Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
1987. JULIUS 6., HÉTFŐ Elet a Földön Kaliforniai geológusok 3 és fél milliárd évvel ezelőtt élt baktériumok kövületére találtak Ausztráliában. A lelet alapján arra következtetnek, hogy a földi élet jóval korábban alakult ki, mint azt eddig feltételezték. William Schopf amerikai paleobiológus közölte: az általa Nyugat-Ausztráliában felfedezett kövület az első komoly bizonyítéka annak, hogy az élet a Föld keletkezése után viszonylag rövid idővel már kialakult. Az algára emlékeztető egykori organizmusok a növényi életnek már viszonylag bonyolult, fotoszintézisen alapuló formáját képviselték. A tudósok szerint a fotoszintézisre képes növények jóval az élet egyszerűbb formáinak megjelenése után fejlődtek ki. A 3 és fél milliárd éves organizmusokat tehát a növényi élet egyszerűbb formáinak kellett megelőzniük. Mivel a Föld 4 és fél milliárd éves, az élet — egyre bonyolultabb formában — a Föld történetének túlnyomó részében létezett. A Los Angel es-i Kalifornia Egyetem evolúciós kutatóközpontjának vezetője szerint mindez azt is jelenti, hogy a Föld ősi állapotában sem volt olyan mostoha az élet számára. Előrelátó üzletpolitikával A türelem jól kamatozik A közelmúltban az Agrobank Rt. alakuló gyűlésén érdekes adatot hallottunk. A megye egyik középkategóriájú gazdasága 30 millió forinttal szerepelt a részvény- tulajdonosok sorában. Anda Istvánt, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgató-helyettesét arról kérdeztük. miért döntöttek úgy, hogy ilyen tetemes összeget fektetnek részvényekbe. Megőrzi értékét — Ez a lépés nálunk már hagyományokra épül, ugyanis az első, a gázkötvények kibocsátásánál is ott voltunk a vásárlók között. Igaz. akkor még csak 100 ezer forinttal, de a lényeg, hogy elkezdtük. Ezt követően a Comporgan és az Agrárinnovációs Társaság pénzalapjába szálltunk be egy-, illetve ötmillió forinttal. S ha már elindultunk ezen az úton és járhatónak, mi több, kifizetődőnek bizonyult, akkor Vezet a Mókus és az Édes Anna Túrái csokigyártók Csokoládébevonat készül a masszára. (Erdősi Ágnes felvétele) Kánikula Idején igazán ideális munkahely Túrán a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Tsz édesipari üzeme, ahol a Csemege Édesipari Vállalat megrendelésére olcsó csokoládékat készítenek. A fondánhoz, a zsírhoz és a tejporhoz szóját és ízesítő aromákat kevernek, attól függően, hogy Szaljut, Express, Édes Anna vagy Mókus-szelet készül-e a gépsoron. E két utóbbi csoki — kávés, illetve pisztáciás — gyors közvélemény-kutatásunk szerint a legnépszerűbb a dolgozók körében, akik — csodák csodája — még nem unták meg e csemegéket. A negyven asszony teljesítménybérben keni, csomagolja a hűtő- alagútból kikerülő szeleteket. Naponta 30—35 mázsa finomság kerül ki az asszonyok keze alól egy műszak alatt. Ám olyan sok a jelentkező, hogy néhány nap alatt be lehetne állítaná egy délutáni műszakot is. Erre azonban egyelőre nincs igény. Tény viszont, hogy az előrejelzések szerint mostanság jobban fogynak az itt gyártott, olcsóbb édességek ... természetes, hogy terveinkben is szerepelt egy nagyobb ösz- szeg hasonló célú felhasználása. — Miben látja a befektetés előnyét? — A tőkepiac megteremtése mindenekelőtt a gazdasági élet gyorsítását segítette elő, s emellett olyan biztos lehetőségét kínált, amely jövedelmezősége révén maga mellé állította a gazdaságok nagy részét. Ezen nehéz megbukni, mert a befektetett összeg megőrzi az értékét. Természetesen más előnyökre is gondoltunk, amikor ilyen nagy lépésre határoztuk el magunkat. Ugyanis ezek az értékpapírok bármikor készpénzre válthatók, vagyis eladhatók: ugyanakkor a hitelezési lehetőségeink is bővültek. Alapító tagok is — Az előnyök közt szólt a nagyobb hitellehetőségről is. Ez azt jelenti, hogy a jövőben élnek ezzel? — A tervbe vett nagyobb fejlesztéseink lefutottak, s most ezeket kell finomítani, ehhez pedig a saját pénzünk is elegendőnek bizonyul. Űjabb elképzeléseink is vannak, de idő kell ahhöz, hogy felmérjük ezek szükségszerűségét, hiszen az általunk előállított termékekkel — faipari félkész termékekkel és építési anyagokkal — is egyre nehezebb a piaci helytállás. Egyébként az Agrobank alapító tagjai közt szintén olvashatta nevünket, s ez is azért van így, mert ezt a pénzintézetet a mezőgazdaság műszaki megújulásának és a tudományos kísérletek felkarolásának szellemében hoztuk létre. Erre pedig nekünk is szükségünk lesz. De visszatérve a hitelkérdésre, nem akarom azt mondani, hogy mi soha sem fogjuk igénybe venni az effajta szolgáltatásokat. Ám meg kell vájni, amíg az előbb említett tervek kikristályosodnak, s utána hatékonyan tudjuk felhasználni a kölcsönkapott forintokat. A technikai fejlesztés mellett persze nekünk másra is kell gondolni, hiszen a fakitermelésen és a fafeldolgozáson kívül jelentős feladatot jelent a kivágott erdőterületek újratelepítése, illetve a más célra kisajátított területek helyett újak vásárlása. Arról nem is beszélve, hogy itt a főváros lábánál gondoskodnunk kell több mint kétmillió ember oxigénellátásáról is. Ezek nemcsak pénzt igénylő gazdasági teendőket, hanem erkölcsi kérdést is jelentenek számunkra. Beadták a közösbe — Ezek ellenére mégis 30 milliót tudtak fordítani értékpapírokra ... — Igen. éppen azért, mert — ahogy mondtam már — nekünk most nincs nagyobb beruházásunk. s amíg így áll a helyzet, addig a fejlesztésre szánt összeget beadjuk a közösbe, használják azok a gazdaságok, amelyeknek most nagyobb szükségük van a pénzre. Néhány év múlva nálunk is lehetnek olyan fontos műszaki elképzelések, amelyek a fafeldolgozás, illetve az építőipari tevékenység esetében elengedhetetlenek a talpon maradáshoz. Gondolok itt a fűrészüzemi bővítésekre és új építéstechnológiák bevezetésére. Bánsági György Szépül a környék is Félidőben a hídfeiújítók Meglepetést okozott a gyűjtőcsatorna Félidejéhez érkezett az idén 138 éves Lánchíd rekonstrukciója, a híd felújítása tervszerűen halad — tájékoztatott Dalmy Tibor tanácsi és miniszteri biztos. A március 1-jén kezdődött munkáról szólva elmondta: április közepén az ütemtervhez képest még több mint egy hónapos volt u lemaradás, mert a korán béállt tavaszi jégzajlás hátráltatta, nemegyszer lehetetlenné tette a híd alatt az állványozást. Az esőzések pedig az acélszerkezetek korrózióvédelmi munkáit gátolták. Az elmaradást — a kivitelező vállalatok munkájának szervezettebbé tételével, s több munkás foglalkoztatásával — sikerült behozni. A házak homlokzattatarozása, valamint a gázvezeték-építés már befejeződött, s augusztus elejére az útburkolat felújítása is elkészül. A Clark Ádám téri oldalon már befejeződött az ottani villamosaluljáró szerkezetének megerősítése, szigetelték a hídfőben levő szerkezeteket, s elkészült a tér felének útpályája. Az itteni forgalom július végén ismét változik, s várhatóan augusztusban befejeződik a tér teljes felújítása. A Lánchídon elkészültek a pesti pilon kőfelületeinek felújításával, illetve konzerválásával. A láncszerkezeten ötrétegű védőbevonat készült. A pesti láncszakaszon a jövő héten már a hid végleges, sötétszürke színe lesz látható. Nehéz feladat a lánctagok letisztítása a régi bevonat maradványaitól. Az építők két műszakban, naponta 40 tonna homokot használnak fel e munkára. A Mészáros utcában egy, a vártnál magasabban fekvő gyűjtőcsatorna okozott meglepetést, s ez néhány napig hátráltatta a munkát. A Lánchidat legközelebb július 18-i, 19-i hétvégén zárják le a forgalom elől, amikor a járdát betonozzák. Ekkor a 2-es villamos sem közlekedik majd. Mint ismeretes, szeptember 15-től az elképzelések szerint másfél hónapig teljesen lezárják a járművek elől a hidat, s akkor a gyalogosok az északi oldal járdáján kelhetnek át. A rekonstrukció várhatóan október 31-én, a tervezett határidőre befejeződik. Lobbot vetett az égi tűz Gálicszagot hord szerte a szél Szombat van, szabad, ragyogó, lobogós. Suhannak a gépkocsik a Tápiószentmártonból Tápióbicskére vezető keskeny, olvadt felületű aszfaltúton, serceg kerekeik alatt a fekete ragacs, apró kövek repülnek oldalt, s hullanak porba. Az pedig — mármint por — jócskán van itt az Aranyosi-dűlőben, lévéli szőlőtőkék birodalma ez a faluszél. Az izzadó út két oldalán egyenes sorok húzódnak észak és dél felé, sötétzöld lombozatú szőlősorok. Néhol fehéres-kék színezék tarkítja a csipkézett leveleket; a rézgálicos, meszes permetlé nyoma. Némely gazda ragaszkodik az ősi, bevált módszerhez, így védekezik a peronoszpóra ellen. Szivárványos permet Iramodnak a sorok, belekapaszkodnak a gyümölcsfákba s bújnak azok mögé. Egészen a kukoricásig sorol a szőlő. A dűlő egy-egy zsebkendőnyi szakaszán kerékpárok, autók, lovaskocsik bálványoznak, gazdáik ott, a parcella valamelyik sorában horolnak, kötöznek, permeteznek. Vagy csak egyszerűen trécselnek, mint a Budapestről leruccant Neuhauser família tagjai, akik a szentmártoni fürdőbe igyekezvén, megpihentek egyik ismerősük — Nádor Péter — kisbirtoka peremén. A z egyszerű ember cselekedete sohasem nemesedhet anekdotává. Az anekdotához egyéniség kell, az anekdota csak a nagy emberek kiváltsága, híressé vagy hírhedtté kell lenni érte. Csak Petőfi-nagyságú költők vagy Na- poleon-méretű hadvezérek alakja köré illik igazán. Ezért nem is tudom, hogy amit most elmondok, csak amolyan egyszerű történet avagy már bimbóállapotban lévő anekdota, hiszen a költő, akiről szól, még nem híres ember, de már tudni lehet róla, hogy egyéniség. Pályakezdő ifjú ember ő, eddigi munkásságát négy sorban foglalja ösz- sze az irodalmi lexikon, egy kötettel gazdagította az irodalmat, de az is vékonyka. Még annyit mondhatok a sikereiről, hogy miatta utasítottak pótvizsgára egy szerelmes diáklányt, egy hetilap keresztrejtvényébe egyszer belekerült a neve, a dupla vagy semmi játékok hőskorában egy játékon ő volt a döntő kérdés. Egy nyári táborban, nem Is tudom már pontosan hol — az ország számtalan vidékéről verbuválódtak a KISZ-esek. Diákok, munkás- és parasztfiatalok voltak együtt, s nemcsak arra ügyeltek, hogy az izmokat erősítse a munka, hanem arra is törekedtek, hogy csiszolódjék az ész is. Ebből a célból dupla vagy semmit játszottak. Egymás után hangzottak el a kérdések és feleletek, amikor vékonyka kötetet húzott elő a versenyvezető. A könyv úgy volt csomagolva, hogy a címen kívül mást nem láthattak belőle a versenyzők. Hangzott a kérdés: mondják meg, ki írta a könyvet, mikor jelent meg, mondjanak a szerzőről néhány életrajzi adatot. Mikor letelt a gondolkodási idő, a sorbán következő versenyző ajkába harapott, lehajtotta a Simon Lajos: KALAND fejét, aztán csendesen fgy szólt! „Sajnos, erre nem tudok felelni..De nem tudott felelni a következő, és az az utón következő sem. — Ki tudná megmondani? Egyetlen kéz emelkedett a magasba, egy fényes szemű szövőlány keze. — Tessék hát! A’fényes szemű szövőlány szeme még fényesebben ragyogott, s mint a szónok, ha nagy beszédre készül, megköszörülte a torkát, aztán csak úgy fújta a költő életrajzát meg a kötetben lévő versek címeit. Hatalmas taps csattant a felelet végén, természetesen megnyerte az első díjat, s az elámult versenyvezető megkérdezte: — Ilyen nagyszerűen ismerj a mostani költőket? — Nem ismerem őket, én csak ezt a költőt ismerem — felelte a lány. — És miért éppen ezt a költőt ismeri? — Mert néhány verse születésének szemtanúja voltam... A lányok csodálkozva felzúgtak, a versenyvezető levette a szemüvegét. — Hogyan? Hogy mondja, kérem? — A költő bent feküdt a szobában az ágyon — mondta a lány —, én meg a konyhában főztem. Egyszer csak hallom, hogy kiabál: „Magda, gyorsan hozzál ceruzát meg papírt.” Vittem neki papírt és ceruzát, ő meg írt egy verset. Egy perc döbbent csend következett, aztán a csendbe belevihogtak a lányok. Pikáns históriát sejtettek, mert ugyebár adva van egy fiatal költő, aki fekszik az ágyon meg egy fiatal leány, aki a konyhában főz. Nem mindennapi kaland derülhet ki ebből, bizony nem mindennapi kaland ... A diákokra felügyelő tanárnő, akit rigolyás erkölcscsősznek tartottak a táborban, gyanakvó szemmel sandított a lányra és megkérdezte: — De kérem! Hogy került magukhoz az a fiatal költő? — Hát... — rántott egyet a vállán a lány — éppen nálunk vendégeske-^ dett. — És édes kettesben voltak? — érdeklődött rosszmájúan a versenyvezető. E rre kirobbant a hahota, a lányok dőltek a kacagástól, a szövőlány pedig csak állt, szája csak mosolyra húzódott, de fényes szeme még jobban nevetett, mint a lányoké. A szigorú tanárnő komoran leste a lányt, szinte arcára volt írva, hogy azt gondolja: még csak el sem pirul ez a szemérmetlen .. A lány pedig, mint ahogy a színészektől látta, megvárta a nevetés végét, s csak azután válaszolt csak úgy, egykedvűen: — Igen, valóban kettesben voltunk. Kis hatásszünetet tartott, aztán még hozzátette: — Ugyanis az a költő a bátyám.., A versenyvezető kezéből kiesett a szemüveg, a szigorú tanárnő könnyezve nevetett, a lányok ámulva zúgtak. A versenyvezető eszmélt elsőnek a csodálkozásból. — És mondja, kislány, büszke a bátyjára? — kérdezte. A lány mókázva lebiggyesztette a szája szélét. — Hát... neki az a dolga.,. Hangosodik a délelőtt, mind több helyről hallik ide a nevetés, a férfikurjantás, a gyermekzsivaj. S persze, a szerszámok zenéje. A horolóé, melyet karóvéghez pendítve tisztít meg a nedves homoktól gazdája; a permetezőgépé, melynek karja minden lenyomáskor megugrik, csapágya nyekereg; belsejében sziszeg a lé, majd szivárványt rajzolva hull alá milliónyi csöppje. Békésen megférnek egymás mellett a szőlő- és dohányparcellák. mint megtűrik a tőkék sorukban a sárgarépa-, a krumpli- vagy a petrezselyemvetéseket. Jószomszédok, mint a tündérkertjeikbe szombat- vasárnaponkint kimenekülő emberek: kétkezi munkások, bérből élők, nyugdíjasok. Itt nincs rang, nincs fönökösdi, csak jókedv, munka, kikapcsolódás. A permetezőgép töltése közben el lehet gondolkodni a világ vagy a család dolgain, a holnapi ebéden, a nyaralás várható költségein. Forduló közben Ugyan, mire gondol most, ebben a forróságban isten szabad ege alatt Árvái János, aki 500 kvadrátos dohányföldjét ekekapálja? Hosszúk a sorok, van ideje elmerülni gondolataiban a jó kötésű, testes, erős férfinak. Végül is, csak ideér Bandi, a hatéves pej, levegőbe szalad a fényes acél, megálljt kiált lovának Árvái. — A Belvárosi Távbeszélő Üzem portása vagyok — nyújtja kezét —, huszonnégy- hetvenkettőzök, azaz, egy teljes napi munka után három nap pihenés jár. Ma reggel jöttem haza, s látja, már a délelőtt itt talál. — Nem álmos? — A palánták inkább. Jól jött a múlt heti eső, de tudja, ilyen homokon a víz csak eny- nyi: megmutatja magát, aztán volt, nincs. — Bízik a dohányban? — Inkább, mint a szőlőben. Van nekem is valami háromszáz négyszögöl szőlőm, de jó, ha gyenge közepes termés lesz az ősszel. Dohányt viszont három holdon ültettünk, ez a parcella csak egy kis terület. Bújik a gyom, nekimentem az ekével. — Hosszúak a sorok, mire gondol, míg fordul egyet? — A következő sorra ... "Mert én is úgy tartom, tényleg hosszúak ezek a sorok. No, Bandi, fordulj! Bandi, a gyönyörű pej horkant néhányszor, aztán fejedelmi paripához méltó mozdulattal beáll a következő sorba s húzza a vasat. Mint egy egyszerű, országúti kocsivonó ... Tavaszhozta fürtök ■Fura dolog így, tétlenül botorkálni a parcellák és a sorok között, mégiscsak idegen az ember, különösen, ha semmiféle szerszám nincs a kezében. Szerencsére vajmi keveset törődnek itt a sétafikálókkal a törpebirtokosok, ki-ki végzi a maga dolgát. Az pedig van elég — késett a tavasz, mostanában meg úgy megindult minden növény, csak győzze az ember a tennivalót. Megindult a gyom, a tyúkhúr, a porcsin is, azt irtja rettentő nyugalommal és kitartó hordással Dudok László nyugdíjas, hatvanöt esztendős helybéli. Köszönünk, föl sem néz, aztán csak megbillenti fejét. — Háromszáz négyszögöles ez a parcella, míg bírtam, magam permeteztem, nyitottam, födtem. Az apám apja is tapodta ezt a homokot, egykét mostani tőkét is láthatott, mert bizonv, ez öreg szőlő. Az úttal egyidős — lendíti kezét a kocsisor felé. Szétágaznak a venyigék, beléjük kócol a szél. — Be kellene már kötözni, mert egy-egy nagyobb szélroham leverheti azt a kevéske fürtöt is, melyet hozott a tavasz — magyarázza a férfi. — Majd szólok a vejemnek, mostanában ő permetezi a szőlőmet. Ezerjó, kadar, meg valamicske kövidinka van itt, talán megtelnek a hordók. Nem sok fér beléjük, összesen valami négy hektó. Foghíjas ültetvény ez, jegyzem meg mutatva a szapora dinnyepalántákra, borsó- és babsorokra. — Odébb van hagyma, krumpli is — így Dudok László —, nem járunk mi zöldségboltba soha. Huszonegy évig dolgoztam a Vízműveknél, hatezer fölött van a nyugdíjam. Biccent egyet a férfi, s húzza tovább a horolót. Hosszúak a sorok, de azért nem kérdezem meg tőle, ugyan mire gondol kapavágás közben? Besze Imre
