Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-25 / 199. szám

Népművelők elismerése Azonosulva a jelenkorral A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 198. SZÄM 1987. AUGUSZTUS 25., KEDD Tanácsi bevételek, kiadások Egyensúlyban a pénzgazdálkodás 2 Nagykőrös városának 1987. első félévében 186 millió f forint a bevétele, ebből 168 milliót ki is fizettek. A ta- ^ «ácsi gazdálkodás a szabályozott bevételek kiesése elle- ^ nére biztonságos volt, zavartalanul működhettek a ta- '/f nácsi intézmények, a városfejlesztés eredményei javítot- ^ tálc a lakosság életfeltételeit. A tízmilliónál több társa- ^ dalmi munkaérték jól segítette a célok megvalósítását £ és mérsékelte a kiadásokat. Mindezeket a megállapítá- ^ sokat a városi tanács végrehajtó bizottságának legutób- % bi ülése tette, megtárgyalva a tanácsi gazdaság első fél- Í éves munkájáról szóló beszámolót. Hivatásos népművelőket és a közművelődés fizetetten munkásait ünnepeltük a mű­velődési központban. Dr. Ma­kai Katalinnak, a városi ta­nács MEISO osztálya vezető­jének megnyitóját követően dr. Végh Károly, a Pest Me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója köszön­tötte a mintegy félszáz vendé­get, könyvtárosokat, a mun­kahelyek közművelődési fele­lőseit, s a kultúra egyéb bá­zisain tevékenykedőket. Nemzeti ünnepeinknek, így augusztus 20-nak is sajátossá­ga, hogy eszmeisége a társa­dalom seregnyi vívmányához, sok vonatkozásban egyetemes emberi értékekhez kapcsoló­dik. Így érthető, hogy a nép­művelők napja miért éppen az alkotmány ünnepéhez áll a legközelebb, sőt, nyugodtan mondhatjuk, része annak. Az alkotmány, mint az alapvető emberi jogok egyik dekrétu­ma, magában foglalja a kultú­ra közvetítésének, a kultúra befogadásának elidegeníthe­tetlen jogát, s ha csupán ezen egyetlen kötődési pontot em­lítjük a sok közül, máris meg­válaszoltuk ezt a napokban sokszor felvetődött kérdést. Ebből az alapállásból kiin­dulva kell azután megvilágíta­nunk a gyakorlatot, a tartal­mat, azt, hogy mi is volta­képpen a népművelő pálya lé­nyege. Tevékenységük mércé­je minden időkben az volt, mennyire tudták megérteni és befolyásolni a társadalmi vál­tozásokat, elősegíteni a hala­dást. Napjainkban, amikor a gazdaság, az ideológia, a po­litika, egyszóval a gyakorlat és annak érdekében az elmé­let kényszerű, de törvénysze­rű átértékelése időszakát él­jük, minden eddiginél sürgő­sebben meg kell találni a vá­laszt arra: hol és mit kell tennie a ma népművelőjének a társadalmi problémák meg­oldására, az új folyamatok szülte feszültségek feloldásá­ra. Feltétlenül újfajta sztereo­tipiára van most már szükség, azaz a népművelői hivatásnak azonosulnia kell a jelenkor társadalmi, gazdasági folya­mataival, hogy felismervén a célokat, feladatokat a maga módján, a maga eszközeivel beépíthesse az egyes embere­ken át a közgondolkodásba. Hatalmas követelmény ez, cseppet sem könnyű a népmű­velő élete, s bár tiszteletre méltó az a segítség, amit a kulturális élet fejlesztéséhez a társadalom aktív önzetlen tagjaitól kapnak, ez összessé­gében mégis kevés. Ugyanak­kor az állami, tanácsi költ­ségvetéseknek bizonyos fokig a mostohagyereke a kultúra. Meglehet, problémamegköze- lítésünik ez esetben nem a he­lyes irányból történik. Vitányi Iván szavaival: Nem az a kérdés, mennyi pénz kell a kultúrához, hanem az, mennyi kultúra kell a pénzhez. A társadalom értékrendjét az mutatja meg, mire helyezik a hangsúlyokat, s ahol a pilla­natnyi értékek kerülnek a közérdeklődés fókuszába, ott „Egyedül élek itt a Földön, csak úgy együtt a többivel" — írja Jeszenyin egyik versé­ben. Sajnos sokan érzik e gondolatok igazságát és bi­zony rendre szenvednek is tő­le. Bizony számtalan esetet hallunk, látunk, hogy ebben a kapkodó, rohanó világban nincs időnk és erőnk, hogy mások segítségére legyünk, vagy hogy a magány érzését feloldjuk. A segítőkészség, a másakért való önzetlen csele­kedetek ritka eseménynek számítanak, s az újságok ha­sábjain gyakrabban találko­zunk negatív példákkal, mint pozitívokkal. Ezért kívánkozik az alábbi történet a nagy nyilvánosság elé, hiszen „em­berségből példát” egyre rit­kábban látunk. Edit néni mindig egyedül élt, de választott szülésznői hivatása számtalan ismeret­ségnek lett a forrása. ÉLetem legszebb és legnehezebb pilla­natában nekem is szaktudását, szeretetét, biztató és nyugtató szavait adta. így tett rendre félő, hogy eladják a holnapot, azt, aminek fogadósára a tár­sadalmat felkészíteni a nép­művelőknek is feladata. Ezernyi kívánság inspirálja munkájukat, nem is csoda, ha gyakran a parttalan sodródás érzete keríti őket hatalmába. Ezt leküzdeni a kibontakozás­sal, közelebbről a szakmaiság elmélyítésével lehet. A nép­művelőket kevésbé bántja, hogy sok a dolguk, inkább az, hogy gyakran tehetségüknek szintje alatt vannak foglalkoz- tatva. Ezzel bizonyos fokig összefügg az említett szét­szórtság. a mindenkori vezetés viszonyulása is, amely akkor becsüli meg őket igazán, ha mindig értelmes szakmai fel­adatokat ad számukra. A nép­művelők munkájának kont­rollja pedig a társadalom visszajelzése, annak tartalma mutatja, mennyire látszanak visszatükröződni benne a kö­zösségek valós érdekei. Az ünnepség további részé­ben az Állami Zeneiskola ta­nárai adtak műsort a zenemű­vészet klasszikusainak művei­ből. majd elismeréseket, jutal­makat adtak át a város és vonzáskörzete kulturális életé­nek formálásában több éven át kiemelkedő szerepet válla­lóknak. Előző nap a megyei ünnep­ségen vette át a Szocialista Kultúráért kitüntetést Gotzián Lászlóné dr., a városi párt- bizottság titkára. Id. Rácz Jó­zsef festőművész-tanárnak né­hány órával előbb betegágyá­nál adták át ugyanezt a ma­gas elismerést. A művelődé­si miniszter Kiváló Mun­káért kitüntetésben részesítet­te dr. Szabó Attila, a levéltár, Halmi Ildikó, a városi könyv­tár, Détári Endréné, a kon­zervgyári üzemi könyvtár munkatársát, Langer István- nét, az Arany János iskola tanárát, Nyíri Lajosnét, a népművészeti kör vezetőjét és Hadas Évát, az egészségügyi intézmények kultúrosát; s to­vábbi huszonöt hivatásos és társadalmi munkában dolgozó népművelő részesült jutalom­ban. Augusztus 17-én Baumann Gáspár edző irányításával a Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi férfi kosárlabdásai meg­kezdték felkészülésüket az 1987—88. évi NB Il-es bajnok­ság küzdelmeire. A kéthetes edzőtáborozás színhelyét meg­változtatták. A Petőfi iskolai tornacsarnok garanciális ja­vítása nem fejeződött be. s ezért a Toldi tornacsarnokba tették át az erőgyűjtés helyét. A felnőttválogatott Karagits Miklós és az ifiválogatott Simon Sándor a patinás múl­tú fővárosi szakosztályban: a Ganz-MÁVAG-ban folytatja pályafutását, Pomázi Péter pe­dig Szarvasra igazolt. Három fiatal, 1967-es szüle­másokkal is, mert önzetlenül, belülről fakadó indíttatásból ő csak így tudta elképzelni a munkáját. Így gyűlt köréje egy „nagy család”, s ebből adódóan lett számtalan helyen „pótnagymama” is. A mindig tevékeny, vidám, jó humorú és valóban segítő­kész Edit néni családtaggá vált sok helyen. Legutóbb is egy kérésnek tett eleget, de hazafelé tartva elesett a ke­rékpárjával — ekkor komo­lyan megsérült a gerince. Egy éppen arra járó olyan férfi segítette hazáig, akinek a lá­nyát először Edit néni tartot­ta a kezében. A Dózsa György úti ház lakói összesereglettek, de nem kíváncsiságból, hanem segíteni akarásból. A házban lakó két orvos és feleségeik be-benéztek a mozgásában jó­részt korlátozott betegre.^ A szomszédok és ismerősök megosztották a feladatokat: ki mosott, ki takarított, ki főzött. Egymásnak adták a kulcsot, nem hagyva sorsára Edit né­nit aki szokásához híven Korszerű sertéstenyésztés A Ceglédi Állami Tangaz­daság tevékenységében meg­határozó szerepe van a ser­téstenyésztésnek. Évekkel ez­előtt az ország egyik nagy sertéshústermelő üzeme Cse- mőben épült föl. A gazdaság vállalati tanácsa most úgy döntött, hogy jelentős re­konstrukciót hajtanak végre. A munkálatokhoz és az új gépek, berendezések beszer­zéséhez saját pénzük kiegé­szítéseként állami támogatás­ra és kedvező hitelfelvételek­re számíthatnak. A változta­tások nyomón fokozódik az üzem eredményessége, ener­giatakarékos technológiát ho­nosítanak meg, magas színvo­nalú nyugati gépekhez jutnak és a melléktermék hasznosí­tását is lehetővé teszik. A nehezen beszerezhető szóját részben az állati fe­hérje feldolgozásából szárma­zó húspéppel helyettesítik. Lépcsőjáró kocsi Mozgássérültek helyváltoz­tatását megkönnyítő kocsi húszdarabos próbaszériája ké­szült el a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat leány- vállalatánál, a salgótarjáni Hővillnél. A kocsit az ugyan­itt amerikai licenc alapján ké­szülő lépcsőjáró targonca át­alakításával konstruálták meg. Az eredeti szerkezetet egy hát­támlás ülőkével és biztonsági övvel egészítették ki. Ezek segítségével a benne ülő sze­mély teljes biztonságban érez­heti magát, s ha a kocsit egy ember tolja, nemcsak sík te­repen haladhat vele, hanem lépcsőn is. A prototípust a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete véleményezte, en­nek megfelelően kisebb mó­dosításokat hajtottak végre rajta, s ugyancsak Budapes­ten próbálják ki a kocsi próba­szériáját. A nagyteremben: Három férfi, egy mózeskosár. Színes, szinkronizált francia filmvíg­játék. Előadás csak 6 órakor. A stúdióteremben: Gond­viselés. Színes magyar film, fél 6-kor. tésű játékost a körösiek vi­szont átigazoltak a MAFC-tól, valamint egy rutinos, tungs- ramos játékos is a körösieket erősíti majd. A fővárosban két termet bérelnek az ottani kosáriabdások kedvéért, aki­ket ott Üjhelyi Gábor edz. Ütőképes, fiatalodó csapat ki­alakítását tartják most fontos­nak, ezért inkább a fiatalokat szeretnék játszatni. Hosszabb távra is gondolva, a csapat súlypontját igyekeznek Nagy­kőrös felé hozni. A toldis edzőtáborozás ke­retében megmérkőznek majd a csepeli sportolók vendégei­ként szintén városunkban tar­tózkodó csehszlovák zsolnai kosarasokkal. A Brno melletti igyekezett tréfával elütni a vele való történést, abban a reményben, hogy felépülése gyors lesz. Nem így történt — a ceglé­di kórház baleseti osztályán fekszik jelenleg is. E sorok írója és még sokan mások rendszeres látogatóként to­vábbra is törődnek vele, ag­gódnak érte és őszinte gon­doskodó szeretettel veszik kö­rül. Mindnyájan hisszük, hogy a törődő szeretet ilyen érez­hető melegsége olyan lelki té­nyező Edit néni számára, amely jelenlegi elesett állapo­tában erő és bizakodás a gyó­gyuláshoz, a mielőbbi hazaté­réshez. „Mert egyedül meghal szívünk nagy árterein, amiért élni érdemes, mert egyedül a küszködés szép szele kifullad az égen. Ránk térdepel és gúzsba köt a bánat, a szív nem dobban többé forró ró­zsákat.” Edit néni, aki annyi kis­gyermek életbe lépésének volt segítő tanúja, a Váci Mihály megírta képzeletbeli rózsák sok-sok szálát kapja vissza — megérdemelten, mint szülész­nő és mint ember. Sz. J. A végrehajtás a vártnál kedvezőtlenebb hatások mel­lett történt, összesen, külön­böző okok miatt, körülbelül tízmillió forinttal csökkent a bevétel, emiatt ugyanennyi gazdálkodási előleget kellett felvenni. Erre viszont 7 szá­zalék kamatot kell fizetni, s ez a második félévben feszült­ségek forrásává válhat. Az előző év végén kialakult hely­zet következményeként több feladat pénzügyi rendezése is 87-re csúszott át. Ezek közé tartozik például a téli fagy­károk megszüntetése, illetve kerékpárút építése. A szabályozott források tel­jesítése még a 34 százalékot sem éri el, aminek a városi és községi hozzájárulás, valamint a béradó be nem fizetése az oka. A településfejlesztési hozzájárulásból 703 ezer fo­rint a bevétel, ám ez a ter­vezettnek csak 3.5, százaléka. Elmarad a tervezettől az üt­és közműfejlesztési hozzájáru­lás is, az elmúlt évi építések után a közműadó kivetése fo­kromerizi cseh-morva bará­taink rövidesen néhány napot töltenek városunkban, s szep­tember 4-5-én is mérkőznek a kinizsisek velük. Szeptember 11—13-áig pedig Kecskeméten, a Hírős Kupa viadalán vesz­nek részt férfi kosárlabdá- saink. Mint ahogy Vailand Tibor technikai vezetőtől megtud­tuk, az 1987—88. évi NB Il-es kosárlabda-bajnokság szep­tember 26-án kezdődik. A kö­rösiek kettős és valamennyi hazai mérkőzésüket szombat délután kívánják rendezni úgy. hogy a női találkozókat 15.30-kor és a férfiakét 17 órai kezdettel játsszák. A végső, programegyeztető ligaértekez­let szeptember elején lesz Budapesten. A következőkben idézünk a Magyar Kosárlabda-szövet­ség NB Il-es szakosztályokhoz küldött körleveléből. „Hivat­kozással az előző ligaértekez­leten elhangzottakra, közöljük, hogy a bajnokság kezdési idő­pontját egy héttel eltoltuk (szept. 26.), s januárban is egy héttel később folytatjuk és a play off rendszerű rájátszást (ebben az osztályban most vezetik be először) is módo­sítani fogjuk. Az időpont­egyeztető ligaértekezleten a bajnokság befejező rendszerét (feljutás-kiesés) ki fogjuk hir­detni. A megállapodásnak meg­felelően. a férfiak 10-es, a nők pedig 8-as csoportokban játszanak az első szakaszban.’ A körösi férfiak a múlt évi teljesítmény alapján a „közép A", a nők a „közép B ’-be kerültek. KEDDEN Labdarúgás. Kecskemét: KSC ifi—Nagykőrösi Konzerv­gyár Kinizsi ifi, barátságos mérkőzés. Természetjárás a Tiszán: a Toldi országjáró diákkörösök kajakos túrája. S. Z. lyamatban van, de ez csak a második félévben fut be. Az első félévben 27 építési telket értékesítettek a város­ban, egy telek átlagára 104 ezer forint. Az önerős befize­tések közel 1.7 millió forintot tesznek ki. Különféle célfel­adatokra összesen közel 900 ezer forintot utaltak át a ta­nács számlájára a jó koor­dinációs munka eredménye­képpen a különböző vállalatok, intézmények. A kiadások összege 135 mil­lió forint, s ebből az is meg­állapítható, hogy a gazdál­kodásra az ésszerű takarékos­ság volt a jellemző, ugyanak­kor kommunális feladatokra máris 60 százalék a teljesítés. A városi közlekedésre 5.6 mil­lió forintot adtak ki. Az okta­tási, közművelődési és sport- feladatokra 79 millió a fel- használás, s ebből csakis szi­gorú takar.^kos^úggal lehet a feladatokat megoldani. A ga- mesz fedezethiány miatt nem tud megoldani 1.6 milliós ál­lagmegóvást. Érdemes megnézni, hogy milyen fejlesztések és meny­nyiért valósultak meg az első félévben. összességében a módosított tervhez képest 33 százalékos a teljesítés. A köz- világítás javítására félmil­lió forintot költöttek, befeje­ződött a Szabadság téri park közvilágításának szerelése. A Hősök terén fog ez folytatód­ni. A KFKI folyamatosan szál­lítja a Démász telemechanikai A Kecskeméti Borgazdasá­gi Kombinát körösi szeszfőz­déjében a múlt félévben 15 ezer hektoliterfok mennyi­ségben főztek pálinkát, ami nagyjából azonos a korábbi hasonló időszakok teljesítmé­nyével. A feldolgozásra váró taValyi cefre ebben a hónap­ban még kitart, azt követően a friss alapanyag érkezéséig, a szokásos műszaki karban­tartáshoz fognak a város szé­li üzem munkásai. A múlt hetek kánikulai központjába a számítógépe­ket. A közlekedésre 8,2 milliót költöttek az elmúlt évről át­húzódó számlák kiegyenlítésé­re. Az idén 9,2 milliós a szer­ződés, s ebből az első félév­ben 5651 négyzetméter új út épült meg a Tisza, a Vági Ist­ván, a Szivárvány, a Csalo­gány, valamint a Vajda Já­nos utcában. Talán a legtöbbünket a víz­ellátással kapcsolatos kiadá­sok érdekelnek, ennek csak az előkészítése történt meg. Az építési szerződést megkötötték a PVCSV-vel, s átadták a munkaterületet. A beruházás 12 millió forintba kerülne, s erre a tanács hitelt szeretett volna felvenni. Tavaly 7 mil­lió forintot már kaptak is, azonban a hiányzó 5 millióra eddig nem volt lehetőség. Az első félévi gazdálkodás tapasztalatai alapján az év hátralévő részében szükséges a terv átfogó felülvizsgálata, hogy megmaradjon a pénzügyi egyensúly. Ezzel egy időben a jövő esztendei tervet is újra kell gondolni és át kell ér­tékelni. A szakemberek alap­vetően két irányt jelölnek meg. Egyfelől be kell fejezni a vízműfejlesztést, s ehhez pótlólagos hitelforrást kell biztosítani, másfelől a Kinizsi útijai iskola .építési, ütemét mérsékelni kell, s el kell ha­lasztani a Balatonakali úttö­rőtábor . beruházását. Mind­emellett az is nagyon fontos, hogy átfogóan felül kell vizs­gálni az intézmények műkö­dési feltételeit és meg kell szüntetni a még mindig meg­lévő bázisszemléletet. A tanácsi és intézményi ve­zetés az eddigieknél szorosabb együttműködését igényli a ki­alakult helyzet. Maradéktala­nul érvényesíteni kell a prio­ritásokat, s ki kell iktatni a részérdekeket. B. O. időjárása miatt a szikvíz­gyártó részlegben még a sza­bad szombatokon sem szüne­telt a munka. Naponta 25— 30 hektolitert töltöttek üveg­be. ballonba a gyöngyöző italból. A kombinát márka­üzemének körösi kirendeltsé­gén is jócskán megugrott ek­kortájt a forgalom, de sze­rencsére az utánpótlás soha nem akadt el. íSSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Sok-sok szál rózsa A bajnokságra készülnek a kosarasok iárkábél nyolcféle Mindig volt utánpótlás Blokmet Dezső és Krenyóci Mihály szállítókat szó szerint epekedve várják a melegben szomjazok. Fürge teherautójuk­kal állandóan úton vannak, napjában 20—25 hektoliter szik­vizet szállítanak ki a város különböző pontjaira. (Varga Irén felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents