Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

2 1987. AUGUSZTUS 12., SZERDA Fegyverszállítási embargót sürgetnek az ENSZ-diplomaták Aknakutatókat küld London, Párizs (Folytatis az 1. Oldalról) feszítéseiről. A legújabb öböl- beli fejlemények azonban megnehezítik, hogy a Bizton­sági Tanács állandó tagjai egységes állásfoglalásra jussa­nak a további lépéseket ille­tően. Brit megfigyelők ezzel kapcsolatosan rámutatnak ar- ■ra, hogy a színfalak mögötti .tárgyalások során a brit és az amerikai ENSZ-diplomaták azonnali fegyverszállítást em­bargó meghirdetését sürgetik a hadban álló felek, elsősor­ban Irán ellen. Margaret Thatcher brit miniszterelnök az elmúlt héten levélben kér­te a konfliktus megoldásában érdekelt államok vezetőit — köztük Mihail Gorbacsovot —, hogy támogassák Nagy-Britam- nia kezdeményezését az ENSZ-ben, s hirdessenek meg fegyvereladási embargót. E lépés — Vélekedett Thatcher asszony — nagyobb nyomaté- kot adhatna a BT három hét­tel ezelőtt meghirdetett tűz­szünet! felhívásának. A brit kormány szorgalmazza továb­bá. hogy az ENSZ adjon ki nrfilatkozatot, amelyben el­ítéli az öböl elaknásitását. A brit külügyminisztérium véleménye szerint a BT há­rom héttel ezelőtt elfogadott tűzszüneti határozatának nem sok foganatja volt. Irán nem adott hivatalos választ a tűz­szüneti felhívásra, sőt meg­sértette az ENSZ főtitkárát azzal, hogy az Iráni külügy­miniszter lemondta Pérez de Cuellárral való találkozóját. Teherán kivárt, taktikázott — hangoztatják Londonban. Irak ugyan 25 napon keresztül tar­totta magát a tűzszünethez, de hétfőn felújította légitá­madásait iráni gazdasági léte­sítmények ellen. Brit diplomáciai elemzők rámutatnak arra, hogy a BT öt állandó tagja között nincs egyetértés a fegyverembargó kérdésében. Az amerikai hadihajók által kísért tartályhajó-karaván kedd este incidens nélkül megérkezett céllállomásához, Mina-el-Ahmndihoz, Kuvait kőolajkikőtőjéhez. KIRÁLYI BETEG A holland királyné kedden elhagyta a kórházat, de egész­ségének felles visszanyerésé­hez még többhetes otthoni ápolásra van szüksége — köz­li az ANP holland hírügynök­ség a királyi tájékoztató szol­gálat Jelentése alapján. Beat­rix királynőt olaszországi sza­badságáról vírusos agyhártya­gyulladás tüneteivel a múlt hét elején szállították a dél- franciaországi Antibes kórhá­zába, maid hágai orvosok is megerősítették a francia or­vosok diagnózisát. I Kedden az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szorostól keletre újabb négy aknád fedeztek fel, abban a körzetben, ahol elő­ző nap egy amerikai olajtár­saság által bérelt panamai ha­jó megsérült. Az ománi szul­tán az Egyesült Államokhoz fordult az e térségben eddig nem tapasztalt veszély elhárí­tása érdekében, s az emerikai flottaegység állítólag már meg is kezdte az aknakeresést. Egyelőre nem világos, hogy ezt milyen ezsközökkel hajt­ják végre, mivel a Constella­tion repülőgép-hordozó vezet­te flottaegység — hasonlóan az öbölben cirkáló amerikai egységekhez — aknakutató hajókkal egyelőre nem ren­delkezik. A Perzsa (Arab)-öbölben uralkodó feszültség újabb ki­éleződésével egyidejűleg az Indiai-óceán vizeire érkezett a július végén útnak indított francia haditengerészeti hajó­raj. Nagy-Britannia aknakutató hajókat küld a Perzsa (Arab)­öbölbe, hogy erősítse a tér­ségben tartózkodó brit flotta- egységeket — jelentették be kedden kormányközlemény­ben Londonban. George Younger brit had­ügyminiszter indoklása sze­rint az elmúlt 48 óra esemé­nyei — például újabb aknák felfedezése az Ománi-öbölben — azt mutatják, hogy új helyzet alakult ki a térség­ben. Nőtt az aknaveszély ott, ahol a brit hadihajók brit tartályhajókat kísérnek. A kormány ezért úgy döntött, hogy aknakutató hajókkal erősíti meg a brit flottaegy­ségeket. A NATO-szövetségesek kö­zül Nagy-Britannia rendelke­zik a legmodernebb aknasze­dő kapacitással. Alig két hét­tel ezelőtt London elutasítot­ta az amerikai kormánynak azt a kérését, hogy aknakuta­tó hajókat küldjön az öbölbe. Nagy-Britannia után Fran­ciaország is úgy döntött, hogy aknaszedő hajókat küld az öböl térségébe. Ezt André Gi- raud hadügyminiszter jelen­tette be, közölve azt is, hogy két aknaszedő hajó — kísé­rő hajókkal együtt — csatla­kozik az Indiai-óceánon tar­tózkodó, négy hadihajóból ál­ló francia haditengerészeti egységhez, melynek fő ereje a Clemenceau repülőgép-hor­dozó. Genfi tárgyalások Nem lesi nyári szünet A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon nem tartanak nyári szünetet, hogy több idő jusson a közepes és hadműve­leti-harcászati rakétákról szó­ló megállapodás végleges ki­dolgozására. A hírt az ame­rikai külügyminisztérium szó­vivője jelentette be. Pénteken Genfben Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter közölte, hogy a fe­lek megállapodtak a tárgya­lások felgyorsításában. Jugoszlávia Kadhafi üzenete Moamer Kadhafi líbiai ve­zető a földközi-tengeri térség­gel foglalkozó üzenetet kül­dött Lazar Mojszovnak, a ju­goszláv államelnökség elnö­kének. Az üzenetet Ohridban a líbiai vezető különmegbí- zottja adta át. A találkozón véleményt cseréltek a két el nem kötelezett ország kapcso­latainak alakulásáról is. Hans-Dktrich Genscher nyilatkozata Az enyhülési folyamatért Az NSZK-nak felelősség­teljesen kell törekednie az enyhülési folyamat előmozdí­tására, nem szabad elszalasz­tania a most kínálkózó jó le­hetőségeket — jelentette ki kedden Hans-Dietrich Gen­Fulöp-szigsteki bizonytalanságok Intézkedés a merényletek ellen Aquino elnökasszony szigo­rító intézkedései nyomán a Fülöp-szigeteki főváros szá­mos pontján felállított ellen­őrző posztokon a hadsereg és a rendőrség -hétfő óta közö­sen végzi a gépkocsik átvizs­gálását. Illegális fegyverek után kutatva a biztonsági em­berek sorra állítják le a jár­műveket és a fegyverviselési engedéllyel nem rendelkező egyénektől elkobozzák előke­rült fegyvereiket. Az elnök — mint Ismeretes — vasárnap az országban egyre nagyobb számban ismétlődő merényle­tek és a fokozódó terror le­törésére szigorú intézkedések bevezetéséről döntött. Keddi hatósági közlés sze­rint a rendfenntartó erők át­kutatnak minden gyanús he­lyet, ahol feltételezik, hogy fegyvereket rejtegetnek. A hatóságok becslése szerint csaknem félmillió illegálisan beszerzett kézifegyver van a lakosság birtokában. Pokolgépes athéni merénylet Időzített bombát helyeztek el Athénban egy amerikai ka­tonák szálláshelyéül szolgáló hotel közelében egy járműben. A robbanás az amerikai légierő tagjait szállító busz utasai közül többet megsebesített. A November 7. elnevezésű szervezet vállalta magára az athéni pokolgépes merénylet­nek az elkövetését, amelynek során — az újabb jelentések szerint — tíz amerikai kato­na, egy amerikai nő és az amerikai katonákat szállító autóbusz görög sofőrje meg­sebesült hétfőn, Athén köze­lében. Az Eleftherotipia című görög napilaphoz kedden el­juttatott üzenetükben a terro­risták közölték, hogy akcióik­kal csapást kívánnak mérni a görögországi amerikai tá­maszpontokra. A szervezet nem először jelentkezett helyi amerikai célpontok elleni me­rényletek elkövetőjeként. A Fülöp-szigeteken uralko­dó mind feszültebb helyzet megoldása érdekében a rend­kívüli illdfjöt bevezetését he­lyezte kilátásig keddi nyi­latkozatában Rafael Üetó had­ügyminiszter. A terror elural­kodása, a helyzet romlása esetén ehhez a végső eszköz­höz kell folyamodni — közöl­te a miniszter, lleto ugyan­akkor figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi kormány korlátozott szükségintézkedé­seit semmiképpen sem lehet azonosítani a Marcos idején életbe léptetett hadiállapottal. scher nyugatnémet külügy­miniszter, Három kérdésben van lehetőség az előrelépésre: a fegyverzetellenőrzésben, a nyugatnémet—szovjet kapcso­latokban és a két német ál­lam viszonyában — mondotta. A külügyminiszter különö­sen fontosnak nevezte a mi­előbbi szovjet—amerikai meg­állapodást a közepes ható- távolságú rakéták felszámo­lásáról. Ha a kettős nullameg- oidást nem sikerülne meg­valósítani, a leszerelés és az enyhülés ügye kárt szenvedne. Hangsúlyozta továbbá, hogy az NSZK új fejezetet akar nyitni a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolatokban, minél szé­lesebb körű1 Regyütttfiük3d'ést kíván kialakítani vele, az együttműködés új formáira törekedik, elsősorban gazda­sági és tudományos-műszaki szinten. A harmadik kérdés­ről szólva üdvözölte Erich Ho- necker szeptemberben ese­dékes nyugat-németországi lá­togatását. óva intett egyes jobboldali köröket attól, hogy felelőtlen kijelentésekkel meg­hiúsítsák Honecker utazását. Olimpiai játékok: Korea északi és déli részén is A megbeszélések folytatódnak A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kedden közöl­te, hogy beleegyezik az 1988-as nyári olimpiai játékok közös, Korea északi és déli részén történő megrendezésébe, és lépéseket tesz annak érdeké­ben, hogy a KNDK-ban öt sportág teljes és egy sportág nem teljes küzdelmeit bonyo­lítsák le — jelentette be ked­di sajtótájékoztatóján Genna- gyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium informá­ciós főosztályának vezetője. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a Szovjetunió támogatja a KNDK álláspontját. Phenjanban egyidejűleg kö­zölték azt is, hogy javaslatot tettek a Koreai NDK—Dél- Korea—Nemzetközi Olimpiai Bizottság közötti tárgyalások újabb, ötödik fordulójára, ame­lyet szeptember 5-ig — vagyis még a hivatalos olimpiai meg­hívók szétküldése előtt — tar­tanának meg a svájci Lau- sänne-ban. Ezen a találkozón vitatnák meg a közös lebo­nyolítás kérdéseit. Geraszimov közölte, hogy Pekingben megkezdődött a vi­tás határkérdésekről folyta­tott szovjet—kínai tárgyalások második fordulója. Az augusz­tus 8-án megtartott első ülé­sen a küldöttségvezetők szó­laltak fel. A két fél közös megegyezése érteimében a tárgyalások tartalmáról rész­leteket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra — mondotta a szóvivő. Km nyílhat kiskapu a megoldás megkerüléséhez Érzékeny pont az újabb Pershing Az NSZK-nak le kell mon­dania atomhatalmi törekvé­seiről, fel kell számolni az akadályokat a közepes ható- távolságú és hadműveleti­harcászati rakéták felszámo­lásáról kötendő megállapodás előtt — hangoztatta szerdai sajtóértekezletén Viktor Kar­pov, a szovjet külügyminisz­térium fegyverzetkorlátozási és leszerelési főosztályának vezetője. A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon a legjobb kilá­tások a közepes hatótávolsá­gú és hadműveleti-harcászati rakéták terén mutatkoznak. Ugyanakkor még mindig megoldatlan az amerikai nukleáris robbanótöltetekkel felszerelhető nyugatnémet Pershing 1A rakéták ügye — állapította meg a szovjet szakértő. Rámutatott arra, hogy a szovjet fél nem mehet“ bele olyan megoldásba, amely meghágyja 'á kiskaput á' meg­állapodás megkerüléséhez, márpedig az Egyesült Álla­mok a szovjet rakéták teljes megsemmisítése mellett erre törekszik. A kérdéskör másik érzékeny pontjával, az újfajta Pershing 1B típusú rakéták amerikai gyártásával kapcso­latban a szovjet külügymi­nisztérium főosztályvezetője kifejtette: ezek szintén a Szovjetuniót és szövetségeseit fenyegetnék, mert Pershing 1B rakéták — amelyeket a nyugatnémet Pershing 1.4 rakéták felváltására szánnak — rövid idő alatt Pershing 2-es, közepes hatótávolságú rakétákká alakíthatók át. Viktor Karpov arra szólí­totta fel az Egyesült Államo­kat és az NSZK-t, hogy közöl­jék becsületesen, ha nem tartják kielégítőnek a kettős nullamegoldást, de ne űzze­nek kettős játékot. Amennyi­ben ezt megteszik, új tárgya­lásokat kell kezdeni új meg­oldásokról. Ebben az esetben azonban a szovjet fél is meg­tartja közepes hatótávolságú rakétáit. A későbbiekben utalt arra, hogy korábban éppen az ame­rikaiak javasolták, hogy a nullamegoldás keretében a robbanótöltetek csökkentésé­ről tárgyaljanak. Viktor Karpov úgy véleke­dett, hogy az ellenőrzés kér­dése szovjet részről l nem '■je­lenthet akadályt, amennyiben a másik probléma megoldó­dik. Emlékeztetett rá, hogy országa erre vonatkozólag elő­terjesztette elképzeléseit. A sz.oviet szakértő az SS— 24-es hadászati rakétákra vo­natkozó kérdésre válaszolva elmondta: a Szovjetunió ez­zel a fegyverfajtával nem sérti meg a SALT—2. megál­lapodás előírásait. ~JEGYIET Közös európai lakóházunk Az egyik újság főcímében a KGST-t és a Közös Piacot a közös európai lakóház két szárnyának nevez­te. Ennek az elképzelt arányos gazdasági építménynek két szárnya lenne, keleti és nyugati. Hol helyeznék el viszont ebben az épületben azokat az országokat, amelyek nem tartoznak az egyik említett gazdasági tömörüléshez sem, azonban tevékenyen részt vesznek a helsinki összeurópai folyamatban, mint az Egyesült Államok, Kanada, Jugoszlávia és mások? S hol lenne a helye a kétszárnyú struktúrában az EFTA- tiak, az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak? Ez a kérdés jogos és számadatokkal is alátámasztható. A Közös Piac külkereskedelmi forgalma meghaladja az Egyesült Államok és Japán együttes forgalmát. A Kö­zös Piac legnagyobb partnere az EFTA hét „európai kis országa”. Másképpen fogalmazva az EGK—EFTA kereskedelemvolumene nagyobb, mint az EGK—USA és az EGK—Japán ügyletek volumene. A nélkül, hogy kisebbíte­nénk a KGST—EGK érintkezések fontosságát, ne feledkezzünk meg a közös eu­rópai házról szólva arról, hogy ez a „ház” sok-sok évig épült és minden időszak nyo­mot hagyott rajta. Egy ilyen képzeletbeli épít­ményre gondolva felmerül a csak az első pillanatban szó­nokinak látszó kérdés: ho­gyan lehet benne egymást megtalálni és nem eltévedni a valóságos és vélt kapcsola­tok labirintusában? Hintereg- ger, az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának (EGB) végrehajtó titkára szerint ez a bizottság, amelynek 34 ál­lam tagja, a legjobb fórum azok számára, akik közeledni akarnak egymás felé Európá­ban és készek a regionális szintű együttműködés fejlesz­tésére. Ez a bizottság az ENSZ struktúrájának szerves része. Az EGB-t 40 évvel ezelőtt hozták létre, hogy erősítse a gazdasági kapcsolatokat mind az európai országok, mind pe­dig Európa és a világ többi része között. A KGST-országok nagy je­lentőséget tulajdonítanak az EGB tevékenységének. A KGST és az EGB közötti érintkezéseknek azonban hosz- szú és bonyolult története van. A tárgyalások 1959-ben kez­dődtek a két szervezet közöt­ti kapcsolatok megteremtésé­ről. Csak 1969-ben kaptak jo­got a KGST titkárságának képviselői arra, hogy az EGB plenáris ülésszakain tájékoz­tatást adhassanak a tanács te­vékenységéről. Az ENSZ EGB 30. ülésszaka 1975 áprilisában adta meg a KGST-nek a hi­vatalos megfigyelői státust. Az EGB 1982-ben tartott 37. ülésszakán pedig („a lengyel események” csúcspontján) több NATO-ország küldöttsé­ge azzal próbálkozott, hogy megbénítsa ennek az össz­európai fórumnak a munká­ját: „időszerűtlennek” tartot­ták azoknak az új kezdemé­nyezéseknek az elfogadását, amelyeket a szocialista orszá­gok terjesztettek elő arról, hogy tartsanak magas szintű összeurópai tanácskozásokat az energetikai és szállítási kér­désekről. Az EGB végrehajtó titkára nemrég látogatást tett Moszk­vában. A szovjet fővárosban tartott sajtóértekezletén a KGST és az EGB kapcsolatai­ra vonatkozó kérdésre vála­szolva méltatta, hogy a KGST kénviselői aktívan részt vesz­nek a bizottság tevékenységé­ben és nemcsak az EGB ülés­szakain, hanem a munkacso­portokban és a szakértői cso­portokban is. Hinteregger a szovjetunió­beli átalakításról szólva meg­állapította, hogy az EGB-ben tanulmányozzák a különböző országok vegyes vállalatai lét­rehozásának elméleti és gya­korlati problémáit. Ezen a te­rületen már sok tapasztalat gyűlt össze, például Jugoszlá­viában és Magyarországon. Az EGB végrehajtó titkárának véleménye szerint ezeknek a kutatásoknak az eredménye­képpen olyan szerződési mo­delleket dolgozhatnak ki, amelyek nagy segítséget nyújthatnak majd a gyakor­lati munkához. Az EGB nagy fontosságot tulajdonít a szállítási problé­máknak — hangsúlyozta Hin­teregger. A bizottság a vég­rehajtó szerve az egész Eu­rópán észak—déli irányban áthaladó főútvonal tervének. Ezt a projektumot részben az ENSZ fejlesztési programja finanszírozza. A Baltikumtól a Földközi-tengerig vezető szál­lítási autósztráda-folyosó lét­rehozásának költségeit a szak­értők 10 milliárd dollárra be­csülik. Az autópályával kap­csolatos munkák a tervek sze­rint a ’90-es évek második fe­lében fejeződnek be. Az útvo­nal teljes hosszában, a len­gyel tengerparttól a Balkánig — a KCJST-országokban és a többi országban is — az épí­tés olyan egységes normák szerint folyik, amelyek vo­natkoznak mind az út minő­ségére, mind pedig a forga­lombiztonságra és a közleke­dési táblákra. Más térségek­ből is érdeklődnek a nagy­szabású projektum iránt, egyes közel-keleti államok pél­dául annak a lehetőségét ta­nulmányozzák, hogy a főútvo­nalat meghosszabbíthassák a saját területükön. Távlatilag tervezik vasútvonal építését is az autópályával párhuzamo­san. V isszatérve arra, hogy hol­napra milyen lesz a kö­zös európai házunk, lehetsé­ges, hogy nem olyan, mint amilyennek ma elképzeljük. Egy azonban feltételenül biz­tos — közös európai házunk­nak békésnek kell lennie, mert máskülönben előfordul­hat, hogy semmilyen házunk sem lesz. Alekszandr Drabkin az APN szemleírója

Next

/
Thumbnails
Contents