Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

Nil» 4 1987. AüorszTrs l*.; szerda Ä falugyűlés tapasztalatai Ahogyan a helybeliek látják A lehetőségekkel számolva Átadás előtt a farmos! művelődési ház Harmadszor építik fel maguknak Éppen ötéves vágya teljesül a faratásiaknak az alkot­mány Ünnepének előestéjén, amikor átadják végre rendelte­tésének a művelődési házat. Az épületeknek is megvan a ma­guk sorsa, a farmosié az. hogy többször elpusztuljon és a közösség összefogásából új életre keljen. Társadalmi mun­kában kezdték építeni először. Bár akkoriban, a felszabadu­lás előtt nem így nevezték, a terv lelke, motorja sem a nép­front, hanem a falu tisztelendője volt. A lényeg nem is ez, hanem, bogy egy emberként vetette a vályogot, adta a fuvart, vakolt, meszelt minden farmost. S nem volt ez másképpen a felszabadulás után sem, amikor romjaiból kellett életre kelteni a község központjában álló szép sarokházat. Üjhartyán és Újlengyel kö­zös tanácsú községben a kö­zelmúltban tartottuk meg a falugyűlést, amelyet, minit új intézményt, a tanácsokról szó­ló 1971. évi I. törvény fogal­mazott meg először, hozzájá­rulva ezzel a közvetlen de­mokrácia fejlesztéséhez a köz­ségi települések életének szer­vezésében. Már a korábbi években próbáltuk, majd minden év­ben alkalmaztuk azt a mód­szert, hogy a község életé­ben jelentős kérdések megvi­tatására külön fórumot hívott Össze a tanács. Ily módon a gyakorlatban bizonyosodott be az, hogy a tájékoztatásra és a lakosság véleményének meg­ismerésére egyaránt jól alkal­mazható a közvetlen kapcso­latfelvételnek ez a formája. Az említett törvény a falu­gyűlések jellegét úgy fogal­mazta meg, hogy a községi tanács a lakosság tájékoztatá­sa és véleményének megis­merése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdése­ket. Jellegét tekintve tehát a falugyűlés tanácskozó és ta­nácsadó szerepet tölt be. Üjhartyán és Újlengyel kö­zös tanácsú község vezetése a falugyűlések előkészítésében támaszkodott a tanácstagokra, társadalmi és tömegszerveze­tekre, főleg a Hazafias Nép­front helyi bizottságára. E szervek elismerésre méltó eredményes közreműködésé­nek köszönhető, hogy a köz­ségben élő állampolgárok hasznosítható ismereteket kaptak a közös tanács, az elöljáróság és a nem tanácsi szervek munkájáról. Megismerhették az érdek­lődésre számot tartó központi és helyi döntéseket, tájéko­zódtak a településfejlesztésről, az intézmények fenntartásá­ról, a működtetés eredmé­nyeiről és gondjainkról, ter­mészetesen valamint az előre­lépés korlátáiról is. Mindez növekvő aktivitást, közös gon­dolkodást eredményezett. A tanácsi munkáról szóló be­számoló őszinte hangvételű és agitatív hatású volt. E fóru­mok népszerűségének ez az egyik alapja. A tanács veze­tése beszámolt arról, hogy az előző falugyűlésen elhangzott közérdekű javaslatok alapján milyen intézkedéseket tettek és milyen eredménnyel. Ennek nyomén valósult meg többek között Újlengyel községben a kultúrház külső­belső átalakítása. Űjhartyán- ban óvodabővítés. A látoga­tottság és aktivitás igen ked­vezően alakult. A két falu­gyűlésen több, mint négyszá­zan vettek részt, huszonket- ten szólaltak fel, a kérdésekre a tanács vezetése és az érin­tettek a falugyűlésen vála­szoltak, s ezt követően meg­felelően gondoskodnak a ja­vaslatok nyilvántartásba véte­léről, illetve intézéséről. A közérdekű javaslatok elemzé­se azt bizonyítja, hogy a résztvevők mértéktartóan, a lehetőségekkel jól számolva fogalmazták meg gondolatai­kat. Különösen figyelmeztető, hogy az észrevételek egy ré­sze évről évre Ismétlődik, ami kedvezőtlen hatások előidéző­je lehet. Ezért a tanács ve­zetése arra törekszik, hogy a lehetőség szerint ezeket meg­oldja, annál is inkább, mivel a lakosság nem csupán igé­nyeket fogalmaz meg, hanem kész társadalmi munkával is segíti azok megvalósítását Er­re ®z erőre feltétlenül támasz­kodni kell. A közérdekű javaslatok nagy része a település kom­munális ellátottságának ja­vítását, út- és járdaépítést szorgalmazott, de igen sokan fogalmazták meg a kereske­delem és egészségügyi ellátás javításának, a közlekedés mó­dosításának jogos igényeit. Ide tartozik az a tapasztalat is, hogy a lakosság ismeri és megérti a népgazdaság hely­zetéből következő gondokat,; de nem fogadja el a kisebb anyagi ráfordítást, vagy csak a tanácsi és nem tanácsi szer­vek nagyobb figyelmét, rugal­mas intézkedését igénylő fel­adatok vontatott megoldását. A falugyűlésen természete­sen számos olyan javaslat is felvetődött, amely nem tarto­zik a tanács hatáskörébe. Ezekkel a javaslatokkal meg­kerestük az érdekelteket, kér­ve intézkedésüket és tájékoz­tatást, hogy ezekről a lakos­ság is, illetve a felszólalók is tudomást szerezhessenek. A tanács és a nem tanácsi szer­vek együttműködésének to­vábbi javítását szolgálta, hogy a helyi áíész és a takarék- szövetkezet is számot adott munkájáról. Jól szolgálta a kapcsolatok javítását a társközségben mű­ködő elöljáróság munkájáról szóló beszámoló. A nem nagy múltra visszatekintő elöljáró­ság jobban megismerte a la­kosság véleményét, gondjait, amely jelentős abból a szem­pontból is, hogy sikerül-e tartalommal megtölteni az adott kereteket és kihasználni minden lehetőséget. összegezésként: az már bi­zonyított, hogy a falugyűlés a helyi közélet értékes fóruma. Ezt így értékeli a lakosság, a tanács és más szervek, szer­vezetek is. A közéleti demok­ratizmus további erősítése azonban megkívánja a lakos­ság fokozottabb részvételét, nemcsak a döntések megisme­résében, hanem adott esetben a településrészt érintő tervek előkészítésében, kialakításá­ban. így érhető el, hogy a la­kosság még mélyebben meg­ismerje a lehetőségeket, aktí­vabb szerepet vállaljon a vég­rehajtás segítségében és el­lenőrzésében. Mihalovics Mihály az Űjhartyáni Kötóégi Közös Tanács vb-titkára Pezsgő élet zajlott évtizede­ken át, egész generációk nőt­tek fel itt. Szakkörök, klub- foglalkozások, felejthetetlen amatőr színházi előadások Váltották egymást. A ház ve­zetője, Derényi Emilné a tu­domány érdekességeire, a mű­vészetek szépségeire nyitott embereket nevelt a farmosi gyerekekből. Jói gazdálkodtak Abban az időben, amikor még kevés szó esett arról, hogy egy művelődési intéz­ménynek gazdálkodnia is kell, Farmoson már ez volt a szel­lem. Jó bevételnek ígérkezett a bútorbemutató is 1982 szep­temberében, a művelődési ház nagytermében. Ám az első éj­szaka rejtélyes körülmények között tűz ütött ki a házban, és reggelre csak üszkös ro­mok maradtak. Mintha a magukét vesztet­ték volna el, úgy siratták a farmosiak a házat, s már az első napokban keresték a le­hetőséget, miként lehetne mi­hamarabb helyreállítani az épületet. — Elhúzódott egy kissé a dolog, de úgy érzem, megérte — mondja Pál Sándorné, a tanács vb-titkára, miközben végigvezet az épületen, ame­lyen az utolsó simításokat végzik az iparosok. — Gya­korlatilag 1983 óta tart a fel­újítás, amely azonban a nagy­termi résznél ' teljes újjáépí­tést jelent, hiszed csupán az aiapok maradtak meg. Megyei segítséggel és rengeteg társa­dalmi munkával készült En­nek ellenére újra meg újra pénzhiány lassította a mun­kát. Hosszú hónapokig állt az üszkös romok helyén a meg­vásárolt építőanyag, s minden lelkesedés ellenére sem lehe­tett volna belevágni a mun­kába, ha a környékbeli válla­latok, szövetkezetek nem segí­tenek. Sok szakipari munkát elvállaltak, a csatornabeköté­sen a tápíószelei KGYV szak­emberei dolgoznak, a kisipa­rosok a parkettázást ajánlot­ták fel társadalmi munkában. — Még a legidősebbek is komolyan kivették a részüket a ház helyreállításából — folytatja a vb-titkár. — Talán meg is sértődtek volna, ha nem fogadjuk a segítségüket. Az idősek klubja készítette el ugyanis a művelődési ház ke­rítését. Sok mindent megváltoztat majd az a tény, hogy elké­szül végre a ház. Például fe­leslegessé válik a hajdani moziépület, amelynek felújí­tását a művelődési házzal párhuzamosan végezték a far­mosiak. Azonban úgy döntöt­tek, videomozit üzemeltetnek majd a felújított intézmény­ben, így a mozit most szeret­nék eladni. Titokban azt re­mélik a tanács vezetői, olyan vevőt sikerül találni, hogy egyben munkalehetőséget is kínáljon majd a helybeli lá­nyoknak, asszonyoknak. Takarékoskodás — Nagy feladat volt a le­égett ház újjáépítése egy ek­kora településnek — mondja Pál Sándorné. — Talán ha­marabb végeztünk volna, ha csupán erre összpontosítjuk az anyagi erőket. Ám közben egész sor feladat is a kör­münkre égett. így például esztendők óta aktuális volt az óvoda bővítése. Most ezt fs „kipipálhatjük”. Szeptember elsején már az új helyen, a frissen átadott Csoportszobá­ban kezdhetnek a kicsinyek. Sportudvart alakítottunk ki a nagyobbaknak, addig is, amíg elkészül a néhány éve átadott iskola második ütemeként a tornaterem. Megrendeltük a költségvetést, elkészült a kivi­teli terv is. Mai árakon nyolc­millióba kerül majd a terem. Évek óta takarékoskodunk, s remélhetőleg megyei támoga­tást is kapunk. Úgy tervez­zük, hogy az elkövetkező há­rom, jobb esetben két évben ez lesz a kiemelt feladatunk. Bölcsebb megoldás Persze közben olyan gondo­kat is meg kell oldani Farmo­son, mint a csapadékvíz elve­zetése. Ennek sürgősségét kü­lönösebben bizonygatni sem kell Pál Sándornénak, hiszen kiadós zápor után érkeztünk Farmosra, ahol a település központja leginkább Velencé­re emlékeztetett, már ami a vízben álló házakat illeti. — Elkészült a belvízrende­zési terv. Eszerint hétszázezer forintot kell előteremtenünk erre a célra. S ez csupán Farmos központjában oldja majd meg a gondokat. Pedig hasonló nehézségeket okoz a lefolyni nem tudó csapadék a község más részein is. Mindezeket a feladatokat az egyre szűkösebb tanácsi pénz­eszközök felhasználásával kell végrehajtani. Talán kivétel Farmos a megye települései között, itt ugyanis az új ház­adórendelet bevezetése nem pluszbevételhez juttatta a ta­nácsot, hanem lényeges mí­nuszt hozott. — A tavalyihoz képest száz- huszonháromezer forinttal ke­vesebb pénz folyik be a ház­adóból a tanács számlájára — mondja a vb-titkár a kimu­tatásokat tanulmányozva. — Persze nálunk is vannak többszintes, hatalmas házak, ám ezekben több generáció él együtt. Az átlagot pedig Far­moson az olyan házak jelen­tik, amelyek tulajdonosai az eddiginél kevesebbet fizetnek, házadó fejében. Mindezek ismeretében ért­hető, hogy miért is tartott csaknem öt évig a művelődé­si ház helyreállítása. Talán népszerűbb, mutatósabb lett volna mindent hátrább sorol­va tető alá hozni a művelő­dési intézményt, amelyhez, a farmosiak dly szorosán kötőd­nek. így hosszadalmasabb volt ugyan, ám mindenképpen a bölcsebb, higgadtabb megol­dást választották a farmos! tanács vezetői. S hogy helye­sen döntöttek, bizonyítja az is, kis lépésekkel ugyan, de más gondok megoldásában is előrehaladtak. S nem megve­tendő eredmény, hogy eköz­ben nem ingott meg a tanács gazdálkodása sem, amely biz­tosíték az újabb feladatok megoldására. Mőza Katalin Vöröskeresztesek a ráckevei térségben Kevesebben, de nem keveset A Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusára készülve mérlegre teszik az eredményeket, a gondokat a humanitárius szervezet minden alapszervezeténél, vezetőségénél. A ráckevei körzet egyenlege pedig mindenképpen pozitív, még akkor is, ha tény, hogy a közigazgatás átszervezésével (mert a sziget- •zcntmiklósi térség mozgalmi élete különvált) itt 81-ről 33-ra csökkent az alapszervezetek, s 7 ezer 383-ról 2 ezer 70?-re a tagok száma. Az előző kongresszus óta tö­rekvéseik középpontjában a diferenciált és modern egész­ségnevelési módszerek alkal­mazása, a család szerepének hangsúlyozása, s a hátrányos helyzetű gyermekek, egyedül, álló idősek segítése, a piazma- íerezises véradás megszerve­zése, az elsősegélynyújtók tá­borának növelése állt. Ka minderről most részlete- tesen nem is szólhatunk, né­hány kezdeményezésük fel­tétlenül figyelmet érdemel. Például a körzetben egészség- nevelési hetet szerveztek — kiállításokkal, bemutatókkal, kóstolókkal, vetélkedőkkel, filmvetítésekkel — a különbö­ző korosztályok számára. A tapasztalatok közül az a leg­főbb: nemcsak az ilyesfajta programokra van szükség, többet kell törődni például az elvonókúráról visszatérők patronálásávaL a munkahelyi italozás visszaszorításával, s a fiatalok körében a káros szenvedélyek elleni küzdelem­mel. A fogászati hónap kapcsán rendszeresen vetélkedőt hir­detnek az általános iskolák felső tagozatosainak, s négy éve itt tartották a megyei ve­télkedőt is. Az elmúlt időszak, ban hívták új életre a tiszta­sági mozgalmat, meghirdették a versengést a termelőszövet­kezeteknek is, s vándorzászlót alapított a vezetőség a legjob­baknak. Elnyerte ezt az elmúlt két évben kétszer is a megye első helyezettje, a kiskunlac- házi Kiskun Tsz. Az ismeretterjesztés egyik gondjának tartják, hogy ke­vés. s nem éppen hatásos, nem is mindig olcsó a felvilágosító kiadvány, film; itt több nép­szerű, filléres tájékoztatóra lenne szükség. A vonzáskörzetben csepere­dő állami gondozott gyerme­kek nevelőszüleinek évente két alkalommal is továbbképzést tartanait, s a nemzetközi gyer­mekév tiszteletére hirdették meg első ízben az állami gondozottak társadalmi üdül­tetését. Ennek anyagi hátterét azóta is a vöröskeresztes alap­szervezetek, s a körzet terme­lő, gazdálkodó üzemei, intéz­ményei adják. Sorolhatnánk, mi minden­nél próbálják könnyíteni, szí­nesebbé tenni az egyedül vagy szociális otthonban élő idősek hétköznapjait, s említhetnénk azt is, hogy az aktivisták majd 40 ezer forintot utaltak át a „Pest megye időseiért” mozga. lom csekkszámlájára, vagy azt, hogy Délegyházán és Dömsö- dön is ruhagyűjtést szerveztek a hátrányos helyzetű nagycsa­ládosoknak. Bár a véradókat nagy becs­ben tartják, sokan közülük szí­vesen vállalkoznak a piazma- ferezisre is, mégis tény, hogy az utóbbi időben nem annyian tartják emberbaráti kötelessé­güknek a véradást, mint né­hány esztendeje. Immár harmadik éve vizs­gaköteles tantárgy a gépjár­művezetők oktatásában az el­sősegélynyújtás. Az MHSZ-nél és az ATI-nál tanulók képzé­séhez az előadókat, s az ok­tatókészletet is a Vöröskereszt adja a körzetben, s ugyancsak nagy eredménynek számít, hogy az utóbbi öt évben az it­teni termelőszövetkezetek 163 elsősegélynyújtási tanfolyamot szerveztek, 2 ezer 463 hallga­tóval. Segítség — fészekrakáshoz fire a baba megszületik Nem mondunk újat azzal, hogy a fiatalok többsége la­kásgonddal küzd. Sokuk óriá­si fába vágja a fejszéjét, ami­kor elkezdi a családi ház épí­tését. vagy társasházban akar lakást szerezni. Mások a szü­lői otthont próbálják bővíteni, gyarapodó családjuknak igy keresnek lakhelyet, sok küsz­ködést. néhol egyenesen kilá­tástalan anyagi gyürkőzést vállalva. A tanácsok most már évek óta anyagilag is segítik a rá­szorulókat. Pest megyében igencsak van már „múltja” ennek a rokonszenves segítő­készségnek. — Ebben az évben har­minc kérelem érkezett a ta­nácshoz — mondta Tokodi Zoltán, a Nagykovácsi Köz­ségi Tanács elnöke. — Sajnos, az idei keretből csak nyolc családnak tudtunk kamatmen­tes kölcsönt adni. Ez a teljes keret, a megyétől kapott ősz- szeget Is beleértve idén 570 ezer forint volt. A Pereszlényi család nyolc­vanezer forint kölcsönt ka­pott. — Az emeletráépítésnél so­kat segített az a pénz — mondja Pereszlényi Tibomé, aki most várja első kisgyer­mekét — Tavaly nyáron kap­tuk a kölcsönt, melynek se­gítségével odáig jutottunk — amit én nagy fegyverténynek tartok —, hogy mire a baba megszületik, a felső szinten már lakhatunk. Az alsó szint a szüléimé lesz. A legnagyobb előnye ennek a kölcsönnek (azon kívül, hogy kamatmentes) az, hegy o visszafizetési idő 15 év. így a havi törlesztés minimális, néhány Száz forint csak. — Óriási segítség ez, hi­szen náiunk három gyerek is van — folytatta a gondolatot Nagy Szilárdné, aki a múlt év októberében kapott 50 ezer forint kölcsönt a tanácstól. — A férjem a Budapesti Sütő­ipari Vállalat fűtője, én itt az óvodában dolgozom. Kettőnk fizetése javarészt elengedhe­tetlen a család eltartásához. Ez a kölcsön végre megoldot­ta a problémánkat, a hőszige­telési munkákat elvégeztettük a tetőtérben. Akadt Nagykovácsiban más­fajta igénylő is. Tavaly kará­csony előtt kigyulladt egy ikerház. Az ott lakó két csa­ládnak a végrehajtó bizottság — soron kívül — vissza nem térítendő szociális támogatásit adott. — Két évvel ezelőtt, április­ban fogadtuk el a rendeletet — mondta a tanácselnök. — Azóta folyamatosan évi 200 ezret fordítunk erre a célra. Ezt minden évben kiegészíti az a megyei összeg, amellyel végeredményben 500 ezer fo­rintig gyarapszik a kölcsön­keret. Nagykovácsiban a 3500 la­kos nagy része fizikai mun­kás. Nyolcvan százalékuk Bu­dapesten dolgozik. Ahhoz, hogy a fiatal házasok letele­pedjenek itt, ez a tanácsi tá­mogatás feltétlenül hozzájárul. Szerény — de nem elhanya­golható segítség évente a fé­szekrakáshoz. Kép és szöveg: Csécsel Zoltán Nagy Szilárdné munkahelyén, a nagykovácsi óvodában A tanácselnök gyakori látogató a Pereszlényi családnál

Next

/
Thumbnails
Contents