Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
2 1987. JÜLIUS 23., CSÜTÖRTÖK Mihail Gorbacsov válaszai egy indonéz újság főszerkesztőjének Rendezni keli a nemzetközi problémákat Várkonyi Péter vendéglátójával, Hans-Dietrich Genscher kül- ügy miniszterrel í Az NSZK-ban tett hivatalos munkalátogatásának be- fejeztével Várkonyi Péter magyar külügyminiszter és $ nyugatnémet vendéglátója, Hans-Dietrich Genscher, í szerda délután egyöntetűen megelégedetten nyilatko% zott előző napi tárgyalásairól, a két ország szoros és í beható párbeszédéről. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára július 22-én a Kremlben átadta a válaszokat B. M. Diahnak, a Merdeka című indonéz napilap kiadójának és főszerkesztőjének az újságíró írásban benyújtott kérdéseire. A rövid találkozón élénk eszmecserére került sor az SZKP KB főtitkára és B. M. Diah között. Az írásbeli válaszok átadásakor szeretnék néhány rövid, de véleményem szerint lényeges megjegyzést előrebocsátani — mondotta Mihail Gorbacsov. Bizonyára felkeltette figyelmét, hogy hamarosan — július 28-án — lesz vlagyivosztoki beszédem első évfordulója. A szovjet vezetés nagy jelentőséget tulajdonít mindannak, ami Vlagyivosztokban elhangzott. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt a következő megjegyzést tenném: a hatalmas mennyiségben felhalmozott atomfegyverek miatt az emberi civilizáció veszélybe került. Ez reális veszély, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Sőt, ennek a helyzetnek a helyes értékelése ahhoz a következtetéshez vezet el, hogy katonai úton lehetetlen a nemzetközi politikai élet problémáinak rendezése. A katonai megoldás kiszámíthatatlan következményekkel járna, tehát módosítani kell a világról alkotott nézeteket és az államok politikáját — mondotta. Válaszaim új konkrét javaslatokat tartalmaznak. Többek között bejelentést arról, hogy a Szovjetunió kész leszerelni az ország ázsiai területén az összes közepes hatótávolságú rakétát, de csak akkor, ha az Egyesült Államokkal létrejön a „globális nullamegoldás”. Mihail Gorbacsov arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a szovjet vezető látogatása Indonéziában, így válaszolt: Indonézia és a Szovjetunió között régóta van kapcsolat. Természetesen voltak kedvezőbb és kevésbé kedvező időszakok. Reméljük, hogy viszonyunkban a kedvező folyamat tovább fejlődik. Ez kapcsolat- tartást követel meg, beleértve a politikai szintű kapcsolattartást is. Egyelőre mi Indonézia elnökének a látogatását várjuk — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Arra a kérdésre, hogy o vlagyivosztoki beszéd óta eltelt egy év alatt az ázsiai és csendes-óceáni térségben tapasztalt-e pozitív irányzatot, Mihail Gorbacsov igennel felelt. Az ázsiai és csendes-óceáni biztonság kérdésével kapcsolatban Mihail Gorbacsov kifejtette: a haladás elsősorban abban mutatkozik meg, hogy az általános képet a nukleáris eszközök elleni fellépés jellemzi. Ennek bizonyítéka többek között az — hangoztatta a szovjet vezető —, hogy a dél- cs^ndes-óceáni fórum kidolgozta a rarotongai egyezményt; Indonézia aktívan képviseli azt az elképzelést, hogy b térségben hozzanak létre atomfegyvermentes övezetet; Ausztrália és Üj-Zéland határozottan fellép a csendesóceáni francia nukleáris kísérletek ellen, s ebben a kérdésben a két országot a nemzetközi közvélemény széles köre támogatja. Egyre aktívábban követelik, hogy a Koreai-félszigetet szabadítsák meg az atomfegyverektől. A Fülöp- szigetek és más térségbeli országok atomfegyver-ellenes cikkelyeket építettek bele alkotmányukba. A Kínai Nép- köztársaság egyre aktívabban hallatja szavát a leszerelés kérdésében. Mihail Gorbacsov kérdésre válaszolva részletesen kifejtette, melyek a legaktuálisabb és reálisan megvalósítható lépések az ázsiai és dél-csendes- óceáni térségben a feszültség csökkentésére. Első lépésként a Szovjetunió kész kötelezettséget vállalni arra, hogy nem növeli nukleáris fegyver szállítására alkalmas repülőgépeinek számát területének ázsiai részén, ha az Egyesült Államok a térségben nem telepít több olyan nukleáris eszközt, amelyek képesek elérni a Szovjetunió területét. Második feszültségcsökkentő lépésként a Szovjetunió kész csökkenteni hadiflottájának aktivitását a Csendesóceánon. A harmadik megvalósítható lépés: az ENSZ több mint 15 évvel ezelőtt fogadta el az Indiai-óceán atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáról szóló nyilatkozatot. Több éve folynak az előkészületek egy, a világszervezet égisze alatt tartandó nemzetközi konferencia megtartására ebben a kérdésben — közölte Gorbacsov. Negyedszer pedig különösen fontos az atomrobbantások kérdése — mondotta Mihail Gorbacsov. — A Szovjetunió reméli, hogy közös erőfeszítésekkel ki lehet dolgozni és el lehet fogadni egy olyan történelmi jelentőségű megállapodást, amely a nukleáris leszerelés területén is előrehaladásra ösztönöz. Mihail Gorbacsov részletesen szólt a regionális konfliktusokról is. A szovjet politikus ezt a témakört összetettnek minősítette. Kifejtette: minden regionális konfliktusnak megvannak a maga gyökerei, mondhatni a maga kórtörténete, s gyógyításának eszközei. Afganisztánban az afgán vezetés által következetesen folytatott megbékélési politika fokozatosan átalakítja a belső helyzetet. Zsoldosok egész csoportjai szüntetik be a kormányellenes harcot, visszatérnek hazájukba a menekültek. Sokkal több menekült térhetne vissza Afganisztánba, ha a pakisztáni és az iráni hatóságok nem gördítenének akadályokat ez elé. A szovjet csapatok Afganisztánból való kivonásának kérdése elvben megoldott — mondotta a szovjet politikus. A Szovjetunió arra törekszik, hogy a csapatkivonás határideje minél rövidebb legyen. Mihail Gorbacsov a kambodzsai kérdésről szólva kifejtette: megfigyelhetők a rendezés lehetőségének bizonyos jelei. Az SZKP KB főtitkára szólt a koreai helyzetről is. Elmondta, hogy a Szovjetunió szolidáris a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország békés egyesítésére, a NYOLCVANKETTEDIK hónapjába fordult a napokban az iraki—iráni háború, amely a héten több egymást követő esemény miatt is a világpolitika első vonalába került. Hat hónapos eszmecsere és egyeztetések hosszú, szinte végtelennek tűnő sora után, hétfőn a Biztonsági Tanács egyhangú határozatban fogadott el egy olyan okmányt, amelyet egyes nyugati lopok történelmi fordulat kezdeteként jeleztek az ENSZ fejlődésében. Arról volt ugyanis szó, hogy hosszú idő után eiőször a Biztonsági Tanács valamennyi tagja — s köztük az öt nagyhatalom, amely vétójoggal rendelkezik — egyaránt igennel szavazott. Ilyen egyöntetűségre ritkán volt példa a világszervezet eddigi történetében. De nemcsak az azonos állásfoglalás volt az oka annak, hogy az esemény a világlapok első oldalainak vezető helyére került. A Biztonsági Tanács ugyanis olyan világ- politikai problémában hallatta rendkívüli határozottsággal szavát, amely könnyen tűzveszélyesebbé válhat a jelenleginél. Arra szólította fel az iráni—iraki háborúban harcolókat, hogy fejezzék be azonnal az ellenségeskedést, azzal, hogy haladéktalanul tűzszünetet rendelnek el és visszavonják csapataikat a fegyveres konfliktus kirobbantása előtti, nemzetközileg érvényes határokra. Bár ilyen határozata már 1986-ban is volt a Biztonsági Tanácsnak, a mostani felhívásnak igencsak nagyobb a nyomatéka. Súlyát és tekintélyét emeli az egyöntetű szavazáson kívül az okmány rendkívül alapos, gondos kikatonai feszültség csökkentésére irányuló politikájával. Az iraki—iráni háborúról szólva Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy a Szovjetunió egyetért az ENSZ BT határozatával és megszavazta a háború beszüntetésének határozatát. A szovjet—kínai kapcsolatokat jellemezve az SZKP KB főtitkára elmondta, hogy azok fokozatosan bővülnek. Végezetül a szovjet—indonéz kapcsolatok helyzetéről és Indonéziának a nemzetközi életben játszott szerepéről szólt Mihail Gorbacsov: bár a két országot nagy távolság választja el egymástól, a Szovjetunióban jól emlékeznek a két ország együttműködésére, mely az indonéz függetlenség elnyerése után valósult meg. Az indonéz népnek számos barátja van a Szovjetunióban. Az önök újságjának címe: Merdeka. azaz: Szabadság. Ez számunkra sokat jelent. Suharto elnök tervezett szovjetunióbeli látogatása, valamint a találkozó Mochtar Kusu- maatmadja külügyminiszterrel arra enged következtetni, hogy a szovjet—indonéz együttműködés minőségileg új szintre emelkedik — mondta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára befejezésül. Nagy lehetőségekről tanúskodnak a szovjet—indonéz űregyüttműködés távlatai is. A lengyel kormány szóvivője július 21-i sajtóértekezletén szóba hozta, hogy a magyar vámszervek, újabban •— diszkriminatív módon — garanciális vámdíjat kérnek a beutazó lengyel turistáktól. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyen a rendelkezés hátteréről a következő felvilágosítást kapta: Az érvényes magyar vámrendelkezések szerint mindazoknak, akik jelentős értékű, eladási célú, esetenként kereskedelmi mennyiségű árut szállítanak át Magyarországon, készpénzbiztosítékot kell lemunkáltsága, amellyel pártatlan módon előírja a tűzszünet körülményeit és a béketeremtő folyamat menetét. Továbbá az is, hogy ha az érdekeltek nem hallgatnak a felszólításra, szankciókat helyez kilátásba. Ezt ugyan nem mondja ki nyíltan, sőt a szankció szó elő sem fordul a határozatban. De mégis egyértelmű az erre való szándék, amikor a dokumentum utal az ENSZ alapokmányának 7. fejezetében található 39. és 40. cikkelyre, amelyek szankciók alkalmazását is lehetségesnek mondják ki — akár ENSZ- csapatok bevetését — a BT-határozatnak ellenszegülő tagállamokkal szemben. A világsajtó jól értesült kommentátorai szerint persze az okmány megfogalmazásakor nem erre gondoltak, hanem nyilván az vetődött fel, hogy a világszervezet, ha nem lesz foganatja felhívásának, fegyverszállítási tilalmat érvényesít a harcoló felek ellen. MINT AZ MEGELŐZŐEN már világos volt, Irán elutasította a tűzszüneti felhívást. Űj elem volt viszont, hogy Teherán — először az ilyen felszólítások esetében — pozitív elemet is talált az okmányban. Ugyanakkor iráni részről kijelentették: azért nem fogadják el a BT határozatát, mert az nem ítéli el Irakot agresszorként. Bagdad pozitív választ adott a BT felhívására. De — mint közismert — ez az álláspont már Fúlöp-szigctek Földreformrmlelet Földreformrendeletet írt alá szerdán Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szigetek elnöke. Az ország mezőgazdasági termőterületeinek gyakorlatilag összes kategóriáját érintő reformrendelet részletei, a földosztás feltételei egyelőre nem ismeretesek. Abba mindenesetre még beleszólása lesz a törvényhozásnak, hogy a földbirtokosok mekkora területeket tarthatnak meg maguknak. LA MANCHE-ALAGÚT A brit parlament keflden jóváhagyta azt a brit—francia tervet, melynek értelmében a La Manche-csatorna alatt építendő alagúttal kötik össze Nagy-Britanniát a kontinenssel. A francia törvényhozás már áprilisban zöld utat adott a mintegy 5 milliárd fontos költségvetéssel, magánvállalatok áütal finanszírozott tervnek. Margaret Thatcher bril kormányfő július 29-én Párizsba utazik, hogy Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel ratifikálja az építésre vonatkozó szerződést. Szovjet IPU-kiildöitség Londoni tanácskozás Az Interparlamentáris Unió brit parlamenti csoportjának meghívására szerdán Londonba érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A küldöttséget V. Karpov, a szovjet parlament IPU- csoportja brit—szovjet szekciójának elnöke vezeti. tenniök az országba történő belépéskor. Ez az intézkedés egyaránt vonatkozik minden ország állampolgárára, vagyis nem diszkriminatív jellegű. A biztosítékot visszakapják akkor, ha az áruval együtt elhagyják Magyarországot. A lengyel kormány kérésére, a hagyományos barátság szellemében a magyar vámszervek a lengyel utasforgalomban a továbbiakig felfüggesztik az intézkedés érvényesítését, egyúttal ismételten mielőbbi tárgyalásokat javasolnak lengyel partnereiknek a közös megoldásra. nemegyszer elhangzott. Viszont elutasítja Teherán előfeltételeit a háború befejezésére. Mivel senki sem várta, hogy a két harcoló fél a BT- döntés után azonnal elfogadja a tűzszüneti felszólítást, logikus volt Mihail Gorbacsov Reagan elnökhöz küldött üzenetében foglalt javaslata. Az SZKP KB főtitkára azt indítványozta, hogy a két világhatalom kezdjen tárgyalásokat az öbölbeli veszélyes helyzetből való békés kibontakozás további kutatására. Mihail Gorbacsov emlékeztetett üzenetében arra, hogy a Szovjetunió már korábban javasolta: az öbölbeli háború kiterjesztésének veszélye jelentős mértékben csökkenne, ha az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei kivonnák hadihajóikat a hadműveleti térségből. A FEHÉR HÁZ alig hogy kézhez vette Gorbacsov üzenetét, máris megvolt rá elutasító válasza. Arra hivatkoztak, hogy nem lehetnek a kétoldalú megbeszélések hívei, amikor ..a Biztonsági Tanács tagállamai egyöntetűen lépnek fel” a háború befejezése végett. Néhány órával ezután azonban Washington már tettekkel került szembe saját érvelésével. A közös BT-fellépés nem akadályozta meg, hogy külön utakra térjen. Az indok erre a tartály- hajó-háború volt, mely mind nagyobb veszteségeket okoz a A Bréma város parlamentjének (Bürgerrat) épületében megtartott közös sajtóértekezletükön kifejtették: arra törekszenek, hogy a miniszterelnöki látogatás alkalmából a felek aláírhassák a tudományos-műszaki együttműködési megállapodást. Az erre vonatkozó tárgyalások befejezés előtt állnak. Várkonyi Péter külügyminiszter magyarországi látogatásra hívta meg Hans-Dietrich Genschert. Genscher a meghívást elfogadta. A nyugatnémet külügyminiszter a sajtóértekezleten példásnak nevezte a két eltérő társadalmi rendszerű és szövetségi rendszerhez tartozó ország kapcsolatait, s kiemelte e viszony kedvező alakulását Richard von Weizsäcker szövetségi elnök magyar- országi látogatása óta. Mint hangsúlyozták, kívánatosnak tartják, hogy a kölcsönös utasforgalomban eljussanak a vízumkényszer eltörléséig. Genscher kifejezte készségét, hogy támogatja e megoldás megvalósulását. A magyar fél kifejezte országa érdekeltségét abban, hogy környezetvédelmi megálkonfliktusban részt nem vevő államoknak is. Ez a veszteség — mint a Le Figaro című francia lap a napokban rámutatott — három év alatt nem kevesebb, mint a második világháború óta az óceánokban elsüllyedt tonnatartalom egyharmada. Eszerint 1984 óta az öbölben 334 hajót ért támadás és nyolcmillió tonna áru süllyedt el. MIVEL a háborúban Irakot támogató Kuvait tartályhajói ellen különösen gyakran intézett támadást az iráni haditengerészet, az olajtermelő és -szállító ország az Egyesült Államokhoz fordult segítségért. Washington úgy döntött, hogy 11 kuvaiti tartályhajóra felhúzzák a csillagos-sávos lobogót, s ezek fedélzetére amerikai kapitányt küldenek, sőt az Egyesült Államok hadihajói adnak kíséretet. Az akciót nagyszabású flottaösszponiosítás előzte meg a Perzsa(Arab)-öbölben. Amikor szerdán az első két kuvaiti tartályhajó elindult csillagos-sávos lobogó alatt a „veszélyes övezetbe”, az iráni partoknál levő Hormu- zi-szoros felé, immár órási az amerikai katonai jelenlét, ameiy „szükség esetén” beavatkozhat az eseményekbe. Az Egyesült Államok kilenc önálló hadihajót, egy repülő- gép-anyahajót fedélzetén 85 harci géppel, egy nyolctagú úgynevezett „flottacsoportosítást”, valamint kilenc lapodást kössenek az NSZK- val. Mindkét részről kívánatosnak tartják, hogy erről még ez évben megkezdődjenek a tárgyalások. Várkonyi Péter köszönetét fejezte ki azért, hogy az NSZK kormánya aktívan támogatja az EGK és Magyar- ország közötti tárgyalásokra vonatkozó mandátum létrejöttét. Reményüket fejezték ki, hogy a tárgyalások hamarosan eredményesen zárulnak. Genscher külügyminiszter kifejezte országa elvi készségét, hogy támogatja a magyarországi német kisebbség kulturális tevékenységét. Korábban a nap folyamán Várkonyi Péter és Flans- Dietrich Genscher ellátogatott a világhírű worpswedei művésztelepre és múzeumba, A vendégeket Hans-Dieter von Friedericks tartományi főigazgató kalauzolta végig a tárlaton, A magyar külügyminiszter a délutáni órákban repülőgépen hazautazott. Érkezésekor a Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Horst Meincke, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. AWACS típusú, a legmodernebb elektronikával felszerelt felderítő repülőgépet cirkál- tat a térségben. Ezek közül több hadihajó a kuvaiti tartályhajók közvetlen védelmi kíséretét látja el. Miközben az Egyesült Államok elutasította a Szovjetunióval való kétoldalú megbeszéléseket, nem késlekedett, hogy Angliával és Franciaországgal tárgyalásokba bocsátkozzon arról, hogy növeljék katonai jelenlétüket az öbölben. Máris több angol és francia hadihajó van a térségben. S mint a londoni rádió szerda reggeli hírösszefoglalójában beszámolt róla, Thatcher asszony valószínűleg „kedvező választ” ad majd Reagan felhívására, s újabb hadihajókat irányít az öböl felé. A HELYZET TEHÄT a Biztonsági Tanács békére felszólító, a világsajtó által annyira üdvözölt kezdeményezése ellenére súlyosabbá vált, és az öbölbeli háború kiterjedésével fenyeget. Hír- ügynökségi jelentések beszámolnak arról, hogy amikor a két kuvaiti hajó „átzászlózá- sa” megtörtént, már amerikai televíziós riporterek nagy serege volt jelen, hogy a helyszínről tudósítson „egy esetleges iráni támadásról, illetve az azután várható amerikai visszacsapásról”. Jó lenne, ha a nagy számú, szenzációsa éhes újságíró csalódottan volna kénytelen távozni, és az lenne az esemény, hogy a csillagos-sávos zászlók alatt futó két kuvaiti hajó naplójába az út végén azt írnák be: „Semmi említésre méltó dolog nem történt.” Árkus István CSÜTÖRTÖKI VILÁCPOUMA! JEGYZiTÜNK A tartálykajé-háború új veszélyei Mielőbbi tárgyalásokat javasolnak Felfüggesztik ez intézkedést
