Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

A partbizottság megtárgyalta Közművelődés és világnézet , Két fontos napirendi pont szerepelt az MSZMP Mo- $ nori Városi Jogú Nagyközségi Bizottság legutóbbi — ki- 4 bővített — tanácskozásán. Dr. Szászik Károly, a párt- bizottság első titkára az MSZMP KB július 2-ai ülésé­ről, az ott született döntésekről tájékoztatta a jelenlévő­ket. A testület, amelynek ülésén részt vett dr. Bíró Fe­renc, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a GATE dékánja, ezután meghallgatta és megvitatta a vonzás- körzet közművelődési intézményeiben folyó világnézeti, politikai nevelömunka helyzetéről és továbbfejlesztésé­nek feladatairól szóló jelentést, amit Tóthné Fiel Mari­anna terjesztett elő. A VONZÁSKÖRZETBEN a közművelődési hálózatot 11 önálló művelődési ház, 12 könyvtár és 5 klubkönyvtár jelenti. Intézményeink — ob­jektív és szubjektív okoknál fogva — az elvárásoknak rendkívül eltérő módon felel­nek meg. Még mindig elő­fordul olyan klubkönyvtár, ház, amely csupán a mini­mális feladatoknak tud eleget tenni (Csévharaszt, Bénye, Ká­va, Gomba). Rendkívül nagy eltérés mutatkozik a két intéz­ménytípus (könyvtár-művelő­dési otthon) között. A könyv­tári hálózat állaga, tárgyi fel­szereltsége elfogadható. A le­hetőségekhez mérten bővíté­sekkel, átalakításokkal — kör­zeti szinten — növekedett az alapterület, csökkentek a rak­tározási gondok. Jelentős ta­nácsi beruházással és társa­dalmi segítséggel épültek új­já könyvtárak (Monor, Vecsés, Csévharaszt). Bővítést tervez­nek Ecseren, valamint új köz- művelődési intézmény (műve­lődési ház + könyvtár) létre­hozását Maglódon — szögezte le az előterjesztés. A művelődési házak és klub­könyvtárak tárgyi feltételei jóval alatta maradnak a könyvtár hálózatának és köz­ségenként komoly különbségek érzékelhetők. A 17 intézmény közül funkciójának betöltésére jó színvonalon 6 intézmény al­kalmas (Ecser, Mende, Pilis, Vecsés, Nyáregyháza, Monor), 4 viszont az előzőekre szinte teljes mértékben alkalmatlan (Gomba, Maglód, Bénye, Ká­va). Az elmúlt években a leg­nagyobb volumenű beruházás, az 1987-ben átadott Monori Művelődési Központ volt. Szé­les körű társadalmi össze­fogással, megyei és országos pénzeszközök felhasználásával felszereltsége is méltó lett egy körzetközponti módszertani intézményhez. Említésre mél­tó kezdeményezés Maglódon, hogy az eddigi tarthatatlan ál­lapot megszüntetésére a lakos­ság a településfejlesztési hoz­zájárulást egy új közművelő­dési létesítmény felépítésére szavazta meg. Szintén a lokál­patriotizmus szép példája az 1984-ben elkészült gyömrői tájház, amely nagyrészt a lakosság egyéni befizetéseiből jöhetett létre. Újszerű kezde­ményezésként a szép környe­zeti adottságokra építve Gom­bán autós, Gyomron szabad­téri kertmozi kialakítására ke­rült sor. A SZEMÉLYI ELLÁTOTT­SÁG — hasonlóan a közmű­velődés országos gondjaihoz — körzetünkben is rendkívül ag­gasztó — állapította meg a jelentés. Káder- és személyzeti munkáról alig beszélhetünk. A szakmai képzettség, vezetői készség, tapasztalat, politikai alkalmasság együttes érvénye­sítése és elvárása a jelenlegi fluktuáció mellett illúzió. A legnagyobb erőfeszítések ellenére elsődleges szempont az üres álláshelyek betöltése. Az egyszemélyes intézmények­ben, kisközségekben szakmai, politikai adottságok tekinte­tében gyakran kényszerül megalkuvásra a kinevező ve­zető. A világnézeti politikai neve­lés tükröződése a tartalmi munkában nehezen mérhető. A hagyományos módszerekkel az állapítható meg, hogy a könyvtári olvasók létszáma a szolgáltatások ellenére — háló­zati szinten — csak enyhén növekedik. Elsősorban a 6— 14 éves, illetve a közép- és felsőfokú képzésben részt­vevők keresik fel rendszere­sen a könyvtárakat, meghatá­rozott kötelező irodalomért, vagy kutatáshoz kapcsolódó szakanyagért. A felnőtt lakos­ság körében az olvasásra fordított idő, a művelődés egé­szére szánt idő szűkülésével arányosan csökkent. Tapasz­talt tény az is, hogy az is­meretszerzés egyéb — kényel­mesebb, könnyebb, gyorsabb — formái kerültek előtérbe (tv, rádió, folyóirat). Az ér­telmiség többsége saját könyv­tárral rendelkezik. Jövedelmi viszonyaik miatt számottevő folyóirat megrendelésére nincs módjuk, ezért elsősorban a könyvtárak szolgáltatásait ve­szik igénybe. A körzetközponti intézmény jó kapcsolatot ala­kított ki az intézményekkel, koordinatív, irányító, segítő tevékenységének eredménye a hálózat — megyei szinten is — elismert munkája. A közművelődési intéz­mények alapbázisa az óvoda és az iskola. Az e területen eredményesnek minősíthető tevékenység alapja, a peda­gógusokkal való szorosabb együttműködés, amelyre a nép­művelők többsége alkotó mó­don épít. A körzet szinte vala­mennyi művelődési háza je­lentős szerepet vállal magára a tanulóifjúság művelődés iránti igényének felkeltésében. Ez pozitív, jó irányú folya­mat, hiszen a számukra szer­vezett előadások, programok, közösségi formák látogatottak és reménykeltőek. A párt- bizottság elé került írásos anyag ugyanakkor azt is rög­zíti, hogy a középfokon tovább nem tanuló ifjúság sajnálatos módon, kiesik a közművelődés hatóköréből. Az ifjúsági klu­bok például évek óta újra és újra szerveződnek, felszínes tartalommal bírnak (kivétel: Vecsés, Gomba). A közművelő­dési szakemberek idáig nem találták meg a diszkóhoz ha­sonló összetartozás kulturált vonzerejét. A videotechnika és a számítógépek elterjedése ér­deklődést keltett az ifjúság körében. A videózás — az is­mert okok miatt azonban — inkább a vendéglátóipari egy­ségekre korlátozódik, kihagy­va a műsorpolitikai elvek ér­vényesülését és megteremtve az alkoholfogyasztás lehető­ségét. AZ ÉRTÉKEK ÁTRENDE­ZŐDÉSE legerőteljesebben a munkásság körében érződik. A műveltség általánosan de­valválódott. Feloldhatatlannak tűnik napjainkban a kvali­fikált szakemberigényhez, a minőségi munkához, munka­erő-átcsoportosításhoz szük­séges műveltségszint emelése és a (gmk-k. túlmunkák stb. miatt) megrövidült szabadidő ellentmondása. Ez az a réteg, akit a legnehezebben lehet be­vonni a közművelődés hagyo­mányos formáiba, mert azt szabadideje feláldozásának minősíti. A vonzáskörzet művészeti élete az 1980-ban megalakult Nagy István regionális kép­zőművészeti csoport hatására felélénkült. Kisugárzó hatásuk érződik a vizuális nevelésben, az ízlésfejlesztésben, a képző- művészeti alkotások befoga­dására fogékony közösségek alakításában (például táborok, gyermekszakkörök vezetése). Az amatőr művészeti csopor­tok működése — elsősorban anyagi háttér hiánya miatt — visszaesett. Megszűnt Magló­Monori apróhirdetések Építkezők figyelmébe! Betonbélést 22 Ft/'db, 30x20x20-as hab salak­blokk, 18 Ft/db egy­ségáron, közvetlen a termelőtől vásárolha­tó. Cím: Ipoly Mgtsz, Monori-erdő, Csalo­gány utca 45. \ Szőnyi Tibor Kór­ház és Intézményei villanyszerelő képe­sítéssel rendelkező elektrikust és villany- szerelő szakmunkást keres felvételre. Je­lentkezés Vácon a kór­ház műszaki osztályán. A Dunakeszi Költ­ségvetési Üzem, fel­vesz anyagkönyvelőt és anya gelszámolta­tót. — Bérezés, meg­egyezés szerint. Je­lentkezni lehet: Költ­ségvetési Üzem, Du­nakeszi, Szent I. u. 1. don a nemzetiségi tánccsoport, vezető nélkül van Péteriben és Ecseren. Egyre erőteljeseb­ben jelentkezik a még mű­ködő csoportok körében a fenntartási költségek megeme­lése iránti igény (mendei tánc­csoport, monori irodalmi szín­pad). Köztudott tény és azt a pártbizottság ülésén felszó­lalók is megerősítették, hogy a politikai, világnézeti nevelő­munka, a tudatformálás nap­jainkban nehezebbé vált. E te­vékenységben hittel, elkötele­zettséggel részt vevők gyakor­ta érzékelik, hogy fontos, meg­határozó ideológiai kérdések tisztázatlanokká váltak, illetve megválaszolásra várnak. A közművelődési dolgozók poli­tikai tájékozottságának növe­lése, ideológiai kérdésekben való eligazodása, a művelődés- politikai feladatok egységes értelmezése érdekében, a von­záskörzet politikai és szak­vezetése több előadásból álló elméleti konferenciát szerve­zett részükre. A központi po­litikai továbbképzés megoldat­lansága, a közművelődési munkatársak politikai fel- készültségének hiányosságai e kezdeményezés folytatását te­szik szükségessé. AZ ELŐTERJESZTÉS ösz- szegezve megállapította: a köz- művelődési határozat óta el­telt években tovább szigorod­tak a gazdasági és társadalmi feltételek. Űj feszültségek kerültek felszínre, melyek nem kedveztek a közművelő­dés dinamikusabb fejlesztésé­nek. A szakalkalmazottak élet- és munkakörülményeiben alap­vető változás nem történt, amely a minőségi utánpótlást veszélyezteti. A tárgyi-techni­kai feltételek szerényebb fej­lődése mögött a vonzáskörzet társadalmi összefogása, jelen­tős erőfeszítése áll. A témához kapcsolódó vita legérdekesebb részleteire és az elfogadott határozati javas­latra lapunkban visszatérünk. Vereszki János O R I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 163. S'ZÁM 1987. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK Nagykátára küldték a mintát Az aratók most nem heverhetnek Egy ötvenkét hektáros táb­la levágásával a hét elején a vecsésiek után a monori Kos­suth Tsz-ben is megkezdték az aratást. Az első nap ta­pasztalatairól és a későbbi el­várásokról dr. Farkas Sándor, a szövetkezet elnöke tájékoz­tatott: — A baranykabúza érett be elsőnek, a hajdani Smit- terer erdő melletti határrészen. Jó fél napba telt a több mint félszáz hektár learatása. A ho­zam itt csaknem 49 mázsás volt, s elégedettek lennénk, ha e körüli, de valamivel ta­lán magasabb lenne majd a végén összesíUndő átlag is. — Milyen az első búzaszál­lítmányok minősége? I — Nagykátára küldtünk mintát, az eredmény sajnos még nem érkezett meg. Mi úgy becsültük, hogy a vize le­het körülbelül tizenhármas, a szemek kis része pedig lát­hatóan apróbb a homokos, sülevényes talaj miatt. — Mikorra tervezik az ara­tás befejezését? Ezt azért kér­dezem, mert "mindenütt azt hallani, nehéz, elhúzódó be­takarításra számítanak a szak­emberek. — Nekünk most hat NDK-1 kombájnunk van, felerészben újak, felerészben régiek. Az első napi teljesítményük elég jó volt, bízunk,. jjqgy ilyen is Lámpatisztogatók Világosság fényes nappal Sajó Lászlóról a földön kiderült, hogy nemcsak a volánhoz ért, hanem a mosókeléhez is Csendes István és Paulik Sán­dor a magasban, éppen az egyik armatúrát takarítják ki, hogy majd a plexibúrát zsi­neggel leeresszék a gépkocsi- vezetőnek (A szerző felvételei) esés utcáin bukkannak majd fel. Kérik is, hogy legyenek rájuk tekintettel a gépkocsive­zetők — bármennyire sietős is az útjuk —, hiszen értük is dolgoznak. A. L. A. marad. Ettől függetlenül jo­gos a kollégák bizonytalan­sága, mert a búzák érettségi foka most a területtől, fajtá­tól függően nagyon változó, egy-egy nedvesebb völgyben szinte még zöldek a kalászok. Mindezen túl nekünk még azzal is számolnunk kell, hogy a búzaaratásba beékelődik a 280 hektárnyi olajlen vágása, mert ha az beérik, egy napot Sjrri várhatunk vele, nehogy kiperegjen ... Egyszóval nem valószínű, hogy júliusban vég­zünk az aratással, hiszen ösz- szesen körülbelül ezer hektárt kell megjárniuk a kombájnok­nak. Megköszönve az elnöktől ka­pott gyors tájékoztatást, már- már elköszöntem, amikor dr. Farkas Sándor egy meg­lepő kijelentése megállított: — Azért nem bánnánk, ha közben egy-két napos tétlen­ségre kényszerülnénk __ — Hogyhogy? — Még a régi kaszás arató­korból származik egy nagyon igaz mondás, miszerint: „Ha az arató hever, a kukorica csövei...” A mi gombai úti tábláinkon épp most kezdődött meg a címerhányás, úgyhogy kiváltképp jól jönne egy kis eső, ami a búzatábláról el­zavarna ugyan, de a kuko­ricának, napraforgónak ara­nyat érne. V. J. A gombai autós kertmozi­ban csütörtökön 21.15-től: Rá­zós futam (színes, szinkronizált új-zélandi kalandfilm, országos bemutató előtt). Gyomron a Strand kertmozi­ban 21-től: Árulás és meg­torlás (színes, kínai kung-fu kalandfilm). Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Szamuráj­háború (színes, japán történel­mi kalandfilm). Labdarúgás 1886/87 Csapataink a mérlegen Minden sportág, így a lab­darúgás utánpótlása is kiemel­ten fontos feladatként szere­pel az utóbbi években, hiszen korántsem mindegy, kik és milyen színvonalon képviselik az egyesületi színeket. Mind­ezek figyelembevételével a körzeti labdarúgó-bajnokság­ban szereplő ifjúsági csapatok és a körzeti serdülőegyütte­sek most véget ért idénye óvatos derűlátásra adhat okot. Nézzük s vizsgáljuk először az idősebb korosztály, az ifjúsági együttesek bajnokságát. Elöl­járóban megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évek legki­egyensúlyozottabb versengé­sét hozta az 1986/87. évi sze­zon. Néhány csapat figyelem­re méltó teljesítményt nyúj­tott. Ehhez a körhöz tartozik a bajnokságot megérdemelten, nagy fölénnyel nyert Ecser, valamint az Abony, Vecsés, Albertirsa és Ceglédbercel együttese. E felsorolt gárdák végig egyenletesen produkál­tak, s összecsapásaik élvezetes, jó mérkőzéseket eredményez­tek. Meg kell azonban jegyezni, korhatáros bajnokság(ok)ról lévén szó, nagyon sokat szá­mít egy-egy csapat teljesít­ményében az. hogy az adott „évjárat” éppen milyen képes­ségekkel rendelkezik. A most hátrább végzett csapatoknak sem lehet külö­nösebb szégyenkeznivalójuk, hisz lehetőségeikhez mérten ők is megtettek mindent. Ide csak egy apró megjegyzés kí­vánkozik. Nevezetesen: né­hány csapatnál csak a felnőtt­együttes szereplése számít, így értelemszerűen az ifik és ser­dülők háttérbe szorulnak, s ez kihat teljesítményükre is. Ezt a helyzetet tudatosabb munkával, testnevelők és szakképzett edzők bevonásá­val mihamarabb fel kellene számolni. Persze jól tudjuk, a lehetőségek ezen a szinten is végesek. Mindenesetre az ecse- riek példája követendő példa lehet. A serdülőbajnokságról szól­va tényként állapíthatjuk meg, az ebben a szezonban átszer­vezett, csoportokra bontott bajnokság feladatát apróbb hiányosságoktól eltekintve tel­jesítette. Több csapat szere­pelt, mint eddig bármikor, s az iskolák bevonása sok fia­tal. ma még csak szárnyait bontogató labdarúgó-palán­tával kiszélesítette a minded­dig rendelkezésre álló játé­kosbázist. A bajnokságot vé­gül a Monor csapata nyerte, izgalmas két helyosztón, a szépen fejlődő Úri együttesé­vel szemben. A monoriak si­kere várható volt. hisz min­den évben az elsők között vannak, azok a tehetségek azonban, akik évről évre ki­kerülnek a serdülőcsapatból, néhány kivételtől eltekintve, hamar lemorzsolódnak, s tűn­nek el talán örökre a labda­rúgás számára. Az Úri együt­teséről csak a legnagyobb el­ismerés hangján lehet szólni. Emlékszem, néhány éve ezt a csapatot a Monor tizenöt-húsz góllal verte, most azonban egygólos sikerért is meg kel­lett küzdeni becsülettel. Ez egyértelműen azt bizonyítja, •hogy Úriban tudatos és jól szervezett serdülőélet bontako­zott ki, s minden reményünk megvan arra, hogy ez tovább­ra is így folytatódik. Végezetül, mintegy summáz­va a serdülőbajnokságró) ki­alakított képet, egy személyes tapasztalatról hadd számoljak be. Módomban volt látni a Nagykátán megrendezett me­gyei serdülődöntő helyosztóit. Színvonalas mérkőzések vol­tak (a monoriak harmadikok lettek), csak... Ezekre a fiatal játékosokra már most rákény­szerítik a játékrendszerek sab­lonjait, megfosztva őket ezál­tal a játék igazi örömétől, az improvizálás lehetőségétől, az igazi felszabadult játéktól. A sokat emlegetett ösztönös cse­lekvési szabadságot ölik ki a tudományosnál tudományo­sabb alapokon dolgozó edzők, s később csodálkoznak, ha a gyerekeknek elmegy a kedvük a focitól. Játszani, játszani és megint csak játszani! A szám- és taktikai hadviselést hagy­juk meg a „hadvezéreknek”. Elég baj, hogy ez a tendencia tért hódított szinte a világon mindenütt. Legalább a fiatal focistákat kíméljük meg tőle. Idősebb korukban használhat­ják úgyis maid eléget. Kucsera József (Értékelő sorozatún^ végére értünk. Valamennyi csapa­tunknak jó felkészülést kívá­nunk az 1987/88-as bajnoki évadra!) ISSN 0133—2631 (Monorí Hírlap) Az elmúlt napokban Ecse- ; ren, Maglódon és Gyomron láthatták a helybeliek, hogy miként gondoskodnak a szak­emberek az éjszakai közleke­dés biztonságáról. Az önjáró hidraulikus gém kosarában, az Elmű megbízásából, a Műfém- szer két dolgozója, Csendes István és Paulik Sándor emel­kedett a magasba, hogy az os- tomyeles lámpákból kitaka­rítsák a szélfújta hulladékot, a verébfészkeket, kicseréljék a kiégett izzókat, majd lefes­tették az ostomyeleket. Oda­lenn a földön Sajó László, a gépkocsivezető pedig lemosta az áttetsző plexiből készült burákat. Ök hárman gyorsain s pre­cízen dolgoztak. Ahhoz, hogy kicserélhessék a kiégett fény­forrásokat. be kellett kapcsol­ni az utcai világítást. Fényes nappal a világító lámpák lát­ványa pedig érthetően furcsa volt. Sokan gondatlanságra, fe­lelőtlen pazarlásra gondoltak, de látva a munkát, s megkap­va az élőszavas felvilágosítást, megnyugodtak. A Műfémszer emberei leg­közelebb Péteri, Üllő és Ve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents