Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

1987. JCLIUS 29.. SZERDA 5 Pályakezdők elhelyezkedési gondjai Képzés és munkaerő-kereslet A napjainkban zajló gazdasági folyamatok be­folyásolják a fiatalok pályakezdésének esélyeit is. Az előző évek tapasztalatainak birtokában összesít­ve a gazdálkodó egységek idei előzetes bejelenté­seit, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakem­berei megállapították, hogy országos szinten min­den pályakezdő fiatalra jut egy munkahely. Ebbe a megállapításba azonban azt is belekalkulálták, hogy mintegy 120 ezernyi pályakezdő egy része pél­dául „hagyományos” módon, szülei, ismerősei ré­vén talál olyan munkahelyet, amely a hivatalos előrejelzésben nem is szerepel. Az idén ugyanis — az előzetes bejelentésekben — a tavalyinál mintegy 15 ezerrel kevesebb munka­helyet ajánlottak fel a vállalatok a pályakezdők­nek. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy népgazdaság munkaerőhelyzetében dinamikus vál­tozások vannak folyamatban, a gazdálkodó egysé­gek többsége a létszám szinten tartására vagy csökkentésére, illetve minőségi cserékre törekszik. IÁLLÍTÓTERMEKBO táj magyar ecsettel Csorba Tibor: Móricz-ház (akvarell) A konkrét elhelyezkedési le­hetőségekben azonban nagy­arányú eltérések vannak, asze­rint is, hogy ki milyen típusú iskolában fejezte be tanulmá­nyait, milyen irányú képzett­séget szerzett, milyen telepü­lésen lakik, és az ország mely részében van szülővárosa, szü­lőfaluja. A bejelentett munkahelyek 26 százaléka Budapestre kon­centrálódik, ezen belül a nem fizikai jellegű állások több mint 40 százalékát a főváros­ban kínálják. A többi város­ban és városi jogú nagyköz­ségben jelentkezik a munka­erőigény 57 százaléka, a köz­ségekben pedig az összes mun­kahelyek 17 százaléka találha­tó, de a segédmunkások iránti igény 24 százaléka jelentkezik a kistelepüléseken. Az egyes megyék helyzetében ugyan­csak jelentős eltérések van­nak. Szokatlan szélsőségek A munkaerő-kereslet csök­kenése a különböző végzett­ségű fiatalokat eltérően érin­ti. (Csak a felsőfokú képesí- tésűek számára növekedtek — 3 százalékkal — az elhelyez­kedési lehetőségek.) Borsod­ban például az idei előzetes jelzések szerint a szakmai szakközépiskolát végzetteket százszázalékosan tudják fog­lalkoztatni a megyében, a szak­munkásképzőkből kikerült pályakezdő fiatalok közül száz­ra 93 munkahely jut, viszont borsodi, gimnáziumban érett­MADÄRKÖRHAZ kősze­gen. Amikor az adás befeje­ződött, eszembe jutott egy minap történt eset. A kes­keny, egysávos, de kétirányú utcaba csak úgy tudott be­fordulni a busz, hogy áttért a bal oldalra. A vadonatúj piros daciás — bár elfért volna a lefékező nagy testű jármű előtt — megállt, s vá­logatott szitkokat szórt a ve­zetőre. (Más kérdés, hogy a végállomásról jobbra kanya­rodó négy különböző járat ki­zárólag ily módon tudja meg­kezdeni útját, s ezt nem csak a nap mint nap arra közle­kedők láthatják világosan.) Hogy mi köze van a ma­dárkórháznak a kék buszhoz? Semmi az égvilágon. Csupán egyfajta magatartás ellenpél­dájára figyeltem föl a mű­sorban. De haladjunk szép sorjában. A Bartók rádió szombat esti műsora az országban egyedülálló intézményről szólt. Mukics Ferenc riport­jából kiderült, hogy Bectitold István ornitológus és Kámán István mentőápoló hozták létre s tartják fenn a családi kasszából. Megtudhattuk, hogy most is harminc-negy­ven „lakója van a kórháznak, s Kámán István — aki a Vas Megyei Állatvédő Egyesület elnöke s az országos egyesü­let tagja — egyedül műti a sérült, kocsival vagy postán hozzá szállított vadon élő szárnyasokat. Hat kis gyógyult fekete gó­lyát elhagyatott, messzi rétre vitt, hogy keressék meg tár­saikat. Ez is az úgynevezett visszavaditáshoz tartozik. Hi­szen újra be kell illeszked­niük természetes környezetük­be. „Nyolcvan kilométeres se­bességgel jöttem hazafelé — mesélte —, mire megérkez­tem, a gólyák ott álltak a ka­puban. Újból el kellett vinni őket, de már nagyon távoli vidékre.” Az egerész ölyv is megszokta őt. Ügy megszelí­dült, hogy hiába akarta elza­varni. Piszkálta, lökdöste hosszasan, s az csak állt és békésen tűrte a vadítást. Vé­ségizett, tovább nem tanuló diákok közül csak minden másodiknak kínálnak állást a vállalatok. És még ez is jobb arány az országos átlagnál (40), amelyben Hajdú-Bihar megyéé a negatív „csúcs”: itt száz gimnáziumban érettségi­zett pályakezdőre 17 munka­hely jut, az előzetes informá­ciók szerint. Ismétlődő feszültségek Az idén is több mint tízezer, gimnáziumban érettségizett pályakezdő — mintegy 70 szá­zalékuk lány — keres mun­kát. Az előzetes munkáltatói igényből arra lehet következ­tetni, hogy különösen nehéz a nem fizikai munkakörben el­helyezkedni szándékozó lányok helyzete, főként a kisebb te­lepüléseken. Segítséget jelent, hogy például a MÁV és a pos­ta továbbképző tanfolyamok­kal, szakképzési lehetőségek­kel várja a fiatalokat. Való­színű az is, hogy mind az ál­talános iskolai, mind a felső­fokú végzettségűek számára bejelentett állások egy részét gimnáziumban érettségizett pályakezdők töltik be. De az évről évre ismétlődő feszült­séget jelentősen csak az eny­hítené, ha a gimnáziumok nappali tagozata valamilyen szakképesítést is nyújtana a diákoknak. Kevesebb gondjuk van azok­nak a fiataloknak, akik az ál­talános iskola után állnak munkába, illetve, akik lemor­gül kavicsokkal dobálta. Csu­pán ezen ellenséges viselkedés miatt volt hajlandó távozni. Lám, a vadállati világban létezik a hűség. Bizarrnak tű­nő gondolatom támad: a ra­gadozó madártól tanulhatnánk humanitást. Mert amint azt nap mint nap tapasztaljuk: az embervilágban már sike­resnek bizonyult a visszava- dítás. TALÁLKOZÁSOK. Amikor e két adást kiválasztottam, fogalmam sem volt arról, hogy közük lehet egymáshoz. Fodor Csilla az esztergomi Granvisus L átszerészeti Esz­közök Gyárát kereste fel, így ismerkedhettünk meg a tizen­egy gyerekes Marton család­dal, tízen közülük ott dolgoz­nak. Az édesanya — aki már két hete nyugdíjba ment — férje 1972-ben bekövetkezett halála után állandó éjszakai műsza­kot vállalt, hogy nappal ott­hon állhasson helyt. Szülei példája s szavai is felelősség­tudatra, a munka szeretetére tanították. S milyen jó volt hallani az anyától: nincs olyan vasár­nap, hogy a már családos gyerekei ne szaladnának be hozzá. Ha több idejük nincs, de azt megkérdezik: hogy van? Legcsodálatosabban a legnagyobb asszonylánya fo­galmazott: Anyu kitartott a gyerekei mellett... Nem hi­szem. hogy akadna még vala­ki, aki ezt végigcsinálná ... Bizonyára arra gondolt, hogy a tragédia után nem ad­ta őket állami gondozásba, együtt maradhattak. Meglehet, hogy az édesapa halála még tovább erősítette bennük — az amúgy is minden bizonnyal meglévő — összetartozás érzé­sét. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy nemcsak hovatartozásu­kat nem felejtik el, hanem — úgymond — ,.tartozásukat” sem. Meggyőződésemet a fel­nőtté vált gyerekek gondola­tai, tettei igazolják: a gyer­mek azt a -r-s'dát követi, amit maga előtt lát. Vennes Aranka zsolódtak valamilyen középis­kolából. A mintegy 22 ezernyi ifjú pályakezdőt szakképzett­ség nélkül is várják betaní­tott és segédmunkásnak az iparba éppúgy, mint a szállí­tás, hírközlés területére, de a mezőgazdaságba is. Bár például az iparban mintegy 20 százalékkal csök­kent a munkaerőigény, a szakmunkásképzőt végzett fia­talok létszámánál valamivel magasabb az előzetesen beje­lentett munkahelyek száma. A feszültséget az okozza, hogy a „divatszakmákban” az idén is túlnépesedés várható, viszont például a forgácsoló-, hegesz­tő-, lakatos-, kőműves-, ács­állványozó, mezőgazdaságigép- szerelő. állattenyésztő szak­mákban nagyobb az igény, mint a jelentkezők száma. Jobban igazodni A felsőoktatási intézmények­ben idén oklevelet szerző mint­egy 13 ezer friss diplomásra 25 és fél ezer állás vár. Tehát még választási lehetőségük is van, főként a műszaki egyete­met végzetteknek, mivel a ré­szükre meghirdetett állások száma hat és félszerese a pá­lyázók létszámának. De a töb­bi értelmiségi pályán is ma­radnak betöltetlen állások, va­lószínűleg főként a kisebb te­lepüléseken hiányzik továbbra is a képzett pedagógus, gyógy­szerész vagy egyéb szakem­ber. Foglalkoztatáspolitikánkat a gazdasági változásokkal össz­hangban tovább kell fejlesz­teni, s e feladat része a pálya­kezdők támogatása. De arra is szükség van, hogy a képzési struktúra jobban igazodjon a munkaerő-kereslethez. A terü­leti feszültségek pedig csak a gazdaságilag elmaradt telepü­lések fejlesztésével csökkent­hetők. Mindez persze nemcsak a pályakezdők érdeke, hanem mindannyiunké. A jövőnkről van szó, amelyet a következő évezred elején már a mai, hol­napi pályakezdők formálnak. Imre Erzsébet ^ Csorba Tibor életmütárlata Jú­^ iius 25-ig volt látható a Doroty- í; tya utcai kiállítóteremben, Faj- Ka Janos tűzzománcai szeptem- S bér 25-ig tekinthetők meg a S szobi Börzsöny Múzeumban. Művész és tudós Csorba Tibor irodalomtör­ténész és festő, tudósként, művészként járta be pályáját. Nyomot hagyott maga után: könyveket a halasi csipkéről, az utolsó lőcsei diákról, szer­kesztette a lengyel—magyar szótárt. Szepesváralján szüle­tett, Vácott érettségizett, elvé­gezte Budapesten 1928-ban a Képzőművészeti Főiskolát, 1944-ben bölcsészdoktorrá avatták a Pázmány Péter Tu­dományegyetemen. Tanított Kiskunhalason, Celldömölkön, lengvel felesége révén 1950 és 85 között Varsóban élt. taní­tott a krakkói Jagelló Egyete­men, tanulmányokat publi­kált a humanista Báthory Istvánról. kezdeményezője volt a varsói Magyar Intézet létrejöttének. Ez a külső héj, melyet az irodalom és a festészet gon­dozott és mívelt, teremtett vi­lágával bővült. Jókai Mór és Kisfaludy Károly festészet he­lyett az irodalmat, Csorba Tibor mindkettőt választotta. Hordozta magában a két mű­fajú emberek dilemmáját. Nem tudott lemondani egyik lehetőségéről sem, így karak­tert nyert, energiákat vesztett. Végtére is e kettősségben mutatkozott meg tehetsége és küldetése. Az is egy különös kettősség egysége, hogy akva- relljein egyrészt lengyel tája­kat festett, ajándékul nekünk, Lengyel'honnak üzenetet nyúj­tott át váci és szentendrei részletekről, tornyokról, ka­pukról filctollal. Vegyes tech­nikával megálmodott Sopot, Hargita, Tátra, Zakopane, Kecskemét, Várna, Móricz- ház ölelkezik eggyé határo­kat éterizáló emberségében. Szigorú álmok Több önálló kiállítása nyílt Varsóban, Wroclawban, New Yorkban, Krakkóban, de 1930- ban Kiskunhalason is, ahol 1985-ben állandó gyűjtemé­nyét is felavatták és 1976-ban Vácott, a Madách Imre Mű­velődési Központban. 1985-ben hunyt el Budapesten, ahol tiszta forrásból lendülő tisz­tességes képeinek emlékkiál­lítását alig látogatják. Még nagyon csekély az utókora, meg nem érdemelten. Megtorpanás nélkül, csönd­ben járja a maga útját Fajka János. Egyenletes munkával, egyenletes minőséggel. Nagy­körösön született, 1962-ben vegezte el az Iparművészeti Főiskolát, de 1970-ben a gobe­linről áttért a tűzzománc­ra. Azóta mintegy ötven egyé­ni és csoportos kiállításon vett részt. Moszkvában, Li- moges-ben, Coburgban, Buda­pesten. Mi a titka? Az, hogy ké­pességéhez tudta felsorakoz­tatni élményvilágát, becsüle­tes munkamorálját, az álmok finomságához csatlakozó szi­gort a kidolgozásban. Ezért nincs hiányérzetünk művésze­tével, azért egyértelmű tűz­zománcainak romolhatatlan- sága. Ráadásul nem tűr ide­gen anyagot felületein, önma­gát szólaltatja meg a tűz szövetségében fogant színes formákkal a magyar rekesz­zománc méltó fejlesztőjeként, szakmai komolysággal és lírai bensőséggel. Mese, álom válik a művészet valóságává az ér­ték ingadozása nélkül. Fel­mérte képességeit, annak je­gyében alkot belső megalku­vás nélkül, örömmel, tisztes­séggel. Szob után még az ősszel Gyöngyösön és Nagykőrösön is bemutatkozik régi és új alkotásaival. Halk iróniával A Duna Galériában még július végéig láthatók e ne­mes ízléssel rajzolt lapok, melyek halk iróniát és ked­vességet is tartalmaznak a gyermeki és női lelkűiét hul­lámhosszán. Remek Martos Magda indiai ciklusa, a Chap­lin emlékezete és a „Kertünk lakói” sorozat, mely hétköz­napi történéseket emel át az udvari csipogásból színekkel a képi költészet régiójába. Losonci Miklós Kameraközeiben A megvásárolt férj „Ismeri a felté­teleimet? Ön csak névleg lesz a fér­jem. Az életünk teljesen különál­ló marad, ön le­mond jogairól, és semmire sem va­gyok kötelezve önnel szemben.” Mi lehet az olyan házasságból, amelyet egy nő és egy férfi ilyen feltételekkel köt? A megvásárolt férj egy így kez­dődő házasság tör­ténetét mondja el. A forgatókönyvet Émile Zola elbe­széléséből Jörg Wilbrandt írta és rendezte. — Na­gyon szokatlan és izgalmas szerelmi történet — mond­ta. — Kitűnő le­hetőségeket ad a színészeknek, mert nagyon plasztiku­sak a figurák. A megvásárolt férj a rendező he­tedik munkája. 1978-ban forgatta első önálló film­jét, azóta készí­tett vígjátékot, krimit, riportfil­met is. Alkotásai­nak főcímében mindig olvasha­tó volt: Zene: Jür­gen Wilbrandt. Wilbrandt profesz- szor, Jörg édesap­ja a berlini zenei főiskola tanára. Elsősorban ka­marazenész, de szívesen komponál filmzenét is. — Nagy előny, hogy apámnak szellemi gyermeke is va­gyok, és ezért na­gyon jól megért­jük egymást. Ő kritikus munka­társ, aki nagy pon­tossággal, mond­hatni megszállot­tan veti magát a feladatba. A legtöbb zene­szerző. ha film­zene írására ké­rik fel. megnézi az elkészült al­kotást, és ezután lát munkához. Nem így Jürgen Wilbrandt pro­fesszor. Jóval a forgatás megkez­dése előtt elkéri a forgatókönyvet, és gyakran részt vesz a felvétele­ken. Amikor a felvételek befeje­ződnek, a legtöbb esetben készen van a zene is. — Mi nem il­lusztrálni akarjuk a zenével a figu­rákat és gondol­kodásukat, hanem elmélyíteni és kibővíteni. A meg­vásárolt férjhez olyan zenét akar­tunk, amely esz­ményien összekö­ti a szerelmese­ket. Nantas és Flavie — Martin Seifert és Cons­tanze Boeder ala­kításában — bol­dog lehetne, ha volna bátorságuk a becsületesség­hez. De a kép másként fest. Ez azt jelentette szá­munkra, hogy a zenével ellenpon­toztunk, s az a be­fejezéskor éri el a csúcspontot — mondta a rende­ző. Az NDK-tévé­filmet augusztus 1-jén az 1. műsor­ban, 21.45-kor mu­tatja be a televí­zió. K. S. Az Üli# Nagyközségi Tanács pályázatot hirdet a területi bölcsödében megüresedett gondozónői állás betöltésére Az állás szeptember 1-jén betölthető. Képesítési feltétel: szakképzett gyermekgondozónő. Bérezés a bérjogszabályok alapján. A pályázatukat augusztus 15-éig küldjék el a tanácshoz, cím: Üllő, Marx tér 3. Prémesállat-tenyésztők! Az Interprém képviselet kizárólagos joggal értékesíti a norvég sarki és ezüstróka, a kaliforniai csincsilla, valamint az Argentínából származó nyérc továbbtenyésztésre szelektált utódait, minőségjavítás és vérfrissítés céljából. Az ezektől az állatoktól származó prémekért a legmagasabb árat fizetjük, ötévi Termékértékesítési szerződés keretében. Lehetőség van 200 000 Ft mezőgazdasági kölcsön felvételére. Ketrecről és komplett technológiáról is gondoskodunk. Jelentkezni lehet az Interprém közponíi képviseleténél, cím; Budakeszi, Jókai u. 22/A 2092. telefon: 352-036. Félfogadás minden csütörtökön 10 tői 16 óráig. H R A D I Q FIGYELŐ«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents