Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

■ Abonyi krónikái Vannak, akik nem fizetnek A tanácsok sokrétű tevé­kenységének egyike az állami lakóházakkal való gazdálko­dás, amit hivatalosan lakás­ügyi igazgatásnak neveznek. Ide tartoznak egyebek között az építéssel, elosztással és fenntartással kapcsolatos fel­adatok. Abonyban 145 állami tulaj­donú, tanácsi kezelésben lévő lakás van, közülük 90 bér, 38 községi szolgálati, 17 pedig in­tézményen belüli szolgálati lakás, összkomfortosként ti­zennégyet, komfortosként öt­venhatot tartanak nyilván, a többi félkomfortos, illetve komfort nélküli. Az intézmé­nyen belüli szolgálati lakások elkülönítése azért lényeges, mert karbantartásukról fenn­tartójuk, a gamesz gondosko­dik, és használatba adásukra az intézmény vezetője jogo­sult. — A tanácsi kezelésben lé­vő lakások közül mindössze 29 épült az utóbbi húsz eszten­dőben, a többi legalább 80— 100 éves, ami önmagában ele­gendő ahhoz, hogy állaguk felbecsülhető legyen — hallot­tuk Hegedűs József házkezelő­től. — Az utóbbi négy eszten­dőtől eltekintve, a karbantar­tásukra fordított összeg nem haladta meg a 80—100 ezer forintot. — Ez azt jelenti, hogy újab­ban több figyelmet és pénzt fordítanak a tanácsi lakások­ra? — Igen. 1985-ben 762 ezer, tavaly 700 ezer forintot köl­töttünk karbantartásra. Az előbbi összeget hatvannvolc, az utóbbit hatvankilenc lakás állagmegóvására használtuk fel. Az elvégzett munkálatok között például tető, kerítés, kapu. ablakjavítás, padlócsere, kéményátépítés, villanyveze­ték tetőtartójának kicserélése szerepelt. Az egy évre szóló karbantartási tervünket, a felhasználható pénztől füg­gően, a helyszíni szemlék és a lakók bejelentései alapján, állítjuk össze. Előfordul, hogy a nem nagy szakértelmet igénvlő munkát, előzetes en­gedély alapján, a bérlők ma­guk végzik. Ilyenkor a tanács csak az anyagról gondoskodik. Ebben az évben 821 ezer fo­rintot használtunk fel. Az említettekhez hasonló karban­tartás lesz a Zalka Máté út 2., a Körösi út 3 és 12., a Szolnoki út 92., a Radák út 3., a Szelei út 6 és a Vörös­marty utca 5. szám alatti ta­nácsi ingatlanokon. A munkát jórészt kisiparosok végzik, csak végső esetben keresünk állami vagy szövetkezeti ki­vitelezőt, mivel az utóbbiak tartalékkeret, beszerzés és anyagmozgatás címén gyakor­ta 150—200 százalékkal növe­lik költségeinket. — Hogy halad az állami la­kások értékesítése? — Az utóbbi években há­rom tanácsi bérlakást vásárol­ták meg a lakók, ez azonban nem számottevő. Változatlanul nincs nagy érdeklődés, első­sorban azért, mert a bérlők többsége kedvezőtlen szociális körülmények között élő em­ber, s így érthető, hogy nem vállalkozik a vételre. — Milyen a lakbérfizetés? — Elég magas a nyilvántar­tott hátralék. Tavaly és tavaly­előtt az esedékes lakbér 2 millió 417 ezer forint volt, eb­ből 163 ezer forint nem folyt be. Az előírt teendőket h ány- talanul elvégeztük, a tájékoz­tatókat, felszólításokat kiküld- tük, majd a behajtás iránt in­tézkedtünk. Sajnos a bírósági eljárás ritkán járt eredmény­nyel, mert a hátralékosok többsége alkalmi munkás, vagy már annyi tartozása van hogy keresetét további letiltással nem lehet terhelni Az ér­vényben lévő rendelkező-ek szerint a bírói eljáráson túl egyéb törvényes szankcióra nincs lehetőség. Jelenleg hat ilyen hátralékosunk van. Arra is volt példa, hogy amikor a bérlő tudomást szerzett a bírói letiltásról, nyomban otthagyta munkahelyét. A tanács végrehajtó bizott­sága utasította a házkezelőt, hogy az adósok, a na'órius nem fizetők ellen ismét te­rven Vlielentést valamint a bérlakások karbantartásának ütemét tartalmazó tervben foglaltak hiánytalan végrehaj­tásáról gondoskodjék. Gy. F. Kóstolót is adnak belőle Az Abonyi Üj Világ Tsz termékeiről gyakran hall­hatunk a rádióban és olykor­olykor ötletes képsorokat lát­hatunk a televízió reklámmű­sorában. 1980-ban, amikor édesipari tevékenységüket el­kezdték, nem sokat törődtek az azóta közkedveltté vált ínyencségek népszerűsítésével, de időben felismerték szük­ségességét és egy évvel ké­sőbb tervszerű reklámhadjára­tot indítottak. A Négercsókot ennek hatá­sára kedvelték meg az ország­ban, a gyerekek, felnőttek egy­aránt szeretik. Ha a reklám haszna közvetlenül nem mér­hető, közvetve hozzájárul a magas termelési érték eléré­séhez, jelezvén, hogy a jó bor­nak is kell a cégér. A mezőgazdasági nagyüzem tavaly másfél millió forintot költött hírverésre, ami termé­szetesen megtérült. Napjaink­ban 150—160 kereskedelmi vállalattal, egységgel van kap­csolatuk. A rádió és a tévé fi­zetett hirdetései mellett az or­szág különböző helyein gyak­ran tartanak kóstolóval egybe­kapcsolt árubemutatót. Most a figyelem középpontjába a korszerű táplálkozást szolgáló szendvicskenyeret állítják. A megyei élvonalban Elkészült az abonyi Somogyi Imre Általános Iskola ősszel megalakult diáksportkörének működéséről szóló számvetés. Mérlegük szerint a körzetben tizenhét esztendeje veretlen női kézilabdacsapatuk a leg­utóbbi megyei fináléban a harmadik helyen végzett, csu­pán egy góllal maradt el az országos döntőbe feljutott dunakeszi és gödi csapattól. A legtöbb érmet atlétikában gyűjtötték. Hárompróbában mind a lány-, mind a fiú­csapat megyei hajnok lett, s hasonló helyezést értek el a négypróbázó lányok is. Az ötpróbaversenyeken ugyancsak a nők voltak eredményeseb­bek, bronzérmet szereztek. Az egyéni versenyek során hárompróbában a fiúk között Petrezselyem Attila, a lányok­nál Juhász Henrietta lett az első, Biró Zsolt és Torma Ani­ta ezüstérmet érdemelt ki, a dobogó harmadik fokára áll­hatott fel Makai Máté. Csapatmunkában Kelemen Mónika, Zelei Bernadett, Lendvai Mónika, Petrezselyem Anita és Földi Anikó bizo­nyult a legjobbnak. A megyei futóbajnokságon a harmadik korcsoportos lányok ezüst­érmesek lettek, a negyedik korcsoportos lányok ugyan­csak a második helyet szerez­ték meg. Megyei bajnokságot nyert a 4X100 méteres leány­váltó. A figyelemre érdemes pon­tokat és helyezéseket az is­kola sporttagozatos tanulói harcolták ki, akiket Nagy Gá- borné és Nagy Gábor testneve­lő tanárok készítettek fel a versenyekre. Az eredmények értékét növeli, hogy az emlí­tett versenyszámokban való szereplés a megye valamennyi általános iskolája részére kö­telező. A jó szereplés egyben azt is jelenti, hogy az emlí­tett közigazgatási terület leg­eredményesebb oktatási intéz­ménye atlétikában az abonyi iskola lett. Jól vizsgázott a diáksport­kör a kondicionáló testedző­tanfolyammal, amelyet főleg felnőttek részére szerveztek. A heti kétszeri foglalkozást közel száz, húsz, harminc, negyven, sőt ötven éven fe­lüli hölgy látogatja. Véle­ményük szerint jó ötlet volt a fölösleges kilók leadására al­kalmat teremteni.-ki A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1987. JÚLIUS 16.. CSÜTÖRTÖK Negyvenkilenc helyszíni bírság A lakástüzek száma növekedett A tűzoltóparancsnokság mun­káját értékelő 1987. júniusi be­számolóból többek között az derül ki, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága ezt meg­előzően 1985-ben végzett ha­sonló elemzést. Bár országos szinten jelentős mértékben romlott a tűzvédelmi helyzet és biztonság, ennek ellenére Cegléden és a környező köz­ségekben az előbbiek nem vál­toztak. A ceglédi parancsnok­ság az előírások betartásánál a tűz elleni védekezés emberi tényezőit helyezte előtérbe. Igen nagy hangsúlyt fektettek a propaganda- és felvilágosí­tó tevékenységre. A szabályok megszegőivel szemben szigo­rúan és differenciáltan intéz­kedtek. Javult a kapcsolat Munkájuk talán legfontosabb része az ellenőrzés. Jelenleg kettőszázkilencvenhárom lé­tesítménynél kísérik figyelem­mel rendszeresen a szabályok betartását. A vizsgált időszak­ban negyvenkilenc esetben al­kalmaztak helyszíni bírságot. Közvetlen tűz- vagy robbanás- veszély esetén azonnal leállí­tották, illetve leállítják a vég­zett tevékenységet. Ugyanak­kor a tűzveszélyes munkahe­lyek dolgozóit letiltják, arneny- nyiben hiányosak az ismere­teik. Javult a kapcsolatuk a vállalatok, létesítményeit ve­zetőivel. így nemegyszer ké­rik a véleményüket egy-egy beruházás megkezdése előtt. A tűzvizsgálati ügyek közül a kisebb kárértékűek tartoznak a hatáskörükbe, valamint az utólagosan bejelentett esetek. Szakhatósági intézkedéseik száma csökkent. Továbbra is figyelemmel kísérik a több­szintes és középmagas épüle­tek tűzvédelmét. A hiányossá­gokról. észrevételeikről jegy­zőkönyvet készítenek, amely­ben szerepel azok felszámolá­sának határideje. A felvilágosító, propagan­damunkát fokozták. Mivel a lakástüzek száma növekedett, ezért továbbra is ügyelnek ezeknek az épületeknek a tűz­védelmére. Többször tartottak előadást és filmvetítést. Nem­csak az iskolásoknak, de a nagycsoportos óvodásoknak is. „Csak" hatodikok Az országos átlaghoz hason­lóan, Cegléd körzetében is emelkedett kismértékben a tűzesetek száma és a károk ér. téke. Az 1987. első felében mintegy 1 millió 326 ezer fo­rint volt az, ami a lángok martaléka lett. A keletkezés okai közt szerepel a dohány­zás, a tüzelő-, fűtőberendezés, az elektromos áram, a szabad­ban történt tüzelés. A lakás­tüzek száma a megtett intéz­kedések ellenére sem csök­kent. A nem éppen dicső „ver­sengésben” a megyei listán a ceglédi parancsnokság szeren­csére a hatodik helyet foglal­ja el. A feladatok ellátásához mind a tárgyi, mind a személyi fel­tételek megfelelőek. Viszont nehézséget okoz a szerállomá- nyük kisebb-nagyobb meghi­básodása és az alkatrészek be­szerzése. Az elmúlt évben új műszaki mentőszer-felszerelést kaptak, amely több alkalom­mal jelentett komoly segítsé­get. Egyébként az egység be­avatkozásai sikeresek voltak. Igaz, tizenegyen kerültek ki az állományból, viszont tizen­hármán felszereltek. A létszám emelkedése ellenére még két fóré lenne szükségük. Az át­lagéletkor valamivel több mint harminchat év. A fel­adatok eredményes végrehaj­tásához az is hozzájárult, hogy folyamatosan ügyelnek a szo­ciális körülményekre és az egyéni gondok orvoslására. Bővül a laktanya Elkészült a laktanya bővíté­sének kiviteli terve. Az új épület területének szanálási folyamata még nem ért véget, de a két lakóház bontását már megkezdték. Így a kivitelező, amely versenytárgyalás során nyerheti el a megbízást, már ebben az esztendőben elkezd­heti a munkálatokat. A bőví­tés és rekonstrukció a tervek szerint a VII. ötéves tervben Igyunk az ijedségre! A hölgy harmincöt éves le­het és jól öltözött. Bal kezé­ben telegyömöszölt reklám- szatyrot cipel. Siet. Mellette zsibbadtan ballag unott ábrá- zatú gyermeke, s nagy papír­zacskót szorongat. Befordul­nak a Gubody utcai saroknál. Fék csikordul. A fiú csodál­kozva fordul egy elsuhanó szelíd motoros után. Közben észre sem veszi, hogy néhány paradicsom lekéredzkedik a poros járdára és szétfröccsen. — Istenem, mit kell megér­nem! — fakad ki ingerülten az anya. — Van egy tizenegy éves hülye gyerekem. — Véletlen volt — hangzik az esdeklő védekezés. — Véletlen volt! Ki látott ilyen haszontalan kölyköí! Azt hiszed, hogy lopom én a pénzt? Eszednél vagy, föl aka­rod szedni?! Hát azt rakjam a lecsóba? Hagyd már a fené­be! Mikor a kis srác utoléri, nyakon vágja. — Asszonyom, ne bántsa azt a gyereket! — szól oda egy szemüveges férfi. — Ne avatkozzon bele! Azt féltse, akinek kenyeret ad! Világos? Ki nem állhatom az ilyen fontoskodó alakokat. — Hölgyem, felejtsen el! — mondja az úr és továbbsiet, — Siess haza! — fordul a nő a gyerekhez. — Várj! Vidd ezt a szatyrot is, és lehetőleg hagyd el. Én visszamegyek a boltba — lihegi, és donogva indul a Rákóczi út irányába. A férfi félmeztelenül kerék­pározik az Alszegi úton. Mö­götte lógó nyelvvel lonoi a tacskó. Hiába szedi görbe lá­bait, lemarad a gazdájától, aki időnként lassít, és bevárja. A Bercsényi útra épp egy ősz hajú férfi kanyarodik be, szintén kerékpárral. — Szevasz, Pista bácsi! — Szevasz, Gyurikám! Arany koma, de régen látta­lak! — Hát, mert nem jársz ab­ba a kocsmába, amelyikbe én — kiált vissza, és hajt tovább Még néhány méter, s a ku­tyás úr megáll. Szemben az italbolt. Rászól a tacskóra, amely már az út közepén jár Hirtelen fékez egy Lada. — Ide figyeljen, fater, nem a Váci utcában vannak! Nem szeretném kisimítani ezt a va­karcsot. — Jól van már, megszédült ebben a nagy melegben Amint látja, szabad a paiya. Elhúzhat, mint a vadlibák. A fickó kiint a volán mögül és elviharzik. A gazdi megcé­lozza a kocsmát. — Gyere. Pista! — biztatja az egészből mit sem értő cim­boráját. — Gyorsan! Igvunü erre az ijedségre! F. P. befejeződik. Ezzel egyben meg­oldódnak a gépjármű-elhelye­zési gondjaik, illetve a szemé­lyi állomány elhelyezése javul. Cegléd és környéke tűzvé­delmi helyzete a beszámoló szerint megfelelőnek mondha­tó. A jövőben mindenképpen javítani kell a lakóházi tűzvé­delem színvonalát. A megelő­ző munka hatékonyságának nö­velésével szeretnék csökken­teni minden ágazatban a tűz­esetek számát, és az azokból származó károkat. Fehér Ferenc Körszemlén Nyugdíjas ismerősöm ér­deklődő ember. Élénken foglalkoztatja mindaz, ami a városban történik. Bi­ciklivel járja az utcákat, megszemléli az építkezése­ket. és nem rest kommen­tálni. a látottakat. Most — néhány hét üdülés után — különös kíváncsisággal ke­rekezett kedvenc célpontjai felé. Először az új autóbusz­állomáshoz pedálozott, ahol látványos fejleményeket ta­pasztalt. Olyannyira bele­feledkezett a bámészkodás- ba, hogy egy arra tartó atyafi ' éjjeliőrnek nézte, megkérdezvén tőle. mikor­ra készül el, amit őriz. Így szóba elegyedve együtt próbálták felbecsülni; hány hét kell még az építőknek. Innen a Széchenyi út új szakasza felé vette az irányt. Kipróbálta a bicik- liút frissen betonozott sáv ját. Elégedetten tapasztal­ta, hogy már csak a terep rendezés van hátra. Hama­rosan birtokba vehetik a járművek. Az utolsó cél­pont a Vörösmarty tér volt. ahol az átadás előtt álló áruházra vetett egy pillan­tást. Gondolatban elégedet­ten pipálta ki a látottakat. —ás Cegléd a hazai lapokban A Pedagógusok Lapja ápri­lis 27-i, május 8-i, május 29-i és június 17-i számában je­lent meg Deregán Gábor: A ceglédi pedagógus-énekkar Cipruson című élménybeszá­moló-sorozata az énekkar nagy sikerű hangversenykör- útjáról, vendégszerepléséről. — Ugyancsak a Pedagógusok Lapja június 17-i számában közli azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek, aktivisták­nak és főhivatású munkatár­saknak a névsorát — köztük 13 ceglédi és környékbeli peda­gógus nevét is —, akik ki­emelkedő mozgalmi munká­jukért különböző kitüntetése­ket vehettek át a pedagógus­nap alkalmából. A Heves Megyei Népújság június 12-i számában jelent meg a Foglalkoztató iskolások seregszemléje című képes tu­dósítás a június 11-én Eger­ben megrendezett foglalkozta­tó iskolások III. országos ta­nulmányi vetélkedőjéről, melyre kilenc intézményből — így Ceglédről is — érkeztek ötfős csapatok. A Népszava június 22-i szá­mában jelent meg T. Balogh László képriportja arról, hogy június , 15-én a Ceglédi Álla­mi Tangazdaságban is meg­nyílt a KISZ-építőtábor, ahol — többek között — 137 Haj- dú-Bihar megyei fiatal kezdte meg a táborozást. „... A tábor lakói délelőtt vegyes mezőgaz­dasági munkákban vesznek részt, délután a szabad prog­ramok mellett sport- és kul­turális rendezvények várnak rájuk ...” — A táborba érkez­tek Borsod megyéből is fia­talok. Erről számol be az Észak-Magyarország június 18-i számában Háromezer építő címmel megjelent rövid tudósítás. A Magyar Nemzet június 18-i számában jelent meg a Hordógyár hordók nélkül ? című riport Bácsi Lajossal, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyáregységé­nek igazgatójával az üzem fej­lesztéséről, a fűrész- és sZék- ülésüzem termelékenységéről, valamint arról, hogy mivel megcsappant a hordók iránti kereslet a Szovjetunióban be­vezetett alkoholtilalom, illet­ve a borexport jelentős c ök- kenése miatt, ezért az üzem­ben gyártmányprofil-bővítést hajtanak végre. A Hajdú-Bihari Napló jú­nius 23-i számában jelent meg Erdei Sándor' Tizenegy évad a Kodályban című írá­sa, melyben bemutatja a ceg­lédi születésű Zsengellér Ti­bort — a debreceni Kodály kórus tagját — abból az al­kalomból, hogy kórista társai ez évben harmadszor válasz­tották meg az év énekesévé. A Szabad Föld június 26-1 számában jelent meg a ,.KE- CE” triatlon 1987 egyéni triatlonverseny című felhívás, mely röviden ismerteti a tö­megsportrendezvény prog­ramját és a részvétel feltéte­leit. A Polgári Védelem júniusi számában jelent meg a Ceg­léd—Malomipar című képes tudósítás a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ceglédi körzeti üzemében a közelmúlt­ban lezajlott polgári védelmi gyakorlatról, melyen azt mu­tatták be, „... hogy hogyan végeznék el az ön mentést, a mentesítést és a halaszthatat­lan helyreállítási munkálato­kat az ellenség hagyományos és tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott csapása ese­tén ...” összeállította: Hősik Lajos Engedéllyel A fák rongálása, jelzések­kel való ellátása, vagy az, hogy valaki hirdetéseket he­lyez el rajtuk, szabálysértést von maga után. Akárcsak a légfegyverekkel történő visz- szaélés, amellyel madarakra vadásznak. Elhullott, lelőtt állatot legálisan csak megfe­lelő engedély alapján lehet kitömetni, amelyet az OKTH felhatalmazása alapján a Magyar Madártani Intézet he­lyi csoportjának vezetője ad­hat ki. A ragadozó madara­kat befogni, illetve trénin- geztetve vadászatra használni szintén büntetendő, súlyos cselekmény. A felsorolt ese­tekben is igaz, hogy a tör­vény nem tudása a büntetés alól nem mentesít. Húszezer tonna vetőmag A Ceglédi Állami Tangaz­daság egyik legfontosabb részlege a feldolgozó üzem, ahol a vetőmagokat előké­szítik, csomagolják és tápo­kat, takarmánykeverékeket állítanak össze. Évről évre fejlesztik, bővítik az üze­met, hiszen a feldolgozott ter­ményen nagyobb a nyereség. Az idén folytatódik a ve­tőmagüzemi rekonstrukció. Mire a szezon megkezdődik, a körülmények lehetővé te­szik a kukorica-, búza- és borsóvetőmag kikészítését, évente összesen húszezer tonna fémzárolt vetőmag elő­állítását. A 27 millió forint értékű beruházást a tangaz­daság szolgáltatóüzeme vég­zi házilagos kivitelezésben. Egy korábbi fejlesztés befe­jezéseként a meglévő bábol­nai szárítókhoz fogadógarat készült, amely ebben a sze­zonban már fogadja a ta­karmánybúzát, A CÁT-ban takarmánypremix-üzem lét­rehozásáról is döntöttek, mi­vel az eddigi megoldás már nem felel meg a követelmé­nyeknek. ISSN 0133—26C0 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents