Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

Nagytarcsa Helyreállított utak Segített a termelőszövetkezet Vannak községek, melyek esetében nem beszélhetünk óriási beruházásról, ha az utak építéséről van szó, hisz e falvak úthálózata néhány­szor tíz kilométer. Egy ilyen községben voltunk útátedá- son. Nagytarcsa a dinami­kusan fejlődő szomszédos községek mellett alig hallat magáról Igaz, nincs reflek­torfényben, de vezetői igye­keznek minden területen lé­pést tartani. A szeptember 9- en átadott útszakaszok mun­kálatairól a tanács elnöke, Csimáné Pócsa Anna tájékoz­tatott. — A Budapesti Aszfaltút­építő Vállalat Ill-as főépítés- vezetőségének dolgozói szep­tember elején vonultak fel gépeikkel a községben a mun­ka megkezdésére, s 9-én át­adták a 6000 négyzetméter területű aszfaltutat. A gyors munka annak tudható be, hogy az eddig jól bevált gyakorlat szerint az útalapot előre, társadalmi munkában a lakosság végezte. A tanács­nak szerződése van a Volán­nal, ők térítésmentesen zúzott követ szállítanak nekünk, ami az alapzat elkészítéséhez szük­séges, így jóval olcsóbban tud­juk építeni utainkat. A most elvégzett munka nagy része helyreállítás volt, valamint a buszfordulók, busz­megállók átaszfaltozása. Pest megyében elnöki utasítás van érvényben az utak állapotá­nak javításáról. Községünk a tervek szerint 1990-ig kap majd nagyobb összeget az Két nap programjai Szeptember 12-én: Gödöllő, művelődési ház: BMX banditák. Ausztrál film, 15 órakor. A képregény története, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Ipar­művészet a gödöllői művészte­lepen, a régi Gödöllő, kamara­kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente története, ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—19 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Gíidöllci kisegítő iskola Önálló bérgazdálkodói jogkörben ELNÖKI MEGHÍVÓ. A szerkesztőségben üzenet várt. Hív az elnök, beszélni szeret­ne velem. Ha hív az elnök, akkor menni kell. Mentem. Mivel menjen az újságíró? Notesszal, tollal fölszerelkez­ve. Mi másra gondolhattam volna, mint hogy az elnöknek közérdeklődésre számot tartó mondandója van, abba akar beavatni. Leülés közben nyi­tottam a jegyzettömböt, mellé tettem két tollat. — Nem kell ez — mondta az elnök, beszél­gessünk csak úgy. — De hát én szeretném, hiszen az önök cégével kapcsolatosan kerin­genek hírek a városban, meg­erősíthetjük vagy cáfolhatjuk őket. Megjegyzésemet válasz nélkül hagyta. Én várakozó üléspontra helyezkedtem. Majd kialakul valami. Az elnök hosszú, töredezett monológot mondott el. Az volt a lényege, hogy minden idejét a vállalatnak szente­li, önzetlenül törekszik fölvi- rágoztatására. Beosztottjai azonban sehogy sem értik meg. Ahányan vannak, annyifelé húznak. És mégis. A néhány évvel korábbi mélypont után szép lassan emelkednek föl­felé. Elmúlt fejük fölül a csőd veszélye. Ámde ez is ke­vésnek bizonyult. Hiába az eredmények, az áskálódások nem maradtak abba, min­denünnen veszélyek leselked­nek az elnökre. De ő nem ad­ja föl. öt olyan fából farag­úthálózat bővítésére, illetve javítására. A mostani beruházást a Szilasmenti Termelőszövetke­zettel közösen finanszíroztuk. Ök az előkészítésben is jó partnerek voltak. A gazdaság nagy tárcsái tanyájához veze­tő út igen rossz volt, itt juh- tartással foglalkoznak, s nagy az út igénybevétele, muszáj volt a tél beállta előtt hely­reállítani. Az úttal kapcsolatos mun­kák kezdéséről a legutóbbi tanácsülés döntött. Ez nem volt Nagytarcsa ez évi tervé­ben, átcsoportosították bizo­nyos összeget a tornateremre félretett pénzből. A társ kerepestarcsai Szilas­menti Termelőszövetkezet ré­széről még nincs vége a mun­kának, hisz az útpadka helyre- állítása ezután következik. Fel­adatuk: szépen elsimítani a még buckákban álló földet, és olyan oldalesést adni a padká­nak, hogy a csapadék leszalad­jon, ne folyjon az út alá. A. M. Aszód Táncverseny Diszkótáncversenvt hirdet az ügyes mozgású fiúknak, lá­nyoknak az aszódi helyőrségi művelődési központ. A tizen­két évesnél idősebb érdeklő­dők október 10-ig iratkozhat­nak fel. A dzsesszbalett-be- mutatóval egybekötött verseny október 16-án, délután öt óra­kor kezdődik. Szeptember 13-án: Gödöllő, művelődési ház: A képregény története, kiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere- pestarésai kj állítótetem műso­ra megegyezik az előző napi­val. Szeptember 12-én és 13-án: Gödöllő, panoráma mozi- video: Ellopták az Eiffel-tornyot. Színes. hangbemondásos francia rajzfilm, 4 órakor. Az időlovas (The Timeri- der). Színes, feliratos, ameri­kai sci-fi. 6 órakor. Kegyetlen utcák (Savage Streets). Színes, feliratos ame­rikai film, 8 órakor. Mindennapi ták. aki ha belefog valamibe, azt nem hagyja félbe. Az órájára pillantott Ne haragudjon, de mennem kell, fontos megbeszélésem van. — JUnézést — mondtam zavar­tan —. tessék csak menni, én csak azért jöttem, mert hívni tetszett. Rám meresztette a szemét; mintha meglepődött volna. Hát akkor a viszontlá­tásra. Azóta sem láttam viszont. Mint később megtudtam, a fontos megbeszélésen jelen­tette be, hogy távozik a cég éléről. A TÖRVÉNY VÉD? Most már jó maguknak, mondta egy tájékozott ember, megvan a sajtótörvény, ezek után nem húzódozhatnak a fejesek a nyilatkozattól. És ha mégis kekeckedne valamelyikük, a törvény megvédi az újságírót. — Hát erre nem is gondoltam. A törvény hatályba lépése után is ugyanúgy szerveztem meg a vállalatok, szervek ve­zetőivel. képviselőivel való ta­lálkozásaimat. mint annak előtte. Azóta sincs másképp, ök néha megemlítik a tör­vényt, komolyan, tréfásan, én egyszer sem hivatkoztam rá. Ä tájékozott ember meg­jegyzése után elgondolkoztam. Mi lenne, ha valakihez a tör­vény szövegével a farzsebem­ben toppannék be. No, akkor Az iskola, az oktatás ősrégi találmány. Mégis, ebben a szolgáltatásban nem csak az ismeretek x változnak, bővül­nek, cserélődnek ki. hanem az elsajátíttatás módszerei is. Ezért van az, hogy a pedagó­gusok folyóiratai a folyamatos változás tükrei. Időnként az egyik módszer kudarcot vall, s esetleg módosítva visszatér­nek a régebbihez. Néhány évig például nem volt kötelező megtanulni a szorzótáblát, mert inkább a logikus gondolkodásra helyez­ték a hangsúlyt. Később kide­rült, a gyerekek se logiku­san gondolkozni, se számolni nem tudnak. Mindez persze nem szabad, hogy visszariasz- szon a kutatástól, az oktatás- fejlesztéstől, mert ezt az élet megváltozott — többre tartott — igényei is követelik. A magyar pedagógia távlati tervei szerint az oktatási in­tézmények eltérő pedagógiai programok közül választhat­nak majd. Az átfogó reformot célzó központi kutatások szer­ves része az úgynevezett ké­pességfejlesztő program, me­lyet jelenleg a Pest megyei, I törökbálinti kísérleti általá­nos iskolában mint bázisis­kolában az ötödik osztály szintjéig dolgozott ki részlete­sen Zsolnai ■■ József1 Apáczai Csere János-díjas oktatásku­tató. Az ott folyó munkát ha­zai és külföldi pedagógusok tanulmányozzák. A módszert követő iskolák működnek Cse­pelen, Halásztelken, Várdom­bon, Szolnokon. Ez az intézmény nemcsak körzeti általános iskola, ha­nem a kutatás és fejlesztés bázisa. Feladatai között szere­pel új programok kidolgozása és innovációs szerepkör betöl­tése, írja A tanító című fo­lyóirat. Lényege az az egész napos program, amelynek so­rán 8—12-ig tanulnak a gye­rekek, 12—14-ig szabadban töltik el a szabadidőt, 14—16- ig pedig szórakoztató tanórák vannak, például néptánc, nép­rajz. sakk. számítástechnika. Magyarországon a gödöllői apróságok most tessék nyilatkozni, föl­teszem a kérdéseket, ön vála­szol. Semmi de, s már húz­nám is elő a törvényt, tessék, látja itt ezt a paragrafust, ennek alapján fog maga kitá­rulkozni. A vezető észbe kap­na, azért vezető, hogy hamar észbe kapjon, hellyel kínálna, csak tessék, állok rendelkezé­sére. Válaszolna. Szép'en. ak­kurátusán. Mondani azonban nem mondana semmit. Azért vezető, hogy bármeddig tud­jon beszélni, anélkül, hogy mondana valamit. De ha a szokásos módsze­rem szerint környékezem meg, akkor kialakul a kontak­tus, s olyasmit is megtudha­tok, amire nem is vagyok kí­váncsi AVATÁS. Amikor megtud­tam. hogy a gödöllői erdészeti központba minden ceremónia nélkül beköltöztek, késedelem nélkül a helyszínre siettem. Az épület állt. A nagy üveg­táblákon benézve meeállaoít- hattam, mösöttük működik a hivatal, időnként emberek tűntek föl, iratokkal a kezük­ben mentek egyik helyiségből a másikba. Az épületen kívül is dolgoz­tak. Az építők. Néztem az ar­cukat. s valami önfeledt nyu­galmat véltem felfedezni raj­tuk. Kimért mozdulattal vé­gezték a dolgukat. Érthető. kisegítő iskola kapta azt a megtisztelő szakmai bizalmat, hogy egyéves adaptációs, kö­vető iskolai működés után kí­sérleti iskolaként vegyen részt a kutatásban, új típusú, gya­korlatközeli gyógypedagógiai programot, alternativ modellt alkothat. Megvalósulhat tehát az az egész napos iskoláról szóló gondolat, melyet az igaz­gató a legutóbbi évzárón fej­tett ki hallgatósága előtt. A létesítendő kísérleti gyógy­pedagógiai általános iskola alkalmazza a nyelvi—irodal­mi—kommunikációs alterna­tív tantervet, valamint a ké­pesség- és tehetségfejlesztő programot az elsőtől a negye­dik osztályig, 1990-ig. Újító szellemével arra vállalkozik, hogy igazolja: az enyhe fok­ban sérült, értelmi fogyatékos gyermekek személyiségfejlesz­tése elsősorban a képességfej­lesztés, tevékenykedtetés kö­zegében ragadható meg. Szükség szerint vállalják a tananyagkiválasztással és el­rendezésével kapcsolatos mun­Ezúton szeretnénk tudni, hogy egy településen belül egy ember vagy család hány tefát köteles fizetni. Vagy­is településfejlesztési? Mert ugyanis itt vagyok jómagam is. aki feladtam egy kérvényt, 1986. december l-jével, ajánl­va, 20 forintos bélyeggel el­látva, a mai napig arra se méltattak, hogy írásban érte­sítsenek vagy valamilyen vá­laszt kapjak. Többször jár­tam bent a tanács pénzügyi osztályánál, a vezetőnél, azt a választ kaptam, majd értesít. Most újra megkaptam az 1500 forintról szóló befizetést. Tulajdonképpen arról van szó, hogy 1986-ban berántot­tak bennünket a 36 000 fo­rintos szennyvízcsatorna-épí­tésbe, mondván, ha akarom, ha nem, akkor is fizetni kell azt, és így mentesülök a teho Az átadás megtörtént, nem kell többé rettegni a közel­gő határidőtől, senki sem fi­gyeli őket árgus szemmel. Így volt a bankszékháznál, a vá­rosházánál is. Oda is beköl­töztek a tulajdonosok, az épí­tők folytatták a munkát. A.z átadás után sokkal job­ban megy a munka. Arra gon­doltam, az építkezéseket az átadással kellene kezdeni. Ki­jelölnék a területet, berajzol­nák a szobákat, a hivatal be­költözne. Az építők minden macerálás nélkül hozzáfogná­nak az alapozáshoz, fölhúznák a falakat, elvégeznék a szak­ipari munkát. Csak azt nem találtam még ki, mikor adják át a kitünte­téseket, prémiumot. Azzal mégsem lehet kezdeni a be­ruházást. GYEREKEK DICSÉRETE. Szólt egy jó szívű ismerősöm, hogy a gödöllői főiskolai meg­nyitóról szóló tudósításban — érthető okokból — nem sze­repelt az ott tanulók szép tet­te. ök vitték be a padokat, rendezték be a közös helyi­ségeket, s milyen szépen, ott­honosan. Járna nekik a nyil­vános köszönet. Érdekel ez té­ged? Nem különösebben, vá­laszoltam. Miért? Azért, mert ha szépen, otthonosan rendez­ték be. ők érzik majd jól. kel­lemesen magukat. Végül is azokat a padokat .vitték be. amelyeken ők ülnek néhány évig, nemde? Kör Pál kát, hogy a tantervvel és a taneszközrendszerrel meghatá­rozott alternatív pedagógiai programot hozzanak létre. A kutatással kapcsolatos többletkiadások. így például a kísérleti pótlék, a kötelező óraszámcsökkentés terhe az évenként jóváhagyott költség- vetés alapján a Művelődési Minisztérium kutatási keretét terhelik. Az ismertetett mun­kában való részvétel feltétele az. hogy a gyógypedagógiai ál­talános iskola önálló bérgaz­dálkodói jogkörrel rendelkez­zen. Az egyik pénzügyminisz­tériumi rendelet lehetőséget ad arra, hogy részben önálló költségvetési intézmény önálló bérgazdálkodású költségvetési szervként működjön. A gödöllői iskola ezt a jog­kört megkapta, s arra is fel­készült, hogy a bérnyilvántar­tásokat vezesse, ezért azok a gamesztől átkerülnek az isko­lához. A továbbiak már a peda­gógusok munkáján múljak. B. G. fizetése alól. Namármost, a Munkácsy úton itt, a szom­szédaim megkapták a mente­sítést, és rólam úgy megfe­ledkeztek, mintha nem'is vol­nék, pedig becsületesen fize­tem minden hónapban, sőt mi több, akik utólag spekuláltak, de csak rákötöttek a háló­zatra, régen megkapták a mentesítésről szóló határoza­tot. Pedig azok nem is nyugdí­jas emberek. Én és a férjem nyugdíjasok vagyunk, de va­gyunk még többen is ezen a részen, azonkívül fizetem még a gázvezeték részleteit is, ami szintén nem kis ösz- szeg, 30 000 forint. Fizetem még az adót, mert van egy örökségem, ami a megosztás miatt két út közé esik, de csak papíron, és így kaptam két helyrajzi számot, így a tefa 1000 forint. Ne­kem ez a telek mindenhogy egy és nem kettő. Miért keil ezeket a dolgokat így tervez­ni, hogy a másik ember éle­tét megkeserítik? Lassan a nyugdíjunk nem elég a fize­tésekre. Mert más is van, amit fizetni kell. Igaz, a ta­nács pénzügyi osztályán, mi­kor egyszer bent jártam, egy munkatrásnő azt mondta, mi­ért nem adom a gyerekeim­nek, és akkor megszabadulok a fizetéstől. Mondtam neki, az vajon mire lenne jó? így kiosztják az embert, nem tu­dom a nevét ennek az alkal­mazottnak, idegen, nem isme­rem. A Hegyesi Mari út és Bla- ha közti szakaszon semmiféle településfejlesztésről nem tu­dunk. Akkor minek fizes­sünk? Még egy dologra szeretném az illetékest felhívni. A He­gyesi Mari út és Hegy út elágazásánál van az ivóvíz- kút, a Kafka-féle teleknél. Most oda tettek egy nagy szeméttartó konténert, köz­vetlen az ivóvíz mellé. A sze­mét már annyi, hogy lassan a kocsik is alig tudnak el­járni, mert odadobálják a konténer mellé, ahová csak lehet. De egyáltalán, kinek jutott eszébe, hogy az ivóvíz- kút mellé tegye a rothadó, bűzös szeméttárolót ? Sürgő­sen vigyék onnan tovább, ahol nincs útban. Kiss Sándorné Gödöllő ■ Szombati jegyzet ■ Boa Ismerősömnek papagáj­eledelre volt szüksége, en­gem küldött érte. Szerkesz­tőségünktől jelentéktelen távolságra van a szaküz­let, nem okozott fáradságot a kérés teljesítése. A bolt­ban megcsodáltam a ket­recekben vevőre váró eg­zotikus madarakat, az ak­váriumokban a tarka dísz­halakat. Kilépve az üzlet ajtaján, mivel el voltam ragadtatva a sajátos áru­készlettől, még a kirakatot is megnéztem. A jobb ol­dalitól visszahőköltem, va­lamilyen nagy hüllő tartóz­kodott benne. Remegő lá­bakkal megkérdeztem az eladótól, milyen szerzet ez az állat. Boa constrictor, hangzott a válasz és ekkor kezdett el igazán remegni a lábam. Hiszen, ez már valami! Óriáskígyó! A szótár sze­rint Dél-Amerika forró égövi vidékein élő nem mérges óriáskígyóról van szó. Nem mérges, de ez különösen ne nyugtasson meg senkit, mert a const­rictor szó azt jelenti, hogy összeszorító, összehúzó. A lexikon világosan kifejti, ezek a hüllők a zsákmá­nyukat körültekergéssel fojtják meg, azután fején kezdve nyelik le. Ezek sem kedvező kilátások. Gödöllőn tehát van — legalább — egy óriás boa, de azt hiszem, nem ettől kell félnünk, jó helyen van. ahol van. Akkori zak­latott idegállapotomban nekem a konsztriktorról a konstruktőr kifejezés ju­tott az eszembe. Tágabb értelemben, mint az erede­ti jelentése, a gépszerkesz­tő, géptervező. Arra gon­doltam, hogy számunkra most nem a boa a legna­gyobb szorító gond, vagy­is vannak más nyugtala­nító jelenségek is. Itt van például a buszpályaudvar, ahonnan érkeztem az állat­kedvelők boltjába. Lapunk­ban képriporttal számol­tunk be az ott tapasztal­takról. Azt még meg sem írtuk, amit külső munka­társunk lejegyzett, neveze­tesen, hogy a pályaudvar betonozásán kívül az épü­letek tetőszigetelése sem sikerült igazán. Ha esik az eső. utáng jönnek a szige­telők. A látottakat senki sem hagyta szó nélkül. A kár nem csak az elpocsékolt anyag értéke, a kifizetett munkabér összege. Ezután is írhatunk arról, hogy az utasok ott közlekedjenek, ahol a kijelölt utakat ta­lálják, ne tapossák le a füvet, a virágot, a fiatal bokrokat. Figyelmezteté­sünkre csak legyinteni fog­nak: hol van ez a kár ah­hoz, amit a rossz munka­végzés okozott! Csak rossz gazdasági helyzetünk miatt senki sem válik jobb munkássá, ve­zetővé. A megoldást másutt kell találni. Nem a helyzet okoz változásokat, hanem a tettek, melyeket a helyzet diktál. A közelben egy régi épü­letet korszerűsítettek. A szobákban lemosták az el­koszolódott festéket, kija­vították a vakolathibákat, a falrepedéseket, új zárat szereltek az ajtóra. Nem kisiparos, hanem vállalat volt a kivitelező. Lassan haladtak a munkával. Va­laki megjegyezte, addig nyújtják, amíg lehet. Nem, szólt egy társam. Nekik ez a tempójuk, erre képesek. Úgymond erre vannak be­lőve. Amilyen a tempójuk volt. olyan lett a minősén is. A vakolat itt-ott már válik, az ajtó javításánál felhasznált késtavasz elő­bukkan — ennek láthatat­lannak kellene lennie. A festékcsík fenn. ahol a falak találkoznak a mennyezettel, az rhndben van. A többi... De ne csodálkozzunk ezen! A szakoktató a kőművesek­nél. festőknél egy hónap­ban keres annyit, mint kol­légája az építőiparban egy hét során. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Akiről megfeledkeztek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents