Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

r Teltóból épülnek az utak Jó ütemben halad a tehó-ntak építése. A Kecskeméti Köz­útépítő Vállalat dolgozói éppen az útalap, vagy szaknyelven a tükör pontos egyengetését végzik. Tarjányi Ferenc ügyes kezével az erős Volvót kormányoz­za. Irányításával a böhöm masina a felesleges földet eltávo­lítja Papíron az óhajunk A meleg kedvez a légynek A tisztaság nem csalogatja Meleg, nagyon fülledt meleg van. Ilyenkor a szerves anya­gokban, fekáliákban szinte mint futószalagon teremnek a legyek utálatos, láb nél­küli nyűvekből. Ez az alap­vető légyforrás, vagyis ahol sok állat van — főleg sertés és baromfi —, gazdagon te­nyészik a légy is, de a piszok is elégséges. A légy élete nagyon ismert a biológusok előtt, de az elle­nük való védekezés a mai na­pig alig kiaknázott lehetőség. A légy nem válogat, ahol ételt vagy bármi másféle szerves anyagot talál, megje­lenik — függetlenül attól, hogy előtte hol lakmározott... Ezért veszélyes a légy, még ha a légykapók kedvenc táp­láléka is. A légy nem kívánt része a napi életünknek, va­lamikor cukros, vegyszeres edénybe halálos ivásra csábul- tak, s pusztultak a legyek. Ké­sőbb a ragacsos papírszalag . lett a sláger, amit a minden- ' tudónak titulált kémiai sprayk követtek. Változatlanul ez a kedvenc .védekezési módszer, bár élel­miszerboltokban semmiképpen sem előnyös a sprayk haszná­lata, hisz’ a rovarölő szerek­től jut az élelmiszerekre is. A meleg kenyér illatát és ízét nagyon kedvelik a legyek, j&zért sok boltban a mai napig lőnek a cipók fölé; s nem két­séges, hová hull le a sok-sok idegméregcsepp. Az újabban terjedő vegy­szerlapocska sokkal jobb, a ' legyeknek biztos halál a vele való találkozás. A kérdés kör­nyezetvédelmi probléma, bár mindennapi életünk mérges vagy méregtelenített mikro­kozmoszában sem felesleges, hogyan védekezünk a betegsé­get is terjesztő házi legyek ellen. A vásárló és a kérdéssel foglalkozó szakember vélemé­nye szerint a mostani gyakor­lat nem megfelelő, még a ker­tes házakban is megspórolják Köszönetnyilvánítás. Ezúton ^fe­jezzük ki köszönetiinket mind­azoknak, akik szeretett jó férj, édesapánk, fiam id. ócsai Ferenc temetésén részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, távirat útján fejezték ki együttérzésüket, barátságuk és tiszteletük jeleként utolsó útjára elkísérték, nagy bá­natunkban osztoztak. A gyászoló család. az esetleges filléres permete­zéseket A legyek pedig züm­mögnek, igaz, lehetne úgy is tenni, mint az ókori egyipto­miak vagy még inkább a Baál^isultusz hívei: Belzebub a legyek ura, akárcsak W. Golding regényének a címe. A legyek nem respektálják az utálatot, szemtelenül minden­re rárepülnek, mindent meg­kóstolnak, elvéve étvágyunkat. A lapocskák vagy rovarölő permetezőszerek épületek kö­rül5 jó megoldást jelentenek, sőt a tisztaság sem csalogatja a legyeket. Ezért óhajunk csak papíron marad: légy, ne légy! S. D. Mozi A nagyteremben: Titokban Hongkongban. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Bagoly mondja verébnek. Színes kubai filmvígjáték, fél 6-kor. A kertmoziban: Cutter útja. Színes, szinkronizált, ameri­kai, krimi, 21 órakor. NAGYKŐröS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1987. JÚLIUS 28., KEDD Az uborka jelene és jövője Fajtakérdés és technológia Az uborka termesztésével, illetve" annak forgalmazásával foglalkozó Pest megyei áfészek képviselői tapasztalataikat ki­cserélni találkoztak a minap városunkban. Az MTESZ- székházban tartott konzultá­ción többek között szó esett a megye, valamint szűkebb pát­riánk kertészeti gazdálkodásé ról, ezen belül is az uborka­termesztés jelenlegi helyzeté­ről. Kísérleti telep A kitekintéssel és összeha­sonlításokkal érdekes követ' keztetésekre juthatunk, min­denekelőtt arra, hogy a haj­danán „uborkavárosnak’’ em­legetett Nagykőrös voltakép­pen ma is igényt tarthat e ti t.ulusra. hiszen a magyar ubor. ka termésének jelentős hánya­dát a környező területek ad­ják. Ebből következik, hogy a helyi áfész által évente felvá­sárolt 9 ezer tonna kertészeti termények sorából kiemelke­dik az uborka, 30—35 százalé­kos részesedéssel. Abszolút tö­megére a fokozatos növekedés jellemző. Olyan növényről van tehát szó, amelynek mind friss fogyasztását, mind pedig konzervipari feldolgozását te­kintve hosszú távon jövője van. A termés mennyiségének nö­velése, minőségének javítása érdekében régóta folynak a kísérletek, elsősorban olyan fajták meghonosítását tűzték ki célul a termesztők, melyek legjobban megfelelnek a kon­zervipari technológia köve­telményeinek. így váltak im­már majdnem egyeduralkodó­vá a holland fajták, melyek hazánkban felhasznált szapo­rítóanyagainak majdnem felét a Sluis and Groot nevű hol­land cég forgalmazza. A ke­reskedelemben kapható eme külországi nemesítésű magvak magyarországi éghajlathoz hasonló körülmények között lettek kipróbálva. Az említett cég azonban már kizárólag csak olyanokat árusít, ame­lyek kiállták az itthoni kör­nyezeti viszonyok próbáját is. A Sluis and Groot cég ez év­től Öcsán kísérleti telepet ho­zott létre, ahol a világ min­den tájáról érkező több ezer uborkafajta tesztelését végzik, s izolált körülmények között a magtermesztés is folyik, ki­váltva így a mind borsosabb öszegekbe kerülő hozatott magvak egy részét. Mindent kapott a Tüzépnél A nyár mindig is az építkezések szezonja volt. így van ez­zel S. Nagy László is, aki a városkörnyéki zártkertjében húz fel egy kisebb épületet. A helyi Tüzép-telepen szerezte be az építőanyagokat. Képünkön éppen a betongerendákat szállítja el. Kétségtelen tehát, hogy vá­lasztékos és jó minőségű ve­tőmag áll évről évre rendelke­zésre, de részben talán ez bőség is okolható, hogy még napjainkban is parázs vita tárgyát képezik egyes fajták. Tudvalevő, hogy közöttük van­nak, amelyek puhulékonyak (parthenocarpia), emiatt nem alkalmasak konzervipari fel­dolgozásra, pontosabban fogai mazva, az ezekből készült konzerveket nem hajlandó megvenni egyes nyugati or­szágok kereskedelme. Lehetne rajta vitatkozni, mennyire je­lent ez a tulajdonság a kész­termékekben minőségi hát­rányt, de nem érdemes, vég­tére is a vevő szava a dön­tő. A vetőmag-kereskedelem nincs különösebben figyelem­mel erre az igényre, így a kevésbé tájékozott termesztők könnyen pórul járnak. Ezért alighanem az lenne a legin­kább célravezető megoldás, ha a parthnenocarp fajtákat vég­leg kizárnák a választékból. Tanulópénz A termesztési technológia a fajtaadottságnál is érdeke­sebb, és talán még kevésbé tisztán látott fejezete az ubor­katermesztésnek, annak elle­nére, hogy igen sok, nagy gya­korlattal rendelkező „ubor- kás” kertész tevékenykedik eredményesen. Ne feledjük azonban, hogy Nagykőrösön és környékén levő 3600 kis­gazdaságban náluk jóval töb ben fizetik a tanulópénzt, ahelyett, hogy profitálnának az elméleti, gyakorlati is­meretekből. Egy fél délelőtt, mint amennyit kitett ez a mostani tapasztalatcsere is, nem elegendő ahhoz, hogy akár csak kurta választ adjunk a seregnyi hogyanra, miértre, ami az uborkatermesztéssel kapcsolatos. Maga a korsze­rű növényvédelem is hatal­mas téma, amelyben talán csak a szemlélet az. ami ál talánosítható. Szabadulni kell a tévhittől, ami évtizedeken át azt sugallta, a technológia csupán receptek bő tárháza, amit boldog, boldogtalan si kerrel alkalmazhat. Milliónyi konkrét helyi tényezőtől, adottságtól, azok összefüggé­seinek milyenségétől függ, hogy sikerrel jár-e adott szi­tuációban a kertész, avagy kárvallottja lesz próbálkozá­sainak. Sajnos, a kudarc mindig gyakoribb, kiváltképp a ké­nyesnek ismert uborka tudja alaposan kedvét szegni a kis­kertésznek, aki csak odafigye­léssel, javarészt saját maga szerezte tapasztalatokkal jut előbbre. Minden utat nyilván nem kell bejárnia, arra valók a szakkönyvekbe sűrített is­meretek, a szakelőadások, amiket nem ártana gyakorib­bá és gyakorlatiasabbá tenni nálunk. Támrendszerek Jó néhány nagykőrösi kis­kertben találkozunk ma már az uborka korszerű művelési módjával, a támrendszeres termesztéssel. A hagyományos síktermesztéssel szemben több tekintetben hálásabb megol­dás, érdemes néhány tapasz­talati jellemzőt elmondani ró­la. A felfuttatott uborka két­szeres hozamot produkál, könnyebb a szedés, kisebb a taposást kár, a termés kevés­bé szennyeződik, jó áttekint­hetősége révén a permetlé könnyebben kijuttatható és nagyobb hatékonysággal. A támrendszer technikai fel­építéséről aligha kell bőveb­ben szólnunk, egy-egy minta tüzetes szemrevételezése után bárki könnyedén megvalósít­hatja saját erejéből. A mos­tani találkozón sor került ilyen támrendszeres gazdaságok megtekintésére is, ahol a fen­tebb leírtakkal megegyező ta­pasztalatokat szereztek a kül­döttek. A módszerrel kapcso­latos alapvető tudnivalók per­sze korántsem merültek még ki. Tekintettel tehát a téma terjedelmére, és az iránta va­ló érdeklődésre, rövidesen is­mét visszatérünk rá. My. J. Vírusmentesen A földtörvény nemrégiben történt módosítása megköny- nyítette a szántóföldi műve­lésre alkalmatlan területek más irányú hasznosítását. Ez­zel a lehetőséggel élve Sza- bolcs-Szatmár megyében 30 ezer hektár földet szeretnének a közeljövőben más módon kihasználni, túlnyomó rész­ben erdősíteni. A nagyarányú erdőtelepítési tervekre gyorsan reagált a Felső-Tiszai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság: a nemesített akác szövettenyésztéses szapo­rítására és termelésére a kö­zelmúltban biotechnológiai tár­sulást alapítottak. A debrece­ni dohánykutató, az erdésze­ti tudományos intézet, vala­mint a Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Fejlesztő Vál­lalat csatlakozásával megala­kult társulás máris megkezd­te a szövettenyésztéshez szük­séges laboratóriumi munkákat. A biotechnológiai módszer nem csupán garantáltan ví­rusmentes akáccsemete előál­lítását teszi lehetővé, de azt is, ho^y a telepítők igényei­nek megfelelő akáccsemeték viszonylag gyorsan rendelke­zésre álljanak. A különböző termőhelyi adottságokhoz iga­zodó és a helyi gazdasági cé­loknak leginkább megfelelő akácfajtákból ugyanis eddig már több mint tízfélét neme­sített és honosított meg a Felső-Tiszai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság. Ügyes kezű asszonyok A könyvkötő szövetkezet dolgozói bizonyára néhány évvel ezelőtt azt sem tudták, mi fán terem a floppy. De ahogy el­terjedtek a személyi számítógépek, s hozzá kellenek a hajlé­kony mágneslemezek, úgy volt szükségük ezeknek dobozokra is. így tehát elvállalták, s már gyártják is a Monitor Kisszövet­kezet megrendelésére a hajlékony mágneslemez, vagyis floppy dobozokat. Képünkön Dropadik Irén, Szűcs Györgyné, vala­mint Várkonyi Albertné végzi ezt a nagy pontosságot igénylő munkát. ((Varga Irén felvételei) Teniszezők versenyei örvendetes, hogy a fejlődő utánpótlásukat egyre több ver­senyen szerepeltetik a Nagy­kőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportegyesület teniszszakosz- tályának edzői és vezetői, £ szülők segítségével is. Pakson négynapos országos utánpót­lás korosztályos versenyt ren­deztek. A gyermek fiúknál 64-es tábla volt. Pintér Tamás a második fordulóban 4:0-ás vezetés után vesztett. Benedek Zsolt két fordulón jutott túl, de a körösiek a negyedik na pi folytatásra már nem tud­tak ott maradni, mert nem tervezték azt. A többiek helytálltak az erős mezőnyben. A szép szabadidőpark létesít­ményei alkalmat adtak a ki egészítő időben a további sportmozgásoknak: az edző teniszpályák falazópályáját, a teke- és focilétesítményeket igénybe vették a kinizsis fiúk is. Előzetesen téves tájékozta­tást kaptunk. Veszprémben a serdülőknek nem a vidéki, ha­nem az egyik terület (három van a sportágban az országban, s a Pest megyeiek a Dunántúl­hoz tartoznak) egyéni, 3 napos bajnokságát rendezték. A fiúk­nál a 32-es táblán a körösi Csípő Kristóf egy fordulót ment előre és ezzel egy pon­tot szerzett. Csongrádon ha­gyományos barátságos találko­zóra került sor az ottani OB III-as Építők-Spartacus, vala­mint a Nagykőrösi Konzerv­gyár Kinizsi nőversenyzői kö­zött. A két nap alatt napi két­szeri közös edzés volt. A nagy hőségben fürödtek a Körös­torokban. A Nagy— Imecs— Görbe hármas a barátságos ta­lálkozón helytállt a vendéglá­tókkal szemben. A jó képes­ségű nagykőrösi felnőtt férfi teniszezők most — az esemé­nyek kedvezőtlen alakulása miatt — még pont nélküliek a megyei I. osztályú férfi csa­patbajnokságban! Igaz, hogy van három tavaszról elmaradt, illetve elhalasztott találkozó­juk, amit az augusztus elején kezdődő őszi fordulóban — költségkímélés miatt — ket­tős találkozón szándékoznak lejátszani, ha az ellenfeleik is úgy akarják. Asztaliteniszezők 1967 óta szerepelnek a nagy­kőrösi férfi asztaliteniszezők az NB III-as csapatbajnokság Szabados-csoportjában. Az 1986 87. évi végeredmény a következő: t. Orosházi MTK 14 12 1 1 25 2. Makói Spartacus 14 10 3 1 23 3. Nk. Kgy. Kinizsi 14 7 4 3 18 4. Soltvadkerti TE 14 6 3 5 15 5. Békéscsabai Előre 14 5 3 6 13 6. Szentesi Kutató SE 14 4 2 8 10 7. Mezőtúri Főiskola 14 2 3 9 7 8. Sarkadi Kinizsi 14-------13 — A körösi sportolók tavaszi egyé­ni összteljesítménye a következő: mérk. játék győz. ver. % Varga S. 6 24 18 6 75 Erdey « 24 20 4 83 Szakács a 24 18 6 73 Varga I. í 4 1 3 25 Kasza 5 2n 3 17 15 A kinizsisek ősszel 8 pont­tal a negyedik helyen álltak, s jó tavaszi szereplésükkel let­tek végül bronzérmesek. S. Z. ISSM 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents