Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

IV.• . , MAGAZIN PEST Mf.fc YEl 1987. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Nemcsak tulipánt, zöldségeket is Olcsón jobb termés Az utóbbi esztendőkben a nagyüzemi zöldségtermelés mindinkább háttérbe szorult, s átadta helyét a kisterme­lésnek. Ez a szerkezeti vál­tozás természetesen előnyök­kel és hátrányokkal is járt. A zöldségpiacon a termékek viszonylag szabad ára gyak­ran irreálisan magas, és az ellenőrzés nehezen megoldha­tó, hiszen a költségek válto­zók. Ellenben minőségi javu­lás is tapasztalható, ami elő­nyös a iogyasztónak. A túl magas költségek és árak megszüntetéséhez sok minden kell, legfőképpen kiváló ve­tőmag. Ezt a célt tartotta szem előtt a holland Sluis en Croot szaporítóanyagokat for­galmazó cég is, amikor az év elején az ácsai Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet terü­letén egy 2,5 hektáros kísér­leti telepet nyitott. Pötörke István. az állomás vezető munkatársa elmondta, hogy ezen a kis területen tucatnyi zöldségfajt, s ezen belül több fajtát vizsgálnak és kontrol­lálnak. Ez már csak azért is fontos, mert a Hollandiából érkező vetőmagokat magyar- országi körülmények közt is ki kell próbálni, s a kellő ta­pasztalatok birtokában a leg­megfelelőbb anyagot tudják nyújtani a termelőknek. A telepen nem csak a cég által termeltetett magokat próbálják ki, hanem hazai és más külföldi vállalatok sza­porítóanyagait is. Ezzel a plusz ismeretanyaggal köny- nyen elérhetik, hogy az ő kí­nálatukban szereplő magok magas termésátlagokkal szol­gáljanak, valamint a külön­böző művelési módokban a legkisebb pénzráfordítással is jó eredményt tudjanak fel­mutatni, s nem utolsósorban az itthoni talajokban elsza­porodó kártevőkkel szemben ellenálló fajtákat kísérletez­zenek ki. A kis kutatóállomáson mindössze 5 ember dolgozik, többségük kertészmérnök, s a locsolástól a vizsgálatokon ke­resztül a traktorszerelésig mindent maguk csinálnak. Ez jócskán csökkenti a kutatások költségeit, s lehetőséget nyújt a szakembereknek arra. hogy szinte a növényekkel együtt éljenek. Nekik az a legfőbb feladatuk, hogy ellenőrizzék a különböző kultúrák növeke­dését, illetve a rendellenes­ségeket. A magok termelte­tését a holland cég oldja meg, az elküldött és feldolgozott eredményeket felhasználva. A telep minden termelő előtt nyitva áll, s így a cég országjáró szakemberei által tartott bemutató napok mel­lett itt is megtekinthetik a kutatások eredményeit, illet­ve kérhetnek szakmai taná­csokat. Az itt dolgozók tevé­kenységének lényege tulajdon­képpen ebben áll, valamint a megvásárlásokhoz szükséges megrendelőlapokkal is ellát­ják az igénylőket. Kis meny- nyiségben az állomáson is értékesítenek szaporítóanya­got, de ez a mennyiség el­enyésző a nagy boltok forgal­mához képest. A kutatóállomás előnyei közt még megemlíthető, hogy az ország szinte minden ré­széről könnyen megközelíthe­tő, s ezért nem is lehet cso­dálkozni azon, ha egy-egy bemutató alkalmával hosszú kocsisorok állnak a bejárat előtt. Az itt uralkodó idő­járás az országos átlagnak megfelel, s így még inkább hű képet kapnak az érdeklődők a holland hibridfajták visel­kedéséről. S végül az is e mellett a telep mellett szól. hogy itt, a növénynemesítő intézetben bemutatott fajták­nál nagyobb választékot ta­lálnak a termelők. A kutatotelep terveiről Pö­törke István elmondta, hogy továbbra is a holland céget szolgálják ki információkkal, illetve a hazai termelők tá­jékoztatását és a jelenlegi fajták továbbfejlesztésével el­látásuk színvonalát szerelnék javítani. A faj- és fajtavá­lasztékot a közeljövőben nem bővítik, s előreláthatóan a te­rület nagyságát sem fogják növelni. Kép és szöveg: Bánsági György Az állomás vezetője a kordonos uborka termését vizsgálja. Dunavarsányi szállítások Egyiptomba Hűsnyúitermeiő komplexum Hoszni Mubarak. Egyiptom államfője a Nílus deltavidékén levő Szán el-Hagarban ünnepi külsőségek között lerakta a Magyarországtól vásárolt hús- nyúltermelő komplexum alap­kövét, s felavatta a magyar technológia alapján elkészült, évi 30 millió darab kapacitá­sú étkezésitojás-termelő tele­pet. Hoszni Mubarak a deltavi­déki Sarkia kormányzóságban lerakta az alapkövét a magyar —egyiptomi vegyes hitelkeret­ből létesülő, évi 1000 tonna nyúlhús termelésére alkalmas komplexumnak. A referencia­telep immár három éve sike­resen üzemel, s ennek kedvező tapasztalatai alapján született meg a mostani, 6.6 millió dol­láros üzlet. Az Agroinvest fő­vállalkozásában, és az Agro- komplex-Agárd, valamint a dunavarsányi Petőfi Tsz be­szállításaival 38 nyúltenyésztő épület, egy — óránként 2,5 tonnás teljesítményű — takar­mánykeverő telep, valamint víztisztító üzem és víztorony készül el magyar művezetés mellett. Az egyiptomi elnök ez alka­lommal ünnepélyesen felavat­ta a tavasz óta eredményesen működő étkezésitojás-termelő üzemet is, amely magyar cé­gek közreműködésével épült, s immár a hatodik az ország­ban. tippnerapMH Bcex crpaH, coep,nHs*ÜTecb! OpraH OMCKoro oőnacmoro KOMmeia KoMMyuMCTHHecKOH napTMM CoBeTCKoro Co»03a m oőnacTHoro CoBeta HapoflHwx flenyTCJTOB r«3«TS 0CHOMM« • Mapre 1917 roA* K’ 207 (20830) CYBBOTA 5 C*CIITHÖ|IJI 1937 r. UeHa 3 Kon. Vendégségben a szibériai Omszkban Baráti találkozó a sajtóházban Omszkban reggel hat óra múlt, Budapesten még csak éjfél utáni egy, moszkvai idő szerint hajnali négy, amikor 4100 kilométeres utazás után — rövid moszkvai megszakí­tással — megérkeztünk nyu­gat-szibériai testvérmegyénk székhelyének repülőterére. Az Omszkaja Pravda és a Pest Megyei Hírlap szerződésben rögzített megállapodása sze­rint, a rendszeresen évente sorra kerülő cserelátogatásai­ban, az idén mi mehettünk az Irtis-parti városba, miután tavaly ők jártak nálunk. S ettől a pillanattól kezdve kéttagú delegációnk számára megindult a „jól olajozott gé­pezet”, az omszki elvtársaink, kollégáink által rendkívül ta­lálóan és nagy felkészültség­gel összeállított program ese­ménysorozata, amely lehetővé tette, hogy az ötnapos villám- látogatás keretében szinte mindenből láthassunk egy ke­veset, ami a legjellemzőbb, legyen az ipar, mezőgazdaság, politikai élet, szociális vív­mány. iskolázási rendszer, nevelésügy, kereskedelem, szolgáltatás — s ki győzné felsorolni valamennyit. Ami a legizgalmasabb Külön gondot fordítottak arra, hogy bemutassák azt, ami ma talán a legizgalma­sabb a Szovjetunióban: ho­gyan halad a peresztrojka, az átalakítás, melyek az új kez­deményezések, további elkép­zelések. Ezekről az elkövetke­ző időkben több riportot ta­lálnak majd lapunkban az ol­vasók. De bizonyára termé­szetesnek tartják azt is, hogy ezeket a riportokat vendéglá­tóink bemutatásával kezdjük, akik az idén márciusban em­lékezhettek meg az Omszkaja Pravda megalapításának 70. évfordulójáról. A látogatás testvérlapunk szerkesztőségében bővelkedett a kedves, bensőséges mozza­natokban, de ugyanakkor iga­zi munkamegbeszélést is folytattunk. Kicseréltük ta­pasztalatainkat. őszintén be­széltünk gondjainkról, prob­lémáinkról. S mindez a glasz- noszty jegyében történt. Hi­szen mindaz, amit egymásnak elmondtunk fejlődésünkről, lapjaink helyzetéről egy nagy tanácskozóteremben, egy ál­taluk sajtókonferenciának ne­vezett eseményen történt. Nemcsak az Omszkaja Prav­da munkatársai vettek részt ezen a kötetlen eszmecserén, hanem az omszki sajtóházban dolgozó más újságírók, a Ve- csernij Omszktól. üzemi la­poktól és a TASZSZ hírügy­nökség, az Izvesztyija, a Szov- jetszkaja Rosszija ottani tu­dósítói. Előzőleg azonban joggal érezhettünk meghatottságot, amikor a szerkesztőségi szo­bákba vezető folyosón nagy magyar nyelvű felirat köszön­tött bennünket. Alekszandr Grigorjevics Jacenko, a lap főszerkesztője, akit már bu­dapesti látogatásáról jól is­mertünk, először egy makett­hez irányított bennünket. Az Omszkaja Pravda címfeje (tudósításunk fölött). A szeptember 5-i lapszámban jelent meg az érkezésünkről szóló tudósítás. Képünkön: a lap vezetőinek és szerkesztőinek egy cso­portja Omszknak ugyanis új sajtó­háza lesz a kilencvenes évek­től kezdve. Itt kap majd ott­hont az ezredforduló előtti év­tizedhez méltó, legfejlettebb technikai színvonalon az Omszkaja Pravda szerkesztő­sége is. Minden hetedik lakos A ház külső körvonalai már alakulnak is a Marx sugár­úton, a jelenlegi székházzal szembeni oldalon. Látható már az épület betonváza és serény munka folyik. A tech­nikai igazgató, aki a munká­latokat irányítja, a makett előtt elmagyarázta, hogyan is készül majd új helyén az Omszkaja Pravda. Fényszedés, komputervezérlés, automati­kusan működő szállítószala­gok, amelyek emberi kéz érintése nélkül juttatják ki a különlegesen, alakított, vára­kozóhelyen parkoló teher­autókra az újságkötegeket, tá­gas, a modern kor követelmé­nyeinek mindenben megfelelő szerkesztőségi szobák, s ki tudná felsorolni a számos korszerű segédeszközt, amely a lapkészítés munkáját majd megkönnyíti, meggyorsítja. Az Omszkaja Pravda jelen­leg 295 000 példányban jele­nik meg naponta. Azt várják, hogy jövőre napi 300 ezer új­ság kerül majd terjesztésre. Az Urálon inneni szibériai te­rületen az Omszkaja Pravda az egyik legnagyobb példány- számú napilap. A megye min­den hetedik lakosa előfizető­je az újságnak, s ez annyit jelent, hogy tulajdonképpen a legtöbb családhoz eljut a lap. Nagy felelősséggel Jacenko elvtárs a már em­lített találkozón erről is be­szélt. De hozzátette, hogy természetesen jól tudják: az Omszkaja Pravda példány- számnövelésének megvannak a határai. Hiszen az emberek más újságot is akarnak olvas­ni. A feladat jelenleg inkább — mint másutt is — a minő­ség emelese. Jobb, színvona­lasabb cikkeket, riportokat kö­zölni az újságban, hogy így megfeleljenek a mai kor kö­vetelményeinek. Ezután áttért a konkrét feladatokra, s szavait egyszer­re intézte hozzánk, magyar új­ságírókhoz és azokhoz az omszki kollégáinkhoz, akik ezen a rendhagyó eszmecse­rén részt vettek. S ez termé­szetes is, hiszen itt is, ott is a jobbítás, a megújulás a cél, a gazdaság korszerűsítése, a demokrácia még szélesebb ki­bontakoztatása, az állampol­gárok nagyobb részvételének biztosítása a közügyekben. Ott ugyanúgy, mint másutt a Szov­jetunióban, az átalakítás, gyorsítás, nyíltság kifejezések­kel jelölik meg ezt a folyama­tot. Jacenko elvtárs mindezek kapcsán a sajtó munkásainak rendkívüli felelősségéről be­szélt, hiszen az emberek tu­datára kell hatni, s meggyőz­ni őket egyfajta új gondolko­dásmód szükségességéről. Mindebben értek el haladást, s az átalakítás már megkezdő­dött. De kialakulnak helyen­ként szélsőségek is, hiszen ez az irányvonal érdekeket is érint. Meg kell tehát helyen­ként küzdeni olyan ellenállás­sal, amely nem mindig nyíl­tan, hanem rejtett formában jelentkezik. A levelek megbecsülése Persze a peresztrojka nem egyik napról a másikra győze­delmeskedik. hanem türelme­sen, mindennapi munkával kell érvényt szerezni neki. Nem könnyű a demokráciát széles­körűen, általánosan kibonta­koztatni, ezt még egyes helye­ken tanulni is kell. De a fej­lődés gyorsításában nagy szere­pük van a munkás-, termelő- kollektíváknak. ök azok, akik kritikus hangnemben megfo­galmazott leveleket küldenek az Omszkaja Pravda szerkesz-' tőségébe. Ezeket a leveleket meg kell becsülni, s nemcsak nyilvánosságot kell biztosítani az azokban foglaltaknak a lap hasábjain, hanem bátorí­tani is e levelek íróit, hogy máskor is forduljanak a szerkesztőséghez; fejtsék ki a peresztrojkával, glasznoszty- tyal kapcsolatos nézeteiket, s így segítsék elő a fejlődést, a jobbítást Bíznak kibontakozásunkban Szovjet kollégáink nagy ér­deklődéssel hallgatták beszá­molónkat a magyarországi feladatokról és a Pest Megyei Hírlap munkájáról. Az ezután hozzánk intézett kérdésekből bebizonyosodott, hogy omszki barátaink értik, milyen prob­lémákkal kell megbirkóznunk és megnyilatkozásaik megmu­tatták: bíznak benne, hogy je­lenlegi nehézségeinken sikere­sen felülemelkedünk. Árkus István Az Omszkaja Pravda az ara­tás napjaiban rendszeresen közli a megye eredményeit mutató térképet. A térképen a 31 járás szeptember 4-i hely­zete látható. A járások neve alatt az első szám azt mutat­ja, hogy százalékosan hol tartanak az aratásban, s a második a hektáronkénti át­lagtermést tünteti fel. ♦

Next

/
Thumbnails
Contents