Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-03 / 181. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 180. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ A csábítás tisztes trükkjei Dobozokban dermedő gyümölcsök Nicsak, mintha egy gömb­mintás piros futószőnyeg előtt állnánk, amely a szó valódi értelmében fut, pontosabban megy a meggy. A hűtőház tá­gas csarnokában néhány fe­hér ruhás asszony egyengeti az útját. Nem mindennapi lát­vány ahhoz képest, hogy a há­ziasszonyok bíbelődnek az el- tevésre szánt gyümölccsel. De nézzük, itt milyen receptet al­kalmaznak! ízletes újdonságok A meggyet eleve gép rázza le a fáról, s ez nem egy meg­hitt művelet. Aligha lehet a gépkezelőt elképzelni, hogy szedés közben magába tömi a gyümölcsöt és bohókás kedvé­ben páros fülönfüggőt választ magának, mint a gyerekek. Itt a „te meg babám, szedjed!'’ módszer túl haladatlan lenne, s ezt figyelembe kell venniük a hűtőháziaknak is. Szerencsére már mindenhez feltalálták a megfelelő masi­nát. Albertirsán például a zöld szörnyeteg letépi a piros göm­bökről a szárat, majd jólne­velten kiköpi a magjukat. Ha­ladtában sebtében osztályozza az anyagot, megmossa, majd_ a fagyasztórendszerbe továbbít­ja. Onnan már viccesen kopo­gó kőkemény szemek formá­jában perdül ki, lehet adagol­ni, csomagolni. Ennyi az egész. Jut majd belőle a rétesbe, bé­lésbe, akár télen is. Persze ad­dig hűtött helyen kell tárolni, s amit hidegre tesznek, az sok­ba kerül. Nem csekélyek a hűtőipar költségei. A Pest Megyei Hűtőipari Gazdasági Társulás albertirsai hűtőházának munkájáról Nagy István termelésvezetővel be­szélgetünk. A látottakat ma­gyarázva arról is szó esik, hogy túl vannak már kétszáz tonna meggy magozásán. Ko­rábban zöldborsóval foglal­koztak, de a berobbanó káni­kula miatt kurtán-furcsán vé­ge szakadt a szezonnak; egy­kettőre megvénült a hüvelyek tartalma, ezt pedig a labora­tóriumi kényes műszerek nyomban kimutatják. Megtették az előkészületeket az uborka fogadására. Akár holnap hozhatják, a gépsor „előállt”, nyelheti, szeletelheti a salátánakvalót. Van már partner a kovászos uborkára is. amely hűtőipari berkekben nagy találmánynak ígérkezik, j Gyorsfagyasztott vizes uborka is lesz. További meglepetés­ként sikerül bevezetni a csö­ves főtt kukoricát. Együtt van a hozzávaló géppark, amely megfosztja a csuhétól, meg­felelő méretűre vágja — lecsap- f va a két végét. A hosszú ser­leges üstsor a helyén van már, csak a gőzvezetéket kell fel­szerelni, mellette várakozik a hűtőberendezés. Fantázia van ebben a közkedvelt csemegé­ben, nyilván kapós lesz. Szemrevaló kínálat Menet közben sikerült egy pillantást vetni az aprító-, kockázó-, csíkozóberendezések­re, amelyeknek, majd ősszel jön fel a csillaguk, amikor a paradicsompaprikát vehetik munkába. Egyébként készítet, tek már almacsíkokat is, ame­lyek könnyen vevőre találtak. Az albertirsai áru minősé­gével eddig sem volt baj, csak egy kicsit olyan volt, mint az a baba, amelyik darócban kel­leti magát. Ezentúl többet ad­nak az öltöztetésére. Többet megmutat magából, kihasz­nálja a csábítás tisztes trükk­jeit, hogy annak, aki megkí­vánja, kedve legyen belecsip- penter.i, megkóstolni. Persze a színes képekkel díszített tasa­kok többe kerülnek, de a ver­seny érdekében adni kell a csomagolásra. A költségek emelkedését egyébként sem könnyű kivédeni, hiszen az alapanyagok is egyre drágáb­bak, ráadásul a hűtőipar rend­kívül energiaigényes ágazat, és éppen mostanában emelték fel a villanyszámlát. Ezeket a keserveket le kell nyelniük, úgy gazdálkodva, hogy ne emelje a termék árát, ugyan­akkor sikerüljön nyereséges­nek maradni, mert még a to­vábbi fejlesztés alapjait is meg kell teremteni. Az említett gépek egy része rég vágyott újdonság, de ezek­kel még nem teljes a kollek­ció. Hamarosan eldől például az is, hogy milyen típusú cso­magológépei vásárolnak kül­földről. Várhatóan augusztus­ban aláírják a szerződést, és az év vége felé talán már ki is próbálhatják az új szerze­ményt. Ezek az eszközök egy­szerűen nélkülözhetetlenek ah­hoz. hogy az igényes nyugati piacokon felkínálhassák az árut. (A Közös Piac megbízá­sából már deputáció járt ná­luk, amelyik szigorú terep­szemlét tartott a higiéniai kö­vetelmények betartásáról. Igé­nyüknek megfelelően kiépítet­tek egy olyan zsiliprendszert, amely a speciális hűtőkocsik farát közvetlenül a raktárajtó- boz tapasztja, és még g külvi­lág levegőjével sem érintkez­hetnek rakodáskor az árufé­lék. Most várják a szállításo­kat engedélyező boldogító igent.) Mintabolt kellene Az idén a kajszi- és az őszi­barack hiánycikknek számít, mert kevés termett és igen drága. Szilvából viszont nagy termés ígérkezik. A külföldön közkedvelt brokkoliból többet dolgoznak fel, mint eddig. Je­lenleg még a piros ribizli is fut. Teli kartondobozok regi­mentje sorakozik a mennyezet tig tornyosulva. A tárolóhely sajnos véges. A hűtőipari szakember sem tud­ja néha, melyik ujját harapja. Bizonyos szempontból kedve­ző, hogy a húsipar nagy meny- nyiségű húsárut tárol. Ilyen­kor viszont maguknak is több helyre lenne szükségük. Ru­galmasan kell kezelni a kér­dést. egymás iránti kölcsönös belátással. Az a cél, hogy minél gyor­sabban forogjon az áru, hogy a kapacitást nagyobb mérték­ben kihasználhassák. Ez a nye­reségességük mértéke. Főleg a belföldi piacon lehet ebbe az irányba haladni. Exportgond­juk sincs, de ott a vevő sze­reti bebiztosítani az árut, s mi­után a magáénak tudja, csak ráérősen szállít. A korszerű, gusztusos cso­magolóanyagokhoz nehéz hoz­zájutni. Sokáig szaladgáltak, amíg a fagyasztott szőlő mű­anyag dobozait beszerezték. A portéka kelendő volt, gyorsan kiürültek a kartonok a Ská­lában. Gondot okoz a munka­erőhiány, ami gátolja a szár­nyaló tervek megvalósítását. Szívesen vennének föl még lányokat, asszonyokat, továb bá targoncásokat, valamint markos férfiakat rakodók­nak. így sem riadnak meg az esetenkénti gyors átcsoporto­sítástól. Az emberek már megszokták, hogy szükség tör­vényt bont, és mindig ott kell eleget tenniük a feladatnak ahol éppen a legégetőbb a munka. A laboratórium hűtőládái ban seregnyi terméket muta­tott be Nagy István. Volt ott a ribizlitől a jostáig, a spár­gától a brokkoliig szinte min­den. Milyen jó lenne, ha ezt itt a közelben egy mintabolt­ban mind megvásárolhatnák a vevők. Ez lenne a legjobb rek­lám a cégnek és a termékek­nek egyaránt. Tamasi Tamás Könyvekkel a táborban A Budai úti napközistábor százötven gyereknek kínál kikap csalódást a vakáció napjaiban. A ceglédi gyerekkönyvtár munkatársai 350 kötetes