Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

OR A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1987. JŰLIUS 22., SZERDA fckásgyűlés után 2 vegyi gyáregységben A vizsgálat még mindig tart Meglehetősen gyenge félévet hagyott maga mögött a Pest Megyei Vegyi- és DivatciUkipari Vállalat gyömröi vegyi gyáregysége. Hogy az eredmcnyek nem lettek job­bak, annak nagyon is összetett okai vannak. Elsősor­ban objektív tényezők játszottak közre abban, hogy némileg elmaradtak a kitűzőit céloktól. A szubjektív oldal sem elhanyagolható, hiszen a gyáregység igazga­tója eilen jelenleg is vizsgálat van folyamatban... De menjünk csak sorjában. A napokban lezajlott munkás­gyűlésen két napirendi pont szerepelt. Beszámoló az el­ső félévi gazdasági eredményekről, vezérigazgatói tá­jékoztató a gyáregység helyzetéről. A gyáregység megbízott igazgatója, Jakab Sándor részletesen ismertette a mun­káskollektíva előtt az első (félévi eredményeket. Elmond­ta, hogy némi lemaradás ta­pasztalható, amelyet elsősor­ban a tőkés importból szár­mazó alapanyagok hiánya oko­zott. Új lakküzem Az epoxigyanta- és fenyő- gyanta-termelés éppen emiatt szenvedett kárt, következés­képp nem tudtak elegendőt gyártani ezekből a termékek­ből. Kevesebb lakkot állítot­tak elő az üzemben, szintén alapanyaghiány miatt. Szerencsére a Tiszai Vegyi Kombinát, a Budalakk és a Budakolor — átérezve a gyömrőiek krízisállapotát — a segítségükre siettek. Vérát­ömlesztéssel is felért az az alapanyag-segítség, amellyel támogatták a gyömrői vegyi gyáregységet az év első hat hónapjában. A szinterezőüzemben a ren­deléshiány okozott feszültsé­geket, ezért a korábbi há­rom helyett át kellett térni a két műszakra. Természete­sen ennek a kényszerű intéz­kedésnek az lett a következ­ménye, hogy csökkent az ár­bevétel, a gépek kihasznált­sága, s ezzel együtt a haté­konyság. Végeredményben a tervezett 130 millió forintos termelési értéktől hatmillióval maradt el a vegyi gyáregység. Mind­ez csak úgy pótolható, ha az elkövetkezendő hetekben, hó­napokban hétvégi műszako­kat szerveznek, tehát szomba­ton és vasárnap is termelnek majd a vegyi üzemben és a szinterezőben. Ösztönözni kí- vánják a dolgozókat erre, et­től várják az elmaradás pót­lását. Jakab Sándor a második félév kilátásairól is beszá­molt a munkásgyűlésen. Foly­tatódik a rekonstrukciós prog­ram, ennek első fázisában ha­marosan átadják rendeltetésé­nek a hétmillió forintos költ­séggel létesített új lakküze­met. A szennyvíztisztító rend­szer teljes felújítása is fo­lyamatban van, először a 130 köbméteres homogenizáló be­rendezés kialakítására kerül sor. ( A rekonstrukciót az évti­zed végéig szeretnék befe­jezni. Hogy ez sikerül-e, az nemcsak a gyömrőieken mú­lik, hanem számos külső vál­lalaton is, amelyek alvállal­kozókként dolgoznak a tere­pen. Négyszáz oldal Édes Istvánnak, a Pevdi ve­zérigazgatójának tájékoztató­ját néma figyelem kísérte eleinte, de aztán ahogy pe­regtek a percek, egyre több megjegyzést lehetett hallani. A vezérigazgató beszámolt ar­ról, hogy a vállalat belső el­lenőrzési vizsgálatot folytatott az elmúlt hónapokban a gyömrői vegyi gyáregységben. Górcső alá vették a szakem­berek a bizonylati fegyelem betartását, a számviteli mun­kát, s minden olyan dolgot, amely közvetlenül kapcsolat­ban van a termeléssel. Több­szöri határidő-módosítás után csak július 2-án készült el a 400 oldalas (!) dokumentum, amely súlyos hiányosságokat (is) tartalmaz. Bozsér Gézát, a gyáregység igazgatóját ápri­lis 1-jén a vezérigazgató fel­függesztette állásából. De mi­vel a gyömrői párt-végrehaj­tóbizottság írásos hozzájárulá­sa ekkor még hiányzott, a munkaügyi döntőbizottság nem találta alaposnak a fel­mondást, így a munkaügyi döntőbíróság — másodfokon — járt el az ügyben. 1987. július 2-án Bozsér Gézát visszahe­lyezte állásába. Ezt követően a vezérigazgató újólag fel­mondott Bozsér Gézának a gazdasági vizsgálat megállapí­tásai miatt. Időközben kezde­ményezték a vizsgálatot Tóth Istvánná volt számviteli ve­zetővel és Szabó László volt szinterüzemi vezetővel szem­ben is. A vezérigazgatóhoz már korábban befutott a kérelem Bozsér Gézától, amelyben en­gedélyt kért arra, hogy má­sodállásban műanyagfeldolgo­zói kisipari tevékenységet folytathasson. Közben párt­vizsgálatot is elrendeltek Bo­zsér Gézával kapcsolatban. Ebben megállapították, hogy szakmailag jól irányította a munkát, de emberileg alkal­matlan a gyáregység-igazgatói funkció betöltésére. A társadalmi tulajdon vé­delme nem megoldott a gyár­egységben, a radiátorprogram vesztesége már nem növelhe­tő tovább, laza volt a bi­zonylati fegyelem. Ilyen és ehhez hasonló hibákat tártak fel a vizsgálódások. A koope­rációs partnerek egyértel­műen megtagadták a bizony­latok bemutatását az ellen­őröknek. Sok anyag szállító­levél nélkül hagyta el a gyár­egységet. Hosszan lehetne még sorolni azokat a mulasztáso­kat, amelyeket feltártak az elmúlt hetekben, hónapokban a gyömrői vegyi gyáregység­ben. Természetesen mindeze­kért nem kizárólag a gyár­egység igazgatója marasztal­ható el, de mint első számú vezetőnek tudnia kellett vol­na ezekről a hiányosságokról. A vezérigazgató tájékozta­tója minden részletre kiter­jedt a fura üggyel kapcsolat­ban. Azt lehetett várni, hogy majd sokan kifejtik vélemé­nyüket, észrevételeiket. Ez­zel szemben alig páran kér­tek szót a munkásgyűlésen, pedig bizonyára többeknek lett volna véleményük... Dolgozni kell Édes István zárszavában hangsúlyozta, a jövőben is minden támogatást megadnak a gyömrői vegyi gyáregység­nek, hogy felülkerekedjenek a gondokon. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a kollektí­va összefogjon, s mindent te­gyen meg az eredményekért. Nincs értelme a további tor­zsalkodásoknak, a bratyizá- soknak, a pletykáknak... Természetesen a vállalat vezérigazgatója ígéretet tett arra is, hogy a vizsgálat be­fejezését, lezárását követően a hatásköríleg illetékes párt- testület. és a munkáskollektí­va az objektivitásnak megfe­lelő, tényszerű, hiteles tájé­koztatást fog kapni a vizsgá­lat eredményéről, és a tett, illetve teendő intézkedések­ről. Addig is dolgozni kell, be­tartva a szabályokat és a bi­zonylati fegyelmet. Csak ez lehet a perspektíva valameny- nyi gyáregységbeli számára! Gér József Megbecsülést érdemelnek Ha más pitién is, ők dolgoznak Változóban a vásárlási szokások Sokéves rekordokat döntöget mostanában a kánikula. A forró nyári napokban azoknak a legjobb, akik a vizek part­ján vagy másutt keresnek — s találnak — menedéket a hő­ség elől. Javában tart a sza­badságolási nagyüzem, de van­nak, akik mindennap verejté­kezve dolgoznak, hogy mások jó közérzetét biztosítsák. Nekem például mindig szim­patikusak voltak a szállító­munkások. Nemcsak azért, mert naponta több mázsa árut mozgatnak meg, hanem azért is, mert ők izmosak és erő­sek. Ügy emelgetik az 50—60 kilós (sokszor ennél súlyo­sabb) zsákokat, mint más a gyufásdobozt... Csendes, halk szavúak álta­lában ezek az emberek. A leg­többen huzamosabb ideje dol­goznak munkahelyükön, pa­nasz csak ritkán van rájuk. A Duna Élelmiszer- és Ve- gyiáru-kereskedelmi Vállalat monorí raktárbázisáról a nyá­ri hónapokban naponta átla­gosan 32 vagon árut pakol­nak fel a gépkocsikra, ennyi közszükségleti cikk (elsősorban élelmiszer) hagyja el a hatal­mas udvart. Nemcsak a mo­tion, hanem a ceglédi, a do­bosi, a nagykátai, a ráckevei és a gödöllői körzetbe is szál­lítanak különféle élelmiszere­ket. A Belkereskedelmi Szállítá­si Vállalattal vannak szerző­déses kapcsolatban, legtöbb gépkocsijukat ettől a főváro­si gazdálkodási egységtől bér­lik. A Volánnak csak két au­tója dolgozik most a monori raktárbázison, s ugyanennyi a saját tulajdonú jármű. A monori raktárbázis dolgozói lisztet rakodnak a sülysápi ABC-áruház raktárába. Csontos László gépkocsivezető és Fé­nyes Béla kocsikísérő társaságában látható ifjú Fényes Béla is, aki mindössze hétéves, s még csak szemléli a nehéz mun­kát. (Aszódi László Antal felvétele) Éves átlagban naponta 25— 26 vagon élelmiszert indíta­nak a boltokba a Duna ÉVKV monorí telepéről. Az első fél­évben a tavalyihoz képest há­rom százalékkal kevesebbel rendeltek az üzletek. Ez is jelzi, hogy változóban a vá­sárlási szokások, takarékosab­bakká váltunk napi beszerző kőrútjaink során. De visszatérve a szállító- munkásokra, a monori raktár­bázison korlátlan mennyiség­ben ihatnak szódavizet a ne­héz fizikai munkát végzők. Nyáron ez a védőital számuk­ra, télen meg a forró tea. Ha meglátjuk őket rakodni valamelyik üzlet előtt, gondol­junk rájuk kellő tisztelettel. Kulturális programok Eeseren szerda délelőtt 10 órakor a fogyókúrás klub fog­lalkozása, nyitott ház egész nap. ' ' ' ; Gombán, az autós kertmozi­ban 21 óra 15 perckor Asztal Öt személyre (színes, szinkro­nizált amerikai film, orszá­gos bemutató előtt). Gyömrőn, a gyermekkönyv­tárban csoportok és egyéni érdeklődők részére vetélke­dők, játék és diafilmvetítés, zenehallgatás. Filmvetítés a művelődési házban 16.30-kor: Laura (szí­nes magyar filmszatíra). A Strand kertmoziban 21 órakor A cápa II. (színes, szink­ronizált amerikai kalandfilm, főszereplő: Roy Scheider). Monoron 14-től 20 óráig Linómetszet címmel képzőmű­vészeti kiállítás a művelődé­si központ galériájában. A filmszínházban 18-kor és 20-kor A Bounthy (színes, szinkronizált amerikai ka­landfilm). Nagyrészt rajtuk múlik, hogy mindennap elkészülhessen az ebédünk, vacsoránk, hogy az üzletek polcain mindig megta­láljuk, amit vásárolni aka­runk. Helytállnak becsülettel ezekben a forró napokban is. Csak tiszteletet, megbecsü­lést érdemelnek mindnyájunk­tól. G. J. Labdarúgásban Átigazolások Ka július, akkor labdarúgó­átigazolások. Ebben a hónap­ban tart a labdarúgók ked­vezményes átigazolási idősza­ka. A körzeti sportfelügyelőség­hez eddig még kevesen nyúj­tották be átigazolási kérelmü­ket, ezért kérik az érintette­ket, most minél előbb te­gyék ezt meg. Az átigazolásokkal Kalina János foglalkozik, minden hétfőn 14-től 16 óráig, de a körzeti sportfelügyelő más na­pokon is fogadja a sportkörök képviselőit. Ha elköltöznek a fiatalok Fűrész szab sorsot a kispadnak Ha a vidéki élet szépségét kereső városi ember úgy ha­tároz, vásárol magának vala­mi kis „birtokot”, nem csa­lódik, ha Nyáregyházát céloz­za meg. A régi, ősi családi kö­tődés szálai szakadoznak né­hol a generációk megváltozott életkörülményei miatt. Ha elköltöznek a fiatalok, má­sutt építik fel családi házai­kat. A még ükapáktól öröklött házak a hozzá tartozó kertek­kel az idős szülők gondjaira maradnak. Az ideális környe­zet, a nyugalom, a hatalmas fák adta jó levegő, a nagy­apáktól maradt szőlősorok az utolsókig visszatartják az idős embereket. Jószággal bí­belődnek, s ha >ön a nyár, unokákat, dédunokákat nya­raltatnak. Ilyenkor megszépül az életük. f/* W Aztán, ha fogy az erő, össze­ül a családi tanács, megtár­gyalják, mi legyen a segítség­re szoruló, esetleg már párja- vesztett szülővel. Hogy meg­tartják-e az ősi házat? — Drága édesanyám, hi­szen már bottal jár ,.. Ho­gyan bírná a kertet, télen a hóval hogyan birkózik meg? Nyugodjon meg, kap egy szép szobát... Mi baja lesz? Sem­mi. A másik érv még kecsegte­tőbb: — Kiülhetnek a kertbe, még tehetnek-vehetnek is, főzőfül­lsét választunk le. Anyám még főzhet is apám gusztusára. De innen el kell már jönniök. áfa w És megjelennek az apróhir­detések, a címekre a leendő gazdák. Pestiek kanyarognak autóikkal, aztán egyre szapo­rodó címlistával válogatnak, hogy álmaik nyaralóját meg­vásárolják. Egy életforma­változás tanúi lehetünk. Meg­próbálkoznak persze az ellen­érvek felsorakoztatásával is: „törpevízmű, vízcsap a kony­hában, fürdőt is lehetne itt csinálni fiam, a kert is meg­ad mindent ” — így T. F. bácsiék. „Hogy szeretnek itt a gyerekek, a kisunokáim Autó is van. Csak hetente jöj­jenek. Hozzák meg a boltból, ami kell..„Az igaz. apám, van orvos, patika, de ha ágy­nak esik? Eladjuk és nincs gond!” Nincs gond? M. F né­ni is csak csupa panaszkodás. Hogy az búbos, amaz a ken­dermagos. a kopasz nyakú, mennyi szép aprójószág ... H. M. bácsi: „Mi lesz a kutyá­val? Hova lesz a szegény macska, ha az emberek ide csak hétvégeken jönnek?” És itt-ott már feltűnik egy modem víkendház. Fürdőru­hás napozók. A még kristály- tiszta levegőt élvezők kacagá­sát, a rádió, magnó hangját messze viszi a szellő. Beton­alapot raknak le, másutt ácsol­ják a tetőt. Amott fűrész pe­csételi meg a rozzant, moha­lepte kispad sorsát. A föléje hajló öreg akác a vadgerléket ringatva bólogat... Vajon rá lesz-e szüksége az új gazdá­nak? W Mennyi kérdés, s mi lesz a felelet? Az áhított csodás kör­nyezet, a jó levegő, a csend, amelyet a madárdal tett még szebbé a „régiek” számára, az „újakkal” nem veszti-e el ősi varázsát? Rajtuk, valameny- nyiükön múlik, hogy egyetlen fát se vágjanak ki értelmetle­nül, s hogy az újak, az üdülő- tulajdonosok is méltón vall­hassák magukat e kies táj gazdáinak. Fekete Gizella A megyében Tervszerűbb ellenőrzések Számítógépes nyilvántartó és információs rendszer beve­zetését kezdték meg a munka- védelmi és munkaügyi fel­ügyelőségek hálózatában. A budapesti főfelügyelőséget és a megyei felügyelőségeket már ellátták személyi számítógé­pekkel, amelyeket most tölte­nek fel programokkal. A tech­nika jelentős segítséget nyújt majd a felügyelők megszapo­rodott munkájához. A főfel­ügyelőség tevékenysége ugyan­is a közelmúltban a munka- védelmi tennivalók mellett ki­egészült a munkaügyek ellen­őrzésével. A megnövekedett feladatokat lényegében válto­zatlan létszámmal, néhány újabb munkatárs alkalmazásá­val látják el a felügyelők. Első lépésként a korábbi el* lenőrzéseik során hozott intéz­kedéseik kerülnek számítógép­re, amelyeket folyamatosan ki­egészítenek az újabb vizsgála­tok tapasztalataival. Ez meg­könnyíti a munkavédelmi sza­bálytalanságok megszüntetésé­re hozott határozatok végre­hajtásának ellenőrzését. A fel­ügyelők évente általában 30 ezer vizsgálatot tartanak, ami­nek nyomán több mint 100 ezer kisebb-ryigyobb munka- védelmi hiányosság pótlására tesznek intézkedéseket. Ezek mindegyikének végrehajtását az eddigi módszerekkel lehe­tetlen nyomon követni. A gépi nyilvántartás olyan elemzések­re is lehetőséget ad, amelyek hozzájárulhatnak a leggyako­ribb hiányosságok, veszélyfor­rások feltárásához. Kísérletképpen él már az a program, amely a munkavé­delmi jogszabályok, előírások gyűjteményét tartalmazza Ha­zánkban jelenleg csaknem 3000 szabvány és mintegy 360 jogszabály között kell eliga­zodniuk a vállalatoknak, ha megfelelőképpen be akarják tartani a munkavédelmi elő­írásokat. A program . kísérleti alkal­mazásét arra használják fel, hogy feltárják az egymásnak ellentmondó előírásokat, lehe­tőség szerint egyszerűsítsék, vagy ahol szükséges, pontosít­sák a szabályokat. Tervezik, hogy a későbbiekben a mun­kavédelmi előírások és szab­ványok e tárháza alapján a vállalatoknak is segítséget nyújtanak munkavédelmi in­tézkedéseik kidolgozásához, ha például új technológiát, vagy új berendezést állítanak mun­kába. Ugyancsak számítógépen tárolják majd a kötelező munkavédelmi minősítésbe bevont gépek és berendezések 1982 óta elvégzett vizsgálatai­nak tapasztalatait, csakúgy, mint az egyéni védőeszközök munkavédelmi minősítésének eredményeit. Hamarosan elkészül a2 OMMF felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezetek me­gyénkénti számítógépes nyil­vántartása is Ebben a válla­latok és a szövetkezetek mun­kavédelmi szempontból leg­fontosabb jellemzőit rögzí­tik, például azt, hogy milyen veszélyes technológiákkal, anyagokkal dolgoznak. Ez le­hetővé teszi, hogy a fokozottan veszélyes munkahelyeket a? eddigieknél tervszerűbben el­lenőrizzék A jövőben az üze­mi balesetek jegyzőkönyveit is saját számítógépükkel fog­ják feldolgozni a megyék. A számítógépes rendszer je­lenleg a Fejér és a Szabolcs- Szatmár menyei felügyelősége­ken működik kísérletképpen, de a jövő év elejétől már va­lamennyi, így Pest megyében is alkalmazzák a munkavéde­lemben a számítógépeket. tssit 3451 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents