Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

A gazda sem hitte... Népszerűek a fürdőhelyek Az idegenforgalom tapasz­talt szakemberei szerint, ha minden évszakban annyi ér­deklődés mutatkoznék a szer­vezett programok iránt, mint nyáron, az utazási irodák egyike-másika akár be is csukhatná ajtaját. A nyári szabadság a családé, s szereti azt mindenki az övéivel, sa­ját kedve, ízlése szerint él­vezni. A Dunatours nagykőrösi kirendeltségén is jó előre tud­ták, hogy júniusban, júliusban képtelenség lesz megnyerni az ügyfeleket, ezért sem szer­vezték semmi komolyabb programot. Augusztustól kezd majd visszatérni a régi ke­rékvágásba az élet, termé­szetesen csábító útikínála- tokkal gondoskodnak róla, hogy kiegyensúlyozzák a vi­szonylagos elmaradást. A jö­vő hónapban például három ausztriai útra van kilátás, egyszer a grazi vásárra, . két alkalommal pedig Bécsbe. Az úgynevezett egyéni valutake­retes isztambuli utazás meg­valósítása sem az irodán fog múlni, ha lesz elég utas rá, rövidesen készülődhetnek az érdekeltek. Szeptemberben Vngvárra szól a Dunatours meghívója, de most nem sze­mélygépkocsival, autóbusszal bonyolítják le a háromnapos túrát. Egyre népszerűbbek az egy-két napos hét végi bel­földi kiruccanások, különösen a fürdőhelyek vonzzák a ki­kapcsolódni vágyó körösie­ket. Amikor másfél éve megnyílt nálunk a Pest Megyei Idegen- forgalmi Hivatalnak e kiren­deltsége, . célkitűzései ismere­tében sejtettük, nem esik majd túlságosan nehezére gyökeret verni, ám azt va­lószínűleg a gazda sem hitte, hogy ilyen hamar felkapottá válik. Széles körű összeköttetései révén az irodának gyakorta módjában áll ajánlatait az ügyfelek pénztárcájához, ide­jéhez igazítani, úgy is mond­hatjuk, kevesebbért is kapni mindig valamit. Kicsit szo­katlan üzleti fogás ez, de eredményes. Tavaly óta meg­háromszorozódott a forgalma, bevétele, s e tiszteletre mél­tó növekmény javarészt az egynéhány ezer forintos té­telekből állt össze. Az egész­séges alkuból — ha szabad ezt a szót használni — ugyan­is soha nem kerül ki vesz­tesen senki... —ay Olajat nem készítenek Későn érett be a repce A Növényolajipari és Mosó­szergyártó Vállalatnál hozzá­láttak a repce feldolgozásához. Az elkövetkező hetekben ez ad elfoglaltságot valamennyi gyá­ruknak. Elsőként nyírbátori üzemükben fogadták a ter­mést Az idén 50 ezer hektárról mintegy 110 ezer tonna repce­magot várnak a gazdaságok­tól. A termés minősége meg­felelő, az ipar várhatóan a tervezettnek megfelelő meny- nyiségű nyersanyaghoz jut. A gondokat az okozza, hogy a növény későn érett be, a fel­dolgozást a .szokásosnál egy­másfél héttel később kezdhet­ték meg. Emiatt félő, hogy a munka nem fejeződik be a legfontosabb olajnövény, a napraforgó beéréséig, így az üzemekben gyorsítják a repce sajtolását. A repcéből készülő nyers növényi olaj nagyobb hánya­dát a vállalat — a külkereske­delem közvetítésével — 7—8 országba exportálja, a többit, finomítás után. különféle ter­mékek, például margarin és más éfelzsírok gyártásához használja fel. Repceétolajat hazai fogyasztásra az idén nem készítenek, mivel a fo­gyasztók nem kedvelik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1987. JÜL1US 29., SZERDA Rendre vágták, szikkasztották Akiknek egybefolynak a napjaik Azon a délelőttön az árbózi vegeken ugrasztották szét a nyúlfamíldát a búzatáblát is­tentelen morgás kíséretében faló aratógépek. Jó sokára merészkedtek elő a sötétszür­ke bundás aprójószágok, s ki­hegyezett fülekkel tisztes tá­volból szemlélték, mint ta­rolják kopaszra birodalmu­kat, s gömbölyítik súlyos bá­lákba a tegnap még jótékony búvóhelyet adó szalmaten­gert. Gyöngyöző szóda A dűlőútról terepjáró hup­pant a göröngyökre, tömzsi lajtkocsival a nyomában he­lyet keresett magának a mezs­gyeszélen. Visszafelé jövet nagy ívet írtak le tiszteleté­re a kombájnok, jöttek utá­nuk a piros bálázók is. Fe­kete arcú, félmeztelen embe­rekkel népesült be az alkalmi tábor. Friss hideg víz csur- rant a sárga bögrékbe, a bal­lonból gyöngyöző szóda ser- cent, málna is került hozzá, a rekeszekben ludasi homo­kon termett vérpiros meggy kínálta magát. Ki mit szeret. A kortyok kisimították az arcokat, de láttam, jólesne még egyet szusszantani a gépkocsi árnyékában, ám a csupa por emberek már ka­paszkodtak is vissza a rázr kódó gépek nyergébe. A főí­Komoran lógatták az orrukat Kelt a papucs, pangott a vásár A hajdani júliusi vásárok­kal aligha vehetjük egy ka­lap alá a legutóbbit, inkább jó közepesnek nevezhetjük, mintsem megérdemelné a nagy nyári sokadalom jelzőt. Ilyenkor már a gyalogvásár dominál jobban, a fakanál­árustól az ócsikásokig, keres­kedőknek, iparosoknak szinte minden nációja összejött. Hogy ki milyen tapasztala­tokkal tért haza otthonába, az nagyon változó, voltak, akik egész nap komoran ló­gatták az orrukat a portéka fölött, mások alig győzték ki­szolgálni az alkudozó vevőse­reget. :::r vm: A papucsos sátrak előtt most is nagy volt a tolongás, a ruhásoknál örökösen foglal­tak voltak az alkalmi próba­fülkék. Rosszul ment viszont soruk a kádároknak, nagy volt náluk a drágaság, meg aztán a szüreti kilátások is olyanok, hogy idén nem érde­mes bővíteni a hordóállo­mányt. Egy-egy edényt úgy 25 forintért adtak literenként számolva, a 40—50 literes, akácfából gyártott virágdé­zsákat 5—600 forintra, tartot­ták. — Hogy a teknő, nénikém? — Melyik mekkora, két és fél, kettő, ezerötszáz, attól is függ, mennyire hagyja magát becsapni — kacsint a tarka fejkendő alól. — A söprű 70—80 forint, üzletben nem kap olcsóbbat, a garabót 250- ért adom, de magának meg­számítom kettőhúszért... Jól tette hát az ember, ha előbb alapos szemlet tartott a kínálat fölött, mielőtt te­nyérbe csapott volna. Tíz, ti­zenegy óra tájt már egyre en­gedékenyebbek lettek a vá­sározók, néhol 20—30 százalé­kot is hagylak lefaragni az összegből, csak fogyjon már az a portéka. — Régen láttam Kőrösön ennyire pangó lóvásárt — dünnyögi vastag bajusza alá egy szegedi atyafi. — Kilenc óra elmúlt és még két ló kelt el. De nem is csodálom. Ilyen árakon?! Persze az igazság az, hogy olcsón sem kell már a ló... Két másfél éves fekete kancáját 45 ezerre tartotta, de rajtam kivid addig mások még csak meg sem kérdez­ték. Kiskőrösről két 4 éves gyönyörű sodrott állatot hoz­tak gépkocsin, darabját 60 ezerért adta volna a gazda. — Kérték már? — Nem nagyon, alighanem együtt megyünk vissza, leg­feljebb ötezret engedek, ha lesz kinek ... Arrébb délceg deres lóbálja a fejét, 65 ezerért adnák, a két fiatal csődört pedig 40, il­letve 50 ezerért. A marhavásár valamivel mozgalmasabbnak tűnik, ren­geteg a jószág, de adásvételt itt is ritkán láttunk. Egy bá- csika fiatal borjas tehénkéjét 35 ezerre tartotta, szomszédja három darab nágyhónapos bi­káját összesen 44 ezerre, hiá­ba unszolták, makacsul ra­gaszkodott az elsőre kimon­dott összeghez. Kilencéves, napi 25 liter tejet adó tehe­net 14 ezerre tartottak. Az Üjhartyánból hozott hétéves. 20—25 liter tejhozamú borjas állatokért 25—26—30 ezret kértek, nagyságtól függően. — Borjával negyven-, anél­kül huszonnyolcezer. A húsz liter tejért felelek — hallom a párbeszédet, majd nemso­kára a tenyércsattanást. an­nak jeleként, hogy elkeltek 35 ezerért, amarrébb pedig két bika árát alkudta le 12 ezer­re egy Szolnok megyei gaz­dálkodó. A sertéssoron kora tavasz- szal és ősszel van nagyobb forgalom és kereslet, a nyári vásáron ama kevés vevő fity­málva szemléli a sole szép ál­latot. Sok malacot hoztak, a 6—10 hetesek ára 1000—1200 forint körül alakult, ezer fo­rint alatt nemigen láttunk adásvételt. Nagy darab, előha- sú fehér hússertéseket nyolc és fél, hét és fél ezerért lehe­tett megvenni. A teherkocsin két tucat birka szorongott, egyenként 2600 forintot kértek értük, nagy nehezen aztán kétszázat engedett az árból gazdájuk. A nyájból kimustrált öreg álla­tok 1200—1500, az három hó­napos bárányok 1500—1800 forintot kóstáltak. A kecske már afféle régi­ségnek számít, alig-alig látni ezekből a száraz kórón is megélő, igénytelen állatokból. A gidákat ezer, a tejelőket úgy 4 ezer körül tartották, de komoly vevő nemigen akadt rájuk. Hej. pedig ha meggon­dolom. valaha nemzedékek­nek volt olcsó tápláléka a vastag fölű kecsketej ... Miklay Jenő nökök is a határt járják, ezért a nagy sietség — gondoltam először —, de ismerem őket, ha napokig feléjük sem néz­nének, akkor sem veszteget­nének el egyetlen percet sem. A kombájnosok már ilye­nek. Amíg az utolsó szál ga­bonát le nem aratták, nincs nyugodalmuk. Napjában 14 órát dolgoznak a forró ka- lásztenger fölött, ahogy mon­dani szokás, harmatszikkadás- tól alkonyaiig. A hetek össze­folynak, hétköznap, szombat és vasárnap náluk egyre- megy, ráadásul, azt mondják, az idei aratás a szokásosnál is nehezebb. — Tavaly ezeken a földe­ken napraforgó volt — mutat körbe Szentpéteri Albert, az Arany János Tsz kombájno- sainak csoportvezetője — és a száraz ősz miatt az árpa­kelés tavasszal tudott szárba szökni a megritkult kalászos­ban. Kipusztítani nem tud­tuk, búzának, napraforgónak azonos a gyomirtója. A legtarkább táblákkal kezdtük, ez volt a takarmány- búza, de csak úgy tudtunk benne haladni, ha előbb.rend­re vágtuk, szikkasztottuk, és csak ezután jöhetett a csép- lés. Ja, azt még hozzáteszem, hogy legelőbb a káposztarep­cét takarítottuk be 124 hektá­ron. Jelenleg az, étkezési búza van soron, 27-e után pedig a tavasai árpa vágásához fo­gunk. Sz., Tóth András növényter­mesztési agazatvezető is ál­landó vendég mostanában a határban; látom, ő sincs va­lami nagyon megelégedve az idei aratással. — Ügy tudom egy híján harminc napra tervezik a be­takarítás idejét. Gondolja, hogy sikerül ezt betartani? — Hát, az említett problé­mákkal már előre számol­tunk. még az sem lenne baj, ha néha-néha nyakunkba sza­kadna az égi zuhany. Mert amúgy nagyon kell az eső, keményre száradtak a tala­jok. A mai napig 400 hektárról takarítottuk be a termést, úgy 2.7 tonna volt az átlag­hozam, sajnos, annál is keve­sebb, mint amennyit néhány hete becsültünk. A fő ok az erős ritkulás, d“ az is baj, hogy a kánikulában gyorsan érni kezdtek a szemek, mi úgv mondjuk, megszorultak. ennek következménye az ala­csony. 72—74 kilós hektoliter­súly. Szalmából is kevesebb jön le egységnyi területről, mint tavaly, bár jut azért el­adásra is belőle, a szomszédos táblákon már árusítjuk a háztájikban kedvelt kisbálá- kat. Osztják a részesedést A Töneli út menti! tsz-ma- jorban valamivel jolib idők járnak mostanában a szárító­részleg dolgozóira, napról napra kevesebb nedves tétel­lel kell vesződniük. r lUanv 'ÍlnrK<;Í an rnhirri mmm •wyy L. ____ K örösi ap 1 UIIIÍU líJlBbcK • i • 2$. í • . - % + _________!_ Bútor- és autókárpi­tozást vállalok, Nagy­kőrös. i. Gerle u. 10 (strand mögött) Gá- bor József. Tázerdő dűlőben 609 négyszögöl zárt kert eladó. — Érdeklődni Zrínyi u. 4L, Nagy­kőrös. _________________ A lbérlet kiadó Nagy-” kőrös. Bárány u. 13 A II. em. 8 A. Érdeklőd­ni szombat vasárnap 18—20 között. Eladó beköltözhető náz Nagykőrös X. kér., Abonyi út 83 szám. Eladó 2 és fél szobás kertes gázfűtéses la­kás Nagykőrös, Üjvi­lág u._ io. fszt. 2.___ A Mészáros János Tsz Fémmegmunkáló Szakcsoportja felvesz esztergályos és laka­tos szakmunkásokat és betanított munká­sokat. Fizetés, telje­sítmény szerint. Je­lentkezni lehet, Nagy­kőrös, Barátszilas dű­lő 10. szám (volt Dó­zsa majori, | ­20—30 férőhelyes hiz­laló kiadó. Cím: Szol­noki u. 95. Nagykőrös IV.. Hosz- szúhát dűlő 10. szám alatti ház eladó. 1200 n.-öl területtel, vil­lany. víz van. Eladó 2 szobás, erké- lyes lakás, Nagykő­rös. Ceglédi u. Í7/C II. em. 6. sz. Érdek­lődni: 17 óra után. — Eleinte a gazosabb táb­lákról 25 százaiéit nedvesség­tartalmú gabona is jött, hát ez vadósággál „csicsogott” a víztől. Most úgy 17—-18 száza­lék körül van az átlag, de nem ritka már a 14,5 száza­lék víztartalmú sem. Ettől már megspórolhatjuk a drága energiát, mehet egyenest a tisztítóba — mondja Balogh István, a szárítórészleg veze­tője. majd fejben gyors szám­adást csinál: Természetbsn — Mostanáig 1400 tonna szemet hoztak be a gépko­csik, de meg sem látszik, mert ami bejön, kezelés után máris küldjük a Gabonafor­galmi Vállalat magtárába. A kocséri Petőfi Tsz is vett tő­lünk 190 tonna búzát, a mi­nap pedig megkezdtük a szö­vetkezeti tagok természetbeni részesedését osztani, árpa, bú­za formájában. My. J. A szén a régi szerepben? Dízelmotorhoz hasonlóan Az olaj árrobbanása (és természetesen a készletek vé­ges volta) a mozdonygyárak figyelmét újra a szénre irá­nyította. Természetesen nem arról van szó, hogy feltá­masztják a füstokádó lekomo- tívokat, hanem hogy tiszta üzemű, jó hatásfokú, a dízel- mozdonyokhoz hasonló gépe­ket állítanak munkába. Többféle elképzelés szüle­tett, egyelőre csak papíron vagy kísérleti modellek alak­jában. Egy amerikai vállalat kevés ként tartalmazó szén­port lövell be gőzzel egy reak­ciótérbe, az elégő szén hőtar­talmával gyarapodó gőz négy hengerbe jut be, s ezek a dí­zelmotorhoz hasonlóan hajt­ják meg a mozdony kerekeit. Az égés nem okoz füstöt, mert a szálló port leválaszt­ják a füstgázból, a kipufogó gőzt pedig szénpor hozzáadá­sával a reakciótérbe kereng- tetik vissza. Egy másik típus olcsóbb, sok ként tartalmazó szenet éget el egy rövid, fluidizált (lebegtetett) oszlopban. A gá­zok zúzott mészkőágyon ha­ladnak át, s az a kén-dioxid 90 százalékát megköti. Az ez­zel a hővel létrehozott gáz egy 12 hengeres dugattyús motort működtetve hajtaná a moz­donyt. A harmadik eljárásban egyáltalán nem termelődik gáz. A szenet négy reaktor­ban, víz bepermetezése köz­ben égetik él. A keletkező vízgáz — szénmonoxid és hid­rogén elegye — a szén erede­ti fűtőértékének a 80 száza­lékát foglalja magában. Ezt a gázt azután, amint lehűtöt­ték, a mozdonyt hajtó Otto- motornak a hengereibe ada­golják. Ötlövésesfeen lódra Eszter Eladó 2 szobás -F ebédlős szövetkezeti lakás, 10 000 Ft nm, kp. +■ OTP-átvállalás- sal, Nagykőrös, Ceg­lédi u„ il/A. IV. em. 17. sz. Korábban hírt adtunk az olimpiai ötpróbaakció kecske­méti kerékpáros próbájáról. Most kiegészítjük azzal, hogy az ötven kilométeres távon a Toldi szakközépiskolás Plasku István negyedikként ért célba kategóriájában, összesítve pe­dig az első húsz közé került. Cegléd és környéke volt a színhelye az olimpiai ötpróba­akció újabb kerékpáros próbá­jának. Az ötven kilométeres útvonal (a szintidő 2 óra 25 perc volt) Csemő községen haladt át és a nagykőrösi Tü- zép-telepnél volt a forduló, majd a Nagyerdőn és Csemőn haladtak át Ceglédre, az ottani tornacsarnokig. A Bocskai- csa­lád és hat toldis képviselte városunkat. Az élelmiszer- ipariak dicséretesen még he­lyezéseket is értek el, 25 ki­lométeren (1 óra 10 perc szint­idő): 1. Rácz Tamás, 50 km, férfiak: 4. Nacsa Tibor. 50 km, nők: 3. Santur Éva. Kellemest a hasznossal ... kötötték össze a nagy­kőrösi Arany Janos Gimná­zium és Óvónői Szakközépis­kola ODK-sai (országjáró diákkörének tagjai) az 1986— 87-es iskolai tanévben. Belföl­dön a Basony és a Börzsöny hegységekben túráztak töb­bek között. A tavaszi szünet­ben a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint az olaszországi Velencében is járt 1—1 csoportjuk. E találkozók, túrák, kirándulások a nyelv­gyakorlás legjobb módjának bizonyultak. A nyár folyamán olaszok (perugiaiak) jönnek Nagykörösre, majd gimnazis­táink jövőre mennek cserelá­togatásra, a totóból ismert olasz városba. Karateszabályok Sokat fejlődtek a Nagykőrö­si Arany Tsz SE Kyokushin­kai Karate Klubjának spor­tolói az utóbbi időben. Most néhányat ismertetünk e szak­ág szabályaiból. Az egyes mérkőzéseken két perc a tiszta küzdőidő. dön­tetlennél egyperces hosszabbí­tás (azután mérlegelés dönt). Ha még ekkor sincs különbség, újabb egy perc, majd bírói döntés következik. Ippongyőzelem = teljes ér­tékű egypontos győzelem: az egyik fél öt másodperc után nem tudja folytatni a játékot. Vasari (vazari) == félpontos győzelem, öt másodpercen be­lül tudja az egyik fél folytat­ni a játékot, megroggyanásnál is. Természetbarátok Az élelmiszer-ipari természet- barátok hagyományos országos találkozóját ez évben az utób­bi időben sokat népszerűsö- dött üdülőhelyen, Zalakaróson rendezték. A háromnapos ösz- szejövetelen a Konzervgyár Kinizsi SE természetjáró- szakosztályának húsz tagja képviselte Nagykőröst. Ismer­kedtek a fakultatív programon belül a környékkel, s voltak a nagyüzem balatonmáriafür- dői üdülőjében is. Tömegsport Közel nyolcezren voltak a Népstadionban a Közalkal­mazottak Szakszervezete és a HVDSZ juniálisán. A külön­böző sportágakban versenyek­re is került sor. Nagy megle­petésre a nagykőrösi Módra Eszter nyerte az ötlövéses lö­vészversenyt. A MÍK-ért Kilenc szervezet rendezi kö­zösen az idei, lépcsőzetes rend­szerű kispályás labdarúgó Ma­gyar Ifjúság Kupa mérkőzés­sorozatot. A városkörzeti for­dulót az ősz folyamán rende­zik. S. Z. essgä Moil SSM A nagyteremben: Titokban Hongkongban. Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Bagoly mondja verébnek. Színes ku­bai filmvígjáték, fél 6-kor. Köszönetét mondok mind-azok- nak? kik felejthetetlen férjem. Farkas László temetésén együtt­érzésüket fejezték ki. Farkas Lászlóné, Nagykőrös, Gyopár u. 1B, fsz. l. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét minden rokonnak, jó barátnak, munka­társaknak, szomszédoknak, isme­rősöknek, akik szeretett halottunk Baross Lászlóné sz. Szabó Mária temetésén megjelentek, őt utolsó útjára elkísérték, sírjára elhelyez­ték a szeretet és megemlékezés virágait, részvétüket bármilyen módon kifejezték. Gyászoló csa­lád. ISSN 0133-2708 (Nagykörösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents