Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

-W6IW 1987. JULIUS 27., HÉTFŐ Kenyérgyár épül Cegléden A hitel mellé tanácsi segítség Nem mindennap születik döntés egy beruházás megvaló­sításáról. Az élelmiszergazdaságban pedig talán még ritkább az ilyen elhatározás, miután jócskán akadnak ennél jövedel­mezőbb vállalkozások is. fgy hát külön öröm, hogy éppen Pest megye gazdagodhat egy új létesítménnyel: kenyérgyár éjiül Cegléden. Régi s az évek múlásával egyre sürgetőbb vágya, kíván­sága valósul meg ezzel a Dél- Pest Megyei Sütőipari Válla­latnak. Ma már mintegy 200 ezer embert lát el kenyérrel, péksüteménnyel kilenc üze­mük, további hetet viszont korszerűtlenségük miatt és szakember . híján be kellett zárniuk. A vállalati termelés egyharmadát adó ceglédi nagyüzem régi épülete, el­avult technikája és hagyomá­nyos, nehéz fizikai munkát igénylő technológiája már a 80-as évek elején töprengésre késztette az ittenieket. Kez­detben1, anyagi megfontolás­ból, a rekonstrukcióra gon­doltak, két alternatívát is ki­dolgoztak erre. Ám a számít- gatások közepette egyre in­kább rájöttek, hogy mégsem ez a célravezető. Mert egy ilyen átépítés óhatatlanul a részleges leállásokat, a ter­melés csökkentését követeli meg. Márpedig innen évente körülbelül tízféle változatban 3 ezer tonna kenyér és 80 millió péksütemény kerül ki, és erről, vagyis a napi ellá­tásról lemondani egy percre sem lehet. Mégiscsak gazda­ságosabb egy új üzem létesí­tése. Csakhogy ehhez pénz kell, méghozzá nagyon sok, ennyi tartaléka nincs a válla­latnak. Kizárólag a megyei tanács támogatásával és hi­tellel oldható meg a dolog. Elérkezett az idejük — Régóta aktuális már a ceglédi gyár építése, s a ko­rábbi tervidőszakokban rgndr- re szerepelt is a támogatási listán.. Ám az anyagi lehe­tőségeink. sajnos végesek — tájékoztat a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportveze­tője, Bartos L ászióné. — Előbb sürgősen kenyérgyár kellett Szentendrének, és nagyrekonstrukcióra szorult néhány nagy település üzeme is. Így a ceglédiek vártak a sorukra. De most elérkezett az ő idejük. A VII. ötéves tervben 100 millió forintos tanácsi támogatást oszthatunk fel sütőipari célokra, ebből 70 millió az övék. Muszáj volt már, hogy hozzáláthassanak az építkezéshez, elsőbbségüket a megyében lévő másik két sütőipari vállalat is elfogadta. Az első reménysugarat rö­videsen követte a második. — Részvényesünk a ceglédi vállalat, igazgatójuk már az alakuló ülésen elmondta, hogy beruházásukhoz éppen 35 millió hiányzik — mondja az Agrobank Rt. vállalkozási fő­osztályának helyettes vezető­je, Horváth László. — Mi az élelmiszer-gazdaság fejleszté­seinek fölkarolására esküd­tünk föl. bár tudjuk, ez az üzlet a bank átlagos alapjut­tatási ügyleteihez képest ki­sebb, mintegy 20—25 százalé­kos nyereségtartalmú. De kis, kezdő pénzintézet lévén meg kell becsülnünk az ilyen, ko­moly beruházásba fogó ügy­felet, növelheti presztízsünket a viszonylag zárt sütőipari szakmán belül is. Jómagam megkóstoltam a ceglédiek ke­nyerét, és őszintén irigylem az ott lakókat érte. Az hi­szem, senkinek sem közöm­bös, hogy megőrizzék ezt a minőséget. Pályázókkal birkóztak S hogy mennyire nem kö­zömbös, azt mutatja, hogy Cegléd Város Tanácsa a ma­ga eszközeivel szintén hozzá­járult a lakosságot érintő beruházás sikeres megvalósí­tásához. — Már korábban nekik szántuk, díjtalanul, az ipar­telepen lévő közművesített területet, amit az építkezés konkréttá válásakor majdnem a duplájára nagyobbitottunk — mondja Fekete Antal ta­nácselnök. — Részt vállal­tunk a földfeltöltésben, jelen­leg a csapadékvíz-elvezető csatornát építjük. A fő cél, hogy minél előbb kész legyen az új gyár. De addig még jó néhány mérkőzést meg kell vívniuk a ceglédieknek. Az elsőn már túlvannak. Tavaly fővállalko­zásként — tehát összefogva tervezést és kivitelezést — hirdették meg a munkát. Hat fordulón keresztül birkóztak a pályázókkal, akik olyan irreálisan magas árajánlattal álltak elő, hogy végül a ver­senytárgyalások eredményte­lenül zárultak. Mégsem volt teljesen hiábavaló az egész, mert a hónapokig tartó vita és veszekedés közepette ki- .kristályospcipft.: mi az, ami a rendelkezésre álló pénzből megvalósítható. S az így szüle.tptt elképzeléseket a Szövterv három és fél hónap alatt papírra vetette. Idén márciusban már a kiviteli tervek birtokában zárt tár­gyaláson folyt tovább a vetél­kedés négy cég között. Ket­tőjük helybeli volt, mégsem ők nyertek, hanem a Közle­kedési és Metróépítö Válla­lat szolnoki építési igazgató­sága. — Környékünkön évek óta szűk a beruházási piac. mun­káink mintegy 80 százaléká­hoz versenytárgyalások útján jutunk, és sokszor az ország távolabbi területein — indo­kolja meg benevezésüket Harcz Zoltán igazgató. — El­nevezésünktől és fő profi­lunktól, a közlekedésépítéstől eltérően vállalunk például magasépítést, vízgazdálkodási munkákat is. Alapkőletétel előtt — Bár nem ők voltak a i legolcsóbbak, építéskultúrá­juk, a magasépítésben való jártasságuk meggyőzött ben­nünket — halljuk ezt már a sütőipari vállalat műszaki fő­mérnökétől, Ágoston László­tól. — Júniusban vették át a majdnem 24 ezer négyzetmé­teres építési területet, most az útburkolat és az alapozás készül. Már megrendelték a körülbelül 2600 négyzetméte­res épület vasbeton szerkezetét és még az idén fel is állít­ják. Az üzem építészetileg egy egységet képez majd, de ezen belül a szociális szárny emeletes kivitelben készül, a gyártórész csarnok jeli egű lesz. S ehhez társul egy, az ipar­telepieket kiszolgáló minta­bolt. További terjeszkedést, területhasznosítást is számí­tásba vett a terv. A téglafalú épület kéthéjú tetőszerkezetet kap: egy olcsó vasbeton elemet és vízelveze­tőként alumínium trapézle­mezt, amellyel a sütőiparban fontos párazáró réteg képzése kevesebb költséggel oldható meg, kisebb a beruházási veszély és könnyebb a javí­tás s a karbantartás. A vál­lalat életében első olyan ter­melőüzem lesz itt. amely silós liszttárolással kiküszöböli a nehéz fizikai munkát. A kez­deti 150 tonnás befogadóké­pességet később további 50 tonnával bővítik. Ezt, vala­mint az energiarendszer és a gázfűtés .kialakítását meg a szakipari munkákat a KÉV Metró végzi, de a géptelepí­téseket már a sütőipari vál­lalat üzemfenntartási osztálya. Szakaszos, intenzív és gyors­dagasztó gépekre alapozott, kovászos technológiát valósí­tanak meg. Az elképzelt 27.6 tonna sütőkapacitáshoz 3 PTC típusú lengyel, alagútkemencét és 2 FMK-kemencét szerez­nek be, szerelésükhöz 1988 harmadik negyedévében lát­nak hozzá. A tésztafeldolgo­zás, -formálás magyar gyárt­mányú, egyedi kisgépeken történik majd, termékbővíté­si lehetőséggel. A felsoroltakból is látható, nem kevés akadályon keresz­tül vezet majd az út az 1989. július 1-jei naphoz, amikor is elkezdődhet az üzemszerű ter­melés. S most, amikor az alapkőletétel ünnepségére ké­szülődnek — amely július 31- én lesz —. az öröm és a büsz­keség mellett Kovács Károly igazgató némi aggodalommal tekint a jövőbe: — Pesszimista nem vagyok, csak tudja: egyelőre bizony­talan, hogyan változnak a szabályozók, milyen gazdasági intézkedések születnek. Ne­künk pedig nagyon sok kiflit kell megsütnünk ahhoz, hogy megteremthessük a beru­házás fedezetét. Tóth Andrea Kedvezményes tanszervásár kezdődik Most még bő a választék Évről évre ismétlődnek a kedvezményes akciók, s a tan­szervásár már jóval az iskola­év megkezdése előtt kezdetét veszi. Idén május végén indult az akció, amelyet a Nyaralj a Piérttel! szlogen kísért végig, hiszen azok, akik közvetlenül a tanítás végeztével hozzáfog­tak az új tanszerek beszerzé­séhez, nemcsak időt, de nya­ralást is nyerhettek. Nem veszítettek azonban még azok sem, akik csak most szánják rá magukat a vásár­lásra, mert mától, azaz július 27-től augusztus 8-ig újabb akciót, kedvezményes füzetvá­sárt szervez — számos válla­lat és szövetkezet közreműkö­désével — a Piért. 60 millió füzet mellett. 150 millió rajzlap, 15 millió ceru­za, 200 ezer vonalzó, rajztábla szerepel a kínálatban. Kedve­ző tapasztalat, hogy egyre esz- téíikusabbak az iskolásoknak kínált termékek. Különösen sokat javult a táskák minősé­ge és formája, sőt már meg­jelentek a táskával harmoni­záló tolltartók, tornazsákok is. Az általános iskolásoknak összeállított füzetcsomagok összetételét az Országos Peda­gógiai Intézettel és a Művelő­dési Minisztériummal egyez­tették. Ezekben a csomagok­ban benne vannak az iskola- kezdéshez feltétlenül szüksé­ges füzetek, illetve az alapve­tő tanszerek. A füzetcsomago­kat általában 30 százalékos kedvezménnyel kínálják. Azok, akik iskolatáskát is vá­sárolnak, ajándékot is kapnak. Ami pedig a többi tanszert illeti, a vállalat — az elősze­zoni tanszervásár tapasztala­tait évről évre értékelve, a. szülők és pedagógusok véle­ményét figyelembe véve — már június végére biztosítot­ta az 1987/88-as tanévhez szükséges felszerelések 85 szá­zalékát. A tanszereket mintegy 50 hazai és külföldi szállítótól szerezték be. hogy megfelelő választékkal és árral álljanak a vásárlók rendelkezésére. Amint azt a Piérttől meg­tudtuk, a vállalat az őszi ro­ham előtti felkészülésben jó együttműködést tapasztalt a hazai partnerek döntő többsé­génél. A termelési akadályo­kat számos esetben gyors in­tézkedéssel sikerült elhárítani. Ahol mégis gond jelentkezett, ott a vállalat importból bizto­sította a szükséges árucikke­ket. Kínálatukban újdonság, hogy a forgalomba kerülő írószerek, vonalzók egyes faj­táin — csatlakozva a környe­zetvédelmi mozgalomhoz — „Védd a természetet!’ feliratot és játékos állatfigurákat he­lyeztek el, ezzel is figyelmez­tetve a gyermekeket e fontos feladatra. S ami ugyancsak újdonságszámba megy, az a Piért. idei harmadik akciója, amelyre szeptember első nap­jaiban kerül sór majd. Ekkor ugyanis a Budapest Sportcsar­nokban Országos taneszköz-ki­állítás és -vásár címmel ha­gyományos árucikkei mellett számos újdonságot is bemu­tat a vállalat. P. Zs. Szájtátva Sokasodnak a nyugtalanító esetek, a meghökkentő példák. A legritkábban bizonyítható esetek, példák. A külföldről látogatóba érkezett nagyszü­lőktől harminc dollárt követelt és kapott a személyszállító kis­iparos, azaz a magántaxis a Ferihegy és Vecsés közötti fu­varért. Kereken ötszáz forintot szabott ki viteldíjként a társa, aki a helyi viszonyokat nem is­merő asszonyt a vasútállomás­tól a kórházig vitte Cegléden. Az összeg ötödé az, ami jogos járandóság lehetne! S miféle üzleti erkölcs vezeti azt a veze­tőt, aki a két község közötti hét kilométert kiállási díjról, visszaút megtérítéséről, éjsza­kai pótlékról handabandázva ezerméterenként százhúsz fo­rintért (!) tette meg?! Az áldozatok, a rászedettek legtöbbször idősek, betegek, külföldiek, a helyi viszonyok­kal nem ismerősek, gyerekek­kel, csomagokkal bajlódók, akik későn eszmélnek, csúful becsapták őket, vagy ha rögtön és helyben, akkor félnek, mert elesettek, kiszolgáltatottak, egyedül vannak . .. Három esztendő alatt több mint a háromszorosára nőtt meg a magántaxisok száma a megyében. Ahol ilyen fel­tűnően gyors a gyarapodás, ott biztosak lehetünk benne, pénz van. S legyen, hogy legyen taxi. De $ jó pénz és a rablás­sal felérő gátlástalanság össze- tévesztése olyan irányt jelez, amely arra figyelmeztet, zsák­utca lehet belőle. Van néhány bizonyítható eset és rengeteg bizonyíthatatlan, de feltételez­hetően megtörtént, hiszen a szenvedő alanynak semmiféle érdeke nincsen a történtek esetleges kitalálásában. Panaszt fenni egyébként is szinte fö­lösleges. a vétkes szemrebbe­nés nélkül mindent tágad. El­lenőrzés? Illúzió. Tehát: min­dent szabad? Ma úgy látszik, mindent. Holott ezernyi mód kínálkozna az ellenőrizhetőség­re. Például ha száz forint feletti vHeldíi esetén számlát kellene adniuk a taxisoknak .. . mert ami most van, ahogyan van, az rossz irányt íeler. MOTTÓ Az első félév az idegenforgalomban Egymillióval több külföldi Az elmúlt félévben számot­tevően megélénkült a ma­gyarországi idegenforgalom: a hazánkba látogató külföldiek száma több mint egymillió­val, azaz 24 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor. A tőkés országokból érkezők száma különösen nagy ütem­ben növekedett, ám továbbra is a szocialista országokból ide látogatók jelentik a tu­ristaforgalom nagyobbik ré­szét. A legtöbben Ausztriából érkeztek: csaknem 1 millió 280 ..ezer osztrák látogató lépte át"az elmúlt’félévben'a magyar határt, 38,6 százalék­kal többen, mint 1986 első hat hónapjában. Az NSZK- ból közel egyharmadával bő­vült a forgalom. A legerőtel­jesebb növekedés — csaknem 60 százalékos — az Olaszor­szágból érkezőknél figyelhető meg. Fokozatosan helyreáll az Egyesült Államokból és a Kanadából érkező forgalom, a látogatók száma a tavalyi Erről olvastam Ideológiai szentségtörés Folyamatos a zöldségfeldolgozás A fajták érése egybeesett A tartósítóipar munkájában is érezteti hatását a nagy hő­ség. Mindenekelőtt a zöldbab sínylette meg a kánikulát, a várt 16 ezer tonnából eddig mindössze kétezret tudtak át­venni a termelőktől. A gyá­rakban befejezéshez közeledik a zöldborsó feldolgozása, már csupán néhány dunántúli üzem fogadja a termést. Az előzetes adatok szerint a ter­vezett mennyiség mintegy 90— 95 százalékát tudták felvásá­rolni. A kánikula miatt a zöld­borsó érése felgyorsult, a kü­lönböző fajták érése csaknem egybeesett, s a termésnek csak egy része maradt megfelelően zsenge a konzervgyártáshoz. A feldolgozott mennyiséggel a hazai fogyasztókat az ipar ki­elégíti, s teljesíteni tudja az exportot is. Az uborka feldolgozása 13 konzervgyárnak ad munkát. Az érés augusztus második feléig eltarthat. A Konzervipa­ri Közös Vállalat szakemberei az uborka átvételi csúcssze­zonját július utolsó napjaira várják, amikor termést hoz már a tavaszi hideg miatt új­ravetett uborka is. Van azért valami csízió a nyugati népsze­rűségi indexekben, közvélemény-kutatások­ban, amelyekben azt firtatják, milyen köz­kedveltségnek örvendenek a különböző ran­gú-rendű vezetők, olvasom a Magyar Nem­zetben. A lap állandó jegyzetírója, Diurnus mindig elolvassa, hogyan alakul a politiku­sok népszerűségi görbéje valamely jelentő­sebb esemény előtt és után. Miként véleked­tek az amerikai elnökről Reykjavik előtt és után, műtétje előtt és után, az Irangate előtt és után. Ne vegye senki szentségtörésnek, mondja, ha azon morfondíroznék, hogy efféle kutatás olykor nálunk sem ártana. Hadd lám, mitől és hogyan módosul egy megyei ta­nácselnök népszerűségi-népszerűtlenségi gör­béje? Nem volna érdektelen megtudni, abban vajon van-é csízió, hogy a tudtommal a szé­kesfővárosban lakó Diurnus, ki amott az el­nökök, kancellárok népszerűségéről szóló je­lentéseket böngészi, emitt a megyei vezetők­re kíváncsi... Az nem szorul magyarázatra, hogy engem miért a kisvárosi, falusi tótum- faktumok érdekelnek. Közöttük forgolódom. Elsősorban persze azok között, akiknek aa életét irányítják. Manapság, azt hiszem, a helyi elöljárók népszerűségét kutató vizsgálódások kudarcba fulladnának. A fölmérők aligha kapnának ér­tékelhető válaszokat. A lakosságnak nincs módja élményeket szerezni ahhoz, hogy el­dönthesse, van-e személyes varázsa elöljáró­jának vagy nincs. Jó néhány vezető betege­sen irtózik a nyilvánosságtól. Még azokat az alkalmakat sem ragadja meg, amelyek ná­lunk kínálkoznak. Nemrég egyik cikkemben megemlítettem a nagyközségi vezetőt. Olyan súlyos volt a közlés, mintha azt mondtam volna, neki is fémkeretes a szemüvege. Leg­közelebbi találkozásunkkor a fülembe súgta: nem kellett volna. Nem írtál rosszat, magya­rázta, de fölösleges az ilyesmi. Egy másik nagyközségi vezetővel hosszas előkészületek után megállapodtunk, írok a munkájáról, ab­ba ágyazva valamit a személyéről is. Elmen­tem hozzá. Nagy mentegetőzések közepette mégis elzárkózott. Nem szereti a nyilvános­ságot. Tetszik érteni? Egy nagyközség veze­tője, s nem szereti a nyilvánosságot. Meggyőződésem, az ilyesfajta stílus, a nyil­vánosság háttérbe szorítása a legtöbbet a jóknak, a mindent a köznek alárendelő ve­zetőknek árt. A zavarosban halászoknak ellenben kedvez. Ismertem falusi vezetőt, akiről évekig tartott a pusmogás, hogy szeret a tilosban járni, óriási erőfeszítésekbe került, mígnem sikerült leváltatni. Tudok ügyinté­zőről, aki a falu lakói szerint csak akkor kö­szönt vissza, amikor bedugták szivarzsebébe Ady Endre képét, mivel azokat gyűjti. A tanácstagokat megértem. Egyik telepü­lésünkön az jutott eszébe a népfrontelnök­ségnek, közvélemény-kutatást kéne tartani, miként vélekedik a lakosság tanácsbeli kép­viselőiről. A tanácstagok hevesen tiltakoztak. Miért éppen ők? Kérdésüket jogosnak ér­zem. Többségük nem tülekedett, amikor ar­ról volt szó, hogy tanácstagokat keresnek. Meg volt kötve a kezük akkor is, amikor el­fogadták a jelöltséget. Aki próbált valami egyéni programot fölvázolni, nyomban fi­gyelmeztették: csak óvatosan, nálunk nem szabad korteskedni. Tévedés azonban azt hinni, hogy a lakók nem tudják, mit csinálnak elöljáróik. Min­dent tudnak. Tudják, hogy egyikük gyakran motorozik mólésan; tudják, melyik ügyintéző várja el a csomag kávét a legszokványosabb ügy elintézése fejében; tudják, kik, mikor és hol mulatoznak. A kisebb települések infor­mációs rendszere tökéletesen működik. De azért ez nem közélet. A közélet ott kezdődik, hogy a választott vezető kiáll — ki kell áll­nia — s naponta megméretik. Szerintem az az ideológiai szentségtörés, ha nem így van. Kör Pál erőteljes visszaesés után már •lassan megközelíti az 1983-qs szintet. A főszezon beköszön- tével egyre jelentősebbé válik a jugoszláv látogatóforgalom, amely az első félévben 13,8 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A rubel elszámolású or­szágok közül a csehszlovákiai forgalom a legerősebb, több mint egymiílióan érkeztek, 10,6 százalékkal többen, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Ugrásszerűen — több mint 44 százalékkal — emel­kedett a hazánkba látogató lengyel turisták száma, s egy- tizedével növekedett az NDK- és a bolgár látogatóforgalom. Ennél kisebb mértékben, mindössze 2,6 százalékkal emelkedett a szovjet turisták száma. Júniusban — a korábbi hó­napokhoz képest — megélén­kült a magyar turisták uta­zási kedve, de a féléves ösz- szesítő adatok csak 4,4 száza­lékos forgalombővülésről ta­núskodnak. Összességében 2 millió 2.31 ezren utaztak kül­földre. A nem szocialista or­szágokat 385 ezren keresték fel, ez gyakorlatilag megegye­zik az elmúlt év hasonló időszakának adatával. Jugo­szláviába egynegyedével utaz­tak kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A többi szocialista országba 1 millió 680 ezren utaztak az elmúlt hat hónap alatt, tíz százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. nemzetközi megállapodások Gyorsposta Két év óta lehet hazánkban gyorspostai szolgálatot igény­be venni, s azóta már tizenhá­romra szaporodott azoknak az országoknak a száma, ame­lyekkel a Magyar Posta meg­állapodást kötött a kölcsönös gyorspostai forgalomról. Elő­ször az NSZK-val, legutóbb pedig — a tengerentúli 'orszá­gok közül elsőként — az Egye­sült Államokkal sikerült meg­állapodni. A szolgáltatás lényege: a küldeményt a postai tömeg­forgalomtól teljesen elkülöní­tetten. szinte kézből kézbe to­vábbítják. 1

Next

/
Thumbnails
Contents