Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

# A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 12., SZERDA Állategészségügy Pilisen, Nyáregyházán Feléleszteni a termelési kedvet £ Az állategészségügyi szul- gálát jelentős szerepet tőit | be a népgazdaságban, ezen £ belül a mezőgazdaságban. ^ A korszerű állategészség- % ügy az állattenyésztés biz- | tonságát és a magas szintű | termelés zavartalanságát & szolgálja. E feladatát a £ fertőző betegségek ellen ^ preventív, operatív rendé- ^ szeti intézkedésekkel, szük- ^ ség szerinti védőoltások £ alkalmazásával hajtja vég- a re. Igen nagy jelentőségű fel­adat az állatról az emberre átragadó fertőzések megelőzé­se (brucellózis, tbc, veszett­ség stb.). A szívós, hathatós és következetes állategészség­ügyi munka következtében hazánkban pillanatnyilag az előbb említett betegségek kö­zül a veszettség bír a legna­gyobb jelentőséggel. Ennek veszélye — az utóbbi időszak néhány szomorú példái is igazolják— egyre nagyobb. A veszettség ügyében nagyon oda kell figyelni a tanácsok szakigazgatási szerveinek, az állatorvosoknak, s természe­tesen a lakosságnak is. Akit veszett állat mar meg és idő­ben nem kap védőoltást, az meghal. Maga az oltás sem veszélyte­len, hiszen egy ezrelékben bé­nulást vagy halált (is) okoz­hat. A, veszélyt csökkenteni hivatott a pontos és precíz ebösszeírás, utána az úgyne­vezett ebkataszter fölfekteté­se és az ezt követő eboltás. Csak így lehet pontosan meg­tudni, hogy kutyáját ki citál­ta, illetve ki nem oltatta be. Ezek után lehet — és kell — a szabálysértési eljárást meg­indítani az oltást elmulasztók­kal szemben. Több - házőrző Ezek érintkezhetnek a nagymértékben megszaporo­dott veszett rókákkal és köz­vetíthetik a veszettséget az oltatlanul maradt ebekre, macskákra és más erre fo­gékony háziállatra. Ezektől fertőződhet leginkább az em­ber. A (kóbor kutyák, macs­kák belógása a tanácsok fel­adata (lenne), de erre hiva­tott szerv — egyelőre — se­hol sincs a vonzáskörzetben. Pilisen és Nyáregyházán sincs, ahol a két község állategész­ségügyi helyzete — amint az erről készült közelmúltbeli jelentés leszögezte — megfe­lelőnek mondható. Az idén Pilisen 1 ezer 896 darab, Nyáregyházán 887 da­rab ebet oltottak be. Különö­sen Pilisen növekszik dina­mikusan a házőrző jószágok száma, az emelkedés eléri a 8-10 százalékot. * A lovaknál előforduló fer­tőző betegségek az utóbbi időben nem jelentkeztek sem Pilisen, sem Nyáregyházán. Tavasszal végezték el az ál­latorvosok a lovak takonykór­ra és fertőző kevésvérűségre történő szűrővizsgálatát. Pili­sen 74, Nyáregyházán 29 lo­vat vezettek elő a vizsgálat­ra. Szerencsére valamennyi jószág „lelete” negatív volt. Nincs legelő A jelentés részletesen ki­tért a szarvasmarha-egészség­ügyre. Velük lényeges állat­egészségügyi probléma nem fordult elő az-utóbbi.időszak­ban. Mindkét településen min­den év decemberében végzik az állomány évenkénti egy­szeri kötelező tbc-vizsgálatát. Ilyenkor veszik nyilvántartás­ba — az előírt kartonrendszer alapján — a községek szarvas­marha-állományát. A vonat­kozó rendelkezések előírják a szarvasmarhák egyedi fül­számmal történő megjelölését. A született borjak esetében legfeljebb két hétig az úgyne­vezett krotáliázást el kell vé­geztetni az állatorvossal. Az állatállományban történő változást két héten belül je­lenteni kell a községi tanács szakigazgatási szervének és az illetékes állatorvosnak. Az előbb említettek alapjai az 1 és 4 éves tehéntartási állami támogatásnak, dotációnak. A bejelentést a tanácsnál nyil­vántartásba veszik és az alap­bizonylatok alapján a szak- igazgatási szerv elküldi a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás­ra. Pilisen és Nyáregyházán is erősen csökkenő tendenciát mutat a szarvasmarha-lét­szám. Tavaly év végén Pilisen 147 darab szarvasmarhát számlál­tak. Ebből 98 tehén, 18 tsz-, kihelyezés, a többi növendék­marha. Nyáregyházán 81 szarvasmarha (44 tehén, 37 növendék) volt. Ez a szám egyre inkább csökken. Ennek oka: nincs legelő, nincs szá­las takarmány, nincs szalma. Sajnos a tejtermelés higié­niája a kistermelők körében igen rossz. Magas csíraszám­mal adják le a megtermelt te­jet. Az ellenőrző vizsgálatok­nál már a bírságolás és az állami dotációból történő ki­zárás is szóba került. Ugyancsak csökkent a ser­tésállomány. Ennek összetett okai vannak, de a legfőbb a felvásárlási ár és a takarmány árának kedvezőtlen értelem­ben vett módosulása. Pilisen 2 ezer, Nyáregyházán 1 ezer 500 sertés van a háztáji gaz­daságokban. Csökkent a nyúl- állomány, a baromfiak köré­ben a broyler fajta dominál. Az állattenyésztés' .egyik, sarkalatos pontja a jó mi­nőségű takarmánnyal való el­látás. Sajnos ez sok -kívánni­valót hagy maga után. Sem energetikailag, sem beltartal- mi összetevőiben nem felel­nek meg az előírásoknak. Váltakozó a takarmányok, tá­pok minősége is. Közös érdek Bürokratikus a takarmá­nyok, tápok mintavizsgálati rendje. A beküldött mintákat 30 nap alatt analizálják, ez idő alatt az egész állomány elhullhat. Mindezek együtte­sen rontják, illetve csökken­tik a termelési kedvet. En­nek megállításához népgazda­sági érdek fűződik. G. J. Noteszlapok Utak, filmek, helyzetek „Micsoda útjaim voltak ne­kem..." — énekli Cseh Ta­más Antoine és Désiré című lemezén a Désiré megnémul kezdetű dalban. És micsoda útjaink vannak nekünk, te­hetném hozzá Monoron járva- kelve. Vezetik a gázt. Ez ön­magában jó dolog. Nemrég vé­geztek a Mátyás király utcá­val, most a Móricz Zsigmond és a Petőfi Sándor út van so­ron. Minden munkálat, legyen az csőtörés vagy egyéb, útfel­bontással jár. Ez így van, mi­óta a földben kábelek és• csö­vek futnak. A közlekedő em­berek látszólag elfogadják az állapotot, a szemnek azonban, valljuk meg, nem a legszebb látvány a felbontott úttest és a kitermelt föld. Mikor a mun­ka kész és a csöveket lefektet­ték, betemetik az egészet. Ez a munkafolyamat viszont — látszólag — már koránt sincs oly alaposság■ l elvégez­ve, mint a többi. A Mátyás király úton például jó időben az emberek néhol bokáig jár­nak a porban, eső után pedig a sárban. Az út azon fele, ahol a csövek futnak, a mar­koló munkájának eredménye­ként úgy néz ki, mintha egy óriás az út egyik oldalát mód­szeresen leharapdálta volna. Az utat keretbe foglaló sze­gélykövek vedig hol. vissza vannak helyezve, hol nem. Ez a Mátyás király utca ese­tében azért is csúnya látvány, mert (szerintem) ez az utca volt a gázvezeték-fektetés előtt Monor egyik legjobban meg­csinált utcája. Kétoldali lej­téssel készült, néhány helytől eltekintve gödörmenies volt, egyszóval jól nézett ki, na! Most viszont __! Javallanám a mielőbbi helyreállítás meg­kezdését, bár tisztában vagyok azzal, hogy ez pénzbe kerül. Lehet, hogy sokba. De szerin­tem abból az összegből, amit a lakók fizettek a gázért, ta­lán erre is futná. Kedvenc témáim közé tar­tozik a videojelenség nyomon- követése, s noha gondolom, ez sokaknak már a könyökü­kön jön ki, hadd meséljek el mégis egy jellemző esetei. A Nicolette presszó Monoron azon kevés helyek egyike, ahol engedélyezett a videózás. A MOKÉP videotékájából szár­mazó kazetták sok vendéget vonzanak, és valljuk meg, ezek a filmek néha semmiben sem különböznek a feketepia­con vásárolható filmektől. Már ami a témáikat illeti. Szóval állok a presszóban és sokadmagammal nézem a filmet. A címét, sajna, nem tudom, de amit a főhősnő mű­vel, az nem semmi. A legkü­lönbözőbb módszerek igény­bevételével már egy kisebb te­lepülés lakóinak megfelelő rossz embert küld a másvilág­ra. A film zárójelenete a szo­kásos párviadal. Főhősnőnk két bambuszbottal felfegyver­kezve harcol a másik főhős ellen, aki természetesen a „fő- rosszat" játssza. És a hölgy győz! De hogyan? A két bambusz­bot két végét földön fekvő el­lenfele szemébe nyomja, a szemekből kibuggyanó vér szinte az egész képernyőt be­teríti. Az egyik asztalnál tár­sasággal szintén a filmet néző ismerősöm e jelenet láttán el­borzadva felsikolt, mire a nagyérdemű a szó szoros ér­telmében kiröhögi. Ő szégyen­kezve ennyit mond csupán. — Ez nagyon csúnya volt! Hát az igazat megvallva, az. És valahol az is csúnya do­log, ha e válogatott borzal­mak láttán ösztönüknek en­gedelmeskedő embertársainkat kinevetjük. Hiába, ilyen idő­ket élünk. A gyilkosságok és a vér látványa már szinte sen­kit sem irritál. S az szégyell- heti magát, akit mindez el- borzaszt. Monor városiasodik. Nem, nem találtam fel ezzel a ki­Öj segélykérő telefonok Gyomron Végre megszólalt a hatodik Egy olyan — több mint ti­zenkétezer lakosú — nagy­községben, mint Gyomron, ahol a település két legtávo­labbi pontja között több mint négy kilométert kell meg­tennie a közlekedő ember­nek, meghatározó, hangulatot befolyásoló jelentősége van, a közintézmények, munkahe­lyek, a mentők, a rendőrség, a tűzoltóság elérhetőségének, illetve értesíthetőségének. Gyomron ma már három buszjárat van, kettő helyi — ebből egy az iskolai —, és egy helyközi, Manor és Rákoske­resztúr viszonylatában. A vasút mintegy ötezer ingázó érdekeit szolgálja. így a köz­lekedés jelenlegi rendszere elég gyors helyváltoztatást tesz lehetővé: a kapcsolat közvetlen a fővárossal és a körzetközponttal — Monor elérése a magasabb szintű in­tézmények miatt is fontos. Ám előfordulnak olyan esetek — nem is kevésszer —, amikor a körülmények egyszerűen nem engedik meg a buszra, vonatra várakozást, és gépkocsi sem áll rendel­kezésre. Például a gyors or­vosi segítség csak akkor va­lósulhat meg. ha időben érte­síthető a körorvos, vagy hét végén az ügyeletes szolgálat. Erre a legbiztosabb, leggyor­sabb módszer a telefon. De van-e elég telefon Gyomron? Erre a kérdésre ma még ne­met kell válaszolni, mert a posta egyhamar nem fogja tudni kielégíteni a magánte- leíonok iránti igényt — az ismert gazdasági okok miatt. Ám létezik egy pótmegoldás, a segélykérő állomások szá­mának gyarapítása révén. Eddig Gyomron segélykérő telefon a 2-es számú iskolá­nál — Bajcsy utca —, a volt csütörtöki piacnál — Dr. Al- torjai Károly rendelője köze­lében —, az Arany János ut­cai óvodánál, a könyvesház­nál — Steinmetz kapitány ramszegi-féle buszmegálló­ban — a település Maglód- nyaraló felöli végében, s egyet a Nefelejcs utcában, nem messze a 3-as számú is­kolától, az Erzsébet-telepen. A Dózsa György út és a Gyöngyvirág utca kereszte­ződésében levő új állomás már működik, a Nefelejcs ut­cait is hamarosan bekapcsol­ják a postai hálózatba. A postának ez az újabb fejlesztése a gyömrőiek na­gyobb biztonságérzetét szol­gálja. Ám az sem elhanya­golható tény, hogy a telepü­lésnek nagy az átmenő for­galma, s baleset esetén nem mindegy, hogy mennyi idő alatt értesíthetők a mentők, a rendőrség, vagy akár a helybeli körzeti orvosok va­lamelyike. De hét végén a segélykérő állomásokat más, magánjellegű, vagy hivatalos beszélgetésekre is lehet hasz­nálni, a postai díjszabás sze­rint fizetés vállalása mellett. Ez úgy történik, hogy a te­lefonáló bemondja a gyömrői postahivatalban ügyeletet tartó központkezelőnek a ne­vét, címét, személyi számát, s a beszélgetés befejezése után közölt díjat a követke­ző hét első munkanapján fi­zeti be a postahivatalban. Azokat a településeket, amelyek már be vannak kapcsolva a crossbarhálózat­ba, a postahivatal előtt! nyil­vános telefonállomásról ér­mével lehet hívni. Aszódi László /\nta) A gyömrői Szikora Krisztina éppen üdülésből tért haza, s nagy meglepetéssel látta a Nefelejcs utcában az új tele­fonfülkét. Igaz, a készülék még nincs beszerelve, s az aj­tó is zárva, de hát a kíván­csiság nagy úr! (A szerző felvételei) útja és a Dózsa György út kereszteződése —valamint a postahivatal előtt üzemelt. Az elmúlt hetekben újabb két telefonfülkét állított fel a posta, egyet a Dózsa György út végén — a Ga­Kulturáiis program Ecseren szerdán délelőtt 9 órakor a fogyókúrás klub fog­lalkozása, 10 órától nyitott ház. Gombán az autós kertmozi­ban 21 órakor Niagara (film- múzeumi előadás, színes ame­rikai film, főszereplő Marilyn Monroe, az ötvenes évek ame­rikai szexbálványa). Gyömrőn a nagyközségi ta­nács házasságkötő termében (Steinmetz kapitány utca 26.) Detzky Júlia textilfestményei­ből kiállítás 9-től 16-ig. jelentéssel a spanyolviaszt, mindössze arra értem, hogy szinte lehetetlenség Monoron — annak központjában — piac- napokon közlekedni. Ez a helyzet már Pestet juttatja eszembe. Az autók és autósok kínjukban minden négyzetcen­timétert parkolásra használ­nak fel. Szerintem, ha a há­zak tetejére fel tudnának jut­ni, ott is parkolnának. A gya­logosok úgy mennek minden­felé, mint „vak légy a Chemo- toxnak”, a kerékpárosok im- bolyognak, csomagokkal meg­rakodva, összevissza. Néha tényleg az az érzésem, kaotikus állapotok uralkodnak a központban. Az pedig, hogy az épülő banképület felvonu­lási létesítményei egészen az út széléig nyúlnak, csak ront­ja az amúgy sem rózsás hely­zetet. Ráadásul a Petőfi Sán­dor utca e szakaszát nem zár­ták le, csak egyirányúsították. Az épület miatt viszont a Kos­suth Lajos útra ráhajtók mindent látnak, csak épp a jobbról érkező forgalmat nem. Az épület miatt egyébként a gyalogosok is lassan már az út közepére kényszerülnek. Még az a jó, hogy minded­dig súlyosabb baleset nem tör­tént. Itt jó lenne valamit ki­találni, addig, míg tényleg nem történik valami baj. Kucsera József M-iítérkőzés Csak a kapuson múlott Magyar Népköztársasági Ku­pa-mérkőzés : Gyömrő—Mende 4-0 (1-0). Gyömrő, 400 néző, vezette: Silye (nagyvonalúan). Sokan voltak kíváncsiak a két szomszédvár rangadójára. Az első negyedórában a men- deiek valóságos össztűz alá vették a gyömrői kaput, de ezen a napon Csatónak, a gyömrői portásnak egyszerűen nem lehetett gólt rúgni. Leg­alább négy esetben mentette meg kapuját a kitűnő gyöm­rői hálóőr. A 24. percben ár­tatlan támadás végén Pólyák szerzett vezetést. Fordulás után a 46. percben Békefi remek, egyéni szóló után növelte a gyömrői előnyt. Húsz perccel később két — jogos — 11-esből ala­kult ki a 4-0-ás meglepő ha­zai győzelem. A mendeiek az utolsó ne­gyedórában ismét erőre kap­tak, de még becsületgólra sem futotta erejükből. Helyenként nagy iramú, közepes színvonalú találkozón csak a gyömrői kapuson múlt, hogy nem lett szorosabb az eredmény. A gólarány túlzott, ennyi különbség nem volt a két csapat között. Góllövő: Békefi (2, egyet 11-esből), Lerner (11-esből), Pólyák. Jó: Csató (a mezőny leg­jobbja), Nagygyőr, Csirkó J., Lerner, Békefi, Sándor Z., il­letve Vojácsik, Iváncsics, Szvi­tek, Nagy F.- jó A hét végén Üllőn Veszteg László emléke Tavaly hunyt el a Péte­ri KSK labdarúgócsapatá­nak egyik legtehetségesebb tagja, Veszteg László. A rokonszenves, csupa szív já­tékos tragikus körülmények között vesztette élétét. Volt egyesületei — a Péteri KSK és az Üllői KSK — méltó emléket kíván állí­tani neki azzal, hogy meg­rendezik a Veszteg Lász- ló-emléktornát a hét végén Üllőn. A küzdelmekre négy csapat, az Üllő, a Péteri, a Mende és a Vecsés kapott meghívást. Augusztus 15-én, szombaton délután három órakor lesz a Péteri—Men­de összecsapás, azt követi öt órakor az Üllő—Vecsés találkozó. Augusztus 16-án, vasár­nap délután három órakor először az előző napi két vesztes a 3—í. helyért mérkőzik, öt órakor kez­dődik a döntő, az előző napi két győztes gárdája között. A győztes elnyeri, s egy évig őrzi a díszes serleget. Valamennyi találkozónak az üllői sporttelep ad ott­hont,. A rendezők szeretet­tel várják a szurkolókat az eseményre. — ér ISSN tm—«31 (Monor! Hírlap} A Dózsa György út és a Gyöngyvirág utca sarkán — a Ga- rainszcgi-féle buszmegálló mellett — már működik a hatodik segélykérő telefonállomás

Next

/
Thumbnails
Contents