Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

Könyvtárosok, muzeológusok Népművelőink elismerése Hagyomány már, hogy al­kotmányunk ünnepén köszön­tik a közművelődés dolgozóit: népművelőket, könyvtároso­kat, múzeumi dolgozókat, azo­kat, akik kisebb-nagyobb kö­zösségek vezetőjeként vagy tagjaként fáradoznak, tevé­kenykednek a kulturális ja­vak elterjesztéséért, népha­gyományaink megőrzéséért, a szocialista kultúra értékeinek megismertetéséért. "Van ebben valami jelképes, hogy alkotmányunk napján, az új kenyér ünnepén kö­szöntjük azokat, akik egész évben gondoskodnak szelle­mi gazdagodásunkról, sza­bad időnk hasznos eltöltésé­ről, tartalmas szórakozásunk­ról. A köszöntés mellett ezen a "napon, a népművelők napján évről évre kitüntetéseket vesz­nek át a legszorgalmasabbak, h legtöbbet vállalók. Gödöllő városban és környékén is vol­tak, akik megmérettek . és eredményes munkájukért kü­lönböző kitüntetéseket vehet­tek át. Kiváló Népművelő címmel tüntették ki Polónyi Pétert, a városi helytörténeti gyűjte­mény igazgatóját. Pest Megye Közművelődéséért kitüntetést vett át Lapu Istvánné, a zsámboki tájház vezetője. Szocialista Kultúráért jel­vénnyel ismerték el Babarczi József, kerepestarcsai iskola- igazgató, Kincses Károly fo- tomuzeológus munkáját, s ugyanezzel a kitüntetéssel ju­talmazták a fennállásának 10. évfordulóját a közelmúltban ünneplő kerepestarcsai ci­gányklubot, illetve annak kö­zösségét. . Miniszteri dicséretben ré­szesült Juhász Lászlóné, a vácszentlászlói művelődési ház gondnoka, Kunszt Verő nika, szövő népművész, a vá­rosi művelődési központ szak­körvezetője, Réti István, a hévízgyörki nyugdíjasklub el­nöke, valamint Svehla Pál, a baigi Muharay Elemér népi együttes gyermek-citeraegyüt- tesének vezetője. Kiváló Munkáért elismerő oklevelet kapott Suttá József- né, a városi művelődési köz­pont nyomdai szakmunkása. A könyvtárosok közül Ádám Imréné, az aszódi községi könyvtár, valamint Tóth Er­zsébet, a nagytarcsai községi könyvtár vezetője vette át a Szocialista Kultúráért kitün­tetést. Miniszteri dicséretben részesült Balya Ferencné, az aszódi községi, Csizmadia Magdolna, a kerepestarcsai községi, valamint Pintér Zol­tánná, a gödöllői városi könyv­tár könyvtárosa. Kiváló Mun­káért elismerő oklevelet ka­pott Reisz János, a valkói községi könyvtár dolgozója. Polónyi Péter a Néprajzi Múzeum dísztermében. Lapu Istvánné, a Pest Megyei Ta­nácsnál, a többi kitüntetett a Cegléden rendezett Pest me­gyei népművelők napjának ünnepi összejövetelén vette át kitüntetését. Kollégáik. munkatársaik ma, augusztus 19-én a Gödöl­lői Városi Tanács V. B. műve­lődési és sportosztálya, vala­mint az Aszódi Nagyközségi Közös Tanács által rendezett népművelők napján az aszódi Podmaniczky-kastélyban kö­szöntik a kitüntetetteket. F. M. Táncosaink a világban Holnap a budai Várban „Visszatanulták” a népha­gyományokat, a népművészet kincseit a Galga menti fia­talok, így a bagiak is, akik a Muharay Elemér Népi Együt­tesben sikert sikerre halmoz­va járják az országot, immár Európát is. Többen más mű­vészeti csoportokban is dol­goznak. Közéjük tartozik a középiskolás Gergely Ma­riann. A minap véletlenül egy helyközi autóbuszjáraton találkoztam vele. Szinte meg­állás nélkül mesélte nyári élményeit, utazásait, s a hol­napok terveit. A Bartók Béla tánccsoport­tal Franciaországban turnéz­tak. Csak néhány nappal ke­rülték el a filmfesztivált Cannes-ban. Megfordultak Marseille-ben, ismerkedtek a Riviéra világával. Minden napjáról naplót vezetve, az oldalakon feltűnt Toulon és két kisváros, Aubagne, vala­mint Grasse, ahol családok­nál szállásolták el az együttes tagjait. Ez is nagyszerű al­kalom volt az emberekkel való kapcsolatteremtésre. Az utazás során Olaszországban, Velencében is sok fényképet készíthetett. A Bartók tánc­csoportban táncol egyébként még két másik bagi fiatal. Széphalmi Zoltán és Skúczi László is. Ök hárman, valamint Maczkó Mária túrái népdal­énekes kísérte el Lengyelor­szágba a Tarisnyás zenekart. A Galga mente képviselői az íszperantókongresszus ese­ményeibe kapcsolódtak be. A népszerű Maci — azaz Macz­kó Mária — a nemzetközi nyelven is előadott népdalo­kat. Az egyik legrégibb len­gyel városban, Torunban lép­tek fel, valamint Varsóban. Torun nevezetességei közé tartozik egy ferde torony. En­nek a teteje százöt csentimé- terrel tér el a függőleges iránytól. A torony aljába áll­va, nekidőlve a falnak, ma­gukon érzékelték az ingatag állapotot. A Muharay Elemér Népi Együttes augusztus 20-án a budai Várban szerepel a nagyszabású ünnepségen, valószínűleg a televízióban is láthatjuk őket, s közöttük Gergely Mariannt. Előtte, ma délután Aszódon a népműve­lők napjának műsorában lép fel. Beszélgetésünk után érte­sültünk arról, hogy a népi együttes legidősebb tagja, szólóénekes, Máthé Ilon néni megbetegedett, s erről a mű­sorról lemarad. Amikor a ba­giak kerülnek a kamerák elé, a tévékészülékek előtt ülve, gondoljunk rá, és kívánjunk neki gyógyulást. Vágyunk egyezni fog azokéval, akikkel szembenézünk majd. B. G. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 19.. SZERDA Veresegyházi ásatások Biztató eredmény Ivacs faluban r Értelmes kapcsolat múltunkkal A szokásos évi régészeti ásatás Veresegyházon a kö­zépkori Ivacs falu területén véget ért. A rendkívüli hőség nagymértékben hátráltatta a lapátolok munkáját, a hol porrá omlott, hol csontke­ményre száradt földben pedig nehezített^ a jelenségek felis­merését. Utcás település Mégis a dr. Mesterházy Ká­roly kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze ál­tal vezetett ásatás idei szaka­sza az átlagosnál jobb ered­ménnyel. a jövőre nézve egye­nesen biztatóan zárult. Az idén ugyanis öt ház feltárá­sát végeztük el, ezzel a régé- szetileg megismert ivacsi há­zak száma elérte a húszat. Az ivacsi ásatás eddigi eredménye számokban össze­sen: egy templom, 20 ház és a hozzá tartozó gödrök, ár­kok. Az országban eddig folytatott középkori faluása­tások sorrendjében, a házak számát tekintve, az ivacsi ása­tás az idén a harmadik-ne­gyedik helyre küzdötte fel magát. . Az elmúlt hónapban az egy­kori templom közvetlen köze­lében végeztük a feltárást. Ennek során 10—13. századi házakat találtunk kőből ra­kott tűzhelyekkel. illetve agyagból és kőből épített ke­mencékkel. Bennük a szoká­sos kerámiatöredékek, állat­csontok mellett az idei leletek közül említésre méltó egy teljesen ép, vasból készült vé­ső, egy átfúrt és övön hord­ható csiszolókő, valamint egy pillangófejes vasszög. Az egyik házból különösen sok törött orsókarika került elő, lehet, hogy itt készítet­ték ezt a fonáshoz szükséges eszközt, a selejtet szétdobál­ták, vagy ebben a házban so­kat fontak és az orsókarikák munka közben törtek el. Mindezeken felül azonban nagyobb jelentősége van an­nak, hogy a templom szenté­lye előtt feltárt hét ház egy sorban helyezkedik el. vagyis valószínűleg utcás és n“m szórt településsel van dol­gunk. Az előbbi természetesen fejlettebb településszerkezet. Az Árpád-kori oklevelekben előfordul ugyan, hogy emlí­tenek egyutcás vagy kereszt­utas falvakat, de régészeti feltárás során még ezt nem sikerült megfigyelni. Ez volna tehát Ivacson a jövő évek feladata, melyhez nagyon sok munkára, fáradozásra és türe­lemre lesz még szükség. Az ásatást Veresegyház ta­nácsa — élén Pásztor Béla ta­nácselnökkel — finanszírozza már 12 éve. Az ő folyamatos anyagi és erkölcsi támogatá­suk nélkül ezt a hosszadal­mas, esetleg évtizedekig tar­tó középkori falufeltárást nem tudnánk végezni. Kiselőadások Szives figyelmébe ajánljuk tehát, munkánkat Ivacs hét­végi telepe lakóinak is, akik a rekkenő hőségben felkerestek bennünket magukkal hozva gyermekeiket és unokáikat, hogy megtekintsék az ásatást és feltegyék kérdéseiket. Mi igyekeztünk mindenkinek ki­elégítő választ és magyará­zatot adni, néha szinte kis­előadás formájában. De szívesen láttuk volna azokat is szemtől szembe, akik sunyi módon megvárták munkaidőnk végét, és azután taposták össze a napi ered­ményt, asogattak, kotorásztak a területen, vagy éppen le­rombolták az objektumok gondosan feltárt széleit. Ösz- szeszedték „emlékbe” a hol­napi munkához a helyszínen hagyott leleteket. Sokat ártot­tak nekünk, miközben ma­guknak nem használtak. Ezzel valójában semmibe vették munkánkat, a tanács áldozat- készségét és nemzeti múltunk egy darabját. Az igazsághoz hozzá tarto­zik, hogy akadtak olyanok is, akik nem vitték a leleteket, hanem hozták. Két fiú és egy kislány rendszeresen el­jött beszélgetni hozzánk, majd régészeti tárgyakat is hoztak, amelyeket szüleik telkén ta­láltak, hogy azokkal is gyara- píthassuk a leletek sorát és Ivacs falu területéről való is­mereteinket. Sőt részt vettek a mérésekben, a térképek rajzolásakor. Hihetetlen? Bármennyire hihetetlen­nek tűnik is' ez egyeseknek, így is lehet értelmes kapcso­latot találni a régészek hátiri- kájával és múltunkkal fiatal­nak és felnőttnek egyaránt. Horváth Lajos Bővülő gombaválaszték Növekszik a hazai gombafo­gyasztás és exportra is mind nagyobb tételeket szállítanak a termelő-feldolgozó üzemek­ből. Még jobbak lehetnének az eredmények, ha megfelelő fajtaválaszték állna a gazda­ságok, kistermelők rendelke­zésére. A csiperkegomba mellett mindinkább megkedvelik a vásárlók a laskagombát, amelynek előállítása korábban meglehetősen nehézkes volt. Farönkökön termesztették és mivel ez a gombaféle ké­nyes a hőmérsékleti hatások­ra, legtöbbször csak megfele­lő pincékben volt alkalom a szaporításra és a termés föl­nevelésére. A csepeli Duna Termelőszövetkezet szakem­berei két új laskagombát ne­mesítettek ki, ők kapták meg ezúttal a lehetőséget ar­ra, hogy szélesebb keretek kö­zött foglalkozzanak velük. Az első hazai intenzív hib­rid gomba a H—7 hivatalos el­nevezést kapta. Előnye, hogy széles hőmérsékleti határok között termeszthető, ez meg­könnyíti a vele foglalkozók dolgát, és végül is gazdasá­gosabbá teszi előállítását. A másik laskagomba a G—24-es, ezt két év eredményes próbá­ja után engedélyezték közter­mesztésre, mint megállapítot­ták, friss exportra is alkal­mas ez a hibrid, Koncert Szerda este hét órakor a Privat Stage együttes koncert­jét hallgathatják meg az ér­deklődők, a zenekar kedvelői a gödöllői művelődési köz­pontban. Van már víz A Duna Menti Regionális Vízművek gödöllői üzem- igazgatósága 1987. augusztus 15-től az 1987. július 20-án bevezetett vízkorlátozások feloldását javasolta az érde­kelt tanácsok számára Gödöl­lőn, Foton. Csömörön, Mo­gyoródon, Erdőkertesen, ör- botiyárí Ball. A Vízkor látózás feloldásával egyidejűleg meg­engedett a tömlővel való víz­vételezés is a fenti települé­seken. Foci, bemutató, utcabál Rendhagyó délutánt és es­tét ajánlanak a galgahéví- zieknek és a környék érdek­lődő lakosságának augusztus 21-én. Sportesemények, utca­bál szerepel a Kodály Zol­tán Művelődési Ház prog­ramjában. Délután három órától a Mozi Augusztus 19-én'. Gödöllő, Petőfi filmszínház: Bombajó bokszoló. Színes, ma­gyarul beszélő olasz kaland- :ilm. 6 és 8 órakor. Kisbagi autós kertmozi: Aranyoskám. Amerikai film­ing játék. 9 órakor. Augusztus 20-án: Gödöllő, Petőfi filmszínház: Bombajó bokszoló. 6 és 8 óra­sor. Kisbagi autós kertmozi: A gonosz Lady. Színes, angol salandfilm. 9 órakor. Augusztus 21-én: Gödöllő, Petőfi filmszínház: disi mókus kalandjai. Színes, magyar bábfilm. 4 órakor. Rá­zós futam. Magyarul beszélő új-zélandi kalandfilm. 6 és 8 órakor. Kisbagi autós kertmozi: Break. Amerikai zenés film. 9 órakor. Augusztus 22-én: Gödöllő, Petőfi filmszínház: Misi mókus kalandjai. Színes magyar bábfilm. 4 órakor. Rá­zós futam. Magyarul beszélő új-zélandi kalandfilm. 6 és 8 órakor. Kisbagi autós kertmozi: Break II. Amerikai zenés film 9 órakor. galgahévízi sportpályán ama­tőr kispályás focibajnokság kezdődik. Nevezni ma és hol­nap lehet még a művelődési házban. A mérkőzések után BMX-kerékpáros bemutató következik, melyen a gödöllői BMX-klub tagjai bűvölik el ügyességükkel a nézőket. Este hat órakor egy régi szokást elevenítenek fel Galgahéví- zen. Rendhagyó labdarúgó­mérkőzés kezdődik kövérek és soványok között. A győz­tes nyereménye egy, a talál­kozó kezdetekor még visíto- zó sült malac lesz. Este nyolckor kezdődik az utcabál, a Lexikon zenekar népzenéjével. Jó idő esetén ez is a sportpályán lesz majd. Az est különlegessége: a be­lépőjegyek és a tombolaje­gyek tulajdonosai között az ikladi Ipari Műszergyár nye­reményeit sorsolják ki. Ezek: egy gyűjtőkosaras fűnyíró, egy merülőszivattyú és egy Margaréta típusú ventilátor. Jegyeket a délutáni és az esti műsorokra a művelődési ház­ban és a helyszínen is lehet váltani. EZERSZÍN Ü MAGYAROR­SZÁG. Azt hiszem, ezzel a mondattal a leghelyesebb írá­sunkat kezdenünk. Az Ezer- színű Magyarország egy könyvsorozat címe, melyet a Móra Könyvkiadó indított út­jára. A sorozatban 1984-ben jelent meg Az északi hegyek ölelésében című kötet, mely­nek szerzője Szombathy Vik­tor volt. Írásunk szomorú idő­szerűségét ez az egyetlen utolsó szó, a volt adja. Szom­bathy Viktor — mint a napi­lapok beszámoltak róla — 85. életévében, súlyos betegség­ben elhunyt. Mondandónkat százfélekép­pen, százféle tőle vett idézet­tel indíthattuk volna, mégis, azt hiszem, Szombathy Vik­tor életének egyik legnagyobb öröme az lehetett, hogy ezt az említett földrajzi olvasóköny­vet megírhatta. Kötete elején így szól hoz­zánk: Szálljon fel velem a kedves olvasó egy képzelet­beli repülőgépre, jó tízezer méter magasból pillantson alá, hogy végigmérhesse azt a hosszan elnyúló országrészt, amelyről e könyvben szó lesz. És a könyvben végig úgy érezzük, hol magasan röpü­lünk, s átlátunk mindent, hol az emberek között járkálunk faluban, városban, turistaös­vényen. Még valami: szálljon fel velem, írta a szerző és va­lóban, az ő társasága, megélt élményei révén minden sor­ban végigkísér. Mintha lát­hatatlanul mellette baktat­nánk az úton. A megemlékezések közük a meglepő tényeket, milyen gaz­dag tevékenységet folytatott életében. Újságíró, múzeum­igazgató is volt, pedig mi, természetbarátok csak úgy tudtuk, hogy ő a turisták Író­ja. Magam például miatta i vásároltam meg elsősorban a Turista Magazint, melynek i számaiból ugyan kitűnt elkö- ■ telezettsége szülőföldje, Rima­szombat és környéke iránt, de azt is sejtette, hogy Észak- Magyarorszógon mindenütt . otthon van. A Börzsönyben : A kirándulók írója volt Mindenütt szép a világ éppúgy, mint a Mátrában vagy a Zemplénben. Mindez talán nem is indo­kolná. hogy most a Gödöllői Hírlapban emlékezzünk Szom­bathy Viktorra, megtette azt méltón a Magyar Nemzet, melynek állandó cikkírója volt. De Szombathy Viktor volt az, aki sokat fáradozott vidékünk, a Gödöllöi-domb- ság és a Galga mente, vala­mint a Cserhát ismertebbé tételén, felfedezésén. Tájunk ideális adottságokat nyújtott munkájához. Szom­bathy Viktor ugyanis nem tartozott azokhoz az embe­rekhez, akik csak a látvá­nyosságok kedvéért utaznak közelebbre, távolabbra. Azt hiszem, ezeknél jobban von­zották az ott élő emberek. Tőlük mindig lehetett vala­mit tanulni. Mi van az Ecskend mögött? című cikkében például arról mesél: „ ... néhány nyári va­sárnapon Püspökhatvan s Calgamácsa felől, az erdőség­hez legközelebb eső falvak felől vágtam neki meredek iomboknak, bozótos szakadé­koknak, igéző kilátópontok­nak, s igyekeztem lencsevég­re kapni a templom előtt te- •eferélő asszonyok csipkés ej kötőit, sokráncú szoknyáit, juggyos réklijeit, a kíváncsi- iág végül átcsábított a túlna- li oldalra, Kartalra, Verseg- •e, Erdőkürtre, Kallóra, s ihol Ecskend átsimul a Ber- :eli-hegybe, Ácsára. Sétálj végig a kedves, virá­gos Ácsa falun, s kaptass fel íz országút mentén a magas­atokra, kerülj beljebb az er- lőkbe, azt hiszem, igazat adsz xekem, kedves természetjáró : felfedező társam. Persze ne mrjunk csodákat s döbbene- eket: szelíd nógrádi táj ez ■supán, Mikszáth barátságos ndéke, dimbekkel-dombok­kal, apró patakokkal, vize­nyős partokkal, műemlék templomokkal és régi kasté­lyokkal, kúriákkal.” így írt és így gondolkodott Szombathy Viktor, akitől félt­ve őrzök egy levelet, amelyet 1981-ben küldött nekem, ra­jongó olvasójának. Sorai sok tanulságot jelentettek szá­momra. „Ötéves koromban tettünk kirándulást először szüleim­mel s apró pajtásaimmal a gömöri hegyekben. Hát ez elég régen volt. Azóta tart a kedv. S talán egy ideig még az egészség is” — írta, majd ekképp folytatta: — „Kívá­nom, hogy sokat utazzon, is­merkedjen a világgal, városok­kal éppúgy, mint erdőkkel, ten­gerekkel, patakokkal, g főleg emberekkel. Ne túrázzon, hanem járkáljon a világban. Fedezze fel magának. Nagyon sokáig. Hát bizony, jártam én Bagón is és a többi Galga menti faluban, a mögöttes erdőkben éppúgy, mint a Csörsz árkában, amely szintén ott húzódik még nyomokban' az önök szűkebb hazája körül. Mindenütt szép a világ.” így élt Szombathy Viktor, aki nem akarta rangsorolni a vidékeket, előtérbe állítani az egyiket és háttérbe a mási­kat. Vajon, ki követi, aki egyaránt hitelesen tud írni a kartali kenyér illatáról és a szlovákiai várak mondáiról? Erre a kérdésre nem ismerjük JJ Vpl'9C7f ABBAN VISZONT bizonyo­sak lehetünk, hogy Szombathy Viktor nevét a magyar tu­ristatársadalom megörökíti majd egy szép útvonal, kilátó elnevezésével. Talán éppen valahol a közelben. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents