Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-10 / 213. szám

A fürdővízzel együtt... Egy kálvária ürügyén JOBBAN KELLENE vigyáz­nunk értékeinkre. Első pillan­tásra olyan ez. mintha a villa­moson figyelmeztetnének a zsebtolvajokra. Akikről azon­ban itt szó lesz, nem zsebtol­vajok, mégis meglopnak ben­nünket. A múltat, közös múl­tunk darabjait hordják szét, csonkítják meg. Nem tudom, jártak-e mos­tanában a váci kálváriánál, bár azt hiszem mindenképpen fölösleges leírni az ottani álla­potokat, annyira hozzászok­tunk — hozzászoktattak — az elhanyagolt vagy éppenséggel szándékosan megrongált mű­emlékek látványához. Manap­ság nincs semmi meglepő egy- egy telefirkált templomfalon, ledöntött kereszten, összetört szobron; miért háborodnánk hát fel a kálvária sorsán? Illetve, egyvalamiért tehet­nénk csak: mert pár száz mé­terrel a lakóhelyünktől törté­nik mindez. De már régóta nem háborodunk fel a dol­gok alakulásán, sokkal súlyo­sabb, személyre szabottabb sé­relmeket nyelünk le nap mint nap. Lépten-nyomon packáz­nak velük a hivatalban, csap­nak be a vásárláskor, hogy jön ehhez a kálvária? — kérdez­hetné bárki. Legyen az az egy­ház gondja! Csakhogy nagyot változott a világ. Az egyház lehetőségei korlátozottak; a szinte nagy­üzemi rongálás korában min­den templomot, kápolnát, fe­születet és természetesen kál­váriát továbbra is többnyire a hívek adományaiból tartanak fenn. Ugyanígy mosolyognivalók a módszerek, melyek az egyhá­zi javakat lennének hivatot­tak védeni. A váci kálváriát például tíz éve még egy öreg­ember vigyázta. Vigyázta...? Tisztította az utat és irtotta a gazt. „Szolgálati lakásának ', a volt remetelaknak a tetejét azóta nagyrészt elhordták. Üjabb őr nem jelentkezett. Pillanatnyilag lakatok mentik a menthetőt. Lakatokkal azon­ban nem lehet eltüntetni a szemetet, beüvegezni a kitört ablakokat, újraformázni a szobrok hiányzó végtagjait. És főleg nem lehet megváltoztat­ni egy jelenséget... Mert egy emberöltővel ez­előtt elképzelhetetlen lett vol­na ilyen problémákról írni. Ám egy emberöltő alatt sok minden történhet. Történt, es változott is ... És a fürdővíz­zel együtt repült a gyerek, az egyház helyzetének megválto­zásával egy időben megválto­zott szakrális emlékeinkhez való viszonyunk is. Ezért az­tán nem csodálkozik senki azon, ami a váci kálváriával történik, és történik számtalan kálváriával az országban. Kár, hogy egyre kevesebb szó esik ezeknek az emlékeknek vallá­si jelentőségén túli, igazi lé­nyegéről. Hisz’ r.em egyszerű­en egy rakás tégla, kő. gipsz és üveg pusztul el esetenként, de civilizációnk, kulturális örökségünk is. A múlthoz ve­zető hidat égetjük fel magunk mögött minden kalapácsütés­sel. Ebből a szempontból pe­dig ugyanazon megítélés alá esik egy kálvária, mint mond­juk az esztergomi bazilika. Nem az érték a fontos, in­kább maga a tett. A hozzáál­lás. „VAN TESTI gyengeség, mely a szellem erejéből ered, és szellemi gyengeség, mely a test erejéből ered.” Joseph Joubert, a kétszáz éve élt fran­cia gondolkodó írta ezt vala­hol. Én ennek a szellemi gyengeségnek az okán perelek. Hogy nem értjük meg, mi mindannyian szegényebbek le­szünk így valamivel. Hogy os­tobán és értelmetlenül törnek, zúznak körülöttünk. De nem, a kezeket kell lefogni, el sem szabadna jutni odáig, hogy a kezek felemelkedjenek. Meü a fejünkre száll mindez. Egy majdani történelemkönyv lap­jain világunk találtathatik bűnösnek. A hallgatásért. A közönyért. A nevelésért. Falusy Zsigmond Kcnyvíárszünet 1937. szeptember 16-ig a Ka­tona Lajos Városi Könyvtár­ban a kölcsönzés és az egyéb szolgáltatások festési munká­latok miatt szünetelnek. Az intézmény vezetősége az ol­vasók szives elnézését kéri. HHB MOZIBSOHH Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): szeptember 10-től 13- ig fél 6 és fél 8 órakor — Budapesttel egy időben — mu­tatják be az 1982-ben készült 48 óra című amerikai színes, feliratos bűnügyi filmet. Ren­dezte: Walter Hill. Főszerep­lők: Nick Nolte, Eddie Mur­phy és Anette O'Toole. — Szeptember 11-től 13-ig, fél 4 órai kezdettel, felemelt hely­árakkal játsszák a Szaffi cí­mű színes magyar rajzfilmet. Váci kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): szeptember 10-től 12-ig, este 8 órai kezdettel, felemelt I-es helyáron vetítik a Kicsi, de szemtelen című olasz filmvíg­játékot. Két főszereplője: En­rico Montesano és Vittorio Gassman. — Szeptember 13- án és 14-én a Gyanús árnyak című kínai kalandfilm a mű­sor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Átmeneti megoldás Hová mehet ilyenkor a család? Borzalmas érzés, ha vala­kit kopók üldöznek álmában. Csak fut, fut az alvó ismeret­len, folyosókon keresztül, és mikor végre úgy érzi, meg­szabadult a fenevadaktól, az egész épület recsegni, ropog­ni kezd. részegen táncol a fe­je felett a plafon. Hát még milyen borzalmas lehet, ha az álom a valóságban folyta­tódik. Öregszenek Bár nem vagyok biztos benne, hogy nyolc éve a Ju­hász Gyula utcában kopókról álmodtak, mindenesetre haj- naltájhan az egyik ház úgy recsegett-ropogott, mintha ezer ördög verekedne a pad­láson. A lakók rémülten me­nekültek az udvarra es hord­ták ki a könnyen mozdítható dolgokat. A falak még meg­várták, amíg a hatóság em­berei is a helyszínre érnek, majd nemes egyszerűséggel összedőltek. Hová mehet ilyenkor a csalad? A bútorok egy része a szabadban, a töb­bi a romok alatt. Nem éppen biztató kilátások ... — Többek között ilyen ese­tekben költözhetnek az em­berek átmeneti lakásba. Egyetlen teltétel, hogy a szó­ban forgó ingatlan a tanács tulajdona legyen — m V dja Ernst Miklós, a Váci Varos­gazdálkodási Vállalat főmér­nöke. — Ám alkalomadtán bárki, akár közvetlen életve­szély nélkül otthona elhagyá­sára kényszerülhet. Közbejö­hetnek váratlan, előre kiszá­míthatatlan események . — például süllyedés —, amely­nek az elhárításához szüksé­ges tevékenységek lehetetlen­né teszik a normális életet a házban. Az átmeneti lakások éppen arra a célra szolgál­nak. hogy ez idő alatt is meg­felelő körülmények közé ke­rüljenek a bérlők. Szerencsé­re az igériyjososultságnak nem az iménti két módja — tehát az életveszély és a rendkívüli helyzet — a leg­jellemzőbb. l\fem tudom, ki hogyan ' van a rekordkiserle­tekkel. Mert én sehogy. Amikor a Híradó pergeti le előttem, és látom a szágul­dó autókat, a bőgő motor- kerékpárokat, amint ro­hannak, rohannak és zúg- va-bőQve köpködik benzin- tüdejüket, mindig azt gon­dolom: az ördögbe is, hát hová ez a sietség, hiszen teljesen mindegy, hogy egy perccel később, vagy egy perccel hamarabb érkezünk meg oda, ahová gyalog és esetleg sétálva is eljutunk. Ugyanilyen gondolataim vannak akkor is, ha a rá­dió riportere bejelenti, hogy X. vagy Y. kísérletet tesz a magasugrás világ­rekordjának megdöntésére, Z. pedig arra vállalkozik, hogy rakjanak még egy ki­lót a súlyzójára, mert súly­emelésben ő akar a világ­bajnok lenni. Apám mondogatta vala­mikor, amikor komótosan reggelizett és a gyülekező felhők miatt sietnie kellett volna az árkok közé, hogy a lekaszált széna még a zápor előtt pajtába kerül­jön, mondom, tőle hallot­tam, amint anyámat nyug­tatta: — Lám a föld, amely majd egyszer elnyel mind­nyájunkat, milyen nyugodt és méltóságteljes! És az el­múlás, az enyészet mennyi­re higgadt! Egyik sem siet és füttyent arra a másod­percre, amellyel netán ha­marabb érkezünk meg a folyton őrlő örök malomba. Apám mellett vagyok, amikor egyesek a rekordok megdöntésére tesznek kí­sérletet és természetesen ugyanákkor nem tagadom a naponként tisztességgel végzett munka értékét, egész társadalmunkban be­töltött szerepét és jelentő­segét. Hogy mégis a rekordok megdöntéséről írok, annak pedig egyetlen oka van. Ol­vastam, hogy végre — mennyit várhattak rá egye­sek, s milyen örömmel ve­hették hírét! — hazánkban is akadt egy város, amely ünnepi hetei keretében megrendezte a sörivók ver­senyét. Mondják, sokan voltak, akik kipróbálták az erejüket, ebbéli befogadó- képességüket. Nem tudom, sikerült-e megdönteni vagy megköze­líteni a bajnokok rekord­ját, esetleg a világrekordot. Azt sem tudom, mennyi volt a helyi eredmény li­terben kifejezhető mennyi­sége. Gondolkodom azon is, hogy nemzetközi fóru­mok feljegyzik-e ezt a kí­sérletet és hitelesítik-e majd az elért rekordot. \ em hiszem, hogy min- * den cselekedetünk, próbálkozásunk, amely a plafont akarja elérni, s on­nan megkísérli az egek ostromát, az ember érde­két szolgálja, az ember ér­tékét növeli. Vannak re­kordkísérletek. amelyek az embereket lehúzzák és riasztják. Még azokat is, akik gondolkodás nélkül vállalnak nehéz dolgokat, azokat még inkább, akik fontolva, a kötelességüket naponta elvégezve kíván­ják a sebesség, vagy ha úgy tetszik, a termelés fokozá­sát, az ember valódi érté­keinek felm 'taíá át /’•>ap­rómunkák láncolatából is születhet rekordokat túl­szárnyaló eredmény. F. M. — Hanem ... ? — Átmeneti lakásokat leg­többször az általunk kezelt épületek felújításakor aján­lunk fel az érdekelteknek. Ezeket a felújításokat már természetűiméi fogva sem le­het otüakás közben elvégez­ni. — Arra gondol, hogy any- nyira átfogo, mindenre kiter­jedő munkák folynak ilyen­kor? — Pontosan. Hiszen az épü­letek is öregednek, ezért bi­zonyos időszakonkéht elen­gedhetetlen a szerkezetük át­vizsgálása, korszerűsítése. Ideális esetben harminc éven­ként kellene sort keríteni er­re. Sajnos, egyre kevesebb a pénz. Felújítások helyett in­kább lakótelepeket építenek, ami más szempontból érthető, ha meggondoljuk, hogy a ta- tarozási költségek nemritkán meghaladják egy új lakás árát. Ebből eredően általános tendencia a felújítások évről évre való csökkenése. Sokszor csak az állagmegőrzéssel, kar­bantartással kapcsolatos fel­adatokat végezhetjük el. Ez utóbbihoz viszont felesleges kiköltözniük a lakóknak. — De néha mégis sor ke­rül. erre. Meddig szokott tar­tani ez a kényszerű távoliét az otthontól? — Természetesen minden áz ingatlan állapotától függ. Átlagosan nyolc-tíz hónapot vesz igénybe egv felújítás, de volt, ahol másfél évig tartott. Megtörténhet, hogy egysze­rűen pénzügyi okok miatt hú­zódik a határidő. Igv az Él­munkás utca 2. esetében ta­valy ősszel elfogyott a pénz. fél évig állt ezért a munka. Van ugyanakkor a városban körülbelül hatvan lakás, me­lyeket képtelenség felújítani. Ezekből húsz dúcolt. megerő­sített. Lakóik az új kiutalá­sig jogosultak az átmeneti lakásra. Egyébként négy he­lyen. a Frankel Leó utcában, a Länderer utcában, a Hédi úton és a Tölgyfa utcában összesen ötven lakás felett rendelkezünk. Közülük pilla­natnyilag tíz üres. — Érdekes, amikor ezt a szót hallom: ,.átmeneti”, rög­tön valami kényelmetlen jut eszembe, furcsa, kellemetlen képek társulnak hozzá ... — Sajnos hasonlóan érez az emberek többsége. Gyak­ran azonosítják például az átmeneti lakást a szükségla­kással, ám a kettő között óriási a különbség. A „szük­ség” jelző a legalacsonyabb komfortfokozatot jelenti, gya­korlatilag komfort nélküli la­kást. Az átmeneti lakás ezzel szemben legalább komfortos. Fürdőszoba. konyha. WC mindegyikben található, nagy részük másfél- kétszobás. Mi- éel a felújításra váró épüle­tek sokszor komfort nélkü­liek. esetleg félkomfortosak, előfordul, hogy valaki vissza sem akar költözni a régi he­lyére. Pedig a felújítások el­végzése komfortbővüléssel jár, Költöztető brigád — Ki határozza meg, hova költözzenek a lakók a mun­kálatok idejére? — Maguk az érdekeltek. A felújítás megkezdése előtt a vállalat tanácstermében lakó­gyűlést hívunk össze, melyen az illetékes lakóbizottsági el­nök is részt vesz. Itt ismer­tetjük a tervezett változtatá­sokat és szólunk a kiköltö­zésről. A lehetséges megoldá­sokból mindenki kedve sze­rint választhat, de csak az át­meneti lakások közül. Kivé­telesen előfordult ugyan, hogy egy rokkant, gondozásra szo­ruló öregember a távolabbi átmeneti lakás helyett egy éppen .megüresedő belvárosi­ba költözhetett, ez azonban érthetően más elbírálás alá esett. A lakásváltoztatással járó költségeket mellesleg vállala­tunk viseli. Van ugyan egy költöztető brigádunk, de ha a bérlők saját erejükből kíván­ják a bútorokat elszállítani, a számlák bemutatása ellenében megtéritjük kiadásaikat. Ter­mészetesen mindez a majdani visszaúira szintén vonatkozik. idegen helyen Jól tudom, az ismerős búto­rok ellenére is nehéz egy­másfél évig idegen helyen. Eleinte keresni , keil a kap­csolót, máshogy nyílik az aj­tó, gáncsot vet a küszöb. Az­tán lassan összebarátkozunk a szomszédokkal, megszokjuk az egészet. Jusson csak eszünkbe egy másik átmeneti dolog, a katonaság. Pedig ott még a házfelügyelő sem volt udva­rias ... F. Zs. Jövet teremtő Ez a szeptemberi tanév­kezdés is — mint minden korábbi — más, valamiben mindig eltér a korábbi évek hasonló időszakától. Ez adja a tanévkezdés so­kat sejtető, várakozással teli feszültségét tanulónak, tanárnak egyaránt. Ez a tanévkezdés külön is erősíti az előbbi megál­lapítást, hiszen immár má­sodik évébe lépett a ta­valy bevezetett új oktatási törvény, amely a korszerű, az oktatásügy egészét át­fogó szemlélete mellett, rá­mutatott az oktatásunkban még fellelhető neuralgikus pontokra is. Napjainkban zajlik a társadalmi-gazdasáqi- technikai életünk megúj­hodása, amelyet az / okta­tási rendszerünknek is „le kell képeznie”. A Központi Bizottságnak a közelmúlt­ban elhangzott állásfogla­lása megteremtette az ala­pot arra. hogy az oktatás­ügy az őt megillető helyre kerüljön, hiszen a „jövőt teremtő , termelői ágazat" alulértékelt szerepe nem tenné lehetővé a társadal­mi-gazdasági kibontakozás egyre markánsabban kiraj­zolódó vonalainak erősíté­sét. Az új oktatási törvény szelleme. valamint a Központi Bizottság legutób­bi állásfoglalása olyan tár­sadalmi hátteret nyújthat a magyar oktatásügynek, amely megteremtheti azt, hogy a tudás az őt megil­lető igazi helyre kerüljön, hogy legyen presztízse a jó tanulmányi eredménynek és a? ezt kiváltó szorga­lomnak, hogy a konvertál­ható ismereteink gyarapo­dása a boldogulásnak is jelentős eleme legyen. Így talán eljutunk oda, hogy a tudás — hatalom nemcsak közhelyszámba menő és valóságos tarta­lommal kevéssé átitatott megállapítás lesz. hanem :i társadalmunk „jóléti” foká­nak etalonja is. Br. Bariba Gyula A Taurus beruházása Koromfogadó állomás Környezetvédelmi szempont­ból is kiemelkedő jelentősé­gű beruházás újabb szakásza fejeződött be a napokban a magyar—szovjet határ men­tén. További hat silóval bő­vült a Taurus Gumiipari Vállalat koromfogadó állomá­sa. A négyszázmillió forint értékű létesítmény építését 1933-ban kezdték el, s első hat silóját két esztendővel ezelőtt helyezték üzembe. Az állomás a Szovjetunióból ér­kező, a gumigyártáshoz nél­külözhetetlen ' korom teljesen zárt rendszerű. gazdaságos és környezetkímélő átvételé­re. csomagolására, tárolására szolgál. A most elvégzett bővítéssel inár a vállalati szükségletnél jóval nagyobb mennyiséget is fogadhatnak, s veszteség- mentesen továbbíthatják az anyagot más hazai felhasz­nálók számára. A széles nyomtávú vasúti kocsikhoz épült iparvágánnyal, csoma­golórészlegekkel is kiegészült üzem környezetvédelmi sze­repét érzékelteti, hogy koráb­ban a Taurusnál évi tízmil­lió forintra rúgott annak a korommennyiségnek az érté­ke. ami a ki-be rakodás, szál­lítás során veszendőbe ment. szennyezve a földet, a vizet, a levegőt. AII. század afándéka Még a sokat látott és ta­pasztalt váci anyakönyvveze­tők is őszintén meglepődtek azon a névadó ünnepségen, amelyet a Matheika János munkásőregység II. százada rendezett társuk, Brezovszki István és hitvese három hóna­pos kislányának. Krisztina nagy türelemmel gügyögte vér gig az ünnepséget, amelyen a század parancsnokai és tagjai közül is sokan részt vettek családtagjaikkal együtt. A szá­zad tagjai kerek summát tar­talmazó takarékkönyvet aján­dékoztak a családnak, amelyet Krisztina 18. születésnapja* vehet fel kamatostul. (Ketler Rita felvétele) ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) t Ha fölösleges a sietség Az Gáliért lehúzó rekord

Next

/
Thumbnails
Contents