Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-27 / 175. szám
-W6IW 1987. JULIUS 27., HÉTFŐ Kenyérgyár épül Cegléden A hitel mellé tanácsi segítség Nem mindennap születik döntés egy beruházás megvalósításáról. Az élelmiszergazdaságban pedig talán még ritkább az ilyen elhatározás, miután jócskán akadnak ennél jövedelmezőbb vállalkozások is. fgy hát külön öröm, hogy éppen Pest megye gazdagodhat egy új létesítménnyel: kenyérgyár éjiül Cegléden. Régi s az évek múlásával egyre sürgetőbb vágya, kívánsága valósul meg ezzel a Dél- Pest Megyei Sütőipari Vállalatnak. Ma már mintegy 200 ezer embert lát el kenyérrel, péksüteménnyel kilenc üzemük, további hetet viszont korszerűtlenségük miatt és szakember . híján be kellett zárniuk. A vállalati termelés egyharmadát adó ceglédi nagyüzem régi épülete, elavult technikája és hagyományos, nehéz fizikai munkát igénylő technológiája már a 80-as évek elején töprengésre késztette az ittenieket. Kezdetben1, anyagi megfontolásból, a rekonstrukcióra gondoltak, két alternatívát is kidolgoztak erre. Ám a számít- gatások közepette egyre inkább rájöttek, hogy mégsem ez a célravezető. Mert egy ilyen átépítés óhatatlanul a részleges leállásokat, a termelés csökkentését követeli meg. Márpedig innen évente körülbelül tízféle változatban 3 ezer tonna kenyér és 80 millió péksütemény kerül ki, és erről, vagyis a napi ellátásról lemondani egy percre sem lehet. Mégiscsak gazdaságosabb egy új üzem létesítése. Csakhogy ehhez pénz kell, méghozzá nagyon sok, ennyi tartaléka nincs a vállalatnak. Kizárólag a megyei tanács támogatásával és hitellel oldható meg a dolog. Elérkezett az idejük — Régóta aktuális már a ceglédi gyár építése, s a korábbi tervidőszakokban rgndr- re szerepelt is a támogatási listán.. Ám az anyagi lehetőségeink. sajnos végesek — tájékoztat a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportvezetője, Bartos L ászióné. — Előbb sürgősen kenyérgyár kellett Szentendrének, és nagyrekonstrukcióra szorult néhány nagy település üzeme is. Így a ceglédiek vártak a sorukra. De most elérkezett az ő idejük. A VII. ötéves tervben 100 millió forintos tanácsi támogatást oszthatunk fel sütőipari célokra, ebből 70 millió az övék. Muszáj volt már, hogy hozzáláthassanak az építkezéshez, elsőbbségüket a megyében lévő másik két sütőipari vállalat is elfogadta. Az első reménysugarat rövidesen követte a második. — Részvényesünk a ceglédi vállalat, igazgatójuk már az alakuló ülésen elmondta, hogy beruházásukhoz éppen 35 millió hiányzik — mondja az Agrobank Rt. vállalkozási főosztályának helyettes vezetője, Horváth László. — Mi az élelmiszer-gazdaság fejlesztéseinek fölkarolására esküdtünk föl. bár tudjuk, ez az üzlet a bank átlagos alapjuttatási ügyleteihez képest kisebb, mintegy 20—25 százalékos nyereségtartalmú. De kis, kezdő pénzintézet lévén meg kell becsülnünk az ilyen, komoly beruházásba fogó ügyfelet, növelheti presztízsünket a viszonylag zárt sütőipari szakmán belül is. Jómagam megkóstoltam a ceglédiek kenyerét, és őszintén irigylem az ott lakókat érte. Az hiszem, senkinek sem közömbös, hogy megőrizzék ezt a minőséget. Pályázókkal birkóztak S hogy mennyire nem közömbös, azt mutatja, hogy Cegléd Város Tanácsa a maga eszközeivel szintén hozzájárult a lakosságot érintő beruházás sikeres megvalósításához. — Már korábban nekik szántuk, díjtalanul, az ipartelepen lévő közművesített területet, amit az építkezés konkréttá válásakor majdnem a duplájára nagyobbitottunk — mondja Fekete Antal tanácselnök. — Részt vállaltunk a földfeltöltésben, jelenleg a csapadékvíz-elvezető csatornát építjük. A fő cél, hogy minél előbb kész legyen az új gyár. De addig még jó néhány mérkőzést meg kell vívniuk a ceglédieknek. Az elsőn már túlvannak. Tavaly fővállalkozásként — tehát összefogva tervezést és kivitelezést — hirdették meg a munkát. Hat fordulón keresztül birkóztak a pályázókkal, akik olyan irreálisan magas árajánlattal álltak elő, hogy végül a versenytárgyalások eredménytelenül zárultak. Mégsem volt teljesen hiábavaló az egész, mert a hónapokig tartó vita és veszekedés közepette ki- .kristályospcipft.: mi az, ami a rendelkezésre álló pénzből megvalósítható. S az így szüle.tptt elképzeléseket a Szövterv három és fél hónap alatt papírra vetette. Idén márciusban már a kiviteli tervek birtokában zárt tárgyaláson folyt tovább a vetélkedés négy cég között. Kettőjük helybeli volt, mégsem ők nyertek, hanem a Közlekedési és Metróépítö Vállalat szolnoki építési igazgatósága. — Környékünkön évek óta szűk a beruházási piac. munkáink mintegy 80 százalékához versenytárgyalások útján jutunk, és sokszor az ország távolabbi területein — indokolja meg benevezésüket Harcz Zoltán igazgató. — Elnevezésünktől és fő profilunktól, a közlekedésépítéstől eltérően vállalunk például magasépítést, vízgazdálkodási munkákat is. Alapkőletétel előtt — Bár nem ők voltak a i legolcsóbbak, építéskultúrájuk, a magasépítésben való jártasságuk meggyőzött bennünket — halljuk ezt már a sütőipari vállalat műszaki főmérnökétől, Ágoston Lászlótól. — Júniusban vették át a majdnem 24 ezer négyzetméteres építési területet, most az útburkolat és az alapozás készül. Már megrendelték a körülbelül 2600 négyzetméteres épület vasbeton szerkezetét és még az idén fel is állítják. Az üzem építészetileg egy egységet képez majd, de ezen belül a szociális szárny emeletes kivitelben készül, a gyártórész csarnok jeli egű lesz. S ehhez társul egy, az ipartelepieket kiszolgáló mintabolt. További terjeszkedést, területhasznosítást is számításba vett a terv. A téglafalú épület kéthéjú tetőszerkezetet kap: egy olcsó vasbeton elemet és vízelvezetőként alumínium trapézlemezt, amellyel a sütőiparban fontos párazáró réteg képzése kevesebb költséggel oldható meg, kisebb a beruházási veszély és könnyebb a javítás s a karbantartás. A vállalat életében első olyan termelőüzem lesz itt. amely silós liszttárolással kiküszöböli a nehéz fizikai munkát. A kezdeti 150 tonnás befogadóképességet később további 50 tonnával bővítik. Ezt, valamint az energiarendszer és a gázfűtés .kialakítását meg a szakipari munkákat a KÉV Metró végzi, de a géptelepítéseket már a sütőipari vállalat üzemfenntartási osztálya. Szakaszos, intenzív és gyorsdagasztó gépekre alapozott, kovászos technológiát valósítanak meg. Az elképzelt 27.6 tonna sütőkapacitáshoz 3 PTC típusú lengyel, alagútkemencét és 2 FMK-kemencét szereznek be, szerelésükhöz 1988 harmadik negyedévében látnak hozzá. A tésztafeldolgozás, -formálás magyar gyártmányú, egyedi kisgépeken történik majd, termékbővítési lehetőséggel. A felsoroltakból is látható, nem kevés akadályon keresztül vezet majd az út az 1989. július 1-jei naphoz, amikor is elkezdődhet az üzemszerű termelés. S most, amikor az alapkőletétel ünnepségére készülődnek — amely július 31- én lesz —. az öröm és a büszkeség mellett Kovács Károly igazgató némi aggodalommal tekint a jövőbe: — Pesszimista nem vagyok, csak tudja: egyelőre bizonytalan, hogyan változnak a szabályozók, milyen gazdasági intézkedések születnek. Nekünk pedig nagyon sok kiflit kell megsütnünk ahhoz, hogy megteremthessük a beruházás fedezetét. Tóth Andrea Kedvezményes tanszervásár kezdődik Most még bő a választék Évről évre ismétlődnek a kedvezményes akciók, s a tanszervásár már jóval az iskolaév megkezdése előtt kezdetét veszi. Idén május végén indult az akció, amelyet a Nyaralj a Piérttel! szlogen kísért végig, hiszen azok, akik közvetlenül a tanítás végeztével hozzáfogtak az új tanszerek beszerzéséhez, nemcsak időt, de nyaralást is nyerhettek. Nem veszítettek azonban még azok sem, akik csak most szánják rá magukat a vásárlásra, mert mától, azaz július 27-től augusztus 8-ig újabb akciót, kedvezményes füzetvásárt szervez — számos vállalat és szövetkezet közreműködésével — a Piért. 60 millió füzet mellett. 150 millió rajzlap, 15 millió ceruza, 200 ezer vonalzó, rajztábla szerepel a kínálatban. Kedvező tapasztalat, hogy egyre esz- téíikusabbak az iskolásoknak kínált termékek. Különösen sokat javult a táskák minősége és formája, sőt már megjelentek a táskával harmonizáló tolltartók, tornazsákok is. Az általános iskolásoknak összeállított füzetcsomagok összetételét az Országos Pedagógiai Intézettel és a Művelődési Minisztériummal egyeztették. Ezekben a csomagokban benne vannak az iskola- kezdéshez feltétlenül szükséges füzetek, illetve az alapvető tanszerek. A füzetcsomagokat általában 30 százalékos kedvezménnyel kínálják. Azok, akik iskolatáskát is vásárolnak, ajándékot is kapnak. Ami pedig a többi tanszert illeti, a vállalat — az előszezoni tanszervásár tapasztalatait évről évre értékelve, a. szülők és pedagógusok véleményét figyelembe véve — már június végére biztosította az 1987/88-as tanévhez szükséges felszerelések 85 százalékát. A tanszereket mintegy 50 hazai és külföldi szállítótól szerezték be. hogy megfelelő választékkal és árral álljanak a vásárlók rendelkezésére. Amint azt a Piérttől megtudtuk, a vállalat az őszi roham előtti felkészülésben jó együttműködést tapasztalt a hazai partnerek döntő többségénél. A termelési akadályokat számos esetben gyors intézkedéssel sikerült elhárítani. Ahol mégis gond jelentkezett, ott a vállalat importból biztosította a szükséges árucikkeket. Kínálatukban újdonság, hogy a forgalomba kerülő írószerek, vonalzók egyes fajtáin — csatlakozva a környezetvédelmi mozgalomhoz — „Védd a természetet!’ feliratot és játékos állatfigurákat helyeztek el, ezzel is figyelmeztetve a gyermekeket e fontos feladatra. S ami ugyancsak újdonságszámba megy, az a Piért. idei harmadik akciója, amelyre szeptember első napjaiban kerül sór majd. Ekkor ugyanis a Budapest Sportcsarnokban Országos taneszköz-kiállítás és -vásár címmel hagyományos árucikkei mellett számos újdonságot is bemutat a vállalat. P. Zs. Szájtátva Sokasodnak a nyugtalanító esetek, a meghökkentő példák. A legritkábban bizonyítható esetek, példák. A külföldről látogatóba érkezett nagyszülőktől harminc dollárt követelt és kapott a személyszállító kisiparos, azaz a magántaxis a Ferihegy és Vecsés közötti fuvarért. Kereken ötszáz forintot szabott ki viteldíjként a társa, aki a helyi viszonyokat nem ismerő asszonyt a vasútállomástól a kórházig vitte Cegléden. Az összeg ötödé az, ami jogos járandóság lehetne! S miféle üzleti erkölcs vezeti azt a vezetőt, aki a két község közötti hét kilométert kiállási díjról, visszaút megtérítéséről, éjszakai pótlékról handabandázva ezerméterenként százhúsz forintért (!) tette meg?! Az áldozatok, a rászedettek legtöbbször idősek, betegek, külföldiek, a helyi viszonyokkal nem ismerősek, gyerekekkel, csomagokkal bajlódók, akik későn eszmélnek, csúful becsapták őket, vagy ha rögtön és helyben, akkor félnek, mert elesettek, kiszolgáltatottak, egyedül vannak . .. Három esztendő alatt több mint a háromszorosára nőtt meg a magántaxisok száma a megyében. Ahol ilyen feltűnően gyors a gyarapodás, ott biztosak lehetünk benne, pénz van. S legyen, hogy legyen taxi. De $ jó pénz és a rablással felérő gátlástalanság össze- tévesztése olyan irányt jelez, amely arra figyelmeztet, zsákutca lehet belőle. Van néhány bizonyítható eset és rengeteg bizonyíthatatlan, de feltételezhetően megtörtént, hiszen a szenvedő alanynak semmiféle érdeke nincsen a történtek esetleges kitalálásában. Panaszt fenni egyébként is szinte fölösleges. a vétkes szemrebbenés nélkül mindent tágad. Ellenőrzés? Illúzió. Tehát: mindent szabad? Ma úgy látszik, mindent. Holott ezernyi mód kínálkozna az ellenőrizhetőségre. Például ha száz forint feletti vHeldíi esetén számlát kellene adniuk a taxisoknak .. . mert ami most van, ahogyan van, az rossz irányt íeler. MOTTÓ Az első félév az idegenforgalomban Egymillióval több külföldi Az elmúlt félévben számottevően megélénkült a magyarországi idegenforgalom: a hazánkba látogató külföldiek száma több mint egymillióval, azaz 24 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor. A tőkés országokból érkezők száma különösen nagy ütemben növekedett, ám továbbra is a szocialista országokból ide látogatók jelentik a turistaforgalom nagyobbik részét. A legtöbben Ausztriából érkeztek: csaknem 1 millió 280 ..ezer osztrák látogató lépte át"az elmúlt’félévben'a magyar határt, 38,6 százalékkal többen, mint 1986 első hat hónapjában. Az NSZK- ból közel egyharmadával bővült a forgalom. A legerőteljesebb növekedés — csaknem 60 százalékos — az Olaszországból érkezőknél figyelhető meg. Fokozatosan helyreáll az Egyesült Államokból és a Kanadából érkező forgalom, a látogatók száma a tavalyi Erről olvastam Ideológiai szentségtörés Folyamatos a zöldségfeldolgozás A fajták érése egybeesett A tartósítóipar munkájában is érezteti hatását a nagy hőség. Mindenekelőtt a zöldbab sínylette meg a kánikulát, a várt 16 ezer tonnából eddig mindössze kétezret tudtak átvenni a termelőktől. A gyárakban befejezéshez közeledik a zöldborsó feldolgozása, már csupán néhány dunántúli üzem fogadja a termést. Az előzetes adatok szerint a tervezett mennyiség mintegy 90— 95 százalékát tudták felvásárolni. A kánikula miatt a zöldborsó érése felgyorsult, a különböző fajták érése csaknem egybeesett, s a termésnek csak egy része maradt megfelelően zsenge a konzervgyártáshoz. A feldolgozott mennyiséggel a hazai fogyasztókat az ipar kielégíti, s teljesíteni tudja az exportot is. Az uborka feldolgozása 13 konzervgyárnak ad munkát. Az érés augusztus második feléig eltarthat. A Konzervipari Közös Vállalat szakemberei az uborka átvételi csúcsszezonját július utolsó napjaira várják, amikor termést hoz már a tavaszi hideg miatt újravetett uborka is. Van azért valami csízió a nyugati népszerűségi indexekben, közvélemény-kutatásokban, amelyekben azt firtatják, milyen közkedveltségnek örvendenek a különböző rangú-rendű vezetők, olvasom a Magyar Nemzetben. A lap állandó jegyzetírója, Diurnus mindig elolvassa, hogyan alakul a politikusok népszerűségi görbéje valamely jelentősebb esemény előtt és után. Miként vélekedtek az amerikai elnökről Reykjavik előtt és után, műtétje előtt és után, az Irangate előtt és után. Ne vegye senki szentségtörésnek, mondja, ha azon morfondíroznék, hogy efféle kutatás olykor nálunk sem ártana. Hadd lám, mitől és hogyan módosul egy megyei tanácselnök népszerűségi-népszerűtlenségi görbéje? Nem volna érdektelen megtudni, abban vajon van-é csízió, hogy a tudtommal a székesfővárosban lakó Diurnus, ki amott az elnökök, kancellárok népszerűségéről szóló jelentéseket böngészi, emitt a megyei vezetőkre kíváncsi... Az nem szorul magyarázatra, hogy engem miért a kisvárosi, falusi tótum- faktumok érdekelnek. Közöttük forgolódom. Elsősorban persze azok között, akiknek aa életét irányítják. Manapság, azt hiszem, a helyi elöljárók népszerűségét kutató vizsgálódások kudarcba fulladnának. A fölmérők aligha kapnának értékelhető válaszokat. A lakosságnak nincs módja élményeket szerezni ahhoz, hogy eldönthesse, van-e személyes varázsa elöljárójának vagy nincs. Jó néhány vezető betegesen irtózik a nyilvánosságtól. Még azokat az alkalmakat sem ragadja meg, amelyek nálunk kínálkoznak. Nemrég egyik cikkemben megemlítettem a nagyközségi vezetőt. Olyan súlyos volt a közlés, mintha azt mondtam volna, neki is fémkeretes a szemüvege. Legközelebbi találkozásunkkor a fülembe súgta: nem kellett volna. Nem írtál rosszat, magyarázta, de fölösleges az ilyesmi. Egy másik nagyközségi vezetővel hosszas előkészületek után megállapodtunk, írok a munkájáról, abba ágyazva valamit a személyéről is. Elmentem hozzá. Nagy mentegetőzések közepette mégis elzárkózott. Nem szereti a nyilvánosságot. Tetszik érteni? Egy nagyközség vezetője, s nem szereti a nyilvánosságot. Meggyőződésem, az ilyesfajta stílus, a nyilvánosság háttérbe szorítása a legtöbbet a jóknak, a mindent a köznek alárendelő vezetőknek árt. A zavarosban halászoknak ellenben kedvez. Ismertem falusi vezetőt, akiről évekig tartott a pusmogás, hogy szeret a tilosban járni, óriási erőfeszítésekbe került, mígnem sikerült leváltatni. Tudok ügyintézőről, aki a falu lakói szerint csak akkor köszönt vissza, amikor bedugták szivarzsebébe Ady Endre képét, mivel azokat gyűjti. A tanácstagokat megértem. Egyik településünkön az jutott eszébe a népfrontelnökségnek, közvélemény-kutatást kéne tartani, miként vélekedik a lakosság tanácsbeli képviselőiről. A tanácstagok hevesen tiltakoztak. Miért éppen ők? Kérdésüket jogosnak érzem. Többségük nem tülekedett, amikor arról volt szó, hogy tanácstagokat keresnek. Meg volt kötve a kezük akkor is, amikor elfogadták a jelöltséget. Aki próbált valami egyéni programot fölvázolni, nyomban figyelmeztették: csak óvatosan, nálunk nem szabad korteskedni. Tévedés azonban azt hinni, hogy a lakók nem tudják, mit csinálnak elöljáróik. Mindent tudnak. Tudják, hogy egyikük gyakran motorozik mólésan; tudják, melyik ügyintéző várja el a csomag kávét a legszokványosabb ügy elintézése fejében; tudják, kik, mikor és hol mulatoznak. A kisebb települések információs rendszere tökéletesen működik. De azért ez nem közélet. A közélet ott kezdődik, hogy a választott vezető kiáll — ki kell állnia — s naponta megméretik. Szerintem az az ideológiai szentségtörés, ha nem így van. Kör Pál erőteljes visszaesés után már •lassan megközelíti az 1983-qs szintet. A főszezon beköszön- tével egyre jelentősebbé válik a jugoszláv látogatóforgalom, amely az első félévben 13,8 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A rubel elszámolású országok közül a csehszlovákiai forgalom a legerősebb, több mint egymiílióan érkeztek, 10,6 százalékkal többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ugrásszerűen — több mint 44 százalékkal — emelkedett a hazánkba látogató lengyel turisták száma, s egy- tizedével növekedett az NDK- és a bolgár látogatóforgalom. Ennél kisebb mértékben, mindössze 2,6 százalékkal emelkedett a szovjet turisták száma. Júniusban — a korábbi hónapokhoz képest — megélénkült a magyar turisták utazási kedve, de a féléves ösz- szesítő adatok csak 4,4 százalékos forgalombővülésről tanúskodnak. Összességében 2 millió 2.31 ezren utaztak külföldre. A nem szocialista országokat 385 ezren keresték fel, ez gyakorlatilag megegyezik az elmúlt év hasonló időszakának adatával. Jugoszláviába egynegyedével utaztak kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A többi szocialista országba 1 millió 680 ezren utaztak az elmúlt hat hónap alatt, tíz százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. nemzetközi megállapodások Gyorsposta Két év óta lehet hazánkban gyorspostai szolgálatot igénybe venni, s azóta már tizenháromra szaporodott azoknak az országoknak a száma, amelyekkel a Magyar Posta megállapodást kötött a kölcsönös gyorspostai forgalomról. Először az NSZK-val, legutóbb pedig — a tengerentúli 'országok közül elsőként — az Egyesült Államokkal sikerült megállapodni. A szolgáltatás lényege: a küldeményt a postai tömegforgalomtól teljesen elkülönítetten. szinte kézből kézbe továbbítják. 1
