Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1987. JÜLIUS 27., HÉTFŐ Egy utóvizsgálat tanulságai Csak az érdemi ellenőrzés segít A tényfeltáró szándék dicsé­retes módja, midőn ugyanar­ról a dologról többféle meg­közelítés alapján próbálnak képet alkotni az illetékesek. Nyilván a korábbi tapasztala­tok alapján alkalmazzák ezt a módszert, amely nemcsak az ellenőrzőitekre vet fényt, ha­nem az ellenőrök munkáját is minősíti. A Ceglédi Népi El­lenőrzési Bizottság tudta, mit tesz, amikor egy korábbi vizs­gálata utóellenőrzésekor a ta­nácsok szakigazgatási szervei­nek munkatársai mellett saját kereskedelmi szakcsoportjának tagjait is megbízta szúrópró­baszerű vizsgálatokkal. Már az alsó vizsgálódás al­kalmával megírtuk, hogy az érintetteket általában nem ér­te váratlanul az ellenőrök be- toppanása. Nyilván úgy érez­ték, nincs mitől tartaniuk, mert még ennek ellenére is számos alapvető hiányosságra fény derült. Nincs párhuzamosság Annak idején a városban, Abonyban és Albertirsán 23 vendéglátó-ipari, 18 divatáru- és műszaki cikket árusító ma­gánkereskedőnél végeztek vizsgálatot. Arra voltak kíván­csiak, hogy áruikat milyen csatornákon szerzik be, s ez megfelel-e a termékforgalma­zás rendjének, az áralkalma­zás és -feltüntetés szabálysze­rű-e és az árak hogyan illesz­kednek a környéken működő állami és szövetkezeti egysé­gekben kialakítottakhoz. Az utóellenőrzésekről négy vizsgálati anyag került á NEB asztalára. Az érintett ta­nácsok hivatalnokai írátik le a területükön tapasztaltakat, to­vábbá a népi ellenőrök ke­reskedelmi szakcsoportja — ettől függetlenül — maga is elmélyedt a témában, és sa­ját megállapításait összevetet­te a tanácsi iratokkal. A szak­csoport vezetője virágnyelven fogalmazott, de gondosan ügyelt rá, hogy a nyelvi haj­lékonyság árnyaltan fejezze ki a lényeget. „A népi ellenőrök jegyzőkönyvbe vett tapasztala­ta és a tanácsok szakigazga­tási szervei által tett jelenté­sek között esetenként nincs párhuzamosság. Ez annál is inkább feltűnő, mert az utó- vizsgálatba bevont, magánke­reskedők száma kb. 10%-a volt a múlt év októberében el­lenőrzött magánkereskedők­nek.” Még egy figyelmet ér­demlő megállapítást hadd idézzünk: „A tanácsok keres­kedelmi szakigazgatási szervei jelentésükben általánosságokat fogalmaztak meg”. Kinden rendben? A népi ellenőrök vizsgálat: anyaga nem fantomokkal ha­dakozik, hanem pontosan meg­nevezi a felkeresett magánke­reskedőket, boltjuk nevét és címét és így közli a megálla­pításokat Kertelés nélkül le­írják, hogy M.-né divatáru­boltjában újólag sem találha­tó minden árun használati utasítás. A tulajdonos — al­kalmazottja szerint — csak ritkán jár be üzletébe, így az eladó a bizonylatokat, a pénz­tárkönyvet nem tudta előad­ni. Az ellenőrzési napló sem került elő. Ugyanakkor a ta­nács munkatársa ugyanennél a kiskereskedőnél mindent rendben talált. B.-nénél kétszer próbáltak ellenőrzést tartani a NEB-ta- gok, de nem találták az üz­letben, és . az ő alkalmazottja sem tudott semmiféle bizony­latot megmutatni. K.-t a ta­nács kereskedelmi szakigazga­tási szerve szabálysértésért pénzbírsággal sújtotta, mert számláit továbbra sem az üz­letben tartotta és idegen áru­kat kínált boltjában. Jegyzet A meleg kedvez a légynek Meleg, nagyon fülledt meleg van. Ilyenkor a szerves anya­gokban, fekálíákban szinte mint futószalagon teremnek a legyek utálatos, láb nél­küli nyűvekből. Ez az alap­vető légyforrás, vagyis ahol sok állat van — főleg sertés és baromfi —, gazdagon te­nyészik a légy is, de a piszok is elégséges. A légy élete nagyon ismert a biológusok előtt, de az elle­nük való védekezés a mai na­pig alig kiaknázott lehetőség. A légy nem válogat, ahotl ételit vagy bármi másféle szerves anyagot talál, megje­lenik — függetlenül attól, hogy előtte hol lakmározott... Ezért veszélyes a légy, még ha a légykapók kedvenc táp­láléka is. A légy nem kívánt része a napi életünknek, va­lamikor cukros, vegyszeres edénybe halálos ivásra csábul- tak, s pusztultak a legyek. Ké­sőbb a ragacsos papírszalag lett a sláger, amit a minden­tudónak titulált kémiai sprayk követtek. Változatlanul ez a kedvenc védekezési módszer, bár élel­miszerboltokban semmiképpen sem előnyös a sprayk haszná­lata, hisz’ a rovarölő szerek­ből jut az élelmiszerekre is. A meleg kenyér illatát és ízét nagyon kedvelik a legyek, ezért sok boltban a mai napig lőnek a cipók fölé; s nem két­séges, hová hull le a sok-sok idegméregcsepp. Az újabban terjedő vegy­szerlapocska sokkal jobb, a legyeknek biztos halál a vele való találkozás. A kérdés kör­nyezetvédelmi probléma, bár mindennapi életünk mérges vagy méregtelenített mikro­kozmoszában sem felesleges, hogyan védekezünk a betegsé­get is terjesztő házi; legyek ellen. A vásárló és a kérdéssel foglalkozó szakember vélemé­nye szerint a mostani gyakor­lat nem megfelelő, még a ker­tes házakban is megspórolják az esetleges filléres permete­zéseket. A legyek pedig züm­mögnek, igaz, lehetne úgy is tenni, mint az ókori egyipto­miak , vagy még inkább a Baál-jcultusz hívei: Belzebub a legyek ura, akárcsak W. Golding regényének a címe. A legyek nem respektálják az utálatot, szemtelenül minden­re rárepülnek, mindent meg­kóstolnak, elvéve étvágyunkat A lapocskák vagy rovarölő permetezőszereK épületek kö­rüli jó megoldást jelentenek, sőt a tisztaság sem csalogatja a legyeket. Ezért óhajunk csak papíron marad: légy, ne légy! S. D. Uj ötletek A ceglédi Szabadság film­színház további nyári tervek­kel rukkol elő. Megpróbálkoz­nak a strandon az esti vetíté­sekkel, és a mozi előcsarno­kában diszkót rendeznek. Az Albertirsai Tanács utóel­lenőrzési tájékoztatója egybe­hangzó a népi ellenőrök sze­mélyes megállapításaival. Hi- hetően hangzik, hagy a nagy­községben tovább javult a ma­gánkereskedőknél a bizonylati fegyelem, s ehhez a NEB mun­kája is hozzájárult. Nevesincs emberek Lakó- és fürdőkonténerek gyártását és felújítását kezdték meg az idén a Tömegtabar- mánytermelési és Gépjavító gt üzemében Cegléden. Jankovics Mihály és Marton László egy fürdőkonténert újít fel. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Az Abonyi Tanácstól kapott tájékoztatónál hosszabban időz a NEB-jelentés összeál­lítója, mivel ez tartalmazza a legtöbb általánosságot. „A szakigazgatási szerv illetékes dolgozói az ellenőrzések során megállapítottak szabálytalan­ságokat, de azt nem minősítik és nem nevesítik.” (A neve­sítik szó itt nyilván azt je­lenti, hogy nem nevezik ne­vükön az érintett magánkeres­kedőket. A szerk.) A népi ellenőrzési bizottság az utóvizsgálatokból arra a következtetésre jutott, hogy a kereskedelem érintett szférá­jában kétségtelenül javulás mutatkozik a korábbi ellen­őrzéshez képest, de a tanácsok és . a népi ellenőrök „nem pár­huzamos megállapításai” arra is figyelmeztetnek, hogy az ilyen ellenőrzéseknek rendsze­reseknek és határozottaknak kell lenniük-. A tapasztalirsza-. bálytalanságok alapján sú­lyuknak megfelelően kell szankciókat alkalmazni. A kor­rektség, a mindenkitől egyfor­mán jogsai elvárható állam- polgári fegyelem mind az egyéntől, mind a felügyeletet gyakorló szervtől egyaránt ezt várja. Számos hazai és importsörfajtát forgalmaz a Kő­bányai Sörgyár ceglédi kirendelt­sége. Az egyik legkeresettebből, a kőbányai világos­ból palackoznak is — naponta 1200 üveggel. Az üzle­tekből, vendéglők­ből érkeznek az üres üvegek — al­só képünk —, majd a kimosott palackokba Bugyi Józsefné fejti a világost — a felső képen. (Apáti- Tóth Sándor fel­vételei) w Napjainkban előtérbe kerül T. T. Immár a kivitelezés szaka­szába jut az a beruházás, mely­nek alapos előkészítésén hosz- szú ideje nagy körültekintéssel munkálkodott a Dél-Pest Me­gyei Sütőipari Vállalat. A vá­ros ipartelepén, a vasipari szö­vetkezet szomszédságában je­lölték ki az új kenyérgyár he­lyét. A terepfeltöltést, -rendezést már elvégezték a gépek. Amíg a földmunkák folytak, hosszan tartó tárgyalások, tervegyezte­tések zajlottak a vállalat és partnerei között. Pályázatot ír­tak ki, építőkkel tárgyaltak, alkudoztak, bankokkal léptek kapcsolatba a beruházás mi­nél előnyösebb pénzfedezeté­nek megteremtése érdekében. A pékek és a lakosság nagy örömére, egy korszerű, alagút- kemencés kenyérgyár épül fel. amely kifogástalan minőségű kenyérrel és a sütemények gazdag választékával látja el a térség lakóit. A szakmun­kások munkája könnyebbé vá­lik, s így remélhetőleg nem pártolnak el az üzemtől. Ta­lán még utánpótlást is köny- nyebben kapnak. Július 31-én, pénteken dél­után három órakor ünnepé­lyes aktusra kerül sor. Az alapkő letételére Kárpáti Fe­renc vezérezredest, honvédel­mi minisztert, városunk or­szággyűlési képviselőjét kér­ték fel. a meglévő épületek igényes, gazdaságos, esztétikus felújí­tása, bővítése. Különösen a foghíjas telkek beépítésénél fokozottan kell figyelni arra, hogy a leendő új épület al­kalmazkodjon a környezethez. Megfelelő szakértelemmel ez nem jelenthet akadályt. Cegléden, a városi sport-\ csarnokban tartotta idénynyi­tó értekezletét a körzeti labf, darúgó-szövetség elnöksége. Az elnökség tagjain kívül je­len voltak a bajnokságban szereplő csapatok képviselői is. Az értekezletnek otthont adó házigazdák képviseleté­ben Veres Attila, a létesít­mény igazgatója köszöntötte a megjelenteket. A bevezető után a szövet­ség főtitkára, Solti László emelkedett szólásra. Egyebek között ismertette a körzet csapatai előtt álló feladato­kat, majd néhány gondolat erejéig a nemrég befejeződött 1986/87. évi bajnokság tapasz­talatairól szólt. Kiemelte, hogy nőtt a bajnokságban in­duló csapatok száma, ami bi­zony a szövetségnek némi időpontproblémákat okozott, főleg a hosszúra nyúlt tél miatt kérdésessé vált a baj­nokság megfelelő időpontban történő lebonyolítása. Külön méltatta az abonyiak szereplé­sét, akik hosszú idő után imponáló fölénnyel nyerték teljesen megérdemelten a bajnokságot. Az abonyiak évek óta a bajnokság élme­zőnyéhez tartoztak, s jó az utánpótlás-nevelő munkájuk is. gondoljunk csak az ifjú­sági és serdülőcsapat szerep­lésére. A felnőttegyüttes ki­egyensúlyozott teljesítményt nyújtott egész évben, s min­den bizonnyal megállja he­lyét a megyei II. osztályban is. Az ifjúsági bajnokságról szólva az elismerés hangján említette az ec seri csapat eredményét, akik túl azon, hogy bajnokságot nyertek, az országos ifjúsági kupában is nagyszerűen helytálltak. Az elmúlt évi bajnokság értéke­lésénél megállapította, hogy összességében több mérkőzés maradt el —. ilyen-olyan ok­nál fogva — mint az azt megelőző bajnokságban. Ezen a tendencián a jövőben vál­toztatni kell, elsősorban a szervezési feladatok jobbítá­sával. A serdülőbajnokságról elmondotta, hogy bizony félve engedték útjára az átszerve­zett küzdelemsorozatpt, de végül is nagyobb nehézségek nélkül az új rendszerű baj­nokság bevált. Nagy ered­mény, hogy a csapatok szá­ma majdnem megduplázódott Fegyelmi téren a helyzet rosszabbodott, sok volt a ki­állítás, a durvaság, hamar elharapóztak az indulatok. Ezek után Solti László át­tért az 1987/88. évi bajnok­ság megrendezésével; kapcso­latos kérdésekre. A bajnok­ság augusztus 21-én kezdődik, s valamikor november 20-a körül fejeződik be az őszi idény. A serdülőbajnokság változatlan lebonyolítási . for­mában szeptember első va­sárnapján indul. Az ifjúsági csapatoknál változatlanul két túlkoros já­tékos szerepeltetésére van le­hetőség. Nagy valószínűség­gel változni fog a sárga la­pok rendje. A szövetség el­képzelése szerint a jövőben két lap után egy mérkőzé­sen fog pihenni a játékos, s utána játszhat megint addig, míg újabb két sárgát össze nem szed. Solti László tájékoztatója után Tóth Ernő, az abonyi csapat képviselője köszönte meg a jókívánságokat és tett ígéretet arra, hogy méltóan fogják képviselni a körzetet a megyei II. osztályú bajnok­ságban. Ezt követően a szö­vetség elkészítette az MNK sorsolását. A csapatokat három csoportba osztották, melyek a következők: Cegléd: Cegléd- bercel, Tápiószőlős, Albertir- sa, Monor. A csoport: Mag­lód, Vecsés, Dánszentmiklós. Nyáregyháza. B csoport: Űri, Péteri, Mende, Gyömrő. A két monori csapat győz­tese külön döntőt vív, annak nyertese lesz az egyik feljutó, míg a másik értelemszerűen a ceglédi csoport első helye­zettje lesz. Az MNK-mérkő- zéseken négy játékos cseré­jére van lehetőség, és a sár­ga lapok a bajnokságba nem számítanak be. Kucsera József Faiskolai — kertész — szakmunkásokat és segéd mun kasokat keres felvételre a volt Kertészet* Kutató Intézet Címe: Cegléd, Szolnoki öt 52.. telefon száma: 10-597. Fizetés a kollektív szerződés szerint. ISSN 0133-260» (Ceglédi Hírlap) Világost tit a palackba

Next

/
Thumbnails
Contents