Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 169’ SZÁM 1987. JÜLIUS 21., KEDD Ka harap a kóbor kutya Az idén sok a veszett jószág Eredményes vásár után az áfész Több új tagra számítottak Még tavasszal, a szokásos kutyaoltások idején tűnt fel az utcánkban a .kóbor kutya. Persze a többiek az udvarok­ból veszettül ugatták, ha nap­pal, ha éjjel jelent meg. Egy darabig tűrték az éktelen ku­tyaugatást az emberek, majd elkezdték üldözni a jövevényt. Végül is addig-addig tör- leszkedett az utak négylábú csavargója, amíg nálunk ott­honra talált. Az egykori kóbor kutya azóta oltási bizonyít­ványt is kapott, amiben a név rovatban ez áll: Néró. Mindezt azért meséltem el, mert ez a történet volt az el­indítója írásom további témá­jának. Mert időközben ’ma­gam is felfigyeltem arra, de lapunk több olvasójának is úgy tűnt. hog; az idén, a ko­rábbi évekhez viszonyítva sokkal több veszett állatról, vagy kutyaharapásos baleset­ről hallhattunk a televízióban, a rádióban közleményeket, vagy olvashattunk ilyen ese­tekről más újságokban is. Aztán a televízió híradójá­nak egyik első kiadása előtt bemondtak egy újabb kutya­harapásos esetet, kérve az eb tulajdonosának jelentkezését. Egy váci kisgyerek volt akkor a sérült, aki már túl van az ijedtségen. A kutya gazdáját ismerték, a híradó felhívásá­ra önként jelentkezett. Ezek után arra voltam kí­váncsi, hogy Vác város terü­letén s a vonzáskörzetben mekkora veszélyt jelent az emberekre a veszett állatok felbukkanása, illetve, hogy va­lóban elszaporodott-e a ku­tyaharapásos balesetek száma. A Köjál adatai szerint Vác városában tavaly 52 esetben jelentettek be veszett állatot, illetve harapásos esetet. Ez a szám az idén eddig 45, tehát jelentős az emelkedés, ami egyébként a vonzáskörzetre is jellemző. Az idén 17 esetben fordult elő kutyaharapásos baleset. A támadó, megvadult jószágok között megtalálható a nyesi, a róka, a macska, az őz, de még a szarvasmarha is! Mert-a rideg tartással saj­nos együtt jár annak a veszé­lye, hogy a szarvasmarha a szabad természetben élő kis vadállatoktól elkapja a fertő­zést. Ebben az évben két szarvasmarha veszettségét je­lentették be. Ez ugyanakkor nem biztos, hogy a valós szá­mokat mutatja, mert a ta­pasztalatok szerint gyakran találnak az emberek a határ­ban, az erdőben veszett ró­kát, nyulat vagy más állatot, s nem elég, hogy nem jelentik be az esetet a Köjálnál, de még meg is nyúzzák a tete­met, s a gereznát felhasznál­ják, vagy ami rosszabb, esei- leg értékesítik! A leggyakoribb balesetek a kutyaharapásokból adódnak. A város parkjaiban, gyerekektől zsúfolt játszóterein, a Duna partján, mindennap látni el­engedett. szabadon lófráló ebeket. Pedig rendelet írja elő. hogy a harapós kutyákat csak szájkosárral szabad sé­táltatni. S elengedni még azt a jószágot sem szabad, ame­lyik szelídségére esküszik a gazdája. S éppen, mert elszaporodott a kutyaharapásos esetek szá­ma, nem árt tudni, hogy mi a teendő olyankor, ha az meg­történik. Vácott a rendelőintézet reu­matológiai osztályán látják el a sérülteket, ott vizsgálják meg őket, s arról kapnak egy orvosi igazolást, amivel a Köjálnál kell jelentkezni, ahol aztán automatikusan tovább folytatják a vizsgálatot, pél­dául igyekeznek felkutatni a harapós kutya gazdáját. Ma­gát az ebet pedig azért kell megtalálni, hogy karanténba tegyék, vagy a tulajdonosnál, ha biztonságosan el tudja zár­ni a jószágot, vagy a gyep­mesteri telepen. S ha a két­hetes megfigyelés alatt nem mutatkoznak az eben a ve­szettség jelei, akkor a megha­rapott személy megúszta a hét. fájdalmas oltásból álló ellenszérum adagolásának tor­túráját. Márpedig gondoljuk Vácott, a Csikós József ut­cai temetőben vasárnap dél­előtt kegyeletes ünnepséggel emlékeztek meg azokról, aki­ket 43 évvel ezelőtt elhurcol­tak a városból, és deportálás, haláltábor lett az osztályré­szük. Sámuel József hitközségi elnök nyitotta meg a gyász­ünnepséget, üdvözölte a hiva­talok, társadalmi szervezetek képviseletében Illés Máriát, a városi népfrontbizottság tit­kárát, dr. Kovács Tibort, a városi tanács osztályvezetőjét, Szikora Pált, a Magyaror­szági Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének képviselő­jét. Sokan eljöttek — a ten­gerentúlról is — a mártírok hozzátartozói közül a július 19-i megemlékezésre, s lerót­ták kegyeletüket a fekete márvány emlékoszlopnál. Goldberger László főkántor gyászimája után Löwy Tamás budapesti rabbi nagy hatású beszédében kegyelettel emlé­kezett meg arról az 1800 váci Fájdalom: Igaza lehet a régi viccnek: legfeljebb tíz perccel a fejfá­jás előtt bevenni a gyógyszert. De mikor kezdődik az a tíz perc? A fájdalom természeté­ről váltottunk szót dr. Bolgár György aneszteziológussal. — Mi a fájdalom? — Nem más, mint a külön­böző kellemetlen ingerek meg­élése. Keletkezésében kémiai anyagok is szerepet játszanak, amelyeket az ártó hatások szabadítanak fel az idegvég­ződésekben. s amelyek az ideg­pályákon futva eljutnak az agyba, ahol a fájdalomérzet létrejön. — Ehhez képest eléggé vál­tozatos gyötrelmeket képes okozni. — Sok mindentől függ, hogy a fájdalmat miként éljük meg. Nem közömbös, hogy a szer­vezetre milyen ártó tényező gyakorol hatást, hogy milyen az inger minősége, erős­sége (a bőr nyilvánvalóan másként reagál a 60 fokos vízre, s másként az izzó fém­re), nem hagyható figyelmen kívül az ember pillanatnyi idegállapota, s a fájdalommal kapcsolatos korábbi tapaszta­latai. — Azért mégsem mindegy: vesegörcs vagy fejfájás. — A különbség mégis az elő­zőek függvénye. Ha valakinek már volt jó néhány epegörcse, a soron következőt szinte föl sém veszi, míg egy esetleges veseroham nagyon megkínoz­za. Napi ismétlődéseik miatt általában legszörnyűbbek az úgynevezett krónikus fájdal­mak: daganatos, mozgásszervi megbetegedések esetén, ideg­gyulladásoknál. meg, mit jelent ez egy né­hány éves kisgyereknek! A helyzet megváltoztatá­sáért persze maguk a városi lakosok is sokat tehetnek, ha a kutyájukat álllandóan sza­badon sétáltatókat bejelentik a hatóságoknál — a rendőrök pedig akár helyszíni bírsággal is megfontolásra késztethetik az ilyen felelőtlen kutyasétál­tatókat. Aszódi László Antal mártírról, akiket 1944 nyarán elhurcoltak a váci gettóból, és megöltek a gázkamrákban. Mindnyájunk éberségére szük­ség van, hogy az emberi kul­túrát megszégyenítő történe­lem soha meg he ismétlőd­hessen. Megemlékezett azok­ról a szovjet harcosokról, akik életüket áldozták a ma itt élők szabadságáért. Végül dr. Kéri Lajos tol­mácsolta a magyar izraeliták országos képviseletének együttérzését. Megemlékezett egykori lakóhelyéről. Vácról, amely írókat, művészeket adott az országnak. Idézte azokat az időket, amikor a város lákossága békességben és szeretetben élt, ezt dúlta fel az embertelenség. A min­den nyelven négy betűvel ki­fejezhető BÉKE erősítése, vé­delme biztosíték arra, hogy ezek az idők többé ne követ­kezzenek be az emberiség történetében. — Mérhető-e a fájdalom? — Nem, mert nincs mennyi­ségi mutatója. Például a vér­nyomást könnyű a számok nyelvére lefordítani. De a fáj­dalom szubjektív, ezért össze­hasonlíthatatlan. — Sokqn mégis a szülési fáj­dalmat tartják a legerősebb­nek. — Erről még a szakmai ber­kekben is ellentétes vélemé­nyek keringenek. Van. aki azt mondja, hogy a szülés nem jár komoly fájdalommal. De a ta­pasztalatok szerint mégis szük­ség van a csillapításra, ami­nek több módja ismeretes — a pszichikai fölkészítéstől az inhaláeiós megoldásig. Üjab- ban egyre szélesebb körben kezdik alkalmazni az elektro­mos érzéstelenítést, az aku­punktúrát és a gerincközeli (epiduráüs) érzéstelenítést. — A fájdalom afféle vészjel­ző szerepet tölt be a szervezet­ben? — Figyelemfelhívó, kórjelző szerepről van szó. Ugyanakkor a fájdalom nem mutatja meg, hogv mekkora a baj. vaevisa minőségre nem utal. Mégis hasznos jelenség, mert időben tájékoztat a kórról. De nagy gond is, mert a krónikus fáj­dalmak ellen nem tudunk kel­lő hatékonysággal föHéoni, Elő­fordul. hogy a már kialakult bajt nem követi fájdalom. Pél­dául a leukémia (fehérvérű­ség) a kezdeti szakaszban sem­miféle fájdalommal nem jár, sőt még az utolsó stádiumban sem föltétlenül. — A hétköznapokban rop­pant „népszerű" a fejfájás. Miért? Miért nem a lábunk fáj? Régen az emberek akkor jártak vásárolni, ha valamire szükségük volt, manapság ak­kor, ha van ráérő idejük. Egy nagyon öreg kereskedő mond­ta ezt nekem egyszer. Még előttem az arca, ahogy sárgás mutatóujját a levegőbe emelve hozzáteszi: ... csak a július, az ne lenne. Mintha elátkoznák olyankor az üzletet. Pedig ismét július van. Bi­zonyára készültek már táblá­zatok, kimutatások, melyek megmagyarázzák, miért költ kevesebbet a lakosság a nyári hónapokban, miért lanyhul a napsütéssel fordított arányban a vásárlási kedv. Azaz csak lanyhulna, ha nem találnának ki évről évre valamit, amivel becsalogathatják a vevőket. Leértékelések, kiárusítások, akciók csábítanak vásárlásra a rosszul menő hónapokban, számos előnyt biztosítva vevő­nek és eladónak egyaránt. Az előbbiek gyakran jelentős ösz- szeget megtakarítva jutnak a keresett ' árukhoz, az áruhá­zak, üzletek, boltok pedig' megmozgatják raktárkészletü- ket. megnövelik forgalmukat, nem beszélve a hírverésről, mely természetes velejárója, egv-egy ilyen eseménynek. Vácott és környékén kéthe­tes kedvezményes vásárt szer­vezett az áfész. Az akció las­san a végéhez közeledik. Mennyire vált be a kezdemé­nyezés. érdeklődtem Alpári Györgytől, az áfész hálózat­irányítási osztályának vezető­jétől. — A kedvezményes vásár meghirdetésével kettős célunk volt. Egyrészt fel akartuk kel­teni a lakosság vásárlási ked­vét, másrészt új tagokat sze­rettünk volna toborozni. Hogy eleget tehessünk mindezeknek, bőséges árukínálattal jelent­keztünk. lehetővé téve ugyan­akkor az érdeklődőknek, hogy bármelyik boltunkban aláír­hassák a belépési nyilatkoza­tot. — Elégedettek az eddigi eredményekkel? — Egészében igen, de hozzá kell tennem, egy kicsit több új belépőre számítottunk. A forgalom mindenesetre örven­detesen megnőtt. Pontos szám­adatot nem mondhatok, a vá­sár teljes kiértékelése még hátravan. Ügy tűnik, a kez­deményezés sikeresnek mond­— Lehet ez amolyan civili­zációs ártalom is. De tény, hogy a betegségek egy része éppen a fejfájással kezdődik, mint például az enyhe légúti fertőzés. A láb fájdalmát in­kább fáradtságként éljük meg. — Elképzelhető, hogy valaki még sose találkozott a fájda­lommal? — Olyan akad, akinek nin­csenek rendszeres fájdalmai, vagy mondjuk az enyhébb in­gerekre egyszerűen nem jelez a szervezete. De hogy valaki ne reagáljon a fájdalominger­re. az aligha valószínű. Viszont létezik olyan gerincvelő-beteg­ség. aminek következtében bi­zonyos testrészeken nem kelet­kezik fájdalom. — Hogyan működnek a fáj­dalomcsillapító gyógyszerek? — A kezelési gyakorlatban meglehetősen sokféle gyógy­szert alkalmaznak. Jó részük­ről nem tudni pontosan, mi­ként fejti ki hatását. Vannak, amelyek különféle befolyást gyakorolnak a szervezetre, s vannak, amelyek a gerincvelő­idegekkel lépnek kontaktusba, emelik az ingerküszöböt. Az Algopyrin például egy összete­vőből áll. és általában a fáj­dalomra hat, a dózistól füg­gően. A Quarelin három kom­ponense: görcsoldó, koffein és fájdalomcsillapító. Tehát komnlex készítmény. ami többféle fájdalmat képes meg­közelíteni.' A szervezetben találhatók olyan morfinszerű anyagok, amelvek védekező módon rea­gálnak a fájdalomingerre, mos­tanában ezeket próbálják szin­tetizálni. Persze a mórfiumos fájdalomcsillapítás már régóta resték.fel üzleteinket. Biztosította pedig mindezt a kielégítő kínálat. Vácott, va­lamint a környékbeli közsé­gekben az összes nagyobb ve­gyes- és élelmiszerboltot be­vonták az akcióba. A kere­sett áruk skálája igen széles volt, a kerékpártól a fűnyí­róig. Vidéken különösen sok szörp fogyott, de vitték a le­értékelt porszívókat is. Az áfész-vásár kétségtelenül a Naszály Áruházban érte el a legjobb eredményeket. Már ko­ra délelőtt izgatott nyüzsgés fogadta a belépőt, ezzel is iga­zolva az akció életképességét. A bútorosztályon például öt- ventételnyi áru volt leérté­kelve. Jó néhányat közülük nemcsak ilyenkor keresnek. Mint Perjési Tibortól, az osz­tály vezetőjétől megtudom, a forgalom 25 százalékkal emel­kedett a vásár két hete alatt. Egyes szekrénysorok 3—4 ezer forinttal kerültek keve­sebbe. de akadt 6 ezer forin­tos árleszállítás is. 1974-ben Gyöngyösön talál­koztak először a Tungsram Rt. gyárainak dolgozói, hogy né­hány sportágban összemérjék erejüket. Hat esztendőn ke­resztül aztán évente, majd 1979-től kezdődően kétéven­ként rendezte meg valamelyik gyár — legutóbb például a váci — a versenyeket. Idén Zalaegerszegnek jutott a meg­tiszteltetés. hogy a X. jubileu­mi sportnap házigazdája le­gyen. Tizenhárom sportágban tizenkét nagyüzem sportoló dolgozói küzdöttek meg a mé­terekkel, a másodpercekkel vagy éppen ..testvérgyáraik” képviselőivel. Városunk gyára mintegy 80 fővel képviseltette magát a rendezvényen. A gyárvezetés­nek és a szakszervezeti bi­zottságnak köszönhetően a csapat már pénteken délelőtt elindult a helyszínre, hogy nyugodt körülmények között készülhessen a másnapi ver­senyre. Rövid városnézés után este a verseny szervezői egy igen tartalmas — bár egy ki­ismert, de hogy a szervezet maga is előállít ilyen védeke­ző anyagot (endorfin), viszony­lag új fölfedezés. Bizonyos fájdalomcsillapító szerek ép­pen az endorfintermelést ser­kentik. — Mi a különbség a fájda­lomcsillapítás és az érzéstele­nítés között? — A csillapítás a fájdalom mérséklését jelenti, míg az ér­zéstelenítés a megszüntetését, kiiktatását. Főleg a műtétek idején van ez utóbbinak je­lentősége. amikor is igen ko­moly fájdalmak megelőzése a cél. De nagy különbség van a módszerekben is. A csillapítás a hétköznapi gyakorlatban is beszerezhető gyógyszerekkel zajlik, az érzéstelenítés vi­szont már önálló szakma, ami többféle lehetőséggel él: az idegek átmeneti megbénításá­val vagy a központi idegrend­szerre hatva éri el a fájdalom- mentességet. az öntudatlansá­got. a narkózist. — Van-e valamilyen követ­kezménye a: érzéstelenítés­nek? — Következmenye nincs, de van kockázata. Például az al- tatásos változatnál tüdőgyulla­dás. hányás, vérnyomás-inga­dozás léphet fel. hogy csak a leggyakoribbakat említsem. — A külföldről érkező hí­rekben szerepel ez a kifejezés: fájdalomambulancia. Mit je­lent? — A fájdalom oka nem min­den esetben szüntethető meg. Ilyenkor a fájdalom kezelésé­re kell összpontosítani. Megte­hető ez esy olyan intézmény­ben. a fáidalomambulancián, ahol minden eszköz rendelke­zésre áll. az akupunktúrától kezdve a magnetoterápiáig. Már itthon is foglalkoznak ilyen központok létrehozásá­nak gondolatával. V. S. — Az üzletpolitikánkba ki­tűnően beleillett az áíesz-vá- sár — mondja Marschalik Pál, az áruház igazgatója. — Szá­mottevően nőtt a forgalom. Elsősorban a műszaki cikke­ket kérették, de nagy keletje volt a pévécé-padlószőnyegek- nek, és a bútoroknak is. Fon­tosnak tartom megjegyez­ni, hogy a leértékelés nem a hibás, sérült vagy nehezen eladható árukat érintette elsősorban. A be­vétel mellett külön sikernek könyvelhetjük el az akció nyújtotta reklámot, hisz’ min­den ilyen esemény, mint a mostani, az áruházra irányít­ja a figyelmet. Lehetőség sze­rint a jövőben hasonló kezde­ményezésekkel szeretnénk fel­kelteni a lakosság érdeklődé­sét. no meg a vásárlókedvet. Vagyis teljes a siker, jól járt mindenki. Az áfész-é az érdem, hogy felismerve a le­hetőséget. bátran vállalkozott a kereskedelem szempontjából kritikus időszakban is. F. Zs. csit hosszú — zenés-táncos ünnepi műsorral szórakoztat­ták a vendégeket. A szombati versenynapon a horgászok voltak a legfrisseb­bek, a Gébárti tavon hat óra­kor kezdődött a halfogás. A Radics Mihály, Barsi János és Szász Károly összetételű vá­ci csapat 1159 pontos kima­gasló eredménnyel megnyerte a versenyt. Az egyéniben Ra­dics Mihály 799 ponttal szin­tén az első helyet szerezte meg. Igaznak bizonyult a ré­gi közmondás: „Ki korán kel, aranyat lel”. A hajnali négy­kor kelő pecások egyenesen kettőt. — A hal minden grammja egy pontot ér. s eiíhoz dara­bonként szintén 1—1 pont jár — mondta Radics Mihály. — Barsi Jani például 49 darabot fogott a versenyen. A hazai pálya előnye semmi más sportágban nem érvényesülhet jobban, mint a horgászatban. A helyiek ismerik a tavat, az itt élő halfajokat, ők már elő­re tudhatták, hogy mivel keil etetni, milyen csalit érdemes használni. Mi nagyon sokféle ..anyagot” hoztunk le magunk­kal. a földimogyorótól a gi­lisztáig szinte mindent. Az ifjúsági sportcentrumban az atléták a 4x100 méteres síkfutásban a hatodik helyet szerezték meg. A következő érmet a súlylökésben sikerült megszerezni. Simák Attila 10.84 m-es teljesítménnyel harmadik helyezést ért el. Másik súlylő- könk, Mikus István 8,08 m- rel a középmezőnyben végzett. Teniszben Kővári György egy 4-0-ás bemelegítő mérkő­zés után — négy nyert szettig tartott egy játszma — 4-2 arányban vereséget szenve­dett. A harmadik mérkőzését nagy csatában ismét megnyer­te a váci versenyző (1-4. 6-4, 5-4). Az ötödik helyért hár.om játszmában egy zalaegerszegi versenyzőtől kapott ki (1-4, 4-3, 2-4). s a hatodik helyen v'égzett. Kispályás labdarúgás­ban a férfiak jól kezdtek, Bá­lint Csaba góljával 1-0-ra ver­ték a VEGY csapatát. A jó folytatás azonban elmaradt, egy 1-0-ás és egy 3-0-ás vere­ség — utóbbin több mint 15 percen keresztül kettős ember- hátrányban játszott a -Pest. megyei csapat — a gyors bú­csút jelentette. A Káka Vilmos által felké­szített női labdarúgógárda a budapesti törzsgyártól 6-0-ra kapott ki első mérkőzésén. A későbbiekben összeszedték ma­gukat a lányok, de mindez csak két 1-0-ás vereséghez volt elegendő. A három fias­kó ellenére dicséret illeti a lá- nyokat-asszonyokat, hiszen most léptek először pályára. A teke küzdelmeire a ZTE Építők csarnokában került sor. A váci csapat 408 fával a nyolcadik helyet érte el. leg­jobb „gurítónak” Gyenes László bizonyult 132 fával. (Folytatjuk) ISSN 0133—2759 (Vácf Hírlap) 1944-1887 Emlékezés a mártírokra Papp Rezső Csillapítás és érzéstelenítés a szervezet vészjele X. Tungsram-sportnap Zalaegerszegen I. A horgászok korán keltek

Next

/
Thumbnails
Contents