könyvtárt telepítettek a táborba, amelyet szívesen igénybe vesznek a kis diákok (Apáti-Tóth Sándor felvétele) 6SS-eí talállak Védendő utcák, épületek Cegléd történelmi város­magja épségben van, bár né­hány fontos utca ugyancsak megérdemli, hogy karakte­risztikus épületeivel reprezen­tálja a múltat. Igen sok rész­letre kiterjedő vizsgálódás után, a Városvédő és -szépítő Egyesület 689 épületet, lakóhá­zat talált arra alkalmasnak, hogy ! bekerüljön az ajánlási listába, amelynek elbírálását követően megszülethet a vé­dett épületek városi lajstro­ma. A műemlékfelügyelőség csak néhány építményre adott műemlék, városképi jelentősé­gű épület minősítést — ezek egyébként megtalálhatók a Magyarország műemlékjegy­zékében, A leginkább veszélyeztetett, illetve védendő utcák, házak feltérképezése nemcsak a mos­tani közérzetet, de a későbbit is döntően befolyásolhatja. Az ügyetlen városvédelem majd­A nagyi mindig úton van. Hol dolgozni megy, hol a közeli boltba bevásárolni. Kü­lönösen a kora reggeli órák­ban látom őt gyakran feltűn­ni az ABC-áruházban. Regge­lihez vasáról tejet meg péksü­teményt az unokáknak. Mert az ő „gyerekei” az unokái. Három fiú meg egy lány al­kotja a nagy családot. Pisti nemrégiben kapott szak­munkás-bizonyítványt. Há­rom éven keresztül szor­galmasan járt a fővárosi is­kolába és műhelybe, soha semmi probléma nem volt ve­le. Csak először lepődtek meg a tanárok, amikor a szülői ér­tekezletre a nagymama ment el. Később már hozzászoktak a „látványhoz”, hiszen a nagymama ugyanolyan élénk érdeklődést tanúsított unoká­ja tanulmányai iránt, mint a többi anyuka, apuka. A 17 éves fiatalember nagy izgalommal készült a balla­gásra, meghívta erre külön- váltan élő szüleit is. Természe­tesen távol maradtak mind­ketten. Csak a nagymama szo­rongott ott, ki tudja hányadik sorban, s törölgette kissé szé­gyenlősen könnyeit zsebken­dője sarkával. A fiú kivált a sorból egy pillanatra, s átölel­te őt... — Drága nagyma­ma ... — volt leolvasható a szájáról. Nem jött ki szó a száján, lehet, hogy a nagy­mama is csak képzelődött, de nagyon jólesett neki ez az őszinte, szinte már-már fér­fias ölelés. Az ő drága (egyik) gyerme­ke — unokája — szakmunkás lett. Átfutott az agyán egy Hétköznapi történet A nagyi drága gyermekei pillanatra, csak állja meg a helyét az életben is ... A sorban következő másik unokát is útnak indítja ősz­től a mama, hiszen ipari szak­munkásképzőbe jár majd. A szintén fiú harmadik pedig az általános iskola VI. osztá­lyát kezdi meg. Mert, ha nem is jelesekkel, de sike­resen birkózott meg az ötö­dikkel. Aztán ott van még az ötéves kislány, akinek ősztől óvodába kell járnia, mert ez — az iskolaév előtti utolsó ti­zenkét hónapban — kötelező. A nagymama gondjai tehát csökkennek, hiszen Pista ha­marosan keresni fog. Vajon leteszi-e az asztalra az első fizetést, vajon megmarad-e ilyen jó gyereknek, mint most? Ilyen gondolatok fo­galmazódnak mostanában a nagymama fejében. Közben arra gondol, milyen régen lát­ta a gyerekeket édesanyjuk, aki új élettársi kötelékben próbál végre értelmet lelni életének — egy másik község­ben. De milyen élet az, ha a négy gyermekére nem kíván­csi. ha nem megy el fia bal­lagására. ha nem érdekli őt, hogy tanulnak? Lehet, hogy a férjjelölt tiltja a gyerekek­től. lehet, hogy csak túl elfog­lalt? Mert különben biztosan tudja, a nagymamánál (aki egyébként szoba-konyhás al­bérletben él ötödmagával) jó helyen vannak valamennyien. A nagymama — közel a he­tedik ikszhez — fáradhatatlan, teszi a dolgát mindennap. Ne­veli a négy unokát a nyugdí­jából, a gyerektartásdíjból meg a családi pótlékból. Mert az utóbbi kettőt is az ő nevé­re kézbesíti a postás a hónap meghatározott napján. Hét-nyolcezer forint a há­rom összege, aligha vádolha­tok azzal, hogy túlságosan nagy lábon élnek. Megvan ott minden fillérnek a helye, csak jól beosztva lehet belőle min­dennap jóllakni, öltözködni. Mostanában a téli tüzelő beszerzésén törik a fejüket. Mégiscsak jobb a melegben elmélyedni egy jó könyv lap­jain, nézni a televíziót, meg tisztálkodni. A két nagyobbik fiú csak akkor mosakszik te­tőtől talpig a lavórban, ha a nagymama, a legkisebb öcs meg a kislány az igazak ál­mát alussza. Este meghordják a vizet a kétszáz méterre lévő közkút- ról, felmelegítik a gázon, s a konyhában lemosakodnak. Jobb így az ágyba bújni... Peregnek a napok, hetek, hónapok. Az évek. A nagyma­ma becsülettel teljesíti „anyai, apai” feladatát. Nem panasz­kodik ő senkinek, nem kér segélyt a tanácstól. Teszi a dolgát. Mint a legjobb édes­anyák a világon. Akik meg­érdemlik, hogy hosszú életűek legyenek... Gér József nem annyira rossz, mint az oktalan pusztítás. Az a jó, ha szakszerű információk birto kában vállalkozunk a város építésére, csinosítására. Nem olcsó Városunkban elkészült a Széchenyi út Kozma Sándor utca és Kátai út közötti sza­kasza. A hétszáz méteres út mellett kerékpársáv épült, kor­szerű közműhálózatot alakí­tottak ki. A beruházás 30 mil­lió forintba került. Budai úti levél Tavasszal elment a Budai úti tanya lakója, a lapunknak írt cikkeit Egy tanyai öreg pa­rasztként jegyző Csata István. A köztiszteletben álló politi­kus emléke azonban sokáig élni fog. A két háború között maga is tevékeny részese volt szűkebb környezete fejlődésé­nek. A vallásalapítványi föl­dekből származó néhány hold­ját felparcellázta, hogy a kör­nyékbeliek házhelyekhez jut­hassanak. A nyugalmazott földműve­lésügyi miniszter özvegye igyekszik méltóképpen ápolni férje emlékét. Múzeumi em­berekkel tárgyal, gondoskodik róla, hogy hiteles kép rögzí­tődjön a kutatók előtt, minden dokumentum a megfelelő hely­re kerüljön. A minap levelet küldött szerkesztőségünknek, amelyben a régi emlékeket a ma örömteli gyarapodásával kapcsolja össze. „Nem tudom megállni, hogy tollat ne vegyek a kezembe. Annak idején, amikor a Budai úton épülni kezdett a kis fa­lu, azt mondta a férjem: Gye­re, Anyukám, üljünk kerék­párra, és nézzünk szét! Szebbnél szebb házakat lát­tunk. A párom megelégedés­sel állapította meg, hogy a , szorgalmas emberek ilyen haj­lékokat emelnek. »Ezért nevez­tem el minden utcát a törté­nelem híres nőalakjainak ne­véről, mert ezek az emberek ezt megérdemelték«. Azóta már járda is épült az utcákban, és bizonyára telje­sül a férjem kívánsága, aki azt szerette volna, ha még sokáig élvezheti a Budai úti falu né­pe munkája gyümölcsét.” Újra a jó öreg bordói lé Manapság az emberek újból egyre inkább hajlanak a mé­reg nélküli termesztés irányá­ba. Divatosan biokertészkedés­nek nevezik mindazt, ami a vegyszerek nélküli termelés­sel összefügg. Bár a módszer kétélű dolog — a szakembe­rek hada is vitatkozik rajta —. mert vagy védekezünk vegyszerrel, és akkor szép termésünk lesz, vagy nem, s akkor csaknem valamennyi termésünk lehullik, férges lesz, tönkremegy. Évekkel ezelőtt édesapám mondta: „Bezzeg az én időm­ben elég volt védekezésül mindenre a bordói lé”. Hiába bizonygattam neki, hogy az évtizedek során újabb kár­tevők hada jelent meg az országban vagy hurcolták be felelőtlen kereskedelem útján. Azóta tanácsai alapján, veszé­lyes vegyszer nélkül mór több mint tíz éve én is eredménye­sen védekezem sok kártevő el­len. Szívesen közreadom ta­pasztalataimat. Ismerkedjünk meg a bordói lével. 1882-ben Millardet meg­figyelte, hogy a szőlőlopás mérséklésére rézgálicos mész- tejjel befröcskölt tőkéken nem képződik peronoszpóra Bor­deaux vidékén. E megfigyelé­sek adták az indítékot a bor­dói lé kidolgozásához. Haszná­lata Európában gyorsan elter­jedt, a század végétől egészen az ötvenes évekig, mondhat­ni, kizárólagos gombaölő szer volt. Hazánkban is kitűnően bevált használata egyszáza­lékos töménységben a szőlő- peronoszpóra és a gyümölcs­fák megbetegedései ellen (liszt­harmat kivételével). A bordói lé előnye, hogy a környezeti hatásokkal szemben (hőmér­séklet, napsugárzás, felázás) stabil. Ismerjük meg készítési módját: 100 liter permedé el­készítéséhez 1 kilogramm réz- gálicot langyos vízben felol­dunk, közömbösítéséhez 1,5-1,5 kilogramm szalonnás mész szükséges. Külön-külön átszűr­jük, majd állandó keverés köz­ben mindig a rézgálicoldatot öntjük a mésztejhez! Fordítva nem szabad végezni, mert a bordói lé lebegőképességét és gomb"ölő hatását csökkentjük azáltal. Beton- vagy műanyag edényt használjunk, mert a fé­met tönkreteszi. Huszonnégy órán belül fel kell használni. Ez a „csodaszer” kitűnően felhasználható szőlő és gyü­mölcsfák gombabetegségei el­len. Egy idényben 4-5 per­metezés elegendő, legfeljebb ha szükséges, 1-2 alkalommal — csak rovarölő szert — keverhetünk hozzá. Saját tíz­éves tapasztalatom szerint ki­tűnő szer a burgonyabogár el­len is. Lehetőleg virágzás előtt vagy után permetezzük a krumplit, sőt a paradicso­mot is lehet ezzel egy időben védeni vele. Évek óta gond az uborka­termesztőknek, hegy „elszá­radnak” a levelek, kipusztul­nak a tövek. Ezt az uborka- peronoszpóra okozza. A haj­nali órákban 1 százalékos szer­rel egy idényben 2-3 permete­zés elegendő védekezésül. Még a tavalyi uborkavészes idő­szakban is gyönyörű termé­sünk volt. összességében te­hát burgonyavész, paradicsom­vész, burgonyabogár, uborka- és szőlőperonoszpóra ellen al­kalmazhatjuk eredményesen. Végül, de nem utolsósorban: kétévente sűrű mésztejes bor­dói leves keveréket készítek és az összes gyümölcsfa tör­zsét egészen föl, a vastagabb ágakig ezzel meszelem be. Fő­leg _ a csonthéjas fáknak ki­tűnő a réz- és mészutánpót- lás, de a többi gyümölcsfá­nak is_ védelmet biztosít. Nem bábozódnak be a rovarok a kérgek alá, atkák, pajzstetűk sem telepednek meg rajtuk. Marczi Ferenc Faiskolai — kertész — szakmunkásokat és segédmunkásokat keres felvételre a volt Kertészeti Kutató Intézet Címe: Cegléd, Szolnoki út 52. telefon száma: 10-597. Fizetés a kollektív szerződés szerint. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents