Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

Ültetési távolság, állattartás Viták és perek forrásai Az emberi együttélést írott és íratlan szabályok irányít­ják. Együttélésünk nem zök­kenőmentes, kisebb-nagyobb súrlódások mindig előfordul­hatnak a szomszédok között. Ezeknek az összetűzéseknek több oka is szokott lenni. Az egyik, hogy a telekhatártól milyen távolságra lehet ültet­ni növényeket. A ma is ér­vényben levő rendelet az úgy­nevezett védőtávolságokat (a telekhatártól számított legki­sebb ültetési távolság) a' kö­vetkező módon állapítja meg: Belterületen és külterületen rártkerten belül eső részen szőlő vagy 3 m-nél maga­sabbra nem növő gyümölcs- termő és egyéb bokor esetén 0,50 m. Három méternél ma­gasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2 m. Külterületnek a zártkerten kívül eső részén gyümölcsfa­iskolái nevelés, szőlő, köszmé­te, ribiszke, málna 0,8 m. Minden gyümölcsbokor (mo­gyoró) 2 m. Birs, naspolya, birsalma, oltott körte 2,50 m. Törpe alma, meggy, szilva, mandula 3,50 m. Álma, körte, vad alanyon kajszi 4 m. Cse­resznye 5 m. Dió, gesztenye 8 m. Külterületnek a zártkerten kívül eső régzén, amennyiben a szomszédos földterület sző­lő, gyümölcsös, vagy zártkert, a szőlőt és gyümölcsfát 0.8 m-re, illetve az előzőekben a zártkertre vonatkozóan meg­határozott távolságokra, egyéb 1 m-nél magasabbra nem nö­vő bokrot, éló sövényt 0.8 m-ve, 2 m-nél magasabbra nem nö­vő bokrot, élő sövényt 1,2 m-re, a 2 m-nél magasabbra megnövőt pedig 2 m-re tele­píthetünk. Fát 8 m-re. Közúttól, vasúttól és zárt­kerttől — az előbbiek terüle­tén — minden alacsony fát és bokrot 1,5 m, a 3 m-nél magasabbra növőket 2,5 m távolságra szabad ültetni. Természetesen sokat számít a megegyezés is. Leggyakrab­ban a telekmegosztások után keletkeznek ezek a gondok, hiszen ki akarna számszán­dékkal borsot tömi a szom­széd orra alá. azzal, hogy a „mezsgyére” ülteti diófáját. Sok esetben praktikusan meg lehet egyezni. Megoldás lehet a kritikus, átnyúló ág levágása mind a két részről. Korábbról meglévő fák eseté­ben a kertet a meglevőségek- nek megfelelően kell megter­vezni. Lehetőleg ne vágjunk ki fát azért, mert közel esik a kerítéshez. A másik vita- és perforrás az elhanyagolt szomszédos kert A gyakorlat az, hogy miután elmondják a szomszé­dok egymást mindennek, fut­nak a tanácsra, bíróságra be- I jelentést tenni. Pedig számta­lan olyan eset van, hogy ma­gatehetetlen, idős embereket, akik a házukat sem képesek már rendben tartani, nem­hogy a hozzá csatlakozó por­tájukat, (eljelentik, mert „nem kapálják a kertet és átjön a gyom mihozzánk”. Ahelyett, hogy átmennének, megbeszél­nék a kérdést, esetleg felvál­lalnák felesben vagy bérben. Végső esetben még abban is meg leltet egyezni, hogy a ke­rítés melletti 1—1,5 méter szé­les sávot a reklamálók le- gyomirtózzák. A harmadik leggyakoribb mtaforrás az állattartás. Tu­domásul kell vennünk, hogy az állatot azért tartják, hogy húst zsírt, tojást, tollat ter­meljen, és az állatnak szaga van. Igaz. lehet állatot tarta­ni úgy is, hogy kisebbek az illatfelhők, és a légy is keve­sebb. A trágyatároló meden­cét légmentesen kell lezárni, a trágyaszag ellen pedig köb­méterenként 50 gramm szu­perfoszfát adagolásával lehet eredményesen védekezni. Ter­mészetesen a szippantással, gödörürítéssel sem muszáj megvárni, hogy csordultig tel­jen a medence. A trágyalécsatoma is zárt legyen. Az állatok alatt pedig — főleg nyáron — naponta kétszer is ki kell takarítani. Az állattartónak kell gondos­kodnia a légymentesítésről is. Erre különböző palackos ké­szítmények vannak, de hasz­nálható az Unifosz 50 EC és a Ditrifon 50 WP is, amelyek megfelelő koncentrációban a legyeket megölik, az állatra (sertésre, tehénre, baromfira) viszont ártalmatlanok. Gondot szokott okozni a kutyák sétáltatása is, mert sokan félnek tőlük. Kutyát legyen az bármilyen nagy vagy kicsi, jámbor vagy sze­líd, közterületen csak pórá­zon, szájkosárral szabad sétál­tatni. Ne engedjék be a homoko­zóba az állatot. Igen sok fer­tőzésnek lehet forrása a levi­zelt homok, ezért kérjük a tisztelt ebbarátokat, ilyen he­lyen ne sétáljanak hűséges házőrzőjükkel. S végül egy jó tanács: a konfliktusokat békésen oldjuk meg, ne veszekedjünk, ne járjunk apró csipcsup ügyekkel a bíróságra és ne mindjárt a jogszabályok pa­ragrafusait bújjuk, hol tud­nánk a szomszédnak ártani. Többet ér a béke a jognál, bár a jog is kell a békéhez. Fenyvesi Gábor A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 188. SZiM 1981. AUGUSZTUS 12., SZERDA Mire jó a szomszédság Újabb utcákban. Térdepelve száműzik a sarat a bagi Szőlő utcából Gergely János ősi eszközzel, a görgővel közelíti helyére a betonelemet Újsághír: a lakosság 1986- ban 16 milliárd forintnyi munkával, illetve pénzzel gya­rapította az országot, első­sorban saját településének fej­lesztéséhez hozzájárulva. Hogyan csinálták, hogyan folytatják az idén? A társa­dalmi munka palettája igen ISezemben tartom a Bor- sodi Sörgyár világos sörkülönlegességét, a Kini­zsit, pontosabban az azt tartalmazó flaskát. Gondo­lataimat viszont a hozzá­adott érték fogalma köti le. Egyet kortyolok a hús italból, rápillantok a cím­kére s máris összefüggést találok a Kinizsi és a köz­ismertté vált közgazdasági fogalom között. Ez nem a gyöngyöző ne­dű hatása, azért, sem, mert éppen csak fogyasztani kezdtem. Azon nyomban feltűnő volt a palackra ra­gasztott címke újszerűsége. Mostanában megújulnak a sörcímkék, tapasztalni ezt a változást például a szlo­vák italkülönlegességeken is. Ami megragadta a fi­gyelmemet, az nem a cím­ketervezők leleményességé­nek, ügyességének, a ter­mékről kialakított új kép­nek köszönhető. Az árukel- lető papirocskán immár csak kJ-ban, azaz kilo- joule-ban fejezik ki az ital energiatartalmát. Megszűnt tehát az a kettősség, amely időt adva a továbbképzés­hez. arra ösztönözte a fo­gyasztókat, hogy tanulják meg. mi a módi. Bevallom, rám ez a kompromisszum a céljával ellentétesen ha­tott. Elkényelmesített. Rá­érünk még megtanulni, mennyit ér egy kalória joule-ban. Most már nincs pardon, csak joule van, estleg ki­ll sör és a hozzáadott érték Amiről egy címke mesél lo-, vagy megajoule. Sze­rencsém, hogy emlékeze­tembe vésődött, a sörök energiatartalma általában 45 kalória deciliterenként. Ennek az ismeretnek kö­szönhetően, nem jövök kü­lönösebb zavarba, ha nagy ritkán megiszom egy üveg sört. Márkától függetlenül nagyjából ugyanannyi joule-t engedek le a tor­komon. Az energiánál sokkal könnyebb a helyzetünk a tömeg esetében. Ismét tud­tomra adták, hogy ne használjam a mázsát, hi­szen a Minisztertanács ren­delettel szabályozta a hasz­nálható törvényes mérték- egységeket. Tizenegy éve. A mázsát, a kalóriát, a ló­erőt és társait 1980. január elsejéig használhattuk át­menetileg törvényes mér­tékegységként. Már ennek is hét esztendejeI Egy mázsa az egytized tonna — volt. Ez az át­számítás nem nehéz, de a több mérendő mértékegy­ségéből nem 'ártott volna tanfolyamot venni. Sajnos ezzel az ajánlattal senki sem keresett meg. Jó. nem is használjuk lépten-nyo- mon a newtont, a pascalt, a kandelát, a coulombot és társait. Am érthető, ha párhuza­mot vonok a söröscímke és a hozzáadott érték között. Az évtized fordulóján még azt tanultuk, hogy ez az utóbbi valami, illetve an­nak egy főre jutó nagysá­ga a gazdasági fejlettségi színvonal alakulásának mé­résére, nemzetközi összeha­sonlítására használatos. Akkor politikai gazda­ságtan-vizsgán ez a foga­lom nem is szerepelt. Is­merete nélkül is jelest le­hetett szerezni. A baj nem is az, hogy akkor ez így volt. Nagyobb problémát jelent, hogy nagyon sok szakmabeli csak most, a mindenütt folyó viták so­rán ismerkedik valójában ezzel a fogalommal. A söröscímke és a hoz- záadott érték között az a hasonlóság, még ha szokatlannak tűnik is, hogy ismereteink elavulá­sára figyelmeztetnek. Nem a képesítettségünk avul el, hanem a képesítések meg­szerzése során elsajátított ismereteink felett jár el az idő. A továbbképzés, a szervezett továbbképzés mindennapos szükséglet és igény kellene, hogy legyen. Akár nyáron, amikor hűsí­tő italokat fogyasztunk, akár télen, amikor a forró teát szürcsöljük. — en színes, azt hiszem, mindenütt másképp járulnak hozzá a környezet gazdagításához. Ami azonosság az önzetlen telepü­lésfejlesztésben, az az, hogy a lakók a munkát a nehezeb­bik végén fogják meg. E szemlélethez azonban szüksé­ges még valami: a megfelelő szervezés, ami előcsalja az emberekből a teremtés igé­nyét is. E két tényező nem párosul minden városban, községben, ezért vannak kü­lönbségek a létrehozott érték nagyságában és a rangsoro­lásban. Bagón mindkét feltétel megtalálható. Ezért van az, hogy már több mint egy év­tizede egy közös cél hajtja a falu lakosságát, és ez az utak szilárd burkolatának elkészí­tése, magyarul az utcaköve­zés, a betonlapok lefekteté­se. A sár száműzése azért, hogy ha szükséges, be tudjon hajtani a mentő, hogy a köz­lekedés egyébként is zavarta­lan legyen ott, ahová az au­tópályán fél óra alatt le le­het érni Budapestről. Ezek következtében 1987- ben is alig telik el hétvége úgy, hogy ne találkoznánk egyik vagy a másik utcában építőkkel. És milyenek ezek a hétvégék? Péntek délután­tól vasárnap estig, aki egy ki­csit is ad magára, aki erővel bírja, segédkezik. Akár a szomszéd utcában is! Ez utóbbinak is tanúi vol­tunk, amikor a Szőlő utcát kerestük fel. A meredek, ed­dig ezen a szakaszán nagyon rossz állapotú utcát óttjár- tunkkor vagy húszán építet­ték. Az első brigádban Palya Ferencnek, Deme Andrásnak, Balogh Imrének és feleségé­nek az István utcai Szonda János — tanácstag —, Ger­gely János és Gergely Sándor segédkezett a nehéz betonele­mek helyrevitelében, helyre- igazításában. Miért? Tavaly ez a kaláka fordított volt, ak­kor a Szőlő utcaiak osztoztak sár nélkül a szomszéd utca lakóinak munkájában. Az utca felső végén, ahol az Attila utca csatlakozik a Szőlő utcához, ugyancsak ke­mény munka folyt. A napok­ban készült el az Attila ut­ca, a sarkon lakó Gábor Jó­zsef megalapozottan mondhat­ta: ennyit a saját háza épí­tésén sem tett-vett. — Már tovább haladtunk volna, ha nem kell felszed­nünk itt a régi kőburkolatot. Ebben a fordulóban azonban nagy a forgalom, következés­képpen a terhelés is, miköz- Mi ben a Szőlőhegyről lezúduló " ll| vízre is kell gondolnunk — t folytatta Aszódi József. Igaz, neki az utca távolabbi, mar kész részen van a lakása. A megsüllyedt kövezet fel­bontását egyébként Piló Já­nosáé is javasolta, aki ugyan­csak tanácstag, de a község másik végén. Nem is a Sport utcaiak képviseletében járt itt, hanem azért, mert őt nevez­hetjük a bagi közlekedési mi­niszternek, nélküle nem negy­venkettő, hanem talán fcéí ut­ca sem készült volna el eddig társadalmi munkában. Az útépítésért hivatalosan lakásonként háromezer-ötszáz forintot lehetne kérni, ezt munkájukkal jócskán lefarag­ják a lakók. Örömteli, hogy a Szőlőhegyen nyaraló idege­nek is készségesen felajánlot­ták segítségüket az odavezető út korszerűsítéséhez. Balázs Gusztáv Napok, hetek Gyakran kérdezgetjük többnapos piros betűs ün­nepeink előtt és után, va­jon milyen nap van ma? Keddtől szombatig senkinek nem tudok tanácsot adni, de a hétfőre biztos tippem van. Menjenek el Aszódra vásárolni, és a kihalt ut­cák, bezárt üzletek láttán könnyen - rájöhetnek: hétfő van. Nem tudni mi okból, itt egyszerre nem kapható vegyszer, kapa, ruha és lá­bas. Egyesek jól meg is járják tudatlanságukkal. Kivesznek egy-két hét sza­badságot metszeni, kapál­ni, 'meszelni, mázolni. Első nap elutaznak Aszódra a beszerzendő holmikért, az­tán üres kézzel mehetnek haza. Pihenhetnek egy na­pot, a szabadságuk pedig ennyivel megrövidült. Tévedés ne essék, ez a nyitva, illetve zárva tartási idő nemcsak Aszódra, szin­te valamennyi községünkre jellemző. És sajnos most már Gödöllő sem kivétel. Ismerősöm panaszkodik: te­metésre kellett mennie, de egyetlen virágüzletet sem talált nyitva. Maradt a piac, ahol délután már nem valami bőséges, sze­met gyönyörködtető a vá­laszték. A virágvásárlásra nem is hétfőn volt szükség. Itt már a vevőközönség újabb átka, a kánikula szólt köz­be. Egyre több bolt rá­csán, kirakatüvegén látható a felirat: ettől—eddig sza­badság miatt zárva. Már a rendesebbjénél, mert van­nak üzletvezetők, akik in­kognitóban nyaralnak, sem­milyen formában nem ér­tesítik vásárlóilkat hollétük­ről, mikor számíthatnak újból rájuk. Sok mérgelődés és talál­gatás után . korszakalkotó javaslattal tudunk előállni. Vállalkozó kedvű, olyan igazi, régi vágású kereske­dőknek lovas kocsikat vagy kiszuperált buszokat kel! rendelkezésre bocsátani. Ezeken a mozgó büféken lévő kis harangocska min­dig tudatná a lakossággal, hol, merre jár a tejük, ke­nyerük, mikor készíthetik elő pénztárcájukat. — be Házi csemetekert Ne veszítsük el kedvünket . -t.n < Mire jó egy akácrönk! Dcme András illeszti a készülő út­test vasúti betonalj-felépítmé- nyét (A szerző felvételei) Kiskertek növényszerető tu­lajdonosai gyakran panaszol­ják, hogy sok szép díszcserje, örökzöld nem vásárolható meg a faiskolai lerakatokban. Se­gítséget szeretnék nyújtani ab­ban, hogy a különlegességeket kedvelők házilag is előállít­hassanak gyökeres szaporító­anyagot. Módszeremnek előnye, bár­melyik ismerősünk szívesen ad különleges növényéről egy kis hajtást, azt nedves vattá­ba csomagolva messzire is el­szállíthatjuk. A lomblevelű cserjék több­sége zölddugványozással sza­porítható. A dugványnakva- lót a hajtás csúcsából vágjuk, lehetőleg a reggeli órákban. Vi­gyázzunk, minden dugványon legalább két kifejlett rügy le­gyen. Alját a rügy alatt éles késsel egyenesre vágjuk, mert ott indul meg legkönnyebben a gyökeresedés. Az alsó 3-4 levelet vágjuk le, mert elrot­hadva pusztulást okozhatnak. Porhanyós kerti föld és folya­mi homok keverékébe 2-3 cen­ti mélyen betűzdeljük, majd bőségesen megöntözzük. Lyu­kacsos fóliával borítjuk, hogy levegőzzön, de az állandó pá­ratartalom Is meglegyen. Biztosabb eredményt érhe­tünk el fóliasátorban vagy üvegházban. A gyökeresedő dugványokat különböző be­tegségek támadhatják meg. Elsősorban akkor, ha a szapo­rítóközeg túl nedves, levegőt- lermé válik. Óvakodjunk a túlontözéstől. Kéthetenként Fundazol 0,2 százalékos oldat­tal öntözzük be, 3—6 héten belül megindul a gyökerese­dés, de csak a következő év májusára erősödnek meg any- nyira, hogy átültethetjük őket. Örökzöldek dugványozása: félfás dugványról minden örökzöldet szaporíthatunk, amikor a hajtások befejezték növekedésüket, és részben megfásodtak, augusztusban, szeptemberben. Lényeges, hogy teljesen fajtaazonos utódokat kapunk. A 8—10 centiméteres hajtásvégeket válasszuk ki, alatta éles késsel kissé bevág­juk és erőteljes rántással le­szakítjuk a főhajtásról. így egy kis fás nyelvecske marad a dugványon, leginkább így gyökeresedik meg eredménye­sen. Ugyancsak homokkal ke­vert sovány termőföldbe ül­tetjük 3 cm mélyen, félárnyé-* kos helyre. Rendszeresen ön­tözzük, pár hónap alatt meg­gyökeresednek. Hasonlóan sza­poríthatjuk az évelő növénye­ket is. A dugványozás nem mindig sikerül, de azért ne veszítsük el kedvünket. Annál nagyobb lesz örömünk, ha valamilyen régen vágyott, különleges örökzöld vagy cserje megered kezünk munkája nyomán. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vízgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki állítás, megtekinthető 10—,18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóte­rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. WMfMoilBgf Örült római vakáció. Szí­nes, magyarul beszélő olasz filmvígjáték. 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (GöciöHöi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents