Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Ára: i,HO forint 1987. JÜLIUS 23., CSÜTÖRTÖK Ha a werben De hogyan kaphat,m. m . nánk vissza a pénzünket, ax átess bizonyát teszem azt, egy szerény jövedelmű- lóápolótól vagy savanyítómunkástól? Akinek papíron nincs semmije, csak egy-két gyereke?” (3. OLDAL) Ragyogó feleleteket ?“ttse^t “fb0e“ hallottak szág összes felsőoktatási intézményében írásbeli felvételi vizsgának is elfogadták. A régebben érettségizetteknek viszont a helyszínen kellett írásbelizni. Kik voltak nehezebb helyzetben?” (5. OLDAL) Veszteséget okoz a gyomosodás A minőséggel nincsenek gondok A több mint két hete tartó kánikula számtalan ráncot varázsolt a növénytermesztő szakemberek izzadságban fürdő homlokára. A szokatlanul meleg, csapadékmentes időjárás következtében ugyanis a kalászosok természetes érési folyamata jócskán felgyorsult, s ez a kény szer érettségi állapot a hozam csökkenésével jár. A MÉM adatai szerint az ország búzatábláinak egynegyed részéről takarították be a kenyérnekva- lót: Pest megyében ez 27 százalékot tesz ki, s ha a tanácsi szakemberek jóslása beválik— és az időjárás nem szól közbe —, akikor a hét végére a terület mintegy 60 százalékán végeznek az aratással. A 78 ezer hektáros búzaterületből 21 ezer hektáron jártak már a kombájnok, s 87 ezer tonna termést szállítottak a tárolóhelyekre. Az eddigi termésátlagok gyengébbnek bizonyulnak, mint a tervezett: a nagy szárazság miatt 4—500 kilogrammal kevesebbet tudnak betakarítani hektáronként. A nedvességtartalom ugyan mindössze 14 százalék, ám ezzel szemben az aszott szemek aránya 5—12 százalék, ami a tavalyihoz képest több mint kétszeres növekedést jelent. Szárítási költség tehát várhatóan nem merül fel, ám annál nagyobb veszteséget okoz a gyomosodás. Ez nehezíti az aratást is, hiszen, ha a megszokott tempóban mennek a gépek, akkor eltömődnek a dobok, s jó néhány tonna szem megy veszendőbe. Ezt a gazdaságok oly módon próbálják megelőzni, hogy először rendre vágják a búzát és utána néhány napot várnak, hogy a gyomok megfonnyadjanak, s így minimális veszteséggel tudják kicsépelni a kenyérnek- valót. A megye területének körülbelül 10 százalékán kell alkalmazni ezt a megoldást. A learatott gabona sikértartalma a tavalyihoz hasonló. Különösebb gondok a minőséggel tehát nincsenek. Búzából eddig összesen 44 ezer tonnát szállítottak be a gazdaságok a megyei gabonaforgalmi vállalathoz, s ez a tervnek mintegy 16 százalékát teszi ki. A megye nagyüzemeiben egyébként már majdnem mindenütt dolgoznak az aratók, legfeljebb néhány északi szövetkezetben és állami gazdaságban kezdődik a jövő héten a nagy munka. Vecsésen viszont már befejezték az aratást, Ráckevén és Farmoson pedig a végéhez közelednek. Ezekhez a gazdaságokhoz fordulhatnak azok is segítségért, akik a területhez mérten kevés aratógéppel rendelkeznek, illetve a késői kezdés miatt jobban kell igyekezniük. Szerencsére ezeket az együttműködéseket nem nagyon kell ösztönözni, ugyanis a rászorulóknak folyamatosan érkezik a segítség, esetenként még külföldről is. A honvédség csak a szeptemberi betakarításokban vesz részt, azonban most is 12 honvéd kombájnos vágja a búzát. A kenyérgabona mellett nemrég kezdték a rozs aratását is, most a 12 ezer hektár termésnek körülbelül 4 százaléka van a tárolóhelyeken. Az őszi árpa már a végéhez közeledik, a 4400 hektárból alig 30 hektár van még vissza. A tavaszi árpa 16 százalékát, vagyis 6 ezer tonnát takarították be. Új módszerek a munkaversenyheii Szerződéses vállalások A munkaverseny új formáit alkalmazzák a gabonaiparban. A gabonatröszt húsz vállalata nagyobb önállóságot kapott. Az iparágban dolgozó 985 szocialista brigád jelentős része a teljesítményhez kötődő, úgynevezett szerződéses vállalások alapján tevékenykedik a gabonaátvételi helyeken, malmokban, takarmánykeverőkben. Vezetők és dolgozók előzetesen megegyeznek a termelési célokat és az anyagi elismerést illetően is. Az eredmény: érezhetően nőtt a minőség, gyorsabban bonyolítják a kenyérgabona-átvételt, kevesebb energiát használnak, gyorsabban hárítják el az üzemzavarokat. A Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 66 szocialista brigádja dolgozik szerződéses vállalkozás formájában. A megállapodások még az év elején születtek. Ezeket, ha a szükség úgy hozza, negyedévenként megújítják, illetve pótvállalásokat tesznek: kommunista műszakokkal növelik a termelést, főleg őrlési munkálatokban vesznek részt, hogy ne szoruljanak a társvállalatok segítségére. Az így hozott jövedelmet bölcsődéknek, óvodáknak, idősek napközi otthonainak ajánlják fel. Fdár várják a IVÍiren a nemzetközi űrkutató csoportot Úton a szovjet—szíriai űrtrió A Szovjetunióban szerda hajnalban föld körüli pályára állították a Szojuz—TM—3 jelzésű űrhajót; fedélzetén Alek- szandr Viktorenko parancsnokkal, Alekszandr Alckszand- rov fedélzeti mérnökkel és Muhammed Ahmed Farisz szíriai kutató űrhajóssal. A Moszkva melletti irányítóközpontban jelenlévők — így az MTI tudósítója is — már egy órával a start előtt egyenes tv-adáson keresztül figyelhették a Bajkonurban történő eseményeket. Moszkvai idő szerint 5.30-kor a kilövőálláson lévő űrhajóról leváltak a kiszolgáló építmények, megkezdődött az indítás végső előkészítése, a tartályok feltöltése, majd másodpercre pontosan a tervezett időben, 05.59.17-kor startolt a szovjet—szíriai űrhármas. A Szojuz—TM—3 pályaadatai a tűréshatáron belül, csak néhány százalékkal tértek el a tervezett paraméterektől. Az űrhajón kinyíltak az antennák, a napelemek, és más külső szerkezetek, s a három űrhajós először rádió-, majd pedig tv-adásban számolt be arról, hogy jól érzik magukat a startot követően. A bajko- nuri űrközpontban a fellövésnél jelen volt az a szíriai kormányküldöttség, amely Musz- tafa Tlász miniszterelnök-helyettes, hadügyminiszter vezetésével érkezett a Szovjetunióba. Alekszandr Viktorenko parancsnok 40 éves, 1969-ben végezte el az orenburgi repülőfőiskolát. Ezt követően harci repülőként szolgált a hadseregben, 1978-ban lett űrhajósjelölt. Nős, egy fiú és egy leánygyermek apja. Alekszandr Alekszandrov fedélzeti mérnök 44 éves, 1964-től kezdve tervezőirodában dolgozik. Részt vesz az űrhajók irányítási rendszereinek kifejlesztésében. 1969-ben esti tagozaton elvégezte a moszkvai Bauman Műszaki Főiskolát. 1978 óta tagja az űrhajósok csapatának. 1983- ban a Szojuz—T—9 fedélzeti mérnökeként 150 napot tölA Szojuz—TM—3 utasai: balról jobbra Alekszandr Viktorenko, Alekszandr Alekszandrov és Muhammed Ahmed Farisz tött a Szaljut—7 űrállomáson. A Szovjetunió hőse. Nős, egy fia és egy lánya van. Muhammed Ahmed Farisz, a szíriai kutató űrhajós 1951-ben született. A repülőiskola elvégzését követően 1973-tól a szíriai légierő kötelékében pilótaként szolgált. 1985 óta készül a szovjet űrhajósokkal a közös űrutazásra. Nős, egy fiú és egy kislány apja. A Szojuz—TM—3 a tervek szerint péntek reggel kapcsolódik össze a Mir űrkomplexummal, s a szovjet—szíriai űrhármas a már február 6-a óta az űrállomáson dolgozó Jurij Romanyenkóval és Alekszandr Lavejkinnal közös munkaprogramot valósít meg. A Szojuz—TM—3 leszállóegysége július 30-án a hajnali órákban ér földet a Szovjetunió kijelölt körzetében, igaz, már más összetételben, mivel a fedélzeti mérnökök váltják egymást: Alekszandr Alekszandrov a Mir űrállomáson marad, s Alekszandr Lavej- kin tér vissza helyette a földre. Viktor Blagov helyettes repülésirányító az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta, hogy az első szíriai űrhajós utazására a szovjet és a szír kormány közötti megállapodásnak megfelelően kerül sor. Az űrállomáson végzett kísérletek során kipróbálják a szíriai tudósok által kifejlesztett spektrométert is, s ugyancsak szíriai kezdeményezésekre olyan ötvözeteket állítanak elő, amelyek talán segítenek megoldani a damaszkuszi acélok titkait is. Blagov hangsúlyozta, hogy először repül nemzetközi legénység az új típusú Szojuz űrhajón, s ugyancsak ez az első nemzetközi expedíció a Mir űrállomásra. A szovjet—szíriai űrutazás politikai jelentőségén túl komoly tudományos programot vettek tervbe, orvosi, orvosbiológiai, és más jellegű kísérletekből 13-at fognak elvégezni (korábban 8—10 jutott egy ilyen útra), emellett természetesen űrfelvételek is készülnek Szíriáról a természeti kincsek feltérképezése érdekében. L ehetne szépíteni a dolgot, csak éppen felesleges, mert mindenki jól tudja, mi az igazság. Hangosan ki nem mondva, a gyakorlatban azonban engedve a tények, tapasztalatok nyomóerejének, az eredetileg elkészített vállalati ötéves tervek az íróasztalok tetejéről a fiókokba kerültek. A napi, heti, havi forgatás helyett most már csupán arra jók. hogy tanulságok hordozói legyenek. Kellemetlenül ható, de nem mellőzhető tanulságoké. Abban, hogy ezeknek a programoknak a sorsa így alakult és alakul, egyaránt része van világgazdasági folyamatoknak — azok kellő elemzése mellőzésének, hibás felmérésének —, irányítási, szabályozási hibáknak, ellentmondásoknak, következetlenségeknek, s természetes része van ebben magának a vállalati magatartásnak is. Töprenghetnénk most azon. a három tényező közül melyiknek mekkora a részesedése, de nem érdemes ilyesmire pazarolni az időt, hiszen — és ez a lényege a dolognak — korántsem új jellemzőről van szó! Hosz- szú időszak, másfél évtized tapasztalataira támaszkodva állíthatjuk, ritka kivételektől eltekintve a megyében a középtávú tervet készítő FÉLRETÉVE gazdálkodók már megszokták, hogy az ötéves terv valójában másfél, két esztendőt él, s attól kezdve egyre inkább csak papír, amely létezik, van, de különösebben nem kell figyelembe venni. A megye néhány, jó nevű, s más tekintetben is rangot szerzett ipari vállalatánál, mezőgazdasági termelőszövetkezeténél ugyan megpróbálkoztak az ún. guruló terv — vagy más kifejezéssel a láncolt program — készítésével, tehát a mindenkori fél évtizednyi holnap felmérésével, számon tartásával, de ezeknek a kísérleteknek, enyhén szólva nem kedvezett az irányítási eszköz, és módszertár. amikor váratlan és visszamenőleges hatályú intézkedésekkel vélte megoldani azt, amiről azután kiderült, ilyen eszköz- és módszertárral megoldhatatlan. Az előbbiekben azért került szóba a másfél évtizednyi időhatár, mert hiszen a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény — nem lehet eléggé hangsúlyozni, a szocialista tervezés történelmében első ízben — ugyan előírta a gazdálkodók rövid- és középtávú tervkészítési kötelezettségét, akárcsak korábban, ám a döntés jogát, szemben az addig követett gyakorlattal, a vállalat (szövetkezet) vezetésére bízta. Készültek is — erőteljesen különböző színvonalon — a vállalati programok sorra, rendre, csak éppen ... Csak éppen azt tapasztalhattuk, egy-egy tervidőszakban furcsa átrendeződés megy végbe gazdálkodó egységeink többségénél. Az átfogó, a népgazdasági tervekben rögzített feladatokkal — kívánalmakkal, óhajokkal? — szemben a vállalatok tetemesen nagyobb munkaerő-felhasználást, beruházási forrást szerepeltettek programjaikban, ugyanakkor mind a termelékenység, mind az eszközhatékonyság esetében jelentősen elmaradtak a maguk számadataival attól, amit a népgazdasági terv célként tartalmazott. Semmi meglepő nem akadhatott, akad tehát abban, ha a tervek teljesítése is megfelel ezeknek a szándékoknak és irányoknak. A jelenlegi középtávú tervidőszakban például a gazdálkodók egy maroknyi csoportjától eltekintve, a megye termelőinek döntő többsége korántsem igazolta vissza a népgazdasági terv elképzeléseit a. dollárelszámolású kivitel növelésében, és sajnos, a tények eddig azt igazolják, amit a vállalatok prognosztizáltak. illetve még azt sem... A teljes termelés magabiztos vállalati számításaira viszont úgy cáfol rá a valóság, hogy a népgazdasági terv szerényebb előirányzatait minősítette a realitáshoz közelebb állónak, ám még az sem bizonyult a maga szerénységében sem elérhetőnek tavaly, s vannak erős kétségek — a fél esztendei tapasztalatok birtokában — az idei teljesítményekkel kapcsolatban is... T ulajdonítsunk döntő fontosságot annak, mi a vállalati programok sprsa, s ha a félretétel, akkor az?! Nem a félretétel a baj — a baj éppen az lenne, ha a gazdálkodók mereven ragaszkodnának az illúziókat rögzítő papírokhoz —. hanem a tervek céljának, a vállalati stratégiának a hiánya! Ma szinte minden belevész a taktika (a taktikázás) logikai rendet nem alkotó sűrűjébe, stratégia híján azonban a taktika ön- és közveszélyes hatásokat hord magában a gazdálkodók számára, s törvényszerűen a gazdaság számára is. Mészáros Ottó |j« I / Folyamatosan dolgozik a Ferencvárosi Ma» y 1 Mm lom» a‘10* a heten megkezdődött a búza MUfcl ■ átvétele cs feldolgozása. Naponta 16G—180 vagon kenyérnckvalót vesznek át és 300 tonna lisztet őrölnek. A fővárosi lisztigény közel felét kielégítő malomban sikértartalom és sütőipari érték szerint veszik át a búzát. Képünkön: laboratóriumban vizsgálják az új búza sütőipari értékét
