Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
6 1987. JÜLIUS 29., SZERDA ■ Jogi tanácsok ■■■ Állandó özvegyi nyugdíj 9 tosítása szolgáltatások ea munkaviszony megszűnése után 9 Felelősség az üzemi balesetért 9 Tartás szerződés nélkül 9 A munkaszerződés módosítása 9 Házasságkötés és az árvaellátás O A múlt év végéig K. K.- ne munori olvasom*. arva járadékot kapott, amelynek a folyósítását azonban beszüntették, mert a gyermekei keresővé váltak. Olvasónkat most rokkanttá nyilvánították, és az iránt érdeklődik, hogy kap- liat-e térje után nyugdijat, illetve két rímen megilleti-e a szolgáltatás? Állandó özvegyi nyugdíjra az a feleség jogosult, akinek e férje a haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy nyugdíjasként. halt meg. További feltétele az állandó özvegyi nyugdíj folyósításának, hogy a feleség a férje halálakor az ötvenötödik életévét betöltse. Ennek hiányában is jogosult az állandó özvegyi nyugdíjra, ha rokkant vagy férje jogán két vagy több árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Ha ezek a feltételek a férj halálától számított 15 éven belül következnek be, a volt feleséget a nyugdíj megilleti. Ilyenkor a házastárs választhat a között, hogy a férje után járó vagy a saját jogú nyugdíjak közül melyiket igényli. Arra tehát nincs lehetőség, hogy mind a két nyugdijai megkapja. Q Egy szigetszontmiklósi olvasónk munkaviszonyát felmondta és a felmondási idő alatt tudta meg, hogy terhes. A felmondási idő lejárta után a munkaviszonya megszűnt, azóta is táppénzt kap, mert veszélyeztetett terhes. Olvasónk afelől érdeklődik, hogy a szüléssel kapcsolatos juttatások raegilletik-e? Ha a dolgozó munkaviszonyát felmondással kívánja megszüntetni, a felmondás benyújtását követően a munkaviszony megszüntetésére irányuló elhatározását csak a munkahely egyetértésével változtathatja meg. Ennek hiányában a munkaviszony a felmondási idő lejártával akkor is megszűnik, ha időközben a dolgozó megbetegszik vagy terhes lesz. A dolgozót azonban ilyen esetekben is — ha egyéb feltételeknek megfelel — megilletik a társadalombiztosítási szolgáltatások. A szüléssel együttjáró juttatásokra akkor jogosult az anya, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napot biztosítva volt. (Terhességi-gyermekágyi segélynél 180 nap is elegendő.) Ha az anya munkaviszonya a szüléskor már nem áll fenn, a szolgáltatások akkor is megilletik, ha a szülés a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy ezt követőén ugyan, de táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 23 napon belül következik be. Olvasónk tehát csak akkor kaphatja meg a szolgáltatásokat, ha veszélyeztetett terhességgel folyamatosan betegállományban tartják. O Üzemi balesetet szenvedett 1084-ben I. B. törteli olvasónk. A baleset következtében alacsonyabb munkakörbe került. Vállalata azonban a keresetveszteségét nem térítette meg. Az üzemi (új nevén foglalkozási) balesetet szenvedett dolgozó valamennyi kárát — kivéve, ha a baleset bekövetkezéséért a vállalatot felelősség nem terheli — meg kel! téríteni. Ha a baleset bekövetkezésében a vállalat és a dolgozó egyaránt felelős, kármegosztást kell alkalmazni. Olvasónk igényét tehát akkor lehet elbírálni, ha valamennyi — a baleset bekövetkezésében közrejátszó — okot felderítik. Erre a vállalatnál a munkaügyi vitát elbíráló döntőbizottságnak van jogköre. A döntőbizottság határozata ellen mind a vállalat, mind a dolgozó keresetet nyújthat be a munkaügyi bíróságnál, ha azt sérelmesnek tartja. • Immár hat éve gondoz egy beteg embert K. F.-né váci olvasónk. A gondozásért semmiféle ellenszolgáltatást nem kap, mert a betegnek csak egy háza van. Kérdése, hogy az örökségből a gondozásért járó díjazást igényejhe- ti-c? Az örökösökre nemcsak az elhunyt vagyona, hanem a tartozásai is átszállnak, és azokért helytállni kötelesek. Az örökhagyó személyével kapcsolatos tartozások közé számítanak a gyógyíttatásával, ápolásával felmerült költségek is. Ide kell számítani azokat a költségeket is, amikké] a már beteg örökhagyó élelmezését feljavították, illetőleg általában tartásának költségei is. ha azok kiegyenlítése az örökhagyó életében nem. történt volna meg. Ez a tartozás független attól, hogy az elhunyt ígéretet tette-e arra, hogy a gondozást majd vagyonából egyenlíti ki, vagy sem. A gondozó tartási szerződés megkötése nélkül is jogosult az általa teljesített szolgáltatások ellenértékét érvényesíteni, hacsak kifejezetten nem állapítható meg, hogy azokat szívességből tette. Olvasónk, -mint .-hagyatéki hitelező, követelését a hagyatéki eljárás során az örökösökkel szemben érvényesilhe• I. S. nagykőrösi lakos jogosítványát a rendőrség bevonta, és emiatt gépkocsivezetői beosztásából a vállalata közös megegyezéssel felmentette. A jogosítványt időközben visszakapta, a vállalat mégsem kívánja korábbi munkakörébe visszahelyezni. A gépkocsivezetőnek alkai- maztatási feltétele, hogy érvényes jogosítvánnyal rendelkezzen. Ha bármiféle okból ennek a feltételnek nem tud eleget tenni, korábbi munkakörét nem láthatja el. Ilyen esetekben a vállalat többféle eljárás közül választhat. Ha a dogozó jogosítványát olyan cselekmény miatt vonták be, amely egyben fegyelmi vétséget is megvalósít, fegyelmi úton felelősségre vonhatja, és ennek során a cselekmény súlyával arányban álló büntetésként elbocsáthatja, vagy olyan munkakörbe helyezheti át. amelyhez nem Szükséges a jogosítvány. Ha a dolgozó fegyelmi vétséget nem valósít meg, a vállalat a munkaviszonyt felmondással vagy közös megegyezéssel megszüntetheti. Előfordulhat olyan eset is, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítják, és a dolgozó ennek következtében más munkakörbe kerül. Olvasónk esetében is ez történt. Arra azonban, hogy a vállalat a munkaszerződést ismételten módosítsa és a dolgozót az eredeti munkakörébe visszahelyezze, csak akkor van lehetőség, ha ezzel a munkáltató is egyetért. Olvasónk tehát nem követelheti, hogy vállalata régi munkakörébe helyezze vissza. # Olvasónk férje halálos közlekedési balesetet szenvedett és gyermekét egyedül neveli. Üj házasságot szeretne kötni, de attól tart, hogy emiatt az árvajá.adék folyósítását megvonják tőle. Az árvajáradék olyan társadalombiztosítási juttatás, melynek célja, hogy a szülő nélkül maradt gyermek felnevelését lehetőve tegye. A járadék tehát a gyermeket illeti meg, függetlenül attól, hogy a törvényes képviselő részére folyósítják. Az árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig jár, ha azonban nappali tagozaton tanul, 25 éves koráig megilleti a juttatás. Amennyiben az árva jogosultságának a megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Ha az árva, vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy ha az árvát örökbe fogadják, az ellátásra továbbra is jogosult. Olvasónk tehát a házasság- kötéssel az árvajáradék folyósítását nem veszélyezteti. Más a helvzet viszont a családi pótlékkal. Az árvaellátásban részesülő gyermek után csak altkor lehet családi pótlékot folyósítani, ha a szülő egyedülálló. Ilyen esetben a családi pótlék helyett jövedelempótlék illeti meg, amelynek mértéke ielenleg 350 Ft. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Budapest, VIII., Blaba Lujza tér 3. szám alatt. Levélben feltett kérdéseikre pedig folyamatosan válaszolunk Az í«j gyámügyi eljárás Hogyan lehet örökbe fogadni? Az örökbefogadás családi kapcsolatot létesít a gyermek valamint az örökbefogadó és a rokonai között. A családi kötelék kialakítására, a biztos családi háttérre elsősorban azok a gyermekek vágynak, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket a szüleik nem képesek a társadalmi elvárások szerint nevelni. Ilyen kérelmet a gyámhatóság csak akkor teljesíthet, ha nagykorú, teljesen cselekvőképes személy nyújtotta be azt. Nem fogadhat örökbe az a személy, akinek a szülői felügyeletét a bíróság megszüntette, vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll. Az örökbe fogadni szándékozók általában házastársak, azonban mód van arra is, hogy egyedülálló személy fogadjon örökbe, illetve, ha a házastársak közül csak egyi- kőj üknek van örökbefogadási szándéka, együtt élő házastársának hozzájárulásával önállóan fogadjon örökbe gyermeket. Csak kiskorú személyt lehet örökbe fogadni, olyan gyermeket, akinek nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, vagy ha van, hozzájárult gyermeke örökbefogadásához. Hozzájárulás hiányában csak akkor örökbe fogadható a gyermek, ha a bíróság a szülőnek a szülői felügyeleti jogát megszüntette. A Heves Megyei Gyermekes Ifjúságvédő Intézet keretében működő örökbefogadási központ 1988. január 1-jétöl az ország valamennyi örökbe fogadható állami nevelt gyermekét nyilvántartja. Ahhoz, hogy a gyámhatóság az eljárást engedélyezze, mindenekelőtt a vér szerinti szülők hozzájárulása szükséges. A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A nyilatkozat csak akkor érvényes, ha azt a gyermek születése után legalább hat hónap elteltével tették meg. E határidő eltelte után lakóhelytől függetlenül bármely gyámhatóság előtt jegyzőkönyvbe lehet foglalni a lemondó nyilatkozatot, de azt közjegyző, bíróság vagy magyar külképviseleti hatóság előtt is közokiratba lehet foglalni. Ilyen esetben még kivételesen sem lehet feljogosítani a szülőt a gyermekével való kapcsolattartásra. Az érvényes lemondó nyilatkozat megtétele után a gyámhatóság a gyermeket állami nevelésbe veszi. Az örökbefogadási engedély megadásához nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya aiatt áll. Az örökbe fogadott gyermeket nem lehet tájékoztatni a vér szerinti szülő adatairól, ] csak a következő esetben: Ha az örökbefogadott a tizennyolcadik életévét betöltötte, kérelmet nyújthat be az örökbe fogadó szülővel együttesen a gyámhatósághoz, mely mérlegeli, hogy a kérelem teljesítése nem sérti-e valamely érintett személy érdekeit. Csak kivételesen indokolt esetben adhat a gyámhatóság felvilágosítást a vér szerinti szülő adatairól az előzőekben említett együttes kérelem benyújtása esetén is. A gyámhatóság az örökbefogadó nevéről és egyéb adatairól sem az örökbefogadási eljárásban, sem annak befejezése után az előbbi kivételtől eltekintve nem adhat tájékoztatást senkinek. Más szabályok irányadóak abban az esetben amikor az örökbefogadók az örökbefogadás engedélyezését a vér szerinti szülök tudtával és beleegyezésével kérték, ilyenkor az eljárás tehát nem titkos. Az örökbefogadás engedélyezésénél lényeges szempont,' hogy biztosított-e a gyermek jövőbeni eltartása. Ezt az örökbefogadók jövedelmi viszonyainak igazolásával kell alátámasztani. A gyámhatóság megítélésén múlik, hogy az örökbe fogadni szándékozó személyről, illetve örökbe fogadandó személyről, azok egészségi állapotáról kér-e pszichológiai szakvéleményt vagy orvosi igazolást. Utóbbinak különösen akkoí lehet jelentősége, ha neurotikus tünetek észlelhetők az érintetteknél. Az orvosi igazolás tartalmának az örökbefogadókkal való ismertetése fontos lehet olyan szempontból is, hogy mielőbb fény derülhessen az esetleges örökletes betegségekre is. A gyámhatóság környezet- tanulmány útján győződik meg arról, hogy az örökbefogadónál biztosítottak-e a gyermek nevelésének, helyes irányú fejlődésének feltételei. Söniött a Legfelsőbb Bíróság Tál nagy a leltárhiány Az egyik vidéki áfész üzletébe betörtek. Az ezt követő leltározásnál 130 ezer forint hiányt állapítottak meg, és az Állami Biztosítótól ennek az összegnek megtérítését kérték. A biztosító azonban csak 40 ezer forintot volt hajlandó fizetni. Arra hivatkozott, hogy a feljelentésben, amelyet az áfész a rendőrségen tett, ilyen összegű kárt jelölt meg, sőt még azt is fölsorolta, hogy ez milyen eltűnt árukból tevődik össze. A ..leltárhiány önmagában nem bizonyítja, hogy az a betörésből származik. Az első fokú bíróság a biztosítót — a vállalt 40 ezer forinton felül — további 96 ezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra. hogy az áfész a kárát a betörést követően felvett leltárban kimutatott áruhiánnyal kívánta bizonyítani. A kiskereskedelmi üzletekben azonban — a készlet- változás nyilvántartásának módja miatt — a leltározásnál a hiány keletkezésének okát nem mindig lehet megállapítani. Ezért ebben az ügyben is csak feltételezni lehet, hógy a hiány esetleg a betörésből származik. Ahhoz azonban, hogy ez, megnyugtatóan bizonyítható legyen, ezt az ügy körülményeinek is meg kell erősíteniük. A rendelkezésre álló adatok azonban az áfész állítását gyengítik. A betörés után kimutatott leltárhiány a korábbi szokásos átlag háromszorosa, ami a betörésből szár mazást nem teszi meggyőzővé. Ebből következik: az áfész-nek az állítását nem sikerült bizonyítania, ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatva a keresetet elutasította. fiz NAP RENDELETI Slsáratftaftok, most meghaltok! Fejszés támadás a fürdőkádban A harminchat esztendős Mi- lák Dezsőt eddig már nyolc alkalommal ítélte börtönbüntetésre a bíróság. Hosszú bűn- lajstromában különböző erőszakos cselekmények szerepelnek, így: hivatalos személy elleni erőszak, súlyos testi sértés több alkalommal is, és garázdaság. Idén április I5-e óta ismét őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van. A fiatal férfi és élettársa, Lakatos Ferencné nagyon rossz viszonyban volt egy közelben lakó házaspárral. Gyakran veszekedtek, sőt verekedtek is egymással. Milák Dezső legutóbbi börtönbüntetését éppen az egyik ilyen tett- legesség miatt kapta. Emiatt határozta el, hogy bosszút ál!. A többszörösen büntetett férfi egy alkalommal élettársával egy szigethalmi italboltban szórakozott, majd tököli lakásukba mentek. Este nyolc óra után, amikor már meglehetősen ittas volt, Milák Dezső elhatározta, hogy felelősségre vonja haragosait, aki k korábban terhelő vallomást tettek ellene. Így hát magához vett egy fejszét, és úgy indult Lakatos Ferencné- vel együtt a szomszédba. Amikor a helyszínre értek, Milák Dezső fejszével betörte az udvarra néző ablakot, s így a szobába jutott, ahol négy gyerek volt. Az élettársa közben megállt az ajtóban, s így megakadályozta, hogy a rémült gyerekek segítséget hívjanak. Amikor a hívatlan vendégek beállítottak, a keresett haragosok éppen a fürdőszobában tartózkodtak. A zajra az asszony felfigyelt, és rés- nyíre nyitotta az ajtót, mire Milák fejszével feléje sújtott. A rémült nő félreugrott az ütés elől, mire támadója ezt kiáltotta: „Elzárattatok, most meghaltok! A támadó bejutott a fürdőszobába, és a kádban fürdő férfira sújtott, aki bal kezét védekezőén a feje fölé tartotta. így a fejsze éle a kezét találta el, és a kád szélét rongálta meg. A megtámadott ember élettársának sikerült végül Milákot az ajtót nyomva a fürdőszobából kituszkolni, és a fürdőszoba szellőző ablakán keresztül az udvarra menekülni, hogy segítséget hívjon. Közben a gyerekek is segítségért kiabáltak, így végül Milák Dezső és élettársa eltávozott. A sérültet kórházba szállították. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a kezét ért sérülés súlyos, és ha a fejszével a fejét sikerült volna eltalálni, a csapás élet- veszélyes lett volna. A Pest 'Megyei Főügyészség vádolja Milák Dezsőt emberölés bűntettének kísérletével, továbbá súlyos testi sértés bűntettével, mint többszörös visszaesőt. Az ügyet rövidesen tárgyalja a Pest Megyei Bíróság Ga. J. A gyámhatóságokról és az egyes gyámhatósági feladatokról, valamint a gyámhatósági eljárásról a Magyar Közlöny 1987. évi 25. számában jelent meg a 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet. A honvédelmi törvény végrehajtásáról kiadott 2/1976. (VI. 17.) HM számú rendeletet módosította a 4/1987. (VI. 30.) HM rendelet. Az óvodák, az alapfokú és középiskolák, diákotthonok és kollégiumok, valamint a zeneiskolák irányítását a 14/1987. (VI. 30.) MM rendelet szabályozza. A pénzügyminiszter 30/1987. (VI. 30.) számú rendeletével újólag szabályozta a reprezentációra vonatkozó előírásokat. A jogszabályok a Magyar Közlöny 26. számában jelentek meg. A Magyar Közlöny 1987. évi 27. száma tartalmazza a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének a végrehajtásáról szóló 1987. II. törvényt. Ugyanebből a közlönyből ismerhetők meg az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat létesítéséről és feladatairól, valamint az 1987. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló jogszabályok is. A nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről, illetőleg emeléséről a 22/1987. (VII. 20.) MT sz. rendelet tartalmaz előírásokat. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke 2/1987. (VII. 20.) OVH- ÁH sz. rendelkezésével hatályon kívül helyezte a vízgazdasági társulatok által végzett egyes munkák árának megállapításáról szóló 5/1980. (II. 7.) és az ezt módosító 2/1982. (II. 3.) OVH-ÄH sz. rendelkezéseket. A jogszabályok a Magyar Közlöny 28. számából ismerhetők meg. A tanácsok és a népfrontbi- zottságok együttműködésére vonatkozó 7005/1987. (TK. 16 ) sz. együttes irányelv a Tanácsok Közlönye 1987. évi 16. számában jelent meg. Feltört nyaralók tolvajok A többszörösen büntetett Horváth Károly 35 éves döm- södi alkalmi munkás Jakab Menyhért nevű barátjával elhatározta, hogy kerékpáron le- rándulnak Tassra pénzt szerezni. Az üdülőterületen áthaladva felfigyeltek egy pompás nyaralóra, melynek a tulajdonosa nem volt az épületben. A két betörő az ajtó felfeszítése után a lakásba hatolt, ahol- perzsaszőnyeget, színes televíziót, rádiós magnít, ruhaneműket, horgászfelszerelést közel százezer forint értékben csomagoltak össze és vittek magukkal. A lopott holmik egy részét ismerősük, Hegedűs László vette meg, majd felárral továbbadta egyik barátjának. Horváth Károly legközelebb Somlyó-szigetre rándult ki, ahol az egyik víkendházból kempingkerékpárt, gázpalackot tulajdonított el. A Ráckevei Bíróság a hétvégi házak hívatlan vendégeit lopásért, míg a zsákmány vásárlóit orgazdaságért fogja felelősségre vonni. Asztalos Imre
