Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1987. JÜLIUS 29., SZERDA Betegségmegelőzés Tőlünk is függ, meddig élünk Az a régi megállapítás, mi­szerint legfőbb kincsünk az egészség, mindennapos téma lett manapság. Több kedve­zőtlen jel mutat azonban ar­ra, hogy ezen ősi igazság nem tud zavartalanul érvényesülni életvitelükben. Védekezni kell A helyes életmódról, a ká­ros szenvedélyek hatásáról városunkban is naponta ol­vashatunk, hallhatunk a leg­változatosabb formában nem­csak az orvosnál vagy egyéb, egészségüggyel kapcsolatos fórumokon, intézményekben. Beszédtéma ez munkahelyün­kön, otthon a családban, de szórakozás közben, szabad­időnkben is szóba kerül. Még­is megállapíthatjuk, az egész­ségmegtartó törekvések elle­nére nem tudunk róluk ele­get ahhoz, hogy tudatos éle­tet élő egyénként, emberi kö­zösségek felelős tagjaként kellően komolyan vegyük. Pe­dig az egészség pótolhatatlan érték nemcsak minden em­ber, de valamennyi család és az egész társadalom számára is. Az egészséggel kapcsolatos Ismeretek és az emberi cse­lekvések alapjául szolgáló szokásrendszerek fejlődése kö­zött sokszor figyelmeztetővé szélesedhet az ütemkülönb­ség. Ahhoz, hogy a tudo­mány mindenkori legújabb állásának eredményei elter­jedjenek a köznapi gyakor­latban, idő kell. Azonban a társadalmi, gazdasági hie­rarchiában a megvalósulá­sukhoz szükséges megjárandó útjukat, nemcsak hogy tuda­tosan gyorsítani lehet, hanem szervezetten irányítani is szükséges. Történelmi tények bizonyít­ják, hogy egyetlen rettegett halálokot sem elsősorban a kezeléssel szorította vissza az orvostudomány. A legjelentő­sebb, emberi életek tömegét követelő népbetegségek akkor szorultak vissza, szelídültek meg véglegesen, amikor az emberi közösségek és tag­jaik megtanulták, hogyan kell megelőzni őket, elsajátí­tották a védekezési módokat. Egyéni felelősség A korszerű adatfeldolgozás, a számítástechnika segítségé­vel előállított matematikai modellek, statisztikai előrejel­zések szerint, ha csak a be­tegségek kezelésére, gyógyítá­sára összpontosítjuk erőfeszí­téseinket, napjaink és közel­jövőnk legjelentősebb és leg­Ceglédbercel határában Feltűnt a buzérképű gaiaj Alig tíz kilométerrel Cegléd után a 4-es út koronaszintje emelkedik, ez már a Cserhát legutolsó nyúlványa, amelyet inkább Bércéit dombság né­ven ismernek a környékoeliek. A mélyülő rézsű mindkét ol­dalán kellemes rózsaszínű vi­rágfoltok tűnnek fel. Közelebb érve az egyik folthoz, nem kétséges: ékes vasvirág, Xe- ranthemum annuum. Száraz, hártyás es színes belső pik­kelylevelei miatt nagyon ked­velt száraz, vagyis szalmavi­rág. A fészkesek családjába tartozik, homokos, száraz lej­tőkön gyakori faj. de a Dunán­túlon es a Tiszántúlon elég ritka növény. Családbeli rokonsága szá­mos, így a nagyon veszélyez­tetett magyar zergevirág, Do- ronicum hungarieum; a kö­zönséges aggófű, mint újab­ban terjedő gyomnövény és természetesen számtalan kul- túrfaj is ebbe a családba tar­tozik. Közismert az is, hogy a botanikusok két alcsaládra bontják az idetartozó fajokat: csövesvirágúak és nyelvesvirá- gúak. Az ismertebb és most nyíló fajok sorában a napra­forgó vagy számtalan kerti virág, mint a margaréta, dália, krizantém, kozmosz, körömvi­rág stb. mind a különlegesen módosult, egymás közötti munkamegosztást mutató vi­rágtömeget virágzatba foglaló család képviselői. A cegléd'oerceli gyümölcsös tőszomszédságában sokat jár­va más fajokat is sikerült azonosítani, így a pusztai cic­kafark, buzérképű galaj, zsá­lyák, kakascímer, ökörfarkkó­ró. veronika, kígyószisz, szulá- kok, sziki lelleg, iringó, zili­zek, pacsirtafü, homoki csüd- fű, lednek, fehér lóhere, zsá­zsa, mécsvirágok, sziki laboda, habszegfűk, katángkóró, búza­virág, pipitér és poloska­mag jellegzetes fajok a rézsű­ben. A talajmozgatás tehát be­fejeződése után jó alkalmat és teret biztosított a visszatérő növényfajok számára, sőt ezt a nagy nehézséget átvészelték: a gyepszint zárult, az útfenn­tartók legnagyobb örömére az erózió aligha jelent itt komo­lyabb problémát. A berceli útrézsű növény- társulása vagy bárhol más helyen egy kisebb terület fo­lyamatos megfigyelése, akár egy-egy iskolai osztály, a szak­kör éves feladata is lehet, le­hetőséget kínálva a hiányos fajismeret bővítésére, a növé­nyek szeretetére. A vasvirágok lassan elnyíl­nak, így a korábbi kakukkfü­ves és vasvirágos foltok után újabb fajok jelennek meg, bővítve az emelkedőn a szín­panorámát Surányi Dezső Vakációtotó A városi úttörőelnökség Va­kációtotó című játékában a második forduló telitalálatos tippsora: x, x, 1. x, 2, 2, 1, 1, 2, 1. A jó megfejtést bekül­dők közül Egedi Péter (Abony) kvarcórát. Varga Anita (Ceg­léd) kerámiát, Kiss Tamás (Abony) könyvet, Majercsik Zsolt (Abony) könyvet, Volter Edina (Abony) könyvet, Cyi- mesi Krisztián (Cegléd) hang­lemezt, Gyapjas Anita (Abony) hanglemezt nyert. A harmadik forduló vála­szainak beküldési határideje: augusztus 7. Cím: 2700 Ceg­léd, Rákóczi út 22—24. 1. Ki tervezte a Tisza-szabá- lyozás munkálatait? 1 Vásárhelyi Pál 2 Széchenyi István x Wesselényi Miklós 2. Szerette-e Mátyás király a burgonyát? 1 Nem ismerte, mert a burgonyát csak a XVIII. században kezdték élelmi­szerként fogyasztani Ma­gyarországon. 2 Szerette, olasz felesége révén ismerte meg. elterjedtebb megbetegedései áital követelt munüakepes- ség-csökkenésben es ember­életben kifejezhető vesztesé­gek csak csekély mértékben csökkenthetők. Az egészséggel, a gyógyítás­sal kapcsolatos fejlesztési irá­nyok közül csak azok kaphat­nak zöld utat, amelyek a tör­ténelmi tényeket nem hagy­ják figyelmen kívül. Döntése- inknéd valóságunk történeti­leg, társadalmilag, politikai­lag meghatározott adottságait — gazdasági nehézségeivel, sajátos lehetőségeivel — nem­csak a termelőszférában, ha­nem a szociálpolitikában és az egészségügyben is figyelembe kell venni. Betegségmegelőzés, egész­ségmegőrzés a célja annak a a meghirdetett társadalmi programnak is, mely az egész nemzetre, es mivel az egész­ség megőrzése az egyén fe­lelőssége is, az egyéneit és ki­sebb közösségeik, így a csa­lád közreműködésére is szá­mít a megvalósításban. Közös cselekvés A cél a hosszabb, egészsé­gesebb élet. Erre utal az Egészségügyi Világszervezet közismert megállapítása is: „Az egészség nem azonos a betegség hiányával, hanem a testi, szellemi és szociális jó­lét állapota’’. Életmódja megváltoztatásá­val, helyes életstílus kialakí­tásával jóval több ember tud­ná hosszú időre megőrizni egészségét, megvédeni magái a szív- és érrendszeri, a da­ganatos és korunk egyéb sú­lyos betegségeinek veszélyé­től. Nemzedékek életesélyei­ről van szó. Nem elég az ösz­tönző szép szó. Szokásrend- szereink tudatos, átgondolt átalakítása érdekeben a haté­kony intézkedések mellett széles körű, aktív, közös cse­lekvésre van szükség. Az érdekek megváltoztatá­sával olyan életszemlélet, ér- téktudat elterjesztése az egyik eszköz, amely alapján az egészséges magatartás egyre több ember számára a mainál jóval könnyebben választható lehetőséggé válik. D. B. J.- ül. forduló x Nem szerette, mert félt a benne lévő keményítő hatásától. 3. Ki mondta: „Ne zavarjá­tok köreimet!” 1 Arisztotelész 2 Arkhimédész x Püthagorasz 4. Miről híres az erdélyi Er- mindszent? 1 Itt született Ady Endre. 2 Sóbányájáról. x Itt volt a Bocskai család birtokainak központja. 5. Egy magyar költő gyer­mekverseinek állandó hőse Tengerecki Pál. Ki a költő? 1 Janikovszki Éva 2 Tamkó Sirató Károly x Csukás István 6. Hány színből áll Madách Imre műve, Az ember tra­gédiája? 1 15 színből 2 10 színből x 16 színből 7. Mi a címe Beethoven egyetlen operájának? 1 Tosca 2 Fidélió x Aida Nem tud kényelembe zárva élni A türelmetlenség vitte előre § Lerch Ferenc, a Köjál állami közegészségügyi fel- > ügyelője, az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért ^ kitüntetését kapta a Munkásőrség felterjesztésére. Ev- ^ tizedeken keresztül számos társadalmi megbízatásnak is s eleget tett. Huszonnyolc éve munkásőr. — Amikor erre a beszélge­tésre kértem fel, először ódzkodott. Megtudhatnám, miért? — Nem szeretek szerepelni. Ilyen a természetem. Nem az számít, mit mondok. Inkább a munkám beszéljen helyet­tem. — Minden gyereknek van egy álma — olykor több is —, hogy mi szerelne lenni. Moz­donyvezető, pilóta ... aztán végül... — Már gyermekkoromban arról álmodtam, hogy orvos leszek. Ennek különös oka van. Hárman voltunk testvé­rek. Az öcsém és én élünk. Sajnos a bátyám háromévesen meghalt, diftériában. Ez a döbbenet végigkísérte az éle­tem. Miért kellett ennek az emberkének meghalnia eb­ben a szörnyű betegségben! Ő még nem kaphatott vé­dőoltást, én már igen. Édesanyám sokat mesélt ró­la. az arcát nem tudnám ösz- szerakni az agyamban, de az cmlékfoszlányok kitörölhetet- lenek a mai napig. Nos, or- vasnak készültem, néhány éves fejjel. Szüleim, nagy­apám, öcsém, sőt jómagam is betegeskedtem. Tüdőasztmá­val kínlódtam. Édesanyám de sokszor rohant a karjaiban tartva, a közeli doktor bá­csihoz, aki injekciót adott, és elmúlt a gyötrelem. Talán ezek a szomorú élmények je­lölték meg számomra a pá­lyát, a hivatást. — Hosszú, nehéz út veze­tett odáig? — Az édesapámat alig is­mertem. A II. világháború kezdetétől a felszabadulásig katona volt a szerencsétlen. Tulajdonképpen a nyomdász nagyapam tartott el bennün­ket, mert az édesanyám nem dolgozhatott tőlünk. Az elemi iskolában jól tanultam — az öcsém is —. azt mondták en­nek a gyereknek érdemes to­vábbtanulni. A régi doktor bácsi amúgy is tartós levegő- változást javasolt. Hát így kerültem Budapestről Vácra a piarista középiskolába. Mire leérettségiztem, elmúlt ez az átkozott betegségem. Tehát az út az álom meg­valósulásáig nagyon nehéz volt a szegénységünk miatt. Viszont a származásom — az új munkásértelmiség lehetek — kétségtelen előnyt jelentett. Az utolsó két évben népi kol­légista voltam; felejthetetlen élmény. Mint éltanuló, ott kaptam az első kitüntetést. És hogy viselhettem, csodála­tos érzés még most is. — Igazan nem szeretném megbántani... A. Köjál-főor­vosi munka egyáltalán nem látványos, sőt olykor népsze­rűtlen. Miért ezt választotta? — Sebész szerettem volna lenni. Megkedveltem az uro­lógiát. Bejártam Babies Antal híres akadémikus intézetébe. Lelkesen dolgoztam. Meghív­tak, mondván: 1290 forintért alkalmaznak mint gyakorno­kot. Igen ám. csak családot akartam alapítani. Megnősül­tem. A kevés kezdő fizetés és az a tény, hogy nem volt lakásunk, eltérített a pályá­ról. Végül is nem lettem az urológiai klinika orvosgya­kornoka. áSk w — Nem bánta meg? — Szó sincs róla. Petöfibá- nyán ajánlottak fel egy üzem­orvosi állást. Háromszobás gyönyörű lakást és háromezer forint körüli fizetést adtak, s persze rengeteg munkát — négyezer bányász dolgozott ott. Az egyetem padjaiból ke­rültem — szinte kölyökként — a rendkívül nehéz embe­rek közé. Nagyszerűek a bá­nyászok, s ugyanakkor na­gyon kemények. Nem könnyen fogadják be az idegent. A felszabadulás óta én voltam a huszonötödik orvos, 1957 szeptemberét írtuk. Akadt olyan kolléga, akinek felbo­rították az autóját, a másik elmenekült, a harmadiknak betörték az ablakát. Csodála­tos népség, és kegyetlenül ke­mények. Az első nap bejött egy 190 centiméteres fickó. Nagyot káromkodott és meg­emelte az asztalom, A felesé­gem üzemi ápolóként dolgo­zott mellettem — megijedt. Betegállományba vesz engem, vagy nem? — harsogott a nem éppen udvarias kérdés. Nem tudom, mi történt ve­lem, talán az ijedtség miatt, alaposan elkáromkodtam én is magam. Aztán ráordítot­tam: ne emelgesse itt az asz­talom. Majd megvizsgálom és ... Lecsendesülve elmond­ta, hogy 48 órát dolgozott meg­állás nélkül, s nem tudná fel­emelni a csákányt, úgy elfá­radt. Látja, ezzel kellett vol­na kezdeni. Nem volt sze­linden szemért kár A nagy hőség miatt késéssel indult meg a kombájnhad a ceglédi határban. A sebesség, a munkatempó elentmondásos igényt jelent: sietni kell, egy­ben gyenge minőségű munkát is jelenthet a nagy sietség. A ,,szaladós gép” több szemet 8. Ki festette az Esterházy Madonna néven ismert ké­pet? 1 Leonardo da Vinci 2 Vincent van Gogh x Raffaello 9. Hol van az osztrákok Forma—1-es versenypályá­ja? 1 Zeltwegben 2 Grazban x Salzburgban 10. Hol rendezték meg 1985- ben a XXI. téli úttörő- olimpia asztalitenisz-döntő­jét? 1 Kecskeméten 2 Szolnokon x Cegléden hagy el, az ürítések, a fordu­lók gyengébben sikerülnek, esetleg halomban marad a szem, amely nagy kár. Ilyen­kor sokkal több terményt szállítanak, mint különben. A jelek arra utalnak, hogy még mindig sok a szemveszteség, a túlrakodás és versenyautós szállítás miatti szóródás a közutak mellett. Minden sze­mért kár. Kár, hogy nem oda kerül, mint ahová szánták. Kár, mert minden szemhez anyagi és emberi energiák fű­ződnek. Kár, mert az útszélen legfeljebb madáreleség lesz már belőle. Mint ahogy nem jár dicsé­ret a rosszul beállított por­lasztó füstfelhőjéért, be kelle­ne vezetni a maggal történő ..szennyezés” fogalmát és „dí­jazását”. Nem hiszem, hogy a félzsáknyi többlet a kocsipla­tón olyan többletet, forduló­szám-csökkenést jelenthetne, hogy a maghintést indokolná. S. D. Nemzetközi mérkőzés Július 30-án. csütörtökön délután fél 5-kor a városi tor­nacsarnokban előkészületi ké­zilabda-mérkőzést játszik a Közgép SE az NSZK-beli Saar­land (saarbrückeni ifjúsági válogatott) csapatával. Az NB I B-ben első helyen álló Ceg­lédi Közgép SE együttesének ez lesz az őszi szezonban az első nyilvános mérkőzése. nünk. Ez a derék ember há­rom hét múlva a hátán hozott egy zsákkal. Fél év alatt be­fogadtak, megszerettek ben­nünket. A munkát szépnek ta­láltam. Ki gondolt már ak­kor a sebészetre! — Miért jöttek el onnan? — Annak ellenére, hogy ab­ban az időben azt tartották a legmodernebb bányának, az első lett. amelyet felszámol­tak. így hát egy barátom un­szolására elmentem körzeti orvosnak a Jászságba. Tulaj­donképpen azt folytattam, amit Petöfibányán elkezdtem, csak tisztességes parasztem­berekkel. Ott a bányában sok mindent megtanultam, s ak­kor jöttem rá arra, hogy nem­csak gyógyítanom kell, hanem megelőzni is. öt évet dolgoz­tam. Aztán egy csábításnak nem bírtam ellenállni. Hívtak köz­egészségügyi felügyelőnek a járásba. Újra kísértett a fivé­rem halála. S egy másik kép: a kórbonctangyakorlaton, 5 éves gyönyörű szőke kislány kifektetve a márványasztalra. Megrendítő látvány volt. A vérhas végzett vele. Értel­metlen halál! Megelőzés! Meg­előzés! Erre legjobb lehetőség a Köjálnál van. Így sodródtam e pályára. Másfél évtizedet töltöttem el ott mint közegészségügyi fel­ügyelő, 10 évet járási főor­vosként. Millió társadalmi megbízatásnak tettem eleget. Többek között munkásőrzász- lóalj-vezető orvos voltam. A rengeteg elfoglaltság ellenére, soha nem lesz oiyan jó dol­gom, mint e 15 év alatt. Ám ahogy az ember öregszik, egy­re kevesebbet bír. Azt mond­tam, elmegyek egy kicsit ar­rébb. Ceglédre jöttem, ahol állami közegészségügyi fel­ügyelő vagyok és a munkás­őrséget is csinálom. — Annyi minden kitöltötte, kitölti az idejét. Hiányozná a Munkásőrség? — Engem már Petöfibányán feleskettek. Igaz, nem mind­járt. Harminc éve — jog sze­rint 28 — vagyok munkásőr. Nemcsak kikapcsolódás, ko­moly orvosi munkát is kell itt végeznem. Az alakulatnál különleges a légkör, sőt csa­ládias. Rendkívül barátságo­sak ezek az emberek. S jó ér­zés. ha a feladatom teljesí­tem és a parancsnok olyan természetesnek tartja, hogy megköszönje. — Elégedett ember? — Sok sikerben és elisme­résben volt eddig részem, s a kudarcok szerencsére elke­rültek. Harmincegy éve élünk együtt a feleségemmel — ez talán közhelynek hat —, hogy az akadályokat legyőztem, azt neki köszönhetem. Pedig ő szintén keményen dolgozott, es még a két fiunkat is ne­velte — az egyik baleseti se­bész, a másik kertészmérnök és pedagógus. Szóval minden olyan szépen összejött, és mégis nap mint nap elégedet­len vagyok. Pedig kétszer volt infarktusom, s vissza kellene fogni magam. De nem. Engem a türelmet­lenség vitt és visz előre. Ha valaki nem nyughatatlan, ak­kor tespedtté válik. S úgy nem érdemes élni, és dolgozni sem. József Attila sorai jut­nak az eszembe. Tudja, az édesapám fél évig jó cim- boraságban volt vele, együtt árultak perecet egy moziban. Rengeteget mesélt róla, meg­szerettem. S arról, hogy dol­gozni miként érdemes, gyö­nyörű soraival ő adott pél­dát nekem. — Mit szeretne még elérni az életében? — Szeretném megérni a nyugdíjat. — Nem haragszik, ha meg­kérdezem ... fél...? — Igen. Amikor jönnek a szívtáji szorító fájdalmak. Ma is négyszer kellett bevennem gyógyszert. Ilyenkor félek. Az­tán valami fontos munka vár rám, s a türelmetlenségem el­űzi a félelmem, azt az átko­zott lidércnyomást. Dolgozom. Mert nem tudok kényelembe zárva élni. Fehér Ferenc ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap) «

Next

/
Thumbnails
Contents