Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

Új és átépített üzletek XIV. ÉVFOLYAM, 1fi5. SZÁM 1987. JÚLIUS Ifi., CSÉTfíRTilK Mezőgazdász szaktáborok Ez megütötte a mércénket Egyetemi tanárok foglalkoztak velük A vásárlók figyelmét már jó előre felhívták, hogy szom­baton délelőtt 10 órakor zár­nak és hétfőn a szokott idő­ben 8-kor nyitnak. így a vá­sárlók tudták magukat mihez tartani. Hogy erre miért volt szükség, azt az azóta betérők már jól érzékelhetik és lát­hatják. Gödöllőn, a Patak té­ren levő élelmiszerüzlet rövid idő alatt megszépült, tágasabb lett, gazdagodott hűtőpulttal és állványokkal, azaz gondolák­kal. Obermajer Attila üzletveze­tő elmondotta, hogy a tizen­egy tagú kollektíva, melyből kilenc nődolgozó, dicséretesen kivette részét a munkából. A múlt hét végén nem mentek haza időben, mert az üzlet­ben folyó munkákban vettek részt. Az ÉKV karbantartó brigádja nagyon jó munkát végzett. Az üzlet új színt ka­pott. hiszen festettek és má­zoltak, villanyt szereltek. Az áruk elhelyezése, szakosítása könnyebbé teszi a választást. Hétfőn reggel nyitáskor a vá­sárlók mintha megnagyobbo­dott üzletbe léptek volna. A dolgozókon látszott, hogy a kétnapos pluszmunka a forró időben megviselte őket. de senki sem panaszkodott. Tóth Sándor vezetőhelyettes, aki ti­zenöt éve dolgozik a szak­mában és hat éve van ebben ez üzletben, csak annyit mon­dott. a raktár rendbetétele még hátravan, de újabb ösz- szefogással ott is rendet te­remtenek. A Blaháné út—Rét utca és Rigó utca vé^én ió ütemben halad a Gödöllő és Vidéke Afész Időgépen utazhatnak a bá­tor vállalkozók olyan csodál­kozással, mint Verne András bácsi lovas kocsiján jómagami a bagi határban. Nekünk már szokatlan az ülés a lovak mö­gött. A halványan derengő gyermekkori élmények ideje óta úgy elszállt a két évtized, hogy közben nem sikerült a bakra kerülnöm. Igaz is, mi­kor találni erre módot ma­napság? Ugyanúgy feszélyezettén te- kintgetek először jobbra-balra a magas ülésről, mint amikor egy Moszkvicsban a szomszéd faluba utaztunk azokban az években, amikor a gépkocsi­ból volt kevesebb, mint a lo­vakból. Nem csoda, hogy a leg­kevésbé sem ismerem a ko­csira és a lóerőkre vonatkozó elnevezéseket. Meg nem tud­nám mondani, milyen lovai vannak Bandi bácsinak. Nó- niusz, lipicai, magyar félvér, vagy muraközi — egyáltalán hol van a Muraköz? —, csak azt tudom, hogy nagy szere­tettel ápolja őket mindennap, minden évszakban a Dózsa György utcai portájának istál­lójában. Ügy ötven méterre a forgalmas kereszteződéstől, melyen át a modern közleke­dés ütőerébe, a sztrádába tor­kollnak naponta ezrek benzin vagy gázolaj űzte lóerőkkel. A szentlászlói úton haladva oldódnak a gátlásaim. Már nem szédülök az ülésdeszkán. Ez talán az autóbuszétól is magasabb. Rálátni az embe­rekre, belátni az udvarokba. És ami nagyon fontos még: lassan poroszkálunk előre. Jut idő fogadni az előre köszönök üdvözlését, marad odakiáltani a nem figyelőnek, vagy az elbámészkodónak. Bandi bácsi mindenkit szóra bír. Azt gon­dolná az ember, hogy számá­ra fontosabb a kapcsolatok ilyen módon történő ápolása, mint a kocsizás oélja, a szán­tás, vagy a karók kiszállítása a szőlőbe. Ez persze csak a látszat, de bizonyára elszomo- rodma kocsisunk, ha valami komoly rendelet révén be kel­lene üvegeztetnie lovas kocsi­ja ülését. Kereken negyven esztendeje szegődött a vasút szolgálatá­A Pest Megyei Vendéglátóipar) Vállalat versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja, 1987. szeptember l-jétől a követ­kező üzleteit. 235-ös Ibolya presz- szó, Gödöllő, Alkotmány u. 23., 323-as Besnyő vendéglő. Gödöllő, Bánki Donát üt 1-, 479-es Modul 7-es büfé, Vác, 483-as Modul 7-es büfé. Vác. A versenytárgyalást augusztus 18-án, 14 órakor tartjuk az Igazgatóságon, Vác, Széchenyi út 19 alatt. Tájékoztató adatokat a vállalat váci igazgatósága ad, július 27-étői, új ABC-jének építése. A vá­rosi tanács által rendelkezés­re bocsátott építési telek, va­lamint az 500 000 forintos anyagi támogatás, a kedvez­ményes áron vásárolt építési anyag sok segítséget jelent. — Célunk — mondotta Ma­yer János, a városi tanács műszaki osztályának vezetője —, hogy mielőbb elkészüljön és a vásárlókat szolgálja az új üzlet. Ez az ABC 260 négy­zetméter alapterületű lesz Oly területen helyezik el ahol később terjeszkedhet és megfelelő autóparkolót épít­hetnek, megközelíthető lesz akár három irányból is. A környékbe jól illeszkedő építmény már külsejében is csalogató lesz. Az áfész eme beruházásával is igazolja, hogy szívügye Gödöllő kereske­delmének jobbá tétele. A piacon megjelent a gö­rögdinnye, de ottjár tünkkor néhány áruból hiány volt. Így például saláta, zöldborsó, re­tek, sóska és paraj, továbbá őszibarack, földieper, ribizli, egres nem volt látható. — A sárgarépa és a zöldség csomója 9 forint, a burgonya 14. a fejes káposzta 12, a kel­káposzta 16 forint. A vörös­hagyma csomója 8. a karalá­bé darabja 5. a fözőtök kilója 10 forintba kerül. A paradi­csomért 30—40, a lecsónak va­ló zöldpaprikáért 10. a na­gyobbakért 24 és 34 forintot kérnek. A sárgadinnye 44. a görög 60. a sárgabarack 38, a málna 70. a borízű alma 36 forint. A gomba 100, a tojás 1,80, 2,60. 2,80. Cs. J. ba, de nagy szerencséjére ez nem okozott számára olyan életmódváltozást, ami sok kor­társát megviselte. Nem sza­kadt el a vasparipák világá­tól neki kedvesebb közegtől, a hol poros, hol sáros dűlő- utak szabadságától. Deme András legalább ezt az örömet megérdemelte a sorstól. Az ő fajtájából egyre kevesebben maradnak. Pedig sokan számítanak rájuk. Azok a gazdák például, akik nem bízzák a különböző kerti trak­torokra, vagy ekekapákra a földművelést, akik ragaszkod­nak a lóvontatta ekéhez és a földet a szagáról megismerő hajtóiához. Számítanak rájuk az adóügyesek is. Pedig azok­nál. akik nem szenet fuva­roznak a Tüzéptől, hanem De­me Andráshoz hasonlóan ki­egészítő, de nélkülözhetetlen mezőgazdasági tevékenységet űznek, nemigen marad nyere­ség, amikor levonják a fizet­ségből az abrak árát. De a szabály az szabály, s ha anv- nvi mindennek ellenállt Ban­di bácsi, miért ebbe rokkanna bele? S ok idős ember él egyedül a falujában, akinek a tel­kéhez egy kis konyhakert is tartozik, esetleg egy darabka szőlőt is mondhat magáénak. Gyerekeik néha-néha meglá­togatják, aztán visszautaznak a fővárosba, esetleg még távo­labbi tájára az országnak. A munka itt marad az öregek­nek. akik el is végzik, ha mo­zogni bírnak. A baj akkor kezdődik, ha a szív rendetlen zakatolással, a csontok hallha­tó ropogással, a lábak fájdal­mas merevedésükkel figyel­meztetnek az eltelt évekre, s a kert helyett az ágyat kell választani. — Ha akadna egy napszá­mos, bármennyit kérne, min­dent megadnék neki — sóhaj­totta Lőrincz János —, de hát ki megy el ma napszámba? Ki vállalkozik ilyen munká­ra? Jól emlékszem, hogy négy­öt évtizeddel ezelőtt körze­tünk szinte minden falujában sokan keresték napszámos­munkával a kenyerüket. Úgy hallottam gyerekként, hogy a napszámos két keze munkájá­val keresd a mindennapit és egyik napról a másikra él. A fizetést naponta kapja, mivel kell kenyérre, mert úgy van, amint az édesanyámtól hallott közmondás tanúsítja: szegény embernek mihelyt van, mind­járt nincs. Nincsenek ma már napszá­Tíz napig a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem kollé­giuma látta vendégül az úttö­rő mezőgazdászokat. A Ma­gyar Úttörők Szövetsége Or­szágos és Pest Megyei El­nöksége, gödöllői várpsi elnöksége, valamint a Mű­velődésügyi Minisztérium és a Magyar Agrártudományi Egyesület mellett az Országos Pedagógiai Intézet és az ag­rárcentrum is felkarolta ezt a kezdeményezést. Immár hato­dik alkalommal szervezték meg a diákok számára az or­szágos szaktábort. Valter Menyhértné táborve­zetőtől azt is megtudtuk, hogy valójában már hetedszer ta­lálkoznak itt a gyerekek, de a hét évvel ezelőtti tábort még tanulmányi versenyként kezel­ték. Idén kilencvenen kaptak meghívást az egyetemre az or­szág valamennyi tájáról. A részvételért keményen meg­dolgoztak a tanulók, a kétfor­dulós pályázatra beküldött anyagaikat a bírálóbizottság véleménye szerint akár szak- dolgozatnak is elfogadhatták volna. Elektronikus virágőr Szórakozás, játékos vetélke­dők, akadályverseny , tették' változatossá, tarkították prog­ramjaikat. hiszen napjaik itt is általában munkával teltek el. Szakmai napokat tartottak számukra, melyeken az egye­tem tanárai foglalkoztak ve­lük. Bevezették őket a mikro­biológia rejtelmeibe, megis­merkedtek az állatok életével, a növénynemesítéssel, -keresz­tezéssel. Az elméleti tanulmá­nyok mellett gyakorlati fel­adatokat is megoldottak. Ké­szítettek tápkocka-előállító prést, nagy sikere volt az elektronikus nedvességérzé­kelő virágőrnek. Jártak Martonvásáron és a vácszentlászlói Zöldmező Ter­melőszövetkezetben. kirándul­tak a vácrátóti botanikus kert­be, a Mezőgazdasági Múzeum­ba. Gödöllőn a helytörténeti gyűjteményben megtekintették mosok — legalábbis a szó ré­gi értelmezése szerint —, még­sem tartom fölöslegesnek, hogy írjunk róluk, hogy nehéz éle­tüket a mai jobban, könnyeb­ben élő nemzedék is megis­merje. A napszámos volt az, aki minden munkára vállalkozott és minden munkára alkalmas volt. Tavasszal — amikor a jobb módúak kihasználták, hogy a szegénysoron elfogyott a kenyér, s már a kukorica- lisztet is nagyon gondosan be kellett osztani — alacsony napszámbért fizettek az ásá­sért, metszésért, a gyümölcs­fák tisztításáért, nyeséséért. A kukoricaültetés, majd annak májusban, júniusban történő kétszeri megkap ál ása szintén tavaszi munka. Májusban fü­vet vágott és takarított be. Zsúptetejű házat fedett, ké­ményt rakott, kerítést csinált. Tapasztott, vályogot vetett, fát hasogatott, ölfát vágott, s ha úgy kívánták, még kutat is ásott. Nyáron kereste meg az egész család esztendei élelmét, akikor voltak a legfőbb mun­kák, s többet is fizettek, mint tavasszal. Aratórészesnek állt el. Ha jól mutatott az élet, a környezetvédelmi kiállítást, melyet filmvetítéssel kötöttek egybe. A szünidőnek, a tábori szo­kásoknak megfelelően megal­kották alkotmányukat, táblá­ra ragasztották a körletrendet. A szabályokat be is tarthat­ták, az utolsó napon sok sep­rűt, kevés lapátot és egyetlen disznófejet láthattunk. Utóbbi az egyik szoba egyetlenegy­szeri rendetlenségére utal. Ajándék paprika Rigó Klára Zagyvaszántóról érkezett Gödöllőre. Dolgozatát a cukorrépa hulladékmentes felhasználásáról írta. Tudomá­nyát nagyrészt könyvekből gyűjtötte, de sokat köszönhet biológiatanárának, Bródzki Zsuzsannának. — Nagyon élveztem a tá­bort, sokrétű programjaink voltak, mindenki választhatott magának kedvére valót. Tet­szett, ahogy Váeszentlászlón megmutatták a kenyérgyárat is. csak sajnos nem működött éppen. Csodálatosan szép ter­mést láttunk a zsámboki fó­liasátrakban. mindnyájan kap­tunk egy paprikát is. Börcsök Barbara Csongrád Központi ügyeletek. Gödöllő, rendelőintézet (idetartozik Szada és Isaszeg is): július 18-án, szombaton 14 óráig: dr. Tüske Gyula, utána hét­főn, 20-án reggel 8 óráig: dr. Mikola Jenő. Kerepestarcsa (Csömör, Nagytarcsa, Mogyo­ród). A Batthyány út 4. szám alatti rendelőben 18-án dr. Bódy Emőke, 19-én dr. Vin- cze Lajos. Aszód, rendelőinté­zet (Túra kivételével a volt járás területe): mindkét napon dr. Pesti Imre rendel. Péce- len a körzeti orvosi rendelő­ben szombaton és vasárnap dr. Ray Péter. Túrán péntek délutántól dr. Békési Ödön összevont körzeti orvosi ügye­nyolcadán, de ha gyengébb­nek ígérkezett a termés, he­tedén fogtak fel. Részesarató­nak lenni szerencsét jelentett. A részeseknek a gazdasszony főzött.- Edébük tett az asztal­ra egy tál levest, abból ettek valamennyien. Péter-Pálkor fogott a takaráshoz és végez­téig, kazalbekötésig dolgozott. A nyár utolján került sor a vályog vetésére, a kertnek, gyümölcsösnek való földek fordítására. Ősszel a nyárinál valamivel kevesebb, de a tavaszinál ma­gasabb volt a napszám. Kez­dődött a kukoricatörós. Ilyen­kor dolgozott a legtöbb em­ber. Voltak napszámosok, akik családjukkal együtt harmado- sak lettek, s a harmadáért tartoztak a kukoricát letörni, megfosztani, a csuhéjt kazalba rakni, a megtisztított tengerit a padlásra felhordani, a ter­mést elharmadolni. Télen alacsony lett az amúgy is garasos napszám, s ilyen­kor inkább az asszony hozott valamit a házhoz, amit leg­többször mosással, takarítás­sal, disznótor utáni mosoga­tással keresett. • A férj jött, ment, téblábnlt otthon, várta, hogy hívják valamerre. Dena­megyéből, Mórahalomról jött. Bár óvónőnek készül, édesap­ja segítségével először a ku­korica hasznosításáról írt, a második fordulóban pedig a szerves trágyáról. Természete­sen az anyagok összeállításá­ban őt is segítette biológia- tanára, Nódrági Lajosné. Vendégség tejjel — Nekem nagyon tetszett a kenyérsütőüzem, és éppen azért, mert nem működött. Olyat már láttam otthon. Be­mutatták a Zöldmező Téesz- ben a tejüzemet is, meg is vendégeltek bennünket. Adtak kétdecis zacskós tejet az egész csoportnak. Olyan gépeket is megismerhettünk, amelyeket különben ritkán láthatnánk. Ilyen volt például a pasztörö- zögép. — Sok táborban voltam már, de azok szerintem nem ütötték meg a mércét. Azért Zánka is jó volt. Itt a válto­zatos programok elűzték az unalmat, valamennyien érdek­lődéssel foglalkoztunk a mun­kával, szórakozással. Kár, hogy kimaradtam már a nyol­cadikból, többé nem jöhetek ide. B. E. letek. Valkó, Vácszentlászló. Dány, Zsámbok: péntek dél­utántól dr. Mészáros József dányi körzeti orvos. Erdőker­tes és Veresegyház: pénteken 18 órától dr. Tar Balázs ve resegyházi körzeti orvos Gyermekügyelet: Gödöllő, rendelőintézet: július 18-án és 19-én: dr. Balogh Mária. Szegeden rendezték meg a junior gyaloglók országos baj­gyon kevés munka akadt: gallyat vágott, havat söpört egy féldeciért, jeget termelt a falu kocsmárosána-k, hentesé­nek a Kavicsosból vagy a Galgából. Bizony újévtől tavaszig a nagy dologtalanságban a fo­gát szívta a napszámos em­ber, meg néha egy kis do­hányt. Délutánonként összejöt­tek a falu valamelyik kocs­májában. Akinek volt kapado­hánya — amit a finánc nem látott —, adott a komájának egy pipával és füstöltek, köp­ködtek, hasították a törvényt. Kérdezték egymástól is. mit és hol hallott. Naplementekor ha­zamentek, ettek egy-két krumplit vagy fokhagymás pi- rítóst. Alkonyaikor lefeküd­tek, mert drágán mérte a bol­tos a petrót. A korai sötéte­désben tervezték a szebb és gazdagabb életet, s az évről évre szaporodó gyerekek sor­sát. — Meg arra kértük a jó Is­tent — mondta a tavaly el- hunvt Kovács Mihályné egyik emlékezésekor —, hogy addig éltessen bennünket, amíg a gyerekeink szárnyra kelnek, az unokáinkat pedig megláthas­suk. Nehéz ember! sorsokat ta­kart a napszámossors, s ennek felvillantása, megismerése mai gondjaink könnyebb megérté­sét és elviselését is segítheti Fercsik Mihály Bandi bácsira számítanak —bg Mindenre vállalkozott Ha elfogyott a kenyér-— ■■ ..............................— H ét végi orvosi ügyelet Nem náluk A környezet- és szakmai ismeretek hiányában gyak­ran előfordul a tudósítók­kal. hogy valamilyen kér­dést, választ, bonyolult ma­gyarázatot félre-, illetve el­értenek. Különösen nehéz a dolga annak, aki gépelni még megtanult, de a gyors­írás tudományára már nem volt ideje. így magnetofon nélkül legtöbbször rövidí­tésekre kényszerül jegyze­tében, hiszen a riportalany szabályosan nyilatkozik, il­lendően beszél. A probléma akkor adódik, ha a nyom­dába küldéskor a saját em­lékezetére támaszkodik va­laki. Ez okozott gondot legutóbb Tűzoltók naplója című cikkünkben is, mely­ben a gödöllői Szabadság teret összekevertük a Sza­badság úttal. Tévedésünket — érthetően — sérelmezték a Dózsa György úti gyógy­szertár dolgozói, mivel nem náluk, hanem a máriabes- nyői patika rendelőintézet­tel közös udvarán keletke­zett tűz a hulladékok meg- gyulladásából. Jó vásár volt A diákok többsége még ép­pen csak elkezdte a nyári szün­időt, nem gondol a következő tanévre. Az előrelátó szülök azonban már megkezdték a tanszerek vásárlását. Náluk — és a jövendő elsőosztályosok­nál — volt a legnagyobb sike­re a gödöllői Diana Ruhaipari Szövetkezet bőrdíszműves szakcsoportja által rendezett háromszáz forint egységáras iskolatáska-vásárnak. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágából, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 órá­ig­Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. ÜT MffTTlflg Nő a volánnál. Magyarul beszélő, színes amerikai ka­landfilm. 6 és 8 órakor. nokságát. Most újra a GEAC- atléták sikereiről számolha­tunk be. Kiss György edzőtől megtudtuk, hogy a hölgyek tíz kilométeres csapatverse­nyében a dobogó harmadik fo­kára állhatott fel Benedek Krisztina. Kerti Eszter és Szo- vics Anna. A Kirchhoffer József tanítvá­nyaiból álló fiúcsapat — Bú­zái Zsolt, Homoki István. Vöő György — bajnok lett- a 20 kilométeres távon. Az egyéni versenyben Búzái és a höl­gyeknél Benedek egyaránt a hetedik helyen végzett. Más korosztályokban is ren­deztek versenyt. A serdülő B-s leányok 3 kilométeres szá­mát nagy fölénnyel nyerte Rosinecz Erika, aki saját me­gyei csúcsát 22 másodperccel megjavítva 15:48-as időt ért el! Horgászoknak Napijegy A Gödöllői Dolgozók Hor­gászegyesülete megkezdte a napijegyek árusítását az V-ös tóra. A felnőttek naponta két­száz forintért vásárolhatnak jegyet, az ifjúsági ára száz forint. A napijegyet és. a hor­gászigazolványt ezúttal is be kell mutatni horgászás előtt a tó ügyeletesének. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Szegedi bajnokság Gyaloglók a dobogón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents