Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

1381. JÜLIUS 16.; CSÜTÖRTÖK Csúcstechnológiákhoz Klímarendszerek A Szellőző Művek új szol­gáltatásként csúcstechnoló­giák működtetéséhez szüksé­ges, rendkívül tiszta levegőt biztosító klímarendszerek ter­vezésére és felszerelésére vál­lalkozik. A legfejlettebb ipari technológiák alkalmazásához, mint például a mikroelektro­nikában a chipek gyártásához különleges légtechnikai megol­dásokra van szükség, mert a levegőben szálló apró, szabad szemmel már nem is látható porszemcsék is károsíthatják a terméket. Ezeken a gyártó­helyeken olyan, még a hegyi levegőnél is tisztább klímát kell biztosítani,' amit. a hagyo­mányos légkondicionáló beren­dezésekkel már nem lehet. Míg egy köbméternyi hegyi levegőben körülbelül 600 mil­lió, a milliméter ezredrészénél is kisebb porszemcse található, addig a mikroelektronikai gyártórészlegekben ez az érték nem haladhatja meg ennek a tízezred részét sem. Fiatalabbnak véli a csillagász Nyomravezető a tórium A világegyetem legalább négy milliárd évvel fiatalabb annál, mint ahogy eddig fel­tételezték. Egy amerikai csil­lagász, Harvey Butcher új el­mélete szerint a világegyetem keletkezése mindössze il—12 milliárd évvel ezelőttre tehe­tő. A tudósok mindeddig azt az elméletet tartották mérv­adónak, amely az univerzum korát 16—18 milliárd évesnek becsülte. Mi vezette Butchert erre a korszakalkotó megállapításra? Mindenekelőtt a Napot és a Tejútrendszerhez tartozó húsz különböző csillagot tanulmá­nyozta. Arra törekedett, hogy meg tudja határozni, mennyi radioaktív tórium—232 és szi­lárd neodymium van a kivá­lasztott csillagok belsejében. Butcher abból a féltételezés­ből indult ki, hogy a radioak­tivitás csökkenésé következté­ben az idős csillagoknak ala­csonyabb a tórium—232 tar­talma, míg a fiatalabbaké ma­gasabb, a neodymiumtartal­ma pedig — kortól függetle­nül — változatlan marad. A csillagász számításait arra az axiómára alapozta, hogy a tórium íeleződése egy csillag­ban 14 milliárd évig is eltart. Így már csak azt kellett meg­határoznia, hogy a tórium- neodymium aránya hogyan változott csillagonként. A vég­összegeket összehasonlítva ar­ra a következtetésre jutott, hogy a különböző korú csilla­goknál a tórium-neodymium arány lényegében semmit sem változott. Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy a világegyetem jelenleg nem lehet több 11-12 milliárd évesnél, mivel még a legidő­sebb csillagok tóriumtartalma sem csökkent számottevően. Ha Butcher elméletét a tu­dományos világ elfogadja, ak­kor eljárását más kozmikus modellek beméréséhez, egye­bekben csillagok evolúciós el­méleteinek ' meghatározásához is felhasználhatják. A konyhai kifolyóktól az atomerőművi elzárókig Ki védje a gyártók érdekeit? Nemrég fogadta cl az Európai Szerelvénygyártók Szer­vezetének Tanácsa a Magyar Szerelvényipari Koordi­nációs Gazdasági Társaság jelentkezését. A nyugat­európai országok ilyen termékekre szakosodott cégeit összefogó társulás az alapszabályának megfelelően ven­dégtagi státust adott a Budaörsön, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban helyet kapott kis iroda által képviselt mintegy harmadszáz vállalatnak és szövetkezetnek, ám ennek is nagy jelentősége van — állítja Kuczik György irodavezető. A gt 1983-ban jött létre, az ISG-n kívül még három ter­melő, két bel- és két külke­reskedelmi vállalat részvételé­vel. A döntést — mint ar­ról korábban lapunkban is beszámoltunk — elsősorban az indokolta, hogy a gyártó- kapacitások jobb kihasználá­sa, a párhuzamosságok feltá­rása és megszüntetése, vala­mint az ésszerűbb import­gazdálkodás egy sor adat és információ nyilvántartását tette szükségessé. Erre a te­rületet jól ismerő szakembe­rekből létrehozott kis iroda kiválóan alkalmas. Egyszerű személyi számítógépekkel napjainkban pótolhatatlan munkát végeznek, s nem csu­pán az elmúlt időszakokról készítenek folyamatosan elem­zéseket, hanem ezek ismere­tében a jövőre vonatkozó ta­nácsokat is adnak a gyártók­nak. Tevékenységüket jól jel­lemzi, hogy esztendőnként mintegy ötmilliárd forintnyi szerelvényről rendelkeznek friss, naprakész adatokkal, a konyhai kifolyóktól az atom­erőművi elzárókig. Több információ A gt — most már az Euró­pai Szerelvénygyártók Szer­vezetének vendégtagjaként — a jövőben kiszélesítheti in­formációs bázisát, ezután egy sor újabb kiadványhoz, elem­zéshez is hozzájuthat. Jogot kapott arra is, hogy egy-egy speciális feladat elvégzésére szakértőt küldjön a szervezet­hez. Mindezt évi 2 ezer 850 nyugatnémet díjért. Sok a kiskapu márkás tagsági Az eddigiekből úgy tűnhet, a hazai szerelvénygyártás ege felhőtlen. Sajnos ez nem igaz, hiszen egy sor megválaszolás­ra váró kérdés foglalkoztatja ma is az érintett gyártó és forgalmazó vállalatokat. Ezek közül is kiemelt figyelmet ér­demel, hogy minden jó szán­dék ellenére még ma is ren­geteg szerelvényt vásárolunk külföldről dollárért, miköz­ben a célnak megfelelő ter­mékeket idehaza, vagy a szo­cialista országokban is meg lehet vásárolni. Mint Kuczik György elmondta, az iroda munkatársai felajánlották, hogy valamennyi szerelvény- import-kérelmet véleményez­nek. hiszen a Külkereske­delmi Minisztérium munka­társaitól, akik végül is az engedélyezésről döntenek, nem várható el, hogy minden té­telről tudják: gyártják-e ide­haza, vagy sem. A jó elgon­dolást tett követte, no meg a kiskapuk megkeresése. Né­hány külkereskedelmi válla­lat él a lehetőséggel és fel­keresi a gt-t, de sokan a vé­leményezés megkerülésével kapnak behozatali engedélyt. Hogy mikért, erre nehéz vá­laszolni. Akadnak, akik áru­cserét hagyatnak jóvá, mások az ipari termékek jelölésére használt kódszámokkal bű­vészkednek. Jobb együttműködést Mint Kuczik György el­mondta, véleménye szerint az is gondot okoz, hogy a kész­letező vállalatok nem mérik Rehabilitációs központ Budakalászon Mozgássérülteknek építik Rehabilitációs központ és üdülőtelep épül Budakalászon mozgássérültek részére. A Luppa-szigeti út mentén elterü­lő egyhektárnyi földterületet az Óbuda Tsz ajándékozta a Pest megyei mozgáskorlátozottak egyesületének azzal a kikötés­sel, hogy itt tíz éven belül lét­re kell hozni a centrumot. A kezdeményezés nyomán széles körű mozgalom bonta­kozott ki, amely már kézzel­fogható eredményeket hozott. A Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola hallgatói önkéntes mun­kában bekerítették a területet, a valkói erdészet nagyobb mennyiségben ingyen adott facsemetéket, amelyeket már el is ültettek a szentendrei kertbarát kör társadalmi akti­vistái. Az Élmü szocialista brigádjai szabadidejükben vil­lanyszerelési munkákat végez­tek, a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozói pe­dig ugyancsak társadalmi munkában elkészítették a le­endő telep építési terveit. fel megfelelő alapossággal a hazai igényeket, így nagyon sok importszerelvényt végül kis tételekben vásárolnak meg külföldről. Az ilyen üz­letekben szokás alkalmazni a mennyiségi felárat, amely összességében mintegy 1,5-2 millió dolláros veszteséget okoz a költségvetésnek éven­te. A gazdasági társaság igaz­gató tanácsa éppen ezért nem­rég ismét megbízta az iroda vezetőjét és a soros igazgatót, hogy vegyék fel újra a kap­csolatot a Külkereskedelmi Minisztériummal, s próbáL janak meg javítani az egyéb­ként nélkülözhetetlen együtt­működésein, Sőt. a. saját szak­területükön túllépve úgy lát­ják, hogy érdemes lenne az iroda mintájára más ipar­ágakban is létrehozni hason­ló .kicsi, de ütőképes szerveze­teket, amelyek tevékenységük­kel segíthetik a hazai gyártás koordinálását. Már csak azért is, mert például az Európai Szerelvénygyártók Szervezete és más ehhez ha­sonló társulások az egyik leg­főbb feladatuknak tekintik az általuk képviselt cégek érde­keinek védelmét. Az ország külkereskedelmi mérlegének hiányát ismerve, ilyen védelemre a hazai sze­relvénygyártók is rászorulná­nak ... Furucz Zoltán Pilisvörösváron az Ásvány soron Kemény dolomit eszi a gépeket Már jó húsz éve, hogy Pi- lisvörösvár dolomitbányá­jában új korszak kezdő­dött. Néhány műszaki em­ber — mint napjaink iga­zolják — nagyon jó érzék­kel azon gondolkodott, ho­gyan dolgozhatná fel az ot­tani ör-hegy sárgásfeher ajándékát, a dolomitot? A válasz már akkor sem oko­zott fejtörést. Helyben fel­dolgozni a kibányászott kő­zetet és azután úgy érté­kesíteni. Am az egyszerű­nek tűnő gondolat a kér­dések sorát vetette fel: mi­lyen termékek készüljenek a dolomitból és ami még ennél is nehezebb, mivel dolgozzák fel? Műhelyből üzem A bányának akkor még csak egy kis karbantartó műhelye, afféle manufakturális műszaki részlege volt, amelyben 30 ember dolgozott. Ez a műhely napjainkra már kisüzemmé fejlődött; a teljes létszáma 122 fő, ebből 104 fizikai, illetve műszaki állományban dolgo­zik. Pilisvörösvár nagyközség szélén a vasúti sínek mellett kis erődnek tűnik a bázis, az Országos Érc- és Ásványbá­nyák üzeme. Bent forgácsoló-, szerelő-, hegesztő-, kovácsmű­helyek. Egyszóval ott éppen úgy megtalálható minden szer­szám, minden eszköz, mint egy nagy gépgyárban. Emellett a félig kész épület azt bizonyít­ja. hogy míg másutt vissza­fejlesztenek, itt bővítés a cél. — Bemutatná műszaki bázi­sukat? — kértem meg Felkai Józsefet, az üzem vezetőjét. — Szívesen. Azzal kezdem, hogy jómagam 1966-ban ke­rültem a OÉÁ vörösvári mű­véhez. Túlzás nélkül mondha­tom, hogy ez volt a hőskor kezdete. Ebben az időben in­dultak a nagyobb próbálkozá­sok. Mező Barna és Zémán Imre gépészmérnökök, az ala­pítók, szorgalmazták és mun­kálkodtak a továbbfejleszté­sen. Arról volt ugyanis szó, hogy olyan gépeket kell ter­vezni, illetve elkészíteni, amikkel feldolgozható lesz a nyers dolomit. Ez korántsem volt egyszerű, hiszen a nullá­ról kellett elindulnunk. Ezek­hez a munkálatokhoz újabb és újabb szerszámgépek, vala­mint eszközök kellettek. Ne­hézségek természetesen csőstül akadtak, de az említett veze­tő mérnökök lelkesedése, sem­milyen munkától vissza nem riadó magatartása vákuumként húzta maga után a többi kol­légát, s az újonnan felvette- ket is. Sok drukk és izgalom közepette jutottunk el nap­Várják az ckszíjtárcsát a bányában. Szép Lőrinc esztergálja — túlórában. jainkig, amikor az. itt. kifej­lesztett, illetve elkészített gé­pekkel több tucat késztermé­ket gyártunk. Milliárdos bevétel A részletes felsorolása he­lyett egyetlen számmal érzé­keltetném az eredményeinket: művünk a múlt évben 1,2 mil­liárd forint bruttó bevételre tett szert. Ez csaknem tele a nagy egésznek. Az OÁÉ-nak ugyanis hat műve van szerte az országban. — Megnézhetnénk a műhe­lyeket? — Természetesen. Az üzem végében vannak a forgácsolók. A teremben tizenhárom gép (esztergák, marók, fúrók, gya­lu) dolgozik. A legkisebb esz­tergapadon Scheller János cso­portvezető bronz csapágyakat gömbölyít (ebben a szakmában ezt így mondják). — Harminc éve dolgozom az OÉÁ-nál, eredetileg lakatos vagyok — vallja magáról —. de tudja, itt univerzálisnak kell lenni, mert lehet, hogy hi­hetetlenül hangzik, de mi munkaerőhiánnyal küzdünk. Ma is például Szép Lőrinc esz­tergályos addig nem mehet haza, amíg ezt — mutat rá — a nagy méretű ékszíjtárcsát be nem fejezi. Közben összetalálkozunk Vörös Tibor üzemvezető-he­lyettessel, aki akkor ingajá­ratban közlekedett az üzem és a bánya között. — Túlontúl benne vagyunk a szezonban — mondja —, teljes kapacitással mennek a vakolatgyártó sorok és a többiek. Akárhogy is vi­gyáznak az ott dolgozók, akadnak zavarok, mert bi­zony a kemény dolomit eszi a gépeket. Ezért rögvest cse­lekedni kell. ha rendellenessé­get tapasztalunk, mert ez az évszak az. amikor legtöbbet tudunk termelni. Lovakét is patkóit Az üzemben a kovácsmű­hely a legkisebb, mindössze szobányi helyiség, ahol Klin­ger Lőrinc a főnök és a be­osztott egy személyben. — Harmincnégy éve dolgo­zom itt, én fiatalkoromban még lovakat is patkoltam — mondja büszkén. Többnyire szerszámokat javítok, élezem a Komatsu dózereknek a kör­meit és néha a lakatosoknak is besegítek, vagy ők nékem, ahogyan azt a pillanatnyi szükség megkívánja. A többi üzemrészben járva minden helyen rend és a fo­lyamatos munka volt tapasz­talható. — Az OÁÉ Dunántúli Mű­vek tíz üzemegységének be­rendezéseit itt javítjuk, tart­juk karban — összegzi a lá­tottakat Felkai József —, ezért is neveznek itt mindent ás- ványnegyednék. A gépek ja­vítása, felújítása mellett mi tartjuk karban a vállalat 35 szolgálati lakását, ezenkívül esetenként bérmunkát is vál­lalunk. Mint láthatta, van egy nagy fejesztergánk, és egye­bek között a Dorogi Szénbá­nyáktól is idehozzák a terje­delmesebb alkatrészeket meg­munkálásra. Csökkentik a ráfizetést Fuvaroztasson a gyorsvasúttal Budapest vonzáskörzetének falán legfontosabb tömeg­közlekedési eszköze a gyorsvasát. A megye számos vál­lalatához, illetve egyéb gazdálkodó egységéhez érkezik HÉV-vcl a munkaerő, s gyakran a munkához szüksé­ges anyagok is. Ám amíg a MÁV-nál természetes az áruszállítás, addig a zöld vonatok esetében ez a tevé­kenység meglehetősen sok problémát okozott. Bencze Ferencnét, a Buda­pesti Közlekedési Vállalat áru- fuvarozási osztályvezetőjét a mostani állapotról kérdeztem. — Néhány évvel vissza kell menni, hogy a mostani hely­zetet reálisan meg tudjuk ítélni! A hetvenes években az agglomerációban működő gyá­rak egy része megszűnt, illet­ve áttelepült, éppen ezért a BKV részéről olyan törekvés volt, hogy fel kell számolni az iparvágányokat és meg kell szüntetni az áruszállítást, ugyanis a személyforgalom miatt sűrűbbek lettek már a járatok. Ez a próbálkozás azonban nem sikerülhetett, hi­szen még jó néhány ipari, ke­reskedelmi üzem, valamint számos Tüzép-telep volt ezeken a vonalakon. S ha már ez a próbálkozás nem jött össze, akkor mindenképpen lépnünk kellett, mert közben mind az iparvágányok, mind a vontató járművek állapota leromlott. De ezek feljavításán kívül még tovább nehezítette a hely­zetet, hogy az évi 30 ezer ko­csira. amely bejött a vonala­inkra. viszonylag hosszú — 3 —3,5 napos — itt-tartózkodást lehetett számítani. Ez a ked­vezőtlen helyzet részben moz­donyhiánnyal, részben pedig a személyzet hiányával magya­rázható. • Most is ilyen elkeserí­tő a kép? — Szerencsére a tavalyi esz­tendő meghozta az előrelé­pést. Igaz ugyan, hogy ezt az évet is veszteséggel zártuk, de végre mintegy 13 millió fo­rintért sikerült felújítani a mozdonyok egy részét, illetve jobb szervezéssel az állásidőit is jócskán lecsökkentettük. Q Mit ért jobb szervezé­sen? — Szentendrén és Gödöllőn minden éjjel van teherkiszol- gálás, és Ráckevén is folya­matos ügyeletet biztosítunk. A költségek csökkentésére dolgo­zóink prémiumát is az állás­időtől tettük függővé. Ezekkel az intézkedésekkel egy éven belül 2,5 millióval sikerült csökkenteni a ráfizetést. # Milyen terveik vannak a veszteség megszüntetésé­re, a korszerűsítésre vonat­kozóan? — Tárgyalunk a MÁV-val a tarifarendszer módosításáról, no meg több új mozdony vá­sárlása is az elképzelések közt van. Ez már azért is fontos, mert a most használatban lé­vő matuzsálemi korú vontató járműveink karbantartása meglehetősen költséges. Ezen­kívül tovább csökkentjük a kocsik tartózkodási idejét, il­letve további bevételeket re­mélünk a rakhelybérletekböl és a különböző területek bér­beadásából. Űj iparvágányok és rakodóhelyek építését egye­lőre nem tervezzük, csak a meglévők felújítására futja a keretből. B. Cy. Jól járt az újító — Munkatársai említették, hogy önöknél manapság is ke­resnek szakmunkásokat. — Igen. Tíz-tizenöten hiá­nyoznak, lakatos, hegesztő és kőműves, de a mondottakhoz mindjárt hozzá is teszem: a munkaerőhiány nálunk nem az elvándorlással magyaráz­ható. Különben is létszámunk nagyobb hányada 10—20—30 éves törzs gárda tag. A jövő­ben az eddiginél is nagyobb fejlesztési és kivitelezési fel­adatok várnak az üzemre. Ná­lunk így különösen azok a műszakiak érvényesülnek, akiknek van egy kis újítóvé­nájuk, mert rengeteg olyan tervet kell megvalósítani, ami­hez minden megoldás jól jö­het. Az újításokat egyébként itt felső vezetői szinten is szi­gorúan ellenőrzik. A vezér- igazgató jelszava ezzel kap­csolatban: Bárkitől is szár­mazzon a jó gondolat, azt be kell vezetni és megfelelően jutalmazni... —- Az utóbbi időben több berendezés került ki a kezük alól, most éppen miről ■ ad­hatnának számot? — Ez így van, de ne vegye rossz néven, ha most még er­ről nem beszélek. Azt azonban megígérem, hogy úgy, mint eddig is, időben adunk tájé­koztatást Sóra Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents