Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

is«*?* A PEST MEGYEf HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 19., SZERDA Fejlődő intézmények Jól szolgálják a közművelődést A zeneiskola hangverseny- termében ünnepségre gyűlt népművelők a Himnusz el- éneklésével teremtettek méltó keretet összejövetelüknek, majd Plangár Juditot hall­gatták meg, aki Lengyel Jó­zsef prózájából mondott el egy szép részletet. A vonzás- körzet népművelőinek napi eseményén megjelent Podma- niczki István, a városi párt- bizottság titkára, dr. Csen­des Béla megyei vezető szak- felügyelő, Fekete Antal, a vá­rosi tanács elnöke, Kovácsné Szabó Veronika, a népfront városi bizottságának titkára és Tolna Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára. A jelenlévőket dr. Szabó Alfréd, a városi tanács mű­velődési és sportosztályának vezetője köszöntötte, majd Illés Ferencné, a Közalkal­mazottak Szakszervezete vá­rosi bizottságának titkára mondott beszédet, amelyben a város és vidéke közművelődé­si helyzetét, az itt dolgozó könyvtárosok, muzeológusok, mozisok, kultúrházi szakem­berek és közvetlen segítőtár­saik munkáját méltatta. Szavaiból kirajzolódott a vidék művelődési lehetősé­geinek képe. Cegléd központ jellege mind jobban érvényre jut az utóbbi időben. A Kos­suth Művelődési Központ színháztermének felújítása után az épület oldalszárnyát is tatarozták. A renoválás, részlegek átalakítás eredmé­nyeként a földszinten helyet kapott a Ceglédi Galéria ki­állítóterme, az emeleten pó­diumelőadások rendezésére alkalmas kamaratermet ala­kítottak ki. Ezekben a napok­ban veheti birtokba a közön­ség azt az egykori polgárhá­zat, amely Ceglédi Kaszinó néven nyitotta meg kapuját. A gyermekkönyvtár elhe­lyezése a piactérről csupán idő kérdése. A Gubody utcá­ban az egykori KlSZ-bizott- sági épületben kap alkalma­sabb helyet. A két új biblio- busz sokat javít a lakosság könyvellátásán mind a város peremkerületeiben, mind a közeli községek külterületén. A Kossuth Múzeumban az utóbbi időben változás ta­pasztalható a népművelési te­vékenységben, nyitottabbá vált az intézmény és erősö­dött kiadói tevékenysége. A Szabadság filmszínház új szolgáltatások, próbálkozások egész sorával rukkol elő. Igaz, a községekben leg­feljebb közepes feltételek között dolgozhatnak a nép­művelők, de tartalmas mun­kát végeznek, a személyi fel­tételek megvannak. Ugyan­akkor az sem hallgatható el, hogy az alacsony kereset, a lakáshiány, a pihenő- és ün­nepnapokat is igénybe vevő kötetlen munkaidő nem vonz­za a fiatalokat a pályára. A városi tanács művelődési és sportosztálya osztályveze­tői dicséretben részesítette Farkas Albertnét, a városi könyvtár gazdasági ügyinté­zőjét, Füzes Szilárdat, a tör­tek művelődési ház igazgató­ját, Molnár Lászlót, a dán- szentmiklósi művelődési és sportház igazgatóját, Fodor Pétemét, a . ceglédberceli környvtár vezetőjét, Molnár Jánosnál, a csemői klub­könyvtár vezetőjét és Kósik Benönét, a Kossuth Művelő­dési Központ gazdasági cso­portvezetőjét. A ceglédi művelődés aranykönyvébe ez alkalom mai Ottohál Vilmos neve ke­rült be, aki a városi tanács pártalapszervezetének titkára és a családi iroda vezetője. Az erről szóló okiratot Feke­te Antal tanácselnök adta át. Az ünnepség irodalmi és zenei összeállítással folytató­dott, melynek keretében Sza­bó Gyula színművész önálló műsorát adta elő, amelyet a közönség hosszan tartó taps­sal jutalmazott. T. T. Alkotmány Kupa-torna Eseményekben gazdag a következő napok sportműso­ra. A tömegsportversenyek mellett megrendezik a Veres Jáno.s-emléktornát labdarú­gásban. Csütörtökön: a vasutas sporttelepen: Tömegsport: Ti­zenhat csapat nevezett be az idei Alkotmány Kupa kispá­lyás labdarúgótornára. A cso­portmérkőzéseket követően Paprikából savanyúság A meggy feldol­gozása után szele­telt paprikasaláta készült a Nagy­kőrösi Konzerv­gyár ceglédi üze­mében. Szocialis­ta exportra száz­ezer 5/4-es üve­get töltöttek meg. Fent: Szűcs Jó­zsef targoncával viszi a feldolgozó gépsorra az alap­anyagot. Lent: a töltő- asztalon Németh Péterné és Zsilik Zsuzsanna dolgo­zik. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) ezen a napon a döntőkre ke rül sor fél 9-től. Szombaton: Vasutas sport­telep: Labdarúgás: A* Ceglédi VSE ebben az évben is meg­rendezi a Veres János-labda- rúgóemléktornát. A 10—12 éves fiatalok kétszer tizenöt perces mérkőzéseket vívnak, a helyezéseket körmérkőzéses formában döntik el. Reggel 9 órától az alábbi sorrendben játsszák a mérkő­zéseket: Ceglédi VSE—Loko motív Prága, Nagykőrösi Ki nizsi—Dánszentmiklós, Cégié di VSE—Nagykőrös, Prága— Dánszentmiklós, Nagykőrös Prága, Dánszentmiklós—Cégié di VSE. Városi tornacsarnok, kézi labda: Az őszi első, a Ceglédi Közgép NB I B-s férfi kézi labdázói csak most kapcsolód nak be a bajnoki pontvadá szatba. A korábban elhalasz tot.t mérkőzéseiket későbbi időpontokban játsszák le. Az őszi premieren 18 órakor Nyíregyháza látogat Ceglédre Gyermekkorom színhelyén a legtöbb családnál a .háztar­tással összefüggő tennivalók­nak valami sajátos hangula­tuk volt. Ilyen volt például a disznóölés, a szüret, a ke­nyérsütés. Még ma is érez­ni vélem a frissen sült cipók meleg illatát, a tejfölös lán- gos finom ízét. Gyerekként ott toporogtam nagyanyám mellett a teknőnél és a ke­mencénél, amíg mindennapi kenyerünk ki nem sült. Ezek az emlékképek villan­nak fel bennem. amikor Abonyban a Nép úton, Bodócs János portáján ezeket az ősi teendőket ismét sikerült átél- Felesége azon kevesek közé tartozik, akik több mint húsz éve otthon, házilag sü­tik a kenyeret. Tizenkét esz­tendős volt, amikor a nehéz munka titkát megtanulta. Édesanyja váratlanul kórház­ba került, így rá hárult az egész háztartás gondja-baja, vele együtt a kenyérsütés is. Mostanában ő látja el ke­nyérrel a két lányát és ve- jét, a fiát és a saját háztar­tását. A négy családnak he­tente egy-egy 7 kilós cipó ké­szül. Ez a mennyiség az újabb sütésig rendszerint ki­tart, és ízét, zamatát mind­végig megtartva fogyasztha­tó. De — mint a háziasszony­tól hallottam —, ha valami ok miatt nem fogyna el, még tíz nap múlva sem kell a ma­lacnak vagy a csirkének ad ni. — A tizennégy nap szava­tolt idő — szögezte le Bo­dócs Jánosné. — Mit gondol, amit az üz­letben kapunk, az miért nem ennyire elálló? — Mert kevésnek jobban meg lehet adni a módját — hangzott a rövid válasz. Egy sütésnél 16 kiló lisz­tet, 2—3 forint értékű élesz­tőt, 3 kiló burgonyát használ fel. Ez utóbbitól lesz igazán puha és foszlós. A munka mindig előző este kezdődik. Megfőzi a krumplit, megszi­tálja a lisztet és kovászt ké­szít. A dagasztásra másnap reggel kerül ’ sor. Erre a célra ?s a tészta tárolására egy kü­lön, fából faragott teknót használ. A művelet után sűrű. fehér masszát letakarja és pihenni hagyja. — Amikor megkel, begyúj­tok a kemencébe — sorolja. — Tapasztalatból tudom, mennyi tüzelőre van szükség, annak felét elégetem. Ezután következik a szakítás, ami nem egyéb, mint 7 kilónyi tésztának a kiemelése a tek- nőből. Aztán jól megsodorga- tom, majd belerakom az- er­re a célra használt kosárba és letakarom. Csak ezután égetem el a maradék fűtő­anyagot. — Mivel tüzel? — Szárízékkel — válaszol­ja a legnagyobb természetes­séggel. Látva meglepett te­kintetemet, gyorsan hozzáte­szi: — Vagvis száraz kukori- raszárral. Nagyon megfelel, és ez teszi olcsóbbá a házi sütést. Ebből 7—8 forint egy kéve. — Honnan tudja, mikor jött el a vetés ideje? — Miután a parazsat kihúztam, kicsit várok, aztán egy fadarabbal megpiszká­lom a kemencének azt a ré­szét, ahová a kenyér kerül. Ha szikrázik, jó volt a fű­tés. Már gyakorlatból tudom, hogy nyolc kéve kukorica­szár megfelelőre hevíti a ke­mencét, és azt ugyancsak a tapasztalat diktálja, hogy két óra elteltével mind a négy kenyér finom, ropogósra sült. A további műveletek már egyszerűek. A frissen sült kenyér aljáról lesöpri a ha­mut, vizes kézzel külön-kü- lön néhányszor megsimítja valamennyit, majd száraz ru­hával betakarja. Amíg az előállítás módját hallgattam, megérkezett a férj, és látva, hogy az asz- szony rövid szünetet tart, megszólalt: — Nagyon jó kenyeret süt a feleségem. A Mechanikai Művek gyáregységében dol­gozom, és mivel korán kez­dem a munkát, rendszerint ott fogyasztom el a reggeli­met. Kezdetben a munkatár­saim nem hagyták szó nél­kül. amikor elővettem a ke­nyeret és falatozni kezdtem. ,.De szép kenyér ez, hol vet­ted?” — kérdezték. Én meg mondtam: „A feleségem sü­tötte”. A kenyérsütésben az én feladatom annyi, hogy a kemencéhez hordom a tüze­lőt. A többi már az asszony­ra tartozik, mert nagyon ér­ti". — Egyszer úgy hozta a sors, hogy két hónapig nem süthettem — emlékezik visz- sza a háziasszony. — Vejeim a második hónap közepén kétségbeesve kérdezték, med­dig tart még a kényszerű szünet. Azóta, hogy újra kezdtem, nem fogy ki a ke­nyér a háztól. Gyuráki Ferenc Olvasónk írja Közlekedés a lakótelepen Az utóbbi években számta­lan cikk jelent meg a Ceglédi Hírlapban lakótelepeink tart­hatatlan közlekedési viszonyai miatt, Kismotoros randalíro- zások, Éjszakai rodeó stb. címmel. Ennek ellenére ma is fennállnak ezek a gondok. Ideje lenne lakótelepeink köz­lekedési rendjét megfelelően szabályozni. Erre legmegfele­lőbb lenne a Magyar Közlöny 1984. 4. számában megjelent KRESZ-módosítás 39 A pont­jának alkalmazása, mely a közlekedést szabályozza lakó-, pihenőövezetben. A lakó-, pihenöövezet lét­rehozásának javaslatával már 1984-ben a Kossuth Ferenc u. 46. lakói levélben fordultak megyei tanácstagunkhoz és a városi HNF-bizottsághoz. Mi­vel lakótelepi közlekedéssel a VII. területi pártalapszervezet és a körzeti HNF-bizottság már foglalkozott, a HNF vá­rosi titkára felkért minket, hogy készítsünk elő egy lakó­telepi bejárást, konkrét javas­lattal, melyen részt vesznek a városi tanács és a rendőrka­pitányság illetékesei, valamint a lakótelep tanácstagjai. Ekkor készítettük el javas­latunkat a lakó-, pihenőöve­zet kialakítására, melyet még a bejárás előtt 48 órával a városi tanács műszaki osztá­lya és a rendőrkapitányság írásban megkapott. Ezen bejá­ráson az illetékesek elértel­mezték a KRESZ-módosítást. — Ez nem üdülőövezet — mondták. Kompromisszumos megoldásként az egyik játszó­teret Mindkét irányból behaj­tani tilos! táblával zárták le. Ez nem oldotta meg a problé­mát. mivel lakótelepeinken sok helyen a gyalogos- és a gépjárműforgalom gyalogjár­flurrá, mégiscsak van he- * * teáik érzék! Tetszik tud­ni: ez a hetedik szokta meg­súgni az embernek, hogy a jövőben miképp alakulnak majd bizonyos dolgok, mire illendő ügyelni, s mitől kell óvakodni. Szóval hasznos és becses adottság a hetedik ér­zék, épp ezért nem is birto­kolhatja mindenki. Csak a kiválasztottak. Mint például a kockakőtolvajok. A kockakötolvajok érzéke­nyebbek az átlagnál, ahogy mondani szokták, van fülük a levegőben terjengő finomabb dolgokra is. Veszik a ki nem mondott szavakat, a születő- félben lévő szándékot. Ilyes­mire ugye a közönséges em­berfia eleve nem képes, jól is néznénk ki, ha mindenki csak úgy kirázná a kisujjá- ból a hetedik érzéket. A koc­kakőtolvajok tehát nem min­dennapi rejtély tudói. De mindenekelőtt ők azok, akik a városmag mostanában zajló átalakítása, megújítása során az Árpád utcában ki­bányászott kockaköveket egy szép napon véglegesen a ma­gukénak tekintették, önnön tulajdonukkal pedig akképp rendelkeznek, ahogyan tet­szik. Nekik úgy tetszett: leg­jobb, ha ez a masszív kocka­lanatról a másikra, hiába a szemmel látható bizonyíték, az ügy végéig még jó néhány hivatalos lépcsőt meg kellett járniuk. Azazhogy csak kel­lett volna, mert hát a rézan­gyalát, mit láttak múlt hét csütörtökjén reggel a közte­rület-felügyelők. Azt látták, hogy az Árpád utcába, hipp- hopp, visszaérkeztek a kövek. Nem csodálkoznék azon, ha a történteket a szabályzat nem kockakő-eltulajdonítás­nak, hanem kockakő jogta­lan használatának titulálná. Egyébként teljesen mindegy. A fontos itt végül is a hete­dik érzék. Amelyik, mint tud­juk, a kockakötolvajoknak megsúgta, hogy nyomukban a törvény. I ehet, hogy ez a hetedik ■*-' érzék nem is annyira misztikus formában jelenik meg. Lehet, hogy éppenség­gel két füle, két szeme és egy orra van neki, és a szá­ja, ami persze nem nélkülöz­hető, mert azzal súgja meg. De nem másnak, hanem a kóckakötolvajoknak. S ettől lesz ez az érzék hetedik. V. S. da híján egy helyen bonyoló­dik le. Azóta számtalan újságcikk jelent meg napi-, hetilapok­ban, ami az egyes helyeken való eredményes bevezetést taglalta. A tv is több esetben sugározta az OKBT oktató­filmjét. mely ezen KRESZ- módosítást értelmezte és pro­pagálta. Ezek a tények meggyőztek minket, hogy helyesen értel­meztük és helytálló volt a ja­vaslatunk. 1986. május 28-án tanácstagi beszámolón inter­pelláltam a lakó-, pihenőöve­zet megvalósításáért. Tudván azt, hogy ez költségkihatással jár, javasoltam, hogy a teho tanácstagi körzetenként visz- szamaradó összegének egy részéből valósuljon meg. A műszaki osztály akkori vezetője válaszában arra hi­vatkozott, hogy a Károlyi-la­kótelepet nem lehet üdülőte­rületnek kijelölni. Ez a vá­lasz nem érdemi válasz, mi­vel ellentétes a fent említett KRESZ-módosítással. Ezúton kérem a városi ta­nács és a rendőrkapitányság illetékeseit, hogy az MK. 1984/4. 39/A paragrafusa ér­telmében a lakó-, pihenööve­zet kialakítását minél előbb valósítsák meg, ezáltal nem­csak a sok gyermek, hanem a felnőttek testi épségét is meg lehet védeni. Szűnjenek meg lakótelepeinken a gép­jármű-, motoros, kismotoros rodeózások, az üzemanyag­szállító és egyéb tehe”gépjár- művek, különféle munkagé­pek parkolása és közlekedése. A táblák kihelyezése egy­magában még nem teljes megoldás, ezzel párhuzamo­san szükségszerű növelni a rendőri (önkéntes rendőri) és a közterület-felügyelői ellen­őrzést, s így biztosítani a la­kótelepeken lakók biztonságát és nyugalmát. Cserháti László Moziműsor Cegléd, Szabadság filmszín­ház, pénteken és szombaton, délután: Piedone Afrikában (olasz kalandfilm). Csütörtö­kön, pénteken és szombaton, este: Krokodil Dundee (auszt­rál filmvígjáték). Pénteken és szombaton éjszakai előadás: A francia hadnagy szeretője (an­gol film). A kamaramoziban, csütörtökön, pénteken és szom­baton: Asterix és Cleopátra (francia rajzfilm). A mesemo­ziban, szombaton, délelőtt és délután: Több mese egy sor­ban (magyar mesefilmsoro­zat). Tanévnyitó A Ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola értesíti ta­nulóit, hogy tanévnyitó ünne­pélyét augusztus 31-én. hétfőn délután négy órakor tartja. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Családonként egy cipó Húsz éve a maguk kenyerén A hetedik érzék kő leendő magánerős házaik alapját erősíti, így aztán el is szállították a szóban for­gó matériát az Árpád utcá­ból. Nem a reklám kedvéért mondom, egyszerű tény, hogy a kockaköveket rövidebb mellékutcák burkolására szán­ta a tanács. Ez a kis terv azonban egyáltalán nem nyerte meg a kockakőtolvajok tetszését. (Rémlik, mintha a Széchenyi út hajdani fölbon­tásakor is hasonló történet játszódott volna le.) Nem is hagyták annyiban a dolgot. Valamelyik csöndes nyáréj­szakán az Árpád utcai kocka- kőhalmok fölkerekedtek, s meg sem álltak egészen a Ker- nács telepig, az öregszőlőkig és még ki tudja, meddig. Közelebbről pedig: néhányan üresen álló építési telken lel­tek maguknak új helyet. Igen ám, de ez meg mód­felett zavarta a közterület- felügyelőket, akik annak rendje és módja szerint be- lekezdtek a kockakölopási his­tória fölgöngyölítésébe. Hát bizony nem ment egyik píl-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents