Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-20 / 169. szám
1987. JÜLIUS 20., HÉTFŐ 3 r Éjnek idején is várják a gabonát Aratók között - kánikulában Leadásra várva. Öcsai Pál vasárnap reggel kilenckor már a második fuvarral jelentkezett a malomban (Folytatás az 1. oldalról) gazdálkodó kölledai szövetke- , zéttel. Mivel náluk egy hósat. A többletköltség mégha- nappal később kezdődik az ladta az egymillió forintot. Ilyen előzmények után került földbe a szem, amely ősszel csapadékot jóformán nem is kapott. A márciusi fagyhularatás, évek óta szakembercserével segítjük egymást — mondja magyarázatképpen Szabó Lajos szállításvezető. — Rengeteget tanultunk tőlám idején hót^karóért fo- lük, hiszen úgy ismerik ezehászkodtak. Végül az április meghozta a várva várt esőt, akkor azonban mindössze két olyan nap volt, amikor gép mehetett az ázott földre. A gyomirtót, majd márciusban a nitrogén műtrágyát is repülő szórta a táblákra. Ez utóbbinak tudható be most a hatvan mázsa körüli átlagtermés. — Három és fél ezer tonnás szerződésünk van a búzára, remélhetleg sikerül túl is teljesítenünk — mondja a főágazat-vezető. — Több mint ezerszáz hektár őszi búza, 47 hektár őszi árpa, 20 hektár tavaszi árpa. és 20 hektár zab az, amit ebben a 13—14 napban le kell aratnunk. A hatalmas kombájnok lassan a tábla végére érnek. Ahogy fogy a kalász, úgy lesz egyre nagyobb a forgalom a tarló szélén, szemmel rakott teherautók jönnek-mennek. A pilóták gyorsan merik a tányérba az ebédet, gulyásleves, zöldborsófőzelék és fa- sirt a menü. Felhajtanak egy üdítőt, és már mennek is tovább. Van, akinek még erre sincs ideje: az egyik ember éppenhogy kitálalt magának, indulhatott is a kombájnokhoz, amelyek az árpaföldhöz értek, márpedig a szem nem keveredhet. Egy Moszkvics hűtőjén négy fiatal férfi kanalazza az ételt, miközben németül beszélgetnek. — Szövetkezetünk több éve szoros kapcsolatban áll az NDK-beli, Erfurt közelében két mint az NDK-kombájnokat, a tenyerüket. Ök viszont például a mi tehenészeti eredményeinkből tanul-' nak, hiszen az ottani tejhozamok messze elmaradnak a dömsöditől. Vaskos nyomtatványt látok az egyik autó hátsó ablakában. — Ez a betakarítási munkaterv — mutatja az összefűzött lapokat Bak Gábor. — Ebben foglaljuk össze az aratás körüli összes teeendő- ket, a betakarítás sorrendjétől a gépellátáson, javítási ügyeletén, prémiumrendszeren keresztül egészen az aratók ellátásáig. Valóságos menetrend ez, amihez még jobban kell tartanunk magunkat, mint ahogy a vasutasok az övékéhez. Mi minden gabonát a tisztítóüzembe viszünk, így egyenletes a leadott szem minősége. Megérkeznek a kombájnok, a vezetők csak esznek, italért nem a tarló szélén álló üdítősrekeszekhez nyúlnak, hanem a vezetőfülkében lévő hűtőtáskákba. — Sajnos itt a tábla mellett csak meleg ital jut — mondja mentegetőzésképpen Bak Gábor, dé hozzáteszi: — már készül az a duplafalú vizesballon, az majd hidegen tartja az innivalót... Móza Katalin Megbeszélés a tábla szélén. Brassó Lajos, Papp .János, Gábor József kombájnos és Guttyán 'István ágazatvezető A lepencei strandon. A betonívek közötti táblán az áll: A medencékből átugrálni tilos és élet- veszélyes! De kinek is jutna eszébe ebben a bőségben kibújni a víz aló!? —_ A Dunakanyar megtelt... A kabarétréfa — hogy még akad talán néhány tö- ug.vanis idén pénteken lesz rülközőnyi hely. nyár — nem jött be. Már hetek óta igazi nyárban lehet részünk. Olyannyira, hogy akár az egész Dunakanyarra ki lehetne tenni a táblát: megtelt. A hőmérő még árnyékban is harminc fok fölötti értéket mutat, a rekkenő Hőséget leginkább a vízparton vagy a vízben lehet elviselni. Azaz lehetne. Mert például a lepencei strand szombaton 11 óra után, vasárnap pedig már 10 óra 15 perckor bezárt. — Hogyan is? — kérdeztük Kállai Gézától, a strand vezetőjétől. — Ügy, hogy többen már nem férnek be. Most dél van, s negyed tizenegy óta vagy 1500 vendéget küldtünk el. Jómagam is a pénztárnál a portán állom a rohamot, hadd ne idézzem, mi mindent vágnak a fejemhez a türelmetlenebbek, akik a Duna túlpartjáról, netán Komáromból vagy Pestről jöttek ide, hogy megmártózzanak. A környéken minden strand zsúfolt, mi a papszigetibe küldjük az embereket, úgy hírlik, ott Combi? búzában Papp István gépkocsivezető, két kombájn ontja a platóra a szemet. (Eiiősi Ágnes felvételei) Erről olvastam Őrkiséret kirándulóknak Ó vatosan, csak óvatosan. Bal kezünk két ujját vigyázva helyezzük a tüskék közé, jobb tenyerünkkel mintegy hidat alkotva egyenesítjük a huzalt. Ezután finom mozdulatokkal csúsztatjuk a kerítés fonadékába, szép lassan visszabújtatjuk, majd ismét átvezetjük a túloldalra... ajjaj, egyetlen óvatlan mozdulat, serken a vér, pirosra festi ujjbögyünket, óvatosan, csak óvatosan, így valahogy ... Szöges drót van a kezünkben, azzal igyekszünk megerősíteni a kerítést, ott, ahol a minap hívatlan vendégek vágtak rést, azon kúsztak be. földúlták a veteményest, kitéptek krumplit, hagymát, zöldséget. Miközben finom mozdulatokkal , igyek-. szünk át- és visszabújtatni az éles szö- . gest, vad gondolatok támadnak bennünk. Áramot kéne vezetni a kerítésbe, csak annyit, hogy éppen megrázza a tolvajokat, mint az elektromos tehénpásztor a legelő széléhez érkezett jószágot, vagy valami robbanóanyagot elhelyezni a drót tövében, esetleg árkot ásni, fűvel álcázni, a betolakodó ott törje a bokáját. Megfordul a fejünkben az is, mi történne, ha rajtakapnánk őket, többen és erősebbek lennének. mint mi?! Bírókra kelnénk, fölkapnánk a kezünk ügyében lévő villát, sokfogú gereblyét? S ha kezükben kést villogtatnának? Miként azok a sihederek, akikről a Magyar Nemzetben olvastam. Negyedik osztályosokkal vett részt kiránduláson Nagy- börzsöny faluban a szilasligeti levélíró. A falu környékén kellemetlen eseménynek lettek részesei. Arrafelé kóborló különböző korú fiúgyermekek kőzáport zúdítottak a csoportra. Próbáltuk többször felszólítani őket, hogy hagyjanak bennünket a Hosz- szú-völgyön haladni, válasz különböző pengéjű kések mutogatása és nyomdafestéket nem tűrő kifejezések használata volt — írja a kísérő. Félve attól, hogy valamelyik gyereknek bántódása eshet, visszamentek a faluba, ahol a tanácsházán panaszkodtak ki magukat. Hogy a panasznak mi lett az eredménye, arról nemszólt a levélíró. A tanulságokat így összegezte: Egy bizonyos, hogy több felnőtt férfi kísérő nélkül nem ajánlatos túrákra kelni. Félreértés ne essék: nem a Közép-Keleten túráztak a negyedikesek, ahol hadihajók kíséretében sétn veszélytelen a tankerek útja nemzetközi vizeken. Csöndes, békés Magyarhonban ajánlja a férfi kísérőket a szilasligeti asszony. Hogy megóvják a csoportot a különböző korú fiúgyermekek kőzáporától, villogó pengéjű késeitől. Emlékeznek még a kerítésvitára? A hétvégi telkek divatjának kezdetén volt kedvenc témája az újságoknak. Milyen csúfak, ízléstelenek, s egyáltalán, minek kell körülkeríteni a telket? Az ember társas lény, örül a másik jelenlétének, eredményeinek, sikereinek, csak nem fogja kitépni szomszédja sárgarépáját?! Ma már nincs kerítésvita. A kerítések mind magasabbak, erősebbek. Tetejükön szöges drót, ha téglából, betonból készül, éles üvegcserepeket építenek be. Az oszlopokból dárdaként hegyesedik elő az acélszög. A televízióban arra intenek, minden ajtón legyen biztonsági zár. Micsoda az ember? A kőzáporos kirándulásról szóló tudósítás olvasásakor milliomodszor tettem föl az évezredek óta megválaszolatlan kérdést. A kőhajigáló, kést villogtató fiúcskák génjeiben hordozzák 'Ilyesfajta indulataikat, vagy tanították őket a harci tettekre? K ész vagy? Kész. Akkor mehetünk. A lyuk befoltozva szöges dróttal, minden ajtó, kis- és nagykapu bezárva, lelakatolva. Indulunk, de nem vagyok megnyugodva. Szomorú vagyok. Meddig kell még zárral, lakattal, őrséggel védekezni embertársunk, önmagunk ellen?! Kör Pál — És önök nem engednek be már többeket? — Az egész napi forgalmunk 2700 lehet, az egyidejű pedig 1800. De meg kell mondanom, hogy néhánnyal azért most is többen vannak benn. Ilyen kánikula idején a vízminőség bizony nem az igazi, ráadásul (mert az egész Dunakanyarban kevés a hideg víz) olykor a zuhanyozók, a büfék is átmenetileg hideg víz nélkül maradnak. — És hogyan viseli el a tikkasztó időt a strand személyzete? — Nem könnyen, hisz a dolgozóink zöme nyugdíjas, bejáró, s ilyenkor 12 órásra nyúlik a műszak. Az alkalmazottaink pedig — ez a szabály — csak nyitás előtt ___ va gy zárás után fürödhetnek, .... : kivéve persze az úszómestert, 11. Hiszen még a termálvízben aki olykor kénytelen a vízbe is hűvösebb van, mint odakint, vetni magát... a tűző napon Azért akadnak, akik belülről hűsítik magukat, mint Visegrád hétvégi vendégei, az idén átadott ágasház előtt, a napernyők oltalmában A természet szerelmesei, a turisták persze ilyenkor is az á nyas utakat róják. S talán közben arról ábrándoznak, milye jó lenne megmártózni hús habokban ... (Vimola Károly felvételei)
