Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-12 / 189. szám
Nil» 4 1987. AüorszTrs l*.; szerda Ä falugyűlés tapasztalatai Ahogyan a helybeliek látják A lehetőségekkel számolva Átadás előtt a farmos! művelődési ház Harmadszor építik fel maguknak Éppen ötéves vágya teljesül a faratásiaknak az alkotmány Ünnepének előestéjén, amikor átadják végre rendeltetésének a művelődési házat. Az épületeknek is megvan a maguk sorsa, a farmosié az. hogy többször elpusztuljon és a közösség összefogásából új életre keljen. Társadalmi munkában kezdték építeni először. Bár akkoriban, a felszabadulás előtt nem így nevezték, a terv lelke, motorja sem a népfront, hanem a falu tisztelendője volt. A lényeg nem is ez, hanem, bogy egy emberként vetette a vályogot, adta a fuvart, vakolt, meszelt minden farmost. S nem volt ez másképpen a felszabadulás után sem, amikor romjaiból kellett életre kelteni a község központjában álló szép sarokházat. Üjhartyán és Újlengyel közös tanácsú községben a közelmúltban tartottuk meg a falugyűlést, amelyet, minit új intézményt, a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény fogalmazott meg először, hozzájárulva ezzel a közvetlen demokrácia fejlesztéséhez a községi települések életének szervezésében. Már a korábbi években próbáltuk, majd minden évben alkalmaztuk azt a módszert, hogy a község életében jelentős kérdések megvitatására külön fórumot hívott Össze a tanács. Ily módon a gyakorlatban bizonyosodott be az, hogy a tájékoztatásra és a lakosság véleményének megismerésére egyaránt jól alkalmazható a közvetlen kapcsolatfelvételnek ez a formája. Az említett törvény a falugyűlések jellegét úgy fogalmazta meg, hogy a községi tanács a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket. Jellegét tekintve tehát a falugyűlés tanácskozó és tanácsadó szerepet tölt be. Üjhartyán és Újlengyel közös tanácsú község vezetése a falugyűlések előkészítésében támaszkodott a tanácstagokra, társadalmi és tömegszervezetekre, főleg a Hazafias Népfront helyi bizottságára. E szervek elismerésre méltó eredményes közreműködésének köszönhető, hogy a községben élő állampolgárok hasznosítható ismereteket kaptak a közös tanács, az elöljáróság és a nem tanácsi szervek munkájáról. Megismerhették az érdeklődésre számot tartó központi és helyi döntéseket, tájékozódtak a településfejlesztésről, az intézmények fenntartásáról, a működtetés eredményeiről és gondjainkról, természetesen valamint az előrelépés korlátáiról is. Mindez növekvő aktivitást, közös gondolkodást eredményezett. A tanácsi munkáról szóló beszámoló őszinte hangvételű és agitatív hatású volt. E fórumok népszerűségének ez az egyik alapja. A tanács vezetése beszámolt arról, hogy az előző falugyűlésen elhangzott közérdekű javaslatok alapján milyen intézkedéseket tettek és milyen eredménnyel. Ennek nyomén valósult meg többek között Újlengyel községben a kultúrház külsőbelső átalakítása. Űjhartyán- ban óvodabővítés. A látogatottság és aktivitás igen kedvezően alakult. A két falugyűlésen több, mint négyszázan vettek részt, huszonket- ten szólaltak fel, a kérdésekre a tanács vezetése és az érintettek a falugyűlésen válaszoltak, s ezt követően megfelelően gondoskodnak a javaslatok nyilvántartásba vételéről, illetve intézéséről. A közérdekű javaslatok elemzése azt bizonyítja, hogy a résztvevők mértéktartóan, a lehetőségekkel jól számolva fogalmazták meg gondolataikat. Különösen figyelmeztető, hogy az észrevételek egy része évről évre Ismétlődik, ami kedvezőtlen hatások előidézője lehet. Ezért a tanács vezetése arra törekszik, hogy a lehetőség szerint ezeket megoldja, annál is inkább, mivel a lakosság nem csupán igényeket fogalmaz meg, hanem kész társadalmi munkával is segíti azok megvalósítását Erre ®z erőre feltétlenül támaszkodni kell. A közérdekű javaslatok nagy része a település kommunális ellátottságának javítását, út- és járdaépítést szorgalmazott, de igen sokan fogalmazták meg a kereskedelem és egészségügyi ellátás javításának, a közlekedés módosításának jogos igényeit. Ide tartozik az a tapasztalat is, hogy a lakosság ismeri és megérti a népgazdaság helyzetéből következő gondokat,; de nem fogadja el a kisebb anyagi ráfordítást, vagy csak a tanácsi és nem tanácsi szervek nagyobb figyelmét, rugalmas intézkedését igénylő feladatok vontatott megoldását. A falugyűlésen természetesen számos olyan javaslat is felvetődött, amely nem tartozik a tanács hatáskörébe. Ezekkel a javaslatokkal megkerestük az érdekelteket, kérve intézkedésüket és tájékoztatást, hogy ezekről a lakosság is, illetve a felszólalók is tudomást szerezhessenek. A tanács és a nem tanácsi szervek együttműködésének további javítását szolgálta, hogy a helyi áíész és a takarék- szövetkezet is számot adott munkájáról. Jól szolgálta a kapcsolatok javítását a társközségben működő elöljáróság munkájáról szóló beszámoló. A nem nagy múltra visszatekintő elöljáróság jobban megismerte a lakosság véleményét, gondjait, amely jelentős abból a szempontból is, hogy sikerül-e tartalommal megtölteni az adott kereteket és kihasználni minden lehetőséget. összegezésként: az már bizonyított, hogy a falugyűlés a helyi közélet értékes fóruma. Ezt így értékeli a lakosság, a tanács és más szervek, szervezetek is. A közéleti demokratizmus további erősítése azonban megkívánja a lakosság fokozottabb részvételét, nemcsak a döntések megismerésében, hanem adott esetben a településrészt érintő tervek előkészítésében, kialakításában. így érhető el, hogy a lakosság még mélyebben megismerje a lehetőségeket, aktívabb szerepet vállaljon a végrehajtás segítségében és ellenőrzésében. Mihalovics Mihály az Űjhartyáni Kötóégi Közös Tanács vb-titkára Pezsgő élet zajlott évtizedeken át, egész generációk nőttek fel itt. Szakkörök, klub- foglalkozások, felejthetetlen amatőr színházi előadások Váltották egymást. A ház vezetője, Derényi Emilné a tudomány érdekességeire, a művészetek szépségeire nyitott embereket nevelt a farmosi gyerekekből. Jói gazdálkodtak Abban az időben, amikor még kevés szó esett arról, hogy egy művelődési intézménynek gazdálkodnia is kell, Farmoson már ez volt a szellem. Jó bevételnek ígérkezett a bútorbemutató is 1982 szeptemberében, a művelődési ház nagytermében. Ám az első éjszaka rejtélyes körülmények között tűz ütött ki a házban, és reggelre csak üszkös romok maradtak. Mintha a magukét vesztették volna el, úgy siratták a farmosiak a házat, s már az első napokban keresték a lehetőséget, miként lehetne mihamarabb helyreállítani az épületet. — Elhúzódott egy kissé a dolog, de úgy érzem, megérte — mondja Pál Sándorné, a tanács vb-titkára, miközben végigvezet az épületen, amelyen az utolsó simításokat végzik az iparosok. — Gyakorlatilag 1983 óta tart a felújítás, amely azonban a nagytermi résznél ' teljes újjáépítést jelent, hiszed csupán az aiapok maradtak meg. Megyei segítséggel és rengeteg társadalmi munkával készült Ennek ellenére újra meg újra pénzhiány lassította a munkát. Hosszú hónapokig állt az üszkös romok helyén a megvásárolt építőanyag, s minden lelkesedés ellenére sem lehetett volna belevágni a munkába, ha a környékbeli vállalatok, szövetkezetek nem segítenek. Sok szakipari munkát elvállaltak, a csatornabekötésen a tápíószelei KGYV szakemberei dolgoznak, a kisiparosok a parkettázást ajánlották fel társadalmi munkában. — Még a legidősebbek is komolyan kivették a részüket a ház helyreállításából — folytatja a vb-titkár. — Talán meg is sértődtek volna, ha nem fogadjuk a segítségüket. Az idősek klubja készítette el ugyanis a művelődési ház kerítését. Sok mindent megváltoztat majd az a tény, hogy elkészül végre a ház. Például feleslegessé válik a hajdani moziépület, amelynek felújítását a művelődési házzal párhuzamosan végezték a farmosiak. Azonban úgy döntöttek, videomozit üzemeltetnek majd a felújított intézményben, így a mozit most szeretnék eladni. Titokban azt remélik a tanács vezetői, olyan vevőt sikerül találni, hogy egyben munkalehetőséget is kínáljon majd a helybeli lányoknak, asszonyoknak. Takarékoskodás — Nagy feladat volt a leégett ház újjáépítése egy ekkora településnek — mondja Pál Sándorné. — Talán hamarabb végeztünk volna, ha csupán erre összpontosítjuk az anyagi erőket. Ám közben egész sor feladat is a körmünkre égett. így például esztendők óta aktuális volt az óvoda bővítése. Most ezt fs „kipipálhatjük”. Szeptember elsején már az új helyen, a frissen átadott Csoportszobában kezdhetnek a kicsinyek. Sportudvart alakítottunk ki a nagyobbaknak, addig is, amíg elkészül a néhány éve átadott iskola második ütemeként a tornaterem. Megrendeltük a költségvetést, elkészült a kiviteli terv is. Mai árakon nyolcmillióba kerül majd a terem. Évek óta takarékoskodunk, s remélhetőleg megyei támogatást is kapunk. Úgy tervezzük, hogy az elkövetkező három, jobb esetben két évben ez lesz a kiemelt feladatunk. Bölcsebb megoldás Persze közben olyan gondokat is meg kell oldani Farmoson, mint a csapadékvíz elvezetése. Ennek sürgősségét különösebben bizonygatni sem kell Pál Sándornénak, hiszen kiadós zápor után érkeztünk Farmosra, ahol a település központja leginkább Velencére emlékeztetett, már ami a vízben álló házakat illeti. — Elkészült a belvízrendezési terv. Eszerint hétszázezer forintot kell előteremtenünk erre a célra. S ez csupán Farmos központjában oldja majd meg a gondokat. Pedig hasonló nehézségeket okoz a lefolyni nem tudó csapadék a község más részein is. Mindezeket a feladatokat az egyre szűkösebb tanácsi pénzeszközök felhasználásával kell végrehajtani. Talán kivétel Farmos a megye települései között, itt ugyanis az új házadórendelet bevezetése nem pluszbevételhez juttatta a tanácsot, hanem lényeges mínuszt hozott. — A tavalyihoz képest száz- huszonháromezer forinttal kevesebb pénz folyik be a házadóból a tanács számlájára — mondja a vb-titkár a kimutatásokat tanulmányozva. — Persze nálunk is vannak többszintes, hatalmas házak, ám ezekben több generáció él együtt. Az átlagot pedig Farmoson az olyan házak jelentik, amelyek tulajdonosai az eddiginél kevesebbet fizetnek, házadó fejében. Mindezek ismeretében érthető, hogy miért is tartott csaknem öt évig a művelődési ház helyreállítása. Talán népszerűbb, mutatósabb lett volna mindent hátrább sorolva tető alá hozni a művelődési intézményt, amelyhez, a farmosiak dly szorosán kötődnek. így hosszadalmasabb volt ugyan, ám mindenképpen a bölcsebb, higgadtabb megoldást választották a farmos! tanács vezetői. S hogy helyesen döntöttek, bizonyítja az is, kis lépésekkel ugyan, de más gondok megoldásában is előrehaladtak. S nem megvetendő eredmény, hogy eközben nem ingott meg a tanács gazdálkodása sem, amely biztosíték az újabb feladatok megoldására. Mőza Katalin Vöröskeresztesek a ráckevei térségben Kevesebben, de nem keveset A Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusára készülve mérlegre teszik az eredményeket, a gondokat a humanitárius szervezet minden alapszervezeténél, vezetőségénél. A ráckevei körzet egyenlege pedig mindenképpen pozitív, még akkor is, ha tény, hogy a közigazgatás átszervezésével (mert a sziget- •zcntmiklósi térség mozgalmi élete különvált) itt 81-ről 33-ra csökkent az alapszervezetek, s 7 ezer 383-ról 2 ezer 70?-re a tagok száma. Az előző kongresszus óta törekvéseik középpontjában a diferenciált és modern egészségnevelési módszerek alkalmazása, a család szerepének hangsúlyozása, s a hátrányos helyzetű gyermekek, egyedül, álló idősek segítése, a piazma- íerezises véradás megszervezése, az elsősegélynyújtók táborának növelése állt. Ka minderről most részlete- tesen nem is szólhatunk, néhány kezdeményezésük feltétlenül figyelmet érdemel. Például a körzetben egészség- nevelési hetet szerveztek — kiállításokkal, bemutatókkal, kóstolókkal, vetélkedőkkel, filmvetítésekkel — a különböző korosztályok számára. A tapasztalatok közül az a legfőbb: nemcsak az ilyesfajta programokra van szükség, többet kell törődni például az elvonókúráról visszatérők patronálásávaL a munkahelyi italozás visszaszorításával, s a fiatalok körében a káros szenvedélyek elleni küzdelemmel. A fogászati hónap kapcsán rendszeresen vetélkedőt hirdetnek az általános iskolák felső tagozatosainak, s négy éve itt tartották a megyei vetélkedőt is. Az elmúlt időszak, ban hívták új életre a tisztasági mozgalmat, meghirdették a versengést a termelőszövetkezeteknek is, s vándorzászlót alapított a vezetőség a legjobbaknak. Elnyerte ezt az elmúlt két évben kétszer is a megye első helyezettje, a kiskunlac- házi Kiskun Tsz. Az ismeretterjesztés egyik gondjának tartják, hogy kevés. s nem éppen hatásos, nem is mindig olcsó a felvilágosító kiadvány, film; itt több népszerű, filléres tájékoztatóra lenne szükség. A vonzáskörzetben cseperedő állami gondozott gyermekek nevelőszüleinek évente két alkalommal is továbbképzést tartanait, s a nemzetközi gyermekév tiszteletére hirdették meg első ízben az állami gondozottak társadalmi üdültetését. Ennek anyagi hátterét azóta is a vöröskeresztes alapszervezetek, s a körzet termelő, gazdálkodó üzemei, intézményei adják. Sorolhatnánk, mi mindennél próbálják könnyíteni, színesebbé tenni az egyedül vagy szociális otthonban élő idősek hétköznapjait, s említhetnénk azt is, hogy az aktivisták majd 40 ezer forintot utaltak át a „Pest megye időseiért” mozga. lom csekkszámlájára, vagy azt, hogy Délegyházán és Dömsö- dön is ruhagyűjtést szerveztek a hátrányos helyzetű nagycsaládosoknak. Bár a véradókat nagy becsben tartják, sokan közülük szívesen vállalkoznak a piazma- ferezisre is, mégis tény, hogy az utóbbi időben nem annyian tartják emberbaráti kötelességüknek a véradást, mint néhány esztendeje. Immár harmadik éve vizsgaköteles tantárgy a gépjárművezetők oktatásában az elsősegélynyújtás. Az MHSZ-nél és az ATI-nál tanulók képzéséhez az előadókat, s az oktatókészletet is a Vöröskereszt adja a körzetben, s ugyancsak nagy eredménynek számít, hogy az utóbbi öt évben az itteni termelőszövetkezetek 163 elsősegélynyújtási tanfolyamot szerveztek, 2 ezer 463 hallgatóval. Segítség — fészekrakáshoz fire a baba megszületik Nem mondunk újat azzal, hogy a fiatalok többsége lakásgonddal küzd. Sokuk óriási fába vágja a fejszéjét, amikor elkezdi a családi ház építését. vagy társasházban akar lakást szerezni. Mások a szülői otthont próbálják bővíteni, gyarapodó családjuknak igy keresnek lakhelyet, sok küszködést. néhol egyenesen kilátástalan anyagi gyürkőzést vállalva. A tanácsok most már évek óta anyagilag is segítik a rászorulókat. Pest megyében igencsak van már „múltja” ennek a rokonszenves segítőkészségnek. — Ebben az évben harminc kérelem érkezett a tanácshoz — mondta Tokodi Zoltán, a Nagykovácsi Községi Tanács elnöke. — Sajnos, az idei keretből csak nyolc családnak tudtunk kamatmentes kölcsönt adni. Ez a teljes keret, a megyétől kapott ősz- szeget Is beleértve idén 570 ezer forint volt. A Pereszlényi család nyolcvanezer forint kölcsönt kapott. — Az emeletráépítésnél sokat segített az a pénz — mondja Pereszlényi Tibomé, aki most várja első kisgyermekét — Tavaly nyáron kaptuk a kölcsönt, melynek segítségével odáig jutottunk — amit én nagy fegyverténynek tartok —, hogy mire a baba megszületik, a felső szinten már lakhatunk. Az alsó szint a szüléimé lesz. A legnagyobb előnye ennek a kölcsönnek (azon kívül, hogy kamatmentes) az, hegy o visszafizetési idő 15 év. így a havi törlesztés minimális, néhány Száz forint csak. — Óriási segítség ez, hiszen náiunk három gyerek is van — folytatta a gondolatot Nagy Szilárdné, aki a múlt év októberében kapott 50 ezer forint kölcsönt a tanácstól. — A férjem a Budapesti Sütőipari Vállalat fűtője, én itt az óvodában dolgozom. Kettőnk fizetése javarészt elengedhetetlen a család eltartásához. Ez a kölcsön végre megoldotta a problémánkat, a hőszigetelési munkákat elvégeztettük a tetőtérben. Akadt Nagykovácsiban másfajta igénylő is. Tavaly karácsony előtt kigyulladt egy ikerház. Az ott lakó két családnak a végrehajtó bizottság — soron kívül — vissza nem térítendő szociális támogatásit adott. — Két évvel ezelőtt, áprilisban fogadtuk el a rendeletet — mondta a tanácselnök. — Azóta folyamatosan évi 200 ezret fordítunk erre a célra. Ezt minden évben kiegészíti az a megyei összeg, amellyel végeredményben 500 ezer forintig gyarapszik a kölcsönkeret. Nagykovácsiban a 3500 lakos nagy része fizikai munkás. Nyolcvan százalékuk Budapesten dolgozik. Ahhoz, hogy a fiatal házasok letelepedjenek itt, ez a tanácsi támogatás feltétlenül hozzájárul. Szerény — de nem elhanyagolható segítség évente a fészekrakáshoz. Kép és szöveg: Csécsel Zoltán Nagy Szilárdné munkahelyén, a nagykovácsi óvodában A tanácselnök gyakori látogató a Pereszlényi családnál
