Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 153. SZÁM 1987. .TÜLITIS 2.. CSÜTÖRTÖK Mechanikai helyett elektroműszerészek Sokan vannak, mégis kevesen A rövidebb értesítések mel­lett három napirendi pont sze­repelt a szakszervezetek vá­rosi bizottságának kibővített szb-titkári koordinációs érte­kezletén. A résztvevők tájé­koztatást hallgattak és vitat­tak meg a szakszervezetek városi bizottságának feladatá­ra, hatáskörére vonatkozó SZOT-határozat értelmezésé­ről, a bizottság szervezeti mű­ködési szabályzattervezetéről. Dr. Mundruczó János, a Má- dách Imre Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközépis­kola igazgatója pedig a szak­munkásképzésről adott tájé­koztatást. Ez sem volt érdek­telen a bizottság előtt, hiszen vázolta, milyen utánpótlásra számíthatnak a szakszervezeti mozgalomban. Nullára írva Tucatnyi és még egy szak­mában képeznek szakmunká­sokat az iskolában, elsősorban a körzet munkahelyei számá­ra. Ám a végzősök messzebbre is kirepülnek. A fodrászokat például itt képzik a gyáli, az. érdi, a váci lakosság ellátásá­ra is. Gödöllőn is szerezhetnek szakközépiskolai érettségit azok, akik már valamilyen szakmunkás-bizonyítvány tu­lajdonosai. Egy tanulócsoport jött létre azok köréből, akiket szakmunkásvizsgára készített fel a vállalatuk. Szólni kellett a mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskoláról is, mert az innen kikerülő fiatalok iránt ugyancsak nagy a kereslet. — A gyakorlati képzésben elavult a géppark a központi tanműhelyünkben. A soroza­tosan följavított, többször nul­lára leírt esztergagépek nem alkalmasak a képzési célok megvalósítására. Számvezérlé­sű oktatógépre volna szüksé­günk, de ez sajnos másutt .is hiány — tájékoztatta a bizott­ságot az igazgató. — Kedvező viszont, hogy a szakmunkásképzésben nincsen képesítés nélküli pedagógus. Egyetlen gépészmérnök van, akinek még nincsen pedagógu­si oklevele. A szakoktatóknál is jó a helyzet, három kivéte­lével valamennyien pedagógu­sok. A mezőgazdasági gépsze­relőket mérnök oktatók tanít­ják a szakma fortélyaira. Dr. Mundruczó János el­mondta, hogy az 1988’89-es évtől kezdődően várhatóan emelkedni fog az általános is­kolát végző korosztályok lét­száma. Ha többen jelentkezné­nek a szakmunkásképzőbe, ak­kor talán lehetségessé válna az üzemek igényeinek kielégí­tése az esztergályos, a szer­számkészítő, az épület-villany­szerelő, a géplakatos szak­mákban. Egyelőre viszont a beiskolázás hasonló a tavalyi­hoz. Érettségivel ? A környező gimnáziumok, középiskolák növelték az osz­tálylétszámokat, gyengébb eredményű diákokat is fel­vesznek. Sokan bekerülnek a budapesti iskolákba. Az ered­mény: esztergályos szakmára heten, mezőgazdasági gépsze­relőnek 18-an jelentkeztek. Az utóbbiból két osztályra volna igény. Még szerencse, hogy géplakatos a tavalyi néggyel szemben az idén 16 fiatal sze­retne lenni. Szó esett a képzési irányok változásáról is. A Ganz Áram­mérőgyárnak eddig mechani­kai műszerészeket képeztek. A jövőben elektroműszeré­szekre lesz szükség. Ilyen szakmabeliekre számit a gép­gyár és az ikladi Ipari Mű­szergyár is. Még csak elkép­zelés. hogy a villanyszerelőket szakközépiskolai szinten ok­tatják. Az Ikarus, az Elektro­mos Művek igényelné ezt. Gondolnak a lányokra is. Szá­mukra szűkös a választék, ke­vés szakmában tanulhatnak a környéken. Mivel ebből nagy kereslet várható, laboratóriu­Központi ügyeletek. Gödöl­lő, rendelőintézet (ide tarto­zik Szada és Isaszeg is): jú­lius 4-én, szombaton 14 óráig: dr. Mikola Jenő, utána hét­főin, 6-án reggel 8 óráig: dr. Gémesi György. (Kerepestar- csa, Csömör, Nagytarcsa, Mo­gyoród.) A Batthyány út 4. szám alatti rendelőben 4-én: dr. Szilágyi István, 5-én: dr. Barabás Gábor. Aszód, rende­lőintézet (Túra kivételével a volt járás területe mindkét napon): dr. Mészáros István rendel. Pécelen a körzeti or­vosi rendelőben szombaton és vasárnap dr. Varga László. Túrán pénteken délutántól dr. Békési Ödön. összevont kör­mi asszisztenseket képeznének. Ilyen még nincs az országban, ehhez a megfelelő tantervet is ki kell dolgozni. Szabó László, a szakszerve­zetek városi bizottságának el­nöke nem állt egyedül azzal a véleményével, hogy erre való­ban szükség lesz, már csak a biotechnológiai kutatások miatt is. Az iskolaigazgató pe­dig azzal érvelt, hogy ilyen irányú képzésre van meg a pedagógusi háttér a Madáchi­ban. Háttér Nyitott kérdés maradt, hová tartozzanak a szakszervezeti tag diákok. Az iskolához, vagy a munkahelyhez? Lehet, hogy ezt a témát egy későbbi bi­zottsági ülésen megvitatják. Addig sem árt, ha a gyerekek, azaz a tinédzserek tanulnak. B. G. Erdőkertes Pártoló tagok Ismét bevezetik az erdőker- tesi sportkörben a pártolótag­díj-rendszert. A település sportot szerető lakossága jú­lius elsejétől havonta tíz fo­rint értékű bélyeg vásárlásá­val támogathatja a sportkör működését. A pártoló tagok a postásoktól, valamint az eszp­resszóban vehetik meg ezeket a bélyegeket. zeti orvosi ügyeletek. Valkó, Vácszentlászló, Dány, Zsámbok, péntek délutántól hétfő reg­gelig dr. Kemény András dá- nyi körzeti orvos. Erdőkertes és Veresegyház: pénteken 18 órától dr. Dolinszky Béla ve­resegyházi körzeti orvos. Gyer­mekfelügyelet, Gödöllő, ren­delőintézet, július 4-én és 5-én dr. Rédery Zsuzsanna. FÉLSZ. A középtávú közok­tatási és közművelődési terv tárgyalásán kérdezte egy nem tanácstag, miért nem pályáz­tak többen a megüresedett igazgatói helyekre, csak nem a félsz miatt: mert úgy érez­ték, ha netán mégis a régi di­rektor győz, akkor a hoppon maradt pályázó jövője el van vágva? A művelődési osztály helyettes vezetője erre azt vá­laszolta, megengedi, hogy volt félsz. Hozzátette: minden is­kolában találhatunk olyan pe­dagógust, aki joggal pályázha­tott volna. Az egész pályázati rendszer szomorú tapasztalata, hogy nem pezsdült meg, nem frissült meg a vezetés... Ez a félsz azóta se hagy nyugodni. Ilyen veszélyesek volnának ezek az igazgatók? Ismerem őket, mindig nagyon udvariasak, készségesek, ha hozzájuk fordulok valamiért. De hát én nem vagyok peda­gógus, pályázatot be sem ad­hatnék, kizárt, hogy a he­lyükre törjek. Az a kérdés is furdal, ho­gyan vágnák el a sikertelen pályázó jövőjét, mit csinálná­nak vele? A szomorú az egész­ben, hogy senki sem pattant föl a helyéről, tiltakozni: hogy tetszenek ilyet gondolni, a mi igazgatóink, akik hosszú évek óta vezetik iskoláikat közmeg­elégedésre, nem ilyenek. A hallgatóknak volna igazuk? INTERPELLÁCIÓ. Bizonyos vagyok benne, az interpellá­ció mibenléte valamilyen le­A maradék®! gondozzák Nagy esemény volt 1970. június 30-án, amikor éjfélkor meg­szüntették a Gödöllő—Veresegyház vasútvonalat. A kijelölt új buszvégállomás a vonatpótló helyi közlekedésben a Hegy ut­cai lett. Itt épült meg a forduló, és igen fontos szerepet lát el az Öreg-hegy utasforgalmában. A régi vasútvonalból mint­egy kilométeres szakasz megmaradt, amelybe egy kitérőt épí­tettek, ez szolgálja ki a Tüzép-telepet. Ezen érkezik a vagon­ba rakott tüzelő és építőanyag. Felvételünkön: a VI-os gépe­sített pályafenntartási szakasz dolgozói Buskó András vezető pályamester irányításával a talpfákat cserélik, és szabályozá­si munkákat végeznek. (Csiba József felvétele) Hét végi orvosi ügyelet Gyűjtőhelyen a kamilla Befejeződött a kamiilaszürct a Szilasmenti Tsz gyógynövény­ágazatában. A drogalapanyag betakarítása után a vetőmag­nak való növények utolsó szállítmánya is beérkezett a gyűj­tőhelyre. (Vimola Károly felvétele) A gödöllői agrárközpontról Fejlesztési elképzelések Lapunkban beszámoltunk arról, hogy pödöllőn., az Ag­rártudományi Egyetemen ta-« nácskozott a Medosz Pest Me­gyei Bizottsága. A napirendi pontok megtárgyalása után Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára tájékoztatta a részvevőket a gödöllői agrár­központ helyzetéről, fejlesztési elképzeléseiről. Elsőként rövid áttekintést nyújtott a körzetről. Gödöllőn és a többi 26 településen 140 ezer ember él. Pest megye má­sodik legnagyobb körzete ez. A 12 milliárd forintos termelés kétharmadát az ipar, egyhar- madát a mezőgazdaság produ­kálja. Magas, ötvenszázalé­kos az exportra kerülő termé­kek aránya. A mezőgazdasági kutatásnak, oktatásnak, szolgáltatásnak és termelésnek nagy a súlya a körzet életében. Az Agrártu­dományi Egyetem mellett — ez az intézmény oktatással, ku­tatással, szolgáltatással egy­aránt foglalkozik — sajátos kutató tevékenységet folytat például az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóköz­pont, a MÉM Műszaki Intéze­te. Az Agrohovo szolgáltató vállalat. A Növényvédő és Ag­rokémiai Állomás a szolgálta­tás mellett hatósági feladató­kat is ellát. Sajátosan kapcso­lódik az agrárszférához a La­boratóriumi Törzsállattenyész- tési Intézet és a Humán Oltó- anyagtermelö és Kutatóinté­zet. A felsorolás nem teljes, de már ebből is látható, hogy a mezőgazdaság terén az ország­ban .egyedüli mértékű kon­centráltság tapasztalható Gö­döllőn. Herczenik Gyula a to­vábbiakban azt hangsúlyozta, hogy politikai felelősség is: ezt a nagy kapacitást nem szabad alacsony hatékonysággal dől. goztatni. A gondok közé soro­landó az, hogy aránytalanul kevés pénz jut mezőgazdasági célú kutatásokra. Az intézmé­nyek, vállalatok igyekeztek a munkájukhoz szükséges felté­teleket önmaguk számára meg­teremteni. A szervezeti elkü­lönültség jelentős. Jobb mun­kamegosztásra volna szükség. Az évtized elejétől határo­zottabb az együttműködés. Az agrárközpont koordinációs bi­zottsága a rektor vezetésével félévente ülésezik. Ami a jövő feladatait illeti, a hetedik öt­éves tervi tennivalók össze­hangolása az egyik legfonto­sabb. Vannak már közös kez­deményezések, ilyen például a műszerpark felmérése, a szá­mítógéppark összehangolt fej­lesztése. A tudományterülete­ket témacentrikusan, nem szer- vezetközpontúan kellene ku­tatni. Döntő szerepe lesz eb­ben az érdekek összehangolá­sának. Minőségi változást jelent a gödöllői agrárközpont életében a biotechnológiai kutatások megépülő központja. Ennek 1989 őszén már működnie kell. A biotechnológia fiatal tudományág, nagyon fontos, hogy a munka kezdetére meg-. felelő szakembergárdát is ki­képezzünk, a legkorszerűbb is­meretekkel. Körülbelül száz­húsz kutató fog itt dolgozni. A Medosz Pest Megyei Bi­zottságának tagjai ezután az agrárközpont néhány intézmé­nyének munkájával a helyszí­nen is megismerkedhettek. Az istenek a fejükre estek. Magyarul beszélő, színes bots- wanai film vígjáték, 6 és 8 óra­kor. Ismét expedíció A túrái Gagarin úttörőcsa­pat az idén tizennegyedik al­kalommal rendezi meg kerék­páros Galga-expedícíóját, hogy az úttörők kutassak, felfedez­zék szülőföldjük szépségeit, értékeit. A tábor központja ebben az évben Püspökszilágy lesz. s innen új területek, te­lepülések és embereik megis­merésére nyílik lehetőség. Az augusztus 3-án kezdődő kuta­tótáborba most is sokan je­lentkeztek, s az expedíció pa­rancsnoksága a résztvevők ko­rához és összetételéhez igazít­va tervezte meg a 10 nap programját. Március 22-én a televízió Hétvége című műsorában helyszíni közvetítést adott Kecskemétről, a tavaszi fesz­tivál keretében megrendezett népi gyerekjátékok olimpiájá­ról. A közvetítésben Békési István, a túrái iskola igazga­tóhelyettese beszélt a játékok eredetéről, módjáról, s arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek az úttörők azért, hogy a játékokat megőrizzék. Azóta — felvételről — az Ablak cí­mű tévéműsorban mutatják be a különböző népi sportjá­tékokat a túrái gyerekek. Az elmúlt hét végén a nemzetes- dit láthattuk. A túrái úttörők sikersoroza­tát mutatja, hogy népijáték- válogatottjuk bemutatkozott a szentendrei szabadtéri mú­zeumban, és helyben is meg­rendezték a IV. úttörő népi- játék-olimpiát. Modernizálás Sokszor előfordul még napjainkban is környeze­tünkben az a különleges­ség, amikor egy-egy épüle­tet, gépet úgy újítanak fel, modernizálnak, hogy kor­szerűtlenebb lesz, mint a tatarozás, javítás előtt volt. Ilyen és hasonló gondola­tok foglalkoztatják pár hó­napja az aszódi lakosokat is. Egyre többen panasz­kodnak a szebbé tett, át­alakított postahivatalban eltöltött percekre, óráikra. Nem a kiszolgálással van bajuk, csupán azt hiányol­ják, hogy a munkaiatok befejezése után elfelejtették visszahelyezni az asztalo­kat, székeket az ügyefelek­nek szánt helyiségben. So­kan jönnek ide kismamák gyerekekkel, fáradt, idős, beteg emberek, nyugdíja­sok. Nincs lehetőségük egy boríték megcímzésére, egy távirat megfogalmazásara, nem szólva arról, mennyit szenved az a fájós lábú, de­rekú, akinek esetleg órákat kell várakoznia, míg tele­fonvonalat kap. Vajon mi­ért van ez az egyszerűsí­tés? Takarékosság vagy más szempontok döntöttek? — ai Tanácsülés'! jegyzetek iratban pontosan ki van fejt- laszokat, és még háromszor ve, akár a panasz, a közérdekű bejelentés és javaslat. Nem néztem utána, csak a szótárat ütöttem föl. Interpelláció, in- terpellálás latin eredetű szó, jelentése: valamely ténnyel vagy üggyel kapcsolatosan a parlamentben előterjesztett írásbeli kérdés a kormányhoz. A tanácsüléseken is lehet In­terpellálni. Néhányan minden ülésen élnek eme jogukkal. De mint legutóbb kiderült, kérdé­seik az esetek kilencvenöt szá­zalékában nem merítik ki az interpelláció fogalmát. A ta­nácselnök annak nyomán kö­zölte az adatot, hogy Husti István tanácstag fölhívta tár­sai figyelmét, gondolják meg, mi az interpelláció, s csíp- csup kérdésekkel, amelyeket a szakigazgatási szerveknél in­tézhetnek el, ne, rabolják a testület drága idejét. Husti István egyszer már megneheztelt egy kicsit, amiért ezeken a hasábokon reagáltam valamelyik felszó­lalására. Remélem, ezúttal nem bántódik meg. Mert azt mondom, hogy igaza van. De hozzáteszem, hogy a drága időt mások is rabolják. Például azok az előterjesztők, akik. szóban megismétlik az írásban benyújtottakat, bő lére eresz­tik a kérdésekre adandó vá­jelentkeznek, mert eszükbe jutott valami. A múltkor meg egészen fura eset adódott. Az utolsó sorban valaki, akit minden bizony­nyal meghívtak, mindenhez hozzászólt, megmagyarázta a tanácstagoknak, hogy is kell ezt meg azt értelmezni. A tes­tületi tagok hátrafordultak, nagy szemeket meresztettek, de senki sem szólt rá .. . Arra biztatnám Husti Istvánt, az ilyesmit is tegye szóvá, ő vá­rosi és megyei tanácstag, van tekintélye, jó szónok, hatáso­san. tud érvelni. Ha én írom le, abból csak sértődés lesz, holnaptól hárman nőm fogad­ják a köszönésemet, a hátam mögött morgolódnak, mit akar ez már megint... ? ERŐDÍTMÉNY. Az Illés Ist­ván úti iskola panasza, hogy illetéktelenek rendszeresen ki- lukasztiák kerítését, s az ud­vari pályán sörmeccseket vív­nak. (Az is lehet, hogy bor- meccsekről van szó, mivelhogy a szemtanú szerint demizso- nokkal szoktak odavonulni a mérkőző felek.) A, tanácstag fölkarolta az ügyet, így ke­rült a testület elé. Az illetékes osztály és a rendőrség is azt válaszolta, amit tehetnek, azt megteszik. A kerítést viszont ismételten kiluggatják. De hát nekünk van városgazdálkodási válla­latunk, amelyiknek az igaz­gatója ott szokott lenni az üléseken. Most is ott volt. Kö­zölte, hogy az egész országban keresik azt a speciális beton­elemet, amelyből kétméteres falat raknak, azon valószínű­leg nem hatolnak át a foci­zok. Könnyen lehet, hogy a tetején szöges drót lesz. így védekezik az egyik ember a másik ellen. A XX. század végén, negyvenkét évvel a második világháború után. Városon belül! KASTÉLY. A tanácselnök elmondta, hogy a kastély hasz­nosítására kiírt pályázatra nem tülekednek a jelentkezők. Újabban külföldön is közzé­tették. Majd a külföldiek, ők talán jobban tudják, mi kelle­ne nekünk .. TERV ÉS PÉNZ. Nem állha­tom meg, hogy ezt ne tegyem közkinccsé. Az elején emle­getett középtávú közoktatási és közművelődési tervet se tudták hová tenni a tanácsta­gok. Terv? Program? Koncep­ció? Vezérfonal? Kötelező? Vagy csupán útmutató? Meg­van-e hozzá az anyagi fede­zet? Válasz helyett mondta egy tanácstag: amikor nincs pénzünk, akkor terveket ko­vácsolunk. Az a lényeg, teszem hozzá, hogy el legyünk vala­mivel foglalva. ____________ Kör Pál I SSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents