Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
Alapanyag és árucikk Földi Pál — a kép sarkában — figyeli, amint Szűcs Lajos a traktorra szerelt hidraulikus daruval beemeli a vagonba a súlyos rönköket, s egyben biztosítja is a helyszínt, hogy a munkagép közelébe idegen ne kerülhessen (Aszódi László Antal felvétele) A fa, élő erdő, árucikk vagy alapanyag formájában, szőkébb pátriánkban mindig is nagy értékkel bírt. Ezt bizonyítják a Molnár Béla erdész által mondottak is. A sülysápi vasútállomáson éppen beva- gonírozták a Tápióvölgye Termelőszövetkezet erdészeti ágazatától érkezett hatalmas rönköket, Négy vagont raktak meg aznap az Érdért megrendelésére. Az ilyen súlyokat persze már régen nem emberi erővel emelik, rakják föl a vagonokba. Alvállalkozóként a péteri illetőségű Földi Pál fuvarozza jó ideje a vagonhoz pótkocsis vontatóval a fát, valamint a gyömrői Szűcs Lajos, aki akkor éppen daruzott. A hagyomány folytatódik A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Monon Körzeti Bizottsága — régi, szép hagyományt folytatva — az idén is megrendezi a körzeti szak- szervezeti találkozót, mégpedig ezúttal a gombai művelődési házban és annak parkjában. A rendzvény nyílt, a belépés díjtalan —, s a szervezők nemcsak szeretettel várják az érkezőket. hanem ígéretes programokkal is. A kilenctől fél tízig tartó hivatalosabb rész — megnyitó, tájékoztató, jutalomátadás — után, a nyári munkahelyi olimpia versenyeire kerül sor, futásban, lövészetben és labdarúgásban. Nevezni majd a helyszínen lehet, a győzelem értékes díjakkal kecsegtet. Délután egy órától budapesti vendégművészek lépnek pódiumra, a Duma-duó, zenés paródiával, Talabér Erzsi, Hol- lay Bertalan, Fábián János és dr. Dalmadi László nótákkal, dalokkal, tréfákkal. Fél háromkor kezdődik a karatebemutató, lesz zsákban futás, lufifúvás, szellemi totó, tombola és szabadtéri diszkó. Tehát: e hónap 25-én, szombaton, Gombán — rossz idő esetén is — jó szórakozás várja a vendégeket. Kulturális programok Ecseren szerdán 10 órától nyitott ház és a fogyiklub foglalkozása. Gombán az autós kertmoziban 21.15-től: Szívfájdalom (színes, szinkronizált amerikai film, országos bemutató előtt). Gyomron az úttörőházban asztalitenisz, gombfoci, csocsó, a gyermekkönyvtárban csoportok és egyéni érdeklődők részére vetélkedők, tematikus és alkotófoglalkozás, játék-, diafilmvetítés, helyben olvasás, zenehallgatás naponta, a nyitva tartási időben. A művelődési házban filmvetítés 16.30-tól: King Kong (színes amerikai kalandfilm), a Strand kertmoziban 21-től: Mackenna aranya (színes amerikai kalandfilm). Monoron a művelődési központban 14-től 20-ig Linómetszet címmel kiállítás a galériában, a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Árulás és megtorlás (színes kínai kung-fu kalandfilm). A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1987. JÜLIUS 15., SZERDA A járatoknak indulniuk ke!! Kánikulában is a volán mögött Szeretem a szólásmondásokat, mert csaknem mindig hűen tükrözik a valóságot. így illik ide ez is: „Az ember a jót hamar megszokja, a rosszat nehezen felejti.” Hát igen. Nehezen vagy legalábbis lassan felejtjük, hogy nem is olyan régen milyen kényelmetlen körülmények között tudtunk a farmotoros „luxus” busszal beutazni Budapestre. Naponta 2—3 járat közlekedett. Jelenleg —. ha jól számoltam — harmincegy. Kényelmesen, főleg gyorsan beérünk a fővárosba, előbb bent lehetünk a Belvárosban, mint a peremkerületben lakók! Mégis úgy vagyunk a Volánnal, mint a mesterszakáccsal: dicsérjük, dicsérjük, de ha egyszer véletlenül hibázik.... Ezért is kerestem föl a Volánbusz monori üzemigazgatóságát, ahol betekinthettem mindennapi munkájukba. Az első kérdésem az volt, hogy mit tesznek a kielégítő közlekedés érdekében? Tusák Márton üzemigazgató válaszolt : — Először is egy régi arany- igazságot említek — mondta homlokát ráncolva. — Mi vagyunk az utasokért, és nem az utasok miértünk. A célunk az, hogy minden egyes utas meg legyen elégedve szolgáltatásunkkal. Ezt annyira komolyan vesszük, hogy minden észrevételt, javaslatot, panaszt kivizsgálunk. A menetrend-módosításokat többszöri ellenőrzéssel, egyeztetéssel, utasszámlálás figyelembevételével állapítjuk meg. Igaz, csak az utasok nagyobb részének igényeit tudjuk figyelembe venni. Hiszen az teljesen lehetetlen, hogy mindenkinek megfelelő legyen az indulási időpont. A délutáni órákban igyekeznek úgy szervezni a járatokat, hogy a visszaszállítás a fővárosból lehetőleg folyamatos legyen. A sofőröket rendszeresen és módszeresen oktatják, akik nemcsak vezetésből, hanem udvariasságból is vizsgáznak. Rákoskeresztúr—Monor között a vonaljáratokat a közeljövőben tovább fejlesztik, terveik már megvannak. Munkájukat jogszabályok határozzák meg, de még egyszer hangsúlyozva, az utasok érdekeit tartják elsődlegesnek. — Ügy tudom, Maglódról három bejelentés is érkezett, amely több száz ember jogos kérése. A klanovai lakók kérése, hogy a benzinkút helyett a buszfordulót a faluvégi megállónál helyezzék el, körülbelül 300 felnőttet, iskolást érint. A másik igény: a József Attila kőrútnál buszmegálló kialakítása, hiszen innen is naponta több száz ember gyalogol a távoli megállókba. — Mindkét kérés jogos — válaszol az üzemigazgató —, hiszen a távolság több mint 400 méter. De a buszleálló sávok karbantartása, kialakítása a helyi tanács és az útfenntartó vállalat feladata. Az illetékes tanácstagok vegyék fel a lakossággal és az illetékesekkel a kapcsolatot, bizonyos, hogy még társadalmi munkában is sokat segítenének az építkezésen. A Volán támogatja a kérést, buszjáratot közlekedtet a meghosszabbított vonalon is. — A harmadik kérés: vasárnap is egyre többen járnak be dolgozni. Az első buszjárat 5.40-kor indul Maglódról. Igen sok utasnak ez későn van. a vonathoz pedig 2—3 kilométert kellene gyalogolni. — Feltétlenül ezt a kérést is megvizsgáljuk — kapcsolódik beszélgetésünkhöz Joó Ferenc forgalmi osztályvezető. — Belső tartalékok átcsoportosításával igyekszünk megoldani. Bár nálunk is gondok vannak, hiszen jelenleg is csaknem harminc sofőr hiányzik a buszokról. Ekkor létszámhiány mellett is indítani kell minden járatot. Ezt bizony csak nagyfokú túlóráztatásai lehet elérni. Minden megbecsülést megérdemelnek sofőrjeink a heiytálEbben az írásunkban elsősorban a közlekedők és a szolgáltatók morálját kívánjuk vizsgálgatni, olyan események, tapasztalatok alapján, amelyek szerencsére nem jellemzőek, de oda kell figyelni rájuk, mert időnként és helyenként már-már a jelenség látszatát keltik. Az első helyszín Gyomron van. a Steinmetz és Táncsics út kereszteződésében. Az időpont kora délután. Az utak szárazak, nagy szerencsére!!), mert egyszer csak nagy sebességgel „berobban” a kérész-' teződésbe a Táncsics útról (a posta felől) egy bordó Lada éktelen motorbőgéssel, gumi- sivítással, a bal oldali két kerékre ágaskodva veszi be a kilencvenfokos kanyart. A trafik előtt a járdán srácok kisebb csapata beszélget, amikor alig fél méterre tőlük elsüvít a motorikus „ágyúgolyó”, ami nem akar megállni. Az abroncsok egyre csak sírnak, füstölnek, s két villanypózna közötti távolság sem elég a megálláshoz, pedig a gépkocsi szembe rohan a forgalomnak. Végre alig tíz méterre megáll a szemből jövő kerékpáros előtt, majd egy-két másodpercnyi tétova várakozás után indexelés nélkül szinte helyben meg- pördül, s megint a srácok felé veszi az irányt, s közvetlenül mellettük blokkol le. A fiatal férfi kiugrik az autóból, s büszkén pillant körbe, a halálosan megdöbbent barátai társaságán. Láthatóan élvezi a Két keréken négy kerékkel Ha lesz panasz, lesz boksz is produkció keltette hatást, aztán hirtelen lelombozódik, mert úgy tűnik, a haverok nem osztják véleményét... A következő történetben a helyszín azonos, az időpont valamennyivel későbbi. Ezúttal egy fehér Lada abroncsai csikorognak a posta előtt. A szürke Trabant menne tovább a keresztező Steinmetz kapitány útján, ám a Lada irányjelzés nélkül hirtelen balra kanyarodik, szembe haladva a Trabanttal. Az autó vezetője az utolsó pillanatban rántja félre a kormányt, s jobbra elfordul, a Táncsics útra. A ladás, mint akit üldöznek, eszeveszett vágtába kezd a Steinmetzen, de még a kereszteződés utáni métereken jobbrólf!) előz egy kerékpárost, tőle alig húsz centiméterre. Aztán valahol a művelődési ház magasságában megfordul, s feltűnő lassúsággal, óvatosan visszacsurog a kereszteződéshez, megnézni, ugyan ki lehet az, aki fölírta az autója rendszámát, ami TE 84-80. Talán a szemtanúkra is kíváncsi volt. Vajon miért? Talán rossz volt a lelkiismerete? .... Más. A szolgáltató, bár előzetes árajánlatot nem tett, elvállalta a feladatot. Igaz, tüneményes gyorsan, s hibátlanul teljesítette is a feladatot, de amikor a fizetésre került a sor, a megrendelő kifogásolta a magas munkadíjat. Ezt követte az érdeklődés a felügyeleti szervnél, majd a szolgáltató személyes megkeresése. Kiderült, hogy nem ő a szolgáltató, csak megbízásból végezte el a feladatot, viszont neki is volt egy megbízottja, azaz alkalmi munkása, aki egyszerűen oldotta meg a megrendelő okvetetlenkedése miatt támadt kalamajkát. Csak annyit mondott a munka megrendelőjének: „Ha lesz panasz, lesz boksz!" .. . Nos, ez is egyféle szolgáltatói magatartás. Még jó, hogy annak a munkaadónak van másik, állandó szolgáltatója is, akire évek óta egyetlen panasza sem volt. Ez is a szolgáltatói magatartás egyik formája. A nagyközség ABC áruházában érdeklődünk az üvegvisszaváltás lebonyolítása, esetleges helyi gondjai felől. Az üzletvezető-helyettes természetesen — természetesen? — hivatkozik a bolt és a vállalat vezetőinek tilalmára, amely szerint nem nyilatkozhatnak a sajtónak, s az éppen érdeklődő újságírónak meg azért nem, mert vele korábban már „baj” volt egy bíráló cikke miatt. (Az sem számít, hogy az a bizonyos cikk soha nem látott napvilágot a jelenlévő újságíró tollából, a lényeg, hogy megtagadták az adatszolgáltatást többszöri felkérés után is.) Így nem csoda, hogy az újságíró érdeklődni kezdett az üzlet vásárlóinak körében, s kiderült miért a nagy passzivitás: abban a boltban gyakran előfordul, hogy az üres üvegeket visszaváltani akaró gyerekeket elzavarják! A következő helyszín egy másik község, más vállalat boltja: az Alsó-Tápió Menti Afész 51-es számú ABC-áru- háza. A kereskedők és a szállítók nem tagadják le a nyilvánvaló tényeket, hogy időnként baj van a visszaváltással, főleg nyáron, amikor több üdítő és egyéb italféleség fogy. A boltvezető-helyettes szerint kevés a rekesz a sok visszaváltott üveghez képest. A szállítók pedig a boltba vitt teli rekeszeken kívül üreseket külön a visszaváltott üvegek miatt nem pakolhatnak föl az áru rovására. E gond megoldása az áfészra és a szállítók gazdájára vár ... Aszódi László Antal lásért. Hiszen télen a mínusz 20 fokos hidegben éppoly becsületesen dolgoztak, mint most. a 35 fokos melegben. Kérésünk minden utashoz, hogy türelmesen segítsék munkánkat. Mi pedig várjuk az olyanok jelentkezését, akik kedvet éreznek e nehéz, de szép szakmához. Még óriási gond, hogy ezen az útvonalon törik, zúzzák a táblákat, leszaggatják a tájékoztatókat. Kérik a lakosságot, hogy bejelentéseikkel segítsék a rongálás megakadályozását. Magam is mindennap busszal járok. Beszélgetésünk után „kritikus szemmel” szálltam föl egy járatra. Tizenkét óra múlt pár perccel. A hőmérő a buszban 42 fokot mutat, sofőrünk már a negyedik fordulót végzi ebben a hőségben. Mégis mosolyogva adja a jegyeket. Időben indulunk. A gyömrői megállókban ráérő utasok még kettőt-hármat szívnak cigarettájukon fölszállás előtt, majd sorompót kapunk. Ha már a szólásmondásoknál tarunk: „csak annyi megbecsülést a másiknak, mint amennyit önmagadnak kívánsz.” Ne feledjük, a sofőr már az első pillanattól kezdve munkában van. Kis figyelemmel segítsük munkájukat. Hiszen „ki másokhoz jó, ahhoz mások is jók”. Marczi Ferenc Letapogatja a hőt Diagnózis Az infravörös technika fejlődése új lehetőségeket nyitott a tudományos kutatásban, az orvostudományban, az iparban. A szuperérzékeny hősugárzás-ellenőrző műszerek lehetővé teszik a tanulmányozandó tárgy különböző pontjai hőmérsékletének maghatározását kontaktus nélküli távméréssel: és ami a legfontosabb: követni tudják a hőeloszlást a tárgyak felületén. Az emberi test felületi hőeloszlásának „letapogatására” készült termovizorokban az infravörös sugarak láthatóvá alakítása folyamatosan, pontról pontra történik az optikai elemek leképezési irányainak változtatásával, tehát forgó vagy billenő tükrökkel, prizmákkal. A készülékkel kapott hőtérképek — termogramák — alapján következtetni tudnak az orvosok a szervezet különböző elváltozásaira, betegségeire. Az onkológiában alkalmasak a termovizorok a tej- elválasztó és a pajzsmirigy daganatainak, a csontszarko- máknak és egyéb daganatos betegségeknek a kimutatására, s a pontos diagnózis megállapítására. A „hőlátás” a törések, a zúzódások, az ízületi gyulladás diagnosztizálásában, továbbá az égések és fagyások megállapításában is igen jó eredményeket hozott. A termovíziós módszernek a szív- és érrendszeri rendellenességek kimutatásában, valamint a hasi gyulladásos folyamatok észlelésében is jó hasznát veszik. A módszer igen hasznosnak mutatkozik a szülészeti és nőgyógyászati gyakorlatban is. Most végeztek Ösztöndíjasak A Monori Állami Gazdaságnak a tanév végéig 19 ösztöndíjasa volt. Közülük tizennégyen most végeztek. Tízen gépszerelők, hárman autószerelők lettek, egy személy a pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett diplomái. Labdarúgás 19S6/87 Csapataink a mérlegen A most befejeződött 1986/ 87. évi körzeti labdarúgó-bajnokság értékmérő híján a szürkeségbe tűnt csapatok vetélkedése volt. Az évente sokszor — nemcsak a labdarúgás és a sport okán — hangoztatott „nehéz gazdasági nelyzet” minden vonatkozásában kihatott az ebben az osztályban szereplő csapatok teljesítményére. A „kis pénz, kis foci — nagy pénz, nagy foci” elve itt — ha nincs pénz. nincs foci — elvévé vált. A tizenhat csapatot magába foglaló bajnokság színvonaláról beszélni enyhén szólva nem lehet, bár kétségtelen, néhány izgalmas mérkőzés akadt. Ami tény és elismerésre méltó dolog, az Abony bajnoki címe. Fölényesen — nem úgy, mint tavaly a Gyömrő — több pont előnynyel lett hosszú idő után ismét bajnok az abonyi gárda, s így méltán szerepelhet ősztől a megyei II. osztályban. Az üldözők — értve ezalatt az Albertirsa és az Úri gárdáját — felemás idényt zártak. Őszi (Űri), illetve tavaszi (Albertirsa) menetelésük a kívülállókban olyan kétségeket ébresztett, mintha e két csapat nem vette volna komolyan a feljutás lehetőségét. Persze — sietve hozzáteszem — ez is, mint minden, megkérdőjelezhető. Lehet, hogy a látványos visszaesés és előretörés pusztán az értékelésünk elején említett pénzügyi okokra vezethető vissza. Ennek ellenére biztos: az a csapat — jelen esetben az Abony —, amely csak egy idényt is egy osztállyal magasabban játszhat, rögtön érzékelni fogja a két osztály közötti óriási különbséget. Viszonylag elfogadható pályák — nem „libalegelők” — és korrekt játékvezetők tartoznak a megyei II. vonalhoz. Ez élőbb említett két tényező a körzeti bajnokságban mindinkább csak álomnak tűnik. A pályák és öltözők borzalmasak, a játékvezetés pedig olyan — tisztelet a kevés kivételnek —, mint a bajnokságban szereplő játékosok •tudása. Sokszor minimális. Ebben a szezonban is érvényesült a rúgj bele nagyot a labdába, emberbe — és fuss utána szisztéma. Mindehhez végy hozzá némely helyen — elnézést a kifejezésért — „állat mód” viselkedő szurkolókat és hogy is mondjam ... „józan életű” játékvezetőket, s máris a bajnokság korrekt voltánál vagyunk. Nevezetesen biztos, hogy reális a végső sorrend? A fentieket figyelembe véve aligha. Aki ebben az évben játszott — és csak játszott —, az Abony, Űri, illetőleg tavasszal a Vecsés gárdája volt. A többiek óvtak, fellebbeztek, ggyonrúgták az ellenfeleket — ezt aztán megmagyarázták —, s így (realitás óh!) elég szép helyeken végeztek a táblázat első harmadában. A középszintű csapatok, ide sorolható a Péteri, Tápiószőlős, Csévharaszt, Maglód, Ceglédbercel, gárdája folytatta a hagyományokat, néha győztek. néha kikaptak. Egészében véve azonban a szürkeség és középszerűség volt rájuk a jellemző. A gyengék (Nyáregyháza, Ecser, Törtei, Monori-erdő, Újszilvás) csak kiegészítették a mezőnyt. Summázva az elmondottakat, megállapítható, hogy a körzeti labdarúgó-bajnokság létezik — mert kell léteznie —, ennél többet azonban, lévén ez a labdarúgás legalsó lépcsőfoka, nemigen tehet. A körzeti bajnokság — s ezt a most befejeződött idény fényesen bizonyítja — egyre rosszabb, szavahihetősége mindinkább megkérdőjelezhető, s mindezen túlmenően a játék — tehát maga a labdarúgás — sokad- rangú és rendű kérdés marad. Ennek ellenére legyünk optimisták, hátha lesz ez még jobb is. Kucsera József ISSN 0153—2651 (Monori Hírlap)