Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

A szocialista brigádokról Formális elemek nélkül Verseny az évfordulók előtt Gazdasági helyzetünk rom' lása és a kibontakozás szük­ségessé teszi, hogy az eddig jól bevált termelési mozgal­mak, köztük a szocialista bri­gádmozgalom mielőbb szaba' dúljon meg a formális elemek­től, s az új követelményeknek megfelelően töltse be rendel tetését. Röviden ez lehetne a mottója annak a tanácskozás­nak, amelyet a minap Abony- ban a helyi üzemek irányítói, párttitkárai és a szocialista brigádvezetők részvételével tartottak. Habony Istvánnak, a nagyközségi pártbizottság titkárának üdvözlő szavai után először Kiss Márton, a SZOT közgazdasági és életszínvonal­politikai osztályának munka­társa a szocialista brigádmoz­galom helyzetéről, s továbbfej­lesztésével összefüggő főbb feladatokról tartott előadást. Az immár harminceszten­dős mozgalom eredményeit és fogyatékosságait figyelembe véve, a közösségek ezentúl leginkább akkor teljesíthetik rendeltetésüket, ha célkitűzé­seik a hatékony munkavégzés­re, a minőség javítására, az importanyagok helyettesítésé­re irányulnak. Ilyen vagy eh­hez hasonló vállalásokat ed­dig ritkán tettek a brigádok. Leghelyesebb, ha a szocialista kollektívák irányítói a jövő­ben a munkahely vezetőivel előzetesen megbeszélik, mire tegyenek felajánlást, mivel tudják a vállalati, üzemi fel­adatokat támogatni, hogyan lehet érdemibbé tenni az em­berek bevonását a célok kije­lölésébe és megvalósításába, ha úgy tetszik, bizonyos ten­nivalók megvalósítását szerző­désben rögzítik. A hetvenes évek végéig az esetek többségében egy esz­tendőre szóló programok ké­szültek. Helyesen járnak el azok a brigádok, amelyek az éves keretvállalást havi, ne­gyedévi, vagy dekádvállalással egészítik ki. Célszerű volna, ha a jövőben ez általános gyakorlattá válna. Természe­tesen ennek megfelelően tör­ténnek az értékelések, jutal­mazások. Ott jártak el helye­sen, ahol például üzemi szin­ten bevezették a havi, gyár- részlegi szinten pedig a ne­gyedévi, illetve félévi számve­téseket és az új rendszerű bri­gádösztönzést, amelynek lé­nyege, hogy a tagokat teljesít­ményük szerint a vállalt fel­adat után nyomban megjutal­mazzák. Ma már nincs és nem lehet ösztönző ereje az évenként történő értékelésnek, és na­gyon sok helyen a 800, 1000 forintos jutalmazásoknak. Le­gyen ilyen is, de azt a legjob­baknak, utólagos erkölcsi elis­merésül adják. Mivel a pénz vonzása még sokáig megma­rad, célszerű egy-egy program megvalósításáért nagyobb ju­talmat adni. Kapjanak nagyobb autonó­miát a közösségek, aminek egyebek között abban kell megnyilvánulni, hogy vezető­jüket saját akaratukból, önma­guk közül választják, s ne a munkahelyi vezető határozza meg, ki legyen a közösség irá­nyítója. A diósgyőri Lenin Ko­hászati Műveknél kísérletkép­pen azt a módszert például, hogy a brigádvezető jutalmazza a tagokat, először 27 kollektí­vánál alkalmazták, majd 152 szocialista brigádra terjesztet­ték ki. Az országban ma már sok helyen működnek vgmk-k. s többségük jó eredményeket produkál. Hasznosítható, pozi­tív vonásaikat célszerű lenne átvenni. Napjainkban gyakran szó­beszéd tárgya, hogy a hármas követelmény második és har­madik pontja elvesztette jelen­tőségét, leegyszerűsödtek a vállalt programok. Helytelen és rossz álláspont, hiszen vál­tozó világunkban csak politi­kai képzés mellett képzelhető el a társadalmi folyamatok, a tudati viszonyok, a társada­lompolitika megértése. Vagy: amikor gondjaink felülemelke­désén fáradozunk, szinte el­képzelhetetlen a magasabb képzettségi szint, a második szakma elsajátítása. Nem sza­bad megengedni, hogy a ta­nulás ellaposodjon, akár meg­kérdőjelezhető vé váljék. A harmadik követelmény ugyancsak nem hiányozhat a közösségek programjából. Tár­sadalmi munkára, közéletiség- re ezután is szükség lesz. To­vábbra sem nélkülözhető a szocialista • brigádok kétkezi társadalmi munkája, a kom­munista szombatok és az egyéb olyan kezdeményezések, amelyek gazdagítanak, érté­ket teremtenek. Fontos marad az óvodák, iskolák, nevelőin­tézmények patronálása, az idő­sek segítése, támogatása. Abonyban napjainkban nyolcvan szocialista brigád működik, ebből tizenhat a Jó­zsef Attila Tsz-nél. A továb­biakban ezek munkájáról be­szélt Pásztor Pál elnök. Kide­rült, hogy a mezőgazdasági nagyüzemnél 23 éves múltja van a mozgalomnak és csak­nem a tagság fele brigádban dolgozik. A termelőszövetkezet gazda­sági vezetősége év elején ver­senyfelhívást tesz közzé, és a kollektívák ezt figyelembe vé­ve készítik el programjukat, ami természetesen nem meg­változtathatatlan. Több példa volt erre az elmúlt esztendő­ben, amikor a nem várt aszály miatt elveszett forintokat más módon kellett pótolni. Náluk is van — kéthavonként — idő­közi értékelés, de a rangsoro­lás, jutalmazás a zárszámadá­sok alkalmával történik. Bár a brigádok teljesítmé­nyei nem lebecsülendők, a megújulás időszerű. Ezt a kö­vetkező néhány tény példáz­za leginkább. A közösségért való tenni akarás általánosan csökkent, a vállalásokban sab­lonok találhatók. Az elnök szerint is igény lesz a vállal­kozói szándékra. Ezután Molnár Zoltánná, a pártbizottság agitációs- és pro­paganda munkabizottságának vezetője azt a kulturális mun­kával összefüggő versenyfelhí­vást ismertette, amelyet a nagy októberi szocialista for­radalom 70. és a brigádmozga­lom 30. évfordulója alkalmá­ból a nagyközségben működő szocialista brigádok részére hirdetnek meg. Gy. F. Korona után jön a Mester Csanád Lászlót, a Kőbányai Sörgyár ceglédi palackozóüze­mének vezetőjét arról faggat juk, hogy mikor ihatunk Ceg­léden is az új sörből, a Koro­nából. — A jövő héten a ceglédi üzletekbe — először a nagyobb ABC-kbe — kerül a közepes árfekvésű Korona sör. — Mit jelent a közepes ár­fekvés? — Azt, hogy 12—13 forintba fog kerülni, közelebbit sajnos még nem tudok mondani. Az új sörfajta arról lesz neveze­tes, hogy kilencven napig tart majd a szavatossága. Az ötve­nes években már gyártottak ilyen sört Kőbányán, most új technológiával indítják útjára a Koronát. Lesz a nyáron még egy újabb fajta sör is, ezt a Skála dobja piacra, Mester sör néven. Ez is egy rági fajta felújítása. Mindkét sörfajtát 180 napos szavatosságúra ter­vezik a közeljövőben, így akarnak a gyártók versenyezni az NDK-beli sörökkel. — ab Megszűnik Az Alföldiről Az elmúlt napokban több ol­vasónk érdeklődött a Dél-Pest Megyei Áfész Alföldi étterme iránt, amely úgy hírlik, au­gusztus 1-jétől megszűnik. A téma közérdekű fontossá­ga miatt a közeljövőben egy hosszabb riportban számolunk be az okokról, valamint arról, hogy hol étkezhetnek a ven­dégek, a létesítmény dolgozói­nak sorsáról, és mire használ­ják majd a százéves épületet. Élményteli két nap Vasutasok túrája Élményekben gazdag kirán­duláson vett részt a ceglédi vasutasok több mint 100 fős csoportja. Korán reggel indult a csapat Verőcemarosra, ahon­nan kisvasúttal mentünk a Börzsönybe. Gyalogtúra kö­vetkezett a nagytisztásra. Pár órás séta után felérkezett a gárda, s végre kipihenhette fáradalmait. Másnap reggeli után hajóra ülve átmentünk Visegrádra, s a lepencei strandon fürödtünk. Pár órás strandolás után séta­hajóval indultunk vissza Bu­dapestre és vonattal folytat­tuk utunkat hazafelé. Hernádi István PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1937. JŰLIUS 2...CSÜTÖRTÖK Uwaga! Zabroniona! És akkor özönleni kezdett a nép Június 30., délután egy óra. Iszonyatos zsúfoltság a ceglé­di piactér hátsó részén, ame­lyet nemrég hoztak rendbe a lengyel árusok részére. Érke­zik Ozsváth Ferenc, a tanács embere, hóna alatt jókora paksaméta. A papírokon: „In- formacija milicyjna” — Rendőrségi tájékoztató. Meg az is, hogy: ..Külföldi állam­polgár magyar állampolgárra] pénzforgalmat magánúton nem bonyolíthat le!” es» au; Persze ezt eddig is tudta mindenki, aki idejárt vásá­rolni vagy eladni. Ám a hir­telen jött tájékoztatási hul­lám nyomán elterjed a város­ban, hogy fölszámolják a len­gyel piacot. A sejtést igazolja a rendőrkapitányság osztály- vezetőjének, Kecskeméti Lász­lónak érkezése, ö is szóróla­pokat hoz: „Figyelem! Tilos! Uwaga! Zabroniona! Egyetlen papíron sem szerepel a meg­szüntetés időpontja, csupán a szabálysértési törvény passzu­sait sorolják el. Érzik az utolsó pillanat el­jöttét a ceglédi dolgozók, mert negyed kettőkor özönleni kezd a nép a lengyel piacra a kör­nyező munkahelyekről. A len­gyeleknek sem számít a har­mincöt fokos hőség, nem tágí­tanak. néhányan fehérneműre vetkezve folytatják a vég­kiárusítást. Na, meg egy tö­rülközőt! Egy kulcskészletet! Azt a tornacipőt! A konyakot is! Ki tudja, itt lesznek-e még holnap? Fél kettő. Csak állunk és ta­lálgatjuk, hogy vajon helyi kezdeményezésről vagy orszá­gos akcióról van-e szó. Erre Az egészségüggyel ismerkedtek Az elmúlt napokban a Pest megyében vendégeskedő Szófia megyei vöröskeresztes küldött­ség egy napot Cegléden és környékén töltött. Ivan Efti- mov, a Bolgár Vöröskereszt Szófia megyei titkára és mun­katársai először Albertirsán jártak, ahol éppen véradás volt a művelődési házban. A vendégek elismerően nyilat­koztak az esemény szervezésé­ről. A társadalmi összefogással készült strand megtekintése után Ceglédre utaztak, ahol először a városi pártbizottsá­gon Podmaniczki István tit­kár a város és környéke poli­tikai, társadalmi és gazdasági életéről adott tájékoztatást, majd a kórházat keresték fel. Itt dr. Hollóst Ildikó egész­ségügyi osztályvezetőtől sok mindent megtudhattak az alapellátás színvonaláról, az orvosok, fogorvosok, védőnők helyzetéről, munkakörülmé­nyeikről, a betegségek meg­előzésével és gyógyításával összefüggő feladatokról, ter­vekről Dr. Túri József, a kór­ház igazgató-főorvosa mutatta be az intézményt, majd meg­tekintették a vértranszfúziós állomást. Ceglédi tartózkodásuk során Madácsyné Somodi Mária vá­rosi vöröskeresztes titkártól széles körű tájékoztatást kap­tak a vendégek a helyi és kör- nvekbe! i vörcskeresztes mun­káról. s tennivalókról El­mondta, mit tartalmaz az egészségmegőrző program, ezen belül kiemelte a környe­zetvédelemmel kapcsolatos fel­adatokat. az új tisztasági moz­galom jelentőségét, valamint mit tettek és milyen elkép­zelések vannak a mozgássérül­tek, testi fogyatékosok, idősek megsegítése érdekében. A vonzáskörzetben 4500 vér­adó van, és igen tekintélyes azok létszáma, akik sürgős esetekben, életmentés céljából bármikor intézeti segítség- nyújtásra is behívhatok. Az önzetlenséget természetesen honorálják, a Vöröskereszt er­kölcsi elismerését a munkahe­lyek, vállalatok, üzemek, in­tézmények többsége pénz-, vagy tárgyjutalommal egészí­ti ki. Mivel a régi önkéntesek közül többen visszavonulóban vannak, ugyancsak lényeges feladatnak tekintik az új vér­adók szervezését. Abonyban a Mechanikai Mű­vek gyáregységével, az ottani vöröskeresztes munkával, va­lamint a nagyközség múltjá­val, jelenével ismerkedtek bulgáriai testvérmegyénk kül­döttei. Az előbbiről Szekeres István főmérnök, az utóbbiról Fabula Andrásné osztályveze­tő. a gyáregységi Vöröskereszt­szervezet csúcsvezetőségének tagja adott bőséges tájékozta­tót, a települést pedig Habony István, a pártbizottság titkára mutatta be. A szívélyes lég­körű találkozón Ivan Eftimov és társai röviden összefoglal­ták addigi magyarországi, il­letve Pest megyei tapasztala­taikat. A jelen levő Aranyosi Lász­ló, a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének tit­kára elmondta, hogy bulgáriai vendégek tapasztalatcserére érkeztek hozzánk, bár a két megye ilyen jellegű kapcsola­ta nem újkeletű. Tavaly ő járt Bulgáriában hasonló céllal. Sok azonos és több eltérő vo­nás jellemzi a két terület vö­röskeresztes mozgalmát. A ba­ráti országban például jóval színvonalasabb az ifjúság egészségügyi nevelése, jobbak az eredményeik az alkoholiz­mus elleni küzdelemben, kul­turáltabb az alkoholfogyasztás. Jóval előttünk járnak az elsősegélynyújtás terén. Pél­dás az oktatási rendszerük, va­lamennyi munkahelyen nagy figyelmet fordítanak erre. és szükség esetén szívesen köz­beavatkoznak, ha valakit bal­eset ér. Komoly közúti elsőse­gélynyújtó állomásaik vannak és színvonalas az ellátás Ha­sonló. sőt jobb a hegvi mentő- szolgálat, amit elsősorban a turizmus indokol. Sokat tanul­hatnánk tőlük. Nekik — érde­kes módon — a szociális gon­dozással vannak gondjaik. Ezen a téren mi jóval előttük járunk. Gy. F. azonban senki nem tud vála­szolni. Ügy döntünk, hamar­jában feltárcsázunk néhány megyei lapot, hátha ők ... A Vas Népénél Szenkovits Pétert keressük, helyette egy bársonyos női hang igazít el, Szombathelyen nincs lengyel piac, egy-két párocska húzó­dik meg csupán a hazai áru­sok mögött. Szórólapokról nem tudnak. Szórólapokról Miskolcon sem tudnak. Az Észak-Magyarország munkatársa viszont elmondja, hogy a Zsarnai és a Búza téri árusításokat a rendőrség a vám- és pénzügyőrséggel együtt igyekszik visszaszorítani. Mis­kolcon mások a méretek, mint Cegléden. Nem ritka, hogy a Zsarnai téri piacon tízezer em­ber verődik össze. Érthető, hogy nem tudják egyik nap­ról a másikra ezt a sokadal- mat felszámolni. De júliustól Borsodban is szigorúbban lép­nek fel a hatóságok a viszont­eladókkal és az üzérkedőkkel szemben. Szolnokon már éppen azt tervezték, hogy július elsejé­vel kiköltöztetik a nemzetközi piacot a város szélére, oda sűrűbben indítanak buszjára­tokat. Hát ebből már nem lesz semmi. Fél három. A városi tanács elnökhelyettesének irodájá­ban: — Tegnap még nem tud­tunk semmiről — mondja Soós János. — A pénzügyőr­ség ma reggel kapta meg a tájékoztatókat, amelyeken va­lóban semmiféle időpont nem szerepel. De a Cegléden tar­tózkodó lengyelek tudtak ar­ról, hogy a piacot előbb-utóbb fel kell számolni. Ma beszél­tünk velük, elmondtuk, hogy az akció július 2-án indul ugyan, de mivel nem szeret­nénk hatósági eszközt alkal­mazni, ezért már elsején se legyenek itt. A piaci felügye­lőknek meghagytuk, hogy el­sején reggel ne engedjék be az árusokat. Ha mégis bemen­nének, ne szedjenek tőlük helypént. — Eddig szedték tőlük? — Igen, személyenként öt­ven forintot. Ugyanez a ceg­lédi őstermelőnek nyolc fo­rintjába került. Éppen most derült ki, hogy az idei hely- pénzbevételi tervet már mos­tanra teljesítettük. Tény, hogy népszerű lett a lengyel piac, mert itt a hivatalos ár harma­dáért, negyedéért lehetett megkapni a holmikat. Az ér­deklődésre jellemző, hogy amikor április negyediké előtt a takarítás miatt szüneteltet­tük a piacot, csőstül jöttek a reklamáló telefonok. — Mi lesz a terület sorsa? — Visszaköltözik a barom- fipiac. Július elseje, reggel hét óra. Kihalt a lengyel piac, a kapu nyitva. Kicserélték a táblát is, a lengyel nyelvű felirat helyett most: Baromfipiac. Háromnegyed kilenckor rö­vid megbeszélés a tanácsnál a rendőrség és a pénzügyőrség képviselőivel. Kiderül, hogy a rendőrség július másodikától kezdve folyamatosan tart ak­ciókat a városban. Alii ellen szabálysértési eljárás indul, azt huszonnégy órán belül ki­utasítják az országból. Az el­lenőrzések érinteni fogják az árusok szálláshelyeit és azo­kat a területeket is. ahol ed­dig a piacon kívül felbukkan­tak. Az a magyar állampol­gár is szabálysértést követ el, aki vásárol. Kilenc óra. Tolmácsot kere­sünk, de már nincs rá szük­ség. A baromfipiac — hajdani lengyel piac — ajtaján sárga­réz lakat, a népek olvasnak szorgalmatosán. Egyszerre töb­ben állják körül a kis cédu­lákat, s mondják, megszűnt ez semmi perc alatt. Lengyel felrat csupán a pecsenyesütő oldalán maradt, belül a sütö- déssel, akit felszólítottak, szed- ie le idegen nyelvű ajánlatait. Nem tudja megmondani a pecsenyesütős, hogy ki szólí­totta fel, és nem is érti, miért kellene neki leszedni a len­gyel szöveget. Tíz órakor már tombol a júliusi délelőtt. A piac üres, néhány kóbor kistermelő, meg a kereskedők ügyködnek egy­kedvűen. A placc előtti egy­irányú utcába kis Polskik for­dulnak be. lengyelek kacsint­gatnak kifelé a lehúzott abla­kon. Egyikük, egy morózus. mackó kinézetű odacammog a szórólapot olvasgató embe­rek mögé. bevágja magát a kocsiba, és szó nélkül elpor- zik. R. V. Moziműsor Cegléd, Szabadság filmszín­ház, szombaton és vasárnap délután: Végtelen történet (NSZK fantasztikus film). Es­te: Mad Max (amerikai sci- fi). Szombaton, éjszakai elő­adás: Altatódat nászágyon (olasz filmvígjáték). A kama­ramoziban: Az , ember, aki túl sokat tudott (amerikai bűn­ügyi film). A mesemoziban, szombaton és vasárnap, dél­előtt és délután: Elveszett pa­pagáj (magyar mesefilmsoro­zat). Honda, fagylalttal 77 a énnekem osztrák roko- nőm lenne, akkor legelő­ször is meghívnám őt Magyar- országra, s a lelkére köt­ném, okvetlenül hozza el a kis Hondáját, azt, amivel otthon a gyerekek is elmehetnek vá­sárolni. S ha jönne és hozná a gépet, akkor én egy váratlan pillanatban elkérném, hadd kerüljek vele egyet a főutcán. Csumáig húznám a gázkart, repülnék vele — fagylaltozni. Ez tűnne a legbiztosabbnak ahhoz, hogy minél többen lás­sanak engem, alföldi gyere­ket. igazi Hondával a faluban. Lenne persze gondom bőven. Mert a fagylalttal a kezem­ben akarnék visszafelé indul­ni, hogy is nézne az ki, hogy az ember ülve egyen pisztá­ciát — egy motoron, ami meg áll. Ügyhogy bal kézben tar­tanám a fagyit, jobb kézzel pöcögtetném a gázt, s nyilván jobb lábbal rúgnám be a mo­tort. Miután halkan pöfögni kezdene a japán csoda, kicsit rendezném a gondolataimat, hogyan is kéne nekem kuplun- golni. Hamar rájönnék. A fagylal­tot átvenném a jobb kezem­be. jobb tenyerem aljával óva­tosan túráztatnám a motort, közben bevágnám egyesbe is. így indulnék el. Pechemre a komám jönne velem szem­ben. rögtön meg kellene áll- nom, hogy elmeséljem, meny­nyit fogyaszt a Honda. Ö per­sze részletre vásárolt Rigán kuporogna, nem úgy, mint én, süppedős nyugati nyeregben. No, ahogy újra megküzde- nék az elindulással, átsandíta­nék a túloldalra, ahol két rö­högő alakot látnék, akik szin­tén fagylaltot nyalnak, ßllva a kocsijuk mellett, s alig vár­ják, hogy indulásomat kőve­tően leejtsem a fagylaltot az albertirsai porba . .. I/iszont, ha ez az egész így lenne, akkor nem én len­nék a két vigyorgó alak egyi­ke. aki miután végignézte a mókás jelenetet, így szólt oda társához: „Ezt megírjuk, öre­gem. Eszméletlen, hogy meny­nyire kitartó és szívós a ma­gyar ifjúság ...” Rab László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents