunk ma is minél több vizet, gyümölcs­szörpöt.. Egy nap alatt nem tudunk megszabadulni a maradék ni­kotintól. Ebédnél kerüljük a fűszeres sülteket. Sütemény helyett gyümölcsöt fogyasz- szunk. A következő ..nyalánk­ság” pedig a szabadban tar­Ne csak egy napig (Eli.) lost erősítsük meg magunkat! tózkodás legyen. Ne ideges­kedjünk, mert az kiválthatja a dohányzási vágyat. Ne fe­ledjük, ha valaki két doboz cigarettát szív naponta, a tü­dőrák kilátásai 1:10-hez. a nem dohányzóknál viszont 1:2700-hoz! Barátunkkal újra beszéljük meg leszokási gon­dunkat, szedjük össze akarat­erőnket, mert a délután fo­lyamán jön a legkritikusabb pont. Sokan ilyenkor inognak meg. Vacsoránál már tudjuk, melyik ételeket ne fogyasz- szuk. őrizkedjünk a teli gyo­mortól, mert az elaltat ben­nünket és akaraterőnket is. Az újságolvasás, tévézés tőrbe csalhat, inkább gyors léptek­kel sétáljunk egyet. Zuha­nyozzunk. igyunk folyadékot. Harmadik nap: A kritikus nap! Elővigyázatosságunk egy pillanatra se lanyhuljon. Ha minden a legnagyobb rendben van, figyelmünket kettőzzük meg. Reggel nehogy elfeled­kezzünk róla: masszírozzuk le magunkat nedves frottírtörül­közővel, igyunk minél több folyadékot. Ne siessünk! Ha időben kelünk, jut idő arra, hogy nyugodtan reggelizzünk. Millió és millió embertársunk kapkodva, állva hörpinti fel feketekávéját és falja be mel­lé a péksüteményt. Nem kell csodálkoznunk, hogy felajzott idegrendszerünk megkívánja a cigarettát. És miért ne gyalo­golnánk egy sort munkahe­lyünkig? Ha bármilyen probléma je­lentkezne, ezekben a napok­ban ne vegyük a szívünkre. Ma is sok gyümölcsöt fo­gyasszunk. Ne feledkezzünk meg a B-vitamin bevételéről sem. Barna kenyérben, zöld­ségfélékben, tejtermékekben fordul elő. Reggeli után tüs­tént a levegőre. Ha eddig be­tartottunk minden tanácsot, önkéntelenül is sajnálni kezd­jük azokat, akik még mindig rabjai ennek a veszélyes szen­vedélynek. Ebédnél észrevettük, hogy jobb az étel íze. Miért? A do­hány tompította az ízek érzé­kelését. Sokan jobban érzik magukat annak tudatában, hogy az ártalmas szokás el­igen értékes (és szép!), de úgy néz ki, az sem kerülheti el szomorú sorsát. Öröm az ürömben, hogy ál­lamilag védett fák nincsenek ebben a zónában, de termé­szetesen nagyon • hiányozni fognak valamennyiünknek. Rendezési terv — Lesz-e pótlás, gondol­tak-e már erre? — A fakivágási engedélyt a Maglódi Nagyközségi Ta­nácstól kellett megkérnünk. Az új csemeték telepítésére azonban csak a hosszabb tá­vú programban gondolhatunk. Arról van ugyanis szó. hogy a tornacsarnok építésével párhuzamosan és az átadás után (is) rendezni kell a kör­nyéket. Ügy tervezzük, hogy a strandlejáró a régi és a mostani tűzoltószertár közötti területre kerül majd. Távla­tokban szó van a régi tűzol- tószertár (ma szolgálati la­kás) lebontásáról is. Csak így tudnánk elérni, hogy meg­nyugtatóan rendezzük a kör­nyéket, biztosítsuk az autók közlekedését, parkolását arra­felé. — Térjünk tússzá egy ki­csit a fakivágásokra. Gondo­lom. felkészültek a lakosság ellenállására, rosszalló véle­ménynyilvánítására? — Megértjük az aggályos- kodókat. hiszen fát kivágni sokkal könnyebb, mint újat telepíteni. Az új tornacsarnok építése azonban mindenkép­pen megköveteli, hogy ezeket a fákat kivágjuk. Gondoljuk meg, a 17 millió forintos be­ruházás hosszú évtizedekre megoldja majd a gyerekek (és remélhetőleg a felnőttek) egészséges testmozgását, sza­badidejének hasznos eltölté­sét. Az építkezést alapos mér­legelés után kezdik azon a helyen, a régi iskolaépület közvetlen szomszédságában. — Természetesen rendsze­resen ellenőrizzük majd a ki­vágásokat, mindent megte­szünk azért, hogy a környe­ző fák ne szenvedjenek kárt, s ha lehetőségünk lesz, igyek­szünk megmenteni párat az elején felsoroltakból is. Szükség van rá Kérjük a gyömrőieket, vi­seltessenek türelemmel a fa­kivágások iránt, ertse meg mindenki, a tornacsarnok építése érdekében szükség van erre a hálátlan lépésre. G. J. Kirándulás Autóbusszal Az üllői nyugdíjasklub ki­rándulást szervez Csehszlová­kiába szeptember 23-án, Sahi, Léva útvonalon. A részvételi díj 310 forint, jelentkezni lehet: Béki Fe- rencnénél (Ócsai u. 26.) és Zó- dor Sándornénál (Bimbó u.) délután 4 órától. len harcot folytatnak. Sokat könnyítünk helyzetünkön, ha szigorúan betartjuk az aláb­bi tanácsokat, ha ellenállha­tatlan kívánság gyötör: azon­nal határozzuk el, két percig nem fogok rágyújtani. Ismé­telgessük magunkban: két per­cig kitartok, hiszen ennyit csak kibírok! Húzzuk ki ma­gunkat, lélegezzünk ütemesen mélyeket. Ha letelt a két perc, elhatározzuk, kibírjuk még két percig. És bírjuk is ki. Gondolatainkat tereljük más irányba, meglátjuk, a vágy erősen lanyhul. Tart­sunk ki! NE FELEDJÜK, hogy azok között, akik naponta egy vagy több doboz cigarettát szívtak el és legalább egy éve már nem dohányoztak, az elhalá­lozás felére csökkent dohány­zó társaikhoz viszonyítva. Va­csora után friss levegő és tor­nagyakorlatok, ahogy már megszoktuk. Az esti progra­munkat semmiképp ne mu­lasszuk el! Marczi Ferenc (Folytatjuk) Sportjegyzet Rendet a pályákon! J apunk augusztus 31-i számúban „Labdarúgás után boksz" című írásunk­ban tudósítottunk a Mende —Gyomra MNK-mérközé- sen, illetve az utána történt botrányról. írásunk heves vitat váltott ki mendei ol­vasóink körében, három le­velet is kaptunk tőlük az elmúlt napokban. Az elsőt — VojácsiK Mihály mendei labdarúgóét — szeptember 7-i, hét]ói lapunkban mi is közreadtuk „Pofonok színe és fonákja” címmel. Kifejtette még vélemé­nyei Borbas ... (keresztne­vet nem tudatta) és Szántai Pal, a mendei felnőtt lab­darúgók edzője. Sajnálatos, hogy ezek a levelek alapjá­ban véve ugyan *nem ta­gadják a pályán történteket, a mérkőzés utáni heves ve­rekedést, de egyoldalúan úgy állítják be a dolgot, mintha azért kizárólag a gyömröi játékosok lettek volna a felelősek. Akkori tudósításunkban is leírtuk, a gyömröiek sem riadtak vissza a durva be- lemenésektöl. s az első sár­ga lapot is valóban gyömröi játékos kapta, A vendégjá- tekosoknak azonban nem állt érdekükben a durvás- kodás, a botrányokozás, hi­szen biztos továbbjutónak számítottak. A mendeiek- nek fél tucatnál is több gólt kellett volna rúgniuk, hogy továbbjussanak. Azt gon­doljuk. ezt ők sem gondol­hatták komolyan, mert a két csapat közel egyforma képességű. Az első találkozón, ame­lyen 4-0-ra nyert a Gyöm­Gér József ISSN 0133—S65i (Monori Hírlap) rö. valóban irreális ered­mény született. A hazaiak­nak. minden sikerült, a Men­üének viszont semmi sem. Mendén valóban győzhetett volna akár nagyobb arány­ban is a hazai gárda, de ilyen a foci, a csoda elma­radt. A pályán történteket azonban nem szabad elfe­lejteni, s arra kell töreked­ni, hogy a jövőben ne is­métlődjenek meg. A Monor —Cegléd Körzeti Labdarú­gó-szövetség fegyelmi bi­zottsága is úgy gondolko­dott, amikor két hazai bajnoki mérkőzésre betil­totta a mendei pályát. A Mende—Űri találkozó Sülysápon volt, 4-4 lett az eredmény. Hazai kör­nyezetben bizonyára győ­zött volna a Mende. Az Újszilvás elleni ta­lálkozót is semleges pá­lyán kell lejátszaniuk a mendeieknek. Jelentős be­vételtől esnek el ily mó­don, s nem élvezhetik a ha­zai pálya előnyeit. S mind­ezt néhány heves vérmér­sékletű. meggondolatlan szurkoló miatt. Szónokinak tűnik a kérdés: megérte? Mi a vitát a magunk ré- J széröl, lapunkban be­fejezettnek tekintjük. Arra buzdítunk minden csapatot: sportszerű eszközökkel küzdjenek valamennyi ta­lálkozón. a rendezők pedig tegyenek meg mindent a rend fenntartása érdeké­ben. Csakis így van értelme ennek a szép sportágnak a legalacsonyabb osztályban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents