Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 214. SZÄM 1987. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Beszélgetés a képviselővel A termelésen múlik a jövőnk , Ülést tartott a napokban a Hazafias Népfront városi el­nöksége. Tankó Zoltán nép­frontelnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Kárpá­ti Ferenc vezérezredest, hon­védelmi minisztert, a város országgyűlési képviselőjét, Bállá Jánost, a városi pártbi­zottság első titkárát, Romhá- nyi Andrást, a megyei nép­frontbizottság titkárát és Sós Jánost, a városi tanács elnök- helyettesét. Rendet, tisztaságot Kovácsáé Szabó Veronika városi népfronttitkár tájékoz­tatót terjesztett elő a város rendje, szépítése. tisztasága érdekében végzett eddigi munkáról és a további tenni­valókról. A testület álláspontjaként megfogalmazódott, hogy — noha a városgazdálkodási vál­lalat korszerű eszközökkel tisztítja az úttestet és a jár­dákat, elszállítja a szemetet, háztartási hulladékot, mégis sokak bosszúságára elhanya­goltak, szemetesek közterüle­teink. A polgárok vajmi keve­set tesznek környezetük rend­jéért. tisztaságáért, annak megőrzéséért. A szervezett ta­vaszi. őszi nagytakarítási, lomtalanítási akciók után is­mét megjelennek az illegális szemétlerakó helyek. A lakótelepi lakások lo­dzsáit sokan ruhaszárításra használják, pedig ott virágok viríthatnának. Az utak men­tén, a parkokban, a szanált házhelyeken ember magassá­gú gaz éktelenkedik. Jó len­ne, ha gazdájuk lenne ezek­nek a területeknek, akik lo­csolnák, vágnák a füvet, irta­nák a gyomot. A faültetést is eredményesebbé kell tenni, a csemetéket gondozni. Jól si­került a városszépítő ifjúsági nyári tábor, amely folytatás­ra vár. A városvédő és -szépítő egyesületnek megvannak az elképzelései és a szervező, irá­nyító, végrehajtó társadalmi munkatársai; akik a lakosság bevonásával hajlandók időt és fáradságot áldozni a közös célokért. A népfront folytatja tiszta­sági akcióit, a fásítást, a la­kótelepi házak virággal való díszítésére ösztönöz, ismét megrendezi a városszépítő tábort, s azon lesz, hogy köz­területeinket ne verje fel a gaz. Számos hozzászóló fejtette ki véleményét a témával kap­csolatban. Márkus János. a városvédő és -szépítő egye­sület titkára terveiket ismer­tette és eddigi munkájukról beszélt, melynek keretében értékes lajstrom készült a te­lepülés megőrzendő építészeti értékeiről. Junó László, a vá­rosi tanács munkatársa a te­levízió Natura szerkesztőségé­nek pályázatához való csat­lakozást körvonalazta. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter örömét fejezte ki, hogy részt vehet a népfront ülésén, mondván, hogy szíve­sen eleget tesz máskor is ha­sonló meghívásnak, mert így még alaposabban megismer­kedhet választókerülete min­dennapjaival. Javasolta, hogy szélesebb körben ismertessék a lakossággal azokat a város- szépítési célokat, amelyek megvalósításában a segítségé­re számítanak. Most, hogy az autóbuszállomás kitelepül a Szabadság térről, itt az ideje, hogy azt is rendezzék, és a városhoz méltó, európai igé­nyű központtá formálják. Sós János szerint a parkok indokolatlanul rosszabb ké­pet mutatnak, mint amilyet a rájuk fordított pénz alapján joggal elvárhatnánk. Bállá Já­nos hangsúlyozta, hogy meg kell óvni értékeinket, s pél­daként kell tekinteni azokat, akik törődnek a saját portá­jukkal. A tanács, a pártbi­zottság. a népfront tagjai ne legyenek restek szólni, ha rendellenességet tapasztalnak, mert több eréllyel kell gátat vetni a pusztításnak, a kör­nyezet elcsúfításának. Bistyák Dezső ezredes szerint a vá­rosközpont a település arca, amit igényesebbé kell formál­ni és megóvni. A kormányprogram A testület tagjai a továb­biakban kötetlen beszélgetést folytattak Kárpáti Ferenc or­szággyűlési képviselővel a kormány munkaprogram-ter­vezetével kapcsolatban. Szá­mos kérdés vetődött fel. Az egészségügy helyzetének ala­kulását firtatták többen, szó esett az egészségvédelmi, a népesedés- és a szociálpoliti­kai kérdésekről, a gazdasági reform folytatásáról. Az irá­nyítási rendszer megújulásá­nak szükségességét is felve­tették. továbbá a munkafe­gyelem javításának fontossá­gát. A miniszter elmondta, hogy a kormány munkaprogramja három évre, a parlamenti ciklus hátralevő részére ké­szül, de a célok messzebb mutatnak, mivel a gondok nem oldódnak meg ennyi idő alatt. A költségvetési mérleg hiánya fokozódott az utóbbi időben, és elsőrendű feladat­ként meg kell fékezni az or­szág eladósodását. Az adózás­sal kapcsolatban törvényjavas­lat kerül az Országgyűlés elé. Az emberekben élénk várako­zás él, kézzel fogható válto­zásokat várnak, ugyanakkor a Az eltévedt rendfelszedő Az ittas vezetés környék­beli példatára kimeríthetet­len, úgy látszik, nincs az a szigorú közúti ellenőrzés, ami lényegesen csökkenthetné a baljós előjelű esetek szá­mát. A szeptemberi történetek egyikében Németh Gábor, a törteli Dózsa Tsz állatgondo­zója játssza a főszerepet. Mégpedig azzal, hogy a Ko- cséri úton, közepes fokú al­koholos befolyásoltság alatt állva elütötte az előtte ke­rékpáron haladó ifj. Dobos KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há­lás szívvel köszönjük mindazok­nak, akik ÖZV. PETRENYI ANDRASNE temetésén részt vet­tek, sírjára virágot helyeztek. NEVELT LANYA ÉS CSALADJA. Ferencet, aki súlyos sérülé­seket szenvedett, s a helyszí­nen meghalt. Szintén Törtei, Besnyő-dű- lő. Megyesi Sándor traktoros ittas állapotban vezette munkagépét. Egy álló motor- kerékpárost igyekezett kike­rülni, amikor is a mezőgazda- sági vontatóhoz kapcsolt rendfelszedő gép keresztül­ment az út bal oldalán fek­vő (szintén ittas) Bakos Pá­lon. A ceglédi gazdasági vezető, Tamás István is fogyasztott alkoholt, mielőtt kocsijába ült volna. A horgásztavaknál lesodródott az úttestről, s ne­kiütközött egy, a padkán álló autónak. Néhány méterrel odébb beszakított egy kerí­tést, s egy fának ütközve szakadt vége az utazásnak. kormány most csak az alapve­tő kérdésekben foglal állást. A struktúraátalakítás, a gazdálkodás irányításának esz­köztára kerül előtérbe. A kormány pontos és hiteles helyzetfelmérést készít, ki­mondja; hol tartunk, milyen bajokból kell kilábalnunk. Csak ez lehet a kiindulópont­ja a változtatásoknak. Elha­tározott szándék a gazdasági reform véghez vitele. Ennek érdekében kényszerítő erejű rendelkezéseket is kell hozni. Országos dolgainkról A polgárok joggal várják, hogy az új adótörvénnyel pár­huzamosan bér- és szociális intézkedéseket hozzanak. A bérreformra azonban csak fo­kozatosan lehet rátérni, mi­vel hiányzik az ehhez szük­séges pénz. A gyermekeket nevelő családok és a nyug­díjasok életkörülményeinek romlását megakadályozandó történnek intézkedések. Az is jogos követelés, hogy o haté­konyan dolgozóknak több bért kell adni, mert a termelésen múlik a kibontakozás, a jö­vőnk. Az előttünk álló sorskérdé­sekben őszinte légkör alakul ki, amelyben pontosan kell körvonalazódnia, hogy mit vállal a kormány és melyek az állampolgárok teendői. Jól­lehet a gazdasági élet fellen­dítése áll az előtérben, a meglévő társadalmi kereteket is jobb tartalommal kell meg­tölteni. Nagyobb felelősséggel kell munkálkodni minden poszton. Az országos és a he­lyi ügyek mindinkább a tár­sadalmi fórumokon kialakuló vitákban dőlnek el. Pontosan meg kell határozni minden szinten, hogy ki miért felel — hangzott Kárpáti Ferenc or­szággyűlési képviselő tájékoz­tatója. T. T. Beloiannisz utca Nézhetem magát gazembernek is Amikor megjelentek a fölmérő emberek, a Be­loiannisz utca földszintes házaiban lakók alaphangula­tát a zűrzavar pöttyözle be. Nem tudtak semmiről, sej­tésük sem volt arról, mit és miért mérnek föl a föl­mérők. Hiányzott az elemi információ, mégis telítő­dött (rém)hírrel a környék Ijedtség, homály és indu­latok — semmi bizonyosság. Könyvek sora elemzi az ilyen szituációt. Beloiannisz utca 18. Az Ecseri nővérek egyszer réges- régen már átestek egy ingat­lan-kisajátításon. Mária 81, Erzsébet 79, Janka 76 eszten­dős. Akkoriban a szemközti, azóta eltűnt házat lakták, a Beloiannisz 5-ben, nem kel­lett tehát messzire költözni. Mondta is nekik a tanácsi osztályvezető: nyugodtan hur- colkodjanak át, azt a házat legfeljebb a huszonegyedik században fogják kisajátíta­ni. Sok-sok évvel ezelőtt tör­tént mindez, 1982-ben. — ó, hát egy hajszállal sem volt különb az akkori ■ eljárás. Sőt! Most borzasztó precízen mértek föl mindent. Nagyon aranyos emberek vol­tak, állítólag a Pest Megyei Tervhivataltól meg a Szolno­ki Tervhivataltól. Először tavasszal, március 28-án fél négykor állítottak be. De­hogyis ijedtünk meg tőlük. Mert tíz nappal előtte szólt itt az utcán az ingatlanügy­nök — már csak úgy feketén ügynök ez —, hogy kaptunk-e papírt a honvédségtől, mert hogy a honvédség építene itt házakat. Szóval idejöttek márciusban, végigmentek a lakáson, fölmérték a pár­kány szélességét is. Az egyik azt mondta, állítólag kisajá­títás lesz, de csak úgy 3—4 év múlva. Na — gondoltuk — ilyet már hallottunk. Egy hétre rá megint. Föl­írták egy papírra az összes bokrokat, az orgonát, az ibo­lyát meg a rózsákat. De amolyan rendes úriemberek. Az egyik még fényképezett is, na nem minket. A térké­pen, amit hoztak, rajta volt, hogy 12 méter szélesen kell nekik a terület, és már jövő májusban hozzáfognak a há­zakhoz. Figyelmeztettek, hogy a tatarozásba meg a konyha­festésbe egyáltalán ne vág­junk bele. Nem tudom, mi lesz most velünk, biztosan kell valami házat keresnünk. Ügy mondják, hogy ha ilyen kisajátítás van, akkor a hon­védség segít költözködni. Ad­nak autót. Beloiannisz utca 20. Sze- leczky Jánosné 87 esztendős. Betegsége miatt évek óta nem tud kimozdulni a lakásból. — Először kutat akartak fúrni benn az udvaron. Kér­dem: Van engedély? Nincs. Hát akkor itt nem fúrnak semmit. Nem? Nem! Erre azt mondja nekem: Nem is ma­gyar ember maga! Ügy em­lékszem, a tanácsból jött. De aztán csak nem hagy­tak nyugton. Másodszorra az egész házat akarták fölmérni. Ekkor már a lakóm kérte az írást. Az nem volt. Mondta az az ember, hogy Szolnokról jött, és a tanács küldte ki. Állt vagy egy óra hosszat itt a gangon az asztal mellett, és csak hajtogatta, hogy nincs abban semmi, ha ő föl­mér. Hát jól van, mérjen. Fölírta még az ólat is. Ügy látszik, ez nem volt elég, mert később visszajött azzal, hogy elfelejtette a fákat föl­mérni. Azt meg miért kell csinálni? — kérdeztem tőle. Mert úgy többet ér a ház. De ne idegeskedjen, nem nyúl­nak itt hozzá egy ideig sem­mihez, mert nincs a tanács­nak pénze semmire. A végén meg itthagyott egy névjegy- kártyát, hogy ha valami van, akkor hívjam föl. Hack Mik­ii is történt a kalózzal? Családommal augusztus 28-án a Szabadság filmszín­házban szerettük volna meg­nézni a Fekete kalóz című fil­met. A videofilm kezdésekor kiderült, hogy nincs hang. összeült három-négy ember, hogy megjavítsa, de egyelőre sikertelenül. Egyszer aztán, hogy. hogy nem, valamelyikük Ahol már kukoricáznak Szeptember eleje óta érkezik a vetőmagkukorica alapanyaga a Ceglédi Állami Tangazdaság Kátai úti feldolgozó üzemé­be. Az üzemben jelentős rekontsrukciót hajtottak végre, így ebben az idényben már az új osztályozóval bővített, na­gyobb teljesítményt és megbízhatóbb minőséget adó soron állíthatják elő a szaporítóanyagot. (Apáti-Tóth Sándor fel­vétele) rájött: a hiba az összekötő zsi­nórban van. Az óra 16 óra 40 percet mutatott. Végre el­kezdték a vetítést. Akkor jött a másik meglepetés. A kép minősége egyenlő volt a nul­lával. A kontúrok elmosódtak, az egész színes film egy nagy homályos, kifakult pacnira ha­sonlított. Nem beszélve arról, hogy menet közben még két­szer „elment” a hang. és a függönyt sem húzták szét tel­jesen. néha az arcok felét le­hetett látni. Mindezt a szóra­kozást 30 forintért nyújtotta a filmszínház. De úgy kell ne­künk. Minek akarunk mi ka­landfilmet nézni péntek dél­után, és mért vagyunk olyan igényesek. P. Andrásáé Nézőnk észrevételei nem voltak alaptalanok. Ugyanis az említett napon, az előadás va­lóban csúszott műszaki okok miatt. A hiba keresése 15—20 percet, az elhárítása mintegy 10 percet vett igénybe. Ugyanis az történt, hogy a hangszóró és az erősítő között levő csatlakozódugasz kiol­vadt. Egyébként ez a videoki- vetítő kísérleti jelleggel mű­ködött nálunk. Azt hiszem, minden kísérleti próbálkozás­nál előfordulhat valami tech­nikai hiba. A függöny a kép méretei­nek megfelelően volt széthúz­va. Ami a kazetta minőségét illeti, sajnos igaz. hogy nem egy jó minőségű kópia került hozzánk, ám ezt nem mi vá­lasztottuk ki, hanem köz­pontilag kaptuk. A helyárat szintén a vállalat állapította meg. Négy nap alatt ezerhat- százan nézték meg a kérdéses videoprogramot, eddig sem írásban, sem szóban nem ér­kezett kifogás. Szabó Dániel a filmszínház vezetője Fogadóóra Sós János, a városi tanács elnökhelyettese szeptember 16- án, szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórákat tart a vá­rosházán hivatali helyiségé­ben. lós termelési osztályvezető, Szolnok Megyei Tanács Épí­tőipari Vállalata. Legutóbb meg múlt hét pénteken jöttek, de most is minden papír nélkül. Mond­tam neki, hogy nem engedem be. Nézhetem én magát gaz­embernek is. Annyi mindent írnak mostanában az újságok, felagam vagyok itthon, ha be­engedem, leüt valamivel és ... ★ — Mit szándékozik tenni a városi tanács a szóban forgó területtel? — Egy korábban rögzített beépítési terv a Széchenyi út, Mária utca, Áchim András utca, Beloiannisz utca által határolt részre többszintes házakat képzelt el, olyanokat, amelyek a tíz- és ötszintese­ket átvezetik a családi házak­hoz. Ennek az elképzelésnek a felülvizsgálatakor kiderült, hogy sok telek egyidejű kisa­játításáról lenne szó, s ennek a megvalósítása pénzügyi aka­dályokba ütközik. Le kellett tehát mondanunk a terület nagyobbik részének beépíté­séről. A terv persze nem dőlt össze teljes egészében, de jócskán módosult: megmaradt belőle építési célokra a Be­loiannisz utcai és a Széche­nyi úti szakasz. A többire el­rendelt építési korlátozást föloldottuk — mondja Sói János tanácselnök-helyettes. — Tehát akkor nincs alap­ja a szóbeszédnek? — A városi tanácsnak nincs pénze erre a feladatra, úgy­hogy mi legalább öt évig meg nem nyúlnánk hozzá a terü­lethez. De közben jelentkezett a honvédség azzal, hogy laká­sok számára helyet kérnek. Elmondtuk a lehetőségeket: Beloiannisz utca, Ságvári ut­ca. Széchenyi út, öregszőlők. Ami ebben a pillanatban biz­tos, az az, hogy a Ságvári utcai és a Széchenyi úti rész nem felel meg nekik. Vagyis, ha egyáltalán építkezésbe fognak, akkor a városban a Beloiannisz utca jöhet számí­tásba, annak is a Széchenyi úttól a Sárkány utcáig terje­dő szakasza. De még nem döntötték el, mi sem tudjuk, hogy mi a szándékuk. Ab­ban az egyben állapodtunk meg, hogy ha igényt tartanak a területre, a házak, porták állami tulajdonba vételét a városi tanács intézi. — Csakhogy a fölmérők járják a házakat, nem kis riadalmat keltve. — A szükséges térképek a műszaki osztályon rendelke­zésre állnak. A méretek miatt tehát fölösleges a házakba bemenni. Gondolom amiatt járkálnak mégis, hogy meg­tudják, mekkora vételi ösz- szegre számíthatnak. Ezeket a fölméréseket egyébként, úgy tudom, szolnoki és pesti cé­gekkel végeztetik. — Volt-e akadálya annak, hogy a lakosságot időben tá­jékoztassák? — Mi sem kaptunk a hon­védségtől eddig olyan, a bi­zonyossággal felérő informá­ciót, amelynek nyomán meg­alapozottan tájékoztathattuk volna az ott lakókat. Ráadá­sul nem akartuk fölöslegesen zaklatni azokat, akiket nem érint a dolog. Ha a honvéd­ség döntéséről tudomást szer­zünk, akkor természetesen rögtön megbeszéljük a Be­loiannisz utcaiakkal a továb­bi teendőket, s lesz bőven idő választaniuk a lehetőségek közül. ★ Az információ viszonylagos. Ami a tanácsnak bizonytalan, az a lakosságnak megnyugta­tó (lett volna). Vagyis, hogy a honvédség lakásokat szán­dékozik építeni a Beloiannisz utcában, ám végső elhatáro­zása előtt fölméréseket vé­gez. Ennyi. Ennyin múlott a most tapasztalható zűrzavar. Nem tudom, miként alakul­nak az események, ha Janó még a vörös ingesek támadá­sa előtt értesíti Boka Jánost arról, hogy a Pál utcai grundnak így is, úsv is vége van. mert a grund helyén emeletes házak éoülnek. Ak­kor talán nem lett volna ér­demes összeesanni. és a Ne- meosek... De hát az a Pál utcában történt, emez meg a Beloianniszban. Varga Sándor IíiSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) 4.

Next

/
Thumbnails
Contents