Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1987. JÜLIUS 22., SZERDA A megsizés is fontos A vörös kakas most sem alszik Már jó néhány hete annak, hogy az iskolákban a táblákra felkerült a vakáció szó utolsó betűje is, s a sok ezer fiatal megkezdhette több mint két hónapos pihenését. Ezzel új feladat hárult a szülőkre, a hozzátartozókra, hiszen a nya­raló gyerekekre felügyelni nem kis felelősség. A koráb­biaknál több problémát kell megoldani a rend őreinek, il­letve a tűzoltóság szakembe­reinek is ebben az időben. Ám ez nemcsak a gyerekek miatt van így. Igaz ugyan, hogy a fiatalok könnyelmű­sége gyakran okozója balese­teknek, tűzeseteknek; de en­nél is visszarettentőbb a ■felnőttek felelőtlensége. Már tavasszal is — amikor érvény­ben volt a tűzgyújtási tilalom •— több milliós kárt okoztak a gondatlan dohányosok, a ki­rándulók, illetve a szemétége­tők. Most, hogy itt a nyár, még több lehetőség, pontosab­ban alkalom adódik a vörös kakasnak a pusztításra. Szakszik Ákossal, a Váci Tűzoltó-parancsnokság tűz­megelőzési előadójával az ilyenkor sajátos tűzesetekről és ezek megelőzési módjairól beszélgettünk. Ennek az évszaknak talán egyik legnagyobb veszélyfor­rása, hogy a kalászosok kiszá­radnak, s egy véletlen szikra is elegendő, hogy több milliós kár keletkezzen. Nem is beszél­ve a gyújtogatok, illetve köny- nyelmű dohányosok által oko­zott veszteségekről. További lehetőségként kell számon tartani az aratásnál, szállítás­nál közreműködő gépek mű­szaki meghibásodását, amely ugyancsak tűzesetek előidéző­je lehet. Éppen ennek elkerü­lése érdekében a betakarítások előtt gépszemléket tartanak, amelyeken a tűzvédelem szak­értői is jelen vannak és észre­vételeikkel, tanácsaikkal segí­tenek a gazdaságok műszaki szakembereinek. w Ilyenkor a legnagyobb prob­léma az üzemanyagfolyások- kai van, vagy a gépekre fel­szerelt szikrafogókat kell ki­cserélni. Persze előfordul, hogy az előírásokban meghatározott tűzoltóeszközök is működés- képtelenek, esetleg egyszerűen hiányoznak. Ilyen esetekben a gazdaság vezetésének, illetve az ott dolgozó tűzvédelmi megbízottaknak kell akcióba lépni. Sajnos az utóbbiakra nem lehet olyan mértékben számítani, mint ahogy az el­várható volna, ugyanis ezt a teendőt a főfoglalkozás mel­lett látják el és semmilyen ösztönzést nem kapnak, hogy jó hozzáállással és kellő szi­gorral lépjenek fel a szabály­talankodókkal szemben. No, Új divat vagy új út? Vissza a gilisztához Gyermekkorom természet- rajzi tanulmányainak ködé­ből világít tisztán ez a mon­dat: „A giliszta a legősibb földműves”. Hát ez bizony még abban az időben szere­pelt a tankönyvben, mikor a péti só volt az egyetlen gyá­ri módon előállított kemikár lia, amit a mezőgazdaságban használtak. Azóta a vegysze­rek dzsungelnyi sokasága lá­tott már napvilágot. Most ellenkező irányba kezd fordulni a dolgok sora. A kemikáliáktól mentes föld- és kertművelés tört előre: a biokertészet és földművelés. (Remélem nem csak divat ma­rad.) Ismert dolog, hogy az életet adó föld energiáját valami módon pótolni kell. Ennek so­rán jöttek rá arra, hogy ezt a módot a természet már ré­gen feltalálta, s a modernizá­lódó mezőgazdaság ismét fel­fedezte a földi gilisztát, a hangzatos tudományos nevű Lumricus terrestist. Mert igaz az ősi megfigyelés, hogy a föl­di giliszta megműveli a föl­det, mivel életfunkciója so­rán a talajt humusszá alakít­ja. Vagyis alkalmassá teszi a talajt a jobb és több termés elérésére. Az élet parancsolta fejlődés ösztönözte a Gödi Duna Menti Termelőszövetkezetet arra, hogy humuszt termelő gilisz­ták tenyésztésével foglalkoz­zon. A termelőszövetkezet sző- di telepén fogták munkába az „őstermelőket”. A jól megdolgozott talaj sok előnnyel rendelkezik. Mentes minden adalékanyag­tól. így a fiatal növényeknek nagy segítséget ad. Átülteté­seknél nagyban segíti a meg­sérült gyökerek regenerálódá­sát, javítja a talaj szerkeze­tét. javítja a vízgazdálkodást. Nem is lehet felsorolni elő­nyeit. No és díszfák esetében mindössze 20—30 dkg már elegendő négyzetméterenként, ugyanennyi a szőlőtalaj tápja­vításánál, s szabad földön is csak fél kiló szükséges. Mind­ez természetesen csak a hu­muszra vonatkozik, a gilisztát nem kell áttelepíteni, mert elszaporodásuk esetén megje­lennek a giliszták nagybani fogyasztói is. A vakond és a pocok pedig nem éppen ked­velt állatai a kertészeknek ... Elképzelhető tehát, hogy a giliszták által termelt humusz nemcsak elősegíti, de meg is oldja a vegyszermentes ker­tészkedést. Radányl Lajos Olvasóink írják Köszönet 2 taxisoknak A Váci Egyesített Szociális Intézmény Burgundia utcai idősek otthonában már évek óta rendszeres a váci Bartók Béla Zeneiskola fúvószeneka­rának Ábrahám Balázs tanár úr vezetésével tartott térzenei előadása, amit mindig élve­zettel hallgattunk. Köszönet­tel vettük Cs. Nagy Tamásnak, a zeneiskola igazgatójának meghívását is az iskolában tartandó előadásokra. Több­ször mentünk oda már mik- robuszunkkal, olyan idősekkel, akik gyalog nem juthattak volna el az élményt nyújtó koncertekre. Július 9-én a schmalkalde- ni vonószenekar előadására készültünk, mikor meghibá­sodott a buszunk. Ezért 4 gép­kocsit rendeltünk a Duna Ta­xitól. A szép műsor végez­tével ismét megjelent ponto­san a négy gépkocsi. Mikor fi­zetésre került a sor, minden gépkocsi vezetője udvariasan elhárította a pénzt. Nagyon köszönjük kedves­ségüket, mert ezzel a segítség­gel kimutatták, hogy becsülik az idős embereket. A Váci Egyesített Szociális Intézmény zenekedvelő lakói azért vannak jó néhánvan, akik minden igyekezettel azon van­nak, hogy a szabályokat be­tartassák, azonban ez sok eset­ben az árral szemben úszás m far A veszélyhelyzet egyébként nemcsak emberi okokra vezet­hető vissza, hanem gyakran a gazdasági érdekek miatt is kompromisszumokra van szük­ség. A lelkiismeretesebb segítő­társak és a tűzoltók munká­jának köszönhetően Vácon és környékén az országos átlag alatt marad a tűzesetek száma, illetve a megsemmisült anya­gi értékek nagysága. Ennek az eredménynek egyik oka a megelőző tevé­keny . gben keresendő. Mind az üzemek területén, mind a mezőgazdaságban rendszeres ellenőrzéseket végeznek, s a felderített hiányosságokat ki­javíttatják. Gyakran előfordul, hogy a szemléző tűzoltó sajá­tos szemüvegen keresztül néz­ve már jó előre látja a bajok forrását. Az egyik legnagyobb problémát az emberek gondol­kodásának formálása jelenti. A többséget ugyanis nem le­het meggyőzni azzal, hogy a társadalmi tulajdon védelme közös ügyünk, s ilyenkor jön a legkínosabb, de legcélra­vezetőbb módszer, vagyis a bírságok kiszabása és a szabály­sértési eljárások indítása. Mi­vel általában mindenkit a zse­bén keresztül lehet leginkább befolyásolni, ez általában hasz­nos módszer. Kivételt talán az a néhány vállalat képez, ame­lyeknél a nagy gyakorisággal kiszabott büntetések hatására sem történik semmi. A Váci Tűzoltó-parancsnok­ságon dolgozó, mindössze há­rom emberből álló megelőző csoport azonban nem elég ah­hoz, hogy minden felelőtlen embert figyelmeztessen, vi­gyázza a lépéseiket. Lehűtve Rozettát meglátni és meg­szeretni egy pillanat műve volt. Pedig éppen hogy vala­mit láttam belőle — mégis, úgy éreztem, nekem rá van szükségem. Hát amikor tel­jes szépségében állt előt­tem, patyolatfehéren és al- mapirosan! Nem tudtam látványával betelni... Más­nap este már vele alud­tam. Azaz, pontosabban benne. Ugyanis, Rozetta egy sátor neve, amit a váci sportboltban vásároltam. Nem vagyok csapodár, de két nap elteltével kezdeti érzéseim iránta erősen le­hűltek. Elsősorban Rozetta hútötte le, másodsorban az eső — amely szinte aka­dálytalanul hatolt át a hó­fehér sátorponyván. Semmi nem maradt száraz, még a szemünk sem: ha a jóté­kony napsugár rövid idő alatt nem szárít ki min­dent, vagy csuromvizes ru­hában járunk, vagy ruha nélkül. (Szerencsére az idő rövidesen megváltozott, minden jóra fordult.) Tehát Rozetta iránti ra­jongásom már a múlté. Hisz’ látszólag kitárulko­zott nekem, ám titkát meg­őrizte. Többek véleménye szerint a titok: a sátrat be kellett volna avatni, azaz, beáztatni, mielőtt használ­juk. Hogy így van-e vagy sem, nem derült ki. Nyara­lásunk alatt nem volt több eső. Rozetta dicséretére — pontosabban, az objektivi­tás megőrzésére — azonban két dolgot még el kell mon­danom. Egyik az, hogy a sátor alja viszont szilárdan állta a vizet: ameddig ki nem meregettük-öntöttük, ott állt a sátor alján. A másik pedig, hogy azért a felső része sem mindenütt engedte át a vizet; vízhat­lannak bizonyult a sátor jobb oldalát díszítő tekin­télyes méretű címke a fel­irattal: „TAB Buda flax Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat” ... B. J. Koszorúzás, kiállítás Gödi Fészek-emléknapok Budapest felé haladva, a 2-es számú főútvonal jobb ol­dalán — Göd határában — egyszerű, mégis megkapó em­lékmű vonja magára az arra haladók figyelmét. A felfelé ívelő mű táblája figyelmeztet: a magyar munkásmozgalom egyik megbecsült helyén já­runk. Ezekben a napokban rendezik az emlékmű környé­két, várják a vendégeket a jövő bét végére. Köztük so­kan lesznek váciak, akik év­ről évre felkeresik Göd hatá­rát, hogy tisztelegjenek az elődök emlékének. Dr. Bánkúti Sándor, a fővá­rosi VII. Kerületi Tanács nyu­galmazott osztályvezetője a Váci Bőripariskola tanulója volt a harmincas évek végén, ö is papírra vetette emlékeit, feldolgoz iá a gödi Feszek történetét. Az első munkástu­risták, a Munkás Testedző Egyesületnek és a Természet­barátok Turistaegyesületének a tagjai már a század első évtizedeiben szívesen felke­resték ezt a főváros közeiében fekvő, kerékpáron, csónakon könnyen elérhető területet. A Fészekben folyó beszélge­tések gondolatébresztő szemi­náriumok voltak. Előadók: a Kommunisták Magyarországi Pártja legális folyóiratának, a 100 Százaléknak a szerkesztői, s más, társadalmi elkötelezett­ségű előadók. József Attila többször személyesen adta elő lelkesítő költeményeit. A ta­lálkozók a Horthy-rendőrség figyelmének elterelésére kons- pirációs elővigyázatossággal zajlottak le. Dr. Bánkúti Sán­dor szervezett ifjúmunkásként ott szívta magába először a marxista szellemet. A Fészek hagyományai ele­venen élnek tovább. Nam csupán egykori tagjai, a vete­ránok tartják ébren, hanem a mai nemzedék ifjai és felnőtt fiai is. A gödi Fészek-emlék­napok évről évre nagyobb tö­megeket mozgatnak meg. Ti­zennégy évvel ezelőtt avatták fel a bejáratnál emelt oszlo­pot, melynek felirata ez: „A harcosok és a hősök emlé­kére, akik a Munkás T. E. ál­tal alapított Fészekben neve­lődtek az illegális kommunis­ták pártja vezetésével.” Az idei rendezvénysorozat július 31-én, délután fél 4 órakor kezdődik. Ünnepi be­szédet mond Murvai Zoltán, a helyi Dunamenti Mgtsz el­nöke. Egy órával később a gö­di József Attila Művelődési Házban Jámbor Gyula, az in­tézmény igazgatója megnyitja az amatőr művészek kiállítá­sát. Augusztus elsején és má­sodikén sportversenyek (asz­talitenisz, tenisz, kispályás labdarúgás, női kézilabda, if­júsági labdarúgótorna) köve­tik egymást a DVSE pályáin és a Dunamenti Mgtsz SE sporttelepén. _____________P. Pv. A névviselésre! A „Tudja, tartós lesz-e vagy sem” című írásunk után, mely­ben Molnár Ferencné anya- könyvvezetőt kérdeztük az új családjogi törvény őket érin­tő gyakorlatáról, szó esett a névváltoztatásokról is. Olva­sóink kérdésére két dologra ezúttal visszatérünk. Hogyan viheti tovább előző férjezett nevét az asszony új házasságába? Csak egy eset­ben, ha a lehetséges változa­tok közül azt a formát visel­te, amelyben vezetéknevét a férjtől kapta és ehhez hasz­nálta saját utónevét. Másik névváltoztatási sza­bály nemre való tekintet nél­kül a következő; mint emlí­tettük. a gyerekeknél viszony­lag egyszerű az utónév meg­változtatása. Nos a felnőtt ék­nél is van erre mód, ha a Belügyminisztérium illetékes osztálya engedélyezi. Ezek sze­rint lehetséges mind a veze­ték-, mind az utónév változ­tatása. Vezetéknévként termé­szetesen nem az „utcanevek”, hanem a tucatnevek, Kiss, Nagy stb. azok, amelyek nem kérhetők. D. Z. X. Tungsrairs-spcrínap, Zalaegerszeg (II.) Most is lél céloztak lövészeink A X. jubileumi sportnap keretében az asztalitenisz és a sakk a városi sportcsarnokban zajlott. Az asztaliteniszezők nagyon erős mezőnyben a nyolcadik helyet szereztek meg, míg a fekete-fehér mezők sze­relmesei a tizenkét csapatos mezőny második felében vé­geztek. Kifogásolt takarmányok Változatlanul nem kielégítő takarmányok minősége, a felhasznált ipari abrak jelen­tős részét kifogásolta az el­lenőrzésekkel megbízott Állat­tenyésztési és Takarmányozá­si Minősítő Intézet. A nem megfelelő összetételű takarmá­nyokat a gyártóik még mindig nem árazzák le, holott erre kötelezi őket az elmúlt évben megjelent rendelet. Az intézet évente mintegy 16 ezer mintánál vizsgálja meg, hogy megfelelnek-e a rendelet előírásainak: azokat az anya­gokat tartalmazzák-e és olyan összetételben, mint amit a gyártók a csomagolóanyagon, illetve a cimkén feltüntetnek. Az intézet a takarmány-alap­anyagoktól kezdve az import­fehérjéken át az ipari abra­kokig a takarmányoknak igen széles körét vizsgálja. Az ellenőri munkát segítik a termelőszövetkezeti labora­tóriumok is. Tizenkilenc ilyen központ működik az ország­ban, ám felkészültségük egye­lőre meglehetősen hiányos; aminosav-vizsgálatokra és mikrobiológiai elemzésekre többségük nem is tud vállal­kozni. Az Idén megvizsgált ipari abrakoknak mintegy felét ki­fogásolták a szakemberek. A takarmánygyártóik gyakran szűkösen adagolják a vitami­nokat és az ásványi kiegészí­tőket. a kifogásolt tételek csaknem felét emiatt marasz­talták el. Viszonylag sokszor van baj a fehérjékkel és az aminosavakkal. ezek nem megfelelő jelenléte miatt a ta­karmányok 8 százalékát talál­tak hibásnak Máskor a kalci­umadagolás nem megfelelő, esetenként pedig túlságosan magas a sótartalom, vagy ép­pen ennek ellenkezője miatt kerülnek hátrányba azok a gazdaságok, amelyek ilyen ta­karmányokat vásárolnak. Az ellenőrzések nyomán a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa a takarmánygaz­dálkodásban erősíti érdekkép­viseleti tevékenységét. A tsz területi szövetségek fokozott ellenőrzéseket kezdeményez­nek, ennek nyomán a terme­lőszövetkezeti laboratóriumok az eddiginél lényegesen gyak­rabban kezdenek maguk is vizsgálatokat. A kapott ada­tok ismeretében a területi szö­vetségek megbízottai felkere­sik a takarmánygyártókat, és — ha ez szükséges — ár le­szállítást kezdeményeznek a kifogásolt tételeknél. A minő­sítési eredményeket a terme­lőszövetkezetek hivatalos ki­adványában közzéteszik majd, feltüntetve a gyártók nevét és az észlelt rendellenességet is. A következő érmeket az úszás hozta meg a váciak sza­mára. Az 50 m-es női mell­úszásban dr. Szalai Károlyné, a 100 m-es férfi háton Moys Ferenc egyaránt harmadikként ütött célba. A 4x50 m-es ve­gyes váltóban a Nagy György- ne. dr. Szalai Károlyné, Ben- csik László és Moys Ferenc összetételű együttes ezüstér­met szerzett. Az alsóerdőben megrende­zett természetjáró versenyen a váci csapat mindössze egyet­len ponttal maradt le a dobo­góról, a negyedik hellyel kel­lett megelégednie. Győzelmekkel kezdtük — győzelmekkel fejezzük is be tudósításunkat. Lövészetben a női gárda az első, a férfiak a negyedik helyen végeztek. Az összetett csapatversenyben a váci csapat hatalmas föiény- nyel nyert. A csapatokat Hani- berger Márta, Szádóczki Ág­nes, Gyurkovics Marianna, Puskás Gáborné, illetve Nagy Lajos. Cseri Gábor, Mester At­tila és Weimert László alkot­ták. Ráadásként Haniberger Márta, a legeredményesebb sportlövő, az egyéni versenyek során harmadik lett. Ez a si­ker azért várható volt, a váci gyárnak közismerten jó és eredményes a sportlövészete. Az MHSZ helyi lövészklubjá­nak segítségével folyamatos, következetes, magas színvona­lú munka folyik a gyáron be­lül. Haniberger Márta pedig szinte minden versenyen az élen végez. Tíz sportágban képviseltette magát a versenyeken a váci gyár — négy arany-, egy Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): július 23-tól 26-ig fél 6 és fél 8 órai kezdettel fel­emelt. II-es helyáron vetítik az 1974-ben készült. Az ifjú Frankenstein című amerikai horrorparódiát. Rendezte: Mel Brooks. — Július 24-től 26-ig, csak délután fél 4 órakor a gyermekeknek játsszák a Csi­gakirály című NDK-mesefilm- sorozatot. Váci kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): július 23-án és 24-én a Bal­fácán című magyarul beszélő színes francia filmvígjátékot. — Július 25-én és 26-án ugyanott megtekinthető A nindzsa színre lép című ame­rikai kalandfilm. Rendezte: Menahem Golan. Az előadá­sok este fél 10 órakor kez­dődnek. ezüst- és négy bronzérem mel­lett két negyedik és két hato­dik helyezés bizonyította a felkészültségüket. Az eredmé­nyeket a csapat tagjai így fog­lalták össze: — Nem vallottunk szégyent Zalaegerszegen, emelt fővel jöhettünk haza. Az idén a te­ke es az úszás „újonc” volt a versenyen, s az érmek bizonyí­tották, hogy ezekben is helyt tudtunk állni. A női sport te­rén fejlődést várok, sajnos gyárunk női dolgozói igen cse­kély számban Jelentkeznek sportrendezvényeken való fel­lépésre. Nagyon megköszönöm Fábián Sándornak az asztali­tenisz, Nagy Lajosnak a lö­vészet, Simák Attilának az at­létika, Bayer Józsefnek a fér­fi és Kóka Vilmosnak a női labdarúgásban való segítségü­ket, a csapatok összeállítását. Az imént említett húzóembe­rek mellé megfelelő utánpót­lásról is kell gondoskodnunk. Elsősorban a KISZ-es fiata­lokra számítunk, óikét kíván­juk mozgósítani. A rendezés­ről csak annyit, hogy Zala­egerszeg méltó házigazdája volt a X. jubileumi Tungsram- sportnapnak. s a sportna­pok történetében először kül­földi vállalatokat is meghív­tak a rendezvénjTe (egy ju­goszláv, egy NSZK-beli gyár képviselői vettek részt néhány számban). A sportnapot egy igen élve­zetes eredményhirdetés és tom­bolasorsolás zárta. Este a he­lyi Tungsram-gyárban ünnepi bált rendeztek, majd másnap reggel a részvevők elhagyták a várost. Tele élménnyel, jó­kedvvel, a sikeres szereplés boldog tudatában. (Vége.) Tudatjuk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy Körmendi Árpád gyémántdlplo- más agrármérnök, középiskolai tanár. 81 éves korában, rövid szenvedés után, 1987. július 14-én meghalt. Temetése 1987. július 24-én, 10 órakor lesz a váci Alsó­városi temetőben. a gyászoió család. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents