Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

Én így csinálom Nem képződik peronoszpóra Manapság az emberek új* bői egyre inkább hajlanak a méreg nélküli termesztés irá­nyába. Divatosan biók-ertész- kedésnek nevezik mindazt, ami,a vegyszerek nélküli ter­meléssel összefügg. Bár a mód­szer kétélű dolog — a szak­emberek hada is vitatkozik rajta —, mert vagy védeke­zünk vegyszerrel és akkor szép termésünk lesz, vagy nem, s akkor csaknem vala­mennyi termésünk lehullik, férges lesz, tönkremegy. Évekkel ezelőtt édesapám mondta: Bezzeg az én időm­ben elég volt védekezésül min­denre a hordói lé. Hiába bi­zonygattam neki, hogy az év­tizedek során újabb kártevők hada jelent meg az országban, vagy hurcolták be felelőtlen kereskedelem útján. Azóta ta­nácsai alapján veszélyes vegy­szer nélkül már több mint tíz éve én is eredményesen véde­kezem sok kártevő ellen. Szí­vesen közreadom tapasztala­taimat. Ismerkedjünk meg a bordói lével. 1882-ben Milardet meg­figyelte, hogy a szőlőlopás mérséklésére rézgálicos mász- ,tejjel befröcskölt tőkéken nem képződik peronoszpóra, Bor­deaux vidékén. E megfigyelé­sek adták az indítékot a bor­dói lé kidolgozásához. Hasz­nálata Európáiban gyorsan el­terjedt, a század végétől egé­szen az ötvenes évekig, mond­hatni, kizárólagos gombaölő szer volt. Hazánkban is ki­tűnően. bevált használata egy­százalékos töménységben á szőlőperon oszpóra és gyü­mölcsfák megbetegedései ellen (lisztharmat kivételével). A bordói lé előnye, hogy környe­zeti hatásokkal szemben (hő­mérséklet. napsugárzás, fel­ázás) stabil. Ismerjük meg készítési mód­ját: 100 liter permetlé elké­szítéséhez 1 kilogramm réz- g'álicot langyos vízben felol­dunk, közömbösítéséhez 1,5— 1,5 kilogramm szalonná? mész szükséges. Külön-külön átszűr­jük, majd állandó keverés közben mindig a rézgálicol- datot öntjük a mésztéjhez! Fordítva nem szabad végezni, mert a bordói lé lebegőképes­ségét és gombaölő hatását csökkentjük azáltal. Beton­vagy : műanyag edényt hasz­náljunk, mert a fémet tönkre­teszi. Huszonnégy órán belül fel kell használni. Ez a csodaszer kitűnően fel­használható szőlő és gyü­mölcsfák gombabetegségei el­len. Egy idényben 4—5 per­metezés elegendő., legfeljebb, ha szükséges, 1—2 alkalom­mal — csak rovarölő szert — keverhetünk hozzá. Saját tíz­eves tapasztalatom szerint ki­tűnő szer a burgonyabogár el­len is. Lehetőleg virágzás előtt vagy után permetezzük a krumplit, sőt a paradicso­mot is lehet ezzel egy Időben védeni vele. Evek óta gond az uborka­termesztőknek, nogy elszárad­nak a levelek, kipusztulnak a töveit. Ezt az ubonkaperonosz- póra okozza. A hajnali órák­ban 1 százalékos szerrel egy idényben 2—3 permetezés ele­gendő védekezésül. Még a ta­valyi uborkavészes időszakban is gyönyörű termésünk volt. Összességében tehát burgonya- vész, paradicsomvész, burgo­nyabogár, uborka- és szőlőpe- ronoszpóra ellen alkalmazhat­juk eredményesen. Végül, de nem utolsósorban: kétévente sűrű mésztejes bor­dói leves keveréket készítek és az összes gyümölcsfa tör­zsét egészen föl, a vastagabb ágaikig ezzel meszelem be. Fő­leg a csonthéjas fáknak kitű­nő a réz- és mészutánpótlás, de a többi gyümölcsfának is kitűnő védelmet nyújt. Nem bábozódnak be a rovarok a kérgek alá, atkák, pajzsáé tűk sem telepednek meg rajtuk. A fenti módszerrel nem­csak pénzt, fáradságot, időt le­het megtakarítani, hanem ke­vesebb . vegyszerrel kerülünk érintkezésbe. Persze, mindez csak ajánlás, mindenki a sa­ját gyakorlati tapasztalata sze­rint alkalmazza a módszert. Aki pedig nem akar vesződni a bordói lé készítésével, per­metezéshez rézoxid tartalmú szereket használhat. Ugyanazt a hatást garantálják. Marczi Ferenc Felújítás A Gödöllői Városi Tanács a szociális otthonok állagvédel­mére, felújítására a hetedik ötéves tervben jelentős össze­geket tervezett. A pécéli szo­ciális otthon mosodájának fel­újítására négymillió forintot — 1987—88-ban ~, a túrái szociális otthon női szárnyá­nak teljes rekonstrukciójára kétmilliót. Ez utóbbi munka két év múlva lesz esedékes. A domonyi szociális otthon szennyvízrend szerűnek felújí­tására 321 ezer forintot irá­nyoztak elő. A gödöllői szociá­lis otthonra 400 ezret. 1990- ben a szadai szociális otthon kerül sorra, két és fél mil­lióért. • A városi tanácsnál tervezett felújításon felül az intézmé­nyek saját kisjavítási elő­irányzataikat és a jóváhagyott pénzmaradványok jelentős ré­szét is az épületek állagvédel­mére fordítják. így például a túrái szociális otthon és a gö­döllői saját erőből a fűtés­rendszer korszerűsítését végez­teti el. Tóparti tánc Űj szórakozási lehetőség: a veresegyházi tófürdő területén péntekenként kora estétől a Girl and Boy diszkó gondos­kodik azokról, akik már eleget fürodtek, de még a környéken kívánnak maradni. A műsor­ban vendégek is fellépnek, s csábító az ajándéksorsolás is. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Látássérülteknek Domború térkép készült Elkészült Magyarország domború, a vakok közlekedé­sét segítő közúti térképe a Hiányzik az útmutató Kidobják a kártyákat A kereskedelmi felügyelősé­gek Budapest és hét megye 75 vállalatának és szövetke­zetének 262 boltjában, illetve áruházi osztályán ellenőriz­ték, hogy a kereskedelem ele­get tesz-e az előírásoknak a méteráruk forgalmazásánál. Megállapították, hogy az el­adók pontosan számolnak; amíg a legutóbbi, 1984. évi vizsgálatnál az esetek több mint negyedében találtak hi­bát a próbavásárlásnál, addig a mostani vizsgálatnál ez az arány 7 százalékra csökkent. Most viszont gyakrabban hiá­nyoznak az árucímkék és a használati-kezelési útmutatók a szövetekről. A szállítók — az ipar és a nagykereskede­lem — általában ugyan mel­lékelik a címkéket, ezek azon­ban az üzletekben, főként a kereskedők gondatlansága miatt, eltűnnek a méteráruk­ról. Tapasztalták azt is. hogy a boltokban a méteráruvége­ken a jelzőcímkék nem meg­felelők, mivel gyakran csak a fogyasztói árat, esetleg a ter­mékek fantázianevét tüntetik fel, az egyéb információk vi­szont hiányoznak. Az import­méteráruknál némi javulás észlelhető, bár meg mindig sok az olyan áru a boltok­ban, amelyen nem megfelelő a magyar nyelvű minőségta­núsítás. A vásárlók a szövetkezet használati-kezelési útmutatóit gyakran nem kapják kézhez, általában azért, mert a bol­tokban ezeket a cédulákat ömlesztve tárolják, s mivel a végről is hiányzik a címke, az eladók nem is tudják vé­gül is, melyik anyaghoz me­lyik útmutató tartozik. Az el­lenőrzési tapasztalatok szerint a használati-kezelési útmuta­tókat több helyütt felesleges­nek tartva — kidobják. A vizsgálat során feltárt szabálytalanságok miatt a felügyelőségek 42 esetben fi­gyelmeztették a hibát elköve­tő dolgozókat, két ügyben vállalati eljárást kezdemé­nyeztek. összesen 84 keres­kedőre szabtak ki pénzbírsá­got 184 ezer forint értékben. További intézkedés: 38 millió forint értékű áru forgalmazá­sát a hiányzó használati-ke­zelési útmutató pótlásához kötötték. Magyar Néphadsereg Tóth Ágoston Térképészeti Intéze­tében. A speciális térképből 500 példányt ajándékoztak a Vakok és Gyengénlátók Or­szágos Szövetségének és a va­kok általános -iskolájának. Az intézet nem először se­gít a vakoknak: 1983 óta el­készítették már számukra az Európa-atlaszt, Budapest alul­járóinak térképeit és Magyar- ország vasúti térképét is. Ezek a segédeszközök lénye­gesen megkönnyítik a látás­sérült emberek tájékozódását, lehetővé teszik, hogy önállóan közlekedjenek. Különösen hasznos ajándék a most elkészült közúti tér­kép az ország egyetlen, vako­kat oktató általános iskolájá­nak, hiszen itt a gyerekek pedagógusok segítségével is­merkednek meg a térkép használatával. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1937. JÜLIUS 22., SZERDA Aratnak a kartaü Petőfi Termelőszövetkezetben Ha lehet, irány az aszódi malom Mezőgazdászok és mezőgaz­dasági gépészmérnökök gyak­ran hangoztatják, hogy az aratás ma már nem olyan nagy feladat, nem akkora ese­mény, mint régen volt. A kí­vülállók — így az újságírók is — a romantikát keresik ebben a technológiai lépésben. Meddig vélekednek így? Amíg szárba nem szökken a kalász, amíg el nem kezdődnek az előkészületek a gabona beta­karítására. Aztán, amikor a gabonatárolókba kerül a ki- sebb-nagyobb termés, ismét mondani kezdik, talán önma­guk megnyugtatására is, nem is olyan nagy feladat ma már az aratás. Főtengely, hol vagy? Tapasztalataink pedig más­ról tanúskodnak! A legtelje­sebben gépesített ágazatban ésszerűség — na és pénzhiány — miatt csak annyi arató­cséplő gép várja a betakarí­tást, amennyi kell. Követke­zésképpen, ha egy hiányzik a sorból, máris főhet a fejünk. Ez okozott fejfájást Mészáros Miklósnak, a kartali Petőfi Termelőszövetkezet műszaki főmérnökhelyettesének az aratás első napjaiban. Vele és Paulini István növénytermesz­tési főágazatvezetővel a do- mönyi bekötő Üt skéléri' talál­koztunk,. amint , terepjárójuk­kal a bagi Császárút-dűlőböl, az aratás helyszínéről igye­keztek az aszódi malomba. Aratják a kenyérnek valót a bagi Császárút-dűlöben — Tíz kombájnunkból csak nyolc tud most dolgoz­ni. Egy bejáratos, a másik, egy E—518-os főtengely hiá­nyában maródi — sorolta Mészáros Miklós. — A gon­dot tetézi, hogy a búza beta­karításával egy időben a magborsótáblákon is dolgozni kell. Beszélgetésünket a kocsiban folytattuk, mivel a dolguk sürgős volt, elvittek maguk­kal a malomba. Az eddigi fu­varokat — mint mái*! . koráb­ban a vakációs munkát végző Kaimat' Gábortól*' W í4iFeR:eíe Gábortól megtudtam — a tíz teherautó a bagi szárítóba szállította. Most tanúja lehet­tem annak, miként igyekez­nek elérni azt, hogy a földről közvetlenül a malomba, az ottani silókba jusson a gabo­na. Miért fontos ez? Sok pénzt meg lehet takarítani azzal, ha nem kell kétszer tisztítani a búzát, ráadásul még szárítani is és kétszer fuvarozni. Minden egyes köz­vetlen fuvar csökkenti a bú­zatermelés önköltségét. fvlég bújik a búza Az aszódi malomban a por­ta, a mérleg mellett található a laboratórium. Nagy Sándor fuvarját ketten fogadták. Grandelisz László, a felvá­sárlótelep üzemvezetője és Szántai Jánosné, aki a szük­séges vizsgálatokat végzi el, a szállítmányból az aszódi mielőtt döntenek, bejöhet-e a malomban. (A szerző felvé- szállítmány, vagy hátra arc. telei.) a nedvességtartalmat mérő Szántai Jánosné mintát vesz — Mikolán túl — meséli tovább Gáspár István, a ber- necei csontkovács —, Zalabán községben, szintén harminc­hatban, egy fiatalasszony na­gyon rossz állapotban volt, farban a keresztforgója volt kifordulva, se menni, se mo­zogni nem tudott. Hívtak, vet­tem az útlevelemet, átmen­tem, nem volt az messze tő­lünk. Ahogy odaérek, pöröl az asszony, hogy nem akarja. No, nagy mérgesen fordulok vissza, ne játsszanak, van nekem más dolgom is. Hát csak szaladnak utánam, hogy menjek vissza. akarja már! Zavar ki mindenkit a szobából, velem záratja be az ajtót. Bezárom, nekifogok, mint egyébkor, nemsokára rendbe is lett, semmi baja. Hát nem mondja, hogy ő ne­kem rögtön meghálálja? Nos, zártam ki az ajtót és mond­tam, hogy hagyja csak a sze­relmet másra, mert én a szakmai híremet ilyesmivel el nem rontom. Nevetem. Kérdem: — Mi maradt akkor a szak­mai becsületen túl? Mármint hogy anyagiakban ... — Nem kértem én soha Apától tanult mesterség (II.) A helyre rakott forgók műszer számkijelzőjén megje­lenő adat — a búzaszemek 39 fok melegek — a néhány kilométerre dolgozó kombáj- nosok munkakörülményeiről is hiteles képet adott. A pá­ratartalmat alacsonyabb hő­mérsékleten méri hitelesen a készülék, tehát várni kellett a döntéssel. De nem csak ez az egy jellemző határozza meg a búza sorsát. Mérik azt is, hogy hány szem található a viaszérés állapotában. Mas : minőségi . tulajdonságokat ugyancsak vizsgálnak a labo- iratóriunjban, . ,,, .........i A z aratás legelső óráiban kerestük fel a malmot. 1780 vagon termény tárolására ké­pesek, ottjártunkkor még csak 54 vagon búza bújt meg a silókban. Elkezdték a be­takarítást a túrái Galga Menti Magyar—Kubai Barát­ság Termelőszövetkezetben is. Onnan is érkezett szállítmány, majd egy időre őket is a szá­rítóba utalták, alacsonyabban fekvő területen vágtak és a nedvességtartalom nem volt megfelelő. A Petőfi Tsz kombájnosaí a B—3-as táblában már két­szer körbejárták, körbevágták a búzát, a szárazabb belső területről küldték a mintafu- vart a malomba, amit végül is elfogadtak. Azzal a kikö­téssel természetesen, hogy ha növekedne a páratartalom, akkor ne tovább. Paulini Ist­ván és Mészáros Miklós elé­gedetten távozhattak, hozzá­téve, hogy percről percre ja­vulni fog ezen a téren a helyzet, hiszen a dombtetőn a Csintovány felől fúvó szá­raz szél szárítja a búzát. Üdítő látkép Nagy Sándor IFA teher­autóján a tábla közepébe fu­varoztattam magam. Először a csodálatos kilátás ragadott meg. A forró sárga táblából üdítőnek látszott az alattunk elterülő Galga-völgy zöld vi­lága. A nap visszatükröződött a három kilométernyi távol­ságban lévő bagi szárító fém­tornyáról. Az aszódi malom nem látszott innen. A tapasztaltabbak szerint nincs két egyforma aratás. A vélemények az ideiről Is megoszlanak. Van, aki azt mondta, hogy úgy érzi, el­sietjük a betakarítást a ké­sedelemre hivatkozva. Más viszont már arra gonaoí. «ogy sietni kell, mert a talajmű­velés következik. Balázs Gusztáv wé Mozimé Mad Max. Színes amerikai sci-fi. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Göd&KÓl Hírlap) — Azt nem mondhatnám. Hatvanegyben egy asszonynak mindkét tompora kifordult, helyre tettem. De még tavaly is voltam egy asszonynál, aki­nek a gerincében négy csigo­lya kimozdult és már hat éve nem tudták helyrehozni, hely­re raktam azt is. Csinálom mindmáig, sokat masszírozok — hallja, maga is sántít, a legközelebb ha jön, heíyre- masszírozom! Kezelek egy fi- camos asszonyt most is, aki ebben a jeges időben meg­csúszott. — Ebből él, Pista bátyám? • — A csudát! Nyugdíjas va­gyok hatvannyolctól, az ott­honi téesztől, itt meg, ebben a klubban, megvan minde­nem, itt is alszom, egy szo­bában két Öreggel. Az egyik hortyog ugyan, de felőlem hortyoghat... Ha meg kitava­szodik, sűrűbben, de hétvége­ken mindig hazalátogatok... — Nagyon egyedül lehet... — A fenét! Ismernek, felke­resnek engem még most is. — Gáspár István bátyám, milyen kár, hogy a hortyogást nem tudja helyre rakni. fazekas Mátyás — Dehogy haragudtak, sok helyre ők hívtak, mert ez ne­kik nem megy. De kezeltem én nemcsak embert, lovat is. — Tésán túl, Szakállason volt: a csehszlovák hadsereg­nek egy méntelepe, aztán az egyik drága ménnek kifordult a tompora, összeszaladt az ezred 13 állatorvosa, de nem tudtak segíteni. Engem hívat­tak hát a nagy értékű fedező­ménhez. Hozattam egy kocsi szalmát, ledöntöttük a vad mént, nosza hurokba, háta a szalmán, lábai az égnek, fog­ták rengetegen, én meg egy katona segítségével, szabad kézzel, nagy erővel megnyom­tam, helyre is ugrott. No, mondtam, lehet kikötözni. Ki­kötözték, ahogy elengedték, a mén elrobogott, mint a tüzes masina, nem volt semmi baja már, alig tudták megfogni... Se vége, se hossza, tudnám mesélni. . — ... én meg hallgatni. De öregkorára, ugye felhagyott vele? senkitől, de majd mindig kap­tam pénzt, egyebet. Főképp emberségből csináltam, meg csinálom ma i.s. Emlékezik tovább: — Még ez előtt, harmincöt­ben Nagykanizsán voltunk egy nagy fakitermelésen, ahol két­ezer ember dolgozott. Mesélik a borozóban, hogy a rendőr­főtanácsos lányát a kifordult könyökével már végigvitték az országon, de hiába! Jelentkez­tem, odaengedtek, egy mozdu­lattal helyre tettem. Volt is hálálkodás, miegymás. — Mondja, Pista bácsi, maga csak lányokat, asszonyo­kat kezelt? — Dehogyis, csak ők a ne­vezetesebbek. Harminchat­ban csak Ersekvadkerten négy csípőficamot tettem helyre Harminckilencben Pesten egy professzor törött lábát nyolc liter pálinkával hoztam rend­be, nyílt törés volt. — Nem haragudtak az orvo­sok magára?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents